Csorba Győző Könyvtár – Irodalmi kvíz (2017. április)
HUMOR A KÖLTÉSZETBEN
Április 1. és április 11. A bolondozás napját és a Magyar Költészet Napját kötöttük össze e havi kvízünkben.
Az április elsejei szokás eredetének számtalan magyarázata van. Egyesek a változó, csalóka időjárással hozzák kapcsolatba, mások egy ókori ünnep folytatásának tekintik a „bolondok napját”, amikor a vidám ünnep alkalmával egy napra úr és szolga helyet cserélt.
Ha az április elsejei tréfálkozás, ugratás napjainkra szinte ki is veszett, a humor – mely koronként stílustól, ízléstől, társadalmi berendezkedéstől függően változik – a költészetből talán még nem. A humoros vers lehet leleplező, kigúnyoló, parodizáló vagy csak mulattató, szórakoztató. Ezekből szemezgettünk.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
A kvíz beküldési határideje április 30.

1. „Humorban nem ismerek tréfát.” A XX. századi magyar irodalom egyik legeredetibb alakjától származik a mondás, akinek születésnapját a Magyar Humor Napjaként is ünnepeljük. Ki ő?
2. Fazekas Mihály jóízű verses elbeszélése költészetünk ma is élő, klasszikus darabja. A humoros-szatirikus műben a népi hős, a parasztlegény egyedül veszi fel a harcot az igazságtalansággal, és furfanggal győz az ostoba földesúrral szemben, ki az igazságszolgáltatás után gőgjét leveti és megjavul. Mi nem volt Lúdas Matyi a háromszori döbrögiverés során?
3. A halogatással, a lustasággal forrt össze a versidézet címszereplőjének neve, aki minden tennivalóját a mára szállóigévé vált „Ej, ráérünk arra még!” mondattal intézett el. „Hát a mente, hát a nadrág, / Úgy megritkult, olyan ó, / Hogy szunyoghálónak is már / Csak szükségből volna jó; / Híni kell csak a szabót, a / Posztó meg van véve rég… / Közbevágott Pató Pál úr: / „Ej, ráérünk arra még!” Ki az idézet költője?
4. „Tegnap már mintha írni kezdenék, / Egészen a tollrágásig menék:” Híres író-költő barátságok közül, ki írta, kinek?
5. „Már hogy mi itt emberhússal élünk, / Hogy megnyúzzuk az idegent, / Hogy az orrát menten elharapjuk / Az utazónak idebent. / Hogy mérget (sőt paprikát!) keverünk / Vendégünk étele közé, / S mindent, ki sauf-conduit nélkül jár, / Kegyetlenül agyonverünk. / Hogy a külföldön ily hirben álltunk / Azt nagyján neked köszönjük / Oh liebe allgemeine Zeitung!” Magáról állít ki bizonyítványt, ki ránk ennyi hazugságot hány. Kitől származik az idézet?
6. A Nyugat nagy nemzedékének máig legolvasottabb írója az Így írtok ti című kötetében „kacagtató torzképek” formájában írt a Nyugat íróiról. A humor melyik műfajában szólalnak meg ezek a Karinthy írások?
7. „Nem hivalgó, cifra páva / Nem modern az én szivem. / Egyszerűség lakik benne / Mosolyogva szeliden. / Egyszerű, de tiszta nóták / Amiket én dalolok – / Mert a szivem sugja őket, / Nem is olyan nagy dolog. / Ugy csicsereg az én szivem / Egyszerüen, szabadon / Mint a pintyőke madárka / Fönt a lombos ágakon. /Ami a szivemen fekszik / Azt dalolom, semmi mást; / Legelő, kicsiny birkáktól / Tanultam a versírást.” Kit figuráz ki versében Karinthy Frigyes?
8. Karinthy Így irtok ti című kötetében egy másik hazai nagy költőről úgy ír komikus karikatúrát, hogy a „pellengérre állított” költő formai bravúrjait túlozza el, melynek során a jelentés teljesen áldozatul esik a rímeknek: „Plutó e torzót márványból szoborta / Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó / Ó korzók korza, őrző dunnaorzó / Mint ferde torta és megint retorta.” Kiről szól a Futurum Exactum című vers idézete?
9. Az ötvenes években születtek bravúros szövegű állatversei. Akkor, amikor előírták, hogy miről hallgassanak, és azt is, hogy miről beszéljenek. Az állatversek megkerülték ezt a feladatot, örök emberi igazságokról beszélnek a „nyelvi akrobatika” eszközeivel. „Egy hétfejű sárkánykölök csúnyán összevesztek. / Rájuk szólt az anyja, de ő nem maradtak veszteg. / Bár már egy sem emlékeztek, hogy min kapott össze, végül leharapta egymást, önmagát is közte. / Ja, hogy hol itt a tanulság? Szájba rágom, tessék: / Minden fejtúltengés vége teljes fejetlenség.” Ki a szerző?
10. Költőink a „létező szocializmusban” gyakorta szilenciumra voltak ítélve, ezért a gyerekirodalomba menekültek. A hatvanas évektől a humor mind feltűnőbben áramlik vissza a költészetbe. „Három évvel csupán / a villanyfény után / a mocsaras Mucsán / megjelent / a propán – / bután,” Kitől idéztünk?
11. XX. századi Kossuth-díjas költőnket sokféle irányzathoz be lehet sorolni, de mégis kilóg mindenhonnan, mert független szellem. A hetvenes évek második felétől, költészetében egyre nagyobb teret kapott az irónia. Úgy szól más költők hangján, hogy közben a maga hangja is hallatszik. Arany Jánoshoz című verséből idézünk: „Mi hát a költészet, mesterek közt mester, / zúgó csillagok közt a lassan-a-testtel; /mire illik rá még ugyanúgy a mérték, / ahogy azt a régi mesterek kimérték,” Melyik költőé az idézet?
12. Varró Dániel első verseit gyerekként írta. 1999-ben jelent meg első kötete, Bögre azúr címmel. Ennek a kötetnek egyik verséből idézünk: „Szerettem szabad lenni, léha, / Lábat lógázni könnyű kedvvel, / Óra helyett sakkozni néha / (Hiába no, gyarló az ember),” Hogy szól a vers címe?
13. Fura állatokról szóló humoros verseket tartalmaz az a kötet, amelyből idézzük az alábbi sorokat: „egytől egyig punkok a tanrekek, / s felnőttek is és a gyerekek. / S hogy tanrekeknél mi a kaja? / Hát a rovarok összes faja. / Távol élnek, ami nagy kár, / lakóhelyük Madagaszkár. Ki az Állatságok című kötet szerzője?
13+1. „Cunamiként árad az információ. / Az temet el, ami emberré tett, a szó?” Filozofikus, humoros Firkák a szalmaszálra. Nem rögtönzések, nem vázlatok, hanem a megélt élet tréfás rögzítései. Melyik Kossuth-díjas költőnk sziporkáit tartalmazza a fenti kötet?
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét!
Your answer
Submit
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Additional Terms