A kereszténység

kialakulása

és elterjedése

© Molnár Zsolt, 2016

Bevezetés: �a kereszténység, mint világvallás

• A kereszténység az egyik legnagyobb világvallás (az emberiség több mint 30%-a tartozik különböző keresztény felekezetekhez). Földünkön a legelterjedtebb vallás, a monoteista vallások közül a legnagyobb hívői létszámmal rendelkezik.
• Általános jellemzői:
• A keresztény vallás gyökerei a zsidó hitben találhatóak.
• A római korban a zsidóság körében alakult ki az a megváltáshit : a messiás=megváltó eljövetelének reménye , amelyre a kereszténység alapul.
• A keresztény vallás szerint a Megváltó, akit Isten a zsidó népnek megígért, Jézus Krisztus, az Isten fia. Ő az, aki szenvedése és kereszthalála által az egész emberiséget megszabadította a bűntől és ezzel lehetővé tette a feltámadást és az örök életet.
• A keresztény hit azok számára jelent megváltást, akik hisznek Jézus Krisztusban, mint megváltóban és betartják az általa adott parancsolatokat.

Bevezetés: �a kereszténység, mint világvallás

Bevezetés: �a kereszténység, mint világvallás

Kereszténység- iszlám – zsidóság: egymással rokon világvallások

Előzmény: A vallási élet változásai a �Római Birodalomban

• A görög-római vallás nem követelt meg mély hitet.
• A lényeg a szertartásokon való részvétel volt

(kapcsolat az állammal).

• Nem nyújtott vigaszt, nem volt átélés élménye, nem ígért biztonságot, vigaszt a túlvilágon.
• Egyre többen fordultak a keleti kultuszok felé:

- misztériumvallások (Mithras,Ízisz, Dionüsos)

- császárok istenítése (keleti tartományok)

​

A kereszténység kialakulásának földrajzi háttere

Izrael és a Közel-Kelet

A kereszténység kialakulásának földrajzi háttere

Izrael és a Közel-Kelet

A kereszténység kialakulásának történelmi háttere

• Palesztina
• Kánaán
• Szentföld

Palesztina Jézus korában

• Palesztina = ősi zsidó föld
• Kánaán=Palesztina (Biblia)
• Izrael (É)- Szamária
• Júdea (D)- Jeruzsálem

​

• Júdea – római provincia
• Syria – római provincia
• Galilea – függő terület
• Izrael/Jordánia – mai terület

​

• Az ókori Palesztina területén, a Kr.e. 10. században fénykorát élő zsidó állam később az asszír és babilóniai hódítás miatt teljesen elveszítette az önállóságát.
• Több évszázad után, csak a hellenisztikus monarchiák meggyengülésével vált lehetővé, hogy a Judas Makkabeus vezette szabadságharc eredményeként létrejöjjön az önálló zsidó királyság.
• Ez az önálló állam Augustus uralkodása idején fokozatosan a Római Birodalom függésébe került. Nagy Heródes király uralkodása alatt (Kr.e. 37 – Kr.e. 4), – aki igyekezett jó viszonyt fenntartani Augustusszal – a zsidó királyság római ellenőrzés alatt állt ugyan, de belső önállóságát még megtarthatta.

​

A kereszténység kialakulásának történelmi háttere

• Heródes halála után (Kr.e. 4) Judea néven provinciává szervezték a rómaiak ezt a területet. A provincia élén a helytartó (praefectus Iudeae) állt. A legismertebb helytartó Pontius Pilatus volt, aki Kr.u. 26-36 között töltötte be ezt a tisztséget.
• A zsidók egységes államát a provinciává szervezés után, a Kr.u. első évtizedben az önállóságot felszámolva, teljesen fennhatóságuk alatt tartották a rómaiak. A római elnyomás az itteni zsidó népesség körében felerősítette a vallást és a vallási hagyományok előtérbe kerülését. A zsidók szigorú monoteista vallásában ekkor került igazán előtérbe a messianizmus (megváltáshit).

​

A kereszténység kialakulásának történelmi háttere

• A megváltáshit lényege: Isten kiválasztott népe – a zsidóság – körébe elérkezik a megváltó (messiás), aki nemcsak a zsidók országát állítja helyre, hanem mint „Isten szenvedő szolgája”, magára veszi a népe bűneit, szenved és meghal értük. Halála után dicsőségben feltámad és népének királya lesz.
• A megváltó várása a túlélést biztosította a római uralom alatt élő zsidóság számára.

​

A kereszténység kialakulásának történelmi háttere

• Názáreti Jézus, más néven Jézus Krisztus, vagy egyszerűen csak Jézus (héber: יהשוה, Betlehem, i. e. 6–4 körül – Jeruzsálem, Kr. u. 29–33 körül), a kereszténység központi személye. Keresztény irodalomban említik a próféta, az úr, az ember fia, az Isten báránya, a zsidók királya, a messiás, az üdvözítő és a megváltó megnevezéssel is. Mária fia, és József fia, keresztény értelmezés szerint nevelt fia.
• A legtöbb keresztény felekezet Isten megtestesült fiaként tiszteli őt, aki az evangéliumok szerint feltámadt a halálból, miután keresztre feszítették, meghalt és eltemették.
• Nevének jelentése: Jézus (héberül Josua vagy Jehosua) = isten segítsége; Krisztus (görögül Chrestos) = felkent (szent olajjal).

