Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2016. szeptember)
10 éve hunyt el SÜTŐ ANDRÁS
(Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.)
Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író

„Mi más lehetne az írás, mint az együttérzés hatalmával elszegődni a gyalogos emberek mellé.”
(Sütő András)

Sütő András egész életművét az erdélyi magyarság iránti felelősség, a népe iránti hűség hatja át. A szétszóródással, meneküléssel szemben a „maradok, másként nem tehetek” erkölcsi eltökéltségével szólnak írásai az erdélyi magyarság megpróbáltatásairól, s követelnek méltó emberi sorsot a nemzeti kisebbségek számára.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
A kvíz beküldési határideje 2016. szeptember 30.

1. A Mezőségnek hívott erdélyi dombvidék közepében, Kolozsvártól negyven, Marosvásárhelytől hatvan kilométerre fekszik Pusztakamarás, Sütő András szülőfaluja. Melyik nagy erdélyi magyar költő, író neve köthető még Pusztakamaráshoz? (Itt van eltemetve.)
2. Mindkét szülője révén (édesapja Sütő András, édesanyja Székely Berta) szegény paraszti családból származik. Népes családjából az általános iskola elvégzése után elsőként tanulhatott tovább a nagyhírű nagyenyedi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Református Gimnáziumban. Már szülőfalujában sok tanítómestere volt. Az író később is vallotta, hogy Jókai és Mikszáth mellett apai nagyapja, Sütő Mihály igaz történetei alakították ki benne azt a mesevilágot, amelyben íróvá nőtt. Nagyenyeden aztán tágasra nyílt előtte a szellemi világ. A könyvtárban Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Veres Péter, Tamási Áron művei várták. Egyik legjelentősebb esszéjét a kollégiumi élmények motiválták. Mi a mű címe?
3. Tizennyolc éves volt, amikor meghívást kapott egy kolozsvári laptól, ahol kezdetben riporter, majd belső munkatárs lett. Itt 1947-ig dolgozott. 1948 végén kinevezték a ……… című hetilap főszerkesztőjének. 1950-től Bukarestben folytatta főszerkesztői munkáját az oda költöztetett lapnál. Ezt az újságot nevezte az ő „irodalmi főiskolájának”, „egyetemének”.Mi volt az orgánum neve?
4. Sütő András pályája a látványos indulás után – a „szocializmus hajnali óráinak” lendülete, a kor politikai követelményei a fiatal írót is elkapta – az ötvenes évek közepén elbizonytalanodott. Az önmagát kereső, eszméit tisztázni vágyó fiatal író korán megkezdte önvédelmi harcát az irodalmi sematizmus ellen. Segítségére volt ebben Veres Péter, aki már 1954-ben a valóság feltétlen tiszteletére intette. Ebben az időben lemondott a Bukarestbe költöztetett lap főszerkesztői állásáról és elköltözött abba a városba, mely haláláig otthona volt. Melyik ez a város?
5. Ekkorra már családot alapított, megnősült, felesége Szabó Éva volt (akit „örökmécsesnek” hívott). Megszületett Ágnes lánya és András fia. Az „eszme és a valóság közötti rés egyre jobban nyomasztotta” az írót. Viszonylag hamar felfedezte, ha a sematikus irodalompolitikai irányelvek nem teszik lehetővé a hiteles korábrázolást, akkor az író a világ visszás jelenségeit humoros-szatirikus hangnemben kénytelen bemutatni. Sorra jelentek meg ironikus hangvételű írásai, melyeket sorra be is tiltottak. Melyik az a műve, melyben vitriolos humorral ábrázolja egy falusi kiskirály hatalmaskodásait? (A darabot 1967-ben mutatta be a marosvásárhelyi színház, de a hatodik előadás után betiltották.)
6. Sütő András saját gyermekkorát, szüleinek, családjának viszontagságos sorsát mesélte el abban a „naplójegyzeteknek” nevezett művében, melyben a parasztság küzdelmes életéről, múltjáról és jelenéről ad számot. Ténybeli gazdagsága ellenére mégsem szociográfia, hanem inkább szépirodalmi alkotás, mely Illyés Gyula Puszták népe és Tamási Áron Szülőföldem című műveikkel rokonítható. A hűség és felelősségtudat könyve ez a Sütő mű. Melyiket keressük?
7. A hetvenes évek elejétől jelentkezett esszéköteteivel. Sütő András esszéinek központi témája a romániai magyarság sorsa, létjogának bizonyítása, egyenrangúságának, nyelvének védelme. Esszéi műfaji tekintetben lehetnek sokfélék: úti tűnődések, történelmi esszék, a témák csak „ürügyek” a magyarság létkérdéseivel kapcsolatos írói világképnek, a művészi hitvallásnak kifejezésére. A három cím közül egyik nem esszékötet. Melyik?
8. Sütő András leginkább a hetvenes-nyolcvanas években született drámáiból ismert. A hetvenes években keletkezett négy drámát az az írói kérdés kapcsolja össze, hogy miként viselkedik „az ember a hatalom kezében és a hatalom az ember kezében”. Hatalom és erkölcs viszonya foglalkoztatta az írót már a szatirikus- humoros írásaiban is, azonban ez a hangvétel már nem felelt meg az egyre nagyobb írói gond felmutatásához. Ennek eredményeképp Sütő András műfajt és hangnemet váltott. Eljutott a tragédiákhoz.A három dráma közül kettő a reformáció korába vezet el, egy az ókori Perzsiába. Melyik játszódik az ókorban?
9. A fenti művek egy drámatetralógia részei. Mi a címe a tetralógiából hiányzó drámának?
10. Az erdélyi magyarság egyenjogúságának védelme érdekében – a teljes anyanyelvi oktatás, a nyelvhasználati jogok mellett – állt ki Sütő András a hetvenes-nyolcvanas években, szóban és írásban, s írta memorandumait, tiltakozásait a nemzetiségi jogfosztások ellen. A Ceausescu-diktatúra alatt színdarabjainak előadásait megtiltották könyveit a cenzúra nem engedélyezte. Ezután minden munkáját Magyarországon jelentette meg, új színdarabjait is az anyaországban játszották. Politikai vihart kavart az 1986. január 2-án a Nemzeti Színházban (Sinkovits Imre főszereplésével) bemutatott ………… című Sütő darab. Melyik ez a nagysikerű (285 előadást ért meg) színműve az írónak?
11. A fasizmus és a nyolcvanas évekbeli romániai politikai terror lényegi azonosságára mutatott rá Az álomkommandó című drámájában. A mű csak fokozta a szerző elleni indulatokat Bukarestben. Lakásán, munkahelyén, sikaszói hétvégi házában lehallgató készülékeket helyeztek el. Két gyermeke családostul hányódott, végül Magyarországra távoztak. A reménytelen várakozás léthelyzetében talált rá Sütő András újra a mese kifejezési lehetőségeire. A mesében ugyanis a képzelet igazságot szolgáltathat az elemi jogaiban is korlátozott embernek. Mi a Sütő mesejáték címe?
12. 1989 májusában hangzott el a Kossuth Rádióban a Sinkovits Imréhez írt, nagy hatású, romániai pártállami körökben mély felháborodást keltő nyílt levele az erdélyi magyarság drámai helyzetéről. Írásai miatt a szekuritáte nyíltan megfenyegette. 1989 decemberében – a napokkal előbb kitört felkelés részeseként – több tízezer főnyi tömeg előtt mondott beszédet a marosvásárhelyi Kultúrpalota erkélyéről. Az 1990. februári, százezres, könyves-gyertyás tüntetés toborzója és szónoka volt. 1990. március 19-én, a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom alkalmával súlyosan megsebesült, elveszítette fél szeme világát.A kilencvenes évek első felében két olyan könyve jelent meg, melyekben naplójegyzeteit, írói-emberi küzdelmeinek dokumentumait hozta nyilvánosságra. A három cím közül egy nem Sütő András műve. Melyik?
13. Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án hosszan tartó betegség után hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra. „Tamási Áronunk óta erdélyi sorsgondoktól átszőtt írói lét még nem csiholt ily fényes, máglyáról pattant csillagot egünkre. Volt ő földi vonulásában diadalmas és átkozott-kárhozott, de maradt immáron több mint negyedszázada………………”.Hogy nevezte Farkas Árpád, erdélyi költő Sütő Andrást búcsúbeszédében?
13+1. „… talán azonos szellemi vércsoport alapján lehettem én is a monográfiád tárgyává?”A levélidézet ahhoz az irodalomtörténészhez szól, aki 1986-ban jelentette meg monográfiáját az íróról. Kihez írta Sütő András e sorokat?
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét
Your answer
Submit
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Additional Terms