Csorba Győző könyvtár – Irodalmi kvíz (2014. február)
25 éve hunyt el
MÁRAI SÁNDOR
Kossuth-díjas magyar író, költő, újságíró
(Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.)

Márai Sándor a szellemi élet különféle irányzatai számára mindig is vitatott szerző volt. Viszont sem életében, sem halála óta senki sem vitatta, hogy a XX. század magyar irodalmának egyik legjelentékenyebb alakja. Akik nem kedvelték, azok is elismerték gondolatgazdagságát, „magaslati levegőt árasztó írásművészetét.” Emigráns léte, bolsevizmus-ellenessége miatt és még inkább, mint a klasszikus polgári eszmények irodalmi képviselőjét, – hazája elhagyása után – műveit tudatosan kiiktatták a magyar irodalmi életből. Mára már az európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon külföldön is, különösen Olasz- és Franciaországban. Itthon napjainkban az író reneszánszát éli; újabb és újabb kiadásokat érnek meg könyvei, megfilmesítik műveit, színházi darabjait újra műsorra tűzik.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. Az író családja szepesi szász família volt, akik már korai századainkban is tisztes városi rangokat viseltek. Országos, olykor világhírű jogtudósok kerültek ki nemzedékeikből. (Márai apja is ügyvéd, jogtudós, a kassai jogászkamara elnöke volt). Közéleti érdemeik miatt kaptak magyar nemességet a "Márai" előnévvel. Mi volt a család eredeti neve? *
2. A középiskoláját befejező Márai olyan művelt diákember volt, aki írt, olvasott, beszélt magyarul, németül és franciául. Valamennyi tantárgyban kitűnt. Már ekkor írt verseket. Ugyan prózaíró lett, de a költészet mindvégig megmaradt, mint játék, mint szenvedély. 1918-ban jelent meg első kötete, az Emlékkönyv, mely tizenhét verset tartalmazott, száz példányban jelent meg, s amely szárnypróbálgatás nem maradt visszhang nélkül. Ki írt kedvező kritikát Márai első könyvéről? *
3. Kamaszkori lázadásnak tűnt, ahogy saját gyökereivel szembeszállt 1919-ben. 19 évesen publicistája lett a Vörös Lobogónak. Minden bizonnyal inkább saját írásainak fogadtatása foglalkoztatta, s nem a mozgalom ideológiája. A „dicsőséges 133 nap” bukása után családja biztonságosabbnak látta, ha külföldön folytatja tanulmányait. Hol kezdte „vándoréveit”, melyik országba távozott? *
4. 1923-ban feleségül vette Matzner Ilonát, aki méltó társa volt élete végéig. Bár mindkét családfő áldását adta rájuk, Márai mégis úgy szöktette meg Kassáról jövendőbelijét. Budapesten Párizs felé utazva kötöttek polgári házasságot. 1936-ban, hogy védje zsidó származású feleségét, aki ekkor tért át a római katolikus hitre, megtartották az egyházi szertartást. Mi volt a felesége beceneve? *
5. 1928-ban feleségével hazaköltöztek Párizsból. Legtermékenyebb írói korszaka az 1930-as évekre esik. Ebben az időszakban írta azt a regényciklusát, melyben egy család történetében rajzolja meg kötetről kötetre a polgári lét társadalmi és lélektani helyzeteit. A Zendülők, a Féltékenyek és folytatásképpen már a háború alatt és után írt Sértődöttek számos kötete színvonalban és hitelességben semmivel sincs mögötte az európai nagy polgárcsalád-ábrázolásoknak, Thomas Mann A Buddenbrook-ház-ának és Martin du Gard A Thibault-család-jának. Mi a regényciklusban szereplő család neve? *
6. Önéletrajzi elemekből szőtt regénye, önvallomás és társadalomrajz. Kritikusok Illyés Gyula Puszták népe című szociográfiájával és Kassák Lajos Egy ember élete című regényével állították egy sorba. Művében választ keres arra, hogy meg lehet-e őrizni az értékeket, meg lehet-e menteni az értékrendet az egyén és a történelem kataklizmái közepette? Élete főművének is nevezik. Mi a regény címe? *
7. Melyik az a sikerkönyve, mely egy beteljesületlen szerelem története, az újratalálkozás során elbeszélve. A regény férfi főhőse húsz esztendővel korábban szétrombolt egy bontakozó szerelmet azzal, hogy a lány nővérét, Vilmát vette feleségül. Vilma halála után a férfi hazalátogat, a nő akkor tudja meg, hogy Lajos nősülése előtt levelekben könyörgött hozzá, hogy szökjenek meg. De ezeket a leveleket ő sohasem kapta meg. A regényt többször kiadták és 2008-ban film is készült belőle. Melyik regényről van szó? *
8. Az író 1941-ben, szülővárosa Magyarországhoz való visszacsatolása után ellátogatott az „örök városba”, Kassára. Erről, az egynapos látogatásról számol be abban a művében, mely nem úti beszámoló, nem riport, hanem arra adott alkalmat, hogy szembenézzen az őt leginkább foglalkozató problémákkal: a háborúval, haza és Európa kapcsolatával, az író feladataival, erkölcsi kérdésekkel. A mű hozzásegít a Márai életmű alapgondolatainak megértéséhez. Melyik könyve ez? *
9. „A magyarság, mint az európai műveltség, a humanizmus egyik utolsó keleti végvára, minőségi kultúrát épített az elmúlt évszázadokban, s ezt a művét leggyakrabban történelmileg rendkívül kedvezőtlen feltételek közepette végezte.” 1942-ben jelent meg az a tanulmánya, melyből az idézet szól, melyben Európa s benne hazája sorsa iránt érzett aggodalmát fogalmazza meg, ám egyúttal a kultúra egyetemes erejébe vetett hite és a magyarságnak a Duna-medencében megadatott szerepe arra ösztönzi az írót, hogy a „minőség igényének” és a „keresztény műveltség hagyományának” értékőrzésére buzdítson. A mű mai korunk égető problémáira is felel. Mi a címe a tanulmánynak? *
10. 1945 után, a kommunisták hatalomra kerülésekor egyre jobban érlelődött benne a gondolat, hogy elhagyja hazáját. A diktatúrával a megalkuvást nem tudta vállalni. Az emigrációra az alkalmat a Svájcban megrendezett értelmiségi találkozó adta. Feleségével és nevelt fiával … -ban végleg elhagyta Magyarországot. Hányban emigrált Márai? *
11. Emigrációja után évekig Olaszországban élt még, aztán az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, de az ottani életformához, életszemlélethez nem tudott alkalmazkodni. Egyetlen Amerikában írt regénye sem ott játszódik, hanem olasz környezetben. Melyik művéről van szó? *
12. Az 1956-os forradalmi eseményeket mindvégig figyelemmel kísérte, reménykedve, hogy hazája felszabadul a szovjet megszállás alól, Münchenbe utazott, hogy hazajöjjön. A nyugatnak soha nem bocsátotta meg, hogy nem nyújtott segítő kezet Magyarországnak. A forradalom leverése után melyik versével üzent a magyaroknak? *
13. A naplóíró Márai legalább olyan jelentős, mint a regényíró. A naplók betetőzése az az önvallomásos visszaemlékezés, mely könyvében összegzi mindazokat a hatásokat, amelyek segítették írói egyénisége kialakításában, s önmaga számára is igazolja, hogy el kellett hagynia Magyarországot, ahol a diktatúra megszüntette a polgári életformát. Melyik könyvéről van szó? *
13+1. 1986-ban meghalt a felesége, majd 1987-ben nevelt fiát is elveszítette. 1989. január 15-én írta utolsó naplóbejegyzését. „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” Február 21-én önkezével vetett véget életének. Hol van eltemetve Márai Sándor? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy