Amerika

Alapvető adatok

Alapvető adatok:

• Terület: 42,1 millió km²
• Lakosság száma: kb. 956 millió fő
• Népsűrűség: 23 fő/km²

​

Részei:

• Észak-Amerika
• Közép-Amerika
• Dél-Amerika

​

Partvonal:

Észak- és Közép-Amerika: tagolt

Dél-Amerika: tagolatlan

AMERIKA

Amerika határai �és partvonala

1. Jeges-óceán
2. Atlanti-óceán
3. Karib-tenger
4. Déli-óceán

AMERIKA

AMERIKA

Amerika határai �és partvonala

1. Jeges-óceán
2. Atlanti-óceán
3. Karib-tenger
4. Déli-óceán
5. Csendes-óceán
6. Alaszkai-félsziget
7. Labrador-félsziget
8. Floridai-félsziget
9. Kaliforniai-félsziget
10. Hudson-öböl
11. Mexikói-öböl
12. Grönland
13. Kuba
14. Bering-szoros
15. Panama-csatorna

​

​

​

AMERIKA

Házi feladat

​

Tankönyv:

172. oldal

Amerika

Népesség és települések

Amerika lakossága

A népesség összetétele

őslakosok

indiánok

eszkimók

Amerika lakossága

A népesség összetétele

őslakosok

indiánok

eszkimók

fehér bőrűek

gyarmatosítók / bevándorlók

Amerika lakossága

A népesség összetétele

őslakosok

indiánok

eszkimók

fehér bőrűek

gyarmatosítók / bevándorlók

fekete bőrűek

behurcolt rabszolgák utódai

Amerika lakossága

A népesség összetétele

őslakosok

indiánok

eszkimók

fehér bőrűek

gyarmatosítók / bevándorlók

fekete bőrűek

behurcolt rabszolgák utódai

keverék népcsoportok

mesztic (indián+fehér)

mulatt (fekete + fehér)

zambo (indián + fekete)

Amerika lakossága

A népesség összetétele

őslakosok

indiánok

eszkimók

fehér bőrűek

gyarmatosítók / bevándorlók

fekete bőrűek

behurcolt rabszolgák utódai

keverék népcsoportok

mesztic (indián+fehér)

mulatt (fekete + fehér)

zambo (indián + fekete)

A népessűrűség

alacsony; egyenlőtlen eloszlás

Amerika lakossága

A népesség összetétele

őslakosok

indiánok

eszkimók

fehér bőrűek

gyarmatosítók / bevándorlók

fekete bőrűek

behurcolt rabszolgák utódai

keverék népcsoportok

mesztic (indián+fehér)

mulatt (fekete + fehér)

zambo (indián + fekete)

A népessűrűség

alacsony; egyenlőtlen eloszlás

A népességszám változása

USA és Kanada

csökkenő népességszám

Amerika lakossága

A népesség összetétele

őslakosok

indiánok

eszkimók

fehér bőrűek

gyarmatosítók / bevándorlók

fekete bőrűek

behurcolt rabszolgák utódai

keverék népcsoportok

mesztic (indián+fehér)

mulatt (fekete + fehér)

zambo (indián + fekete)

A népessűrűség

alacsony; egyenlőtlen eloszlás

A népességszám változása

USA és Kanada

csökkenő népességszám

Mexikó és tőle délre

növekvő népességszám

​

Amerika lakossága

A népesség összetétele

őslakosok

indiánok

eszkimók

fehér bőrűek

gyarmatosítók / bevándorlók

fekete bőrűek

behurcolt rabszolgák utódai

keverék népcsoportok

mesztic (indián+fehér)

mulatt (fekete + fehér)

zambo (indián + fekete)

