3 of 24

Transzformátor

Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly

Porlasztó�Bánki Donát, Csonka János

Dinamó

Elv: Jedlik Ányos

Szabadalom: Siemens

4 of 24

Telefon

Bell

Távíró

Morse

Rádió

Marconi, Popov

Telefonközpont Puskás Tivadar

5 of 24

Írógép

Remington

Varrógép (pedálos meghajtású)

Singer

Fonográf�Edison

Villanykörte�Edison

Film�Lumiére-testvérek

6 of 24

Nyersolajjal hajtott motor

Diesel

Benzinmotoros gépkocsi �Benz

Vasút villamosítás�Kandó Kálmán

7 of 24

Melyik maradt fenn a mai napig és miért?

Repülőgép

Wright-testvérek

Kormányozható léghajó

Zeppelin

8 of 24

2. Egészítsd ki a táblázatot az évszámokkal és eseményekkel!

ÉVSZÁM

1859
1866
1861-1865
1863
1859
1870
1871. január 18.
1865

ESEMÉNY

solferinói csata
königgrätzi csata
USA polgárháború
gettysburgi csata
Szárd-francia-osztrák háború
sedani csata
Kikiáltják Versaillesben a Német császárságot
Richmond eleste

9 of 24

3. Sorold fel az új eszméket, melyek a 19. század során jelentek meg (nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus)! Mindegyikről írj legalább 1-2 mondatot!

10 of 24

Nacionalizmus:

Jellemzője: közös nyelv, kultúra, hagyományok erősítése
Cél:

nemzeti egység megteremtése
A középkor óta széttagolt országok egyesítése

„A patriotizmus az, amikor a saját néped szeretete áll az első helyen. �A nacionalizmus pedig az, amikor más népek utálata az elsődleges.” (Charles de Gaulle francia tábornok, köztársasági elnök)

11 of 24

Liberalizmus:

Újítók, akik a régi rendszer hibáit szeretnék orvosolni, mihamarabb
Legfőbb céljaik:

Egyén szabadságának és jogainak kiterjesztése
Békés eszközökkel, reformokkal

Konzervativizmus:

Változások elutasítása, esetleg fokozatos, lassú fejlődés
Legfőbb cél:

megvédeni a megteremtett �értékeket és hagyományokat

12 of 24

Szociáldemokrácia

marxista munkásmozgalom

Szélsőséges szocialisták
Karl Marx, Friedrich Engels
A munkásoknak kell vezetni az államot
Állami tulajdonba, köztulajdonba kell venni a gyárakat és a munkaeszközöket
Osztályharc-elmélet:

Társadalom osztályokra tagolódik
Tőkések haszna => proletárok kizsákmányolása

13 of 24

marxista munkáspártok

Szociáldemokrata pártok Kommunista pártok

Demokratikus irányzatok forradalmi irányzat

Pl. Franciaország, USA pl. Oroszország

Általános választójog erőszakkal hatalomra jutni => forradalom

Reformok pl. Oroszo. - államosítás

14 of 24

anarchista munkásmozgalom

Merényletek államfők ellen, lázadás az államok ellen
Az állam zsarnok, ezért fel kell lázadni ellene

keresztényszocializmus: XIII. Leó

1891: pásztorlevél: Rerum Novarum

Elveti az osztályharcot => �ellenkezik a magántulajdon �természet adta jogával

A munkások helyzetének �javítása az egyház feladata is

15 of 24

4. Írd a személy mellé az országot, ahonnan származott! Gyűjts róla annyi információt, ahány pont szerepel a neve mellett!

16 of 24

II. Viktor Emmanuel (3): Olaszország

Szárd-Piemonti Királyság királya
Győz a szárd-francia-osztrák háborúban
Az első királya az egységes Olaszországnak

Lord Melbourne (1): Brit Birodalom

Viktória királynő uralkodása alatt miniszterelnök

Abraham Lincoln (3): USA

Az USA 16. elnöke
Hatalomra kerülése után polgárháború
Fel szeretné szabadítani délen is a rabszolgákat
Merénylet áldozata lesz

17 of 24

I. Vilmos (2): Németország

Porosz király
Kisnémet egységet szeretne
az egységes Németország császára 1870-től

Giuseppe Garibaldi (3): Olaszország

1860-ban partraszállás Szicíliában
Vörösingesei segítségével felszabadította Dél-Itáliát
Segítségével jött létre az egységes Olaszország

18 of 24

Viktória királynő (4): Brit Birodalom

Európa nagymamája (9 gyermek, sok unoka)
Első világkiállítás
India császárnője
Uralkodása fénykora a birodalomnak (a világ ¼-e az angoloké)
A korszakot miatta hívják viktoriánus kornak

Otto von Bismarck (1): Németország

Vaskancellár, nagy szerepe volt az egységes Németország létrejöttében

19 of 24

I. Miklós (2): Oroszország

Orosz cár
1849-ben segítséget nyújt Ausztriának a szabadságharc leverésében
Elveszíti a krími háborút

20 of 24

5. Egészítsd ki a szöveget!

1861-1865 (évszám) között polgárháború tört az USA-ban. A szembenálló felek az északi Unió volt 24 állammal, valamint a déli Konföderáció volt 11 (szám) állammal.

A konfliktus legfőbb oka az volt, hogy míg északon a farmergazdálkodás (milyen termelési tevékenység), addig délen ültetvényes rabszolgatartás (milyen termelési tevékenység) volt jellemző.

A háború legvéresebb csatája 1863-ban (mikor) zajlott Gettysburgnél. A háborút végül Richmond (város) elfoglalása döntötte el 1865-ben, győzött a(z) Unió.

A katonai és erkölcsi fölény is a(z) Unió/északiak oldalán volt.

21 of 24

Versaillesben mondták ki az ország születését N

Cavour O

Ausztrália a saját fegyenctelepe volt A

búr háború A

Európa puskaporos hordója B

Vörösingesek O

Moldva, Havasalföld B

Solferino O

első világkiállítás A

Bismarck N

sedani csata N

polgárháború U

Piemont O

Garibaldi O

II. Viktor Emmanuel O

Königgrätz N

India az ország ékköve A

A világ negyede az uralma alá tartozott A

török uralom alatt állt terület, új államok születnek itt a 19. században B

Ópiumháború A

uralkodóját „Európa nagymamája” névvel is illették A

B: Balkán, N: Német Császárság, O: Olaszország, A: Anglia-Brit Birodalom,

6. Melyik országra, területre jellemző? Írd a megfelelő betűket a sor végére!

22 of 24

7. FOGALMAK A FOGALOMTÁRBÓL!

nacionalizmus: politikai irányzat. Hívei a nemzeti eszme szószólói, az önálló nemzetállamlétrehozását tűzték ki célul.

gyarmatbirodalom: egy ország külső birtokainak hatalmas kiterjedésű összessége.

tőkekivitel: a tőkés pénzét elmaradott országokban fekteti be, így olcsóbb munkaerőre és nagyobb haszonra tud szert tenni.

szabad verseny: az árutermelés során a termelők között – elsősorban a termelési költségek és az árak csökkentésével – létrejövő verseny, amelybe az állam nem avatkozik bele.

második ipari forradalom: a 19. században sok új találmány jelent meg, ezek átalakították az ipart, a mezőgazdaságot és az emberek mindennapjait. Ezt második ipari forradalomnak nevezzük.

általános tankötelezettség: az állam törvényei megállapítják, hogy a gyermekek életük bizonyos éveiben kötelesek az elemi népiskolákba járni, amelyekben a műveltség alapjait s a további művelődésre való készültséget szerezhetik meg. Magyarországon 1868-tól minden 6-12 év közötti gyermek tanköteles volt.

konzervativizmus: a hagyományokhoz, szokásokhoz, múlt értékeihez ragaszkodó, a gyors változásoktól idegenkedő politikai irányzat.

liberalizmus: politikai irányzat, amely a szabadság elvét vallja. Hívei a politikai szabadságjogok megadását követelték, gyors változásokat, reformokat követeltek.

23 of 24

tömegkultúra: széles rétegekhez eljutó kulturális élmények összessége.

szociálpolitika: az emberek szociális körülményeinek javítására irányuló politikai tevékenység.

szocializmus: a társadalmi egyenlőtlenségeket és a magántulajdont elítélő eszmei irányzat.

szociáldemokrácia: a marxizmusból kialakult politikai irányzat. Követői békés úton, a parlamenti többség megszerzésével akartak hatalomra kerülni.

anarchizmus: politikai irányzat, amely minden rend, fegyelem eltörlésére, az állam és intézményei megszüntetésére irányul. Hívei általában erőszakos eszközöket használnak céljaik eléréséhez, merényleteket követnek el.

kommunizmus: politikai irányzat. Követői azt vallják, hogy a termelőeszközöknek (pl. a gyáraknak, bányáknak, vasutaknak, bankoknak) állami tulajdonba kell kerülnie, a magántulajdonnak pedig meg kell szűnnie.

keresztényszocializmus: XIII. Leó pápa által meghirdetett XIX. század végi ideológia, amely az egyház feladatává teszi a munkásság szociális körülményeinek javítását.

gyarmat: olyan ország vagy terület, amelyet egy idegen állam megfosztott önállóságától. Ez azt jelenti, hogy teljes gazdasági és politikai függésben, katonai megszállás alatt tartja.

félgyarmat: látszatra független, valójában egy másik országtól nagymértékben függő és kizsákmányolt állam.