​

​

​

​

​

​

​

Magyar Katonai Logisztikai Egyesület (MKLE) szakmai nap

"A Közlekedési Szolgálat tevékenysége a Szovjet csapatkivonás során: tervek, tények, adatok„

​

Budapest, 2023.április 11.

​

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar

​

Aszódi Sándor nyug. MÁV mérnök-főtanácsos

nemzetközi rendkívüli küldemények és katonai szakértő

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

2016 évben a KTE Általános Közlekedési Tagozat elnöke Horváth Zsolt Csaba lehetőséget biztosított a BME-ITS által, hogy „Közlekedéstechnikai Napok” c. konferencia sorozatunkat beindíthattuk Dr. Fónagy János KTE elnök védnöksége alatt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (Budapest, XI Műegyetem rkp. 3., K épület I. emelet 72 sz. terem)

​

Az 1949-ben alapított Közleke-déstudományi Egyesület 4000 egyéni taggal és több mint 100 támogató-, jogi és pártoló taggal Magyarország egyik legnagyobb országos műszaki-tudományos civil egyesülete. A KTE tizenkilenc megyei területi szer-vezetével és kilenc budapesti tagozatával az ország teljes terü-letét és a közlekedési szakma széles vertikumát fedi le. Az egyesület működése, tisztség-viselőinek választása demokra-tikus alapokon nyugszik Az átfo-gó problémák tárgyalása több területi szervezet/tagozat egység összefogásával döntően nyílt vitafórumokon, illetve munkabi-zottságokban folyik.

​

​

​

„Egyszer volt, hol nem volt”

​

​

2016. április 5.

13:00 óra

2016. április 05. Közlekedéstechnikai Napok- „Egyszer volt, hol nem volt”

2022.év végéig 124 szakmai rendezvényt tartottunk.

A Közlekedéstudományi Egyesület Általános Közlekedési Tagozata 2016 folyamán folytatja a korábbi években „Közlekedéstechnikai Napok” címmel megkezdett konferenciasorozatot Dr. Fónagy János, a KTE elnökének védnöksége mellett.

Az idei első konferenciára „Egyszer volt, hol nem volt…. fejezetek a vasúti fuvarozás közelmúltjából” címmel 2016. április 5-én 13.00 órától kerül sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (Budapest, Műegyetem rkp. 3., K épület I. emelet 72 sz. terem).

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

Levezető elnök: dr. habil. Majdán János nyug. rektor emeritus, KTE Közlekedéstörténeti Szakosztály elnök

​

Vasúti történések

​

2022. február 9.

13:00 óra

Irányító tevékenységével, és koordinációs intézkedéseivel elősegíti, illetve biztosítja a MÁV Zrt. teljes hálózatán:

• a nemzetközi és belföldi rendkívüli küldemények fel, átvételi, és továbbítási engedélyeinek kiadását;
• a nemzetközi és belföldi katonai szállítmányok fuvarozásának megszerve-zését;
• a különleges küldemények közleked-tetésének előkészítését megszervezi, és részt vesz annak lebonyolításában.
• a különleges próbavonatok közlekedésének bevezetését;
• a nem katonai célú ipari robbanóanyaggal rakott kocsik szállításával kapcsolatos igények teljesítését;

Különleges szabályozást igénylő rendkívüli küldemények�Szervezet – Tevékenység

2016.Április 5.

Történelmi áttekintés

1990. március -1991. június 6.: Szovjet haderő kivonulása

1991. április 1. : hivatalosan megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete

1992. április : UNPROFORM szállítmányok átvonulásának kezdete

1993. október19-21 : Amberg - Konferencia a NATO/US Haderő előkészülete a felvonulásra

1994. január : Partnerség a békéért program

1994. december : NATO bővítés felvetése

1995. december : IFOR felvonulás

1996. március 13-14 : Konferencia Kaiserslautern az IFOR/SFOR csapatok visszafuvarozására

1996. április 16-17 : Konferencia Gárdony Megállapodás a vasúti fuvarozásra

1996. december 20- : IFOR - SFOR

1999. március 12. : Magyarország NATO tagsága

1999. július 7. : KFOR

1999. szeptember : SEER - SFOR-Eagle-Rail-Express

2003. : Nemzetközi koalíciós erők (MNF) kötelékében szolgáló - 300 fős szállító zászlóalj Irakba telepítése

2004. december : EUFOR vagy European Union Force

2006. : Magyar szerepvállalás Afganisztánban (ISAF, PRT)

​

​

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

A szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án érték el a mai Magyarország dél-keleti határát. Pestet 1945.január 18-án, Budát február 13-án, Sopront április 1-jén foglalták el.

​

1945. január 20-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány küldöttsége Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt. A magyar delegációt Gyöngyösi János külügyminiszter vezette.

Szovjet haderő kivonulása

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

Szovjet haderő kivonulása

Az ideiglenes kormány 1945. január 20-án a fegyverszüneti megállapodást kötött a Szovjetunióval. Az egyezmény alapján Magyarország hadat üzent Németországnak, és 300 millió dollár hadisarc (szebb szavakkal hadikárpótlás, jóvátétel) fizetését vállalta a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia felé. A megállapodás alapján Magyarországnak kellett viselnie a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi ellátásával kapcsolatos költségeket, valamint részt kellett venni a közlekedési és szállítási tevékenységükben is.

​

A hadisarcot 6 év alatt, egyenlő részletekben írták elő megfizetni, méghozzá árukban (gépek, gabona, állatállomány, hajók, ásványolaj, vasáru stb.), a győztesek által meghatározott áron!

​

Ez a megállapodás képezte a későbbi végleges békeszerződés alapját, amelyet végül 1947. február 10-én Gyöngyösi János külügyminiszter írt alá Párizsban. A szerződés jóval rövidebb volt, mint az I. világháborút lezáró trianoni megállapodás, de a Magyarországra rótt terhek semmivel sem voltak enyhébbek. Sőt!

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést.

Szovjet haderő kivonulása

Gyöngyösi János külügyminiszter aláírja a békeszerződést

A „Második Trianon”

https://ado.hu/ado/veszteskent-a-ii-vilaghaboru-utan-a-parizsi-bekeszerzodes-1-resz/

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést.

​

Az okmány néhány intézkedéssel kibővítve, lényegében a Szovjetunióval – amely erre az Egyesült Királyságtól és az Amerikai Egyesült Államoktól felhatalmazást kapott – 1945-ben aláírt fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseit erősítette meg.

Szovjet haderő kivonulása

1. Területi rendelkezések

​

• Politikai rendelkezések

​

• Katonai és légügyi rendelkezések

(Ezek a rendelkezések voltak a legkevésbé szigorúak: 65 ezer főnyi szárazföld és 5 ezer főnyi légierőt engedélyeztek Magyarország számára, de megtiltották a bombázógépeket és az atomfegyvereket.)

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést.

​

Szovjet haderő kivonulása

2022. Január 20. Benkő Tibor leszögezte: a tárca célja, hogy 2028-ra harmincezer aktív és húszezer önkéntes tartalékos katona legyen a rendszerben.

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést.

​

Szovjet haderő kivonulása

Hungary vs Romania Military Power Comparison 2023 | Romania vs Hungary Military Power 2023

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést.

​

Szovjet haderő kivonulása

4. A Szövetséges Haderők visszavonása

A Szerződés életbelépését követően minden Szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországból vissza kell vonni. Ez a rendelkezés a nemzeti szuverenitás fontos feltétele lett volna, de a Szovjetuniónak fennmaradt a joga magyar területen oly fegyveres erők tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a Szovjet hadseregnek az ausztriai Szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa. Ez a rendelkezés végül is a szovjet hadsereg a 40 éves ideiglenes állomásozáshoz, a cikk mottójában is megjelölt emberi jogok jó részének, valamint a nemzeti szuverenitásnak üres szólamokká válásához vezetett!

​

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést.

​

Szovjet haderő kivonulása

5. Jóvátétel és visszaszolgáltatás

300 millió dolláros fizetési kötelezettséget írták elő, ebből 200 millió dollárt a Szovjetuniónak, 30 millió dollárt Csehszlovákiának, 70 millió dollárt Jugoszláviának kellett fizetni (áruban!). A korábbi hat évet nyolc évre emelték, és a dollár árfolyamát aranyban is meghatározták. Ennek alapján ez mintegy 370 tonna arany értékének felelt meg (összehasonlításképp: a Nemzeti Bank Magyarországról elhurcolt aranykészlete 28 tonna volt).

