2 of 15

Kik vagyunk?

Szolgáltató, érdekvédő és szakértő szervezet a lakhatás területén, 9 éve

Kunyhóból Lakásba program: Az Elsőként Lakhatást szemléletű programunk

https://utcarollakasba.hu/kunyhobol-lakasba

Lakhatást most! Lakásügynökség: Házkezelőségbe szervezünk magántulajdonban lévő ingatlanokat

https://utcarollakasba.hu/lakasugynokseg/

Adj munkát! program és csoportok: Önsegítő csoport és munkaerő-piaci integrációs program

https://utcarollakasba.hu/adj-munkat/

Szolidáris lakhatás: Az ukrajnai háború elől menekülők lakhatásának támogatása

https://utcarollakasba.hu/szolidaris-lakhatas/

Szemléletformálás: A közvéleménynek és döntéshozóknak célzott munkáink

https://utcarollakasba.hu/szemleletformalas/

3 of 15

Együttműködés a II. Kerülettel

Az Utcáról Lakásba! Egyesület munkatársai és megbízottjai 2021 novembere és 2022 szeptembere közt a II. Kerületi Városfejlesztő Zrt. felkérése nyomán

Elvégezték a II. kerület területi, demográfiai, lakáspiaci és lakáspolitikai helyzetelemzését, illetve
Megvizsgálták a kerületi lakáspolitikai eszközök bővítésének lehetőségeit,

Melynek nyomán a kerületi önkormányzat vezetőivel és munkatársaival egyeztetve felmérték

Egy kerületi, illetve a Fővárossal együttműködésben elindítandó Szociális Lakásügynökség,
illetve egy kerületi Lakásért Életjáradék program

elindításának lehetőségeit.

Teljes tanulmány https://drive.google.com/file/d/1KQ3Y9GeenP_l5aTAZccsQj5GQsu_0lQd/view

4 of 15

Forrás: Misetics, 2021

Miért van szükség önkormányzati szintű lakáspolitikai gondolkodásra? 1.

Tulajdonosi szektor túlsúlya minden önkormányzatnál
A bérek és lakásárak közti aránytalanság, csökkenő megfizethetőség (260%)
Régiós összehasonlításban is kimagasló drágulás
A központi lakáspolitika hiánya az önkormányzatokra terhet ró, ugyanakkor a saját lakásállomány és a rendeletalkotási képesség lehetőséget is jelent.

Budapest

Zágráb

Bécs

Ljubjana

Pozsony

5 of 15

Miért van szükség önkormányzati szintű lakáspolitikai gondolkodásra? 2.

A magánbérleti szektor drága, informális, szürke
Központi támogatási lehetőségek nincsenek mellette
Az önkormányzati szektor szűk, sok rossz állapotú ingatlant tartalmaz, az állomány számában is elégtelen, és továbbra is csökken
A fővárosi, és kerületi lakosságszám csökkenő, a lakáshiány strukturális

→ akinek nincsen tulajdona, mégis a piacra kényszerül általában

forrás: Habitat For Humanity, KSH

6 of 15

A javaslatcsomag elemei

Önkormányzati eszközök és célkitűzések: erős szociális gondoskodási és lakáspolitikai ambíciók – folyamatos, fokozatos bővítés mellett is szűk önkormányzati tulajdonú lakásállomány

Gazdasági, piaci adottságok: „elszálló” lakásárak és bérleti díjak + infláció és gazdasági válság → egyre szélesebb rétegeket érintő lakhatási válság

kerületi sajátosság az idős lakosság magas, és az álláskeresők alacsony aránya

→ Cél a költséghatékony, rugalmas, részben piaci elemekkel operáló önkormányzati szakpolitikai megoldások mobilizálása

→ Ennek elemei

Lakásügynökség rendszeres, alacsony vagy alsó-közép jövedelmű személyek, családok számára, illetve a
Lakásért életjáradék program idős (65+) kerületi polgárok számára

7 of 15

Lehetőségek a Lakásügynökségben

a bérlők számára megfizethető lakbérszintet tud biztosítani
lakhatás biztonsága
csökkenti a kockázatokat a bérlő és a tulajdonos számára is
szociálpolitikai célok megvalósulását támogató lakásgazdálkodás (idősek, közalkalmazottak, egyéb csoportok lakhatása)
jól hasznosítja az önkormányzat bizalmi tőkéjét és informáltságát
a társadalmi integrációt és mobilitást is hatékonyan segíti, ha összehangolják az önkormányzat szociális szolgáltatásaival
javítja az üres lakások kihasználtságát

Korábbi anyagaink Lakásügynökség témában:

→ https://onkormanyzatoknak.utcarollakasba.hu/

https://utcarollakasba.hu/fovarosi-lakasugynokseg-terv/

https://drive.google.com/file/d/1GD2l3VMN3zD3tuJsdQBWIyJ0oQUPW5NL/view

8 of 15

A Lakásügynökség modell kidolgozásával járó fő feladatok az Önkormányzatok számára

portfólió szervezése: saját és külső lakásokból kialakítani az ügynökségi állományt

lakbérszámítás: helyi megfizethetőségi ráta kialakítása célcsoportonként és állománytól függően a lakbérfizetési ráfordítás kiszámítása

lakáskiosztás, bérlői kör meghatározása a kerület szociálpolitikai kihívásai szerint

kockázatkezelési rendszer kialakítása

finanszírozás

üzemeltetés

9 of 15

A Lakásügynökség üzemeltetésével járó fő feladatok az Önkormányzatok számára

magánlakások, és külső partnerek lakásainak bevonásának folytonos feladata (Tavalyi fővárosi felmérés: a tulajok kb ötöde nyitottan áll ehhez)

