Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2015. július)
90 éve született

NAGY LÁSZLÓ

(Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.)
Kossuth-díjas költő, műfordító, szerkesztő

A huszadik századi magyar irodalom egyik meghatározó költője, nemes hagyományok örököse és megújítója. „Ősei a szerelemmel, Istennel tusakodó, súlyos szavú Balassi, a tizenhatodik század indulatos prédikátorai, a virágos kedvű, játékos Csokonai, az ostorozó Ady Endre, az ország szegénye József Attila, és versbe olvasztotta az európai líra merész újításait, modern törekvéseit.” – írta róla Tüskés Tibor. A „Versben bujdosó”-ról, életéről és költői útjáról kívánunk rövid képet adni kérdéseinkben.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
A kvíz beküldési határideje 2015. július 31.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. „Anyámat, a 17 éves Vas Erzsébetet héjagyorsasággal ragadta magához apám, a 34 éves Nagy Béla.” – írja a költő önéletrajzában. A házasságból négy gyermek született. Izabella, László, Mária, majd a költőnél tizenhárom évvel fiatalabb István, aki később más nevet választott, aki szintén ismert költő. Hogy hívják Nagy László öccsét? *
2. A költő paraszti családból származott, nem éltek gazdagon, de nem is voltak szegények. Amikor édesanyja elhatározta, hogy taníttatni fogja gyermekeit, az anyai nagymama elköltözött ……., ahol a magához vett unokáit (olykor heten is a nagymamára voltak bízva) gyámolította, gondozta őket, vigyázott rájuk. A tízéves Nagy László betegség miatt, (csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, amiért élete végéig bottal járt) 1938-ban, pár évet késve került a római katolikus polgári fiúiskolába. Hová? *
3. Rajztudásával már itt kitűnt. 1945 nyarán érettségizett a református kollégium kereskedelmi iskolájában. A rajz mellett az irodalmi érdeklődése is egyre erősebb lett. Ha nincs világháború, ha a gazdaság nem megy tönkre, ha nincs infláció, elhatározását, hogy felsőfokú tanulmányokat folytat a fővárosban, rögtön megvalósíthatta volna. Egy évet otthon töltött. 1946 augusztusában felvételt nyert az Iparművészeti Főiskola grafikus szakára. Majd a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt egy éven át. Festőnek készült és verseket írt. 1948-ban a betű és az írás mellett döntött, így ősztől a bölcsészkarra járt, előbb magyar-szociológia-filozófia, majd orosz szakra. Az 1949. évi könyvnapra jelent meg első verseskötete. Mi a címe? *
4. 1949 őszén állami ösztöndíjjal Bulgáriába utazott. Másfél évet töltött Szófiában. Megtanulta a nyelvet és a bolgár népköltészetet kezdte fordítani. Ekkor fordult a magyar népköltészet felé. Vallotta, hogy a népköltészet „… megtartó erő és haladó hagyomány.” Ezen időszak politikai torzulásai Nagy László versein is nyomot hagytak. Később maga hagyta el e versek nagy részét. Milyen nagy esemény történt a költő életében az 1952-es esztendőben? *
5. Az ötvenes években megjelent köteteiben nyomon lehet követni, hogy a derűs lélek hogyan komorodik el. Az 1956-os forradalom leverése mélyen megrendítette. Ennek a lelkiállapotnak is tükre, de ars poetica is az a vers, melyről kis túlzással azt állíthatjuk, hogy teljes egészében szállóigévé vált, a költő leismertebb műve lett. Ebből idézünk: „Létem ha végleg lemerült ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra?” Melyik verset keressük? *
6. Zelk Zoltán főszerkesztő a Kisdobos c. laphoz hívta munkatársnak. A gyermekújság 1957 elején megszűnt, a költő ezekben az években műfordításból élt. „Második hivatásomnak érzem, hogy külföldi költőket fordítsak, moderneket főleg.” – írja egy vallomásában. 1959-ben az …………. képszerkesztője lett. Haláláig ez volt a munkahelye, az utolsó években a lap főmunkatársa volt. Melyik újságnál dolgozott Nagy László? *
