Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2013. április)
MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA – JUHÁSZ GYULA
1964 óta minden hónap április 11-én ünnepeljük – József Attila születésnapjára emlékezve – a magyar költészet napját. Ugyanezen a napon született a XX. századi magyar irodalom másik kiemelkedő alkotója, egyik legnagyobb prózaírónk (aki költőnek sem az utolsó) Márai Sándor, akinek költészetről vallott gondolataiból származik az alábbi idézet.
„Vannak megfoghatatlan dolgok. A költészet is ilyen. Egyszerre lágy és kegyetlen, őszinte és meseszerű, valós és valótlan, érthető és átláthatatlan. Vagyis: emberi mértékkel kifejezhetetlen. A költő nem különb, mint a többi ember. Más. Nagyobb távlatokban gondolkozik, mert gondolkozni és csalódni született, hiszen ő érzi át legjobban az emberi lét szomorú halandóságát, múlandóságát. Visszavonhatatlan, áthághatatlan fal választja el a világtól, méghozzá az a zsenialitás, amivel értünk küzd, s ez legjobban neki fáj.”
Ilyen – az emberi lét szomorúságát hordozó – visszahúzódó, csöndes költőnk Juhász Gyula, akinek április 4-én volt születésének 130 évfordulója. E havi irodalmi kvízünkben őrá emlékezünk, őt idézzük meg kérdéseinkben, a XX. század elején fellépő Nyugat-nemzedék egyik legjelentősebb költőjét, az Ady halála és József Attila költői beérése közötti évtized irodalmának egyik legnagyobb alakját.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. Juhász Gyula vallásos katolikus családból származott. A vézna, félénk fiú ifjúsága olvasással, ábrándozással telt, papi pályára készült. Rendi gimnáziumban érettségizett és kispap lett a 19 éves Juhász Gyulából. De szabad szelleme, életvágya szembeszállt keresztény katolicizmusával, rájött, hogy a papság mégsem neki való. Hátat fordított az egyházi életnek és beiratkozott a budapesti egyetemre magyar-latin szakos tanárnak. Melyik rend kötelékeibe tartozott 1893-1902-ig? *
2. Egyetemi évei alatt (1902-1907) csoporttársai voltak Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, kikkel jó barátságba is került. Együtt indultak költőnek, a nemzedék nagy reménységei voltak. 1905-ben megismeri az irodalomba robbanó Adyt és költészetét, akit mindvégig a kor szellemi vezérének tart. A három költőtárs közül ki mondta Juhász Gyuláról a következőt: „Ez a hárfalélek mindenre megrezdül.” *
3. A diploma megszerzése után vidéki gimnáziumokban tanított, ahol nem volt megfelelő társasága, számkivetettnek érezte magát, ugyanakkor 1907-ben szülővárosában, Szegeden megjelent első verseskötete. Az elkeseredett, borús időszak után a szellemi élet közepébe került, A Holnap antológia egyik költője lett, Adyval és Babitscsal együtt országos hírű költővé vált. Melyik az a város, ahol az irodalmi mozgalom nagy hatással volt Juhász Gyula eszmei fejlődésére? *
4. A fiatal költő a színház szerelmese lett. A színfalak mögötti kábítóan izgalmas világ önmagában is el tudja csavarni egy rajongó természetű, költői hajlamokkal megáldott-megvert hírlapíró fejét. Hát még a színésznők! Melyik idézet köthető ahhoz a hölgyhöz, akitől egy életre szóló sebet kapott? *
5. Juhász Gyula számára Anna, a szerelem jelképe. Pedig igazán nem is az a nő volt, aki méltó lett volna a költő magasztos szerelmére. Az Anna-versekben megjelenő színésznőnek valójában kevés köze volt ahhoz az élő múzsához, aki nevet adott a halhatatlan szerelemnek. Anna költői alakjában összeolvadnak a későbbi reménytelen szerelmei is. Kihez szólnak az alábbi sorok? „Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, / Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. / Ha balgaság, ha tévedés, legyen, / Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!” *
6. A költő rajongott a képzőművészetért. Ő maga is nyitott meg kiállítást a színes és hangos nagyvárosban, ahol A Holnap született, ahol régi és új műveiből  kiállítást rendeztek annak a festőnek, akit már ismert, de akivel akkor került közelebbi barátságba. Ki volt a festő? *