Szerződéskötés, nyilvántartás, adminisztráció
Ügyfélkezelés
Karbantartás, műszaki feladatok
Kockázatkezelés: hátralékkezelés, műszaki kockázatok

10 of 15

Lakásügynökség gyakorlat

olcsóbb és gyorsabb, mint a saját tulajdonú állomány bővítése
helyben is megvalósítható, központi törvénymódosítások nélkül
olyan önkormányzatok vághatnak bele könnyebben, amelyeknek a saját lakásállománya is jelentősebb

az önkormányzati állománynál ugyan költségesebb a bérlők számára – „elszállt” piac mellett kihívás megfizethető szinten tartani → nem szociális bérlői, hanem annál magasabb (alsó-közép) jövedelmi kategória

Csak kerületen belül nem érdemes (helyi árszint és mérethatékonyság) → „cápázás” – alacsony kockázat

→ ideális struktúra: Fővárosi kezdeményezéssel együttműködni – itt lakást az önkormányzat nem tud beleadni (helyi árszint és szűkös saját kínálat)

11 of 15

Önkormányzati lakásért életjáradék programok

Kérelmező: 65 éves vagy annál idősebb lakástulajdonos(ok) – lakás min. mérete, műszaki állapota

Program indokoltsága: idős korú lakosság magas aránya → gondoskodási és lakáspolitikai cél összekapcsolása

Szerződéskötést követően

A lakás tulajdonjoga az önkormányzatra száll,
Kedvezményezett: (1) élete végéig tartó haszonélvezeti jog; (2) egyszeri kifizetés (lakás forg. ért. adott %-a) és havi életjáradék

A jogszabály rugalmas kereteket ad a program részleteit illetően → a helyi rendelettől függ, hogy a pénzügyi vagy a szociális gondoskodási oldal az erősebb [pl. befogadható lakás minimális komfortfokozata/műszaki állapota; megengedi-e a rendelet a felújítást vagy adósság rendezését az életjáradék-alap terhére]

12 of 15

Életjáradék program: kockázatok, döntési pontok

A programba kerülő lakások önkormányzati tulajdonba kerülnek → a programot az a szervezeti egység kell, hogy kezelje, amely jelenleg az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos döntéseket koordinálja/előkészíti (Vagyonhaszn. Oszt.);

Hasonló kompetenciakört igényel, mint a Lakásügynökség: elsősorban jogi szakértelem (szerződéskötések, ingatlan bérlése, hasznosítása), illetve jogosultság a kerület nevében megbízni a Városfejlesztőt ingatlankezelési feladatokkal;

Jogi nehézség: kedvezményezett élethosszig tartó haszonélvezeti joga → ha önállóan lakni már nem tudó idős kedvezményezett a gondozási otthonba költözés mellett dönt, akkor is tisztázandó kérdés a lakás hasznosítása (alacsony feltételezett esetszám mellett is komplikált kérdés);

A hivatalon belül kell döntést hozni arról, hogy milyen éves költségkeret állhat rendelkezésre erre a programra – egy esetleges éves keretnek szerepelnie kell a kialakítandó önkormányzati rendeletben [Évi 1-2 új szerződés nagyságrendlieg évi 10-20 mill Ft]

13 of 15

Együttes javaslatcsomag

A kerület a tervezetten 2023-ban induló Fővárosi Lakásügynökségi kezdeményezéshez csatlakozzon – önálló kerületi Lakásügynökség csak sokkal alacsonyabb hatékonysággal indítható
Lakásért életjáradék programot önállóan is érdemes elindítani – a jelenleg működő programok és önkormányzati rendeletek jó példákkal szolgálnak

Mindkét program indításának feltétele egy olyan szervezeti egység kialakítása a hivatalon belül, amely jogosult mind a kerületi, mind a nem kerületi tulajdonú lakóingatlanok kezelésére, azaz

1. lehetősége van az önkormányzat nevében bérleti szerződést kötni nem önkormányzati tulajdonú lakások bérbevételére (lakáshasznosítási szerződés) és bérbeadására

2. képes a Fővárossal kialakítandó együttműködés koordinálására

→ Javaslatunk szerint ez a kompetencia az önkormányzati lakásállomány gyakorlati koordinációját jelenleg is ellátó Vagyonhasznosítási Osztályon lenne megfelelő helyen; szoros együttműködés a Szociális Osztállyal és a Városfejlesztő Zrt-vel

14 of 15

Következő lépések

Döntési pontok megvitatása, a kerületi vezetés döntése
Az anyag esetleges kiegészítése a kerületi döntéshozatali folyamat során felmerülő szempontok mentén
Javaslatok bemutatása és megvitatása az Önkormányzat szereplőivel
javaslattétel a Képviselőtestülettel rendeletalkotásra
Képviselőtestületi javaslatok beépítése
Képviselőtestületi előterjesztés és döntéshozatal
Elfogadott programok megvalósítása

1 of 15