​

A hadisarc a leggonoszabb adófajta, hiszen úgy ró kötelezettséget egy közösségre (ebben az esetben Magyarországra), hogy azért semmilyen ellenszolgáltatást nem nyújtanak.

​

6. Gazdasági rendelkezések

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést.

​

Szovjet haderő kivonulása

Az elvesztett II. világháborút követően az országra erőltetett békeszerződés még az I. világháborút lezáró trianoni diktátumnál is nagyobb terhet jelentett Magyarországnak.

​

Az összesített teher elérte az 500 millió dollárt, vagy aranyban kifejezve a 600 tonnát. Ezt a kötelezettséget egy olyan országnak kellett teljesítenie, amely maga is hadszíntérré változott, a pusztítás és a kifosztás állapotában rendkívüli terheket kellett a társadalomnak viselnie.

​

(Szín Arany 59 217 EUR/kg 2023.04.09.)

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

A II. világháború folyamán Magyarországot megszálló szovjet csapatok első körben a Magyar Honvédség, illetve az egykori közös hadsereg laktanyáit foglalták el (Hajmáskér, Jutas, Esztergom-tábor, a kecskeméti huszárlaktanya) így lett szovjet bázis.

​

Mivel mindez kevésnek bizonyult, igénybe vették a háború alatt szükségből kialakított magyar és német katonai épületeket is (gödöllői kastély, esztergomi bazilika melletti műemlék épületben működő magyar hadikórház).

A megszállók jelentős részét rövid időre civilekhez szállásolták be.

Szovjet haderő kivonulása

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

A harci cselekmények lezárását követően Magyarországon maradt szovjet csapatok fokozatos kivonása már 1946 első felében elkezdődött. A magyar kormánydelegáció moszkvai tárgyalásai alkalmával 1946. április 10-én Sztálin bejelentette, hogy a szovjet csapatok egy részét fokozatosan kivonják az országból, Magyarországon kis létszámban maradnak, így a terhek egy részét leveszik a magyar kormány válláról.

​

A Gazdasági Főtanács (GF) már a szovjet egységek kivonása alatt 1947. szeptember 24-én olyan értelmű határozatot hozott, hogy a szovjet haderő által a békeszerződés életbe lépése elött igénybevett szolgáltatásokat a továbbiakban térítés nélkül már nem vehetik igénybe, ezért felkérték a kormányt, hogy a kérdés rendezése érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat a szovjet kormánnyal.

​

Egy tájékoztató anyagot állítottak össze a Vörös Hadsereg elhelyezésével kapcsolatos addigi kiadásokról (a békeszerződés életbe lépése elött és után). Az összeállítás szerint a Jóvátételi Hivatal 1946. augusztus 1. és 1947. szeptember 15. között a Vörös Hadsereg elhelyezésére 511.295.917,48 Ft-ot költött, ami havi átlagban 37.873.775,22 Ft-ot tett ki. A békeszerződés életbe lépése után, 1947. szeptember 15-tõl december 15-ig ez az összeg 17.046.461,71 Ft volt, amihez még 687.955,72 Ft hozzáadódott a benyújtott, de kifizetetlen számlák révén – e költségek havi átlaga 5.911.472,47 Ft-ra rúgott. 1947. december 15. után kifizetések nem történtek.

Szovjet haderő kivonulása

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

Magyarország ún. katonaföldrajzi struktúrájából adódón a Dunántúlon a várpalota-hajmáskéri fennsíkon még a Monarchia alatt létrejött gyakorlótér és helyőrség komplexum köré volt a legkönnyebb a csapatokat telepíteni. Ezt a katonai infrastruktúrát használták a szovjetek is, mint ausztriai csoportosításuk hátterét.

Az orosz harckocsizók igénybe vették Esztergom-tábort, és a hadtápútvonalak biztosítása érdekében Kelet-Magyarországon, Debrecenben is csapatokat kellett elhelyezniük. Itt azonban kevésbé építhettek a meglevő infrastruktúrára, ezért a szovjet katonai építkezések első hulláma Debrecen, Kecskemét és Szolnok térségét érintette. Ekkor rendezték be a hortobágyi bombázó lőteret, és indult meg a záhonyi átrakodó állomás erőltetett fejlesztése.

​

(Ugyanakkor a szovjet csapatok gondosan kerülték a jugoszláv határt.)

Szovjet haderő kivonulása

Robbantótestek Nádudvar térségében

FORRÁS: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT

Tűzszerész robbantótestet tart a kezében az egykori hortobágyi bombázó lőtéren, Nádudvar térségében FORRÁS: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

Az osztrák államszerződés aláírása után 1955. október 1-jéig a szovjet csapatokat ki kellett vonni Ausztria területéről. G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere 1955. július 31-én az osztrák államszerződés életbe lépése után nyílt parancsban közölte: „Valamennyi Ausztriában állomásozó szovjet csapatot 1955. október 1-jéig a Szovjetunió területére kell helyezni. A Szovjetunió fegyveres erőinek összlétszámát az Ausztriából kivont csapatok létszámával csökkenteni kell.” A magyar politikai vezetés is számolt azzal a lehetőséggel, hogy esetleg Magyarország (és Románia) területéről is kivonják a szovjet katonai egységeket.

Szovjet haderő kivonulása

A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották a négy megszállási övezetre osztott Ausztriát. Ausztriára a háború után nem Németországgal együttműködő, hanem Németország által leigázott államként tekintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az ország megtarthatta 1938-as határait, és nem kellett kártérítést fizetnie sem.

​

Bécs megszállási övezetei Az I. kerületben a nagyhatalmak havonta váltakoztak. A világosabb külső terület a megszállási törvény szerint Alsó-Ausztriához tartozott

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

1955. május 14-én Varsóban nyolc ország képviselője (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, és a Szovjetunió) aláírták a Szovjetunió által vezetett tömb katonai integrációs szervezetét létrehozó varsói szerződést.

A „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést” a későbbiekben kétoldalú szerződésekkel egészítették ki, melynek értelmében a tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet csapatok állomásozzanak a területükön.

Szovjet haderő kivonulása

Csapatok létszáma a NATO (kék) és a Varsói Szerződés (piros) államaiban 1973-ban

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

Még mielőtt a szerződés 1955. június 5-én hatályba lépett volna, május 31-én Bata István honvédelmi miniszter már arról tájékoztatta a Politikai Bizottságot, hogy a Szovjetunió Fegyveres Erőinek Vezérkara kérte egy légi hadseregparancsnokság, egy három ezredből álló vadászrepülő hadosztály és egy felderítő repülőezred Ausztriából Magyarország területére történő áthelyezését.

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

A légierőn kívül a 17. gépesített lövészhadosztály is Magyarországra érkezett, amelynek egységei Keszthelyre, Zalaegerszegre, Marcaliba, Veszprémbe és Tapolcára kerültek.

Szovjet haderő kivonulása

Bata István honvédelmi miniszter

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

Az osztrák államszerződés megkötését követően, 1955 szeptemberében hazánkban felállították a szovjet Különleges Hadtest-et (Székesfehérvár) Pjotr Nyikolajevics Lascsenko altábornagy parancsnoksága alatt.

​

A hadtest alárendeltségében levő 2. és a 17. gépesített gárdahadosztály (Kecskemét, illetve Szombathely) hat gépesített ezreddel (4., 5., 7., 56., 57. és 58.), három harckocsiezreddel (37., 39. és 83.) és két nehézharckocsi-rohamlövegezreddel (27. és 87.) rendelkezett.

​

Állományába tartozott a 177. bombázórepülő és a 195. vadászrepülő-hadosztály (Pápa, illetve Debrecen), valamint a 20. pontonos hidászezred (Komárom), továbbá légvédelmi erők, különböző fegyvernemi, harcbiztosító és kiszolgáló egységek és alegységek. A hadtest alárendelt csapatai a Dunántúlon Székesfehérvár, Szombathely, Sárbogárd, Győr, Pápa, Veszprém, Hajmáskér, Körmend, Komárom, az ország keleti részén Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Szolnok, Nagykőrös, Kiskunmajsa,

Kiskunhalas, Jászberény, Nyíregyháza, Békéscsaba helyőrségekben állomásoztak.

​

​

Az 1956. július 1-én kelt hivatalos ún. harcérték jelentés szerint 119.101 szovjet katona és 10.641 fős polgári állomány tartózkodott az országban.

​

Szovjet haderő kivonulása

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

Szovjet haderő kivonulása

1956

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

A szovjet csapatok magyarországi tartózkodását és jogi státuszát ezek alapján az 1957. május 27-én aláírt egyezmény rendezte.

