Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2017. március)
200 éve született ARANY JÁNOS
(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

„Ember lenni mindég, minden körülményben.”

200 éve született Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A csendes zsenit sokféleképpen méltatták: „Nevezték a józan kiegyensúlyozottság költőjének, az örökké sebzett léleknek, volt népköltő és nemzeti bárd, lázadó indulatok énekese és a kétkedő nyugtalanság lírikusa, a honfibú megszólaltatója és házi mécses szelíd fénye.” (Kozma Dezső)
Az évforduló kapcsán megidézzük tiszta emberségét, szellemi nagyságát, mely ma is példamutatóan ragyog.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
A kvíz beküldési határideje 2017. március 31.

1. Elszegényedett nemesi családból származott. Szüleinek későn született, utolsó gyermeke volt. (Nyolcat eltemettek, csak a legidősebb élt még.) A kis Arany Nagyszalontán csodagyereknek számított, iskolás kora előtt tudott olvasni, rímeket faragni. Elemi iskolái után, hogy szülei szegénységét enyhítse segédtanítóskodott. 1833-ban a debreceni kollégiumba ment, de 1834-ben tanulmányait megszakítva, Kisújszálláson tanítói állást vállalt, ahol Török Pál, a későbbi református püspök könyvtárában rengeteget olvasott. Tizennyolc évesen visszatért Debrecenbe, festőnek, szobrásznak, muzsikusnak készült, de az igazi változás más volt az életében. Mi volt ez a fordulat?
2. A negyvenes években otthon volt községi segédjegyző. Fiatalon nősült, két gyermeke született: Juliska és László. Csak hivatalának és családjának akart élni, de Szalontára került (gimnáziumi igazgatónak) egykori iskolatársa, aki elhalmozta olvasmányokkal, nyelvkönyvekkel. A latin, német nyelvtudása mellé megszerezte az angolt, de foglalkozott a göröggel, franciával, olasszal, spanyollal, hogy eredeti nyelven olvashassa a világirodalmi alkotásokat. De nemcsak olvasta, fordította is a klasszikusokat. Szilágyi István volt az is, aki írásra buzdította. 1846-ban a Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatot megnyerte. Melyik elbeszélő költeményével?
3. A Kisfaludy Társaság újabb pályázata hívta létre Arany főművét, a Toldit, mely meghozta számára a sikert. A tiszta szívű, életerős népi hős alakja, akinek dicsősége a feltámadásra készülő nép győzelmét jelképezte, még nagyobb ajándékkal jutalmazta meg a költőt; Petőfi barátságával. Toldi alakja végigkísérte Arany egész életét. A siker folytatásra kötelezte. Közvetlenül az első rész után írta meg a trilógia harmadik részét (Toldi estéje), a középrészt, (Toldi szerelme) csak élete alkonyán fejezte be. Mit vásárolt Toldi Miklós az édesanyjától kapott aranyból?
4. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. A világosi fegyverletétel után rövid ideig bujdosni kényszerült, majd visszatért Szalontára. Elveszítette legjobb barátját, Petőfit, elveszítette hivatalát, lassan gyűjtött vagyonát, és elveszítette népének és önmagának jövőjébe vetett bizalmát. A kétségbeesett fásultság szól verseiből. Melyik versében írja?„Nem így, magánosan, daloltam: / Versenyben égtek húrjaim;”
5. Arany népies epikájának egyik remeke a Családi kör, az az életkép, melyben egyszerre van jelen a gyermekkor élményeit megszépítő emlékezés, a közelmúlt sebeinek fájdalma és a szemlélődés, ábrázolás öröme. Hogyan hangzik helyesen a vers első két sora?„Este van, este van: kiki nyugalomba! / ……. bólingat az eperfa lombja,
6. 1851 őszén a nagykőrösi református gimnáziumba kapott meghívást. Odaköltözött a család. Kilenc éven át tanított itt, a magyar nyelv és irodalom mellett latint és görögöt. Arany első balladakorszaka ide köthető a nagykőrösi évekhez, majd élete alkonyán ismét kedvet kapott a műfaj iránt. A három ballada közül melyik nem a nagykőrösi korszakában íródott?
7. A nagykőrösi gimnázium akkor az ország összes gimnáziuma közül toronymagasan kiemelkedett. Kiváló tanári testületének éke Arany János volt. Tolnai Lajos író, egykori tanítvány így emlékezik Aranyra, a tanárra: „[….] imádtuk. Nem beszélt, nem magyarázott feleslegesen, semmi népszerűséget nem hajhászott; hidegen jött és ment, és alig váltott valakivel egy szót. Mégis lestük, és boldogok voltunk, mikor az ő órája következett.[….] az ő tantárgyát becsületbeli dolognak tartotta mindenki lehetőleg megtanulni. Gyönge tehetségűek az ő tanítványai között is voltak, de rosszak, helytelenkedők, hanyagok – az én emlékezetemre – nem”. Tanári korszakában írta azt a három vidám elbeszélő költeményt is, (Pázmán lovag, A fülemile, A bajusz) melyek már akkor népszerűvé váltak.Mi képezi a vita tárgyát a szomszédok között A fülemile című versben?
8. 1860 őszétől Arany és családja Pesten élt. A költő a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. „Ha rossz sínen érezte életét, meglassult, s megállt tétlen vesztegelve; ha elemébe került, ha egynek érezte megát feladatával, óriások munkáját végezte félelmetes könnyedséggel és munkabírással.” (Keresztury Dezső) Milyen tisztséget töltött be Arany 1860-tól Pesten?
9. Hivatali tevékenysége mellett, két lapot is szerkesztett Arany 1860 – 1865 között. Mindkét lapban számos cikket, rövid és hosszú elemző értekezéseket (a magyar verselésről), bírálatokat írt. Beszámolt a hazai és az európai irodalmi élet fontosabb eseményeiről, de színházi, képzőművészeti, zenei tárgyú írásokat, szerkesztői üzeneteket is közölt.A három lap közül, melyiket nem szerkesztette Arany János?
10. A hatvanas évek elején a családi életében is jól alakultak a dolgok. Juliska férjhez ment, s hamarosan egy kislány unokával örvendeztette meg őket. Fia, László letette az ügyvédi vizsgát. 1865 januárjában Aranyt felkérték, hogy legyen a Tudományos Akadémia főtitkára. Örömmel elfogadta, a lapszerkesztéssel úgyis sok gondja volt. Ekkor érte a nagy csapás. Mi történt?
11. 1867-ben magyar királlyá koronázták a császárt. A sok kitüntetett közül Arany Jánosnak is Szent István érdemrendet adományozott Ferenc József. A költő – a számára sértő kitűntetést – nem utasíthatta vissza. Arany a hetvenes években elnémult, nem írt verset. 1871 – 1874 között befejezte drámafordításait. „Arany János fordításaiban sok minden van, amit egy fürgébb fordítói nemzedék simábban oldana meg, viszont az egész magyar irodalomban alig van fordítás, amelyben a fordító átömlesztett vére így kitöltené, s ilyen erőteljes lüktetésben tartaná a mű érrendszerét.” (Németh László) Melyiket nem fordította Arany?
12. Hivatalának felhagyása után, (1877) a Margitszigeten írta meg utolsó nagy ciklusát, a barátjától, Gyulai Páltól kapott Kapcsos könyvbe, melyet csak magának írt, és csak a fiának mutatott meg. Hogy hívják Arany kései virágkorának lírai darabjait?
13. Egészségi problémái (látása, hörgőgyulladása) súlyosbodtak. Egy szeles októberi napon megfázott, állapota rohamosan romlott, és 1882. október 22-én meghalt. Halála nemzeti gyásznap volt. Arany János utolsó éveiben zenélgetett, sétálgatott és régi dalokat írt össze és kottázott le, összesen 149-et. Mikor adták ki újra, az 1952-ben megjelent Arany János népdalgyűjteményének reprint kiadását?
13+1. A költő születésének 200. évfordulója alkalmából ismert költőket, írókat, irodalmárokat kérdeztek meg, hogy számukra mit jelent ma Arany János? „Talán ez a mi különös mázlink, hogy az irodalmunknak meglett, méghozzá a magyar nyelv irodalomteremtő újítását követően kevéssel, az élő aranyfedezete.” Kitől származik az idézet?
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét!
Your answer
Submit
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Additional Terms