Csorba Győző könyvtár – Irodalmi kvíz (2014. november)
70 éve hunyt el
RADNÓTI MIKLÓS
(Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.)
költő, műfordító, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője

„Szabad szerettem volna lenni mindig
s őrök kísértek végig az uton.”
/Negyedik ecloga/

Radnóti Miklós oly korban élt a földön, mely kor, összeférhetetlen ellensége volt a szépségnek, igazságnak, humánumnak. A költő alig múlt el harmincöt éves, amikor megölték. A fiatal költőt, aki számára a „művészi és erkölcsi minőség teljesítése követelmény és kötelezettség” volt. Emberi alakjára és műveire emlékezünk e havi kvízünkben.

A helyes megfejtők között minden hónap végén könyvjutalmat sorsolunk ki. A kvíz beküldési határideje november 30.

Sign in to Google to save your progress. Learn more
1. Radnóti Miklóst eredetileg nem így hívták. Nagyapja Felvidéken, Radnóton élt, s édesapja is Radnóton született. Az ősei szülőhelyét idéző vezetéknevet vette fel írói névként.  Hogy hívták a költőt eredetileg? *
2. A költő 1909. május 5-én jött a világra Budapesten. Születése édesanyja és ikertestvére életébe került. A nyomasztó teher egész élete során végigkísérte.  Versében a tragikus eseményeket idézi: „Erőszakos, rút kisded voltam én, ikret szülő anyácska, - gyilkosod! öcsémet halva szülted-é, vagy élt öt percet, nem tudom,”     Mi a vers címe? *
3. A megözvegyült édesapja újra nősült. Mostohájában a gyerek Radnóti igazi anyára talált. Testvére is született; Ágnes.  Melyik prózai írásában olvashatunk féltestvéréhez fűződő gyerekkori emlékeiről? *
4. Tizenkét éves korában újabb tragédia sújtotta, meghalt édesapja. Ezt követően anyai nagybátyja, Grosz Dezső jómódú textilkereskedő gondoskodott neveltetéséről. Gyámja kereskedelmi iskolába járatta, de ő már ekkor költő akart lenni. 1926-ban, tizenhét évesen, Hilbert Károly házitanítónál ismerte meg élete nagy szerelmét, későbbi feleségét Gyarmati Fannit. Mi volt a beceneve Fanninak? *
5. Egy év kereskedelmi főiskola elvégzése után, két évig nagybátyja nagykereskedésében dolgozott. Ekkor már egy fiatal költői csoportosuláshoz tartozott, akik önálló antológiát jelentettek meg Jóság címmel, melyben Radnóti már 12 verssel szerepelt. Abban az évben mikor elhatározta, hogy tanár lesz és bölcsész egyetemre megy, megjelent első kötete is. Melyik évben volt ez? *
6. A szegedi tudományegyetemen ahol magyar-francia szakra járt, hamar felfigyelt rá a költő, esztéta, paptanár, akinek rendszeresen látogatták magánszemináriumait. Az irodalomprofesszor és tanítványa jó kapcsolata mindvégig fennmaradt. Ki volt ez a tanár? *
7. A költő 1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsésztudományok doktorává avatták. Mi volt a doktori értekezésének címe? *
8. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma adta ki Radnóti Miklós két verseskötetét is. A három kötetcím közül melyik nem a kollégium kiadványa? *
9. 1935 augusztusában feleségül vette Gyarmati Fannit. A hitvesi szerelem oltalmat, menedéket nyújtott a költőnek. Pozsonyi úti lakásuk és még inkább az a ház és kertje ahol a nyarakat töltötték, a béke, a biztonság és a nyugalom szigete volt. Hogy szerepel verseiben ez az otthon? *
10. Szerelmi líráját, tájverseit már ekkor beárnyékolta a szomorúság, a közelgő vihar előérzete. De azért az 1937-es esztendő örömteli eseményekkel is szolgált a költő életében. A ……… című kötet elismeréséül Baumgarten-díjban részesült. Melyik kötetéért részesült jutalomban? *
11. A Nyugat „harmadik” nemzedéke, Radnóti és kortársai: Zelk Zoltán, Vas István, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula, Csorba Győző, a világban egyre inkább eluralkodó káosszal szemben, a rend, a humánum mellett tettek hitet. Radnóti is hivatásaként vallotta, hogy a legembertelenebb helyzetben kell a dalnak mind határozottabban megszólalnia, szembeszegülnie az eldurvulás, az erőszak ellen. A „hogyan élj” kérdésére ad választ az alábbi idézet is:  „Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!” A költő melyik verséből idéztünk? *
12. 1939 nyarán a költő és felesége még egyszer eljutott Párizsba. 1940 szeptemberében hívták be először munkaszolgálatra. Négy hónap múlva hazatérhetett, majd 1942 nyarán újra behívták. 1943 májusában barátai kérvénnyel fordultak a honvédelmi miniszterhez, aki felmentette a további szolgálat alól. A felmentésnek egy nyugodt esztendőt köszönhetett mielőtt elindult volna az „erőltetett menet” poklába.  Melyik az a költői műfaj Radnóti költészetében, amely szinte összefogta és összefoglalta a háborús évek költészetét? *
13. 1943-ban megkeresztelkedett, de hiába, 1944 májusában ismét munkaszolgálatos behívót kapott. A szerbiai Bor bányaváros melletti Heidenau-lágerbe szállították őket. Ebben a táborban született öt legnagyszerűbb verse: a Hetedic ecloga, a Gyökér, az A la recherche és a Nyolcadik ecloga. Az ötödik hiányzik a felsorolásból. Ebből idézzük az alábbi sorokat:  „Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,   ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,   s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,    s kihez vakon, némán is eltalálnék,”   Mi a vers címe? *
13+1. 1944 augusztusában kiürítették a tábort, a munkaszolgálatosokat szeptemberben elindították nyugat felé. (Többnyire gyalog.) Sebesültek, kiéhezettek, rongyosak, erőtlenek voltak. És a költő még hősiesen írt. Megírta a költészet ritka 4 remekművét, a Razglednicákat. November 9-én a Győr megyei Abda határában 22 társával együtt agyonlőtték. 1946 nyarán találták meg sírját és holttestét, és a kis jegyzetfüzetét.  Melyik költőnk emlékezik Radnóti Miklósra e sorokban? „… a jövendő századokon keresztül az a poéta világít, aki míg él, olyan evidensnek és jelentéktelennek látszik, mint a gyertyaláng: …. csak később döbbenünk rá, hogy egy torony ablakából ragyog, messzire, síkon át, hegyekig!” *
Kérjük, adja meg nevét és elérhetőségét! *
Submit
Clear form
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Privacy Policy