Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2015. március)
130 éve született
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
(Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, 1936. november 3.)
költő, író, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja

Kosztolányi Dezső, a Nyugat nagy költőnemzedékének ahhoz a legelső vonalához tartozik, amelyet Ady Endre, Babits Mihály, Tóth Árpád, Füst Milán, Juhász Gyula és ő fémjelez. Ők mind bölcsészként, tanárjelöltként indultak, igen nagy és széleskörű műveltséggel rendelkeztek. Kosztolányi, amellett, hogy kiváló költő volt, prózája a magyar regény- és novellairodalomnak az egyik csúcsa. Bravúros műfordító, kitűnő esszéíró, lebilincselően író újságíró volt, mindemellett nyelvtudása, kitűnő modora révén ő mozgott a legotthonosabban Európában, szinte minden író-kortársával kapcsolatot tudott teremteni.
E havi kvízünk róla szól.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki. A kvíz beküldési határideje március 31.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. A Kosztolányi ősök valaha főnemesek voltak. „Egy daliás, ősz magyar, 48-ban honvéd százados, ezután emigráns, két évig Törökországban, ahol a szultán udvarában énekes, majd New Yorkban él tizenkét évig, szenet hord, selyemre fest, végül üzletet nyit.”. – írja a költő önéletrajz-töredékében ………………-ról. Hazatérése után …….. letelepült, szép polgárházat építtetett, innen került egyetemre Kosztolányi Árpád, a költő édesapja, itt vette feleségül a szintén polgári családból származó Brenner Euláliát, majd itt született meg Kosztolányi Dezső. Melyik felmenőjéről ír önéletrajz-töredékében? *
2. Hatodikos gimnazista korában már iskolai újságot szerkesztett. Az iskolában összetűzésbe került az önképzőköri tanárával, minek következtében kizárták a gimnáziumból, ahol édesapja volt az igazgató. Előbb a szegedi gimnáziumba íratják magántanulónak, majd vissza a szabadkaiba, ahol kitűnő eredménnyel érettségizett. 16 éves volt, mikor első versét közölte a Budapesti Napló. Mi a vers címe? *
3. Kiváló nyelvérzékét az apjától és a nagyapjától örökölte. Több nyelven folyékonyan beszélt. A latin, a német és a francia nyelvet még diákkorában tanulta meg, az olasz az angol és a spanyol nyelvet később. 1903-ban a budapesti bölcsészkar magyar-német szakos hallgatója lett. 1904 őszén beiratkozott a bécsi egyetemre, melyből hamar ki is ábrándult. Hol fejezte be tanulmányait? *
4. Egyre több cikke jelent meg különböző lapokban. Rengeteget olvasott ezekben az időkben. 1907-ben megjelent első verseskötete, mely egyszeriben az újuló magyar költészet egyik vezéralakjává avatta. A kötet fogadtatása igen kedvező volt, egyvalaki bírálta csipkelődve, epésen: „Ő művész, ő költő, ő író, nem tudom, hogy mindenkivel meg tudom-e magam értetni: ő irodalmi író. Bevallom, hogy ez az én számból nem éppen dicséret ez ma, amikor egyre biztosabban kezdem gyűlölni az irodalmat.” Ki bírálta metsző kritikával Kosztolányi első kötetét? *
5. 1908 és 1910 között sokat vándorolt. Európa különböző országaival ismerkedett. Rómában értesült róla, hogy a szabadkai kislány, akiért rajongott, s aki miatt oly gyakran utazott ekkortájt Szabadka és Budapest között, éretlen volt még arra a nagy érzelemre, melyet ő táplált iránta. Hogy nevezte el a költő Lányi Hedviget? (A kapcsolatukról szóló dokumentumregény címe is ez.) *
6. 1910 telén Kosztolányi a Vígszínházban megismerkedett Harmos Ilona színésznővel. Együtt járásuk idején kapcsolatuk hullámzó: szakítások és újrakezdések története volt. Végül 1913 májusában összeházasodtak. Hozzá írott versei közül, melyikből idéztünk? „de hittem a te két jó-jó szemedben a két szemed mélyén horgonyt vetettem és mindig a lélekbe-szembe hittem, most is hiszek, megálltam, várok itten.” *
7. A következő esztendőben, 1914-ben jelent meg fordításkötete, melyben megmutatkozik a huszonéves költő szenvedélyes világirodalmi érdeklődése. Mi volt a kötet címe? *
8. Műfordításköteteiben távol-keleti, japán és kínai költők versei is szerepelnek. Melyik kínai költő versének fordítását idéztük? „A városon kívül tűnődve járok és bámulom a tébolyult világot.” *
9. A háború borzalmai felnőtté és egyben kiábrándulttá tették Kosztolányit. A gyermekkor menedéke egyre távolabb került időben tőle, s a gyermekkor álmai, vágyai is mintha együtt távolodtak volna el az emlékekkel. Egykori önmagának "kincsei", álmai nem, vagy éppen másképp valósultak meg, mint azt szerette, képzelte volna. Melyik verséből való az idézet? „Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban s már nem vagyok otthon az égben.” *
10. Kosztolányi a húszas években elsősorban regényeket írt. Melyik az a regénye, amelyben lesújtó bírálatot mond a kor haszonélvezőiről, Vizyékről, s a korszak jellegzetes típusáról, a „bankifjúról” János alakjában? *
11. Számtalan művét megfilmesítették és még többet színpadra vittek. A nagyregényeiből készült filmek közül, melyiknek nem Ranódy László a rendezője? *
12. Ezekben az években megszaporodtak nyelvművelő cikkei: hittel vallja írásaiban, hogy a magyarság csak akkor maradhat meg Európában, ha óvja nyelvét és hagyományait. Ezeknek az írásoknak egyikéből szól az idézetünk: „Csak az anyanyelvvel nem lehet jóllakni, csak attól nem kapunk soha csömört, csak azt fogadjuk magunkba korlátlanul,…. .” Mi annak a kötetnek a címe, amelyben Kosztolányi nyelvről, nyelvhasználatról, nyelvművelésről, írásról és olvasásról szóló írásai vannak egybegyűjtve? *
13. Ki írta az alábbi sorokat, az 1933-ban megjelent Esti Kornél című novellafüzér figurájáról? „Ez az alak az ő másik énje, az ő érzelmes és polgári énjének csúfondáros és korlátlan mása, aki kimondja és főképpen megteszi mindazt, amit ő szeretne, a tizenkilencedik századvég regényesen szabad életét éli Kosztolányi Dezső helyett, aki csak ül az íróasztalnál és dolgozik, dolgozik, végzi mindennapi robotját a háború utáni társadalom, a pénzkeresés s a családi élet jármába törve.” *
13+1. Ugyanez évben jelentkeztek betegsége első tünetei. Hogy kibírja a kibírhatatlant, rengeteget dolgozott. Lírájának csúcspontja az az 1935-ben megjelenő kötet, aminek a címét keressük, amelynek egyik kulcsverse a Halotti beszéd. A vers központi érzése is az egyetemes részvét, melyet így fogalmazott meg egyik írásában. „Hirdetni kell a szent közösséget, amelyet a természet alkotott meg, azt a magas hazafiságot, mely magába ölel minden teremtményt (…), minden lélegzőt, minden élőt…” *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy