2 of 40

Jelmondat, bevezető 1.

"Szeretem és keresem őket, / Az igazságos temetőket. // A sírokon úgy elmélázom, / Mint nyájai fölött a pásztor. // És furulyám szelíden várja, / Míg szól az angyal trombitája.” (Juhász Gyula: Temetők)

Egy közösség, város, ország, nép addig él, ameddig a múltját ismeri, feltárja, becsüli, mert ez az ismeret a fennmaradás kovásza. A közösség temetői jól mutatják, mennyire becsülik múltjukat, őseiket az utódok. Az elhanyagolt temetők a közös emlékezet felbomlásának jelzései, hanyatlásuk szomorú jövő képét vetítik elénk. A "névtelen", "ismeretlen" emberek sírjai, de a közösség híres embereinek sírjai is sokat elmondanak az emlékezők lelkületéről, mentalitásáról. (ld. Gallipoli és Pécs sírjai)

Pécs, a hálás város, kiemelkedő polgárainak örök nyugvóhelyéül, Pécs köztemetőjében külön parcellát alakított ki. Az itt nyugvók sírjai sok híres-neves pécsit őriznek, köztük írókat, költőket. Az örök pécsi, az igazi tüke, Csorba Győző Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő is ott alussza örök álmát.

Az előadás Csorba pécsi és Pécsről indult, de Budapesten nyugvó barátainak sírja közül is bemutat néhányat, fellebentve a fátylat a kiváló emberekről, mert nem csak az itt maradók, itt nyugvók, de az innen elszármazottak, hosszabb-rövidebb ideig itt alkotó emberek munkája is a város felemelkedését segítette.

A sírok a jövő épületének alapjai, a holtak megbecsüléséről pedig bizton elmondhatjuk, minden nemzet addig él, ameddig őrzi ősei emlékét.

Tamási Áron örökbecsű szavaival: „Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója."

3 of 40

Sírok ott…

Nagyszerű olasz vejem sokfelé vitt útjaira Olaszországban, Szlovéniában és Lengyelországban és itthon is. Mindenütt elmentünk temetőkbe is, megegyeztünk abban, hogy a temetők hű tükrei az adott közösségnek, sokat elárulnak nemcsak a holtakról, az utódokról is. Mutatok képet olasz temetőről, Gallipoliról, ahol az unoka, Christian vejem és – ha jól számolom ükunokák, az én unokáim.Pécsről összehasonlításképpen.

4 of 40

Sírok itt. Én meg sírok… De a tanulságot inkább mindenki maga vonja le. Ld. Még 40. kép. Katonatemetők

5 of 40

Katonatemetők

A katonatemetők a temetkezési kultúra fontos részei. A hazáért, elvekért életüket áldozó katonák sírja a temetőknek természetesen különleges részei, vagy önálló temetők. Olaszországban nagy kultusza van ennek, ld. Pl. Redipuglia. 107 m magas, 108187 katona.1938, Mussolini. https://hovamerre.blog.hu/2019/09/22/redipuglia_haditemetoje Kommentek olvasását ajánlom! Katonatemetők a Pécsi Köztemetőben! Szovjet katonák síremléke.

Cím: Fénykép, készítette: Ismeretlen a készítő, licenc: CC BY-ND

Cím: Fénykép, készítette: Ismeretlen a készítő, licenc: CC BY-NC-ND

„Mennyi üres és kihasználatlan hely! Túl sokat foglalkozunk azzal, ami 100 évvel ezelőtt volt, inkább építenénk ide gyárakat, üzleteket és iskolákat!” A jövő nem azé aki a múltban él! – írta a kép alá az egyik kommentelő.

Én pedig azt mondom: Aki nem ismeri a múltat, arra van ítélve, hogy újra átélje azt. (George Santayana)

6 of 40

Bevezető 2.

