TŰZVÉDELMI TESZT XVI.

JavaScript isn't enabled in your browser, so this file can't be opened. Enable and reload.

Ellenőrizze tudását a tizenhatodik online tűzvédelmi teszt kitöltésével!
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság által kidolgozott tűzvédelmi teszt célja, hogy az állampolgárok folytathassák tűzvédelmi ismereteik ellenőrzését, és megbízható forrásból tovább bővíthessék tudásukat!
A mostani tesztben szereplő kérdések a fűtési szezonnal kapcsolatosak.

A kitöltő által megadott adatokat az Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB) a lakosság tűzvédelmi tájékozottságának felmérésére, statisztikai elemzések, értékelések készítésére használja. Az online tűzvédelmi teszt kitöltésével és beküldésével hozzájárul ahhoz, hogy a megadott adatokat a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság OTB kezelje.

A BM OKF adatkezelési tájékoztatója az alábbi helyen érhető el:
https://www.katasztrofavedelem.hu/lablec/adatkezelesi_tajekoztato

1. Kérem válassza ki születésének évét. *

2. Kérem, adja meg lakókörülményeit. *

Többlakásos épületben lakom.

Kertes/családi házban lakom.

3. Kérem adja meg nemét. *

Nő

Férfi

4. Mikor alakulhat ki az egészségre veszélyes szén-monoxid-koncentráció a tüzelő-, fűtőberendezés használatakor? *

a) abban az esetben, ha a tüzelő-, fűtőberendezés használatakor a tökéletlen égésből visszamaradt égéstermék nem tud a szabadba távozni

b) zárt ablakok esetén, ha meggyújtunk egy gyufát

c) a tüzelő-, fűtőberendezés tartós használata során nagyfokú légcsere esetén

5. Milyen tüzelő- és fűtőberendezések használata esetén fordulnak elő leggyakrabban szén-monoxid-mérgezések? *

a) nyitott égésterű tüzelő- és fűtőberendezéssel történő fűtés esetében

b) zárt égésterű tüzelő- és fűtőberendezéssel történő fűtés esetében

c) elektromos hősugárzóval történő fűtés esetén

6. Az alábbi lehetőségek közül mivel csökkenthető a szén-monoxid-mérgezés esélye? *

a) szén-monoxid-érzékelők telepítésével

b) fokozott légzárású nyílászárók telepítésével

c) füstérzékelők telepítésével

7. Mikor érdemes szén-monoxid-mérgezésre gyanakodni? *

a) fokozott izzadás és szédülés, valamint a vérnyomás megemelkedése esetén

b) fülcsengés és hosszan tartó torokfájás esetén

c) halántéktáji lüktető fejfájás, fülzúgás, szédülés, hányinger, hányás, kábultság, zavartság esetén

8. Miért kell a saját lakásunk fűtését biztosító tüzelő-, fűtőberendezések kéményeit rendszeres időközönként ellenőriztetni? *

a) a kémények rendszeres ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása biztosítja azok üzemszerű működését, balesetmentes használatát

b) kizárólag azért, mert a jogszabályok azt kötelezővé teszik

c) mert a kéményseprő szerencsét hoz, és ha minden évben találkozunk vele, nem lehet probléma a hideg téli napokon

9. Társasházak esetén minden lakásba be kell-e engedni a kéményseprőt? *

a) igen, amennyiben a lakás fala égéstermék-elvezetőt érint, hiszen a teljes nyomvonal ellenőrzését csak így tudják elvégezni a szakemberek

b) nem, ahol nem használják a kéményt, ott elég kiírni, hogy „nincs kéményhasználat”

c) a kéményseprőipari szolgáltatás igénybevétele lakossági körben szabadon választható, csak annak kell beengednie a kéményseprőt, aki kérte a kéményellenőrzést

10. Az alábbiak közül miért okoz problémát a rendszeres kéményseprői ellenőrzés hiánya? *

a) Nem készül el az a hivatalos dokumentum, amely alapján a kémény használható.

b) Nem derül fény az ellenőrzések között bekövetkezett olyan változásokra, amelyek befolyásolhatják a tüzelő-, fűtőberendezés biztonságos használatát.

c) ha sokáig nem ellenőrzik a kéményt, gólya költözhet a tetejére

11. Az alábbi lehetőségek közül mire kell odafigyelni a fűtési szezon kezdetekor? *

a) arra, hogy a kémény és a tüzelő-, fűtőberendezés ellenőrzését az erre jogosult, megfelelő képesítéssel és jogosultsággal rendelkező szakember elvégezze

b) arra, hogy a gázszámlák befizetésével ne kerüljünk lemaradásba

c) arra, hogy a nyílászárók szigetelése megfelelő legyen

12. A tüzelő-, fűtőberendezés biztonságos működéséhez szükséges legfontosabb feltételek az alábbiak: *

a) felsőkategóriás tüzelő-, fűtőberendezést kell vásárolni, mert az biztonságosan fog üzemelni

b) az égéstermék-elvezető legyen alkalmas a keletkezett égéstermék elvezetésére, legyen megfelelő a levegőellátás és -utánpótlás, és történjen meg a tüzelő-, fűtőberendezés időszakos karbantartása is

c) a szobai termosztát megfelelő működése elégséges a biztonságos működéshez

13. Szabad-e lakkozott, festett vagy nedves fával fűteni? (Több válasz is lehetséges.) *

a) nem, mert az egészségre káros anyagok kerülhetnek a levegőbe

b) igen, minden éghető anyag használható fűtésre

c) nem, mert ha lakkozott, festett vagy nedves fával fűtünk, több korom rakódik le a kéményben, ami akár kéménytűzhöz is vezethet

