Jelentősebb kártevő állatok �a szőlő növényvédelmében�

Dr. Vörös Géza�Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály

Állami szakértő főtanácsos�

TAKÁCSATKÁK KÁRTÉTELE SZŐLŐN

Ragadozó atkák Magyarország szőlőültetvényeiben

T. pyri

T. pyri

T. pyri

T. pyri

T. pyri

A. andersoni

T. pyri

T. pyri

Több száz ültetvény

10 éven át tartó munka

Typhlodromus pyri

Amblyseius andersoni

Ragadozó atkák

Phytoseiulus persimilis

Amblyseius cucumeris

Geolaelaps aculeifer

Stratiolaelaps (Hypoaspis) miles

Magyarországon leggyakrabban előforduló ragadozó atkák

Chelicera

Typhlodromus pyri

Szőlő-gyökértetű és kártétele

Botritisz

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

Flavescence dorée phytoplasma

Flavescence dorée phytoplasma

Terjesztő vektor: az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus)

Scaphoideus titanus

Lárvaalakok

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis, FD).

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

Ez a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, Európa számos országában már megtelepedett. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres kezelés, csak az azt terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) gyérítésére. Ahol ez nem megoldott, a tőkék 80-100 %-a megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták növényei néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

A kórokozó szerepel az Európai Unió karantén károsítói között, ezzel összhangban a hazai, 7/2001 (I. 17.) FVM növény-egészségügyi rendeletben is, mely megteremti a jogi alapot az ellene való fellépéshez. Az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Fertőzés kimutatása esetén, a továbbterjedés megakadályozása érdekében a hatóság haladéktalanul zárlat alá helyezi az érintett növényanyagot és szőlőterületet, és elrendeli az laboratóriumi vizsgálatok alapján fertőzöttnek bizonyult, valamint tünetes növények megsemmisítését.

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

Mit tegyünk a betegség terjedésének megakadályozására?

​

A megelőzés érdekében a termelő:

​

• telepítéskor hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen;
• az ültetvényben, a betegséget terjesztő kabócák ellen rendszeres, rovarölő szeres permetezéseket végezzen, a szőlőkártevő rovarok ellen használt hatóanyagok (pl. tiametoxam, klórpirifosz, klórpirifosz-metil, cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin) felhasználásával, a fertőzés mértékétől függően június közepétől 10-15 naponként egy vagy két, esetleg három alkalommal, figyelembe véve a sárga ragacsos lapok fogási eredményeit;
• a vektorral fertőzött ültetvényekben a tél végi metszéssel eltávolított vesszőket égesse el;
• gyérítse a rügyfakadáshoz közeli időszakban az áttelelő tojások számát olajos szerekkel (paraffin- vagy vazelinolaj);
• alkalmazza a nyugalmi állapotú szaporítóanyagok meleg vizes kezelését (50°C-os vízben, 45 percig tartó áztatás), amely a külföldi tapasztalatok alapján alkalmas a betegség elleni védekezésre.

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

A fertőzés felszámolása és visszaszorítása érdekében a hatóság:

​

• az egész országra kiterjedő felderítési programot működtet;
• sárga színű ragacsos csapdákat helyez ki az ültetényekben az amerikai szőlőkabóca nyomon követése érdekében; a fogási eredmények alapján javaslatot tesz a védekezés időzítésére;
• a szaporítóanyag-termő területekre előírja a csapdázási kötelezettséget;
• fertőzés kimutatása esetén haladéktalanul zárlat alá helyezi az érintett szőlőültetvényt, szőlőiskolát, anyatelepet és elrendeli a laboratóriumi vizsgálatok alapján fertőzöttnek bizonyult és tünetes növény megsemmisítését;
• kijelöli a fertőzési góc körüli 1 km-es fertőzött területet és az 3 km szélességű biztonsági sávot, az un. pufferzónát, amelyben fokozott növény-egészségügyi ellenőrzést végez;
• rendszeres kémiai védekezést ír elő az amerikai szőlőkabóca ellen a fertőzött területen és az egész puffer zónában, valamint azokon kívül az összes szaporító- és ültetvényanyag-termő területen;
• a teljes szőlőültetvény felszámolását is elrendelheti, ha a fitoplazma fertőzés elér egy kritikus mértéket.

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

Az amerikai szőlőkabóca elleni kémiai védekezés lehetősége

​

Ha a betegség már megjelent egy ültetvényben, akkor csak közvetett védekezési eljárásokkal korlátozható a terjedése. Ilyen közvetett eljárás a S. titanus egyedszámának korlátozása, a populáció alacsony szinten tartása rovarölő szeres kezelésekkel (Caudwell et al., 1972). Ezen felül az ültetvényen belül és a környezetben valamennyi fertőzött termesztett és vadon termő szőlő megsemmisítése. A karantén rendszabályok betartásával, a szőlőültetvények Scaphoideus titanus vektor elleni inszekticides kezelések elvégzésével van esélye annak, hogy e rettegett szőlőbetegség kórokozójának terjedése jelentősen mérsékelhető legyen. A fertőzött ültetvényekben szerzett külföldi tapasztalatok alapján az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés lehetséges időpontjai:

1. A szőlő fás részein áttelelt tojásokból kelt hajtásokon táplálkozó lárvák ellen, még az imágóvá alakulás előtt, rendszerint a virágzás végén (június közepe). A lárvák megjelenése hőösszeg számítással prognosztizálható. Az elhúzódó lárvakelés miatt a kezelés ismétlése szükséges június végén.

2. Imágók elleni védelem a kívülről betelepedő imágók ellen. Az imágók sárgalappal csapdázhatók, megjelenésük július végén, augusztusban tömeges lehet.

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

Annak ellenére, hogy az amerikai szőlőkabóca évek óta jelen van, Tolna megyében az eddigi laborvizsgálatok alapján még nem mutattak ki FD fitoplazma fertőzött szőlőt, kabócát, vagy iszalagot (Clematis vitalba). A Scaphoideus titanus azonban nem kizárólagos vektora a betegségnek, hatósági kísérletek folynak a további vektorok felderítésére.

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

A szőlő szaporítóanyag termő ültetvényekben a TMKH NTO a vonatkozó jogszabály alapján már 2014-től elrendelte a kötelező rovarölő szeres védekezést.

Az árutermelő ültetvényekben egyelőre erősen ajánlott a kabóca sárga ragacslapos csapdázása, és ahol jelen van, ott a védekezés ellene.

A FD terjedésének megakadályozása érdekében szükséges a szaporítóanyagok mentességének a biztosítása is. Jelenleg Magyarországon kísérletek folynak a szaporítóanyag melegvizes kezelésére, de ez jelenleg üzemi méretekben még nem megoldott.

*alany szőlővessző előállító anyatelep

65

9/2016. (II.15) FM rendelet a szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés támogatásáról:

​

• 1.) növényegészségügyi megelőzéshez
• Nem körülhatárolt területeken + szaporító anyag
• 2.) növényegészségügyi felszámoláshoz
• Körülhatárolt területeken

​

A támogatás mértéke a növényvédő szer vételárának 50%-a, de hektáronként legfeljebb 12.000 ft, azzal, hogy szőlőtermelőnként nem haladhatja meg a 240.000 ft-t

Vissza nem térítendő támogatás növényvédő szer vásárlásához

• Igénylés MÁK-tól: március 1. és március 31. között,
• Erről a MÁK befogadó nyilatkozatot állít ki,
• Növényvédő szer kijuttatása: május 1. – július 31.,
• Támogatási kérelem: augusztus 15-ig az illetékes megyei KH NTO-nak benyújtani.

​

• Mellékelni kell:
• Hegybíró vagy MÁK igazolását a szőlőültetvény adatairól,
• Permetezési naplót (másolatban),
• Számlákat (másolatban)
• Szerveződésben való részvétel esetén tagsági igazolást (másolatban).

Vissza nem térítendő támogatás növényvédő szer vásárlásához II.

Molyrajzás 2015, Szekszárd

Fogott egyed (db)

Kaposvár, 2011

Pettyes(foltos)szárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!