KOPPÁNYI ANIKÓ�KOVÁCS PÁL BAPTISTA GIMNÁZIUM
9. osztály- IV. témakör: Bevezetés a geometriába
ALAPFOGALMAK- TÉRELEMEK
Nem definiáljuk:
TÉRELEMEK KÖLCSÖNÖS HELYZETE
Felület: sík vagy görbe
Vonalak: egyenes vagy görbe
Vonalak, síkok pontokból állnak
EGYENESEK ÉS RÉSZEIK
EGYENESEK:
-párhuzamosak: nincs közös pontjuk, egy síkban vannak
-metszők: egy közös pontjuk van
-kitérők: nincsenek egy síkban és nincs közös pontjuk
SZÖGEK
SZÖGTÍPUSOK
https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-MAT09TA_I__teljes.pdf
SZÖGPÁROK
SZÖGPÁROK
http://www.taneszkozcentrum.hu/szogparok_1676
Szárak:
EUKLIDESZI SZERKESZTÉSEK
ALAPSZERKESZTÉSEK
https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-MAT09TA_I__teljes.pdf
TÉRELEMEK TÁVOLSÁGA
Ha két térelemnek van közös pontja, a távolságuk 0.
HÁROMSZÖGEK GEOMETRIÁJA
Egy háromszöget egyértelműen
meghatározza:
a) három oldala,
b) két oldala és az általuk közbezárt szög,
c) egy oldala és a rajta fekvő két szög,
d) két oldala és a nagyobbikkal szemben fekvő szög.
Ezekből az adatokból egyértelműen
szerkeszthetünk háromszöget.
HÁROMSZÖGEK CSOPORTOSÍTÁSA
Szögei szerint:
a) hegyesszögű, ha minden szöge hegyesszög,
b) derékszögű, ha van derékszöge. (befogó, átfogó)
c.) tompaszögű, ha van tompaszöge.
Oldalai szerint:
a) egyenlő szárú a, a, b
b) egyenlő oldalú a, a, a
c) általános a, b, c
EGYENLŐ SZÁRÚ HÁROMSZÖGEK
Egy háromszöget egyenlőszárúnak nevezünk, ha
van két egyenlő oldala. (szárak, alap)
SZABÁLYOS HÁROMSZÖGEK
Egy háromszöget egyenlő oldalú, vagy szabályos
háromszögnek nevezzük, ha minden oldala
egyenlő.
A szabályos háromszög tulajdonságai:
HÁROMSZÖGEK SZÖGEI:
Tétel: A háromszög belső szögeinek összege 180˚.
Bizonyítás:
Jelöljük a háromszög szögeit α, β, γ-val.
Húzzunk a háromszög C csúcsán át párhuzamost az AB oldallal.
Ekkor a PCA = α és QCB = β, (váltószögek), így 180˚ = α + β + γ
ÖSSZEFÜGGÉSEK:
A háromszög külső szöge: belső szögeinek mellékszögei.
Az α, β, γ belső szögek melletti külső szögeket α΄, β΄, γ΄-vel jelöljük.
Tétel 1: A háromszög bármely külső szöge nagyobb, mint egy nem mellette fekvő belső szög.
Tétel 2: (külsőszög-tétel) A háromszög valamelyik külső szöge egyenlő a nem mellette fekvő belső szögek összegével.
Külső szögek összege 360○ α΄+ β΄+ γ΄= 360○
SZÖGEK ÉS OLDALAK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK: �
Tétel 1: Egy háromszögben egyenlő oldalakkal szemben egyenlő szögek fekszenek, és megfordítva: egyenlő szögekkel szemben egyenlő oldalak fekszenek.
Tétel 2: Ha egy háromszögnek van két különböző oldala, akkor a nagyobb oldallal szemben nagyobb szög fekszik.
Tétel 3: Ha egy háromszögben van két különböző szög, akkor a nagyobb szöggel szemben nagyobb oldal fekszik.
a > b, akkor és csak akkor, ha α > β.
OLDALAK ÖSSZEFÜGGÉSEI:�
Tétel 1: (A háromszög-egyenlőtlenség) Egy háromszög bármelyik két oldalának összege nagyobb a harmadik oldalnál.
Pl. a+b˃c a+c˃b b+c˃a
(bármely két oldalra fel lehet írni az összefüggést)
Tétel 2: Egy háromszög bármely két oldala különbségének abszolút értéke kisebb, mint a harmadik oldal.
| a – b | < c
| a – c | < b
| b – c | < a
PITAGORASZ-TÉTEL
1. Tétel: A derékszögű háromszög befogóinak négyzetösszege egyenlő az átfogó négyzetével.
a² +b²=c²
TÉTEL BIZONYÍTÁSA
derékszögű háromszög befogóinak hossza: a és b, átfogója c.
Tétel: a²+ b² = c² .
Rajzoljunk két a + b oldalú négyzetet .
A két négyzet területe egyenlő.
Felosztás1: A négyzetet felbontottuk egy a és egy b oldalú négyzetre, illetve négy derékszögű háromszögre, amelynek befogói a, illetve b.
Ezek a háromszögek egybevágóak egymással és az eredeti háromszöggel, területük is egyenlő.
A másik a+b oldalú négyzetben 4 derékszögű háromszög egybevágó egymással és az eredeti háromszöggel is, ezért átfogóik hossza is egyenlő.
A középen található négyszög szögei 90°-osak, mivel az egybevágó derékszögű háromszögekben α + β = 90°.így a középen lévő négyszög négyzet. Területe c²
A két a + b oldalú négyzet területéből kivonva a 4 egybevágó háromszöget, a kimaradó területek egyenlők lesznek.
TÉTEL MEGFORDÍTÁSA:
Tétel: Ha egy háromszög két oldalának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldal négyzetével, akkor a háromszög derékszögű háromszög, amelynek átfogója ez utóbbi oldal.
Legyen az ABC háromszög három oldala a, b és c. Tudjuk, hogy a háromszög oldalaira igaz: a²+ b² = c²
Bizonyítandó: a c oldallal szemben lévő c szög 90°.
Az a, b szakaszokkal mint befogókkal rajzoljunk egy DEF derékszögű háromszöget, melyre Pitagorasz tétele miatt a²+ b² = d².
Tehát: c² = d² ,vagyis c = d, ahol c és d≥ 0
Tehát ABC és DEF háromszög oldalai megegyeznek, így a szögei is egyformák.
Tehát az ABC háromszögben a C csúcsnál derékszög van,
Összefoglalva: Egy háromszög akkor és csak akkor derékszögű, ha két rövidebb oldalának négyzetösszege egyenlő a leghosszabb oldal négyzetével.
EGYENLŐ SZÁRÚ DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖGEK
a² + a² =e²
2a² =e² a, e˃0
e= a
SZABÁLYOS HÁROMSZÖG
Pitagorasz –tétel segítségével:
PITAGORASZI SZÁMHÁRMASOK
Három pozitív egész szám közül kettő négyzetének összege egyenlő a harmadiknak a négyzetével a²+ b² = c², a,b,c Є Z+
Végtelen sok pitagoraszi számhármas létezik:
Pl 3, 4, 5; 5, 12, 13; 8, 15, 17;
3²+ 4² = 5²
NEVEZETES PONTHALMAZOK-MÉRTANI HELYEK
A KÖR
Egy adott ponttól(O) adott távolságra –r
lévő pontok halmaza a síkban
Körvonal:
O=Adott pont (középpont),
r= adott távolság (sugár) lévő pontok halmaza a síkban.
P= körvonal pontja
r= sugár= OP távolság, r
Zárt körlap:
Nyílt körlap:
KÖR RÉSZEI
1.
2.
KÖR ÉS EGYENES METSZETE
az egyenes-e és a kör
középpontjának –O
a távolsága
– nagyobb a kör sugaránál, akkor nincs közös pontjuk
– egyenlő a kör sugarával, akkor 1 közös pont van- ez a kör érintője
– kisebb a kör sugaránál, akkor 2 közös pontjuk van-ez a kör szelője
KÖR KÜLSŐ ÉRINTŐI
Körhöz egy külső pontból két érintő húzható.
HÁROMSZÖG OLDALFELEZŐ MERŐLEGESEI
Definíció:
Tétel: A háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik egymást, és ez a pont egyenlő távol van a háromszög mindhárom csúcsától.
BIZONYÍTÁS
Felhasználjuk a felezőmerőleges tulajdonságait.
Az AB és a BC oldalak felezőmerőlegeseinek metszéspontja legyen O. O rajta van az AB oldal felezőmerőlegesén, ezért egyenlő távol van A-tól és B-től: AO = BO.
O rajta van a BC oldal felezőmerőlegesén, ezért egyenlő távol van B-től és C-től: BO = CO.
Ebből következik:
O egyenlő távol van A-tól és C-től, ezért O rajta van az AC felezőmerőlegesén is. Tehát AC felezőmerőlegese is átmegy az O ponton.
A három egyenes közös metszéspontja, az O pont, a köréírhatő kör középpontja!
r= AO=BO=CO
Az O pont hegyesszögű háromszögben a körön belül van,
Derékszögű háromszögben az átfogó felezési pontjában van 2R=c
Tompaszögű háromszögben a háromszögön kívül van
KÖRÉÍRHATÓ KÖRÖK
HÁROMSZÖG SZÖGFELEZŐI
Definíció:
Tétel: A háromszög szögfelező egyenesei egy pontban metszik egymást. Ez a pont a háromszög beírható kör középpontja. Vagyis minden háromszögbe írható olyan kör, amely érinti a háromszög oldalait.
BIZONYÍTÁS:
Egy konvex szögben a szög két szárától egyenlő távol lévő pontok halmaza a szögfelező egyenes.
A CAB szög és az ABC szög szögfelezőinek metszéspontja legyen D. D egyenlő távol van az AB és az AC szögszáraktól. D rajta van az ABC szög szögfelezőjén, ezért egyenlő távol van az AB és a BC szögszáraktól.
Emiatt D egyenlő távol van az AC és a BC szögszáraktól is, ezért D rajta van a harmadik szögfelezőn is. Vagyis BCA szög szögfelezője is átmegy a D ponton.
MAGASSÁGVONAL
Definíció: A háromszög csúcsából a szemközti oldal egyenesére bocsájtott merőleges egyenes.
Magasságnak nevezzük a magasságvonalnak a csúcs és az oldalegyenes közé eső szakaszát,
Tétel: A háromszög három magasságvonala egy pontban metszi egymást. Ezt a pontot a háromszög magasságpontjának nevezzük.
Jele: M
MAGASSÁGPONT ELHELYEZKEDÉSE:
SÚLYVONALAK
Definíció: A háromszög csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakaszt a háromszög súlyvonalának nevezzük.
Tétel: A háromszög három súlyvonala egy pontban metszi egymást. Ez a pont mindig a háromszögön belül van.
A súlyvonalak metszéspontja a háromszög súlypontja.
Tétel: A súlypont 2 : 1 arányban osztja el a súlyvonalat a háromszög csúcsától távolabbi osztópontban,
KÖZÉPVONALAK
Definíció: A háromszög két oldalfelező pontját összekötő szakasz a háromszög középvonala.
Minden háromszögben három középvonal van.
Tétel: A háromszögben a középvonal párhuzamos a háromszög harmadik oldalával, és a szemközti oldal hosszának a fele
a || k és a=
NÉGYSZÖGEK KÖZÉPVONALAI
Egy négyszög két szemközti oldalának felezőpontját összekötő szakasz a négyszög középvonala.
A paralelogramma középvonala párhuzamos és egyenlő hosszú a megfelelő oldalakkal.
A trapéz szárainak felezési pontjait összekötő szakasz a trapéz középvonala. Hossza a párhuzamos alapok összegének a fele.
THÁLESZ-TÉTEL
Tétel:
Ha egy kör átmérőjének két végpontját összekötjük a kör bármely más pontjával, akkor derékszögű háromszöget kapunk.
(A kör átmérője a derékszögű háromszög átfogója.)
Bizonyítás:
az O középpontú kör átmérőjére rajzolt ABC háromszög A-nál lévő szögét α-val, a B-nél levő szögét β-val jelöljük.
Az OC sugár meghúzásával az AOC és a BOC egyenlő szárú háromszögeket kapjuk.
A belső szögek összege:
α+ β + (α + β) = 180°,
α+ β = 90°.
Tehát az ABC háromszög derékszögű.
A THALESZ-TÉTEL MEGFORDÍTÁSA: �
Ha egy szakasz valamely C pontból derékszögben
látszik, akkor az AB átmérőjű körnek egyik pontja
a C pont.
Összefoglalva:
A síkon azon pontoknak a halmaza, amelyekből egy adott AB szakasz derékszög alatt látszik, az AB átmérőjű kör, kivéve az AB szakasz két végpontját. ( vagyis A és B pontot).
HÁROMSZÖGEK TERÜLETKÉPLETEI
1. Általános háromszög
T=
2. Derékszögű háromszög
T=
3. Egyenlőszárú derékszögű háromszög
T=
4. Szabályos háromszög
T=