Csorba Győző könyvtár – Irodalmi kvíz (2013. november)
130 éve született
BABITS MIHÁLY (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, 1941. augusztus 4.)
költő, író, szerkesztő, irodalomtörténész, műfordító

Babits Mihály, a XX. század eleji magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége. Rendkívüli műveltséggel rendelkezett. (Kortársai szerint is.) Ady Endre mellett, a Nyugat első nemzedékének tagjaként az új magyar irodalmi megújulás emblematikus alakja. Nagy nevelő volt. Emberi tartása, művészete a polgári humanizmus európai rangú képviselőjévé avatta.
A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki.

Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. Babits Mihály mindkét szülői ágon művelt nemesi-értelmiségi családból származott. Apai ágról küldetéstudatot, anyai ágról a ”vers-kedvet” örökölte. Elemi és középiskolai tanulmányait – édesapja (aki törvényszéki bíró volt) munkahelyének változásait követve – Pesten és Pécsett végezte. Melyik gimnáziumban érettségizett? *
2. A budapesti bölcsész egyetemen – tanári pályára készülve – magyar-francia szakra iratkozott, az utóbbit később lecserélte latinra. Esztétikát, filozófiát és nyelveket tanult. A latin és francia nyelv mellett, a görögöt, a németet, az angolt és az olaszt is elsajátította. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg és barátkozott össze a hasonló szándékú (irodalom megújító) költőtársaival. A három költő közül ki az, akivel nem az egyetemen ismerkedett meg? *
3. Korán kezdett verseket írni, de sokáig nem gondolt arra, hogy a nyilvánosság elé lépjen. 1908-ban a nagyváradi Holnap antológia öt versét is közölte. Ettől fogva az irodalmi élet meghatározója. A Nyugat főszerkesztője, Ignotus is felfedezte, így a lap indulásától kezdve munkatársa, később szerkesztője majd főszerkesztője lett. Első verseskötetével az új magyar költészet első vonalába lépett. Melyik évben jelent meg? *
4. Az egyetem elvégzése után évekig vidéken, Baján, Szegeden majd az erdélyi Fogarason tanított. Ez idő tájt hétköznapjainak tartalma a tanítás, az olvasás és az alkotás volt. A könyvek, folyóiratok segítségével benne élt a nagyvilág kultúrájában, mégis elzárva, magányosan érezte magát. Fogarason válik benne elmélyültté a görög és az angol költészet ismerete, itt írja első nagy esszéit. 1911-ben felkerült Budapestre gimnáziumi tanárnak. Ebben az évben megjelent második kötete. Mi a címe? *
5. Babits a műfordítást nagyon fontos ügynek tartotta. Műhelytanulmányt is írt a fordításról. Ebben a tanulmányában vallja, hogy a műfordítás a gondolatok, eszmék, nemzetek közötti közlekedés eszköze, az anyanyelv gazdagodásának forrása. Itt hangsúlyozta először a teljes formahűség elvét, amely műfordítók nemzedékeit nevelte a magyar irodalomban. Élete egyik legnagyobb vállalkozása volt az a műfordítás, amit 1913-ban kezdett el és 1923-ban fejezett be. Melyik műről van szó? *
6. 1914-ben kitört a világháború. Babits Mihály az első perctől tiltakozott verseivel a háború ellen, ezért támadások özönét zúdította magára. Hírlapi hajsza indult ellene, az iskoláját is el kellett hagynia. Azonban békevágya nagyobb volt annál, hogy az ellene indult hadjárat megváltoztatta volna költői magatartását. Melyik az a háborúellenes verse, ami miatt a Nyugat 1917. márciusi számát elkobozták? *
7. 1918 októberében, a háború alatti magatartása logikus folytatásaként, egy időre csatlakozott a tanácsköztársasághoz, 1919 márciusában még egyetemi tanári katedrát is kapott. A proletárdiktatúrával azonban nem tudott azonosulni, hétről hétre gyülemlett benne a kétely, az ellenállás. Júliusra már a …………. c. versének tanúsága szerint, elfordult a diktatúrától. „A szellem csákányának nemes és lassú munkájában” bízott, a forradalmi tett idegen maradt tőle. Melyik verséről van szó? *
8. A tanácsköztársaság bukása után nem bocsátják meg neki a háború és a forradalom alatti magatartását. Megfosztják az egyetemi tanárságtól, s egy időre rendőri felügyelet alá helyezik. Üldözöttsége ellenére az irodalmi élet központi személyisége lett. Kívül akart maradni a politikán. Vallotta, hogy „a költő konzervatív”, vagyis hagyomány- és értékőrző. Ezeket az értékeket – hitét a magyarságban, a bölcsességben, a művészetben, hitét a katolicizmusban, hitét az emberben – hirdette az 1925-ben megjelent kötetének előszavában. Mi a kötet címe? *
9. A háború, a tanácsköztársaság, Trianon rettenete után a húszas években jelentek meg a polgári élet hanyatlását ábrázoló, igen jó lélekrajzú, de sivár világot tükröző regényei. Minden regénye lírájánál is személyesebb forrásokból táplálkozik. Melyik a legnagyobb szabású társadalmi regénye, mely leginkább önéletrajzi indíttatású. *
10. Babits személyes életének nagy eseménye volt 1921. január 15.: feleségül vette Tanner Ilona költőnőt, aki később a Török Sophie írói nevet vette fel. Majd örökbe fogadtak egy rokon kislányt, Ildikót. Két év múlva nyaralót vettek az …… Előhegyen, ahol családjával haláláig a nyarakat – tizenhét nyarat – töltötte. Itt született sok műve, s gyakran kilátogattak hozzájuk Pestről író barátaik. Hol van a Babits nyaraló? *
11. Tekintélye nőttön-nőtt. A húszas évek végétől Móricz Zsigmonddal a Nyugat szerkesztője, (1933-től főszerkesztője), s a korszak legfontosabb irodalmi díjait osztó Baumgarten-alapítvány kurátora. Legtöbbet emlegetett tévedése, hogy szűkmarkúnak bizonyult a jutalom odaítélésénél azzal a költővel szemben, aki éles bírálatot írt egyik kötetéről.  Ki volt a fiatal költő? *
12. Babits legjelentősebb esszéi kiútkeresések a világnézeti válságból. Legmaradandóbb gondolatai azok, amelyekben szembeszáll az érlelődő fasiszta ideológia kultúraellenességével. A három cím közül melyik nem esszécím? *
13. 1933-ban Babits ötven éves. Betegsége, légcsőbántalmai elhatalmasodnak – különösen gégeműtéte (1938) – nagymértékben befolyásolja elmagányosodását, világtól való elzárkózását. Ebben az időszakban írja az irodalomról való gondolatainak mintegy összefoglalásul Az európai irodalom történeté-t. Ugyancsak ebben az időszakban jelenik meg novelláinak egy újabb gyűjteménye. Mi a címe? *
13+1. Az egyre betegebb költő élete utolsó esztendeiben felülemelkedik múltbéli önmagán, már maga sem hitte, hogy elég, ha a költő az „elefántcsonttoronyba” vonul és a kultúra eredményeit őrzi. Ezt írta felül azzal a nagy bölcseleti művével, melyben a szellem emberének mutat irányt, akinek akár az élete árán is az igazságot, a humanizmust kell szolgálnia. Melyik az a nagy költeménye, mely egyben nagyszerű életművét is lezárja? *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy
Google Forms