7. A pezsgő évek után ismét vidékre került, újra egyezkednie kellett a magánnyal, a véglegesnek látszó sorssal. A kisváros (Szakolca) zárt és szűk világa bánatossá, levertté tette. Első  szakolcai  levele tele van rezignált szomorúsággal. Kihez írta az alábbi levélrészletet? „Évek előtt te írtál és éreztél így: Tomiba menve, Fogarasra… Követlek a számkivetésbe, boldog előd, aki már az ország szívébe jutottál, jó későn, de végre mégis igazán, örökösen…” *
8. A szakolcai évek, egész költői világát átformálják. Lírájában a szüntelen melankólia, vallásos áhitat feloldódik a megbékélés harmóniájában. A sivár élet valóságával szemben keres valami távlatot: vigasztaló, felemelő, megnyugtató perspektívát. A valóságszemlélete teszi nagy költővé. Sorra születnek legnagyobb költeményei. A felsorolt verscímek közül, melyik az, mely nem ebben az időszakban keletkezett? *
9. Juhász Gyula művészetének magasba ívelése egybeesik sorsa mélybe zuhanásával. Elhagyatottsága, boldogtalan élete, gyenge idegzete, édesapjától örökölt betegsége közrejátszott abban, hogy 1914 márciusában Budapesten bekerült a Rókus kórházba. Mi történt vele? *
10. A kórházban a feléje irányuló részvét egy megértő társsal is megajándékozza. A Világ szerkesztőjének megbízásából felkeresi egy fiatal újságírónő, a huszonöt éves Eörsi Júlia, aki kitartó szeretetével elősegítette gyógyulását, aki által Juhász Gyula lelkében még egyszer kivirágzott a tavasz. Újra tudott örülni az életnek. Mely verse jelent meg 2014-ben a Világban? *
11. Eörsi Júlia volt az első nő Juhász Gyula költészetének ihletői közül, aki viszonozta rajongását, törődött vele, megpróbált rendet teremteni a magát könnyen elhagyó költő életében. Hogy a költő miért nem tudott megkapaszkodni ebben a szerelemben sem, lehet, hogy éppen az riasztotta, hogy ez realizálhatónak látszott, és ő a valóság elől inkább mindig az emlékekhez menekült. Mi vetett véget a majd egy évtizedig tartó kapcsolatnak? *
12. A négy év háborús esztendő nagyon megviselte. A szörnyű tapasztalatok után a humanizmus győzelmét várta, annak az időnek eljövetelét, amikor az ember valóban ember lehet. Ösztönös demokratizmusa, az otthonról hozott negyvennyolcas hagyományok emléke, Adyhoz fűződő rokonszenve, nehéz életsorsa, mind arra indította, hogy optimizmussal ítélje meg a jövendőt. Életének tulajdonképpen egyetlen derűs korszaka volt: 1919. Ez időben már újra otthon van Szegeden és fontos társadalmi feladatokat vállal. Derűs bizakodó, tevékeny: mintha melankóliája teljesen elmúlt volna, szervez, lelkesít, előad. Szinte gyermeki tisztasággal hitt a jó győzelmében, hirdette a békés aranykort, a mindenkire ráragyogó szeretet beteljesülését. A három idézet közül melyik idézet az, mely e korszak nagy verseiből való? *
13. Vidéki magánya, betegsége, valamint az 1919-es fordulattal bekövetkező változások mind közrejátszottak Juhász Gyula egyre fokozódó elszigetelődésében. Egyetlen vigasza a költészet. A nagy társadalmi problémák, a művészi szépségekben gyönyörködés, a valóság terhei elől menekülő vallásos áhítat – ez a költői világa. Versei halk hangúak, lélekhez szólóak, finoman árnyaltak. Melyik évben írta az alábbi sorokat? „Szeretem e világnak minden gyönyörűségét / És minden bánatát, a napot és esőt, / A márciusi zsongást, a decemberi békét, / A kelő csillagot és a lepihenőt.” *
+1 Ha szomorú élete ketté is tört, életműve így sem torzó. Juhász Gyula művészi eszményeinek értékállósága, humanizmusa, egy emberibb világ utáni vágya, hitvallása a ma emberéhez is példaértékként szól. Melyik versének záró sora az alábbi idézet? „Csak Mammon, gyilkosunk, csak téged nem szeretlek.” *
Kérjük adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. - Terms of Service - Privacy Policy

Does this form look suspicious? Report

Google Forms