Jézus személye

• Jézus Krisztus, mint történelmi személy létét bizonyító források
• Tacitus: Annales → művében ír a római tűzvészről (Kr.u. 64), amelyben beszámol a keresztényekről, a keresztényüldözésről. A keresztények nevének magyarázatát így adta meg olvasóinak: „Christust, akitől ez a név származik, Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilatus kivégeztette.”
• Suetonius: A caesarok élete → Nero életrajzában a zsidókra utalt, mint „Chrestos” követőire, és egy átkos babonának nevezte a kereszténységet.
• Ifj. Plinius Traianus császárhoz írt levele (Kr.u.111-113) →„Christus követői”, a keresztények utáni nyomozásáról számolt be a császárnak, amelyet a rábízott tartományban, Bithüniában folytatott.

​

Források Jézus életéről

• Születésének időpontja: bizonytalan → az időszámításunkat is jelölő dátumot a 6. században Dionüsius Exiguus minden bizonnyal tévesen számolta ki. Az evangéliumok szerint Heródes még megérte Jézus születését, tehát Heródes halála előtt (Kr.e. 4) kellett születnie.
• Születésének helye: szüleivel Máriával és Józseffel (aki a Biblia szerint csak nevelőapja volt Jézusnak) Názáretben éltek, ezért elképzelhető, hogy ott született. Máté és Lukács evangéliuma viszont a születést Betlehembe helyezi.

​

Jézus történelmi szerepe

• Nevének jelentése: Jézus (héberül Josua vagy Jehosua) = isten segítsége;
• Krisztus (görögül Chrestos) = felkent (szent olajjal), ami különleges isteni eredetre utal.
• 30 évesen kezdi el tevékenységét, az ezt megelőző gyermek- és ifjúkori éveiről nem, vagy legalább is nagyon keveset írnak az evangéliumok, ezért erről az időszakról semmit sem tudunk.
• Mintegy három évig tartó tevékenysége során ide-oda vándorolt Galileában tanítványai és hívei kíséretében. Prédikált városokban és falvakban, hegyvidéken és a Holt-tenger partján. Szállásáról és étkezéséről tisztelői gondoskodtak.

​

​

Jézus történelmi szerepe

• Tanító tevékenységével elért sikere szálka lett a papság, a farizeusok (= hagyománykövető zsidók, képmutatók) akik magukat tartották a zsidó nép jogos szellemi vezetőinek (attól féltek ugyanis, hogy Jézus táborának további növekedése miatt elveszíthetik befolyásukat a néptömegekre).
• Amikor azután Jézus a zsidó húsvét (peszah) ünnepére Jeruzsálembe érkezett, kihasználták az alkalmat, hogy elfoghassák. Istenkáromlásért pert indítottak ellene, és a római helytartó, Pontius Pilatus hozzájárulásával keresztre feszítették.
• (Halála utáni feltámadása, majd mennybemenetele már nem tartozik a történelem tárgykörébe, ennek elfogadása ugyanis a hit kérdése.)

​

Jézus történelmi szerepe

Jézus élete képekben

Heródes megöleti a kisgyermekeket

Jézus élete képekben

Jézus tanítványai körében

Jézus élete képekben

Jézus gyógyít …

​

és vízen jár

Jézus élete képekben

Az utolsó vacsora

(Leonardo da Vinci festménye)

Jézus élete képekben

Jézus Pilátus előtt

(Munkácsy Mihály festménye)

Jézus élete képekben

(Munkácsy Mihály festménye)

Jézus élete képekben

Jézus a Golgotán

(Munkácsy Mihály festménye)

Jézus élete képekben

Jézus a Golgotán

Jézus élete és tevékenysége

Jézus élete és tevékenysége

• Egyetemes szeretet → szeretni kell minden embert, függetlenül attól, hogy barát-e vagy ellenség, az emberek Isten gyermekei, ezért mindannyian testvérek, azaz felebarátok.
• Megbocsátás → mások megítélése nem az ember, hanem az Isten feladata, hiszen minden ember bűnös, ezért nem alkalmas az igazság mérlegelésére. A személyes sérelmeket ezért meg kell bocsátani, hiszen csak így remélhet az ember a saját maga számára is bocsánatot. „Ha megbocsátatok az embereknek, Atyátok nektek is megbocsát.{…} Ha vétkezik ellened testvéred fedd meg, de ha megbánja, bocsáss meg neki.” – mondta Jézus (Máté 6. 14-15.).
• Segítőkészség, adakozás → a szegények és a társadalomból kivetettek felé fordulás, lelki és anyagi segítség nyújtása nekik.

