Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2017. november)
140 éve született ADY ENDRE
(Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.)

„Ady Endre világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költője, Petőfi óta a következő új főszereplő, akinek jelentőségéhez egészen József Attila fellépéséig senki sem fogható.” (Hegedüs Géza)

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
A kvíz beküldési határideje 2017. november 30.

1. Az Ady-család a Szilágyság legtehetősebb nemesi családjai közé tartozott. Ősei egészen a 13-14. századik vezethetők vissza, de már a 16. századtól kezdve lecsúszott, elszegényedett nemesek voltak. Az édesapja, Ady Lőrinc és az édesanyja, Pásztor Mária felmenői között is több református papot találunk. A gyermek Ady elemi iskoláit Érmindszenten végezte, majd a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult tovább. Hol érettségizett a költő? *
2. Érettségi után édesapja kívánságára beiratkozott a debreceni jogakadémiára. Másfél évet el is végzett Debrecenben, Budapesten, majd újra Debrecenben. A fiatal Adyban egyre inkább utat tört az anyai ősök öröksége, tehetsége az íráshoz (diákkorától fogva verselt) és a bohém mulatozásokhoz. 1900 – 1903-ig a gyorsan fejlődő polgárvárosba, Nagyváradra került újságírónak. A város döntő élményeket, új kapcsolatokat, új szerelmeket hozott Ady életébe. A három esemény közül melyik nem köthető Nagyváradhoz? *
3. A fiatal Adyban végzetes szenvedély lobbant a Párizsból hazalátogató férjes asszony, Diósyné Brüll Adél iránt. A kapcsolat csaknem tíz évig tartott. A Léda-szerelem segített költői nyelvét megoldani, segített Adynak magára találnia. A három vers közül, egyik nem Lédához szól. Melyik? *
4. A Lédával való találkozás érlelte szándékká Adyban a Nagyváradról való távozást. Általa jutott ki Párizsba, az „ámulások szent városába”, ahol rengeteg új benyomás érte. Hányszor járt Ady Párizsban? *
5. Irodalmunk történetében egy új korszak kezdetét jelezte az akkor újságíróként már széles körben ismert Ady „új versei”. Az Új versek című kötet versei (Párizs felrázó hatása, – amely a költőt a magyar és francia társadalmi viszonyok összehasonlítására késztette – a Léda szerelem) meghozták Ady igazi hangját. A három verscím közül melyik jelent meg az Új versek kötetben? *
6. Az új idők új dalnoka, az 1907-ben megjelenő Vér és arany című kötetével lett az irodalmi élet központi alakja. (Egyszersmind korának legtöbbet vitatott költője.) A három idézet közül melyik vers nem szerepel a Vér és arany kötetben? *
7. Az „írói és művészi szabadságharc” jegyében indult 1908 januárjában a modern irodalom új lapja, a Nyugat, mellyel Ady neve elválaszthatatlanul összeforrott. A szimbolista Ady a Nyugat szimbóluma lett. Ugyanebben az évben jelent meg Nagyváradon az az antológia, melyben az új hangú költők egész sora jelentkezett, köztük Babits Mihály, Juhász Gyula, s a kötet élén ugyancsak Ady – mint a megújult irodalom vezéregyénisége – versei álltak. Mi volt az antológia neve? *
8. Ahogy a Vér és arany kötetben a költő két új témája a halál és a pénz, az 1908-ban megjelenő új kötetében, Az Illés szekerén címűben is két új motívumkörrel bővült lírája: ebben jelentek meg először az istenes, illetve a forradalmi versek témaköre. Ezentúl istenes verssel minden kötetében jelentkezik: a Szeretném, ha szeretnének (1909), A Minden – Titkok versei (1911), A menekülő Élet (1912) címűben is. Az alábbi idézet melyik kötetből származik? "Hiszek hitetlenül Istenben, / Mert hinni akarok, / Mert sohse volt úgy rászorulva / Sem élő, sem halott." *
9. A költő igazi fegyvertársának érezte a honi állapotok elleni harcban azt az írót, akinek prózája legteljesebben felelt meg tartalmilag az ő harcos költészetének. „S ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, / Volt egy szent szándékunk: gyönyörüket írni.” Kihez szól az idézett versrészlet? *
10. 1912 májusában megjelent a Nyugatban az Elbocsátó szép üzenet, amelyben végleg szakított Lédával, a már csak egymást marcangoló kapcsolattal. A Szomorúság, a Magyarság, az Isten, a Dicsőség, az Élet-Halál titkait fürkésző Ady politikai küzdelmei, betegségei, halálfélelmei újabb nagyszerű köteteket hívnak elő belőle: A Menekülő Élet, A magunk szerelme címűeket. Az utóbbi kötetről írt kritikára válasz, az az öntudatos, a magyarsággal azonosuló önportré, amelyből az idézet szól. „Bennem a szándék sok százados szándék, / Magyar bevárás, Úrverte ajándék / S lelkem: példázat, dac-fajok úri daca.” Melyik verset keressük? *
11. Két évig tartó levelezés után, 1914 áprilisában találkozik először Boncza Bertával, aki meghívta a költőt Csucsára. A személyes találkozásból szerelem, majd leánykérés lett. A házasság előtt akadályok sora állt, de 1915 márciusában, Budapesten megtartották az esküvőt. A három Csinszka-vers közül melyikben fogalmazódik meg legerőteljesebben az a kérdés, hogy lehet-e a szerelem és a szeretet megtartó erő a világgal szemben? *
12. A személyes sorsának révbe jutásával azonos időben tört ki a világháború. Ady az első pillanattól kezdve ellenezte a vérontást, s nagy fájdalma volt, hogy liberális barátai milyen háborúpártiak. Bár a legjobbak hűek maradtak humanista eszményeikhez. Ekkor írta kritika helyett azt a verset, mellyel költőtársát, a Recitativ című kötete megjelenésekor köszöntötte. Részlet a versből: „Öntött szavak, kik egyre olvadóbbak, / Barátom és én lelkem szavai, / Be jó lenni és rejtve lenni jónak / S nem gyilkos ágyút hizlaló, vad ércnek, / De a sümpölygő aljak fölött: bércnek.” Kihez írta Ady köszöntő versét? *
13. 1918 augusztusában jelent meg az egész életművét megkoronázó kötet, A halottak élén, mely az 1914 óta írt verseit tartalmazza. Az Ember az embertelenségben, a Mag hó alatt, Az eltévedt lovas és A halottak élén című ciklusba gyűjtve jelentek meg a magyarság sorsáért aggódó, s a háborút végsőkig ellenző versei. 1918 őszére a már halálos beteg Ady Az utolsó hajók című versével lezárta életművét. 1919. január 27-én egy budapesti szanatóriumban érte a halál. A három verscím közül az egyik akár búcsúverse is lehetne… Melyik? *
13+1. „Mindent magyar szemmel néz, és írhat párizsi körutakról, beteg krizantémokról vagy úri bálokról, egyaránt kisugároztatja a fajtája tüzét és titkos életerejét. Még sírása, még duhaj mulató kedve is magyar, még örök tiltakozása is a kevély Kálvin protestálására emlékeztet. Egy született lázadó, aki tettek hiányában verskatonákkal harcol, s a formák bilincsét töri. Fejedelmi öntudata, gőgös hite a méltóságos magyar paraszté, aki érezve lelki nemességét, nyugodtan és bölcsen megveti a világot, és senki különbet nem ismer el maga fölött. Az asztaltrónuson ül ő, a mámorfejedelem, s az élet, a vágy, a gyönyör lakomáján száz szál gyertyát, száz ice bort tétet maga elé és siratja magát s a népét. [...] Egy regényes költő halt meg, ki a 20. század első éveiben túlszárnyalta fajtáját, és az európai zenitre ért. Ő volt a magyar túlember, a magyar übermensch.” Kitől származik a nekrológrészlet? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét. *
Your answer
Submit
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Additional Terms