Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2016. február)
86 éves
CSOÓRI SÁNDOR

Csoóri Sándor a mai magyar irodalom egyik legszínesebb egyénisége. Nemzedékében szinte egyedüli műfaji sokoldalúságával: költő, szociográfus, esszéíró, film forgatókönyvíró, szerkesztő, politikus. Életművének alapja az elődeitől – Adytól, Németh Lászlótól, Illyés Gyulától, József Attilától, Nagy Lászlótól – örökölt és tudatosan vállalt felelősségérzés a nemzet sorsáért, jövőjéért és a nemesebb emberi lét minőségéért.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
A kvíz beküldési határideje 2016. február 29.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. Csoóri Sándor a Fejér megyei Zámoly szülötte (1930. február 3.). Szülei földművesek voltak. A Tehetségmentő Mozgalom kiválasztottjaként Pápára került. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. Az egyházi érettségi miatt bölcsészkarra nem vették fel, csak az Egyetemi Orosz Intézetbe, de betegsége miatt azt is félbe kellett hagynia. 1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt fel rá a kritika. 1954-ben jelent meg első kötete. A felsorolt három kötetcím közül melyik az? *
2. Első kötetei a költői útkeresés időszaka. Az Új Hang versrovatát vezette ekkor (1955-től 1956 őszéig), s már kéziratban olvashatta nemzedéktársai – a hozzá akkor legközelebb álló költők – verseit. A három név közül az egyik kakukktojás. Melyik? *
3. Az 56-os forradalom leverését követően költői válságban érezte magát. A hatvanas évek elején kibontakozó szociográfiai új hullámnak egyik vezető egyénisége lett. Szociográfiai riportjainak különleges értéke, hogy a vallomás hitelességével szól a paraszti világ nagy átformálásáról. Személyes ügyeként élte át a falu nagy változását. A három szociográfia közül melyik Csoóri Sándor munkája? *
4. Ez idő tájt összebarátkozott Kósa Ferenc és Sára Sándor filmrendezőkkel. Műfaji kísérletezéseinek egyik fontos útja a filmírás és a dramaturgiai munka lett. A hatvanas-hetvenes években a Kósa-Csoóri-Sára-triász a magyar film egyik sajátos új változatát alkotta meg. Filmjeik életszerűek, balladai látásmóddal rendelkeznek, történelem- és sorsmetaforák, hasonlatok. A három film közül melyik játszódik az 1848-as szabadságharc idejében? *
5. A hatvanas-hetvenes években sok író, költő elhallgatott. Sokan műfordításból éltek, többen fordultak a gyermekirodalom felé. Csoóri Sándornak is jelent meg gyermekverskötete már 1969-ben és a későbbi években is. A felsorolt gyermekverskötetek közül melyik nem Csoóri Sándor műve? *
6. A nemzeti önismeret és öntudat torzulása olyan fokú volt Magyarországon még a hetvenes években is, hogy arra ösztönözték Csoóri Sándort és Sára Sándort, hogy filmet készítsenek a II. Magyar Hadsereg doni katasztrófájáról. Előbb csak egyetlen filmben gondolkodtak, de a szóra bírt résztvevők akkora anyagot tártak eléjük, hogy huszonöt részével bizonyára minden idők leghosszabb magyar filmdokumentuma lett. 1983-ban elkészült egy ötrészes változat, amit a televízió elkezdett vetíteni, de néhány folytatás után leállították. Mi a huszonöt órás tv-film címe? *
7. Csoóri Sándor esszéírói művészete0 a hatvanas-hetvenes években bontakozott ki. Maga a műfaj az író számára alkalom valamely fontos igazság kimondására. Esszéinek első összegző kötete ……….. címmel jelent meg 1979-ben. *
8. „Az irodalom is gyakorlóterep. Az erkölcsi bátorság edzőterepe. Az autonóm ember kiképzőtábora.” „Minden írás, mely mögött nincs az egész élet titka, értelmetlen. Mit fecseg az, aki érti az életet? Az igazi költő nem érti az életet, s azért ír, hogy az írással mint tettel megértse.” „…. kultúránkat és lelki immunrendszerünket évszázadokon át épp a költészet alakította ki és edzette meg. Versünk mindenre volt, mint gyógyfüvünk. Ha nem az írásos költészetben, akkor a szóbeliben: a népköltészetünkben.” A három idézet közül kettő Csoóri Sándortól származik. Melyik nem az ő tollából való? *
9. Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a „rendszerváltás egyik szellemi tábornoka” (Szakolczay Lajos). Írásaiban a legkülönfélébb történelmi, világszemléleti kérdésekről, a magyar nemzeti sorsproblémákról szólt. 1989/90 után a rendszerváltozás szellemi előkészítése, illetve felemásságának bírálata válik a legfontosabb témájává. A három kötetcím közül, melyik nem esszékötet? *
10. Irodalmi munkásságáért 1990-ben kapott Kossuth-díjat, melyet korábban megtagadtak tőle. 1992-től a …… című irodalmi és társadalmi folyóirat főszerkesztője, mely lapnak a megelőző négy évben a szerkesztőbizottság elnöke volt. Melyik folyóiratnak a főszerkesztője a mai napig Csoóri Sándor? *
11. Csoóri Sándornak nagy szerepe volt a népi kultúra újabb reneszánszához, a magyar nemzeti kisebbségek sorsának közüggyé tételéhez. A magyarság összetartozás-tudatának újraébresztéséért munkálkodott 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnökeként is. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán egyik tv csatornánk létrehozását. Melyiket? *
12. Élete során számos díjban, elismerésben részesült. Mint a nemzet, mint a magyar irodalom élő legendája 2012-ben Kossuth-nagydíjat vehetett át. Négy évvel korábban Príma Primissima díjas lett, majd Budapest és Esztergom is díszpolgárává avatta és a Nemzet Művésze díj elismerésében is részesült. Mikor vette át az utóbbi díjat? *
13. Csoóri Sándor fia (ifj. Csoóri Sándor) a hazai népzenei mozgalom egyik elindítója, a Magyar Dudazenekar alapítója, mely 1989-ben alakult a Táncház-mozgalom keretein belül. Melyik másik népzenei együttes alapító tagja még ifj. Csoóri Sándor? *
13+1. „Hány felé élek, Istenem! / a házam itt van, ott a kenyerem, / asztalom holdsütésben, székem fagyban, / szemem sajduló gyászban hagytam. / Csellengő napok pásztora – / vagyok a Mindig, vagyok a Soha, / szakadt estéken nő alszik velem, / vagy a gyöngyöződő, kifáradt végtelen. / Budán vagy Pécsett, egyre megy – / ott gyúlok föl, hol kedvem tönkre megy, / ott éledek, hol mások föllazulnak, / borért és bánatért vagy altatókért nyulnak. / Talán ha volna otthonom / s körülmoházna gyöngéd oltalom, / ez a világ mézesen rám találna / s mint édesfiát, jóízűn fölzabálna. / Hát élek, ahogy élhetek, / avas deákként mondok éneket, / torkom reszel, hangszálam sodrott birkahúr – / nem leszek soha pártfő, se tisztes gondnok úr!” A vers Csoóri Sándor ifjúkorából származik. Címének a XIII. századból eredő latin szövegű diákdalok gyűjteményének címét kölcsönözte. (A versgyűjteményt Carl Orff zenésítette meg.) Mi a vers címe? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy