Csorba Győző könyvtár – Irodalmi kvíz (2014. január)
125 éve született
SÍK SÁNDOR  
(Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.)

Egyetemi tanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, szerkesztő a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.
Sík Sándor a múlt század első felében az irodalomtörténet, az egyháztörténet meghatározó személyisége volt. Meghatározó szerepet játszott a kultúra és kereszténység, irodalom és katolicizmus kapcsolatának alakulásában. Gondolatai ma is példaértékűek, ma is gazdagodásunkat szolgálják. Az ő alakját, munkásságát idézzük az új esztendő első irodalmi kvízében.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.
Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. Sík Sándor 1889. január 20-án született a fővárosban, de gyermekéveit a „béke szigetén” töltötte, ahol az úton sétálgatva szembetalálkoztak ,,a feketenapernyős, feketeruhás, kalapos királynéval'', kocsiján el-elhajtott mellettük ,,az öreg király zöld vadászruhában'', miközben az öreg juhász, mint egy szép mesében, azt magyarázta, merről vágtatott elő huszárjaival Damjanich. Hol töltötte védett gyermekkorát a költő? *
2. ,,Kisfiam, az igazság erősebb, mint az élet.'' Ezt az életelvet tanulta meg ügyvéd édesapjától. Halálakor 11 éves volt Sík Sándor. Mélyen vallásos édesanyja tartotta össze a családot, nevelte öt gyermekét. Az elárvult család legidősebb gyermekeként felelősségét mind komolyabban vette, s ebben nagy segítségére voltak gimnáziumi tanárai, akiknek nagy befolyása volt abban, hogy 14 évesen a szerzetesi hivatást választotta. Melyik rend kötelékeibe lépett 1903-ban az ifjú Sík Sándor? *
3. Huszonegy évesen szentelték pappá. Egy évi váci tanárkodás után az 1911/12. tanévben lett a rend budapesti iskolájának tanára. Mint tanár, egészen új stílust képviselt. A közvetlenség, a gyermek-egyéniséget is megbecsülő tisztelet, a felelősségtudatra ébresztés jellemzi pedagógiai munkáját. Nevelői tevékenységének egyik jeles munkája az ifjúság lelki tudását gyarapító, a keresztény jellemre nevelő Imádságoskönyv (1913). Melyik egyetemi tanárával írta közösen a diákimakönyvet? *
4. Sík Sándor pedagógiai tevékenysége gyorsan kilépett az iskola keretei közül. Álma az egész magyar fiatalság megújítása volt, ennek eszközét a cserkészet által kínált erkölcsi megújulásban látta. „Emberebb ember”, „magyarabb magyar” – legszemélyesebb hitvallásának tartotta azt a keresztény embereszményt, (amely a jövő magyarságának záloga lehet), melyet a magyar cserkészideálban fogalmaz meg. Melyik ez a pedagógiai munka? *
5. Közben egymás után jelentek meg verseskötetei: Szembe a Nappal (1910),  A belülvalók mécse (1912), majd az 1916-ban megjelent Költemények. Ki írta Sík Sándor első kötetéről az alábbi sorokat? „Az a fiatal ember, aki ezeket a verseket írta, egy szabad, bátor és egészséges rajongó, csupa kedv, öröm és optimizmus…” *
6. 1929-ben az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno Sík Sándor nemzetnevelői működése számára felkínálta a szegedi tudományegyetem újonnan szervezett modern irodalmi tanszékének vezetését. Ezzel megkezdődik életének legtevékenyebb korszaka, hisz tanár, tudós, apostol és költő egy személyben. Melyik az az irodalomtörténeti munkája, melyet ekkor, szegedi indulásakor írt? *
7. „Valósággal magával sodorta hallgatóit akik minden óráján zsúfolásig megtöltötték a Kar nagy előadótermét” – írta róla Baróti Dezső. A hallgatói megemlékezésekre hagyatkozva úgy tűnik mindjárt megfogta őket „egyetemes látása, átfogó tudása, szerénységében is lenyűgöző intelligenciája.” Mindezeken túl nagy előadó művészettel közvetítette a költői remekműveket. Legkiválóbb tanítványaival teázva tartott szemináriumot a rendházi szobájában. Ki volt az a kedves tanítványa, akit fiaként szeretett, s akit később ő keresztelt meg? *
8. Az Árpád-házi szentek (Szt. István, Szt. Imre, Szt. László, Szt. Erzsébet, Boldog Margit) nem homályosuló példaadásával foglalkozott Sík Sándor abban a hat előadásában – a Magyar Rádió felkérésére – mely előadásokban hangsúlyozta: ez az a lelkület (szentjeink példaadó élete), melynek jegyében a nemzet megerősödhet, s kiteljesítheti erkölcsi értékeit, amelyek ellenállóvá és megbecsültté tehetik. Az előadások szövegét Szent magyarság címmel még abban az évben megjelentette a Szent István Társulat. Melyik évben? *
9. A tanítás mellett jelentős időt szentelt Sík Sándor a tudományos munkának. Tudományos főműve a „több mint tízéves közvetlen munkának, több mint húszéves elmélkedésnek, több mint harmincéves anyaggyűjtésnek, igazában egy életre szóló szenvedélynek gyümölcse.” (S.S.) Melyik ez a műve? *
10. „E barbár korban, amely megtagad,/  És bálványoknak ver oltárokat,/  És kegyeikért embert öldököl;/  Mikor főisten az inas ököl,/  És a cselló és az orgona hangját/  A boncok dobverői túlrikongják,/  És ellened mond minden idelenn:/  Mi téged vallunk Isten-örökünknek/  S feltömjénezzük hozzád énekünket,/  Ó Értelem!” Sík Sándor: Óda az Értelemhez című versének első versszakát idéztük. Mi a kötetnek a címe, amelyben megjelent a vers 1936-ban? *
11. A Szent István Társulat jelentette meg 1943-ban azt a kétnyelvű fordításkötetet, amellyel a költő elsősorban az imádkozók számára akarta visszaadni, újraéleszteni az ősegyház műfaját. Mi volt a címe ennek a kötetnek? *
12. Sík Sándor az 1946. december 31-én újra induló katolikus irodalmat ápoló folyóirat felelős szerkesztője, később főszerkesztője lett. Egészen a haláláig betöltötte ezt a tisztet. Országosan elismert neve, tekintélye nagy vonzerőt jelentett a folyóirat számára. Mi a lap címe? *
13. 1947-ben kinevezték a magyar piarista rendtartomány élére és 16 évig, haláláig (1963) kormányozta rendjét. Rendfőnökként is „atyai és testvéri” volt. Életének alapélménye, vezérmotívuma, a szeretet megérett, elmélyült. Ami kezdetben fiatalos program, ígéret volt, az most igazolást nyert, beérett, valósággá vált. Egy hosszú emberélet folyamán a viharos időkben is férfiasan vállalt felelősség a munka során, a költői és apostoli hivatásnak való teljes odaadottság. Ennek egyik legszebb példája az alábbi idézet. Melyik versből idéztünk? „De legzengőbb a lomb zenéje őszkor,/ Bimbó-, s virágnál mézebb a gyümölcs./ Elzúg a harc és elzajong a hőskor:/ Harcosnál, hősnél emberebb a bölcs./ Ó lombos erdők őszi orgonája/ Milyen teli-mély a te muzsikád!/ Ezer sípod egyszerre intonálja/ Az emberlét ezernyi dallamát./ Tavasz illata, nyarak szenvedelme/ S a tiszta tél kristály nyugalma benne.” *
13+1. Mi az a kincs, adomány, amiért fohászkodik egyik időskori versében? „Hetven éves fiatalnak/  Még valami kellene:/ …… önts szívembe,/  Meghallgatás Istene!” *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy
Google Forms