​

Jézus tanításai

• A gazdagságról való lemondás → tartózkodni kell a mindennapokban könnyen elérhető örömöktől és a gazdagság iránti törekvéstől. Jézus nem zárta ki egyértelműen a gazdagokat sem a mennyek országából, csak arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal nehezebb oda bejutniuk. „Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni Isten országába.” – mondta Jézus (Máté 19. 16-26.).
• Isten országa az elérendő cél → a földi élet célja, hogy felkészüljünk az örök életet jelentő üdvösségre, amit Isten biztosít számunkra halálunk után a mennyek országában akkor, ha követjük az ő tanításait.
•  

​

Jézus tanításai

A kereszténység elterjedése

Az egyház megalakulása: Péter és Pál apostolok tevékenysége:

• Jézus Krisztus tanítványai azt a feladatot kapták mesterüktől, hogy hirdessék tanítását az egész világon. Az 12 apostol közül Szent Péter eljutott Rómába, ő lett Róma első püspöke (az ő utódai a pápák). Péter Nero császár római tűzvész utáni keresztényüldözésének esett áldozatául.
• A hittérítők közül a legnagyobb hatású Szent Pál volt. Ő nem ismerte személyesen Jézust, sőt eleinte üldözte a keresztényeket. Elbeszélése szerint a damaszkuszi úton megjelent neki Jézus és az apostolok sorába hívta. Pál ezután Krisztus követőjévé vált. (Ezt a változást nevezik páli fordulatnak)
• Szent Pál tevékenysége: bejárta a Földközi-tenger medencéjét és keresztény egyházközösségeket alapított. A hit elterjesztésében neki volt a legfontosabb szerepe. Az általa alapított keresztény egyházközösségekhez írt levelei (korinthusiakhoz, galatákhoz, ephezusiakhoz, philippiekhez, rómaiakhoz) a vallás kiemelkedően fontos forrásai lettek. A páli fordulat azt is jelenti, hogy ő már nemcsak a zsidók körében, hanem minden nép körében terjesztette a hitet.

​

​

​

A kereszténység elterjedése

A kereszténység elterjedése

Péter apostol a mennyország kulcsával

​

(Rubens festménye)

A kereszténység elterjedése

Pál apostol

​

(Rembrandt festménye)

A kereszténység elterjedése

Pál apostol megtérése a damaszkuszi úton

​

(Luca Giordano festménye)

A kereszténység elterjedése

A kereszténység elterjedése

Pál apostol hittérítő útjai

​

​

A keresztényüldözés időszaka (I-III. század)

• A római tűzvész adta az alapot a keresztények üldözésére Nero alatt, ami egészen Diocletianus császár uralmának végéig tartott. Ennek indoka az volt, hogy a keresztények megtagadták a császárok szobrai előtti áldozást.
• A keresztények ebben az időszakban a föld alatti katakombákban (istentiszteleti és temetkezési hely) titokban gyakorolták vallásukat.

​

​

​

A kereszténység elterjedése

Katakomba Rómában

​

​

A kereszténység elterjedése

A pécsi ókeresztény sírkamrák részlete

​

Vallásszabadság a keresztények számára

• 313 – Constantinus császár a Milánói Edictumban a keresztények számára vallásszabadságot adott.
• 325 – Niceai zsinat → a kereszténység első zsinata (szinodosz = megbeszélés), melyen a fő kérdés Jézus Krisztus személyének pontos megfogalmazása volt. A zsinaton ezzel kapcsolatban két nézet alakult ki:
• Jézus maga is isteni személy, tehát egylényegű Istennel (görögül: homousion) → a nézet fő képviselője Athanasius;
• Jézus nem egylényegű Istennel, az Atyával, csak hasonló hozzá (hasonlényegű, görögül: homoiusion) → képviselője: Arius, az ő követői lettek az ariánusok. Az ariánusok nézetét a zsinat elutasította, ezért ők lettek az egyház első eretnekmozgalma.

A kereszténység államvallás lesz a Római Birodalomban:

• 391 – Theodosius császár államvallássá nyilvánította a kereszténységet.

​

​

​

A kereszténység elterjedése

Összegzés:

• a kereszténység az eleinte üldözött szektából három évszázad alatt a Római Birodalom legelterjedtebb vallásává vált.
• Gyors terjedése annak köszönhető, hogy a birodalom népeinek elege lett a kötelező államvallásból, a császárkultuszból, s helyette egy olyan vallásba vetették a hitüket, amely közvetlenebb kapcsolatot teremtett ember és Isten között.
• Az új vallást a Római Birodalom továbbörökítette a középkori Európa számára, ahol a kultúrkör meghatározójává vált.

​

​

​

​

A kereszténység elterjedése

Irodalomjegyzék:

​

• Hegyi W. György : Történelem – Őskor-ókor. Korona Kiadó, Bp., 1998.

​

• Németh György- Hegyi W. György: Görög-római történelem. Osiris, Bp., 2011.

​

• Száray Miklós: Történelem I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006.

​

• Száray Miklós:  Történelem 9. OFI, Bp.,2014.

​

• Friedemann, Bedürftig: A nagy világvallások. Alexandra Kiadó, Bp., 2007. (Eredeti cím: Die Grossen Weltreligionen.)

​

• Hunyadi László: A világ vallásföldrajza, Végeken kiadó, Budapest 1995

​

• Internetes forrás: http://tortenelemcikkek.hu/node/174