Év Hídja Díj 2019-ben - Völgyhidak
A Hidászokért Egyesület és a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata közösen alapított díja, melynek célja, hogy május 11-én, A Közlekedési Kultúra Napján a hidakra is ráirányítsa a figyelmet.

Az idei Év hídja jelöltek közé völgyhidakat választottunk ki.

Az értékelés során az 1-es a legrosszabb (1 pont), az 5-ös a legjobb osztályzat (5 pont).
A legtöbb pontot elért híd lesz az Év hídja.
Szavazó neve *
Your answer
Zebegényi völgyhíd
A Budapest-Pozsony vasútútvonalhoz szükséges egyvágányú híd építése 1846-ban kezdődött és átadása 1850. december 16-án történt. A völgyhíd a maga kategóriájában a második legnagyobb volt Magyarországon.
A vasúti híd két okból is különleges. Egyrészt a téglából készült (ma a bal vágány alatti) hídrész még őrzi a vasúttörténet legkorábbi időszakának építészeti anyagát és stílusát, de a későbbi beavatkozások (kétvágányúsítás, szélesítés) nyomai képet adnak az adott kor építési szokásairól (terméskő boltozat, vasbeton ív). Másrészt a nemzetközi vasúti fővonalon levő híd, a közel 170 éves történetével a legöregebb ma is üzemelő hídjaink egyke.
A szerkezet klasszicista stílusú, hét nyílású, 74,7 m hosszú viadukt, jelenleg Magyarország legnagyobb és leghosszabb boltozott vasúti hídja. A 11,7 x 7,5 méteres 7 x (25 láb nyílású) dongaboltozatok falait 1850-ben terméskőből, íveit téglából építették.
A növekvő forgalomi igényekhez igazodva a viadukt még a millennium előtt átépült. Ennek során a szerkezetet megszélesítették, így a vasúti felépítmény is kétvágányúvá bővült. A völgyhidat 1992 – 94 között a vasúti sebesség megemelhetősége érdekében tovább szélesítették, a vágány tengelytávolságot megnövelték. Így a Duna felőli hídrész eredeti téglaboltozatú, a kétvágányúsításhoz hozzáépített rész kőboltozatú, a vágány széthúzás miatti szélesítés pedig az előzőkkel azonos méretű és kialakítású boltíves vasbetonhíd.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Zebegényi völgyhíd értékelése
Nagyrákosi völgyhíd
A magyar–szlovén vasútvonal (a 19 évvel korábban elbontott Zalalövő – Bajánsenye közötti vasútvonal helyén) 1999 és 2001 között épült meg az V. számú európai közlekedési folyosó részeként. A vonal közvetlen vasúti összeköttetést teremtett Magyarország és Szlovénia között.
A vonal kiépítésénél domborzati viszonyok egy alagút és két völgyhíd megépítését tették indokolttá. Az I. jelű, hosszabbik völgyhíd 1387,88 méterével egyúttal Magyarország leghosszabb vasúti hídja címet érdemelte ki. A Zalalövő és Őriszentpéter állomások között épült hídszerkezet 33 támaszon nyugszik.
A feszített vasbeton szekrényszerkezetű híd építéstechnológiájánál fontos szempont volt, hogy az építésre mindössze 11 hónap állt rendelkezésre. A majd 1400 m-es viaduktot építéstechnológiailag három szakaszra osztották. A két szélső, (704 m hosszú egyenes és a 614 m hosszú íves) hídrészt szakaszos előretolásos technológiával, míg a középső, kétnyílású átmeneti ívben fekvő 77 m hosszú felszerkezet helyben, állvánnyal alátámasztott zsaluzatban épült. A rövid határidő miatt a híd építése a két hídfőtől egyszerre megkezdve, egy időben történt.
Érdekesség, még, hogy a belső világítással kiépített, járható hídszerkezet belsejét denevérek alkalmas lakhelyüknek ítélték meg, így 5-6 éve állandói lakóivá váltak a völgyhídnak.
A völgyhidat tervezte és építette a Hídépítő Zrt.
A kép az A-HÍD Zrt. engedélyével jelent meg.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Nagyrákosi völgyhíd értékelése
Gyulafirátóti völgyhidak
A Győr – Veszprém vasútvonal építését a Győr – Veszprém - Dombóvári HÉV vasúttársaság 1895. április 1.-én kezdte meg Győrszabadhegyen. A vonal Bakonyszentlászló és Veszprém (Jutas) közötti szakaszának építése a Magas –Bakony vonalait átszelő Cuha-patak völgye miatt kifejezetten nagy műszaki felkészültséget igényelt.
A „Rátóti völgyhidak” építése azonos szerkezeti kialakítással és méretekkel 1896. június 20.-án kezdődött meg és párhuzamosan történt, és 1896. december 16.-án adták át a forgalomnak. Beépítésükkor a hidak jellegüket tekintve 20 m nyílású, párhuzamos övű, szimmetrikus rácsozású felsőpályás szegecselt szerkezetűek voltak, takarékboltozatokkal kialakított faragott terméskőből épült ellenfalakon elhelyezve.
A hidakat a folyamatosan növekvő igények kielégítése okán többször megerősítették, legutóbbi 1939-ben történt, amikor is alsó „harmadik övet” helyeztek el, valamint ellenesésű rácsrudakat és másodrendű oszlopokat építettek be a hidakba, így elérve jelenlegi alakját.
A hidakon 1939 óta eltelt időben megerősítés nem történt, mindkettő jelenleg is 5x18 tonna tengelyterhelésre alkalmas. A szerkezetek korosságukból adódóan átépítésre, a falazatok pedig felújításra várnak.
A millenniumi időből származó hidak csodálatos élményt nyújtanak az utazóknak, mivel az egyik hídon áthaladva – mintegy tükörkép – bemutatja az ív szemben levő oldalán fekvő azonos hidat, amin hamarosan ugyancsak áthalad a vonat.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Gyulafirátóti völgyhidak értékelése
Köröshegyi völgyhíd az M7 autópályán
A Kőröshegyi völgyhíd, 1872 méterével Magyarország leghosszabb hídja, szinte napra pontosan 3 év alatt épült fel. A 2007. augusztus 8-án megtartott ünnepélyes átadás után a Balaton déli partjára, vagy a horvát tengerpartra utazók kevesebb, mint egy perc alatt futnak át a hídon, a 87 m magasban átvezetett 2x2 sávos autópálya segítségével.
A híd a nyertes kivitelezői ajánlatnak megfelelően mint „többnyílású, folytatólagos, felsőpályás, változó magasságú, támaszok felé parabolikusán kiékelt, egyszekrényes, kétcellás feszített vasbeton gerendahíd" épült meg. A 13 db 120 m-es és a végek felé 95 m-re illetve 60 m-re rövidülő nyílásból álló szerkezet 4000 m vízszintes ívelésével, egységes 2,86%-os esésével szépen illeszkedik a Dél-Balatoni tájba.
A pillérek közül hét eléri, vagy meghaladja a 70 m-t, kettő pedig 30 cm híján 80 m magas. A pillérek építéséhez használt toronydaru gémmagassága egyes esetekben elérte a 100 m-t.
A felszerkezet építését a két hídvég felől kezdte meg a kivitelező, szabadon betonozásos technológiával. Az átadási határidő szorítása a technológia megváltoztatására kényszeríttette a kivitelezőt. Az új építési eljárás szerint a híd elemeit 1,50 m-rel rövidebbre gyártották a terepszinten, majd onnan a kissé „könnyített", 620-670 tonnás elemeket a szabadszereléses technológiához átalakított szerelőhíddal, speciális emelősajtókkal és pászmákkal emelték fel.
A híd tervezője a Hídépítő Zrt. és a Pont-Terv Zrt. volt. Építője a Hídépítő Zrt. volt.
A kép az A-HÍD Zrt. engedélyével jelent meg.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Köröshegyi völgyhíd értékelése
Veszprémi Szent István völgyhíd
A jelenleg önkormányzati kezelésben lévő híd eredetileg a 8. számú - Budapest-Graz - főút részeként épült 1936 és 1937 között. A terveit Folly Róbert készítette, a kivitelezést a Palatinus Építő és Ingatlanforgalmi Rt. végezte.
A völgyhíd nem egy, hanem két önálló műtárgyból áll, a 45 m nyílású nagy ívet magában foglaló közel 100 m hosszú részből, amely a Séd-patakot is áthidalja és a kisebb, két 26 m nyílású, 75 m hosz-szú részből. A két szerkezeti részt egy 14 m hosszú, 6-7 m magas töltésrész kapcsolja össze. A völgyáthidalás teljes hossza 185 m.
A hidat éjjel betonozták, a téli időszakban meleg vizet és gőzölést is alkalmaztak a hideg mérséklésére.
Első királyunk halálának 900 éves évfordulójának tiszteletére az 1937. december 22-én átadott völgyhidat Szent Istvánról nevezték el.
A második világháború végén a visszavonuló német seregek a hidat előkészítették felrobbantásra, Takács József főgépész azonban élete kockáztatásával a gyutacsokat kiszerelte. Végül a város kiürítésével egyidejűleg, 1945 márciusában felrobbantották az egyik kis ívet, melynek a fele leszakadt. E rész fölé provizóriumot építettek, melyet az 1947-48. évi helyreállításig használtak. A helyreállítás során a megrongálódott ívtartót az eredeti tervek alapján újjáépítették.
A fénykép Gyukics Péter felvétele.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Veszprémi völgyhíd értékelése
Márkói völgyhíd a 8. sz. főúton
2009-ben épült a 8. sz. főút Márkót elkerülő szakaszán. Vízszintesen íves kialakítású. Felszerkezete alulról nyitott öszvértartó, monolit vasbeton pályalemezzel. Hatnyílású, legnagyobb nyílása 36 m. A jobb és a bal pálya két külön szerkezetből áll.
Az eredetileg tervezett, 2006-ban közbeszerzés alapjául szolgáló völgyhíd betolt, feszített vasbeton híd lett volna. A pályázat nyertese, élve a pályázat kiírásában szereplő lehetőséggel, megtervezte az együttdolgozó szerkezetű, a pályalemezzel együtt betolt szerkezetet.
Kivitelező: Bilfinger Berger Hungária.
A fénykép André László felvétele.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Márkói völgyhíd értékelése
Varasdi völgyhíd a 6. sz. főúton
A Budapestről Pécsre vezető új 6. sz. útnak a Mecseken átvezető szakasza teljesen új nyomvonalon épült. Az út Apátvarasd község határában két mély völgyet keresztez, a Budapest felől számítva első völgyhíd kb. 170 m hosszú, 32 m-rel van a völgy legmélyebb pontja fölött. Az ív támaszköze 98 m, a pályát az ív felett és a csatlakozó szakaszokon 7,8 m-enként vasbeton oszlopok támasztják alá. A nagyvonalú úttervezés, a terepadottságok és a kedvező szikla altalaj tette lehetővé hazánk harmadik felsőpályás ívhídjának tervezését.
A régi út nagyon kedvezőtlen hosszszelvényű volt, a völgy alján csordogáló patakot szép, 4,5 m nyílású boltozat hidalta át.
Az új híd terveit a Mélyépterv (Bölcskei Elemér) készítette, a kivitelező a Hídépítő Vállalat volt. A műszaki ellenőri teendőket Pál Tibor látta el. A számítást több egyetemi tanárból és kiváló tervezőkből álló bizottság ellenőrizte, még acél kisminta is készült, ami az egyetemen ma is látható.
A hídon a pályaszint vízszintes, ami a vízelvezetés szempontjából kedvezőtlen.
Az építést 250 m támaszközű kábeldaru segítette. Az ív állványzata különlegesen nagyméretű ácsmunka volt. A betonozás 25 zömben történt. Az állvány leeresztése 37 ütemben történt. Az ív állványanyagának felhasználásával készült az ívek feletti részek állványozása.
A képet Gyukics Péter készítette.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Varasdi völgyhíd értékelése
Dulácska völgyhíd az M0 autópályán
Törökbálinton található, az M0-M7 csomópont közelében. A jobb és a bal pálya két külön szerkezetből áll. Jobb pályája 1994-ben, a bal pálya hídja 2012-ben, az M0 autóút déli szektorának a 2×3 sávra történő bővítése során épült.
Szakaszosan betolt feszített vasbeton híd. Ötnyílású szerkezet, legnagyobb nyílása 33,90 m.
A régi szerkezetet tervezte az Uvaterv Rt., építette a Hídépítő Rt., az új szerkezetet tervezte a CÉH Zrt., építette a Colas Zrt.
A kép az A-HÍD Zrt. engedélyével jelent meg.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Dulácska völgyhíd értékelése
Bagódombi völgyhíd az M7 autópályán
2005-ben szakaszos előretolással épült feszített vasbeton völgyhíd. Ötnyílású, legnagyobb támaszköze 40 m. A jobb és a bal pálya két külön szerkezetből áll.
Íves, emiatt roppant széles pályalemezzel és kétcellás felszerkezettel épült. A két híd szélessége 23,08 m és 23,58 m. Pillérei sugárirányban helyezkednek el.
A hidat tervezte és kivitelezte a Hídépítő Rt.
A kép az A-HÍD Zrt. engedélyével jelent meg.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Bagódombi völgyhíd értékelése
Szebényi völgyhíd az M6 autópályán
A 2010-ben átadott híd Szebény–Mogyorós külterületén, a Szebényi vízfolyás és a Malom-patak völgyében helyezkedik el. Az M6-os autópálya „C” alagútja után Pécs felé haladva ez a második viadukt, 866 méteres hosszával a szakasz leghosszabb hídja.
A térség már az Ókorban lakott volt, ez a tény döntően befolyásolta a műtárgy szerkezeti kialakítását.
Az előzetes archeológiai feltárások keretében a régészek nagy jelentőségű lelőhelyre bukkantak: a késő római kori villagazdaság főépületének maradványai a megvalósuló Szebényi völgyhíd nyomvonalába estek. A villagazdaság védendő terület, ahol a leletek megóvása érdekében nem lehet a műtárgy alátámasztását elhelyezni és a későbbiekben építési tevékenység sem folytatható rajta.
Az új körülményekhez alkalmazkodva és az építési hatóság előírásait figyelembe véve az engedélyes tervben szereplő 50 m-es támaszközökkel kialakított vasbeton szekrénytartós hidat áttervezték, az ajánlati tervdokumentáció már 100 m-es támaszközzel és acél szekrénytartóval együttdolgozó vasbeton pályalemez felszerkezettel tervezett műtárgy rajzait tartalmazta.
A Szebényi völgyhíd kilencnyílású, 866 m hosszú, folytatólagos többtámaszú, ortotrop pályalemezes, zárt szekrénytartós, acél felszerkezetű, alaprajzilag egyenes gerendahíd.
Felszerkezete két azonos szélességű, egymástól 60 cm széles légréssel elválasztott acél szekrénytartóból áll. A felszerkezet a műtárgy északi hídfője mögött kialakított szerelőtéren összeszerelve, szakaszos előretolással került a helyére.
Tervező: Unitef’83 Zrt., Pont-TERV Zrt., kivitelező: Colas Hungária Kft., Közgép Zrt.
A kép forrása a www.hidadatok.hu.
.
Captionless Image
1
2
3
4
5
Szebényi völgyhíd értékelése
.
Submit
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service