G. K. Chesterton:  A notting hill-i Napóleon

Chestertonnak A notting hill-i Napóleon volt az első regénye, s egyfajta szellemi kiáltványa is. A jövőbeli Londonról szól, mely elvesztette hitét a forradalmakban és demokráciában, akár egy csendes és unott hivatal. Rendszere véletlenszerűen választ királyt, de azok egyike fügét mutat e száraz kornak, visszaállítani igyekszik a középkor sokszínűségét, városnegyedek egyéni arculatait és hűbérjogait. Reformjain lángra kap egy fiatalember, aki egyik negyed, Notting Hill élére kerülve hadat állít és csatákat vív a más városrészek betolakodóival. Elkötelezettsége követőkre talál ...

G. K. Chesterton:  A katolikus egyház és a megtérés

E könyvét Chesterton saját élményeiből és gondolataiból formálta, ebből írt személyes hangú, érdekfeszítő beszámolót, sőt vitairatot arról az egyedülálló, izgalmas, mindig egyéni kalandról, ami az Isten felé vezető úton elindulók osztályrésze. Nem úgy követi végig saját megtérését, mint Szent Ágoston vallomásaiban, mégis saját útkeresése odüsszeájára épül a könyv, a hamis előítéletek és más árnyak honán keresztül. Bátorságra volt ehhez szükség a protestáns évszázadok súlyával megrakott, hagyományával csigamód összenőtt Angliában.

Hilaire Belloc:  A nagy eretnekségek

Chesterton jóbarátja, szellemi-hitbéli írótársa, inspirálója volt a nálunk – érthetetlen módon – szinte teljesen ismeretlen Hilaire Belloc. Közösségüket jelzi, hogy G. B. Shaw kettejüket Chesterbelloc-ként emlegette. Könyveiben azonban markánsan kifejeződik eltérő vérmérséklete, egyénisége – és érdeklődése. A kalandra termett, harsány Belloc – talán érthetően – történész és utazó volt – szépirodalmi művei mellett. Ennek megfelelően esett a választás angol földön máig népszerű könyveiből A nagy eretnekségek című kötetre. Ebben „öt fő hadjárat“-ot vesz sorra, melyek egy-egy típust képviselnek s bármelyikük győzelme a katolikus egyház és tanítás megsemmisülését jelentette volna. Az arianizmustól a modern kor eretnekségéig kalauzoló (mondhatni) útikönyv különleges, kalandos szellemi ösvényen vezet végig, nyaktörő (szellemi) mélységek fölött, s magaslatairól pillanthatjuk meg azok egészét, összefüggéseit s látjuk ezt a gigászi küzdelmet, mely a világgal együtt ér majd a végéhez.

Robert Hugh Benson:  Jöjj, kínpad! Jöjj, kötél!

Végül Robert Hugh Benson talán legnépszerűbb történelmi regényét tennénk a polcra, melynek az anglikánná váló Anglia a színtere, I. Erzsébet uralkodása idején. A megmaradt katolikusok, főként papjaik üldöztetésének eseményei és légköre meghökkentő lehet, hisz az angol történelem e korszakáról a legtöbben alig tudunk valamit. A könyv hitelességét a többségükben valós szereplők és történetük adja (az előszó pontosan megnevezi őket). A fenyegetettség egy család kötelékeit végső próbára teszi, és a szerelmespár sem kerülheti el a hithűség válaszútját. Bensonhoz e téma azért is igen közel állt, hisz maga a canterbury érsek fia volt, s már anglikán lelkészként tért át, s lett katolikus pap. A hazájában töretlenül népszerű írótól magyarul eddig csak A világ ura című lenyűgöző utópiája jelent meg, amit mindentől függetlenül érdemes elolvasni  (érdekes, hogy Ferenc pápa a Pázmányon tett látogatásán minap hosszan méltatta, mint kedves könyvét).