Request edit access
Milyen tartalmi szabályozást szeretnénk?
A Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztés és Módszertan munkacsoportja által készített NAT-koncepció és a Civil Közoktatási Platform (CKP) koncepciójának összehasonlítására kérjük Önöket. Kérdőívünk elsősorban a nevelés és oktatás területén dolgozók számára készült, de bárki kitöltheti. Válaszolhatnak önálló személyként, csoportként, közösségként, szervezetként.

A két koncepció alapján készült, rövid leírások alatt jelöljék meg, hogy melyikkel mennyire értenek egyet. Saját véleményt, szöveges kiegészítést is fűzhetnek az egyes témákhoz. Amennyiben egy csoport, közösség, szervezet nevében töltik ki a kérdőívet - a közös álláspontot rögzítsék. Ha magánemberként tisztelnek meg bennünket a válaszokkal, akkor természetesen a saját véleményükre vagyunk kíváncsiak.

Köszönjük az együttműködést
Civil Közoktatási Platform

Önre, Önökre melyik igaz az alábbiak közül? *
Ha ön személyként tölti ki a kérdőívet, kérjük adja meg a nemét. *
Melyik életkori kategóriába tartozik? *
Személy esetén a lakóhelye, illetve csoport esetén a csoportot összefogó intézmény, hivatal, stb. székhelye melyik településtípushoz tartozik? *
Mi a jellemző a csoportra leginkább az alábbiak közül? *
Lehetősége van arra (lehetőségük van arra), hogy megadja a nevét (megadják a nevüket). *
Ha a név megadását választotta (választották), akkor kérjük írja le, esetleg mellé téve más fontos jellemzőket (pl. foglalkozás, szervezet).
Your answer
Idézhető-e nyilvánosan bármely szöveges véleménye (véleményük), amely a kitöltött kérdőívben szerepel? *
A két koncepció összehasonlítása
Az alábbiakban a tartalmi szabályozással kapcsolatos két koncepció összehasonlítását szolgáló állítások, és az Ön (Önök) választásai következnek. Minden esetben lehetőség van az adott kérdésben a vélemények, észrevételek rövid megfogalmazására is.
(1A) A tantervi rendszer minden eddigi központosított vonását meg kell tartani, sőt, további központosítások indokoltak. Ezzel szemben: (1B) Az egész tartalmi szabályozási rendszert decentralizálni kell, biztosítani kell a pedagógusok szakmai autonómiáját.
(1C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(2A) Csak a NAT és a kerettantervek átalakítása szükséges. Ezzel szemben: (2B) Átalakításra szorul a teljes tartalmi szabályozás.
(2C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(3A) Elég, ha a NAT középfokon csak a gimnáziumokban, részlegesen a szakgimnáziumokban lesz alkalmazható és a szakközépiskolákban, szakiskolákban egyáltalán nem. Ezzel szemben: (3B) A NAT minden iskolatípus tanterve kell, hogy legyen.
(3C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(4A) A NAT rögzítse részletesen a tanulók számára megfogalmazható célokat, a követelményeket és a tananyagot. Ezzel szemben: (4B) A NAT-ban csak az átfogó célokat és a fejlesztési feladatokat kell megadni.
(4C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(5A) Nem szükséges, hogy a NAT-ban a mostanihoz képest kisebb legyen a tananyag mennyisége. Ezzel szemben: (5B) Ha megmarad a tananyag mennyisége, akkor fennmarad a pedagógusok és a tanulók értelmetlen túlterheltsége is, és ez súlyos probléma.
(5C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(6A) A pedagógiai differenciálás, a személyre szabott fejlesztés a tananyag teljes körű központi előírása esetén is teljesíthető feladat. Ezzel szemben: (6B) A tananyag teljes körű központi előírása megöli a pedagógiai differenciálást, a személyre szabott fejlesztést.
(6C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(7A) A NAT legyen egyszerre bemeneti és kimeneti szabályozó eszköz. Ezzel szemben: (7B) A tananyag és a követelmények részletező, teljes mértékű és túlzó előírása esetén, amikor a pedagógusok keze ezzel meg van kötve, értelmetlen a kimenet standardjainak előírása.
(7C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(8A) A NAT a teljes tanítási időre adja meg a tanítás tartalmát. (8B) Ezzel szemben: A tanítás tartalmát a NAT-ban csak a közös, egységes alapok elsajátítását kitevő 50-70% időre kell rögzíteni. A többi időben zajló tanulás tartalmát a pedagógus tervezze meg a tanulók fejlődésének optimálissá tétele érdekében.
(8C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(9A) A pontos óraszámokat a kerettantervekben kell megadni. Ezzel szemben: (9B) Az óraszámokat, azok arányát az oktatási intézmény határozza meg a helyi tantervben. A NAT ehhez ajánlást ad.
(9C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(10A) Maradjon az iskolatípusonként egyetlen, kötelező kerettantervek rendszere. Ezzel szemben: (10B) Nem kellenek kötelező kerettantervek. Akkreditált mintatantervek (egy iskolatípusban több is) segítsék a helyi, iskolai tervezést.
(10C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(11A) Az alternatív iskolák a saját kerettantervükben csak a NAT-hoz képest kiegészítő tananyagot, illetve tantárgyakat határozhassanak meg. Ezzel szemben: (11B) Ne csorbítsa az új szabályozás az alternatív iskolák lehetőségeit. A NAT legyen kellően tág ahhoz, hogy az alternatív pedagógiai elképzelések megvalósíthatók legyenek.
(11C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(12A) A helyi tantervek továbbra is csak a tanítási idő 10%-ára tervezhessenek sajátos, helyi tartalmakat. Ezzel szemben: (12B) Kétféle helyi tantervet lehessen készíteni: (1) hagyományosat, a célokat, követelményeket, tananyagot részletesen tartalmazót, (2) a NAT-hoz képest a helyi fejlesztési feladatokat, a tantárgyakat, a tanóra-elosztást és a pedagógusok együttműködésének kereteit rögzítő helyi tantervet, amely megadja a szabadságot a pedagógusoknak a részletes tartalom differenciált meghatározására.
(12C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(13A) A magyar oktatás tantervi szabályozásában csak a NAT-ra, a kerettantervekre és a helyi tantervekre van szükség, nem kellenek oktatási programcsomagok. Ezzel szemben: (13B) A tantervi szabályozás a NAT-ot, a helyi tanterveket, valamint az akkreditált, a pedagógusok munkáját segítő, nem kötelező, a pedagógiai kultúra fejlesztéséhez hozzájárulni tudó oktatási programcsomagokat foglalja magába.
(13C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
(14A) A tartalmi szabályozás írja elő a pedagógusok által alkalmazható tanítási módszereket is, a NAT-ban legyen megadva a kötelezően választható módszerek listája. Ezzel szemben: (14B) A pedagógusok által alkalmazható módszerek központi előírása hibás szabályozási eszköz, mert tovább csökkenti a szakmai autonómiát, és visszahoz egy utoljára a 20. század 60-as éveiben élő, elavult gyakorlatot.
(14C) Megjegyzés, vélemény:
Your answer
Submit
Never submit passwords through Google Forms.
This content is neither created nor endorsed by Google. Report Abuse - Terms of Service - Additional Terms