Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2015. január)
210 éve hunyt el
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

(Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő

„Tiszteld a múltat a jelenben és tartsd a jövőnek.”
/Vörösmarty Mihály/

Ha van a magyar kultúrában méltánytalanul sokat szenvedett alkotó, Csokonai mindenképpen az. Életének harmincegy esztendejéből tíz év ide-oda hányódással, szegénységgel és emésztő kórral való küzdésben telt, ugyanakkor mindvégig makacs reménységgel hitt abban, hogy majd minden jóra fordul. E rövid és nélkülözésekkel teli életút alatt mégis olyan gazdag, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra, hogy Vörösmartyig, Aranyig és Petőfiig nincs párja.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki. A kvíz beküldési határideje január 31.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. Csokonai apai ősei református lelkészek voltak. A költő édesapja, Csokonai József a diplomaszerzése évében Debrecenben – ahol hajdan nagyapja tanult – telepedett le és feleségül vette Diószegi Sára művelt polgárlányt. Mi volt a költő édesapjának tanult szakmája? *
2. A könyv abban az időben ritka kincs volt, de Csokonaiéknál mindig akadt néhány. A csodagyerekként emlegetett Mihály két-három évesen már a betűk formája iránt érdeklődött a szüleinél, s még iskolakezdés előtt megtanulta az abc-t. Hétéves korában megkezdte a tanulást a debreceni Kollégium alsó tagozatán. Úgy tűnt gondtalan gyerekkor és szép jövő előtt áll, ám tizenegy éves korában mindez hirtelen megváltozott. Mi történt ekkor? *
3. Tizenegy esztendősen már a Kollégium poéta-klasszisába járt, (mai középiskola első osztálya) többnyire tizenöt-tizenhat éves fiúk közé. Gyors felfogóképességét, nyelvtehetségét (a latin mellett megtanult görögül, németül, olaszul, franciául, de barátkozott az angol, a héber, az arab és a perzsa nyelvvel is) tanárai már korán méltányolták. Egyik tanára húsz évvel később azt mondta: „A legelső verseiből, melyeket írt, mindjárt észrevettem … a különös zsenit…” Mi a címe a tizenhat évesen írt versének, amelyikből az idézet szól? „Néki ezer juha béget a hegyeken, Ezer ökre járkál a kövér réteken, De ezer ökrével minek dicsekedik, Ha maga a gazda az ezeregyedik?” *
4. A fiatal Csokonai éjjel-nappal olvasott. Tudásszomja kimeríthetetlen volt és rendkívüli volt a memóriája is. Közben örök tréfálkozó, anekdotázó, életet szerető diák volt, „…őnála nélkül jókedv nem is lehetett” – vallotta egy professzora. Ez idő tájban ismerkedett meg első példaképével, aki egy személyben neves költő, nyelvész és természettudós, foglalkozására nézve orvos, aki megismertette a költészet új útjaival. Ki volt ő? *
5. 1792-ben nagy boldogság érte, Kazinczy Ferenc pártfogásába vette. Találkozásuk alkalmával könyveket kapott tőle, s nagy munkakedvvel nekiállt fordítani. Fordításai és versei mellett színdarabokat és prózai műveket alkotott. 1793-ban írta azt a szatirikus vígjátékát, amelynek legfőbb mondandója a hazai elmaradott szellemi állapotok ábrázolása, melyben kemény kritikával illeti a hazai művelődés iránt közömbös magyar urakat. Melyik színpadi műve ez? *
6. 1794-ben a „poétai osztály élére állitották.” A 21 éves ifjú nagy tudásával és egyéniségével szerzett tekintélyt 4-5 évvel fiatalabb tanítványai előtt, kiket barátainak tekintett. Szabad szellemű tanítási módszeréért többször megbüntették, majd 1795 nyarán végleg eltanácsolta a Kollégiumi Törvényszék. Még az ítélet előtt elhagyta a kollégiumot. Nagyobb elkeseredést okozott neki az ország és a felvilágosodás eszméinek elbukása. (Kazinczy börtönbe került.) Ebben az időszakban írta azt a híres versét, amelyikből idézetünk szól. Melyik verse ez? „Vége van már vége a hajdani gyásznak, Lehasadoztak már a fekete vásznak, Melyeket a fényes világosság előtt A hajdani idők mostohás keze szőtt.” *