Szovjet haderő kivonulása

Szovjet csapatok Magyarországon – történeti előzmények

​

​

A Magyarországra települt Déli Hadseregcsoport (DHDSCS – parancsnoksága Budapest, Mátyásföld) alárendeltségébe 1989 végén, mint az később kiderült, 49 700 katona tartozott, melynek egyharmada tiszt és tiszthelyettes volt. Az alkalmazottakkal és családtagokkal együtt 1989 áprilisáig, az egyoldalú (részleges) csapatkivonás megkezdéséig, a szovjet jelenlét mintegy 110 ezer főt tett ki.

Szovjet haderő kivonulása

​

​

A csapatkivonás

​

Szovjet haderő kivonulása

​

​

A csapatkivonás

​

Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke 1988. december 7-én az ENSZ Közgyűlésének 43. ülésszakán jelentette be: Moszkva 1991-ig hat harckocsizó hadosztályt, 5 ezer harckocsit és 50 ezer katonát von ki az NDK, Csehszlovákia és Magyarország területéről, egyidejűleg csökkenti a Szovjetunió európai területein lévő haderőket és azok fegyverzetét. Az említett országok mellett 1989 nyarán megkezdődött a Lengyelországban állomásozó szovjet erők fokozatos kivonása is.

Szovjet haderő kivonulása

Mihail Gorbacsov

1988. december 8-án Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok 25 százalékát érintheti a haderőcsökkentés.

​

Magyarországon még a csapatkivonási egyezmény megkötése előtt, 1989. április 25-én elindult haza az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. szovjet harckocsigárdahadosztály, majd május 19-én Sárbogárdról és Debrecenből is távoztak a szovjet alakulatok.

Laktanyáikat a Dunántúl nyugati területeiről hátravont szovjet alakulatok foglalták el.

​

​

A csapatkivonás

​

A rendszerváltozás előrehaladtával egyre hangsúlyosabb követeléssé vált az "ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok" távozása: ezt hangoztatta minden ellenzéki erő, s a Németh-kormány is ennek elérésén dolgozott.

​

A Bécsben folyó közép-európai haderő csökkentési tárgyalásokon 1991 januárjában Magyarország kereken felszólította a Szovjetuniót, hogy legkésőbb 1991-ig vonja ki területéről csapatait.

Szovjet haderő kivonulása

​

​

A csapatkivonás

​

A csapatkivonás a magyar katonai vezetéssel egyeztetett tervek szerint 1989. április 25-én kezdődött volna, és a május 15-ig tartó első szakaszban 18 vasúti szerelvényen a technikai eszközöket kívánták a Szovjetunióba szállítani.

​

A csapatok kivonulását május 15-én az aszódi vegyvédelmi zászlóalj kezdte és június végén a szolnoki légvédelmi ezred, illetve az általuk használt repülőterek légvédelmi egységei fejezték volna be. 1990-ben egy egység, a kecskeméti deszant-rohamzászlóalj kivonását tervezték. A részleges kivonás után Magyarországon maradt csapatok átcsoportosítását 1989. május 15. és szeptember 21. között tervezték végrehajtani 26 vasúti szerelvényen, illetve közúton éjszaka 22 és hajnali 6 óra között.

​

A csapatok távozása után a magyar–osztrák határ kb. 100 km-es szakaszán csak szovjet légvédelmi csapatok maradtak. Magyarország visszakapott 10 laktanyát — ezen belül Szombathely, Győr, Esztergom, Gödöllő, Kecskemét területén műemlék, illetve műemlék jellegű épületeket — amelynek értékét magyar részről mintegy 1 milliárd forintra becsülték.

Szovjet haderő kivonulása

​

​

A csapatkivonás

​

A szovjet csapatkivonás első ütemében viszont kivonták a Magyarország területén található szovjet atomfegyvereket is.

Szovjet haderő kivonulása

A tapolcai rakétaalakulattól néhány tíz kilométerre, a Kab-hegy melletti „Kis-Moszkvában”, Nagyvázsony és Tótvázsony közötti térségében levő Edward-hegyen tárolták az atomtöltetű rakétafejeket a „Duna” fedőnévvel, a katonai és polgári szemek elől rejtett, úgynevezett mozgó rakétatechnikai bázison.

Nagyvázsony körzetében települt mozgó rakétatechnikai bázison tárolt atomtölteteket és rakétákat is – már a részleges csapatkivonások során, 1989 őszén elszállították Magyarországról. Kivonásukat Mihail Mojszejev vezérkari főnök 1990 októberében jelentette be. Erről Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete tájékoztatta Németh Miklós miniszterelnököt 1989 novemberében.

​

​

A csapatkivonás

​

A szovjet csapatkivonás első ütemében viszont kivonták a Magyarország területén található szovjet atomfegyvereket is.

Szovjet haderő kivonulása

1990. február 16-án Borsits László altábornagy, Geller István vezérőrnagy és Réti Tibor ezredes meglátogatta a „Duna” objektumot, és meggyőződtek arról, hogy az atomrobbanó fejeket eltávolították. Később derült csak ki, hogy a szovjetek titokban, az 1967-es szerződés ellenére – amely az atomtölteteket kizárólag a „Duna” fedőnevű objektumban engedélyezte elhelyezni – atomtölteteket tároltak Tabon, Császáron, Kiskunlacházán és Kunmadarason is. Vándor Károly kutatásai azt is valószínűsítik, hogy a debreceni vadászbombázó- és a sármelléki vadászrepülő-ezredek repülőterein is tároltak atombombákat.

​

Forrás: Dr. Mészáros Gyula

A Szovjet Fegyveres Erők hazánkban „ideiglenesen” állomásozó csapatainak kivonása

​

​

A csapatkivonás

​

1990. február 28.–március 1. olyan megállapodás született, hogy a harci egységeket 1990 végéig, a technikai eszközöket 1991. június 30-ig kivonják Magyarországról. Az erről szóló egyezményt 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze külügyminiszterek írták alá. Az Egyezmény aláírása napján hatályba is lépett, noha a magyar kormány csak két és fél hónappal később hirdette ki egy minisztertanácsi rendelet formájában.

Szovjet haderő kivonulása

​

​

A csapatkivonás

​

A magyar fél a csapatkivonási határidő betartásának elősegítése érdekében az Egyezményben vállalta 260 vonatszerelvény szovjet áru átvételét, illetve értékesítésének elősegítését (üzemanyagok, haditechnikai felszerelések, berendezések, lőszerek reexportra). Ebből mintegy 100 vasúti szerelvénynek megfelelő üzemanyag mennyiséget a Honvédelmi Minisztérium átvett volna. A fennmaradó — a szovjet fél értékelése szerint mintegy 700 millió forintos — készlet esetében a magyar fél gazdaságos reexportra látott lehetőséget. Az 1991. március 31-ig eladásra nem kerül cikkek, eszközök elszállításáról a szovjet partnernek kellett gondoskodnia.

​

A moszkvai megállapodás után két nappal hazaindult a Veszprém megyei Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat, s ezzel hivatalosan is folytatódott a Déli Hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek, technikai eszközeinek hazaszállítása.

Szovjet haderő kivonulása

1990. március 12-én elsőként a Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat indult haza, majd őket követték a többiek.

​

​

A csapatkivonás

​

Az 1990. március 10-i Egyezmény alapján további 90 szovjet helyőrségből – ezen belül 65 laktanyából – kellett a csapatkivonást végrehajtani.

1990. március 12-től a csapatkivonás 1991. június 19-i befejezéséig 1547 vasúti egységszerelvény

(34.541 vasúti kocsi) hagyta el az országot. Ebből a csapatvonatok száma 637, az anyagvonatoké 560, a konténervonatoké 217, a személyvonatoké 133 volt.

A kivonuló közúti oszlopmenetek száma: 48.

​

A kivonás biztosítására a Magyar Honvédség, a DHDSCS tábornokaiból és tisztjeiből, valamint a MÁV képviselőiből operatív csoportokat hoztak létre, amelyek közösen kidolgozták a DHDSCS egységei kivonását, illetve az anyagi és műszaki készletek elszállítását rögzítő ütemtervet. A feladat végrehajtásának számítástechnikai biztosítását, naprakész dokumentálását és az érintett szervek tájékoztatását az erre a célra létrehozott Információs Központ hajtotta végre…”

Szovjet haderő kivonulása

MÁV

Magyar Honvédség

DHDSCS

​

​

A csapatkivonás

​

Kivonásra került:

​

​

Szovjet haderő kivonulása

a szovjet csapatok kivonására a Magyar Köztársaság területéről

(melléklet az egyezményhez)