A népessűrűség

alacsony; egyenlőtlen eloszlás

A népességszám változása

USA és Kanada

csökkenő népességszám

Mexikó és tőle délre

növekvő népességszám

​

Amerika településföldrajza

Tipikus település típusok

Farm

Modern mezőgazdasági termelőegység

Amerika településföldrajza

Tipikus település típusok

Farm

Modern mezőgazdasági termelőegység

Kertváros

Amerika településföldrajza

Tipikus település típusok

Farm

Modern mezőgazdasági termelőegység

Kertváros

Nagyváros

Amerika településföldrajza

Tipikus település típusok

Farm

Modern mezőgazdasági termelőegység

Kertváros

Nagyváros

Település együttesek

Agglomeráció

Egy központi nagyváros, és az ahhoz� szorosan kapcsolódó települések együttese

Konurbanizáció

Több, közel azonos jelentőségű város összenövése

Megalopolisz

Óriási – több tízmilliós – városövezet

Pl: Bos-Wash, Nagy-tavak vidéke

80 000km²

kb. 60 millió ember

Amerika településföldrajza

Tipikus település típusok

Farm

Modern mezőgazdasági termelőegység

Kertváros

Nagyváros

Település együttesek

Agglomeráció

Egy központi nagyváros, és az ahhoz� szorosan kapcsolódó települések együttese

Konurbanizáció

Több, közel azonos jelentőségű város összenövése

Megalopolisz

Óriási – több tízmilliós – városövezet

Pl: Bos-Wash, Nagy-tavak vidéke

Településföldrajzi fogalmak

Amerika településföldrajza

Tipikus település típusok

Farm

Modern mezőgazdasági termelőegység

Kertváros

Nagyváros

Település együttesek

Agglomeráció

Egy központi nagyvárosból, és az ahhoz� szorosan kapcsolódó települések együttese

Konurbanizáció

Több, közel azonos jelentőségű város összenövése

Megalopolisz

Óriási – több tízmilliós – városövezet

Pl: Bos-Wash, Nagy-tavak vidéke

Településföldrajzi fogalmak

Városodás:

A városlakók számának növekedése

Városiasodás:

A városi életforma (infrastruktúra, szolgáltatások, stb.) terjedése

Amerika településföldrajza

Tipikus település típusok

Farm

Modern mezőgazdasági termelőegység

Kertváros

Nagyváros

Település együttesek

Agglomeráció

Egy központi nagyvárosból, és az ahhoz� szorosan kapcsolódó települések együttese

Konurbanizáció

Több, közel azonos jelentőségű város összenövése

Megalopolisz

Óriási – több tízmilliós – városövezet

Pl: Bos-Wash, Nagy-tavak vidéke

Településföldrajzi fogalmak

Városodás:

A városlakók számának növekedése

Városiasodás:

A városi életforma (infrastruktúra, szolgáltatások, stb.) terjedése

Házi feladat

​

Tankönyv:

176-177. oldal

Új-Guinea

Fokváros

Caracas

(sziget)

(város)

Ausztrália és Óceánia

Afrika

Amerika

(város)

Amerika

Tájak I.

Amerika tájai

1. Kanadai-ősföld
2. Guyanai-hegyvidék
3. Brazil-felföld
4. Appalache-hegység
5. Sziklás-hegység
6. Préri
7. Kordillerák
8. Mexikói-fennsík
9. Andok
10. Mississippi-alföld
11. Orinoco-alföld
12. Amazonas-medence
13. Paraná-alföld

ősföldi (gránit) alap + jég

tóvidékek és ércek

ősföldi (gránit) alap + jég

tóvidékek és ércek

ősföldi alap + vetődés

vízesések + ércek

ősföldi (gránit) alap + jég

tóvidékek és ércek

ősföldi alap + vetődés

vízesések + ércek

óidei röghegység

kőszén

ősföldi (gránit) alap + jég

tóvidékek és ércek

ősföldi alap + vetődés

vízesések + ércek

óidei röghegység

kőszén

óidei láncos röghegység

óidőben keletkezett,�lepusztult, az újidőben�újra kiemelkedett

Házi feladat:

​

Tankönyv:

172-173. oldal

Ellesmere

Hobart

Dili

(sziget)

(város)

Amerika

Ausztrália

Ázsia

(város)

Amerika

Tájak II.

középidei – újidei

táblás vidék

középidei – újidei

táblás vidék

újidő harmadidőszaki� lánchegység

Pacifikus-hegységrendszer,�gyűrődés, vulkánokkal,�köztes medencékkel

A kőzetlemezek vándorlása

A Föld felszínének felépítése:

asztenoszféra (alul; olvadt)

kőzetburok (felül; szilárd)

kőzetlemezekből ál

• szárazföldi kőzetlemez� (vastagabb)
• óceáni kőzetlemez� (vékonyabb)

A mozgások iránya:

