Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2015. június)
85 éve született
TÜSKÉS TIBOR

(Szántód, 1930. június 30. - Pécs, 2009. november 11.)
író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő

Tüskés Tibor hatalmas életművének – hetvenegy önálló kötet, több ezer tanulmány, esszé, kritika – irodalomkritikai, tudományos feldolgozása csak ezután következik. A sokfoglalkozású író – aki egyben tanár, szerkesztő, könyvtáros, irodalomtörténész is volt – példamutató munkásságát és emberségét próbálja felvillantani e havi irodalmi kvízünk.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.

A kvíz beküldési határideje 2015. június 30.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. „Apám szolgálatba ment. Nálunk a szolgálat az nem szolgaságot jelentett, nem alávetettséget, hanem pontosságot, a vállalt kötelesség teljesítését.” - vallotta Tüskés Tibor gyermekkorára visszaemlékezve. S bár ő egészen más pályán mozgott, ezeket a szabályokat magára nézve egész munkássága során kötelező érvényűnek tekintette. Mi volt az édesapja a foglalkozása? *
2. Szülőfalujában Szántódon nem volt iskola. Amikor ő is iskoláskorú lett (bátyja, aki hét évvel idősebb volt nála, akkor már Kaposváron volt internátusban), a család úgy döntött, hogy városba költöznek. A Balaton melletti világ élményei után a városi közösségbe való kerülés óriási változás volt a gyermek Tüskés számára. Az elemi iskola után, 1940 és 1948 között a Piarista Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A piarista diákévek életre szóló nyomot hagytak életében, gondolkodásmódjában. Melyik városban végezte az elemi és középiskoláját az író? *
3. A piarista atyák könyveket, folyóiratokat adtak diákjaik kezébe. Így lett a 16 éves diák 1946-tól egészen haláláig előfizetője a magyar irodalmi közélet és a katolikus szellemiség folyóiratának. A ’60-as évektől aztán nemcsak előfizetője, hanem a szerzők között is megtalálható a neve. Melyik lap címét keressük? *
4. 1952-ben szerezte meg magyar-történelem szakos diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az egyetem elvégzése után, 1953-ban feleségül vette diákkori szerelmét, Szemes Annát, akivel a gimnáziumban és az egyetemen is együtt jártak. Tanári pályáját a dombóvári gimnáziumban kezdte, felesége viszont Pécsett kapott állást, így egy év után kérte Pécsre való áthelyezését. Melyik az a pécsi gimnázium, melyben húsz éven át (1953-1973) tanított? *
5. Hogy az idegen városban otthon érezhesse magát, elkezdte felfedezni a település történelmi múltját, kulturális értekeit, irodalmi emlékhelyeit. Ennek a kultúrtörténeti búvárkodásnak eredménye az a számtalan önálló kötet, elemző írás, esszé, szociográfia, amellyel választott szűkebb hazáját, Pécset megajándékozta. A három Péccsel foglalkozó önálló kötet közül melyik az író első könyve? *
6. 1959-ben egy induló irodalmi lap főszerkesztői megbízatását vállalta akkor, amikor párhuzamosan egy főiskolai tanársegédi állást is felajánlottak neki. Egész életművére talán a legmélyebb hatást gyakorolta ennek az irodalmi folyóiratnak a szerkesztése, melyet öt éven át végzett, s melyből a hatalom távolította el világnézeti, esztétikai felfogása miatt. Melyik folyóiratról van szó? *
7. Szerkesztői munkálkodásának egyik legnagyobb gyümölcse kapcsolatrendszerének kitágulása volt. „Szerencsés vagyok: nagy nemzedékek tagjai nyújtották felém a kezüket. Találkoztam Weöres Sándorral és Pilinszky Jánossal, asztala mellé ülhettem Illyésnek és Németh Lászlónak, beszélhettem Kodolányival és Veres Péterrel.” – írja visszaemlékezésében. A felsoroltaknál sokkal többen voltak, akikkel kapcsolatba került és akkor még hol vannak a „pécsi mesterek”: Várkonyi Nándor, Martyn Ferenc, Fülep Lajos, Lovász Pál, Bárdosi Németh János és Csorba Győző. A pécsi mesterek közül kit tekintett szellemi atyjának, akinek az emlékkönyve az ő szerkesztésében jelent meg 1993-ban? *
8. A főszerkesztői székből való eltávolítása után Tüskés Tibor 1965 novemberéig nem publikált a lapban. Mellette való demonstrációként ezt a hozzáállást követte több barátja, kortársa: többek között Fodor András, Illyés Gyula, Mészöly Miklós, Weöres Sándor. Majd fél éven belül Csorba Győző is otthagyta a szerkesztőséget. „Kedves Győzőm, megbocsáss, hogy múltkori leveledre ilyen sokáig nem válaszoltam. Ugyanis: nem tudtam, hogy küldjek-e, ne küldjek-e verseket a >tüskétlenített< Jelenkorba. Most, hogy írod: nem csak tüskétlen, de csorbátlan is lesz – ilyen tökéletes folyóiratba, melynek se tüskéje, se csorbája többé, igazán nem merek írni.” Kinek a tollából származik az alábbi levélrészlet? *
9. Írói tevékenységének kibontakozása a ’70-es évek közepétől, a tanári és szerkesztői munka befejezésétől figyelhető meg. Míg 1973-ig, azaz 43 éves koráig 11 önálló kötete jelent meg, addig élete hátralévő 36 évében 59! Rengetet olvasott és rengeteget írt. De nemcsak sokat írt, hanem sokfélét is. Levelet, esszét, kritikát, monográfiát, szociográfiát és még a szépírással is kacérkodott. Az alábbi három monográfia közül melyiknek nem Tüskés Tibor a szerzője? *
10. Három vaskos kötetben jelent meg levelezésük …………., a költő-írótárssal, akihez legmélyebb barátság fűzte. A közös somogyi múlt, az irodalomról való rokon gondolkodás, az azonos értékítélet, a Balatonhoz való ragaszkodás mind hozzájárult ahhoz a lelki és szellemi azonosuláshoz, mely a nehéz helyzetekben, a mélypontok alkalmával – irodalmi vagy magánéleti (Jelenkortól való eltávolítása, válása) – mutatkozott meg leginkább. Ki volt Tüskés Tibor legjobb barátja? *
11. 1973-as évben szakított a tanári pályával, s a Pécs Városi Könyvtár Pedagógiai Könyvtárának tudományos munkatársa lett, egészen 1977-ig, amikor a Kritika c. folyóiratban megjelent A kultúra helyi gondjai című írása, minek következtében állást kellett változtatnia. Így került a Baranya Megyei Könyvtárhoz, ahol nyugdíjazásáig, 1991-ig dolgozott. Ezek alatt az évek alatt több repertórium és bibliográfia összeállítása is fűződik a nevéhez. 1985-ben újra indult Pécsett az önálló könyvkiadás a Baranya Megyei Könyvtárban, melynek munkálatait 5 évig végezte. Majd ennek a könyvkiadásnak lépett örökébe az az önállósult kiadó, mely ma is működik, s tevékenységét országosan is több elismeréssel méltatták. Mi a kiadó neve? *
12. Tüskés Tibor legkedveltebb műfaja az esszé volt. Írásainak legjelentősebb részét ezek teszik ki. Élete során írt szociográfiai esszét, monografikus esszét, művészetfilozófiai esszét. Különösen utazásainak „gyümölcsei”, tájesszéi „hajszálnyi közelségben vannak a szépirodalomhoz. (Kalász Márton). Mindez a benne lévő olthatatlan szomjból fakadt, amellyel a különböző tájakat és kultúrákat meg akarta ismerni, fel akarta fedezni. A három munkája közül melyik nem esszékötet? *
13. Már gyakorló tanár korában meggyőződéssel vallotta, hogy fokozottabb figyelmet kellene fordítani az ifjúság szépérzékének, művészi ízlésének fejlesztésére, esztétikai nevelésére. Ennek a gondolatkörnek kiteljesedését, a különféle művészeti ágak egymáshoz való viszonyát vizsgálja a ……………….. című kötete, mely életének egyik legnehezebb írói vállalkozása volt, s mely munkásságának egyik legtartalmasabb, képanyagát és tipográfiai megoldásait tekintve legszebb könyve lett. Az író melyik művét keressük? *
13+1. Életének utolsó évében megszaporodtak betegségei. 2009. november 11-én, hetvenkilenc éves korában hunyt el. 2008 végén, a körülötte „bezáruló” világ eseményeire való reagálásait, fájdalmait, érzéseit írta meg naplójegyzeteiben, mely írások az író halálának ötödik évfordulójára, 2014-ben jelent meg. Mi a vallomáskötet címe? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy