Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2016. szeptember)
Sign in to Google to save your progress. Learn more
10 éve hunyt el SÜTŐ ANDRÁS
(Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.)
Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író

„Mi más lehetne az írás, mint az együttérzés hatalmával elszegődni a gyalogos emberek mellé.”  
(Sütő András)

Sütő András egész életművét az erdélyi magyarság iránti felelősség, a népe iránti hűség hatja át. A szétszóródással, meneküléssel szemben a „maradok, másként nem tehetek” erkölcsi eltökéltségével szólnak írásai az erdélyi magyarság megpróbáltatásairól, s követelnek méltó emberi sorsot a nemzeti kisebbségek számára.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
A kvíz beküldési határideje 2016. szeptember 30.
1. A Mezőségnek hívott erdélyi dombvidék közepében, Kolozsvártól negyven, Marosvásárhelytől hatvan kilométerre fekszik Pusztakamarás, Sütő András szülőfaluja. Melyik nagy erdélyi magyar költő, író neve köthető még Pusztakamaráshoz? (Itt van eltemetve.) *
2. Mindkét szülője révén (édesapja Sütő András, édesanyja Székely Berta) szegény paraszti családból származik. Népes családjából az általános iskola elvégzése után elsőként tanulhatott tovább a nagyhírű nagyenyedi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Református Gimnáziumban. Már szülőfalujában sok tanítómestere volt. Az író később is vallotta, hogy Jókai és Mikszáth mellett apai nagyapja, Sütő Mihály igaz történetei alakították ki benne azt a mesevilágot, amelyben íróvá nőtt. Nagyenyeden aztán tágasra nyílt előtte a szellemi világ. A könyvtárban Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Veres Péter, Tamási Áron művei várták. Egyik legjelentősebb esszéjét a kollégiumi élmények motiválták. Mi a mű címe? *
3. Tizennyolc éves volt, amikor meghívást kapott egy kolozsvári laptól, ahol kezdetben riporter, majd belső munkatárs lett. Itt 1947-ig dolgozott. 1948 végén kinevezték a ……… című hetilap főszerkesztőjének. 1950-től Bukarestben folytatta főszerkesztői munkáját az oda költöztetett lapnál. Ezt az újságot nevezte az ő „irodalmi főiskolájának”, „egyetemének”.Mi volt az orgánum neve? *
4. Sütő András pályája a látványos indulás után – a „szocializmus hajnali óráinak” lendülete, a kor politikai követelményei a fiatal írót is elkapta – az ötvenes évek közepén elbizonytalanodott. Az önmagát kereső, eszméit tisztázni vágyó fiatal író korán megkezdte önvédelmi harcát az irodalmi sematizmus ellen. Segítségére volt ebben Veres Péter, aki már 1954-ben a valóság feltétlen tiszteletére intette. Ebben az időben lemondott a Bukarestbe költöztetett lap főszerkesztői állásáról és elköltözött abba a városba, mely haláláig otthona volt. Melyik ez a város? *
5. Ekkorra már családot alapított, megnősült, felesége Szabó Éva volt (akit „örökmécsesnek” hívott). Megszületett Ágnes lánya és András fia. Az „eszme és a valóság közötti rés egyre jobban nyomasztotta” az írót. Viszonylag hamar felfedezte, ha a sematikus irodalompolitikai irányelvek nem teszik lehetővé a hiteles korábrázolást, akkor az író a világ visszás jelenségeit humoros-szatirikus hangnemben kénytelen bemutatni. Sorra jelentek meg ironikus hangvételű írásai, melyeket sorra be is tiltottak. Melyik az a műve, melyben vitriolos humorral ábrázolja egy falusi kiskirály hatalmaskodásait? (A darabot 1967-ben mutatta be a marosvásárhelyi színház, de a hatodik előadás után betiltották.) *
6. Sütő András saját gyermekkorát, szüleinek, családjának viszontagságos sorsát mesélte el abban a „naplójegyzeteknek” nevezett művében, melyben a parasztság küzdelmes életéről, múltjáról és jelenéről ad számot. Ténybeli gazdagsága ellenére mégsem szociográfia, hanem inkább szépirodalmi alkotás, mely Illyés Gyula Puszták népe és Tamási Áron Szülőföldem című műveikkel rokonítható. A hűség és felelősségtudat könyve ez a Sütő mű. Melyiket keressük? *
7. A hetvenes évek elejétől jelentkezett esszéköteteivel. Sütő András esszéinek központi témája a romániai magyarság sorsa, létjogának bizonyítása, egyenrangúságának, nyelvének védelme. Esszéi műfaji tekintetben lehetnek sokfélék: úti tűnődések, történelmi esszék, a témák csak „ürügyek” a magyarság létkérdéseivel kapcsolatos írói világképnek, a művészi hitvallásnak kifejezésére. A három cím közül egyik nem esszékötet. Melyik? *
8. Sütő András leginkább a hetvenes-nyolcvanas években született drámáiból ismert. A hetvenes években keletkezett négy drámát az az írói kérdés kapcsolja össze, hogy miként viselkedik „az ember a hatalom kezében és a hatalom az ember kezében”. Hatalom és erkölcs viszonya foglalkoztatta az írót már a szatirikus- humoros írásaiban is, azonban ez a hangvétel már nem felelt meg az egyre nagyobb írói gond felmutatásához. Ennek eredményeképp Sütő András műfajt és hangnemet váltott. Eljutott a tragédiákhoz.A három dráma közül kettő a reformáció korába vezet el, egy az ókori Perzsiába. Melyik játszódik az ókorban? *
9. A fenti művek egy drámatetralógia részei. Mi a címe a tetralógiából hiányzó drámának? *
10. Az erdélyi magyarság egyenjogúságának védelme érdekében – a teljes anyanyelvi oktatás, a nyelvhasználati jogok mellett – állt ki Sütő András a hetvenes-nyolcvanas években, szóban és írásban, s írta memorandumait, tiltakozásait a nemzetiségi jogfosztások ellen. A Ceausescu-diktatúra alatt színdarabjainak előadásait megtiltották könyveit a cenzúra nem engedélyezte. Ezután minden munkáját Magyarországon jelentette meg, új színdarabjait is az anyaországban játszották. Politikai vihart kavart az 1986. január 2-án a Nemzeti Színházban (Sinkovits Imre főszereplésével) bemutatott ………… című Sütő darab. Melyik ez a nagysikerű (285 előadást ért meg) színműve az írónak? *
11. A fasizmus és a nyolcvanas évekbeli romániai politikai terror lényegi azonosságára mutatott rá Az álomkommandó című drámájában. A mű csak fokozta a szerző elleni indulatokat Bukarestben. Lakásán, munkahelyén, sikaszói hétvégi házában lehallgató készülékeket helyeztek el. Két gyermeke családostul hányódott, végül Magyarországra távoztak. A reménytelen várakozás léthelyzetében talált rá Sütő András újra a mese kifejezési lehetőségeire. A mesében ugyanis a képzelet igazságot szolgáltathat az elemi jogaiban is korlátozott embernek. Mi a Sütő mesejáték címe? *
12. 1989 májusában hangzott el a Kossuth Rádióban a Sinkovits Imréhez írt, nagy hatású, romániai pártállami körökben mély felháborodást keltő nyílt levele az erdélyi magyarság drámai helyzetéről. Írásai miatt a szekuritáte nyíltan megfenyegette. 1989 decemberében – a napokkal előbb kitört felkelés részeseként – több tízezer főnyi tömeg előtt mondott beszédet a marosvásárhelyi Kultúrpalota erkélyéről. Az 1990. februári, százezres, könyves-gyertyás tüntetés toborzója és szónoka volt. 1990. március 19-én, a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom alkalmával súlyosan megsebesült, elveszítette fél szeme világát.A kilencvenes évek első felében két olyan könyve jelent meg, melyekben naplójegyzeteit, írói-emberi küzdelmeinek dokumentumait hozta nyilvánosságra. A három cím közül egy nem Sütő András műve. Melyik? *
13. Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án hosszan tartó betegség után hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra. „Tamási Áronunk óta erdélyi sorsgondoktól átszőtt írói lét még nem csiholt ily fényes, máglyáról pattant csillagot egünkre. Volt ő földi vonulásában diadalmas és átkozott-kárhozott, de maradt immáron több mint negyedszázada………………”.Hogy nevezte Farkas Árpád, erdélyi költő Sütő Andrást búcsúbeszédében? *
13+1. „… talán azonos szellemi vércsoport alapján lehettem én is a monográfiád tárgyává?”A levélidézet ahhoz az irodalomtörténészhez szól, aki 1986-ban jelentette meg monográfiáját az íróról. Kihez írta Sütő András e sorokat? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy
Google Forms