Békéscsaba – Munkácsy városa
1898-ban jelent meg Malonyay Dezső Munkácsy Mihály életét bemutató műve – 24 műmelléklettel és 110 képpel, vázlattal. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közreműködésével és támogatásával készült könyvet a Singer és Wolfner Kiadó adta ki.
A mű teljes szövege elérhető a Békés Megyei Elektronikus Könyvtárban (http://ek.bmk.hu).
„A Munkácsy nevet művészi pályája kezdetén vette föl születési helye után s később, amikor már világhírűvé lett az, megkapta hozzá királyunktól a magyar nemességet is, kettős mezőre osztott címerben három csillag között a szárnyas oroszlánnal.” Munkácsy eredeti neve:
1850-ben, édesapja halála után Békéscsabára került. Nagybátyja, Reök István vette magához. Reök István
1855-ben a kis Miskához így szólt nagybátyja: „Lásd Miska, — monda neki, — én szegény ember vagyok, de ezt a rajtam lévő kabátot is eladom, hogy kitaníttathassalak, csak azt mondd meg, mi akarsz hát lenni? Természetesen azt várta, hogy Miska azt fogja válaszolni, hogy orvos, ügyvéd vagy hivatalnok akar lenni. A fiú azonban, bátyja nagy meglepetésére, azt felelte, hogy ő ………….. szeretne lenni. Ebbe azonban Reök István nem egyezett bele.”
Békéscsabán, Lángi mesternél lett asztalos inas. A segédi bizonyítvány megszerzése után Aradra ment, de betegsége miatt 1860-ban visszatért nagybátyjához Gyulára, ahol egy helyi rajztanártól vett órákat.
„Pestre megy és bekapcsolódik a város szerényen bontakozó képzőművészeti életébe. Megismerkedik Ligeti Antal festőművésszel, aki önzetlenül támogatja próbálkozásait. Népies életképeket fest.” Melyik időszak illik a szöveghez?
A „Száz szép kép” az „Ásító inas” című kép születésével kapcsolatban a „Művészet” c. folyóirat 1908-as számából idéz:
„Ezt látjuk az Ásító inasnál, akit hajnalfakadásra ágyából kivertek, nagyot nyújtózkodik, mélyet ásít, s ha jól megnézzük e kitűnő kifejező mozgás ábrázolását önkéntelenül utánozzuk, a belső elmerülés, az együttérzés hatása alatt.” Kinek a hatása fedezhető fel a Düsseldorfban festett képen?
A mester festőtechnikájáról az alábbi érdekességet írja a „Száz szép kép”: Munkácsy sajátos festőtechnikájának lényege a bitumennel való alapozás. „Ez a 19. század elején szokásos fehér alapra való festéssel szemben látszólag a régi mesterek színes, un. bolusz alapozásához való visszatérést jelentené. A festők azonban túlzásba vitték ezt a technikát, mert nem csupán az alapozáshoz használtak bitument, hanem a palettájukon is feltornyoztak egy fehérrel kevert bitumenmennyiséget.” Hol alakította ki Munkácsy ezt a technikát?
Munkácsy 1871-ben Párizsba költözött, 1874-ben pedig házasságot kötött Cecil Papier bárónővel. Nászútjuk végén közel egy hónapot töltöttek Reök bácsi tanyáján, ahol a művész kérésére korábban készített műteremben újra festeni kezdett. Reök tanyája
Munkácsyné így ír a birtokról: „műterme bájos, a kert közepén fekszik. Nagy kedve van dolgozni ... A tájék és a parasztok valóban páratlanok a maga nemében, megértem, hogy ide kellett jönnie és elmerülni témái világában ... Majdnem befejezett két képet ... Utána azzal törődött, hogy legközelebbi nagy festményéhez tanulmányokat fessen.” A két tájkép:
„A bárónő feleség oldalán a párizsi nagypolgári élet új élményeket s igényeket teremt, megváltozik tehát témavilága. A „történelmi képek”, tájképek, szalonképek időszaka következik festészetében. A Milton című képe sikerének hatására és műkereskedőjének tanácsára 1880 körül olyan képet akar festeni, amely a világtörténelemből ismert személyt ábrázol. Így esett a választás Krisztusra, a világtörténelem legnagyobb, legismertebb személyére.” Milyen sorrendben készültek el a Krisztus-trilógia képei?
A Békés Megyei Könyvtárban háromrészes előadáson ismerhetik meg az érdeklődők a Krisztus-trilógiát. A március 26-28. közötti program előadója:
A Siratóasszonyok a keresztfánál című festményt Andrássy Gyula özvegye rendelte meg Munkácsytól. A képet 1920 körül eredeti helyéről Budapestre szállították, majd a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria tulajdona lett. A festményről készült digitális másolatot 2014. március 26-án adja át a Munkácsy Mihály Múzeum az Andrássy-mauzóleum számára. Hol található az Andrássy-mauzóleum?
Név: *
Your answer
Telefonszám: *
Your answer
E-mail: *
Your answer
Cím: *
Your answer
Melyik könyvtárba van beiratkozva? *
Amennyiben nincs beiratkozva, írja a Nem szót.
Your answer
Olvasójegy száma: *
Amennyiben nincs beiratkozva, írja a Nem szót.
Your answer
Submit
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Additional Terms