(14 Saab JAS 39 Gripen, 3 C-17 , 2 Airbus A319-100, 2 Dassault Falcon 7X, 2 Zlín Z–242L, 6 Zlín Z–143LSi = 29)

(Helikopter = 49)

(Magyarország jelenleg 12 Leopard 2 A4 harckocsi, 34 orosz T-72-es fő harckocsit tart szolgálatban, további 130 T-72 tartalékban = 176 harckocsi)

​

​

A csapatkivonás

​

Szovjet haderő kivonulása

​

​

A csapatkivonás

​

Kivonásra került:

​

​

Szovjet haderő kivonulása

a szovjet csapatok kivonására a Magyar Köztársaság területéről

(melléklet az egyezményhez)

​

​

A csapatkivonás

​

Kivonásra került:

​

​

A tárgyalásokon időnként bejelentett ultimátumok ellenére a kivonulás tervszerűségét, folyamatosságát bizonyítják az 1990. szeptember 30-i állapotot mutató adatok is.

Szovjet haderő kivonulása

A hatalmas logisztikai feladathoz Mándokon és Tornyospálcán katonai rakodóbázist létesítettek, ahol széles nyomtávú (1435/1520 mm)szovjet vasúti kocsikba rakodták át a szállítmányokat.

A másfél ezer szerelvény mozgatása a MÁV-nak körülbelül egymilliárd forintos árbevételt jelentett. (Katonai díjszabás)

​

Az utolsó, 55 vagonból álló vonat az egyezmény szerinti határidő előtt két héttel, 1991. június 16-án 23.40-kor Mándokról indulva hagyta el Magyarországot a záhony–csapi vasúti határátkelőn.

​

Ugyanitt, a záhonyi közúti Tisza-hídon távozott az utolsó katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka június 19-én 15:01-kor civilben, diplomata útlevéllel, fekete Volga 3102 típusú autóban.

Szovjet haderő kivonulása

1991. június 19-e nevezetes dátum lett Magyarország történelmében:

1944. szeptember 23-án Battonya térségében lépett a trianoni Magyarország területére az első szovjet katona. Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy valamennyi utódja elhagyja Magyarország területét.

Ennek emlékére 2001. május 8-án az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította ezt a napot, június hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává.

Szovjet haderő kivonulása

Után

Szakutasítás a katonai vasúti szállítások tervezése, megszervezésére és végrehajtására

Kiadó: Honvédelmi Minisztérium

Kiadás éve: 1989

• NATO STANAG előírások, mint pld. „Lánctalpas és kerekes katonai járművek vasúti kocsikon való biztosításának szabályai.”, valamint a „Hadfelszerelések vasúti fuvarozása, a rakmintás album használata”

• A Mov P-4 (Allied Movement Publication) SZÖVETSÉGES KÖZLEKEDÉSI KIADVÁNYOK - 4 KATONAI HADFELSZERELÉSEK FUVAROZÁSÁNAK MŰSZAKI SZEMPONTJAI

STANAG-ok a NATO Egységesítési Egyezményeinek (Standardization Agreement for procedures and systems and equipment components)

MÁV-MH

Szovjet haderő kivonulása

Honvéd Vezérkar főnöki rendelkezések

86/2017. (HK 4.) HVKF szakutasítás A Katonai vasúti szállítások tervezése, megszervezése és végrehajtása című szolgálati könyv kiadásáról

Főnöki rendelkezések

7/2017. (HK 4.) HVK LOGCSF szakutasítás A STANAG 2406 és a STANAG 2961 bevezetéséről

​

Szovjet haderő kivonulása

Katonai szállítmányirányítás időrendi áttekintése

MÁV-MH

A szovjet csapatok tartózkodása alatt a MÁV Vezérigazgatóság Katonai Szakosztály keretén belül történt a kapcsolattartás a honvédelmi szervekkel - MN Katonai Szállítási Főigazgatóság (MN KSZFI) - és a katonai vasúti fuvarozás szervezését és felügyeletét pedig önállóan a Katonai szállítmányirányító csoport látta el.

​

A MÁV Vezérigazgatóságon és a MÁV Területi Igazgatóságokon is jelen volt a Szovjet Hadsereg közlekedési szolgálata.

