2 of 12

Szjt. 33/A. § (1) bek.

E törvény alkalmazásában

1. iskolai oktatás célját szolgáló felhasználás: olyan felhasználás, amely óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, szakképző intézményben folyó szakmai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg;

2. kulturális örökségvédelmi intézmény: a nyilvánosan hozzáférhető könyvtár vagy muzeális intézmény, illetve levéltár, vagy közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum;

3. oktatási intézmény: olyan köznevelési-, szakképző- és felsőoktatási intézmény, amely iskolai oktatás célját szolgáló felhasználást végez.

3 of 12

Szjt. 33/A. § (2) bek.

E fejezet alkalmazásában

1. biztonságos elektronikus hálózat: olyan műszaki megoldás, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését.

2. kutatóhely: elsődlegesen tudományos kutatást, vagy tudományos kutatást is magában foglaló oktatási tevékenységet végző kutatóintézet, egyetem - ideértve annak könyvtárát is -, valamint kutató laboratórium és kutatást végző kórház, vagy egyéb olyan személy vagy szervezet - ideértve a kutatóhellyel szerződéses kapcsolatban álló kutatókat is -, amely tevékenységét

a) nonprofit alapon vagy adózás utáni eredményének tudományos kutatásba való visszaforgatásával; vagy

b) valamely közérdekű cél érdekében

végzi úgy, hogy a tudományos kutatás eredményeihez a kutatóhely felett többségi befolyást gyakorló személy vagy szervezet nem kaphat elsőbbségi hozzáférést.

3. szöveg- és adatbányászat: olyan automatizált analitikai módszer, amely információk feltárása céljából digitális formában lévő szövegeket és adatokat elemez.

4 of 12

Szjt. 35. § (1) bek.

35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, feltéve, hogy a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fért hozzá. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.

(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.

5 of 12

Szjt. 35. § (4) – (4a) bek.

(4) Kulturális örökségvédelmi intézmény [33/A. § (1) bek. 2. pont] valamint oktatási intézmény [33/A. § (1) bek. 3. pont] a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és

a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,

b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,

c) megjelent mű kisebb részéről, továbbá újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy

d) iskolai oktatás célját szolgáló felhasználáshoz szükséges.

(4a) A kulturális örökségvédelmi intézmény az általa

a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti felhasználás céljára előállított másolatot kutatóhely és más kulturális örökségvédelmi intézmény részére,

b) a (4) bekezdés d) pontja szerinti felhasználás céljára előállított másolatot oktatási intézmény [33/A. § (1) bek. 3. pont] részére jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló módon szabadon terjesztheti.

6 of 12

Szjt. 35/A. § (1) – (3) bek.

(1) Szabad felhasználás a műveken végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, ha

a) a felhasználással érintett műhöz jogszerűen fértek hozzá,

b) a jogosult a szabad felhasználás ellen előzetesen, megfelelő módon - az elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé tett tartalom esetében géppel olvasható formában - nem tiltakozott, és

c) a szöveg- és adatbányászathoz szükséges másolatok megőrzésére kizárólag a szöveg- és adatbányászat céljából szükséges ideig kerül sor.

(2) Szabad felhasználás a kutatóhelyek és kulturális örökségvédelmi intézmények [33/A. § (1) bek. 2. pont] által műveken tudományos kutatás céljából végzett szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, feltéve, hogy

a) a felhasználást végző személy az érintett műhöz jogszerűen fért hozzá,

b) a szabad felhasználás keretében létrejött másolatok megfelelő biztonsági szinten vannak tárolva, és

c) megőrzésükre tudományos kutatás céljából kerül sor.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján létrejött többszörözött példányokat a felhasználásra jogosított személyek

a) az érintett kutatási együttműködés keretei között, vagy

b) a tudományos mű szakmai értékelése céljából

személyek egy zárt csoportja számára lehívásra hozzáférhetővé tehetik, feltéve, hogy ez a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A nyilvánossághoz közvetítés kizárólag az e §-ban meghatározott célhoz szükséges mértékben és ideig állhat fenn.

7 of 12

OOC művek felhasználása

41/L. § (1) E fejezet alkalmazásában:

1. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem az Európai Gazdasági Térség tagállama;

2. kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű: olyan mű vagy szomszédos jogi védelem alatt álló teljesítmény, amelyről a kereskedelmi forgalomban létére vonatkozóan az adott helyzetben általában elvárható gondossággal végzett vizsgálat alapján vélelmezhető, hogy a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül a nyilvánosság számára nem hozzáférhető. A mű vagy szomszédos jogi védelem alatt álló teljesítmény nem tekinthető kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek, ha a mű vagy szomszédos jogi védelem alatt álló teljesítmény egyéb változata - ide nem értve a mű átdolgozását - a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető.

(2) A művek együttese is tekinthető kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek, kivéve, ha a hozzáférhetőség megállapítására lefolytatott elérhetőségvizsgálat alapján a művek együttesének egyes elemeit képező művek túlnyomó része vonatkozásában bizonyíték merült fel arra, hogy

a) e művek harmadik országban kerültek először nyilvánosságra hozatalra,

b) a filmalkotások és más audiovizuális művek esetében a filmelőállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban található, vagy

c) e művek jogosultjai harmadik országok állampolgárai, de az a) és b) pont szerinti harmadik ország vagy tagállam esetükben nem határozható meg.

(3) A művek együttese kereskedelmi forgalomban nem elérhetőnek minősülhet a (2) bekezdés szerinti esetben is, ha az egyes elemeit képező művek vonatkozásában a 41/M. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezet az érintett harmadik ország jogosultjainak tekintetében is reprezentatív.

(4) E fejezet alkalmazásában kereskedelmi forgalomban nem elérhető műveknek kell tekinteni azokat az irodalmi műveket, amelyeket utoljára 1999. augusztus 31-én, vagy azt megelőzően adtak ki Magyarország területén. Nem minősülnek kereskedelmi forgalomban nem elérhető műnek azon irodalmi művek, amelyek utolsó kiadása óta nyolc év nem telt el.

8 of 12

OOC művek felhasználása

41/M. § (1) A szerzők és a szomszédos jogi jogosultak képviseletében a kulturális örökségvédelmi intézmények [33/A. § (1) bek. 2. pont] gyűjteményének állandó részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű nem kereskedelmi célú többszörözésének, terjesztésének és nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a kulturális örökségvédelmi intézménnyel, kivéve, ha a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult a (2) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználások tekintetében a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult bármikor - akár a felhasználás megkezdését követően is - tiltakozhat a felhasználás közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. Az e felhasználási módot érintő tiltakozásra a Kjkt. 18. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e felhasználás esetében a jogosult egyes művei tekintetében is tiltakozhat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felhasználási engedély hatálya az Európai Gazdasági Térség más tagállamában való felhasználásra is kiterjedhet.

(4) Nem szükséges a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult engedélye a kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű többszörözéséhez és nyilvánossághoz közvetítéséhez, továbbá a szoftver átdolgozásához és terjesztéséhez, amennyiben a felhasználás kulturális örökségvédelmi intézmények által a gyűjteményének állandó részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű elérhetővé tételét célozza, feltéve, hogy

a) a felhasználás során a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult neve - ha ez lehetséges - feltüntetésre kerül,

b) a nyilvánossághoz közvetítés nem kereskedelmi céllal fenntartott honlapon valósul meg, és

c) a felhasználni kívánt műtípus tekintetében a kizárólagos jog gyakorlására reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti jogok gyakorlására vonatkozó engedéllyel és hatályos díjszabással.

(5) A (4) bekezdés szerinti szabad felhasználást a kulturális örökségvédelmi intézmény székhelye szerinti tagállamban történő felhasználásnak kell tekinteni.

