A tundra éghajlata és élővilága

Geszler Zsombor, Kónya Petra, Zilahy Boróka

A tundra elhelyezkedése, jellemzői

• A tundraéghajlat az északi félgömbön Oroszország és Kanada északi, valamint Grönland partvidékén helyezkedik el. A déli félgömbön például Dél-Georgián vagy a Kerguelen-szigeteken foglal el területeket. A tundrán a tartós hideg és a rövid termékeny időszak gátolja a fák növekedését. A globális felmelegedés hatására a tundraövezet a sarkok felé tolódik. Tél a tundrán: a zord tél akár 8-10 hónapig is elhúzódhat, egyes esetekben mértek már -50°C-ot is. Nyár a tundrán: a nyár rövid és hűvös, 2-4 hónapig tart. Ilyenkor fellazul a talaj és az aljnövényzet, és ilyenkor tavak borítják a tundrát. A nyári nappalok max. hőmérséklete kb. 7-12°C körüli, de ennél lehet kevesebb is. A tundra csapadékmennyisége igen alacsony. A területen a sarki szél az uralkodó szélrendszer. A növény- és állatvilágban a hideghez való alkalmazkodás fontos szerepet játszik. Nyáron a rénszarvasok vonulási területeként szolgál.

Szárazföldi élővilág

• Állatok amik legfőképpen a tundrán élnek: rénszarvas, Sarki nyúl, Sarki farkas, Sarki róka, Hóbagoly, Gatyásölyv, Sarkantyús sármány, Hósármány, vöcsökfélék, Sarki csér, Récefélék, lemingek
• Nyáron sok állat vándorol, az állandó lakók száma csekély, a legtöbb állat mindenevő, főként emlősök és madarak lakják
• Felszínformálás: fagyaprózódás, nyáron a felengedő folyók pusztítják a felszínt, a csuszamlások, talajfolyá­sok is formálják
• A tundra (valamint az egész sarkköri öv) ritkán lakott, az ott élő emberek halászattal, vadászattal és állattartással foglalkoznak. Az öv legfontosabb háziállata a rénszarvas.�A tundra területe sok helyen értékes ásványkincseket rejt, amelyek kitermelése átalakíthatja a ma még szinte érintetlen természetet.
• a felmelegedés hatása: A felmelegedés hatására erősen fogy az Északi-sarkvidék tengeri jege is, egyes nyarakon akár már hajóval is elérhető az Északi-sarkpont. De a felolvadt jég nem emeli meg a világtenger szintjét, mert a jég maga is a tengervízből fagyott ki, azon úszik, és olvadás után oda is kerül vissza. Az antarktiszi jégtakaró olvadása azonban a hócsapadékból keletkezett gleccserjég olvadását jelenti. Az így keletkező víz hozzáfolyik a világtengerhez, tehát emeli annak a szintjét. A világtenger szintjének emelkedéséért a tengervíz hőtágulása is felelős. A hajózást veszélyeztető hírhedt jéghegyek a szárazföldi jégtakarók tengerre csúszó széleiből szakadnak le.
• �

Vízi élővilág

Állatok amik lefőképpen a tundrán élnek: sirály, jegesmedve, Oroszlánfóka, rozmár, Kardszárnyú delfin, pingvinek, Leopárdfóka

Állandó testhőmérsékletű állatok lakják, a környező tengerek is táplálékforrásnak számítanak

Tengerei (többek közt): Grönlandi-tenger, Norvég tenger, Wedell-tenger

Folyói: vízjárásuk ingadozó, kis vízhozammal

​

növényvilág

​

​

• Növények amik legfőképpen a tundrán élnek: fekete áfonya, havasi szürke fűz (akár 4-500 évig is élhet)� A növényvilága szintén fajszegény, félcserjék illetve zuzmók, mohák, palsalápok, alacsony virágos növények, kevés törpenövésű fa nő
• Nyáron virágzanak, általában rövid életűek, szárazságot jól tűrik

​

​

Pár kérdéses teszt tőlünk, nektek! (speciálba)

• 1, A tundra elhelyezkedése (nagyjából)
• 2, A tél hossza és minimum hőmérséklete (a leghidegebb)
• 3, Sorolj fel 2-3 szf.-i állatot!
• 4, Mivel foglalkoznak általában a tundrán élő emberek?
• 5, Milyen a folyók vízjárása?
• 6, Milyen a testhőmérséklete az ott élő állatoknak?
• 7, Meddig él átlagosan egy havasi szürke fűz?
• 8, Vajon miért lehetnek aprók a fák? (nincs pontosan leírva, következtetni kell)
• 9,Hogyan viszonyulnak a szárazsághoz az ott élő növények?
• 10, Milyen hosszú a nyár?

​

​

Köszönjük a figyelmet, ha tetszett nyomj egy like-ot és iratkozz fel!