​

A rendszerváltozást követően a Katonai Főosztály - szovjet csapatok kivonulását követően – és az Önálló Szállítmányirányító Csoport is megszűnt

Után

Szovjet haderő kivonulása

H.6.sz.UTASÍTÁS „a vasút külön engedélyével fuvarozható - rendkívüli - (rakszelvényen túlérő, nehéz, hosszú stb.) küldemények továbbításának szabályozására”

2. Kiadás 1969.január 1.

Szovjet haderő kivonulása

Rakszelvényen túlérő típusküldemények és kódjai:

11, 22, 33, 44, 55, 66, 77, 88, 99, 01, és 02.

Általános érvényű engedéllyel továbbítható küldemény

A rakszelvényen túlérő rendkívüli küldemények esetén a továbbítási feltételek megszabásához nem a tényleges méretüket, hanem az ezeket helyettesítő típusadatokkal lehet figyelembe venni.

H.6. sz. UTASÍTÁS „Rendkívüli küldemények„

5. 1983. január 1.

Szovjet haderő kivonulása

Üzemirányító Szakigazgatóság

1996 - 1997

Után

MÁV-MH

Katonai szállítmányirányítás időrendi áttekintése

ÜK NSz (NRK) Üzemirányító Központ Nemzetközi Szállítmányirányítás

ÜK TSzcs (BRK) Üzemirányító Központ Területi Szállítmányirányító csoport

ÜK TiSzsz Üzemirányító Központ területi Iroda Szállítmányirányítói szolgálat

MHKKK Magyar Honvédség Katonai Közlekedési Központ

MHKKK TKP Területi Közlekedési Parancsnokság

HQ. 1^st TMCA US-ARMY Europe

14 th Trans Budapest Office

RAIL MVT TEAM Taszár

Szovjet haderő kivonulása

Katonai szállítmányirányítás időrendi áttekintése

1992.április/1995.december UNPROFOR/IFOR felvonulás

​

Után

Katonai szállítmányirányítás időrendi áttekintése

Szovjet haderő kivonulása

MÁV-MH

Után

Vasúti feladatok a délszláv háborúban

1992. április United Nations Protection Force vasúti fuvarozás

Szovjet haderő kivonulása

Után

Lengyes. Német, Belga, Orosz, Angol, Dán, Finn, Svéd, Szlovák, Norvég, Banglades és Ukrán erők

1992. február 19-én az ENSZ BT 743-as határozat United Nations peacekeeping force UNPROFOR (ENSZ Oltalmazó Erő)

A NATO tagsággal járó MÁV feladatok a vasúti szállítások biztosítása

Szovjet haderő kivonulása

Után

Szovjet haderő kivonulása

Után

Történelmi források

Szovjet haderő kivonulása

„Az alábbi anyagokat találtam a csapatkivonás témában, szóval nem sokat:

​

11/1990/2286 Szegedi Igazgatóság ügyirata Tárgy: Szovjet csapatkivonási szállítások hiányosságai.

11/1990/2286 Pécsi Igazgatóság ügyirata Tárgy: Iparvágány bérleti díj megszüntetése Sármellék állomáson a szovjet csapatok kivonulása miatt

​

Több kártérítési irat a kivonulással okozott károkról, költségekről. Pl:

56/1990/110298 Szovjet katonai alakulatok tartozása személykocsi rongálása 441.780.-Ft

9/1991/2207 Három szovjet sorkatona áramütéses sérülése Nyíregyháza állomáson 1991.03.27-én (kivonuló szerelvény)

​

Egy csomó vezetői értekezleti ülési jegyzőkönyvet megnéztem 1990-1991-ből, de nem találtam érdemi információt. Maradt még pár, ha jössz, megnézheted.

​

Ezt találtam csupán:

G22050447 iratazonosító: 1990.09.03: Emlékeztető az 1990.09.03. vasútigazgatói-főosztályvezetői vezető értekezletről

​

Baráth Magdolna

„ÖNÖK MOSTANTÓL FÜGGETLEN ORSZÁGOK VEZETÕI!” SzovjetcsapatkivonásMagyarországról

​

H o r v á t h M i k l ó S

Magyarország szuverenitásának helyreállítása

A Szovjet csapatok kivonása és Magyarország szerepe a Varsói Szerződ és felszámolásában”

Köszönettel veszem az előadással kapcsolatos� hozzászólásokat, kiegészítéseket �és az önök közreműködését.

Aszódi Sándor

Szovjet haderő kivonulása