Csorba Győző könyvtár – Irodalmi kvíz (2014. március)
AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC AZ IRODALOMBAN

„Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.”
/Juhász Gyula: Március idusára /

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének legdicsőségesebb történelmi eseménye. A forradalom és szabadságharc nem érthető a XIX. század első felének reformmozgalma nélkül. Ez az időszak volt a nemzeti identitás helyreállításának korszaka. Ekkor ébredtek rá a magyarság legjobbjai, hogy nemzeti önazonosságunk legfontosabb eleme a nyelv és kultúra, a magyar államiság és a nemzeti függetlenséghez való ragaszkodás. A szellemi ébrenlét olyan géniuszokat hívott életre, olyan szellemi óriások álltak csatasorba a szabadságért, mint Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, báró Eötvös József, gróf Széchenyi István, báró Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, hogy csak a legnagyobbakat említsük, akik nyelvünket és kultúránkat az akkori európai gondolkodás legmagasabb fokára emelték.
Hogy milyen nagy hatása volt az 1848-49 forradalmának és szabadságharcának a magyar irodalomra, azt bizonyítja a témával kapcsolatos gazdag versgyűjteményünk és prózai írásaink sokasága.  Ezekből válogattunk márciusi irodalmi kvízünkbe, amely 2014. március 31-ig tölthető ki.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. A magyar költészet első nagy korszaka a reformkor. Az elején még él Berzsenyi Dániel, a végén már hódít Arany János és Petőfi Sándor, Tompa Mihály közte pedig a reformkor költő-nagyjai: Kisfaludy Sándor, Katona József, Bajza József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály. Hatnak, alkotnak, gyarapítanak; irodalmi élet szerveződik, megindul a színházi élet, erőre kap a kritika, a könyvkiadás. Kitől származik az alábbi idézet, ki az a költőnk, akivel a magyar költészet eléri az európai színvonalat, aki kimondja a kulcsszót: rendületlenül?  „Mi dolgunk a világon? küzdeni / Erőnk szerint a legnemesbekért.” *
2. Mindhárom reformkori írónk a társadalom megreformálását hirdeti regényeiben. Mindegyik vádirat a feudalizmus ellen. A három regény közül melyik az, amelyik legélesebben bírálja a feudális Magyarországot, melyik mutatja meg mintegy előrevetítve a „vak erők”, a forradalom képét? *
3. Európa már morajlik a hamarosan kitörő forradalmak előszelétől. A reformkor szabadságvágyába bele sem fér hazafias indulata annak az ifjú költőnek, akinek hangja eltér mindattól, amit addig poézisnek neveztek, akinek verseiből közvetlenség és természetesség árad, „aki túlnő a reformkoron, belenő a forradalomba és belehal a szabadságharcba”. Ki ő? *
4. Március 15-én lezajlott Pesten a vértelen forradalom. Diákok és polgárok a Nemzeti dal lelkesítő szavalása után megfogalmazták a nemzet követelését 12 pont-ban. Kiszabadították a börtönből Táncsics Mihályt, majd lefoglalták a Landerer nyomdát, hogy kinyomtathassák a 12 pont-ot és a Nemzeti dal-t. A nap hőseiről szól az alábbi idézet:  „Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai / És lángoló Petőfi szava zengett, / Kokárda lengett és zászló lobogott; / A költő kérdett és felelt a nemzet.”  Mi a vers címe? *
5. Március 15-én este a Nemzeti Színházban Katona József Bánk bán című előadásán találkozott Jókai Mór a nála 8 évvel idősebb …………………-val, aki egy kokárdát tűzött az ifjú Jókai kabátjára. Egy év múlva összeházasodtak.  Melyik az az életrajzi regény, melyben Jókai Mór és felesége megismerkedéséről olvashatunk? *