• közeledés
• távolodás
• elcsúszás

A mozgás oka:

asztenoszféra áramlása

​

A kőzetlemezek vándorlása

A kőzetlemezek

vándorlása

A kőzetlemezek

vándorlása

Óceáni hátság

A kőzetlemezek

vándorlása

Óceáni hátság

A kőzetlemezek

vándorlása

1. Asztenoszféra feláramlás (anyag kilépés)

→ törésvonal keletkezése

→ óceáni hátság kialakulása

​

2. Távolodás

​

• Máshol ütközés

→ alábukás

• mélytengeri árok keletkezése
• földrengések kirobbanása
• hegységek képződése (gyűrődés, vulkánosság)

​

4. Beolvadás az asztenoszférába (anyag belépés)

A kőzetlemezek vándorlása

Andok-típusú hegységképződési modell

középidei – újidei

táblás vidék

újidő harmadidőszaki� lánchegység

Pacifikus-hegységrendszer,�gyűrődés, vulkánokkal,�köztes medencékkel

középidei – újidei

táblás vidék

Pacifikus-hegységrendszer,�gyűrődés, vulkánokkal,�köztes medencékkel

újidő negyedidőszaki�alföld

folyóvízi feltöltés

újidő harmadidőszaki� lánchegység

Házi feladat:

​

Tankönyv:

172-173. oldal

Új-szibériai

N’Djamena

Colombo

(-szigetek)

(város)

Ázsia

Afrika

Ázsia

(város)

Amerika

Vizek és éghajlatmódodítók

a: Mississippi

b: Szent Lőrinc-folyó

c: Colorado

d: Nagy-tavak

e: Amazonas

f: Orinoco

g: Paraná

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

Az amerikai kontinens vizei

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

c: Colorado

d: Nagy-tavak

e: Amazonas

f: Orinoco

g: Paraná

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

tölcsér torkolat

c: Colorado

d: Nagy-tavak

e: Amazonas

f: Orinoco

g: Paraná

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

tölcsér torkolat

c: Colorado

Grand-kanyon; szélsősége vízhozam

d: Nagy-tavak

e: Amazonas

f: Orinoco

g: Paraná

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

A Colorado vízhozama:

113 m³/s - 28,000 m³/s

A Duna vízhozama

Budapestnél:

600 m³/s - 10,000 m³/s

vízhozam

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

tölcsér torkolat

c: Colorado

Grand-kanyon; szélsősége vízhozam

d: Nagy-tavak

e: Amazonas

f: Orinoco

​

g: Paraná

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

Felső-tó

Michigan-tó

Huron-tó

Erie-tó

Ontario-tó

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

tölcsér torkolat

c: Colorado

Grand-kanyon; szélsősége vízhozam

d: Nagy-tavak

Niagara-vízesés

e: Amazonas

f: Orinoco

g: Paraná

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

tölcsér torkolat

c: Colorado

Grand-kanyon; szélsősége vízhozam

d: Nagy-tavak

Niagara-vízesés

e: Amazonas

Delta „szerű” tölcsér torkolat

A Föld legbővizűbb folyója

f: Orinoco

g: Paraná

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

340 000 m³/s

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

tölcsér torkolat

c: Colorado

Grand-kanyon; szélsősége vízhozam

d: Nagy-tavak

Niagara-vízesés

e: Amazonas

Delta „szerű” tölcsér torkolat

A Föld legbővizűbb folyója

f: Orinoco

Delta torkolat

g: Paraná

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

tölcsér torkolat

c: Colorado

Grand-kanyon; szélsősége vízhozam

d: Nagy-tavak

Niagara-vízesés

e: Amazonas

Delta „szerű” tölcsér torkolat

A Föld legbővizűbb folyója

f: Orinoco

Delta torkolat

g: Paraná

Tölcsér torkolat (La Plata)

h: Titicaca-tó

Az amerikai kontinens vizei

a: Mississippi

delta torkolat

b: Szent Lőrinc-folyó

tölcsér torkolat

c: Colorado

Grand-kanyon; szélsősége vízhozam

d: Nagy-tavak

Niagara-vízesés

e: Amazonas

Delta „szerű” tölcsér torkolat

A Föld legbővizűbb folyója

f: Orinoco

Delta torkolat

g: Paraná

Tölcsér torkolat (La Plata)

h: Titicaca-tó

A legmagasabban fekvő hajózható tó

Az amerikai kontinens vizei

Dél-Amerika legnagyobb tava

8300 km²

(~14*Balaton)

A Föld legmagasabban fekvő

hajózható tava

(3812 m)

Az amerikai kontinens vizei

Éghajlatmódosító hatások

Hegyvidékek hatásai:

• hőmérséklet csökken
• csapadék mennyisége nőhet

Éghajlatmódosító hatások

Hegyvidékek hatásai:

• hőmérséklet csökken
• csapadék mennyisége nőhet

​

Észak-déli nyitottság:

Éghajlatmódosító hatások

Hegyvidékek hatásai:

• hőmérséklet csökken
• csapadék mennyisége nőhet

​

Észak-déli nyitottság:

• délen fagykárok,
• északon gyors olvadás (árvizek)

Éghajlatmódosító hatások

Hegyvidékek hatásai:

• hőmérséklet csökken
• csapadék mennyisége nőhet

​

Észak-déli nyitottság:

• délen fagykárok,
• északon gyors olvadás (árvizek)
• hideg és meleg levegő ütközik

→ TORNÁDÓ

Éghajlatmódosító hatások

Hegyvidékek hatásai:

• hőmérséklet csökken
• csapadék mennyisége nőhet

​

Észak-déli nyitottság:

• délen fagykárok,
• északon gyors olvadás (árvizek)
• hideg és meleg levegő ütközik

→ TORNÁDÓ

​

Medencehatás:

• A hegységek által körülzárt�medencékben kevés csapadék

​

Házi feladat:

​

Tankönyv

174-175. oldal

Amerika

Éghajlatmódosító elemek II.

Éghajlatmódosító hatások

Hegyvidékek hatásai:

• hőmérséklet csökken
• csapadék mennyisége nőhet

Észak-déli nyitottság:

• délen fagykárok,
• északon gyors olvadás (árvizek)
• hideg és meleg levegő ütközik

→ TORNÁDÓ

Medencehatás:

• A hegységek által körülzárt�medencékben kevés csapadék

Tengeráramlások:

• Meleg áramlatok

Kuro-shio; (Golf) Észak-atlanti

hőmérséklet nő; fagyás nincs

• Hideg áramlatok

Labrador, Humboldt

hőmérséklet csökken

csapadék mennyisége csökken → Atacama-sivatag

Kavics és homoksivatag az Andok lábai és a Csendes-óceán között, ahol évente átlagosan 3 mm eső hull, de volt olyan időszak is, amikor 40 éven keresztül egyáltalán nem volt csapadék. Egyes részein azonban tengeri köd ül, ami mégis lehetővé teszi bizonyos növények, zuzmók, kaktuszok jelenlétét. Egy másik rekorddal is dicsekedhet ez a vidék: 2500 méteres tengerszint feletti magasságával ez a világ legmagasabban fekvő sivatagja is.

TORNÁDÓ

HURRIKÁN

• Több száz km átmérőjű
• Óceán felett keletkezik

(Meleg víz fölött párás levegő forog)

• Max sebesség kisebb (kb. 350 km/h)
• Hosszabb ideig létezik (több nap)

• Néhány km átmérőjű
• Szárazföld felett keletkezik

(Hideg és meleg levegő találkozása)

• Max sebesség nagyobb (kb. 650 km/h)
• Rövidebb ideig létezik (20-30 perc)

Különleges amerikai forgószelek

A tornádók rövid életűek, mindössze néhány percig léteznek, sebességük viszont elérheti a 200–300 km/h-t is.

​

Észak-Amerika déli partvidékét időnként hurrikánok érik el.

​

A hurrikánok a trópusi ciklonok közé tartozó, örvénylő légköri képződmények (2. ábra), amelyek a forró övezet óceánjai fölött keletkeznek.

​

Nagy pusztításra képesek a szárazföldön az óriási erejű széllökésekkel, az általuk kiváltott heves esőzésekkel és árvizekkel.

Házi feladat:

​

Tankönyv

174-175. oldal

Amerika

Éghajlati övezetesség

0. Állandóan fagyos

1. Tundra

​

• Tajga
• Kontinentális
• Óceáni
• Szubtrópusi monszun
• Mediterrán

​

• Trópusi sivatagi
• Szavanna
• Egyenlítői

Forró

övezet

Trópusi sivatagi

éghajlat

Szavanna

éghajlat

Egyenlítői

éghajlat

Hideg övezet

Tundra

éghajlat

Állandóan fagyos

éghajlat

Mérsékelt

övezet

Mediterrán

éghajlat

Szubtrópusi monszun

éghajlat

Mérsékelt

övezet

Óceáni

éghajlat

(Nedves) kontinentális

éghajlat

Tajga

éghajlat

Házi feladat:

