nagymennyiségű táplálékot képviselnek

a többsejtűek telepes testfelépítésűek

zömmel többsejtűek

egy vagy többsejtűek

kettéosztódással, vagy telepfeldarabolódással szaporodnak

fény energiájának felhasználásával szervetlen anyagokból szerves anyag képződik

főleg édesvizekben fordulnak elő

akár a 200 m-t is elérheti

sárgásbarna színanyaguk van

telepfeldarabolódással szaporodnak

folyamatosan nőnek

a fonálszerű telepeket alkotó fajai közül legismertebb a fonalas zöldmoszat (békanyál)

mindig többsejtűek

helyhez kötöttek

többsejtes testfelépítés esetén testük telepes vagy szervekre tagolódik

sejtjeik zöld színtesteket tartalmaznak

táplálékot és búvóhelyet biztosítanak

lágyszárú, évelő

legismertebb képviselőik a páfrányok

nagymennyiségű vizet kötnek meg, védik a talajt a kiszáradástól, eróziótól, elhalt testükből humusz képződik

szaporodás: a spóra nedves környezetbe kerül – előtelep – ivarszervek – megtermékenyítés (az ostoros hímivarsejt vízcseppben úszik a petesejthez) – új növény

spórával szaporodnak

valódi szerveik vannak, gyökér, szár, levél, (virág nincs!)

a vizet testük felületén veszik fel

földalatti raktározó száruk a gyöktörzs, ebből évről évre újra nő

az árnyékos, nedves, párás környezetet kedvelik

testük már nem telepes, de igazi szerveik nincsenek

testükben az anyagszállítást szállítóedények végzik

levélfonákukon található a spóratok

igazi szárazföldi növények

testrészeik: rögzítő fonál, száracska, levélke