6. A Habsburg-ház jóváhagyta a forradalom vívmányait és 1848 áprilisában megalakult az első felelős magyar kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével. Az országgyűlés az áprilisi törvényekben szentesítette a 12 pont utolsó pontját is, Magyarország és Erdély unióját. Ezt ünnepli az a költemény, amiből idéztünk. Mi a vers címe? „Ki eddig a porban hevertél, / Légy üdvözölve kebelünkön Erdély! / Ó nemzetemnek drága szép testvére, / Simúlj, simúlj testvéred kebelére.” *
7. 1848. szeptember 11-én megtámadták Magyarországot, kezdetét vette a szabadságharc. A magyar honvédség Pákozd-Sukoró térségében szeptember 29-én megsemmisítő csapást mért az ellenség csapataira. Ezt idézi fel Petőfi A vén zászlótartó című versében. „Fut Bécs felé ……., a gyáva, / Seregének seregünk nyomába, / Megrémülve fut a magyar hadtól; / Magyar hadban egy vén zászlótartó.” Ki felett aratott győzelmet a magyar hadsereg? *
8. Hamar kiderült, hogy a magyar ellenállás nem olyan könnyen törhető le, mint képzelték. Kossuth lelkesedése átragadt a nemzetre, a honvédek nem voltak valódi katonák, de valódi hősök voltak. A tavaszi hadjárat győzelmei csodával határosak voltak, úgyszintén …..…….  csatái Erdélyben. Melyik tábornok vívott sikeres csatákat Erdélyben? *
9. 1949 januárjában a magyar főváros is osztrák megszállás alá került. Görgey Artúr május 4-én csapataival megindította Buda ostromát, melyet – mind a két féltől nagy emberáldozatot követelő hosszú harc után – május 21-én visszafoglaltak a magyar honvédek. Hogy hangzik Garay János Buda visszavétele című költeményének utolsó sora, mely mind a 12 versszakon keresztül ismétlődik? „Fennen kiálthatjuk megint / Világnak hallatára: / Él a magyar még s istene, / ………………………….” *
10. Buda visszafoglalásának napján írta alá az osztrák császár és az orosz cár azt a megállapodást, amelyben az orosz cár felajánlotta, hogy 200 000 katonát küld Magyarországra, a szabadságharc leverésére. A orosz és osztrák túlerővel szemben a hősiesen küzdő magyar honvédek csak maroknyi erőt képviseltek, augusztus 13-án Világosnál letették a fegyvert. Kegyetlen megtorlás várt a forradalom és szabadságharc vezetőire. Október 6-án, Aradon 13 tábornokot végeztek ki.  „…………..hagyták végső vértanúnak, / Hogy érezze terhét, kínját a bosszúnak, / Kegyetlenül haragszik rá minden német, / Számtalanszor földig verte őkelméket”. Az aradi vértanúk között utolsó előttiként végezték ki, a népballada szerint ő a végső vértanú. Melyik tábornok ő? *
11. Petőfi még a segesvári csatában eltűnt. Batthyány Lajost október 6-án, Pesten kivégezték. Széchenyi a döblingi elmegyógyintézetben volt. Kossuth Törökországon át menekült Torinóba.  ………. kegyelmet kapott, emiatt sokan árulónak tartották. Ki kapott kegyelmet? *
12. Az akkori költőnemzedék nagyjai közül ki írta Haynau rémuralmáról a Haynau-dal című verset, amiből idéztünk? „Félesztendő óta vérzik / Egy egész nemzet sebe; / A te műved, örvendj, Haynau, / Habsburg-háznak hű ebe!” *
13. Petőfit megölte a vesztett szabadságharc, Vörösmartyt letaglózta, Aranyt magányba, mély depresszióba taszította, évekre munkaképtelenné tette. 1860-ban meghalt a „legnagyobb magyar”. (Kossuth nevezte el így Széchenyit.) A lövés hangja felrázta kábultságából Magyarországot és Arany Jánost, aki megírta nagy hazafias költeményeit. Melyik verséből szól az idézet?  „Nép, mely dicsőt, magasztost így magasztal, / Van élni abban hit, jog és erő!” *
13+1. A szabadságharcban a legutolsó honvéd is tudta miért harcolt, miért áldozza fel magát. A hősiesség a kilátástalanságban is megőrzi eszményi értelmét, ha erkölcsi tartalma van. Több nagy írónk állított emléket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek. A három regénycím közül, melyik az a mű, amelyik nem az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején játszódik? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy
Google Forms