A MEGOSZTOTT VILÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI
A HIDEGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN
Forrás:
Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-poltikai atlasza, Bp., 1996
Fischer Ferenc: A megosztott világ, Bp., 1996
A HIDEGHÁBORÚ FOGALMA, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
Bipoláris világ: a második világháború után kialakult kétpólusú világrendszer melynek jellemzője, hogy a két győztes szuperhatalom, az USA és a SZU szembenállása határozta meg a világpolitikai helyzetet.
Hidegháború: a második világháború befejezése után az USA és a SZU vezetése alatt létrejött szövetségi rendszerek között kialakult ellentét, melyet a szembenálló felek ideológiai-világnézeti érvekkel támasztottak alá. (Két eltérő világ, két eltérő életforma, két eltérő értékrend szembenállása.)
A hidegháború nem fegyverekkel vívott (forró) háború, ugyanakkor békének sem tekinthető, mert ezt az időszakot a két szövetségi rendszer között az élet minden területén folyamatosan megnyilvánuló ellenséges viszony jellemezte.
A HIDEGHÁBORÚ FOGALMA, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A hidegháború elnevezése:
Walther Lippmann amerikai újságírótól származik az elnevezés (1947) → azért adta ezt az elnevezést ennek a konfliktusnak, mert az USA és a SZU a tömegpusztító fegyverek árnyékában, de a közvetlen fegyveres összecsapást elkerülve ideológiai, gazdasági és politikai háborúba kezdtek befolyási övezeteik biztosítása, ill. kiterjesztése céljából.
A hidegháború főbb vonásai:
A hidegháború lélektani alapja: a kölcsönös félelem és a bizalmatlanság. („Két vak dinoszaurosz viaskodott egy szűk gödörben.”)
A HIDEGHÁBORÚ IDŐBELI KITERJEDÉSE
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
(1946 – 1948)
1945 → Potsdam → látszólag jó az együttműködés, de a felszín alatti ellentétek a kulisszák mögött már kitörnek.
1946 március → Churchill beszéde Fultonban:
„Sötét idők köszönhetnek ránk újból. A kőkorszak térhet vissza a tudomány fénylő szárnyain, és az, ami mérhetetlen anyagi áldást hozhat az emberiségnek, teljes pusztulást is okozhat. Árnyék borult a szövetséges győzelem korábban oly fényes színtereire. Az első világháborút befejező békével határtalan bizalom uralkodott, és sokan azt hitték akkor, hogy nem lesz többé háború. Én most, ennek a háborúnak a végén nem érzem ezt a bizalmat. A Balti-tenger melletti Stettintől, az Adriai-tenger melletti Triesztig ugyanis egy vasfüggöny húzódik keresztül a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa valamennyi fővárosa. E hatalmas kommunista birodalom ambíciói messze felülmúlják a cári idők álmait (…)”
A beszéd után folyamatosan romlik a két nagyhatalom kapcsolata, amely 1947 elején elvezet a nyílt szakításig:
A dominó-elmélet és a Truman-doktrína (elv)
Az angolok közölték az amerikaiakkal, hogy bár az ő érdekszférájukba tartozó területről van szó, önerőből mégsem tudják útját állni a görögországi kommunisták térnyerésére.
Truman 1947. március 12-én erre válaszként fogalmazza meg a kongresszusi beszédében a dominó-elméletet valamint a feltartóztatás elméletének alapelveit → Truman-doktrína:
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
(1946 – 1948
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
(1946 – 1948
Dominó-elmélet: ha egy térség valamelyik országában kommunista hatalomátvételre kerül sor, akkor az láncreakciószerűen maga után vonja a kommunista uralmat és a szovjet befolyást a környező államokban is.
Truman-doktrína: elejét kell venni a szovjet típusú kommunista terjeszkedésnek a SZU már kialakult befolyási övezetén túl. A SZU újabb irányú terjeszkedései az USA és szövetségesei részéről casus bellit jelentenek.
(„Az Egyesült Államok külpolitikájának elsődleges célja a szabad nemzetek megsegítése, amely nem jelent többet, mint annak nyílt elismerését, hogy a totalitariánus rendszereknek a szabad népekre közvetlen vagy közvetett agresszióval való rákényszerítése aláássa a nemzetközi béke és ennél fogva az Egyesült Államok biztonságának alapjait.”)
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
(1946 – 1948
A Truman-doktrína következményei az USA-ban
400 milliós gyorssegély megszavazása Görögország számára az ottani kommunisták ellen.
A Marshall-terv meghirdetése (1947. június) → Európai Újjáépítési Program: Európa gazdasági talpraállításának terve, egy átfogó európai segélyezési program
Az USA 10 milliárd dollár értékű nyersanyaggal, áruval és tőkével járul hozzá az európai gazdaság rendbetételéhez.
Feltétele volt, hogy csak gazdasági újjáépítésre lehet felhasználni, és hogy az újjáépítés ne külön nemzetállami keretek között történjen, hanem egy egységes európai csomagtervben, a belső kereskedelmi korlátokat leépítve. (Ezt tartják az európai gazdasági integráció elindítójának.)
Elvileg bárki igénybe vehette, még a SZU is, ha teljesíti a feltételeket.
A SZU és befolyási övezetébe csatlakozó szövetségesei elutasítják a Marshall-terv igénybe vételét:
A SZU a gyakorlati szempontból veszélyesnek ítélte meg az amerikai gazdasági behatolást Európába.
Mint a világgazdaságtól elzárkózó és önellátásra berendezkedett ország elviekben sem engedhetett meg magának ilyenfajta gazdasági együttműködést (És szövetségeseinek sem!!!).
A Truman-doktrína következményei a SZU-ban
A Zsdanov-doktrína megfogalmazása → két tábor elmélete: demokratikus tábor, melynek célja a fasizmus maradványainak teljes felszámolása és a szocialista rendszer kiépítése (SZU és szövetségesei), illetve a demokráciaellenes, imperialista tábor, amely gazdasági és politikai hódító törekvéseivel a demokrácia megfojtására irányul Európában és a világon (USA és Anglia).
Közép- és Kelet-Európa szovjetizálásának felgyorsítása (1948-49-re mindenütt lezajlik a szovjet megszállási övezeten belül.).
1948-ra a szakítás teljessé vált a két tábor között, ezzel kibontakozott a hidegháború (1980-as évek végéig ez határozta meg a nagypolitikát).
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
(1946 – 1948
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
1947. január 1. → a Bizóna életbe léptetése: az USA és GBR egyesítik megszállási övezeteiket → közös gazdaságirányítási rendszer.
1948. január 1. → Trizóna: a francia megszállási övezetek is csatlakoznak a Bizónához.
1948 február–március → négyhatalmi konferencia Londonban a német kérdés végső rendezésére (a SZU kivonult, így csak a nyugati megszállási övezetekről tudtak dönteni): a nyugatnémet zónát is be kell vonni a Marshall-segély programjába, és ezáltal talpra kell állítani.
1948. június 20. → új, egységes márkát vezettek be fizetőeszközként a nyugati megszállási övezetekben, és ezt kiterjesztették Nyugat-Berlinre is. → mivel a SZU-t nem tájékoztatták erről, ezzel a lépéssel bontakozott ki a hidegháborús korszak első nagy krízise.
Az első berlini válság (1948 – 1949)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
1948 június végétől 1949 május 4-ig → Nyugat-Berlin szovjet blokádja (cél: a lakosság kiéheztetésével ellenállás kibontakoztatása → a nyugatiak feladják berlini pozícióit).
A berlini blokád az USA légihídja miatt teljes szovjet kudarccal végződött.
A berlini válság lezárása: törvényesült Németország kettészakítottsága.
1949. május: az NSZK megalakulása.
1949. október: az NDK megalakulása.
Következmény: az egykori demarkációs zónahatár belnémet frontvonallá, s egyben a két világrendszer jelképes határává vált (vasfüggöny).
Az első berlini válság (1948 – 1949)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
Az első indokínai háború (1946 – 1954)
A vietnami háború összetettebb háborús konfliktus volt a koreainál:
A háború azért tört ki, mert Franciaország katonai lépéseket tett volt gyarmata visszaszerzésére.
A francia agresszióra válaszul kibontakozott a vietnami nemzeti ellenállás:
Viethminh → nemzeti mozgalom;
Kommunisták (Ho Si Minh vezetésével)
1945 szeptember →Vietnami Demokratikus Köztársaság kialakítása
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A franciák ellenkormányt alakítanak → kitör a háború
Nagyhatalmi támogatás:
SZU és Kína → kommunisták;
USA → a franciák és a déliek (csak fegyverszállítás!)
1954 → Dien Bien Phu → a franciák és a dél-vietnamiak veresége → genfi egyezmény: Vietnam kettészakítása
1954 – 1957 között ideiglenesen fegyverszünet a két fél között.
Az első indokínai háború (1946 – 1954)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A kommunista Kína létrejötte (1945 – 1949)
A második világháborúban két kínai politikai erő harcol a japán agresszió ellen:
A japánok kivonulása után a két politikai erő egymás ellen fordul.
1949 → Mao Ce-tung és a kommunisták győznek (a Kuomintang Tajvan szigetére menekül)
1949. október 7. → a Kínai Népköztársaság kikiáltása
Az USA-t sokkolta a helyzet, de nem avatkozott be katonailag → a Csang Kaj-sek féle tajvani Kínai Köztársaságot ismerte el törvényesen, 1971-ig az ENSZ-ben is ők töltötték be Kína helyét.
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A koreai háború (1950 – 1953)
Korea a második világháború alatt japán megszállás alá kerül (felvonulási övezet Mandzsúria felé).
A háború végén kettős megszállási övezet alá kerül (SZU – USA: a 38. Szélességi körnél húzódik a demarkációs vonal).
Az északi övezetben, 1946-ban a Moszkvából hazatért kommunisták vették át a hatalmat (Kim Ir Szen), délen katonai közigazgatást vezettek be az USA felügyeletével.
1948 → közös választás tervét javasolja az USA az ENSZ ellenőrzése alatt, amit a kommunisták elvetnek.
1948 → törvényesül Korea kettészakadása: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Koreai Köztársaság, de mindkét fél igényt tartott az egész Koreára.
1950 → az északiak támadásával kirobban a háború.
Az USA beavatkozik (MacArthur), a SZU távol marad, de a kommunista Kína megsegíti Kim Ir Szen csapatait, és a demarkációs frontvonal mellett 1953-ra egy patthelyzet alakult ki.
1953 → panmindzsoni fegyverszünet: a 38. Szélességi foknál véglegesítette Korea megosztottságát.
A koreai háborúból nem lett világháború, mert a SZU távol maradt.
A koreai háború (1950 – 1953)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A koreai háború (1950 – 1953)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
Az 1945-ös potsdami konferencián semmisnek nyilvánították az Anschluss-t, Ausztria Németországhoz hasonlóan megszállási övezetekre lett osztva, a fővárost, Bécset is négy zónára osztották.
Különbség a német helyzettől:
Ausztriának még 1945-ben helyreállították az államvezetését (volt parlament és kormány, amelyek a megszálló hadseregek árnyékában részleges szuverenitással ugyan, de működhettek);
Ausztria területén Németországtól eltérően nem alakult ki a keleti és a nyugati szövetségesek között háborús konfliktushelyzet;
Az ország egész területe részesült a Marshall-segélyből.
Az osztrák államszerződés (1955)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
Az osztrák államszerződés (1955)
1955. április → Raab osztrák kancellár látogatása Moszkvában: az osztrákok biztosítják a szovjetek számára Ausztria örökös semlegességét, ha Hruscsov támogatja a megszálló nagyhatalmaknál az osztrák szuverenitás helyreállítását. (Hruscsov kezdeményezésére nagyhatalmi konferenciát hívnak össze májusban, ahol döntenek az osztrák kérdésről.
1955. május 15. → az osztrák államszerződés aláírása:
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
Az osztrák államszerződés (1955)
Az osztrák államszerződés nemzetközi következményei:
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A legnagyobb és legvéresebb szovjetellenes felkelés a keleti tömb országain belül.
Október 23 → egy egyetemisták által spontánul létrejött tüntetésből fejlődött ki és vált a társadalom jelentős részét megmozgató forradalommá, majd a szovjet intervenciót követően szabadságharccá.
Az szovjetek a kelet-berlini tapasztalatok alapján kívánták leverni a felkelést → a magyar ellenállás miatt eredménytelen.
Október 30. → békülékeny szovjet kormánynyilatkozat, amely a kapcsolatok új alapra helyezését helyezte kilátásba. (Úgy tűnt, hogy a szovjetek meghátráltak és győzött a forradalom, azonban az egy nappal korábban kibontakozott szuezi válság új fordulatot adott az eseményeknek → a nyugati tömb figyelme a Közel-Kelet felé irányult, teljesen figyelmen kívül hagyva a magyar eseményeket.)
Forgószél-hadművelet → november 4-én minden eddiginél nagyobb szovjet haderő tört be Magyarországra, s leverte a magyarok szabadságharcát.
A magyar forradalom és szabadságharc (1956)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
Előzmények → a független Egyiptom létrejöttéhez vezető út:
1914 → a meggyengült Török Birodalomtól Anglia fennhatósága alá kerül.
1922 → formálisan független királyság, az angol megszállók 1936-ban kivonulnak, majd a háború alatt visszatérnek (az ország északi része hadszíntérré válik → El-Alamein).
A második világháború után visszanyerte függetlenségét, de Faruk király továbbra is angolbarát politikát folytatott.
1952 → nemzeti forradalom, vezetője Gamal Nasszer ezredes → Egyiptom köztársaság lesz.
1956. október → Nasszer bejelenti a Szuezi-csatorna államosítását.
1956 október 29 → Izrael, GBR, és Franciaország támadása Egyiptom ellen (cél: a csatorna ellenőrzésének visszaszerzése)
A konfliktustól az USA és a SZU egyaránt elhatárolódott, az USA nyomására a támadók visszavonultak.
A szuezi válság (1956)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A második berlini válság (1956)
Az űrkutatási fölény arra ösztönözte Hruscsovot, a szovjet pártvezetőt, hogy fölényével sokkoló hatást váltson ki nyugaton → ismét fokozódik a nemzetközi feszültség.
1958. október 27→ Walther Ulbricht az NDK vezetője bejelenti: „Egész Berlin az NDK területén fekszik, s a felségjogok a szuverén NDK-t illetik meg.
Hruscsov javaslata: „Nyugat-Berlint demilitarizált szabad várossá kell nyilvánítani. (Amennyiben nem fogadják el ultimátumát a nyugati hatalmak, akkor ráruházza az NDK-ra a Nyugat-Berlinbe vezető útvonalak feletti ellenőrzési jogot.
Az USA visszautasítja → a SZU érdemben semmit sem lép.
1959 → Eisenhower-Hruscsov csúcstalálkozó (Hruscsov az első szovjet holdrakéta kicsinyített mását adja Eisenhowernak!) → az érdekszférák megerősítése, Németország megosztottságának kölcsönös elfogadása.
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A berlini fal megépítése (1961. augusztus)
A keletnémet vezetés aug. 13-án egyetlen éjszaka alatt lezárta a nagyváros átkelő pontjait.
Okai:
A berlini fal: a fővárost kettéválasztva kiegészíti az 1381 km hosszú, aknazárral és szögesdrót akadállyal védett belnémet határt (később betonfallal is elzárva! (Építtetője: Erich Honecker)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A karibi válság – kubai rakétaválság (1962)
Előzmény:
A Jupiter-rakéták telepítése Törökországba (1959) → kiváltja a SZU ellenszenvét, visszavágás!
1962. áprilisában kubai emigránsok sikertelen partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben. (A kubai milíciák 72 óra alatt meghiúsítják az akciót, mert a lakosság többsége sem támogatta!)
1962. júl. → Castro látogatása Moszkvában → megegyezés a támadórakéták kubai telepítéséről!
1962. október 15 → az amerikai légifelderítés észreveszi a rakétákat (előzmény: gyanús a megnövekedett szovjet hajóforgalom!)
1962. október 24 → a 13 napig tartó karibi válság kezdete:
az USA Kuba köré 500 km hosszú tengeri blokádot vont (karib-tengeri vesztegzár), riadóztatják a NATO-hadsereget → új fegyverek nem juthatnak be a szigetre!
Kennedy támadást tervez Kuba ellen, ha a SZU nem vonja ki a rakétákat!
Hruscsov enged: nem kísérlik meg áttörni a vesztegzárat, kivonják a rakétákat, Kennedy cserében megígéri, hogy nem támadja meg Kubát!
A karibi válság – kubai rakétaválság (1962)
A karibi válság – kubai rakétaválság (1962)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A SZU és az USA űrversengése (1957-1969)
1957. aug. → a szovjetek fellövik az első interkontinentális ballisztikus rakétát (Bajkonurból, 83,6 kg-os) → átmeneti fölény az űrkutatás terén az amerikaiakkal szemben.
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A vietnami háború (1964-1973)
Előzmény:
Dien Bien Phu → a vietnami felszabadító háború győzelme a francia gyarmatosítók ellen.
Két részre szakadt Vietnam (É: kommunista, D: amerikabarát)
1960 → partizánháború Dél-Vietnamban (északi támogatással → cél: megdönteni az USA-barát katonai rendszert!)
Az amerikaiak előbb tanácsadókat, majd fegyvereket, később katonákat küldtek Dél-Vietnamba (félmilló katona 1968-ban!)
1973 → párizsi béke, az amerikai kivonulás kezdete
1975 → Saigon elfoglalása, a győztes kommunisták egyesítették az országot.
Mérleg: kb. 50 ezer amerikai halott
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A prágai tavasz (1968)
A CSKP vezetése átfogó reformfolyamatot és általános demokratizálódást indított el („prágai tavasz”).
Vezető: Alexander Dubcek
A változásokat a SZU ellenforradalomnak minősítette, a Varsói Szerződés 200 ezer fős egyesített hadereje (Románia kivételével) bevonult Csehszlovákiába (1968. augusztus 21.)
Következmény:
a Brezsnyev-doktrína megfogalmazása: ha egy országban veszély fenyegeti a szocialista társadalmi rendet és fennáll a kapitalista restauráció veszélye, akkor ennek megakadályozása az egész szocialista tábor közös ügye! (Lényegében: a proletár internacionalizmus szellemében jogos a katonai intervenció a szocialista tábor bármely országában.)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A kínai-amerikai közeledés (1971)
Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Henry Kissinger új stratégiát dolgozott ki: a világon többpólusú – multipoláris – hatalmi egyensúlyt kell teremteni. E politika jellemzője, hogy nem nemzetekben, hanem régiókban, érdekszférákban kell gondolkodni.
(USA – Kína – SZU hatalmi háromszög, valamint Japán és NSZK jelenteni a multipoláris egyensúly tartópilléreit.)
Az amerikai-kínai közeledés első jelei a sportban mutatkoztak meg („pingpong-diplomácia”)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A SALT – I. szerződés (1972)
1972-ben a két nagyhatalom a globális egyensúly fenntartása érdekében Bécsben aláírta a SALT – I. nevű szerződést (Strategic Arms Limitation Talks = tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról).
A szerződésben a felek vállalták:
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A helsinki békekonferencia (1975)
A helsinki záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (az EBEÉ) országai által 1975. augusztus 1-jén aláírt dokumentum.
Az EBEÉ első, Helsinkiben megtartott konferenciáján 35 ország által aláírt okmány nem szerződés, hanem politikai kötelezettség-vállalásokat tartalmazó egyezmény. A dokumentum három fő kérdéskörre (kosárra) oszlik:
1. Az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések.
2. Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén.
3. Együttműködés humanitárius és egyéb területeken (emberi jogok néven vált ismertté ez a kosár).
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A helsinki békekonferencia (1975)
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
Az olajválság (1973, 1979)
Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október 17-én kezdődött, amikor az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben.
Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát). A második olajválság 1979-ben következett be.
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A kis hidegháború (1975-1985)
Konfliktusok:
Afganisztán szovjet megszállása (1979)
lengyel válság (1980-81)
A csillagháborús terv az 1980-as években
HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
A peresztrojka és a hidegháború vége (1985-89/90)
Brezsnyev halála (1982) → Gorbacsov (1982-91)
Politikai irányváltás:
belső reformok, az életkörülmények romlásának megakadályozása
fegyverkezés csökkentése (Genf, Reykjavík, Washington, Moszkva)
kivonulás a megszállt területekről (pl.: Afganisztán, 1988)
→ 1989: kelet-közép-európai szocialista országok összeomlása (rendszerváltás)
→ 1991: a Szovjetunió szétesése
ADATOK, TÉRKÉPEK, ÁBRÁK
A HIDEGHÁBORÚ
IDŐSZAKÁBÓL
Az USA hadikiadásai
A KGST-országok nyugati kereskedelme
A Szovjetunió „expanzió” Európán kívül
(1960-as, 1970-es évek)
A Szovjetunió felbomlása