​

Tankönyv

174-175. oldal

Januári középhőmérséklet:

• -35 °C

Augusztusi középhőmérséklet:

• -18 °C

Márciusi csapadékmennyiség:

• 5 mm

Augusztusi csapadékmennyiség:

• 30 mm

Övezet:

• Hideg övezet

Öv:

• Sarkvidéki öv

Éghajlat:

• Állandóan fagyos éghajlat

​

Amerika

A gazdaság szerkezete és fejlettségi mutatói

A gazdaság szektorai

ELSŐ SZEKTOR

Mezőgazdaság és bányászat

Alapanyagokat állít elő

​

Természeti feltételek:

A gazdaság szektorai

ELSŐ SZEKTOR

Mezőgazdaság és bányászat

Alapanyagokat állít elő

​

Természeti feltételek:

éghajlat, talaj, domborzat

​

Társadalmi viszonyok:

A gazdaság szektorai

ELSŐ SZEKTOR

Mezőgazdaság és bányászat

Alapanyagokat állít elő

​

Természeti feltételek:

éghajlat, talaj, domborzat

​

Társadalmi viszonyok:

szaktudás, gépesítés

​

Tipikus ágazatai:

A gazdaság szektorai

ELSŐ SZEKTOR

Mezőgazdaság és bányászat

Alapanyagokat állít elő

​

Természeti feltételek:

éghajlat, talaj, domborzat

​

Társadalmi viszonyok:

szaktudás, gépesítés

​

Tipikus ágazatai:

• növénytermesztés
• állattenyésztés
• erdő- és vadgazdálkodás
• halászat
• bányászat

A gazdaság szektorai

ELSŐ SZEKTOR

Mezőgazdaság és bányászat

Alapanyagokat állít elő

​

Természeti feltételek:

éghajlat, talaj, domborzat

​

Társadalmi viszonyok:

szaktudás, gépesítés

​

Tipikus ágazatai:

• növénytermesztés
• állattenyésztés
• erdő- és vadgazdálkodás
• halászat
• bányászat

MÁSODIK SZEKTOR

Ipar

Alapanyagokat dolgoz fel

​

Természeti feltételek

ásványkincsek, felszín

​

Társadalmi viszonyok

szaktudás, infrastruktúra

​

Tipikus ágazatai:

• élelmiszeripar
• kohászat
• gépgyártás
• vegyipar

HARMADIK SZEKTOR

Szolgáltatások

Nem hoz létre új terméket

​

Tipikus ágazatai:

• kereskedelem
• oktatás
• kultúra
• igazságszolgáltatás

NEGYEDIK SZEKTOR

Kutatás, fejlesztés

Új technológiákat és� iparágakat hoz létre

​

Tipikus ágazatai:

• informatika
• robotika
• mikroelektronika

Gazdaság fejlettségének mutatói

GDP – Bruttó hazai termék

Egy ország egy adott időszak alatt mennyi új értéket állít elő

Mit mutat?

A Nemzeti GDP:

Országok gazdaági jelentőségét mutatja

Az egy főre jutó GDP

Az emberek jólétét mutatja

A foglalkoztatottak száma szektoronként

Nagy arányú mezőgazdaság ( 1. szektor) – fejlődő ország

Nagy arányú szolgáltatás (3. szektor) – fejlett ország

A 4. szektor szerepe

Minél fejlettebb, annál nagyobb

Big Mac index

Mennyi időt kell dolgozni egy Big Mac-ért� egy átlagos jövedelmű fogyasztónak

A munka értékét mutatja

HDI – Humán Fejlettségi Index

Jövedelem, oktatás, várható élettartam van benne

Precízebben mér életminőséget

Gazdaság fejlettségének mutatói

GDP – Bruttó hazai termék

Egy ország egy adott időszak alatt mennyi új értéket állít elő

Mit mutat?

A Nemzeti GDP:

Országok gazdaági jelentőségét mutatja

Gazdaság fejlettségének mutatói

GDP – Bruttó hazai termék

Egy ország egy adott időszak alatt mennyi új értéket állít elő

Mit mutat?

A Nemzeti GDP:

Országok gazdaági jelentőségét mutatja

Az egy főre jutó GDP

Az emberek jólétét mutatja

Gazdaság fejlettségének mutatói

Gazdaság fejlettségének mutatói

GDP – Bruttó hazai termék

Egy ország egy adott időszak alatt mennyi új értéket állít elő

Mit mutat?