(6) A (4) bekezdés szerinti felhasználás ellen a szerző vagy a szomszédos jogi jogosult bármikor - akár a felhasználás megkezdését követően is - tiltakozhat. A felhasználást a tiltakozást követően észszerű időn belül be kell fejezni. A szerző vagy a szomszédos jogi jogosult ezen időpontot megelőzően, a (4) bekezdésnek megfelelően megvalósított felhasználások tekintetében díjazásra nem jogosult.

(7) A mű kereskedelmi forgalomban való elérhetőségének vizsgálatát (elérhetőségvizsgálat) a felhasználási engedélyt kérő kulturális örökségvédelmi intézmény köteles elvégezni. Az elérhetőségvizsgálat során a kulturális örökségvédelmi intézmény köteles az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárni.

(8) E § alkalmazásában a kulturális örökségvédelmi intézmény az (1) és (4) bekezdés szerinti felhasználásokkal összefüggésben elért bevételeit csak a felhasználási jog fejében fizetendő díjra, valamint az engedély hatálya alá tartozó, a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek digitalizálásával és terjesztésével járó kiadások fedezésére fordíthatja.

9 of 12

OOC művek felhasználása

41/N. § (1) A kulturális örökségvédelmi intézmény [33/A. § (1) bek. 2. pont] köteles nyilvántartást vezetni az általa a 41/M. § (1) és (4) bekezdése szerint végzett felhasználásokról, és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni

a) a kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű azonosítását lehetővé tévő,

b) a felhasználási szerződést kötő felekkel kapcsolatos lényeges,

c) a felhasználási jog területi hatályára vonatkozó, és

d) a felhasználási engedély alapján megvalósított felhasználással kapcsolatos lényeges

információkat.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat - kiegészítve a 41/M. § (6) bekezdése szerinti tiltakozás lehetőségére vonatkozó információkkal - haladéktalanul továbbítja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető online portálon történő hozzáférhetővé tétel céljából.

(3) A felhasználás a (2) bekezdés szerinti adatoknak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala általi hozzáférhetővé tételét követő 6 hónap elteltével kezdhető meg.

(4) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokról tájékoztatási célból nyilvántartást vezet, amelyet honlapján közzétesz. A Hivatal a nyilvántartásban közzétett információkért felelősséggel nem tartozik.

(5) A Hivatal, valamint a 41/M. § alapján felhasználást végző intézmény és az e felhasználás engedélyezésére jogosult közös jogkezelő szervezet a honlapján angol és magyar nyelvű általános tájékoztatót tesz közzé a 41/M. § alapján végezhető felhasználások részleteiről. E tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen a közös jogkezelő szervezeteknek a 41/M. §-sal összhangban történő engedélyezési lehetőségére, a 41/M. § (4) bekezdése szerinti szabad felhasználás részleteire, valamint a jogosultakat a 41/M. § (2) és (6) bekezdése alapján megillető tiltakozási lehetőségekre.

(6) A felhasználást végző intézmény az e fejezet szerinti egyes felhasználásokkal összefüggésben köteles tájékoztatást adni arról, hogy az adott felhasználásra a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művekre vonatkozó rendelkezések alapján került sor.

10 of 12

Szjt. 45. §

(1) A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni.

(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása

a) sajtótermékben, napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött,

b) nem kizárólagos, ingyenes, a 26. § (8) bekezdés második mondatában meghatározott felhasználási jogot engedő,

c) szoftver és a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis nem kizárólagos felhasználására felhasználási jogot engedő, vagy

d) a szerző nem címzett vagy meghatározatlan számú személynek tett, ingyenes, nem kizárólagos felhasználási jog engedésére tett ajánlata elfogadásával létrejött

felhasználási szerződés esetén.

11 of 12

Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű

30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.

(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.

(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet.

(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.

1 of 12

2 of 12

3 of 12

4 of 12

5 of 12

6 of 12

7 of 12

8 of 12

9 of 12

10 of 12

11 of 12

12 of 12