Csorba halálának egyik évfordulóján rámszakadt a bevezető megtartásának feladata. Utána Bertók László azt mondta nekem, jó, jó, de nem kellett volna annyit a halálról beszélni. Cseles volt ám Bertók, mert azután kritizált, hogy visszautasította kérésemet, tartaná meg ő a bevezetőt.
Mégis, kérdezem én, miről kellene beszélni egy „halált látó” költő halálára emlékezve? Most már tudom: az életigenlő költőről kellett volna beszélni inkább. A „életigenlő, halált látó költőről”, ahogyan Lengyel Balázs nevezte Csorbát egy kritikájában. Ezért adtam a halálról másképpen címet az összeállításnak: bár sírokat mutatok, mellettük ott lesz a sír egykor élt lakójának képe és az élőt megidéző néhány szó.
Azt pedig, hogy a halál után is lehet élet, Csorba négysorosával igyekszem bizonyítani: Ami a föld felett maradt, / az élet periszkópja csak. / Az élet lent a föld alatt / az elmúlás ellen halad. (Őszi kert)
Csorba sok versét a kertje és a természet ihlette, mint ezt is: a növény látható része hervad, romlik, de gyökere a föld alatt él gyűjti az erőt és a táplálékot és életben tartja, feltámasztja a tetszhalott növényt.
Csorba azt is mondta, „szeretnék másokat élni segíteni”, és vele együtt minden (jó) művész bízhat abban, hogy ameddig valaki emlékszik rá, műveit keresi könyvben, galériában, zeneműben, szoborban bármilyen művészi formában, addig halála után is élni fog, tehát a halott a sír alól is támogatja az élőket, a fennmaradtakat.
Ilyenformán mondhatjuk, hogy az élet lent a föld alatt, az elmúlás ellen halad. És azért is mondom, mert nekem a síroknál nemcsak a holt, hanem a sír egykor élt lakója és minden vele közös élményem eszembe jut, így kicsit erőt merítek az emlékekből … harcolok az elmúlásukkal és az enyémmel is.
A képekhez előadás közben természetesen magyarázatot füzök, jobbára anekdotikus történeteket a képeken szereplőkről, mert hát nem temetni jöttem Cézárt…
A 7. dia után - néhány kivétellel – mindegyiken egy fotó látható a sírról és a művészről (néhány sírról nem sikerült fotót találnom), a legfontosabb tudnivalókat a képek alá- fölé- mellé írtam.
Pákolitz Istvánnak az alkotókról szóló, Jelenkorban megjelent bökverseihez vezető linket a köszönet előtti utolsó dián mellékelem. Érdemes elolvasni az „elevenbe találó” rövid verseket, némelyik többet mond egy tanulmánynál.

7 of 40

Tartalomjegyzék

Tartalom: 1. Nyitókép Csorba sírja; 2. Jelmondat, bevezető 1; 3. Sírok ott; 4. Sírok itt; 5. Bevezető 2; 6. Tartalomjegyzék; 7; Versek a halálról; 8. Csorba és a halál; 9. Galsai Pongrác és a halál; 10. Várkonyi Nándor; 11. Csorba Győző; 12. Szederkényi Ervin + Galambosi László, Szederkényi Ervin, Csorba Győző (közös kép); 13. Galambosi László; 14. Tüskés Tibor + Tüskés Tibor, Takáts Gyula (közös kép); 15. Pákolitz István, Galambosi László, Tüskés Tibor, Csorba Győző (közös kép); 16-17. Bertók László és Bertók Lászlóné közös sírja, Bertók dedikálása Pintéréknek; 18 Makay Ida + a költőnő szobra; 19. Arató Károly + egy kötete; 20; Csorba és budapesti barátai, összefoglaló; 21. Szántó Tibor + köteteinek jegyzéke + Dunántúl utolsó száma; 22. Kalász Márton; 23. Lázár Ervin; 24-26. Galsai Pongrác + Takáts Gyula, Galsai Pongrác Csorba Győző (közös kép) + két Galsai dedikálás + Galsai, Várkonyi Nándor (közös kép), 27. Bertha Bulcsu + Bertha Bulcsu és Csorba Révfülöpön (közös kép), 28. Weöres Sándor és Károlyi Amy (közös sír, közös kép), 29. Takáts Gyula temetés + becehegyi kép; 30 Fodor András + Fodor András és Csorba Győző Pécsett, Csorba kertjében (közös kép); 31. Pákolitz István + szoboravatás; 32. Berze Nagy János; 33. Bárdosi Németh János (emlékoszlop Pécsett, könyv) 34. Martyn Ferenc, Martyn Ferencné + pécsi emléktábla; 35. Thiery Árpád és Örsi Ferenc (csak portrék); 36. Takács Gyula + Takács Gyula, Martyn Ferenc, Amerigo Tot (közös fotó), 37. Csorba felesége, azaz Margitka, azaz Ancika; 38. zárókép: Csorba és sírja; 39. Függelék 1. Olasz katonatemetők; 40.Függelék 2. Pákolitz bökversei internetes cím

8 of 40

Versek a halálról

Maurice Maeterlinck – A kék madár

„Itt jókat alszunk, mert itt örök az álom,�Örök a szél és a lomb a fákon,�Örök a magány és örök az emlék,�Bennünket lágyan ringat a nemlét.�De ha gondolsz ránk, mi felébredünk,�De ha gondolsz ránk, érinted kezünk,�De ha gondolsz ránk, abban örömöt lelünk,�De ha gondolsz ránk, akkor itt vagy velünk.”

Reményik Sándor – Egy sír nem temető

„Egy fecske nem tavasz,�Egy fűszál nem mező,�Egy vízcsepp nem patak,�Egy sír nem temető.”

Pákolitz István: Könny

A nyitott sír felett�lomha fekete varjú száll. �Két szárnycsapás közt rám mered�a dermesztő Szabály. (...)��De törvény, �hogy a halál csak az élőnek fájjon: �remegjek - gyászod örvén -�önnön tragédiámon.

Weöres Sándor – Érintések

„Saját halálunk sose fáj úgy, �mint mások halála.�Ó, könnyű neked,�elbírod nélkülem a sírt, de�bírjam, nélküled, az életet?”

Tóth Krisztina – Memóriakártya

„Jaj, régi telek, hová lettetek?�És barátaim, kik hóvá lettetek,�és széllé már, fütyülve dátumokra:�visszaemlékszem hangotokra.�Halott nevek a mobilomban,�egyre többen: már hallhatatlanok,�de a jegyzékben számuk ott van,�ameddig én még itt vagyok.”

Csorba Győző: G. P. után

Mert most már biztosan tudod:

mire jutunk – Találj ki valamit

segíts – nyilván tisztulna itt

a folyton mardosó titok

Csak egy silány olcsó jelet

Ha nem hagynák járj túl az őr eszén

igérted nekem s neked én

mikor még töprengtünk veled

Ha vagy még ám de nincs erőd

mert egyetlen pöccintés visszalök

és impotenciád örök

fordulj az Úrhoz s kérd meg őt

Zavarjon ő meg legbelül

rendíthetetlen hittel – nem muszáj

hogy elcsituljon ami fáj

s vegyen ki poklaim közül

S ha semmi nincs: se Úr se te

hát mi marad? szám lebiggyesztenem

s nevetnem cifra vesztemen

leköpnöm szép hitem vele

(1988. VIII. 28.)

9 of 40

Csorba és a halál

Bennem megint űrebbé vált az űr

kegyetlen fájás fáj kegyetlenül:

száz- és százezren birkóztak vele

akadt-e már a sok-sok némelye

ki elfogadta azt hogy van hogy élt

s egyszercsak nincs nincs – végleg végetért? –

Hősködni hogy „Legvégső percemig!”

hogy „Míg erőmből egy betű telik!”

Ó nem! – Hisz épp elég nagy hősködés

hogy tudván mind nem vágsz magadba kést

csak vársz s teszed híven amit a nap

szeszélye zord napiparancsba ad –

Barátom Jóbarátom merre jársz?

Szájam körül mélyebbé nőtt a ránc

még gyakrabban tűnődőm el: mi ez?

miért e tarka cécó és mihez?

(Túl már

Galsai Pongrác után nagyon nehéz szívvel)

Az I. kiadás ajánlása 2. kiadás 1989.

10 of 40

Galsai: Halottakról…

11 of 40

Várkonyi Nándor, a nagy öreg (1896-1975)

12 of 40

Csorba Győző (1916. XI. 21-1995. IX. 13.)

13 of 40

SZEDERKÉNYI ERVIN (1934-1987)

14 of 40

Galambosi László (1928-1999)

15 of 40

Tüskés Tibor (1930-2009) és Takáts Gyula (1911-2008)

16 of 40

A nagy öregek együtt a Pécsi Városi Könyvtárban 1993-ban (Pákolitz István, Galambosi László, Tüskés Tibor, Csorba Győző)

17 of 40

Bertók László (1935-2020)

18 of 40

Bertók László és a sír másik oldala, Ágakból gyökér

19 of 40

Makay Ida (Pécs-Siklós-Berkesd-Véménd) 1933-2011 (https://hu.wikipedia.org/wiki/Makay_Ida)

2018. 04. 11. Költészet napi tisztelgés Makay Ida szobránál. Videó Makay Idáról: https://www.youtube.com/watch?v=BrPHRIntqyo

20 of 40

Arató Károly, 1972-ben, A szép versek című kötetben (1939-1992)

21 of 40

Csorba és budapesti barátai https://csorbagyozo.hu/wp-content/uploads/2021/01/Csorba-es-baratai-osszes.pdf

„Csorba a maga kérdéseivel a létezést úgy vallatja, amiképp az a megsemmisülést foglalja magába. Kérdései attól totálisak, hogy nem a riadt kérdező hangján hangzanak. Miért nem riad meg a költő Csorba a megsemmisüléstől? Ha mint ember nyilvánvalóan fél, szorong? Mert kozmikus egészet lát, s benne tartott szabás szerint elfogadott helyeket (Kalász Márton: Kritika az Összegyűjtött versekről. In: Pomogáts Béla: Csorba Győző és barátai. A levelek tükrében. Előszó.)

https://csorbagyozo.hu/wp-content/uploads/2020/11/Helinant-2-osszes.pdf

22 of 40

Szántó Tibor, az ifjú titán (1928-1970)

Végjáték

Triciklin

Bálnákról is beszélünk

Élet, halál, cigaretta

Árnyékvilág

Valamelyik parancsolat

Bezieres-i lehetetlenségek

A sötétülő ház Második posztumusz kötet

Tízezer rendszám

Titoktartás

A Denevér-kastély

23 of 40

Kalász Márton

Kalász Márton (1934-2021) költő domborműves emléktábláját avatták a Magyar Költészet Napján, 2024. április 11-én, az újbudai Őrmező, Költők Parkjában.

24 of 40

Lázár Ervin (1936-2006) Kerepesi temető

25 of 40

Galsai Pongrác (1927-1988) Farkasréti temető

1982. szeptember 2. Takáts Gyula, Csorba Győző és Galsai Pongrác a keszthelyi Írótalálkozón.

26 of 40

Galsai bohóságok 1

27 of 40

Galsai bohóságok 2

28 of 40

Bertha Bulcsu sírja, Kerepesi temető; Bertha Bulcsu (1935-1997) és Csorba Révfülöpön 1972-ben

29 of 40

�Weöres Sándor (1913-1989); Károlyi Amy (1909-2003) Farkasréti temető�

30 of 40

Takáts Gyula (1911-2008)

31 of 40

Fodor András (1929-1997) és Csorba Győző, a pécsi költő kertjében, 1963. június 29.

32 of 40

�Pákolitz István (1919-1996)�

A Költészet Napja 2000. április 11. A Városi Múzeum udvarán felavatják Pákolitz István költő itt bemutatott szobrát. (Farkas Pál, Szekszárdon élő szobrászművész alkotása)

33 of 40

Berze Nagy János (1879 – 1946)

https://www.pecsma.hu/elfeledett-halottaink-pecsen/

34 of 40

Bárdosi Németh János (1902-1981)

A toll puha-fű ölelése / Gyógyítsa meg, mint anya gyógyít / Szemed tükrözze kék nyugalmát /A mozdulatlan Daindiloknak

35 of 40

Martyn Ferenc (1899-1986)

https://pecsizsidosag.wordpress.com/tag/lovag-martyn-ferenc-festomuvesz/

https://csorbagyozo.hu/node/2261 Martyn Ferenc a Csorba honlapon

36 of 40

Akik kimaradtak: Thiery Árpád (1928-1995), Örsi Ferenc (1927-1994)

http://www.leleplezo.hupont.hu/70/orsi-ferenc-a-labancok-besugoja-volt

37 of 40

Takács Gyula

Martyn Ferenc, Takács Gyula és Amerigo Tot

Életének kilencvenegyedik évében meghalt Takács Gyula művelődéspolitikus, aki a rendszerváltás előtt évtizedeken át meghatározó alakja volt a Baranya megyei és pécsi kulturális életnek, s ez idő alatt kiemelkedő intézményfejlesztő munkát végzett.

1929-ben született Hajdúdorogon, a Hajdúnánási Református Gimnáziumban érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Az egyetem alatt Karácsony Sándor pedagógiaprofesszor mellett két évig gyakornokként működött. Ezt követően tanárként Pécsre került, s 1954-ben, a Nagy Imre-kormány idején nevezték ki a Baranya Megyei Tanács VB oktatási osztályvezetőjének. 1957-től ugyanott a művelődési osztályt vezette. 1966 decemberétől 1990. december végéig – nyugdíjba vonulásáig – a megyei tanács elnökhelyetteseként dolgozott. Más egyebek mellett olyan intézmények kialakításában, megteremtésében vállalt döntő szerepet, mint a pécsi Modern Magyar Képtár, a Csontváry Múzeum, a Múzeum utca, a Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, a Művészetek Háza, galériák, művelődési központok, az egykori Ifjúsági Ház és az akkori városi és megyei könyvtár épületei, valamint a siklósi, villányi, sikondai alkotóházak. Személyes jó kapcsolatot ápolt a kulturális élet jó néhány hazai és külföldre szakadt szereplőjével.

1 of 40