7. A hatvanas években kiteljesedik költészete. A költő igazi hangjára lel, az emberi létezés nagy és általános kérdéseihez fordul. Ha egyes szám első személyben szólal meg, akkor is egyetemes gondokat fejez ki. E versvilággal mutatnak rokonságot Nagy László portréversei, a Csontváryról, Bartókról és József Attiláról szóló költemények. Bennük találja meg a huszadik század legnagyobb példaadóit. Mindhárom művészt egyformán „gigászi” magasba emeli. Melyik alkotót nevezi a „Mindenség summáslegényének? *
8. 1968-ban, 1969-ben megjelentek műfordításkötetei. Az 1968-ban megjelent gyűjtemény, válogatás azokból a fordításokból, amelyek az előző tíz évben kerültek ki a költő keze alól: angol, spanyol, észak-amerikai, kubai, francia, bolgár, román, régi kínai versek. Az 1969-ben megjelent fordításgyűjtemény a délszláv népköltészetet mutatja be. A három kötetcím közül melyik nem fordításkötet? *
9. Kevés olyan kortárs festőt és költőt ismer a magyar művészettörténet, akit a belső lelki rokonság, az azonos erkölcsi tartás ennyire összefűzött, mint Nagy Lászlót és festő művészbarátját. A két alkotót, két eltérő kifejezési nyelvben ugyanazok a gondok, a világ nagy emberi kérdései foglalkoztatták: az emberi lét minősége, morális tartalma és jövőnk, az emberiség történelmének alakulása. Ki volt a kortárs festő, akinek művészetében a költő a saját költészetével legrokonabb törekvéseket fedezte fel, aki több kötetét illusztrálta? *
10. 1971-ben a könyvhét alkalmával személyesen is találkozott a Csillag a máglyán szerzőjével. Az Élet és Irodalom Heti jegyzetében így emlékezik vissza a kézfogáskor elhangzó évődő párbeszédre: „Belőled csak egyet nyomtattak …….., könyvedből igen sok ezret, személyeddel a találkozás mégis könnyebb. – Te is dugáru vagy nálunk, mint nemrég a nyloning – vette fel …. a kesztyűt, a szív-alakút.” Ki volt az erdélyi író? *
11. Nem jelent meg addig kötete, amelyet az olvasói és kritikai érdeklődés annyira várt és akkora elismeréssel fogadott volna, mint az 1973 őszén megjelentet, mely napok alatt elfogyott. Joggal írta 1974-ben: „Megérhettem, hogy verseim érvényt szereztek maguknak, bár nem tettem értük semmit, nem szervezkedtem, nem alázkodtam, nem vesztegettem se mást, se magamat.” Melyik kötete megjelenése után írta ezeket a sorokat? *
12. Az 1975-ös könyvhétre megjelent a Versek és versfordítások című gyűjteménye négy kötetben. Születésnapján az ötvenéves költőt a magyar irodalmi élet nagy tisztelettel és szeretettel köszöntötte. Portréfilm készült róla, melyben beszélgetőtársa az a költő/írótársa volt, akit rá két évre 1977 augusztusában így búcsúztatott: „Májusban a Szeret partjára nem viszünk meséskönyvet a kislányoknak … Tied az örök ifjúság …. De mi vacogunk a gyászban.” Kit búcsúztatott így a költő? *
13. Sorozatos csapások érték: családi bajok és baráti veszteségek, meghaltak idősebb művész- és írótársai, és nemzedékéből is számos barátját gyászolta. A magánemberi veszteségekhez a kinti világ súlyosbodó gondjai társultak. 1977 nyarán még sajtó alá rendezte új verseskötetét, Jönnek a harangok értem címmel, amelynek megjelenését már nem érhette meg, 1978. január 30-án, életének ötvenharmadik évében szívhalálban váratlanul elhunyt. A megemlékezések hónapokon át tartottak. Pályatársak nekrológokban, hozzá írt, neki ajánlott versekben, tanulmányokban méltatták munkásságát. Kinek a gyászverséből szól az idézet? „Szívós akarat és szűzi szelídség! Magad faragta márványkép, csak állsz. Szólj. Te ne halj meg. Végy emberszámba valamennyiünket. Légy vigasz is, - lám az is csak te lehetsz. Még parttalanabb a nép nélküled. *
13+1. Amikor Nagy László 1947 táján a költészet mellett döntött, a képzőművészet múzsájával továbbra sem szakított, de életében képeinek önálló, egyéni kiállításon való bemutatására nem került sor. Halála után rajzaiból, festményeiből, vázlataiból, képi és verses ötleteiből előbb Budapesten rendeztek kiállítást, majd az anyag országjáró körútra indult. 1980-ban a Magyar Helikon kiadásában rajzaiból, festményeiből összeállított kötet jelent meg. Mi az album címe? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy