Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2017. március)
200 éve született ARANY JÁNOS
(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

„Ember lenni mindég, minden körülményben.”

200 éve született Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A csendes zsenit sokféleképpen méltatták: „Nevezték a józan kiegyensúlyozottság költőjének, az örökké sebzett léleknek, volt népköltő és nemzeti bárd, lázadó indulatok énekese és a kétkedő nyugtalanság lírikusa, a honfibú megszólaltatója és házi mécses szelíd fénye.” (Kozma Dezső)
Az évforduló kapcsán megidézzük tiszta emberségét, szellemi nagyságát, mely ma is példamutatóan ragyog.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
A kvíz beküldési határideje 2017. március 31.

1. Elszegényedett nemesi családból származott. Szüleinek későn született, utolsó gyermeke volt. (Nyolcat eltemettek, csak a legidősebb élt még.) A kis Arany Nagyszalontán csodagyereknek számított, iskolás kora előtt tudott olvasni, rímeket faragni. Elemi iskolái után, hogy szülei szegénységét enyhítse segédtanítóskodott. 1833-ban a debreceni kollégiumba ment, de 1834-ben tanulmányait megszakítva, Kisújszálláson tanítói állást vállalt, ahol Török Pál, a későbbi református püspök könyvtárában rengeteget olvasott. Tizennyolc évesen visszatért Debrecenbe, festőnek, szobrásznak, muzsikusnak készült, de az igazi változás más volt az életében. Mi volt ez a fordulat? *
2. A negyvenes években otthon volt községi segédjegyző. Fiatalon nősült, két gyermeke született: Juliska és László. Csak hivatalának és családjának akart élni, de Szalontára került (gimnáziumi igazgatónak) egykori iskolatársa, aki elhalmozta olvasmányokkal, nyelvkönyvekkel. A latin, német nyelvtudása mellé megszerezte az angolt, de foglalkozott a göröggel, franciával, olasszal, spanyollal, hogy eredeti nyelven olvashassa a világirodalmi alkotásokat. De nemcsak olvasta, fordította is a klasszikusokat. Szilágyi István volt az is, aki írásra buzdította. 1846-ban a Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatot megnyerte. Melyik elbeszélő költeményével? *
3. A Kisfaludy Társaság újabb pályázata hívta létre Arany főművét, a Toldit, mely meghozta számára a sikert. A tiszta szívű, életerős népi hős alakja, akinek dicsősége a feltámadásra készülő nép győzelmét jelképezte, még nagyobb ajándékkal jutalmazta meg a költőt; Petőfi barátságával. Toldi alakja végigkísérte Arany egész életét. A siker folytatásra kötelezte. Közvetlenül az első rész után írta meg a trilógia harmadik részét (Toldi estéje), a középrészt, (Toldi szerelme) csak élete alkonyán fejezte be. Mit vásárolt Toldi Miklós az édesanyjától kapott aranyból? *
4. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. A világosi fegyverletétel után rövid ideig bujdosni kényszerült, majd visszatért Szalontára. Elveszítette legjobb barátját, Petőfit, elveszítette hivatalát, lassan gyűjtött vagyonát, és elveszítette népének és önmagának jövőjébe vetett bizalmát. A kétségbeesett fásultság szól verseiből. Melyik versében írja?„Nem így, magánosan, daloltam: / Versenyben égtek húrjaim;” *
5. Arany népies epikájának egyik remeke a Családi kör, az az életkép, melyben egyszerre van jelen a gyermekkor élményeit megszépítő emlékezés, a közelmúlt sebeinek fájdalma és a szemlélődés, ábrázolás öröme. Hogyan hangzik helyesen a vers első két sora?„Este van, este van: kiki nyugalomba! / ……. bólingat az eperfa lombja, *
6. 1851 őszén a nagykőrösi református gimnáziumba kapott meghívást. Odaköltözött a család. Kilenc éven át tanított itt, a magyar nyelv és irodalom mellett latint és görögöt. Arany első balladakorszaka ide köthető a nagykőrösi évekhez, majd élete alkonyán ismét kedvet kapott a műfaj iránt. A három ballada közül melyik nem a nagykőrösi korszakában íródott? *
7. A nagykőrösi gimnázium akkor az ország összes gimnáziuma közül toronymagasan kiemelkedett. Kiváló tanári testületének éke Arany János volt. Tolnai Lajos író, egykori tanítvány így emlékezik Aranyra, a tanárra: „[….] imádtuk. Nem beszélt, nem magyarázott feleslegesen, semmi népszerűséget nem hajhászott; hidegen jött és ment, és alig váltott valakivel egy szót. Mégis lestük, és boldogok voltunk, mikor az ő órája következett.[….] az ő tantárgyát becsületbeli dolognak tartotta mindenki lehetőleg megtanulni. Gyönge tehetségűek az ő tanítványai között is voltak, de rosszak, helytelenkedők, hanyagok – az én emlékezetemre – nem”. Tanári korszakában írta azt a három vidám elbeszélő költeményt is, (Pázmán lovag, A fülemile, A bajusz) melyek már akkor népszerűvé váltak.Mi képezi a vita tárgyát a szomszédok között A fülemile című versben? *
8. 1860 őszétől Arany és családja Pesten élt. A költő a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. „Ha rossz sínen érezte életét, meglassult, s megállt tétlen vesztegelve; ha elemébe került, ha egynek érezte megát feladatával, óriások munkáját végezte félelmetes könnyedséggel és munkabírással.” (Keresztury Dezső) Milyen tisztséget töltött be Arany 1860-tól Pesten? *
9. Hivatali tevékenysége mellett, két lapot is szerkesztett Arany 1860 – 1865 között. Mindkét lapban számos cikket, rövid és hosszú elemző értekezéseket (a magyar verselésről), bírálatokat írt. Beszámolt a hazai és az európai irodalmi élet fontosabb eseményeiről, de színházi, képzőművészeti, zenei tárgyú írásokat, szerkesztői üzeneteket is közölt.A három lap közül, melyiket nem szerkesztette Arany János? *
10. A hatvanas évek elején a családi életében is jól alakultak a dolgok. Juliska férjhez ment, s hamarosan egy kislány unokával örvendeztette meg őket. Fia, László letette az ügyvédi vizsgát. 1865 januárjában Aranyt felkérték, hogy legyen a Tudományos Akadémia főtitkára. Örömmel elfogadta, a lapszerkesztéssel úgyis sok gondja volt. Ekkor érte a nagy csapás. Mi történt? *
11. 1867-ben magyar királlyá koronázták a császárt. A sok kitüntetett közül Arany Jánosnak is Szent István érdemrendet adományozott Ferenc József. A költő – a számára sértő kitűntetést – nem utasíthatta vissza. Arany a hetvenes években elnémult, nem írt verset. 1871 – 1874 között befejezte drámafordításait. „Arany János fordításaiban sok minden van, amit egy fürgébb fordítói nemzedék simábban oldana meg, viszont az egész magyar irodalomban alig van fordítás, amelyben a fordító átömlesztett vére így kitöltené, s ilyen erőteljes lüktetésben tartaná a mű érrendszerét.” (Németh László) Melyiket nem fordította Arany? *
12. Hivatalának felhagyása után, (1877) a Margitszigeten írta meg utolsó nagy ciklusát, a barátjától, Gyulai Páltól kapott Kapcsos könyvbe, melyet csak magának írt, és csak a fiának mutatott meg. Hogy hívják Arany kései virágkorának lírai darabjait? *
13. Egészségi problémái (látása, hörgőgyulladása) súlyosbodtak. Egy szeles októberi napon megfázott, állapota rohamosan romlott, és 1882. október 22-én meghalt. Halála nemzeti gyásznap volt. Arany János utolsó éveiben zenélgetett, sétálgatott és régi dalokat írt össze és kottázott le, összesen 149-et. Mikor adták ki újra, az 1952-ben megjelent Arany János népdalgyűjteményének reprint kiadását? *
13+1. A költő születésének 200. évfordulója alkalmából ismert költőket, írókat, irodalmárokat kérdeztek meg, hogy számukra mit jelent ma Arany János? „Talán ez a mi különös mázlink, hogy az irodalmunknak meglett, méghozzá a magyar nyelv irodalomteremtő újítását követően kevéssel, az élő aranyfedezete.” Kitől származik az idézet? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Your answer
Submit
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Additional Terms