zömmel többsejtűek

kettéosztódással, vagy telepfeldarabolódással szaporodnak

folyamatosan nőnek

sárgásbarna színanyaguk van

a többsejtűek telepes testfelépítésűek

akár a 200 m-t is elérheti

többsejtes testfelépítés esetén testük telepes vagy szervekre tagolódik

mindig többsejtűek

táplálékot és búvóhelyet biztosítanak

fény energiájának felhasználásával szervetlen anyagokból szerves anyag képződik

főleg édesvizekben fordulnak elő

helyhez kötöttek

nagymennyiségű táplálékot képviselnek

telepfeldarabolódással szaporodnak

egy vagy többsejtűek

a fonálszerű telepeket alkotó fajai közül legismertebb a fonalas zöldmoszat (békanyál)

sejtjeik zöld színtesteket tartalmaznak

spórával szaporodnak

nagymennyiségű vizet kötnek meg, védik a talajt a kiszáradástól, eróziótól, elhalt testükből humusz képződik

testük már nem telepes, de igazi szerveik nincsenek

szaporodás: a spóra nedves környezetbe kerül – előtelep – ivarszervek – megtermékenyítés (az ostoros hímivarsejt vízcseppben úszik a petesejthez) – új növény

testrészeik: rögzítő fonál, száracska, levélke

igazi szárazföldi növények

földalatti raktározó száruk a gyöktörzs, ebből évről évre újra nő

lágyszárú, évelő

legismertebb képviselőik a páfrányok

levélfonákukon található a spóratok

valódi szerveik vannak, gyökér, szár, levél, (virág nincs!)

a vizet testük felületén veszik fel

testükben az anyagszállítást szállítóedények végzik

az árnyékos, nedves, párás környezetet kedvelik