Csorba Győző könyvtár – Irodalmi kvíz (2014. május)
110 éve hunyt el
JÓKAI MÓR
(Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.)
író, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke

„Jókai az elbeszélő próza megteremtője. Hatása épp azért páratlan. Mondatai beívódtak az egymás után következő nemzedékekbe, alakjai ma is élnek az egész országban, fogalommá váltak. Az írás e művésze és bűvésze nemcsak olvasni tanította meg népét, hanem írni is. Nincs magyar író, aki ne volna neki adósa és tanítványa.” Kosztolányi vall így a „nagy mesemondó”-ról. Őt idézzük májusi irodalmi kvízünkben.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.

Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. Jókai Mór polgáriasodott körülmények közt élő komáromi nemesi, értelmiségi családba született. Édesapja jogász volt, maga is annak készült, ámbár kora ifjúságától fogva tudta, hogy hivatását valamelyik művészetben fogja megtalálni. Az irodalom mellett melyik az a művészeti ág, amelyet tehetséggel művelt egész életében, de különösen fiatal éveiben? *
2. Elemi iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában, Komáromban végezte. A pápai kollégiumban filozófiát, majd Kecskeméten jogot tanult. Pápán szoros barátságot kötött iskolatársával, Petőfi Sándorral. 17 évesen akadémiai dicséretet nyert egy drámapályázaton. 1846-ban megjelent első regényének sikere, végképp eljegyezte az irodalommal. Mi az első regényének címe? *
3. 1848. március 15-én a pesti forradalom egyik vezéralakja volt. Részt vett a 12 pont megfogalmazásában, majd ő is olvasta fel azt. Ekkor hagyta el nevéből (Jókay Móric) a nemesi származást jelző y-t, ezután Jókai Mór aláírással közölte műveit. Milyen fontos esemény történt még március 15-én Jókai életében? *
4. A szabadságharc bukása után, amikor Petőfi már halott volt, Jókait is a halál fenyegette. Bujdosott, amíg felesége hamis papírokat szerzett neki. Ezekkel vészelte át az életveszélyes időszakot. Egy ideig álnéven írt, de hamarosan írhatott a saját nevén is. Az 1850-es évek a legtermékenyebb időszaka volt. A reformkort és a szabadságharcot több művében is feldolgozta. Ebben az időszakban íródott az a reformkort idéző regényfolyama, mely hatalmas népszerűséget hozott a számára. Melyik műve volt ez? *
5. Jókai „…bravúros újságíró, publicista, napilapok, kalendáriumok, élclapok szerkesztője, a művészet szintjére emelt újságírás hazai hagyományának valóságos megteremtője” /Sőtér István/ 1854-ben indították Pákh Alberttel, szerkesztőtársával azt a lapot, mely közel hetven évig élt. Előfizetői táborában megtalálható volt „gróf, nemes ember, civis, doktor” is, jó példáját adva kicsiben a nemzeti összefogásnak. Mi az újság címe? *
6. Regényeinek tiszteletdíjából 1853-ban telket, birtokot vásárolt, később házat épített, ahol hódolhatott kertész szenvedélyének, ahova gyönyörű virágos-, veteményes-, gyümölcsöskertet varázsolt, sőt gazdálkodott is. Ez a hely lett az igazi otthona, menedéke, itt írta a legszebb műveit. Hol volt ez a hely? *
7. Az 1860-as években már élő klasszikus. Igazi közéleti ember volt, író, vérbeli újságíró, főszerkesztő és képviselő, aki egyre élénkebben vett részt a politikai küzdelmekben. Több mint harminc évig volt tagja az országgyűlésnek. Ragyogó szónok volt, aki vagy lelkesített, vagy ellenfelét csípős gúnnyal, stílusparódiával figurázta ki. Melyik baranyai városnak volt kétszer is képviselője? *