A Nemzeti GDP:

Országok gazdaági jelentőségét mutatja

Az egy főre jutó GDP

Az emberek jólétét mutatja

A foglalkoztatottak száma szektoronként

Nagy arányú mezőgazdaság ( 1. szektor) – fejlődő ország

Nagy arányú szolgáltatás (3. szektor) – fejlett ország

A 4. szektor szerepe

Minél fejlettebb, annál nagyobb

Big Mac index

Mennyi időt kell dolgozni egy Big Mac-ért� egy átlagos jövedelmű fogyasztónak

A munka értékét mutatja

HDI – Humán Fejlettségi Index

Jövedelem, oktatás, várható élettartam van benne

Precízebben mér életminőséget

Gazdaság fejlettségének mutatói

GDP – Bruttó hazai termék

Egy ország egy adott időszak alatt mennyi új értéket állít elő

Mit mutat?

A Nemzeti GDP:

Országok gazdaági jelentőségét mutatja

Az egy főre jutó GDP

Az emberek jólétét mutatja

A foglalkoztatottak száma szektoronként

Nagy arányú mezőgazdaság ( 1. szektor) – fejlődő ország

Nagy arányú szolgáltatás (3. szektor) – fejlett ország

A 4. szektor szerepe

Minél fejlettebb, annál nagyobb

​

Gazdaság fejlettségének mutatói

Gazdaság fejlettségének mutatói

GDP – Bruttó hazai termék

Egy ország egy adott időszak alatt mennyi új értéket állít elő

Mit mutat?

A Nemzeti GDP:

Országok gazdaági jelentőségét mutatja

Az egy főre jutó GDP

Az emberek jólétét mutatja

A foglalkoztatottak száma szektoronként

Nagy arányú mezőgazdaság ( 1. szektor) – fejlődő ország

Nagy arányú szolgáltatás (3. szektor) – fejlett ország

A 4. szektor szerepe

Minél fejlettebb, annál nagyobb

Big Mac index

Mennyi időt kell dolgozni egy Big Mac-ért� egy átlagos jövedelmű fogyasztónak

A munka értékét mutatja

Gazdaság fejlettségének mutatói

Gazdaság fejlettségének mutatói

GDP – Bruttó hazai termék

Egy ország egy adott időszak alatt mennyi új értéket állít elő

Mit mutat?

A Nemzeti GDP:

Országok gazdaági jelentőségét mutatja

Az egy főre jutó GDP

Az emberek jólétét mutatja

A foglalkoztatottak száma szektoronként

Nagy arányú mezőgazdaság ( 1. szektor) – fejlődő ország

Nagy arányú szolgáltatás (3. szektor) – fejlett ország

A 4. szektor szerepe

Minél fejlettebb, annál nagyobb

Big Mac index

Mennyi időt kell dolgozni egy Big Mac-ért� egy átlagos jövedelmű fogyasztónak

A munka értékét mutatja

HDI – Humán Fejlettségi Index

Jövedelem, oktatás, várható élettartam van benne

Precízebben mér életminőséget

Gazdaság fejlettségének mutatói

Házi feladat:

​

Csak a füzet

Amerika

Az Amerikai Egyesült Államok I.

A világ teljes GDP-jének országok közötti megoszlása (2020)

A legmagasabb GDP-vel �rendelkező ország:

• USA

Németország GDP-je:

• 5%

Kína GDP-je:

• 18%

A GDP eloszlása a Föld országai �között (egyenletes/egyenlőtlen:

• egyenlőtlen

175 ország

Alapvető adatok:

• Terület: 9,8 millió km²
• Lakosság száma: 316 millió fő
• Népsűrűség: 32 fő/km²

​

• 50 tagállamból áll
• Fővárosa: Washington

Gazdasági erőforrások

Természeti erőforrások

​

• Sok megművelhető terület
• Normális éghajlat
• Két óceánnal határos (kereskedelem)
• Sok ásványkincs

​

​

Társadalmi erőforrások

​

• Nagy piac
• Szaktudás
• Kutatás, fejlesztés (csúcsipar)
• Multinacionális vállalatok

Fejlett gazdaság

USA mezőgazdaságának

jellemzői

• Farmokon gazdálkodnak

​

• Modern gépesítés, növényvédelem

​

• Nagy területek

​

• Magas termésátlagok

​

Kalifornia:

mediterrán terület

citrusfélék és szőlő

Központi síkság:

kontinentális területek

A hőmérséklet dél felé nő!

(hidegebb) tavaszi búza, takarmány, � szarvasmarha

​

(átlagos) őszi búza, kukorica, szója,

sertés, szarvasmarha

​

(melegebb) gyapot, dohány, mogyoró

Florida:

szubtrópusi monszun

cukornád, citrusfélék

Nagyvárosok környékén:

zöldség, gyümölcs

USA mezőgazdasági

körzetei

Házi feladat:

​

Tankönyv

178-179. oldal

Hawaii

Suva

Miami

(-szigetek)

(város)

Ausztrália és Óceánia

Ausztrália és Óceánia

Amerika

(város)

Amerika

Az Amerikai Egyesült Államok II.

USA ipari

körzetei

speciális erőforrások

​

• erdőségek
• feketekőszén
• gyapot
• kőolaj, földgáz
• uránérc
• színes- és nemesércek
• vasérc
• vízenergia

erdőségek

feketekőszén

gyapot

kőolaj, földgáz

uránérc

színes- és nemesércek

vasérc

vízenergia

USA ipari

körzetei

gazdasági tevékenységek

​

• alumíniumkohászat
• atomipar
• faipar és cellulózgyártás
• informatika(Szilícium-völgy)
• kőolajfinomítás
• űrkutatás
• vaskohászat, gépgyártás
• vegyipar

erdőségek

feketekőszén

gyapot

kőolaj, földgáz

uránérc

színes- és nemesércek

vasérc

vízenergia

alumíniumkohászat

atomipar

faipar és cellulózgyártás

informatika(Szilícium-völgy)

kőolajfinomítás

űrkutatás

vaskohászat, gépgyártás

vegyipar

1. Washington

főváros

2. New York

pénzügyi központ

3. Chicago

gépgyártás

4. Seattle

Microsoft

5. San Francisco

Szilícium-völgy (Google)

6. Los Angeles

Hollywood

7. Dallas

vegyipar

8. Houston

NASA központ

9. New Orleans

vegyipar

10. Atlanta

Coca Cola

11. Miami

turizmus

Legfontosabb városok

Legfontosabb városok

Házi feleadat:

​

Tankönyv

180-181. oldal

Falkland

Malé

Timbuktu

(-szigetek)

(város)

Amerika

Ázsia

Afrika

(város)

Amerika

Latin-Amerika országai I.

Latin-Amerika – általános jellemzők

• Főleg spanyol nyelv

• Főleg spanyol nyelv
• Viszonylag alacsony GDP

Latin-Amerika – általános jellemzők

• Főleg spanyol nyelv
• Viszonylag alacsony GDP
• Kevert népesség

Latin-Amerika – általános jellemzők

• Főleg spanyol nyelv
• Viszonylag alacsony GDP
• Kevert népesség
• Sok fiatal – növekvő népesség

Latin-Amerika – általános jellemzők

• Főleg spanyol nyelv
• Viszonylag alacsony GDP
• Kevert népesség
• Sok fiatal – növekvő népesség
• Szélsőséges életkörülmények

Latin-Amerika – általános jellemzők

• Főleg spanyol nyelv
• Viszonylag alacsony GDP
• Kevert népesség
• Sok fiatal – növekvő népesség
• Szélsőséges életkörülmények
• A mezőgazdaságban nagybirtok

Latin-Amerika – általános jellemzők

Mexikó

Gazdasági nehézségek

Alacsony szintű feldolgozóipar

A vállalatok külföldi (USA) tulajdonban vannak

Nagy mértékű eladósodás

Gazdasági erőforrások

Kőolaj és földgáz

Mexikói-öböl

Színesércek (réz), nemesércek

Pacifikus-hegységrendszer

Mezőgazdaság szerkezete

Hegyvidéki jellege miatt � a függőleges övezetesség � jellemző.

Latin-Amerika – országok

hó

Latin-Amerika – országok

Mexikó

Gazdasági nehézségek

Alacsony szintű feldolgozóipar

A vállalatok külföldi (USA) tulajdonban vannak

Nagy mértékű eladósodás

Gazdasági erőforrások

Kőolaj és földgáz

Mexikói-öböl

Színesércek (réz), nemesércek

Pacifikus-hegységrendszer

Mezőgazdaság szerkezete

Hegyvidéki jellege miatt � a függőleges övezetesség � jellemző.