d) igen, ezek nincsenek káros hatással sem a tüzelőberendezésre, sem a kéményre

Required

14. Mit kell tenni kéménytűz esetén? *

a) előbb a kéményseprő-szolgáltatót, majd a tűzoltóságot kell értesíteni

b) vizet kell önteni rá, mivel a kéménytűz vízzel könnyen eloltható

c) értesíteni kell a tűzoltóságot, a tüzelőberendezésen a tűztér alatti hamutér ajtaját be kell csukni, vagy elzárni a tűztér ajtaján lévő huzatszabályzót és felügyelni a tüzet a tűzoltók kiérkezéséig

15. Szabad-e kéménytüzet a kémény ellenőrző-, tisztítónyílásán vagy ajtaján keresztül vízzel oltani? *

a) igen

b) nem

16. Ha csak egy füstérzékelővel rendelkezik, hova érdemes azt elhelyezni egy egyszintes lakásban? *

a) a tüzelőberendezés mellé egy asztalra

b) a konyha és a hálószoba közötti területen, közlekedőn a mennyezeten, a falaktól, mennyezetre szerelt tárgyaktól legalább ötven centiméter távolságra ajánlott elhelyezni

c) az érzékelőt bárhova rakhatjuk, mindenhol ugyanolyan hatásfokkal üzemel

17. Szükséges a füstérzékelőket időnként lecserélni? *

a) nem, csak az elemek rendszeres cseréjéről kell gondoskodni

b) nem, a füstérzékelők nem rendelkeznek szavatossági idővel, így cseréjük nem szükséges

c) igen, a füstérzékelőknek általában tíz év a szavatossági ideje, ennyi idő elteltével érdemes újabb, modernebb készüléket vásárolni

18. Szabad-e benzinnel meggyújtani a kályhába bekészített fát? *

a) nem, csak engedélyezett begyújtó anyag használható a tüzeléshez

b) igen, a benzin jól éghető, így gyorsabban meggyullad a bekészített fa, így elkerülhető a füstölés

c) igen, bármilyen éghető folyadék használható tüzeléshez

19. Hogyan fűtsünk fatüzelésű cserépkályhában? *

a) az égést kísérjük figyelemmel, és amikor csökken az égés intenzitása, rakjunk rá újabb adag tűzifát. Ezt a gyakorlatot folytassuk órákon át.

b) pakoljunk bele annyi fát, amennyi csak belefér

c) a cserépkályhába egyszerre kell berakni azt a famennyiséget, amelyet egy begyújtásra terveztünk, azonban ez nem haladhatja meg a kályhaépítő mester által előzetesen meghatározott maximális mennyiséget

20. El szabad-e zárni a cserépkályha huzatszabályzóját akkor, amikor a tűztérben még ég a tűz? *

a) igen, így lassabb és hatékonyabb lesz az égés

b) nem, csak parázslás esetén

c) mindegy, hogy nyitva vagy zárva van, mindkettőnek van előnye és hátránya

21. Milyen tüzelőanyagot égethetünk fatüzelésű kályhában? *

a) Ahogyan a nevében is benne van, természetesen csak fát.

b) a fatüzelésű kályha minden esetben alkalmas szén használatára is

c) bármilyen éghető szilárd anyagot, amelynek az égéshője alacsonyabb, vagy megegyezik a tűzifáéval

22. Szabad-e magas hőmérsékleten működő hősugárzó vagy gázkonvektor közvetlen közelében szárítani a kimosott ruhákat? *

a) természetesen, a meleg hatására a vizes ruhák hamarabb megszáradnak

b) igen, mert így emelhetjük meg leggyorsabban a lakás páratartalmát, ami rendkívül egészséges

c) nem, mert a ruhaszárító a rajta száradó ruhákkal együtt ráborulhat a fűtőberendezésre és ezáltal tűz keletkezhet

23. Befolyásolhatja-e a szabadba vezetett konyhai szagelszívó az égéstermék-elvezető működését? *

a) igen, amennyiben nyílt égésterű tüzelő-, fűtőberendezéssel egy légtérben van, és nincs kizárva az együtt üzemelés lehetősége

b) nem befolyásolhatja, mert rendszerint nem egy hálózati csatlakozóba vannak becsatlakoztatva

c) nem befolyásolhatja, mert az ilyen típusú égéstermék-elvezetők működése nem igényel elektromos áramot, így függetlenek egymástól

Országos Tűzmegelőzési Bizottság

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítása alatt álló, tűzmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek átadására létrehozott szervezet. Az OTB és a katasztrófavédelmi igazgatóságok irányítása alatt működő területi szervei (TTB-k) tűzmegelőzéssel kapcsolatos tájékoztató, ismeretterjesztő, figyelemfelhívó tevékenységet végeznek a lakosság körében.Nagyobb rendezvényeken tűzmegelőzési sátorral, füstsátorral (légzőkészülékek használata), gyerekeknek tűzoltási lehetőséggel (tűztálca, oltófal, tűzoltó-védőruha, puttonyfecskendő), olajtűz-szimulációs berendezéssel, alkalmanként konténerben berendezett szobák kigyulladásának és oltásának bemutatásával hívják fel a figyelmet a tűzmegelőzés fontosságára.

Submit

Clear form

This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy

Forms