8. Az író pályájának csúcsait jelentik a hatvanas-, hetvenes évek. Ebben az időszakban már egyre nyíltabban lehet szólni a 48-as eseményekről. A hőskorról maga így vall: „Babért a múltnak! Ha minden levelére egy hős nevét írjuk, nem koszorú, erdő lesz a neve.” Melyik az a nagyregénye, melynek megírásához rengeteg személyes élménnyel rendelkezett, mely regényének célja a példaadás volt, egy megfáradt nemzet ébresztéséhez? *
9. Jókai maga is a legkedvesebb művének tartotta azt a szinte vallomásos regényét, amelybe beleszőtte komáromi emlékét, házasságának érzelmi válságát, az 1867-es kiegyezésből való kiábrándulását, a boldogság problémáit. Boldoggá teszi-e az embert a pénz? A regény főhőse, Timár Mihály a mindennapok boldogságát választja a pénz rideg világa helyett. Melyik műről van szó? *
10. „És most gondoljunk hozzá, hogy még száz év múlva is lesznek emberek – sokan lesznek –, kik hazájukat szeretik, kik az emberiség nagy bajait orvosolni törekszenek, kik a nép erkölcsöt nemesítik, …. kik a semmiből teremteni, az embererőt istenerővé emelni igyekeznek; de ezekkel szembe fog állani az a másik óriás, akinek neve a Nihil, a Semmi, aki nem hisz semmit, se Istent, se hazát, se nemzetet, se túlvilágot, se államot, se emberi törvényt, se családot, se becsületet, se költészetet; aki megtagadja a múltat, nem bánja a jövendőt, akinek nincs más célja, mint a mai nap, más ura, mint az én, más törvénye, mint azt tenni, ami neki jólesik.” 140 éve írta ezeket a sorokat Jókai és sajnos a mai korunkra is aktuálisak. Melyik regényének előszavából idéztünk? *
11. Az 1870-es években politikai pályájában pálfordulás állt be, ellenzékiből kormánypárti képviselővé vált Tisza Kálmán pártjában, annak a Tisza Kálmánnak, aki a forradalom egykor üldözött hőse volt, majd hirtelen a Habsburg császárkirály miniszterelnöke lett. Jókai egyre kevésbé ismerte ki magát a politikában. Idősebb korában ironikusan jegyezte meg, hogy volt a nyakán hóhér kötele is, érdemrend szalagja is, mind a kettő ugyanattól a királytól. Publicisztikai munkássága töretlen volt, viszont regényeiben a történelmi témákhoz, kalandos históriákhoz nyúlt a későbbiekben. A három regénycím közül, melyik nem ebben az időszakban íródott? *
12. 1886-ban meghalt a felesége. Fogadott lánya, III. Róza (Laborfalvi Róza unokája) férjhez ment Feszty Árpád festőművészhez, velük, a „fiatalokkal” élt 11 évig. A Feszty-szalon hidat vert a költő és a számára lassan már idegenné váló kor közé. 1894 januárjában került sor Jókai írói munkásságának 50 éves jubileumi megünneplésére. Ekkor kezdték kiadni (5 éven át) összes műveinek százkötetes nemzeti díszkiadását. Az 1890-es évek végére nagyon magára maradt. Mi volt az az esemény ami miatt nemcsak családja támadta, hanem a nemzet is hálátlanul viszonyult iránta? *
13. 1900-ban ifjú feleségével ellátogatott a párizsi világkiállításra, ahol tiszteletére a francia írók díszvacsorát adtak. 1904 telét Nizzában töltötte. Hazafelé április 25-én a vonaton meghűlt, tüdőgyulladást kapott, állapota válságosra fordult.  Május 5-én hunyt el. Utolsó útjára ezrek kísérték. Melyik nagy költőnk hódolt Jókai Mór előtt az alábbi sorokkal? „Száz éve jöttél, vigasznak, csodának És dicsőségnek, Komárom fia, E ki hazának és a nagy világnak Száz könyved egy új magyar biblia. Mindig meséltél, hogy a bús valóság, A földi rabság tűrhető legyen, Hogy a szegény magyarság méla sorsát Feledje, rajtad csüggve szüntelen.” *
13+1. Számtalan regényét megfilmesítették. Többnek is Várkonyi Zoltán volt a rendezője. A három filmcím (regénycím) közül, melyik nem Várkonyi rendezés? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy
Google Forms