Mexikó

Gazdasági nehézségek

Alacsony szintű feldolgozóipar

A vállalatok külföldi (USA) tulajdonban vannak

Nagy mértékű eladósodás

Gazdasági erőforrások

Kőolaj és földgáz

Mexikói-öböl

Színesércek (réz), nemesércek

Pacifikus-hegységrendszer

Mezőgazdaság szerkezete

Hegyvidéki jellege miatt � a függőleges övezetesség � jellemző.

Főváros

Mexikóváros

kb. 21 millió lakos

szennyezett levegő (szmog)

Latin-Amerika – országok

Latin-Amerika – országok

Mexikó

Gazdasági nehézségek

Alacsony szintű feldolgozóipar

A vállalatok külföldi (USA) tulajdonban vannak

Nagy mértékű eladósodás

Gazdasági erőforrások

Kőolaj és földgáz

Mexikói-öböl

Színesércek (réz), nemesércek

Pacifikus-hegységrendszer

Mezőgazdaság szerkezete

Hegyvidéki jellege miatt � a függőleges övezetesség � jellemző.

Főváros

Mexikóváros

kb. 21 millió lakos

szennyezett levegő (szmog)

Latin-Amerika – országok

Latin-Amerika – országok

Mexikó

​

Panama

Panama-csatorna

Latin-Amerika – országok

Mexikó

​

Panama

Panama-csatorna

​

Kuba

dohány

cukornád

Latin-Amerika – országok

Mexikó

​

Panama

Panama-csatorna

​

Kuba

dohány

cukornád

​

Jamaica

bauxit

Latin-Amerika – országok

Mexikó

​

Panama

Panama-csatorna

​

Kuba

dohány

cukornád

​

Jamaica

bauxit

​

Bahama-szigetek

turizmus

banki szektor

​

Házi feleadat:

​

Tankönyv

182-183. oldal

A 0-4 éves nők aránya (%):

• 7,8%

​

A 15-19 éves férfiak aránya (%):

• 5,9%

​

Növekvő vagy csökkenő

népességet jósol a korfa?

• Növekvő

​

Az előző válasz indoklása:

• Háromszög alakú

Amerika

Latin-Amerika országai II.

Latin-Amerika – országok

Brazília

Brazília

Gazdasági erőforrások

sok ásványkincs

vasérc, nemesércek,

bauxit, kőszén

Latin-Amerika – országok

Brazília

Gazdasági erőforrások

sok ásványkincs

vasérc, nemesércek,

bauxit, kőszén

vízenergia

Latin-Amerika – országok

Brazília

Gazdasági erőforrások

sok ásványkincs� vasérc, nemesércek,

bauxit, kőszén

vízenergia

mezőgazdaság� banán, kávé,

cukornád, szója,� szarvasmarha

Latin-Amerika – országok

Brazília

Gazdasági erőforrások

sok ásványkincs

vasérc, nemesércek,

bauxit, kőszén

vízenergia

mezőgazdaság

banán, kávé,

cukornád, szója,

szarvasmarha

turisztikai célpontok

Latin-Amerika – országok

Brazília

Gazdasági erőforrások

sok ásványkincs

vasérc, nemesércek,

bauxit, kőszén

vízenergia

mezőgazdaság

banán, kávé,

cukornád, szója,

szarvasmarha

turisztikai célpontok

Főváros

Brazíliaváros

Latin-Amerika – országok

Latin-Amerika – országok

Brazília

​

Venezuela

kőolaj és földgáz

Brazília

​

Venezuela

kőolaj és földgáz

​

Guyana

bauxit

Latin-Amerika – országok

Brazília

​

Venezuela

kőolaj és földgáz

​

Guyana

bauxit

​

Chile

rézérc és ezüst

Latin-Amerika – országok

Brazília

​

Venezuela

kőolaj és földgáz

​

Guyana

bauxit

​

Chile

rézérc és ezüst

​

Argentína

állattartás, húsipar

​

Latin-Amerika – országok

Latin-Amerika városai

12. Mexikóváros
13. Brazíliaváros
14. Rio de Janeiro
15. Sao Paulo
16. Buenos Aires

Latin-Amerika városai

Házi feleadat

​

Tankönyv:

182-183. oldal