7. Elkészült kötetének összeállításával, de a Martinovics-féle összeesküvők kivégzése után egyetlen kiadó sem mert vállalkozni Csokonai verseskötetének kiadására. A Kollégiumból való eltávolítása után jogot ment tanulni ………….. , de fél év elteltével elment a kedve a jogtanulástól. Egyik barátja írta róla: „Természetes, szabad gondolkodása a haza törvénye szövevényeivel meg nem egyezhetett.”. Hová ment jogot tanulni? *
8. Csokonai végleg elbúcsúzott a diákságtól, s vándordiák módra útnak indult. Ő az első költőnk, aki verseiből akart megélni. Pozsonyba ment, ahol az országgyűlés ideje alatt irodalmi folyóiratot indított. Tizenegy szám meg is jelent. Anyagi haszna semmi nem volt, de annyi öröme származott a pozsonyi lapkiadásból, hogy ifjan írt verseinek egy részét együtt és kinyomtatva láthatta. Mi volt a lapjának címe? *
9. 1797 tavaszán sokat tartózkodott Komáromban, ahol sok pártfogója akadt. Bédi János és felesége Fábián Julianna házánál találkozott a szép és jómódú polgárlánnyal, Vajda Juliannával, akit Lillaként tett halhatatlanná verseiben. Az alábbi idézet abból a versből szól, amely megismerkedésük körülményeit őrzi: „Egy nyári este Lillát, A gyenge rózsaszájú, A tűzszemű leánykát, Megláttam, és azonnal Látnom, szeretnem – egy volt.” Melyik vers ez? *
10. A szeretett lányt feleségül akarta venni, ezért elindult Keszthelyre, hogy a Festetics György által szervezett főiskolán, a Georgikonban tanári álláshoz jusson. A várt állást nem kapta meg, közben Lillát a szülei hozzáadták egy jómódú kereskedőhöz. A kilenc hónapig tartó boldog időszakot ismét felváltotta a keserűség, a csalódottság, az elhagyatottság fájdalmas érzése. Szerelmi lírájának epilógusa az a gyönyörű költemény, melyben még a reménytől is búcsút vesz. Mi a címe? „Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! – Isten véletek! *
11. Cél és remény nélkül Somogyba indult, ahol egykori debreceni diáktársai (kik tanítók, vagy tisztelendők a somogyi falvakban) fogadták hajlékukba. Itt a betegség ágynak döntötte. Felépülése után Nagybajomba ment. Pálóczi Horváth Ádámot, az idősebb és nevesebb költőt (ki jogász, teológus, mérnök, valóságos polihisztor, s mindemellett jó gazda volt) látogatta meg. Az ő sógora, Sárközy István földbirtokos házában élt egy évig. Itt éri a felkérés egy helyettes tanári állásra. Hol tanított Csokonai? *
12. A diákjai úgy szerették mint „barátjukat, testvérjüket, apjukat”, mint Debrecenben. A hiányzó tankönyvek pótlására maga készített jegyzeteket. Ilyen céllal írta A Magyar verscsinálásról közönségesen című tanulmányát. A dunántúli évek jelentős termékei a Dorottya, a Cultúra, s Az özvegy Karnyóné. A három mű közül kettőt színpadra állított és elő is adták. Melyiket nem adták elő a tanítványai? *
13. Helyettes tanári állása lejárta után gyalog indult vissza Debrecenbe. Hátralévő éveinek nagy részét itt töltötte és az irodalomnak élt. Sokat betegeskedett. Barátai tartották benne a lelket. Verset már keveset írt, de az a kevés mind remekmű. Mindegyikben búcsúzik. Meglévő költeményeit javítgatta, kiadásai után járkált Pestre, Komáromba. Életében két kötete jelent meg. 1804 áprilisában felkérték, írjon búcsúztatót egy temetésre, melyet ő olvasott fel. Megfázott, tüdőgyulladást kapott, amiből már nem tudott felépülni. 1805 januárjában hunyt el. Melyik két kötete jelent meg életében? *
13+1. Számos költőnk írt verset Csokonairól. Monográfiát is írt az a költőnk, aki maga is abba a somogyi iskolába járt, ahol Csokonai tanított. Az alábbi idézet tőle származik. Ki ő? „Veszem, itt a könyved: Régi jó rokon. Mindenütt nekem szólsz Nyájas hangodon.” *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy