A Szószátyár c. műsor (hang)archívuma:

http://www.budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar

Útmutató az alábbi tartalomjegyzék bővítéséhez, használatához:

  • Ha egy műsor tartalomjegyzéke hiányzik, ne hezitálj: hallgasd meg, jegyzeteld ki, és küldd el Szószátyár Facebook-oldalnak üzenetben!
  • Lehet tömör, címszavas tartalom, lehet bővebb „kifejtős” is, a lényeg, hogy legyen. :-)
  • Ha a meglévő tartalmak között találsz korrigálni, kiegészíteni valót, azt se tartsd magadban!
  • Az adásokhoz a hangfájl közvetlen linkjét is odatettem. Ha „döglött” vagy használhatatlan linket találsz – akár a hangok között, akár a tartalomjegyzékeken belül –, kérjük, jelezd!

Navigálás:

  • Ctrl-F billentyűkombinációval tudsz keresni tetszőleges szövegdarabra
  • Könnyen választhatsz a dátumok közül a lap alján lévő listából, kattints ide!
  • Avagy görgetheted/lapozhatod is az elejétől a végéig – vigyázz, hosszú!... :-)

A tartalomjegyzék elkészítésében közreműködtek:

Bender Márk

Bálint Irén – 17.09.13
Kocsis Katalin – 19.02.27

Rassay Krisztián – 20.04.08

…..

…

…

Köszönet érte!

KÜLDJ EGYET TE IS!

2016. december 7.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20161207.mp3

Miért fontos a nyelvhasználat az embereknek?

  • 00:00 bevezető az új műsorfolyamhoz: miért népszerűek a nyelvészeti műsorok?
  • 08:30 a bevezető részeként:
    két/kettő (zwei/zwo)
  • 23:00 Nagyné:
    az exodus-t miért „gz”-vel ejtjük, x ejtése magyarul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, angolul stb.

KL Nyest-cikke: https://www.nyest.hu/hirek/ikszek-es-igzek

  • 36:40 János:
    „olyan szintű tanárai voltak, mint Kurtág, Kocsis...”
  • 41:50 névtelen:
    „... mentén ismerkedtek meg” – használata, “elharapódzása”

2016. december 14.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20161214.mp3

PISA-felmérés: Interjú Schiller Mariann-nal; hallgatói kérdések

  • 00:00 Interjú Schiller Mariann-nal: Milyen a PISA-felmérés
  • 22:10 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    melléknevek fokozása – alsó-felső, legalsó-legfelső kapcsán – elsőbb az elsőbbnél, jobb emberek a börtönben, legoptimálisabb, legkülönlegesebb kérdése
  • 35:40 Kokaci Ignác:
    „rossz” / „tükör” fordításokból (rosszul megfizetett fordítók által elkövetett ilyen fordításokból) a nyelvbe kerülő új fordulatok általánosságban (szószék effektus, pl. Károli-Biblia)
  • 40:20 Kokaci Ignác:
    több birtokos egy-egy birtoka esetén egyes szám vagy többes szám (nők medencéje-nők medencéi)
    valószínűleg szintén idegen hatásra terjedhetett/terjedhet el, hogy egyre gyakoribb a többes szám

2016. december 21.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20161221.mp3

Műfordítás: Interjú Nádori Lídiával

  • műfordítások kérdései, sznorkelezés, gyerekkönyvek különlegességei, szinonímák, módszerek
  • Gábor Zsazsa és az „ici-pici” USA-beli elterjedtsége

2016. december 28.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20161228.mp3

Hangszimbolika: Beszélgetés Madarász Leventével

  • Madarász Levente: szavak és motiváció, a szó és a jelentés összefüggése – mama a különböző nyelvekben hasonlít, hang-szimbolizmusok, Kiki és Bubu kérdése, kicsi és nagy dolgok zárt és nyílt magánhangzókkal való kifejezése, „én / te” mennyire rövidek az egyes nyelvekben
  • Pálinkás Szűcs Róbert kérdése: „a karácsonyfa felállításra került” passzív szerkezet kifejezése (tör/törik, felállíttatik, fel lett állítva, felállításra került)
  • mienk / mienké – tied / tiedé kérdése – a hasonlóság a birtokos-jelölő toldalékolt szavakkal (pl. Jánosé) magyarázza, hogy a birtokos névmás végére is odakerül néha az „é” toldalék
  • iskolai probléma a teljes hasonulással (annyi, hozzám teljes hasonulás-e) – röviden

2017. január 4.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170104.mp3

Nyelv és jog(i nyelv): Beszélgetés Sándor Zsuzsával

  • börtön fajtái, önbíráskodás szóhasználata, hivatali nyelv itthon és külföldön, elbúcsúzásnál „voltam” vagy „vagyok”

2017. január 11.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170111.mp3

Hasonulás

  • hasonulások oktatása az általános iskolában, a hasonulási szabályok rendszere – teljes hasonulás, részleges hasonulás, zöngésség szerinti, képzési hely szerinti, (hangya, fogtól, lelkészség, azzal/avval) összeolvadás szabály és hasonulási szabály összekeverhetősége

2017. január 18.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170118.mp3

A zsidók nyelvei

2017. január 25.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170125.mp3

Hallgatói kérdések

  • 01:00 Hovány Erzsébet:
    olasz nyelv mikortól nem latin? nagy területeken beszélt nyelv (pl. arab) mennyire egységes?, holland és német nyelv különbsége, a holland külön nyelvként való aposztrofálása
  • 23:00 Inez Katalin:
    „egy, a múltban sokat emlegetett fiatalember” – határozatlan és határozott névelők keveredése a tömörített mondatban – „beültünk egy, az útikönyv által ajánlott étterembe” / „megtaláltuk az útikönyv által ajánlott éttermet”
  • 32:20 Fehér András:
    „eljöttelek meglátogatni” alak elemzése, „meg akarlak látogatni”, „igyekezlek meglátogatni” tárggyal való egyeztetés
  • 43:00 Geréb Anna:
    „felháborodást váltott ki a civil szervezetek részéről a támadás” szerkezet problémája

2017. február 1.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170201.mp3

Megint hasonulás

  • 00:20 nagyon sokan írtak:
    Előzmény: 17.01.11 / teljes – hasonulás
    újra a hasonulások oktatásáról: teljes/részleges, írásban jelölt/nem jelölt – ennek a táblázatnak az egyik mezője üres (nincs részleges, írásban jelölt), összeolvadás, hasonulás definíció problémák, problémát okoznak az általános iskolai nyelvtan oktatásában, a szülők is panaszkodnak
  • 19:40 Budaházy Gusztáv:
    Koleszben/koleszban: vegyes hangrendű szavak toldalékolásának szabályai
  • 33:10 Sain Lázár:
    Előzmény: 17.01.18 / teljes – zsidók nyelvei, pl. ladinó
    Kik azok a cincárok?
    szóba kerül: románok, arománok, vlach, olasz, Vuk/farkas, örmények…

2017. február 8.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170208.mp3

Nevezetes félrefordítások, félreértések

  • 00:30 „nevezetes félrefordítások” vagy amit annak hittek:
    01:20 „a kivétel erősíti a szabályt”,
    04:20 Hamlet „nunnery”,
    10:00 hogyan megy át a teve a tű fokán,
    ép testben ép lélek
  • 17:50 Erzsébet:
    mit jelent a „nem igazán”?
  • 20:30 Jobbágy Tibor:
    Előzmény: 17.01.11 (és 17.02.01) – hasonulás
    hasonulás +: evvel-avval mennyivel jobb/másabb, mint az ezzel/azzal
  • 24:40 Kokaci Ignác:
    Előzmény: 17.02.01 / 19:40 – vegyes hangrendű szavak toldalékolása
    férfi szó hangrendje (magas-e vagy vegyes?), toldalékolása, ennek okai (férfiak, férfivel/férfival), fi-fia, baromfi, „fi” a nevekben (pl. Petőfi), azok toldalékolása
  • 35:10 Tóth László:
    „Sir. Yes, Sir.” katonai kifejezés magyarra fordítása – nők megszólításának a problémái, („Asszonyom”, „Hölgyem”, „egyébként...”)

2017. február 15.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170215.mp3

A cigányok nyelvei: Beszélgetés Baló András Mártonnal

2017. február 22.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170222.mp3
“Cigány vs. roma”

  • 00:50 Budaházy Gusztáv:
    fogvatartott / rab / fogoly szavak közti különbségek,
    házmester / gondnok hasonlóképpen
  • 04:40 Budaházy Gusztáv:
    roma / cigány elnevezés problémái, exonima/endonima, román-magyar népek nevei a szomszédra, zsidó/izraelita, suomi/finn…
  • 24:00 egy hatodikos gyerek szülei:
    iskolai nyelvtan problémája: 6. osztály, határozószói névmás megtanítása, kérdőszavak szófaja az, amilyen szófajú szóval válaszolni lehet rá (pl. Hova? Oda., Hova? a 2. emeletre...), határozószó és határozó különbsége, általában a szófajok, rag/toldalék/képző közti különbségek
  • 42:50 Sain Lázár:
    Az ujjpercnek van-e köze az idő-perchez? (hiszen az időegységek számolásának is lehet eredetileg valami köze az ujjakkal való számoláshoz)
    Nem, az időre való használat sokkal későbbi.
  • 44:40 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    „ilyenre még nem emlékszem”
    ez két kifejezés keveredése, összecsúszása, egyszeri tévesztésként: “ilyenre nem emlékszem” + “ilyet még nem láttam”
    ez a kontamináció

2017. március 1.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170301.mp3

  • 00:50 Előszó: Igekötők funkciója, jelentése, története a magyar nyelvben,
    szóba került: berúg, meghal, felmegy, lejön, hazamegy, (cigányútra,) tönkre, mi számít igekötőnek, mi nem ( → mit írunk egybe, mit nem), személyragos igekötők speciális helyesírása: ránéz, de rám néz
  • 05:00 Vígh Orsolya:
    “Elnézést, elaludtam. – Én is, aztán ma reggel időben felkeltem.” (ha-ha)
    Jelentésbővülés?
    Valóban két jelentése van a szónak. Lehet, hogy nem az első jelentésből “bővült”, hanem külön úton jött létre.
    Az el- jelentései… Sok példásról szó esett: ‘elront’: eltervez, elírták a nevét; ‘távolodik’: elmegy, elindul; elkezd; ‘megszűnik az lenni, ami volt’: elolvadt, elzsibbadt; elhalt rokonok; ‘túlzásba visz’: elsóz, elcukroz, elborsoz… talán innen jön az elalszik (“túlalszik”);
    NÁ: egy másik igekötő: lebeszélhető – ez is kétjelentésű lett (a telefon-előfizetési díjból x összeg lebeszélhető).
    hasonló: “az előleg egy része lelakható”
    NÁ: befoglal, besír, beröhög

Mancs-cikk: http://seas.elte.hu/w/!moderntalking/besir_beroehoeg
Nádasdy Ádám: Besír, beröhög (Magyar Narancs, 2002/08/29)

  • 15:20 Oblath Gábor:
    megérdemelte / kiérdemelte
    szóba kerül: kihűlt / meghűlt / elhűlt; megbasz / kibasz
  • 22:00 Briemann József:
    tizedes törtek kimondása:
    a bankok hitelajánlata: 4,83 [négy egész nyolcvanhárom]
    máshol: 4,7% – [négy egész hét százalék] vagy [négy egész hét tized százalék])
    amit “elemnek” mondunk, az telep; ami “súly”, az tömeg; a “nejlonzacskó” polietiléntasak…
    nem mindig beszélünk szabatosan.
  • 25:10 Földes Péter:
    „Szolgálati lakást, gépjárművet és költségtérítést is kapni fog a médiásból lett diplomata.” – fog??
    https://blikkruzs.blikk.hu/sztarok/magyar-sztarok/csiszar-jeno-milliokat-kereshet-fokonzulkent/0x09zf9
  • 28:50 Mezei Tibor:
    E/3 birtokos személyjel: a pók lába, de a pók bábja, Klimt képe, de a Vatikán papJA, az ő karja, de az egyetem kara, szaka/szakja, töke/tökje, mi a különbség? nyitó tő, záró tő, zöngés mássalhangzó, lexikai osztály, nyelvtani nemek…
    magas hangrendűeknél ritkább a je, mint a mélyeknél a ja
  • 38:50 Vas Miklósné:
    Mi a keresztény szó eredete?
    Szláv eredetű, krisztyán > keresztyén > ebből népetimológiával (“kereszt”): keresztény
    KL: vicces, mert a kereszt szó is a szlávból jött, korábban, más úton, és az a szláv eredeti ‘kereszt” jelentésű szó is Krisztus keresztje mn
  • 42:40 Fon Gábor:
    mi a vény eredete, jelentése?
    > tértivevény, tény, lény, növény

2017. március 8.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170308.mp3

Nyelvtani nemek + hallgatói kérdések

  • 00:30 nyelvtani nemek

Hallgatói kérdés:

  • 41:10 Névtelen:
    gyakran használják az úgymond kifejezést… nem használják túl gyakran fölöslegesen? mit jelent az úgymond?
    szóba került még az ilyen-ezés, így-ezés (emelkedettebb stílusban: amolyan, afféle), kvázi….

2017. március 15.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170315.mp3

A magyar nyelv eredete és rokonai: Beszélgetés Bakró-Nagy Marianne-nal

(finnugor nyelvek, urali nyelvek, szamojéd nyelvek, nyelvek elnevezései…)

2017. március 22.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170322.mp3

Nép, nemzet, etnikum és nyelv: Beszélgetés Sándor Klárával

2017. március 29.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170329.mp3

Nyelv és gondolkodás: Beszélgetés Sándor Klárával + hallgatói kérdések

  • 00:00 Nyelv és gondolkodás: Beszélgetés Sándor Klárával
  • 26:20 Cserháti Réka:
    "Ott a farka" – avagy mely esetekben hagyható el a "van" kopula?
  • Miért szalonképesebb az "elcsesz" az "elbasz"-nál?
  • Egy nyelv beszélőinek tényleg csak a fejében van-e a nyelv? Mi a helyzet az írásbeliséggel is rendelkező nyelvekkel?

2017. április 5.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170405.mp3

A török nyelvek: Beszélgetés Ótott-Kovács Eszterrel

2017. április 12.

(Nem volt adás, talán tüntetés közvetítése miatt.)

2017. április 19.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170419.mp3

Orbán Viktor „nőügyei”: Beszélgetés Réz Annával + hallgatói kérdések

  • Orbán Viktor „nőügyei”: Beszélgetés Réz Annával
  • 24:00 Cserháti Réka:
    a “szabad” melléknév használata igeként: szabadjon, szabadna, szanadott – ebben nem játszik-e közre, hogy a magyarban van névszói állítmány?
    vö. “nem lehet kihajolni” / “nem lehet kihajolni” formai hasonlósága (párhuzamossága, analógiája)
    …folyt.köv.
  • …
  • …

2017. április 26.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170426.mp3

Hallgatói kérdések ("fel van tárva" és társai)

Az előző műsor témáihoz:

  • Kiegészítés Orbán „Nőügyekkel nem foglalkozom” megjegyzéséhez
  • 4:20 A -va/-ve végződésű határozói igenevek használata germanizmus? Miért is?
    9:30 Milyen igékkel alkotunk ilyen szerkezeteket? (passzív szerkezet, vagyis szenvedő szerkezet; tranzitív ige, ágens, páciens) („Be van fejezve a nagy mű, igen.”)
    11:55 Olyan igékkel is használva van ez a szerkezet, amely nem tárgyas, de az alany mégis hely- v. állapotváltozáson ment keresztül – páciens alanyú intranzitív igék
    (a torkom ki van száradva, el vagyok fáradva, meg vagyok elégedve, be vagyok rekedve).
    15:18 A harmadik kategória: a fenti esetekben van ezeknek a történéseknek egy eredményállapota, és ennek folytán sokszor már olyan igéknél is használjuk, amikor valódi cselekvésről van szó: „a főnök el van utazva”, „az utasok fel vannak szállva”, „a macska fel van mászva a fára” – ágens alanyú intranzitív ige;
    múlt időben is használják, és ez fontos különbség:
    „A macska fel van mászva a fára” vs. „Mire a kutya észbe kapott, a macska fel volt mászva a fára.”
    „Pista estére nagyon ki volt fáradva” vs. „Pista estére nagyon kifáradt”
    „Ahogy mentünk az úton előttünk egy busz felborult” vs. „Ahogy mentünk az úton előttünk egy busz fel volt borulva”
    + egy kis kiegészítés ehhez a témához, a francia nyelvvel kapcsolatban

Új kérdések:

  • 25:00 Virág Péter: A brexit után mi lesz az angol hivatalos nyelvként való használatával?
    Marad Málta, ahol az angol az egyik hivatalos nyelv, és az Ír köztársaságban is hasonló a helyzet.
  • 27:20 Jobbágy Tibor: „A Bokor és a Galagonya utca sarkán”, „A Margit és a Lánchíd” – ez az ún. koordinációs redukció.
    „Bemutatom Önöknek két vendégünket: Kis és Nagy Zoltánt” – ilyet nem mondunk, mert a közös tag nem köznév;
    de ha rokonok: „Előadta Szabó Margit és Katalin” – így jó, mert nem véletlen az egyezés;
    összetett szavakkal is lehet ilyen kiemelést csinálni: ár- és bérpolitika, szív- és érsebészeti klinika;
    „az áru vas- és közúton való szállítása” – ilyet már nem mondunk (legalábbis ők nem mondanak… az interneten vannak rá példák: „    település vas- és közúton egyaránt könnyen megközelíthető”; „A közlekedést és szállítást ésszerű lenne jórészt elektromossá tenni vas- és közúton egyaránt.”; )
    „ár- és belvízvédelem”: ugyanígy, elvileg jó, hivatalosan használják, de sokaknál necces
    „a miniszter- és a bankelnök találkozott” – ez nem jó
  • 41:50 Oblath Gábor: „Vizes vébé” – Mitől lett „vizes” a „vízi”?...
    az -s képző új, terjedő használata; a mentősök*, a könyvesek, a filmesek
    [* linkajánló:     http://emergency.ucoz.hu/news/mentos_vagy_mento_hogy_helyes/2016-01-16-15
    https://www.facebook.com/orszagosmentok/videos/1356575804353468/
    – a szerk. (BM)]

2017. május 3.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170503.mp3

„Megengedők (megengedőek?)” és „szigorúak”

  • 00:00 hosszabb beszélgetés arról, hogy vannak, akik „engedékenynek”, és vannak, akik túl „szigorúnak” találják a műsort, illetve a nyelvészeinket…
    Amik szóba kerültek:
    „zavar”, „rosszul használják”, „feleslegesen finomkodó”...;
    kockás füzet, felkel a nap, felszáll a buszra;
    va/ve határozói igenév (meg van csinálva) tömeg vs. súly, elem vs. telep, cethal…
    (helyesbítés: elem vs. telep ld. 2017.03.01 / 22:00 )
  • 14:00 „egészségÜGYI problémáim vannak”
  • 18:00 Bendl Judit: katona (falatka) – ez metafora
  • 20:10 Pápai Eszter:
    Előzmény: 2017. április 26. – A -va/-ve végződésű határozói igenevek (szenvedő szerkezet)
    PE: „Milyen okos ez a gyerek, látszik, hogy foglalkozva van vele!”
    itt nemcsak a szokásos alany/tárgy probléma van, hanem ebből kilóg: val/vel ragos vonzat (eszközhatározós eset) válik a szenvedő szerkezet részévé
    Tehát ez egy nagyon jó észrevétel, ez egy negyedik csoport, a korábban felsorolt három fajta mellett.

hasonlók: gondolva van rá, bízva van benne, ki van szúrva vele
(más nyelvekben is előfordul: The house is lived in.)

[szünet]

  • 24:30 Takácsné:
    láthatóak, felsorolhatóak, leírhatóak… a betoldott „a” hang zavarja, feleslegesnek tűnik, régen nem így tanulták, ma már így tanítják?

    nem csak a ható/hető végűekkel történik ilyen, nézzünk különféle példákat:
    1. kendők, ajtók / nincs kendőek, ajtóak – de ezek főnevek

    2. nézzünk igéből képzett szavakat:
    néző, író -> nézők, írók / nincs nézőek, íróak
    ezek igéből képzett főnevek, pontosabban főnevesült     igenevek…

3. nézzünk szintén igéből képzett mellékneveket:
ijesztőek, vonzóak: ez jó (de az ijesztők, vonzók is jó)
mi van az ó/ő végű nem igéből képzett mn.-ekkel? olcsók ?olcsóak? (csak ritkán)
a te őseid nagyon dicsők/dicsőek?... talán
elsők/alsók/utolsók – nincs másik
alatta lévők (?lévőek? nemigen…)

még egy-két példa:
a lázítók (fn) lázítóak vagy lázítóak, de a szárító → csak szárítók (nem szárítóak)
a vizsgák kötelezők/kötelezőek, de ezek a hallgatók levelezők (nem levelezőek)
tehát a fn/mn megkülönböztetése látható

másra végződő melléknevek:
savanyúak, iszonyúak, karcsúak, keserűek, egyszerűek;
pestiek, budaiak, hazaiak (de nem gagyiak, nem cikiek)

ezek régebbi jelenségek, és valószínűleg ezek hatására terjedt ki az a/e-betoldás az ó/ő végű melléknevekre is.

és még további szempontokról is szó esett, pl. jelentéshasadás; „igazi” melléknévi igenevek (a hálókocsiban alvók, a tegnapi filmet nézők), nyelvi változások analógiás terjedése…

„Artisták, oroszlánok, óriáskígyóak!...”

2017. május 10.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170510.mp3

A normativitás evolúciós, velünk született alapjai: Beszélgetés Gergely Györggyel

2017. május 17.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170517.mp3

Hallgatói kérdések

Az előző adással kapcsolatban:

  • a vallási rítusok működése hasonlít a nyelv működésére: „átörökítés” (átadás) generációról generációra; erős norma, fontos,hogy mindig egyformán történjen, csak úgy érvényes/hatásos...; vannak idősebb szakértők, akik esetleg nem is értenek egyet abban, hogy melyik mód a helyes; csoportok képződnek a különböző rítusok körül;
    és ami a legérdekesebb: a rítusok valójában nagyon gyorsan változnak (pedig az emberek nagyon ősinek gondolják) – ugyanígy van ez a nyelv esetében is


Hallgatói kérdések:

  • 08:00 Barna Géza: kettős tagadás a magyarban (pl. „nem láttam semmit” azt jelentené, hogy ‘valamit láttam’?...; „nem hívott föl semmikor”; „soha senkivel nem beszéltem”);
    nyelvenként más a logikája annak, hogy ez hogy működik -> vö. „paraméterbeállítás”: nyelvészeti kifejezés arra, hogy az adott nyelvnek milyen a logikája
    „senkit nem láttam” / „senkit sem láttam”... – a „sem”-es alak a normatív
    valójában nem „kettős tagadás”-ról van szó (hiszen tartalmilag nem az), hanem „tagadó egyeztetés” (ang: negative concord); emellett persze lehetséges a (valódi) kettős tagadás is: pl. „you couldn’t not notice” / „nem lehetett nem észrevenni”;
    a negatív egyeztetés hasonló a nemek egyeztetéséhez: csak formai kényszer, a szöveg értelmét nem érinti
    a kettős/többes tagadás gyakran nehezíti a megértést, pl. „elmulasztotta megakadályozni”, pláne: „nem mulasztotta el megakadályozni”...;
    kivételesek a megszokott panelek, kifejezésekről: „nem lehetett nem észrevenni”; „rendszeresen hívjatok fel, nem szeretek nem értesülni a dolgokról”;
    metanyelvi használatnál is előfordulhat, kvázi rendhagyó módon:
    „– Megírtam a véleményem, de nem bíráltam semmit.
    – Tegyél bele valami kifogást, nem lehet ‘semmit nem bírálni’!„
    Vannak formailag „túlzásba vitt” tagadások, ez tájnyelvi jelenség is:
    „A virágnak megtiltani nem lehet / Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet”
    „nem tudok vele találkozni anélkül, hogy hányingert ne érezzek”
    „megakadályozták, hogy ne menjünk oda”
    „tagadja, hogy nem vitte el”
    „megtiltotta, hogy el ne távozzam”
  • 24:00 Béres Krisztián: igaz-e, hogy az egyszerű emberek aktív szókincse 600 szó?
    hivatalos vélemény szerint 12 éves kor körül 2000, felnőtteknél általában minimum 3000 körül van (szinte mindig, mindenütt), és ettől inkább csak felfelé van eltérés;
    felmerülő kérdések:
    – mi a szó? (névelő, „is”, elváló igekötő…;
    – ha csak a tartalmas szavakat (fn, ige, mn, hatszó) nézzük: hogyan mérhető? sok olyan szó van, amit mindenki ismer, mégis csak nagyon ritkán használják (kilincs, koporsó, szoprán…
    – hány alkalom kell egy szó a megtanulásához? (hasonlóan a nevekhez, van, amihez csak egy kell, de persze azért nem árt többször hallani…)
    – a szókincs nagysága hogy befolyásolja az írásjegyekkel író nyelvekben szereplő írásjegyek számát? (1000 jellel már lehet kommunikálni, de a 3000, amit műveltnek neveznek)
  • 33:00 Kovács József: mi a különbség az artikulálatlan és az artikulátlan között? ha jelentésbeli nincs, akkor mégis mi? (egyszerűsödés);
    talán jelentésbeli különbségnek számíthat az, hogy szaknyelvben inkább
  • 34:05 KJ: „félent” (‘félig’ értelemben?...) – vö. alant/kint/bent/lent/fent
    inkább a ‘félre(eső)’-ként értendő, de így persze némileg rokon a ‘félig’-gel is,
    és bár eredetileg helyre vonatkozott, Oravecz Imre gyakran metaforikusan használja, más ‘félig’-re is;
    -n+-t toldalékcsoport; a lenn/lent stb.-ben ma is ingadozik
  • 40:58 Budaházy Gusztáv: külömb és származékai m-mel írva;
    (vö. Szilágyi N. Sándor     https://youtu.be/EIl5QSVa8dU?t=433 )
    sokáig valóban m-mel volt, aztán módosították a helyesírásban;
    különb, idősb, nemesb(-e a lélek…), öregb(ít), helyesb(ít), súlyosb(ít/odik), erősb(ít), kevésb(é);
    kitérő: másabb
    https://www.nyest.hu/hirek/ez-mar-masabb-kerdes
    kérdés: ha már elhomályosult a középfokú értelme, akkor miért „okoskodták” bele vissza a nyelvészek azt az n-t, amit senki sem úgy mond?... (szakszóval: „etimológiai visszaírás”)
    hasonló kérdések pl.: a rögtön miért nem k?, a mindjárt miért nem gy?, stb.

2017. május 24.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170524.mp3

A kínai írás: Beszélgetés Bartos Hubával

2017. május 31.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170531.mp3

Hallgatói kérdések

  • 01:17 Lass Péter: van-e betűrend az eltérő írásrendszerű nyelvek (pl. kínai) írásában is, és hogy működik az?
  • 05:57 Kata: mi a mandarin nyelv? miért ez a neve? mit jelent? mi köze a gyümölcshöz?
  • 12:27: a sinológia szó eredete (francia? latin?...)
  • 15:00: „Nem adjuk a jövőnk!” – a tárgyrag milyen esetekben hagyható el, mikor furcsa, milyen szempontok számítanak ebben?
    „viszem a bőröndöd”, „megemelem a kalapom”, „szétverem a pofád”;
    „fölhívom a fiam”, de „fölhívom a fiaim”(??);
    „felújítom a lakásom”, de „felújítjuk a lakásunk”(??)
  • 21:16 Budaházy Gusztáv: konform vs. komfort helyesírása (n/m)
  • 25:55 a korábbi adásban tárgyalt nyitótövekhez kiegészítés
    főleg melléknevekre jellemző, hogy nyitótőként viselkedik („A komikusok komikusak.”)
    még magánhangzó végű mn.-ek esetén is (savanyúak, gyönyörűek);
    -i képzősök esetén is: atyaiak, úriak, iskolaiak, pestiek;
    Ruzsáné Cseresnyés Mária: nemcsak -i képző esetén, mert parányiak
    (ez a szó kivétel, a parány fn. a parányiból keletkezett elvonással);
    vegyük észre, hogy a -nyi képző is így működik (utcányiak, kilónyiak),
    a parányi történetileg -nyi képzős, bár ma már nem érezzük, hogy egy régi török pénzegységből nevéből jön (ma is van ilyen váltópénz);
    mn.-ek esetén a tárgyeset már speciális használat, ott ez nem szokott érvényesülni, nem kapja meg a nyitótére jellemző a/e betoldást („add ide a savanyút”)
  • 35:45 RCSM: ny végű melléknevek (alacsony, vékony, keskeny, sovány) – ez valóban képző (volt), mégpedig kicsinyítő képző;
    a parányi végén ún. képzőbokor van, amely összeolvadt, és már egy képzőnek érezzük;
    a kicsiny kivétel, ott nem -ny képző van, hanem már ny véggel érkezett a törökből, és az ny nélküli változat az újabb;
    hasonló a vagány is: ez szintén nem -ány képzős, hanem már így (vagy hasonlóan) érkezett
  • 38:40 Tamás Károly: a családnév + utónév formájú név esetén melyiket „kell” hangsúlyozni (megnyomjuk-e a keresztnév elejét?, nem helyesebb-e úgy?, vagy a családnév hangsúlyozása jobb?, milyen körülmények befolyásolják ezt?, mikor így, mikor úgy?)
    Mi a hangsúly, mik a tényezői? (hangmagasság, hangerő, nyomaték) Mit érzünk „hangsúlyosnak”?
    „Ki nyer ma?” műsor konzervfelkonfja: „Aki kérdez: ‘Czigánygyörgy”
    kis kitérő az idegen nevek hangsúlyozására, magyar szövegen belül (pl. Macron), illetve a többi hang kiejtésére („idegenmajmolás”)

2017. június 5.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170605.mp3

"Megdumáljuk", vagyis rendkívüli (pünkösd hétfői) "Megbeszéljük": Az anyanyelv elsajátítása hallgatói telefonok, üzenetek alapján

  • tudnivalók a pünkösd szóról és az ünnepről, ezek eredetéről;
    a bibliai pünkösdi események, „nyelveken szólás”
  • 08:15 Simándi Klára:
    magyartanár, és saját gyerek mellett örökbe fogadott gyerekeket is nevel –> megfigyelhette a nyelvfejlődési különbségeket a különböző körülményektől, neveltetéstől függően
    gyereknyelvi lelemények: „édestárs”, „aranyos” helyett „anyaros” (valószínűleg gyermeki népetimológia az anya szóhoz kapcsolódóan)
  • népetimológiák még: embrió, kürtöskalács, sőt fürtöskalács, közös lónak túrós a háta
    ez nem mindig teszi értelmesebbé a kifejezést (pl. túrós a háta??),de legalább a szó „értelmes”...
  • 17:45 Kajli Sándor:
    óvodás lánya: „friss szénával megeteti, forrásvízzel megitati”
    ez létező tájnyelvi változat (még az is lehet, hogy ez az eredeti?)
    hajlamosak a gyerekek (vagy a nép) „túlszabályosítan”, ez gyakori
  • 20:30 „véleménykutatás”:
    ugyanúgy használható, mint a közvéleménykutatás;
    azért nem akarják a közvélemény-kutatást használni, mert nem reprezentatív a minta
  • 22:10 NÁ: az ideigleneset sokáig úgy értette, hogy „ideglenes”, mert a nagymama azt mondta, hogy nem akar ideglenes megoldást (és kisunokaként azt gondolta, hogy az a megoldás őt idegesíti)
    KL: ennek vannak „jelentéstani nehézségei”…
  • 23:50 Vas Zoli: a keresztény is népetimológia (keresztyén + kereszt)
    ráadásul a kereszt szó, amely a szlávból jön, már ott is a Krisztus névből jön, tehát a kereszténybe így már kétszer szövődött bele ez a név
  • 25:30 Farkasné Szeles Erzsébet:
    átszoktatott balkezes –> és átszoktatás után mindent fordítva mondott, és balkézzel folyamatosan tud tükörírni
  • 28:00 Bujtorné: gyereknyelv
    „– Az Öcsédet Farkasnak fogják hívni.
    – Akkor fidi-fadi-fadókának fogjuk hívni.”
  • 30:50 Solt Jánosné:
    „Amikor először voltam tüntetésen, akkor még azt hittem, hogy mindent el kell tüntetni, de most már tudom, hogy csak egyet…”
    „kanálval, késvel, asztalval”
    (régen is mondták így, illetve most is van ilyen nyelvjárás)
  • 33:10: az „alig várom” hogy lett „nagyon várom”?
    alig tudom kivárni, nehezen tudom kivárni (más nyelvekben is van hasonló: I can hardly wait)
  • 34:00 „miért használják a politikusok az egyeztetés szót a tárgyalás helyett?”
    inkább talán az „alkudozás” helyett használják, ennek szépítése, eufemizmus
  • 35:10 B. Gáspár Judit:
    a nyelvtörténetben létezett a megeteti, megitati, és valóban korábbi
    (talán a főnévi -ja ragadt át az igére?)
  • 36:50: NÁ: Az óvodában voltak furcsa nevek, pl. Keve meg Harmat, és a gyerek azt mondta, hogy az egyik lányt úgy hívják, hogy Manita. Mint kiderült, hogy Bőhm Anita
    Hasonló a narancs elején az n, amely néha leesik, pl. angolban orange (a norange –> an orange)
    vö. Bősárkány: nem bő+sárkány, hanem bős+árkány
  • 38:55 Bán Éva:
    „– Kivel mész?
    – Tevel.”

    „– Itt is egy barikád, ott is egy barikád…
    /és ahol nem volt barikád:/
    – Mama, hol a barikám?”
  • 42:10 Bucska Ágnes:
    „– baj történt, anya
    – mi baj?
    – letörtént a baj a polcról”

    „– vedd le a cumisüveget
    – honról?”

    „– megyünk a Lacika keresztelőjére
    – Miért, meghalt a Lacika?
    – Jézust is felkeresztelték és meghalt.”
  • 44:00 NÁ: Gabika rettegve hallgatta, hogy „Fel torreádor öld meg Gabikát…”
  • 44:20 Szegő András:
    Amikor lefelé mentünk a lifttel, akkor a gyerek szerint nem a földszintre mentünk, hanem a lecintre.
    egynyelvűség vs. többnyelvűség:
    a Föld lakosságának nagyobb része többnyelvű, Európa kicsit speciálisabb Magyarországon különleges helyzetben vagyunk
  • 47:00 Németországban élő, magyar anyayelvű gyerek
    „– Mit jelent az ötven? Az ötöt értem, de mit jelent a ven?”
    Valami nagyon régi örökség, ami talán tízet jelentett, de ma semmit sem jelent.
  • 48:20 Cseletneki Ányos (nagyváradi, Göteborgban él):
    ketten adtak anyanyelvet a gyerekeiknek, de mind a három gyerek 3-4-5 nyelvet beszél jól, és nem biztos, hogy a magyar lesz a legjobb, amit továbbadnak
    az Angliában élő magyar nők több gyereket szülnek/fő, mint a Mo.-ban maradtak, hogyan fogjuk tudni megőrizni a nyelvünket?...
  • 51:00 Horváthné:
    zokni –> ziknó
    „akazip!”… mi az az akazip?... kiderült, hogy meg kell igazítani, és akkor már nem „akazip”... (akadozikból?... + igazítból?)
    fekete pulikutya volt a B betűnél, és „Bodri”-t kellett ott mondani, de a gyerek mindig kutyát mondott
  • 54:50 Szepesi Hajnal:
    felnőttek:
    – Hol van a mama?
    – Tüntetésen.
    – Csak nem vitték el a zsaruk?...
    mikor hazaért, a gyerek:
    „– Nem vitték el a mamát a daruk!”
  • 55:55 Dudás Ági:
    szapan –> pasza
    zokni –> noszki
    lekváros kenyér –> vákányos kenyér
    (később kiderült, hogy diszlexiás)

SMS-ek:

  • az itatja -> itati fordítottja is megesik:
    engedi -> engedje
  • hogy lett Wienből Bécs?
  • „– Apa, mi az a szavatossági idő?
    – Amíg finom még az étel.
    – Nem, az a zamatossági idő.”

betelefonálók:

  • 60:20 az ideiglenes nála inkább [idejglenes]. – igen, olyan is van.
    „vigyázni kell, mert a kakaó ömlékeny”
    „– Hol van a maci?
    – Ott van leül. [értsd: lent, a felül mintájára]”

    miért „fél 10” az, ami valójában „9 és fél” lenne? a „fél tíz” az öt….
  • KL: a pidjin nyelvek és a kreol nyelvek
  • 64:50: „nálunk a családban két János van? János bácsi és keresztanyu, aki vegetárijános”
    népetimológia, ráadásul ilyen hosszú
  • 65:30 Nedeczky Edit:
    „– Miért késtél, fiam?
    – Visszafelé fújt a szél.”
    „akácfa -> mézfa”
  • 66:40 SMS: „a kazár nyelv még működik-e a magyarban?”
    nem értjük pontosan a kérdést, némi hatás volt/lehetett….
  • 67:10 SMS Bauer Krisztina: „Az ikrek egymás közötti nyelvéről vannak-e kutatások?”
    Rengeteg.
  • 68:00 Tósa Ágnes:
    „– Ne nyúlj a bogárhoz, mert már meghalt.
    – Nem meghalt, nem működik!”

    NÁ: a plázában ki volt kapcsolva az önműködő ajtó:
    „Máma nem ölműködik.”

    3 éves:
    „– mi lesz ebből a játékoroszlánból, ha mindig fésülöd?
    – nőstény oroszlán.”
  • SMS:
    5-6 éves:
    „– Én idei vitamint kérek!”
    (nem pedig „múlti vitamin”-t…”
  • 72:10 Hetényi Zsuzsa:
    „keravillnyelv”:
    a gyerek egy mondat szavainak első 1-2 betűjéből csinált mozaikszót
  • 74:50 Szili Andrea:
    8-9 éves:
    „nézzük meg a tévében a Sprektrumot”
  • 78:20 Fórizs József
    gyerek ette a meszet a falról:
    – Mit csinálsz?
    – Falatozom

    – Mennyi az idő?
    – 10 perc múlva három óra.
    – De MOST mennyi az idő?...
  • 80:00: gyászló
  • félelmesztő, poppogatott kukorica, olyan sporcias vagyok (sportos és harcias)
  • 83:30 Dudás Enikő:
    gyerekkorában azt gondolta, hogy a Vegeta csomagolásán lévő szakácsról nevezték el a vegetárijánosokat

NÁ: Manyi néni azt gondolta, hogy a KFC-n lévő szakállas úr Kentucky Fried ([fríd]).
„– Na de hogy lehetne a neve Kentucky, amikor az egy állam?
– Na és a Tenessee Williams?...”

  • 85:40: Flackner Tamás
    tíz és húsz helyett: egyven meg ketven
    szabászat, sebészet mintájára: el kell menni a lábaszátira (a lábászat helyett, kicsit átalakítva)

„– Miért koszos a cipőd?
– Rálépődött.”

  • 88:40 Szekeres Anna:
    ebédlő -> „dolgozó”
    sok gyerek ugyanúgy képez hasonlókat, és ez nem(csak) elterjed, hanem párhuzamosan alakul ki.
    „A csitári helyek alatt” –> „A ticsári hegyek alatt” – ez a szakember szerint túlhallásból is eredhet.
    „– Miért mész kacsázva, berúgtál?
    – Berúgtalak.”
    Rápahúzós mesében: nagyanyóka, nagyapóka és „kisunóka”

    könyvajánlás: Kornyej Csukovszkij: Járni tanul a szó
  • 94:20 Rózsa:
    kistestvér
    – Siess mama, nehogy bennszülött legyen ez a gyerek?
  • 96:00 Fon Gábor:
    körút/kőrut, posta/pósta – ezek nem népetimológiák, nehéz megtalálni a magyarázatát, csak „beragadt”
    „vigyázz kanyar” –> „vidá kanalikó”
    a gyerekeknek sokszor csak egy szó eleje lényeges – vagy van, akinek épp a vége.
  • 100:50 Vas Zoli ismét: „Na, most jól megkapta a sajátját.” (a „magáét” helyett)

2017. június 7.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170607.mp3

A siketek jelnyelveinek szókincse: Beszélgetés Rácz-Engelhardt Szilárd jelnyelvkutatóval

2017. június 14.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170614.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:30 Miért beszélnek a kisgyerekes anyukák E/3-ban magukról?
    dajkanyelv; nemcsak a nyelvtan és a szavak tekintetében, hanem a tempót, hanglejtést, intonációt is módosítjuk; a gyerek jelenlétében más beszélgetést (akár a saját tevékenység „narrációját” is) így tesszük;
    egyféle névelő
    van külföldieknek is szóló beszédmódunk is (szintén lassabban, és egyszerűbb nyelvtannal);
  • 05:25 Ruzsáné Cseresnyés Mária: „majd ha X mobilja visszamerül” – új szó, új jelentés?...
    valószínűleg csak alkalmi „kreatív nyelvhasználat” volt (‘ami nincs, de lehetne’)
  • 06:45 Bognár Anikó: A gyerekek kicsiként sokszor ö/ü helyett o/u-t használnak. (Van, aki a gyerekként használt verset felnőtt korban is o/u-val mondja.) Miért van ez? Van ennek nyelvészeti oka?
    Van anatómiai/fiziológiai magyarázata. (...)
    Az ö/ü jelöltebb, mint az o/u: sok nyelv van, amelyben van o/u, és nincs ö/ü, viszont fordított eset nincs.
  • 11:20 Jobbágy Tibor: „kettős tagadás”, tetoválás: „Never don’t give up”
    az angolban sokszor van „kettős tagadás” (pontosabban tagadó egyeztetés), de ilyen speciel tényleg nincs.
  • 15:25 Szilárd Zoltán: a germanizmus szót sokszor a barbarizmus helyett használják. Miért van ez? Talán a ókori római időkbe nyúlik vissza, amikor a germánokat tekintették barbároknak?
    Zutyula Edömér: Ez nem ilyen régi, akkor már inkább a magyaroknak a németekhez és osztrákokhoz fűződő viszonyára utalhat.
    igen, ez utóbbi a jó irány.
  • 18:00 Nikolaj Bojkov: szó volt róla, hogy azért ragozzuk a szabad-ot, mert gyakran állítmányként használjuk. a többi ilyet miért nem igésítjük? érdemes, kár, tilos…
    KL: nem tudjuk, talán a gyakoriság miatt
    NÁ: a nyelvészetben sokszor csak utólag tudjuk megmagyarázni a dolgokat – és néha van, amit akkor sem...
  • 24:30 Poros András: sajtóban (rádiós híradásokban, újságokban) újabban egy félreérthető gyakorlat a -hat/-het használata, lehetőség értelemben, olyankor, amikor nem ez illene a mondatba, hanem valami más (pl. „talán”, „lehetséges, hogy”)
    pl. „Gorka Sebestyén távozhat a Fehérházból”
    Valóban furcsa. Oka? Valószínűleg csak a rövidség miatt. Ez stilisztikai kérdés. És érdekes jelenség, lehet, hogy elterjed.

FB-csoport-posztok:
2019.06.18. https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2303755226345846/
2020.03.03: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2838552116199485/
2020.04.19: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2945047225549973/
2022.11.08: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/5671691582885510/
(kicsit ez is:
2018.03.06: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1640687362652639/ )

  • Egy másik kérdés volt, amely kicsit rokon az előzővel: a „lehet” és a „szabad” cseréje félreértésre adhat okot... („Nem lehet bemenni.” = ‘nem szabad bemenni’) Ez általában nem érthető félre, és addig nincs is vele baj. [Ezzel szemben a fent említett, újszerű hat/het-es megfogalmazás akkor is szokatlan és zavaró lehet, amikor nem érthető félre. – a szerk.]
  • 30:15 Hirschler András: sokan a hadd helyett a hagy-ot használják. helyes? (nem értelmezhető a kérdés)
    a „hagyd” egyszerűsödött két irányban: „hadd” (ma már csak had-nak mondjuk) és „hagy”;
    (mellékszál: vannak-e liberális nyelvészek, van-e a nyelvészetnek liberális ága, helyes-e, amit, szinte mindenki használ….)
  • 39.35 Hirschler András: maximális -> maximálisat: miért nem maximálist?
    melléknév, ezért nyitótő
    „ismered a generálist? mondjunk róla valami generálisat”
    „a színpadon láttuk a komikust, aki előadott valami komikusat”
    (pár szó a -z végűekről is)
  • a vadonat szó eredete? nem tudjuk, meg kell nézni szótárban.
  • 43:30: „Önök összevissza használják a képző, rag, toldalék szavakat, pl. az -an/en határozórag, a -t helyviszonyrag. Ez már nem számít, vagy csak véletlen tévesztés?”
    Ezek a nyelvészek között is vitás dolgok néha, és a tananyagban is változik ez-az időnként…
    sokszor inkább semlegesen toldaléknak hívjuk, biztos, ami biztos…
    (persze vannak egyértelmű képzők, de sok a „szürke zónás” átmenet is)

2017. június 21.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170621.mp3

Az újlatin nyelvek

2017. június 28.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170628.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:30 telefonos kisasszony:
    nem meri azt mondani, hogy „tartsa a vonalat!” (helyette „maradjon vonalban”)
    NÁ: adoma: egy úrihölgy a csütörtök helyett azt mondta, hogy csütörizé
  • 02:15 András: Spektrum TV: az arab számok eredetileg piktogramszerűek voltak, és a sarkok(?) meg a vonalak(?) száma határozta meg, hogy mennyit jelentenek…
    Qubit-cikk:     Az arab számok eredetének kamu magyarázata: ne tessék neki bedőlni!

    ikonikus jelek:
    – ennek a vizuális oldala a piktogram: hasonlít arra, amit ábrázol, „látszik rajta”, hogy mit jelent (pl. férfi/női wc jele gyakran)
    – hangban is létezik: az auditív ikonikus jel a hangfestő szó (sistereg)
    ideogram: egy gondolatot, „mondatot” jelent (pl. kresztáblák: „Elsőbbségadás kötelező!”; persze előfordul a kresztáblákon piktogram is)
    logogram: egy szót jelöl, de nem biztos, hogy ideogram, és nem biztos, hogy piktogram, pl. óraként a „h” („15    h-kor kezdődik”), vagy a „cca” (‘körülbelül’), vagy angolban „e.g.”; tehát „valamit leírok, de mást mondok ki”
  • 10:15 Hirschler András: hadd/hagy
    Előzmény:     2017. június 14.
    Ennek apropóján NÁ: „félre” helyett legtöbbször [fére]/[férre], ha bár amikor a „fél” más jelentésben van benne, akkor mégis ejtjük, pl. „majd félre gyertek vissza”
    hasonló: a „mint” helyett gyakran [mind] („az a kép úgy néz ki, mind a másik”)
    a „megint” esetében viszont nem d-re változik, hanem gyakran lemarad a t: [megin]
    azonban pl. a „beint” vagy a „-ként„ esetében nem történnek ilyenek.
    még egy: akkor végéről lemaradó r: „akko’ indulhatunk?” – ez más r végűekkel nem történik meg (még a kor végűekkel sem);
    az -ért toldalék végéről lemaradó t: „lemegyek tejér’” – ez más ért végűekkel nem történik meg;
    a ban/ben végéről lemaradó n is ilyen
    ezek a változások ún. „lexikalizált gyenge alakok”
  • 19:30 Tamás Károly Macron
    Előzmény:     2017. május 31.
    Azt mondtuk, hogy az á-t meg szoktuk tartani, tehát a [mákron] a szokásos nálunk
  • 24:20 Kokaci Ignác:

pasi/csaj: miért lett a „pasi” szó egyeduralkodó, amikor annyi más szó van erre, pl.: pasas, férfi, krapek, muksó, pacák, hapsi, mandró, ürge, arc, tag…
KL: van még azért ma is használatos szinonima, pl. csávó, faszi…
kontextustól függően jó még az ember, gyerek...

[Még néhány szinonima: alak, apafej, csákó, csávinger, csóka, fazon, fej, fickó, figura, fiú, fiúka, fószer, gádzsó, hapek, hapi, hím, ipse, kandúr, koma, krapi, legény, madár, manus, manusz, muki, mókus, pali, pofa, pók, srác, szerzet, szivar]

  • 30:25 Rácz András: „ilyen ügyek mentén”, „ilyen érvek mentén” – szegényít vagy gazdagít?
  • 36:45 Kovács József: Mi az eszik és iszik va/ve képzős alakja? éve?
    akár éve, vagy más alakok, amelyek előfordulnak: edve, eszve
    és ugyanígy: iva, íva, ivva, idva

Linkek:        https://e-nyelv.hu/2010-01-07/eve-edve/
        https://e-nyelv.hu/2010-07-02/az-eszik-ige-hatarozoi-igeneves-alakja/
        https://e-nyelv.hu/2011-02-22/edveeve/
        https://e-nyelv.hu/2011-07-02/eve-iva/
        https://e-nyelv.hu/2012-06-13/eve-iva-2/
        https://e-nyelv.hu/2018-12-31/eszik-iszik-alszik-hatarozoi-igeneve/
        Melyik helyes (ebb)? Meg van edve vagy meg van éve?

  • 42:25 Budaházy Gusztáv: mi a vadonat szó eredete?
  • 45:30 a „szavatosság” szó eredete (Előzmény: 2017. június 5. „zamatossági idő”)

2017. július 5.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170705.mp3

Generatív nyelvészet

2017. július 12.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170712.mp3

Hallgatói kérdések

(a nyári szünet előtti utolsó adás)

  • A rádióban lévő tegeződés, rituális magázás vs. rituális tegezés, a biblia nyelve
  • 06:35 Rostás Ilona: Hallgatói panasz: a legutóbbi tematikus adásban (2017.07.05) nem csak a magyar nyelvről beszélgettek… Pedig ő nyelvművelő műsorra számított. Ez nem nyelvművelő műsor, hanem nyelvészeti tudományos ismeretterjesztő műsor, és nem csak a magyar nyelvről szól.
  • 08:00 Rostás Ilona: a „lehet” és a „szabad” újra (Előzmény: 2017. június 14. )
    NÁ: a jogszabályokban a lehet-et használják, „szabad’ értelemben
  • 11:33 Budaházy Gusztáv: „Ne találkozzunk többet!” Vagy „többé”?...
  • 14:25 anonimusz: a műsorban elhangzott: „a Wagner, a Macron, a Thomas Mann”. Előzmény: 2017. május 31.
    Ez metonímia volt: nem az emberekről beszéltünk, hanem a nevükről.
    Más téma, hogy a személynevek elé mikor teszünk névelőt – ennek összetett szabályrendszere figyelhető meg, valamint a más típusú tulajdonnevek esetében is.
  • 24.15 Előzmény: 2017. április 26. A mellérendeléseknél alkalmazhatunk egy „kiemelés”-szerű műveletet, és sok dologtól függ, hogy lehet-e ilyet az adott esetben.
    Jobbágy Tibor: rokon- és ellenszenves – ilyet lehet-e?
    NÁ: ez nem működik, tréfás megoldásnak hangzik.
    KL: nekem nem olyan furcsa, de ha mégis, akkor inkább a „rokon” és az „ellen-” közötti szófajbeli különbség miatt. (hasonló a „vas- és közúti áruszállítás”)
  • 29:05 Zutyula Edömér hallotta: „probléma, hogy nincs víz a háztartásukban, és ezért több száz vagy kilométeres távolságból kell hozni a vizet”
    KL: na, ez már túlzás, ezt nehéz megérteni is, de a fenti probléma is fennáll itt is.
    NÁ: nyelvbotlás, biztos direkt nem mondana ilyet senki, ez a kiemelés így nem működik.

[BM: Pedig bizony a Google talál egy ilyenet:
https://www.emag.hu/machito-kid-watch-gps-nyomkovetovel-feher-okosora-gyermekeknek-q50-holm0364/pd/DG2ZZ4BBM/
„Hogyan lehet elérni hogy normálisan müködjön? Bármit csinálok vele vagy azt írja ki hogy nem kapcsolódik az internethez vagy a valós helytől több száz vagy kilóméteres távolságra jelzi az órát.”

plusz egy gépifordításos cikk:
https://hu.science19.com/how-do-dolphins-hear-4767
„A bálnák még távolságra (több száz vagy kilométer távolságra) kommunikálhatnak, mint a delfinek.„
ez persze magyar nyelvet illetően nem releváns, de érdekessége, hogy az angol eredetiben is megvan ez a kiemelés:
https://sciencing.com/dolphins-hear-4570327.html
„The whales can communicate at farther distances (several hundred or kilometers away) than dolphins can, though.”
és lehet találni hasonlókat még a neten (angolul)

német:
https://www.wochenblatt.de/news-stream/regensburg/artikel/95232/schatz-gefunden-musikpaedagoge-werner-marzahn-entdeckt-zither-im-gebrauchtwarenhaus
„Der fährt auch mal hundert oder Kilometer, um für einen seiner Schüler ein gutes Musikwerkzeug zu finden.”]

  • 35:45 Simándi Klára: melldöngetés helyett mellveregetés: ez kreativitás, vagy igénytelenség, pongyolaság
    KL: talán csak nem jutott eszébe a megfelelő szó, vagy összekeverte a vállveregtéssel
    NÁ: hasonló vegyülés a „nehéz dió”
    NÁ: másik hasonló: „Ne tudja a jobb kéz, mit csinál a bal” vs. „Ne_m_ tudja…”

    KL értelmezése: ne mérd egymáshoz, hogy mennyit adsz az egyiknek, mennyit a másiknak
    NÁ értelmezése: titokban, oda se nézve adományozz, utána felejtsd is el, ne dicsekedj vele

BM: NÁ nyert, vö.: https://szentiras.hu/SZIT/Mt6,1-6.16-18
„Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.”

KL: Ez is ilyen, modern „átértelmezés”: „ép testben ép lélek”. Ez eredetileg nem egyikből következik a másik, nem egymásra hatnak, hanem csupán egymás mellé vannak rendelve felsorolásszerűen.
Vö.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mens_sana_in_corpore_sano

  • 45:30 Ruzsáné Cseresnyés Mária: Hogyan lesz a jön-ből gyere?
    Sehogy, ez egy másik igető. (ún. szuppletív szó, vagyis különböző gyökökből jön össze: sok és több, vagy van és lesz, német: gut és besser, angol: go és went)
    Ezek a speciális alakok csak felszólító módban jók, kötőmódban nem.

2017. július 19.

(–?–)

2017. július 26.

(–?–)

2017. augusztus 2.

(–?–)

2017. augusztus 9.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170809.mp3

Eszperantó: Beszélgetés Horváth Krisztiánnal

2017. augusztus 11.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170811.mp3

„Megdumáljuk”, vagyis rendkívüli „Megbeszéljük”: Kell-e egységesnek lennie a nyelvnek határokon belül és kívül?

  • 01:00 Geo:
    politikában vannak olyan fogalmak, amelyekre sokféle definíció van:
    demokrácia, jobboldali/baloldali, populizmus, liberalizmus, neoliberalizmus
    NÁ: sok ilyen van sok máshol is, pl. modern…
    KL: a hétköznapi életünkben is sok ilyen szó van, pl. hülye…
  • 04:10 vendégünk a telefonban: Kontra MIklós
  • 18:10 Szegő András Szentendréről:
    sok szó zavarja, pl. elbocsát/felmond helyett kirúg, kínos helyzetbe hoz helyett megszívat, becsap helyett átver, férfi/nő/ember/asszony helyett csak úr(iember)/hölgy, akkor is, ha bűnöző
  • ….folyt.köv….

2017. augusztus 16.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170816.mp3

Hallgatói kérdések

  • 01:00 Budaházy Gusztáv: szók vagy szavak? (archaikus vagy régies?)
    sók/savak; fők/fejek; kötőszók, hintalovak/hintalók, de szót (*szavat), szavam/?szóm, tavat, de Velence-tót / Velencei-tavat
  • 10:55 A Fb-oldalon angol nyelvű videó
  • 11:50 Budaházy Gusztáv vs. Jobbágy Tibor: a Fb-oldalunkon vita volt a lé szóról: levet, de halászlét
    idiolektus / dialektus / szociolektus / „kronolektus”
    lét ‘pénzt’ (csak homonima: cigány eredetű szó, lóvé)
  • 19:20 Budaházy Gusztáv: Honnan ered a repes ige?
    KL: a szerkezete érdekes: ez az -s képző igéknél ritka, keres, olvas
    NÁ: hasonló, egyhasználatú ige: (példát) statuál
  • 23:50 Előzmény: [?] Elhangzott: Jézus korában a hébert már felváltotta az arámi.
    Székely György: hogyhogy a hébert emlegetik az újszövetségben is? És Barkochba is használta a kommunikációjában. Ennyire megmaradt írott nyelvként?
  • 30:20 anonim: Mi az a szó, hogy libsi? Liberális bibsi? Mi a bibsi? A biboldó cigányul azt jelenti, hogy ‘nem megkeresztelt’, de leginkább a zsidókat jelölik vele.
    buksi, jogsi, aksi, gyaksi (‘gyakorlati jegy’), kaksi; komcsi; „hisztiznek a libsik”, Freud,
  • 37:30 Halper László: az index szóból kétféle ige lehet: autóval indexel, de a pénzügyben indexálás.
    nemnagyon van más példa erre, hogy ol/el/öl és /ál végződéssel is éljen egy ige
    BM: de azért van néhány: szexel/szexál, fókuszol/fókuszál, kommentel/kommentál
  • 44:40 Magyar Árpád: „Kérjük, győződjenek meg arról, hogy a helyes kocsiba szálljanak fel!”
    NÁ: igaza van, ez rosszul van megfogalmazva.
    NÁ: Ez a mondatátszövődés, nem úgy folytatódik, ahogy az elején kezdődött.

[BM: Hm, nocsak, a mondatátszövődés nem valami más?...]

2017. augusztus 23.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170823.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:00 Nils Gregersen:
    felkérdez: „A trefortosok CEU-ügyben felkérdezték az elnököt”

BM: 17.04.25: https://www.youtube.com/watch?v=Ah6j13qLCyI
hozzá tartozó poszt: https://444.hu/2017/04/25/adert-janost-a-trefort-diakja-megprobaljak-megkerdezni-arrol-hogy-miert-is-irta-ala-a-lex-ceu-t

  • 02:40 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    hogy szólnak a hét napja más nyelveken, honnan jönnek, mit jelentenek?
  • 14:15 Lévai Júlia:
    "lévén a sportolók hátul kullogtak"
    a "lévén" átsorolódik nyelvtanilag egy másik kategóriába
  • 18:50 Lévai Júlia:
    "Ekkor kezdtek el kivonulni Magyarországról"
    vs.
    "Ekkor kezdték meg a Magyarországról történő kivonulást"

    "Megkérdezétk a lakosokat"
    vs.
    "Megkérdezésre kerültek a lakosok"

    ezekkel nyelvészeti gond nincs, stiláris különbség, különféle okokból
    (beszéltünk már róla többször)
  • 20:55 (névtelen):
    legoptimálisabb
    (beszéltünk már róla többször)

[szünet]

  • 24:00 Kiss Imre:
    "adom": 'egyetértek, aha, vágom, oké, rendben'
    benne:
    – 27:50 mi a szleng?
    – 31:15 olt(ogat)
  • 32:00 Szlávnits László:
    "eszek, iszok, alszok, játszok"
    vs.
    "eszem, iszom, alszom, játszom"

    SZL-nek az utóbbi bicskanyitogató, fülsértő
  • 39:20 Beck Éva:
    "A fogam kitörik" vs. "a háború kitör" – miből adódik ez a különbség?
    ikes igék, mediális igék

    "nyúl vmiért" vs. "a telek eddig és eddig nyúlik"
    "lehajol vmiért" vs. "az ág kihajlik az útra"
    plusz egy régies:
    "hall vmit" vs. "ide hallik a zene" (ma: hallatszik)
    "megbíz" vs. "bízik"

    mediális: hízik / fogyik (érdekes, hogy a pár utóbbi fele vulgáris)
    szopik/szop, eszik/esz(?)
  • 44:35 Zutyula Edömér:
    az -ód(ik)/-őd(ik) végződéssel kapcsolatban:
    a -(t)at/-(t)et képzős igéknek is volt -(t)atik/-(t)etik formája

    v    álaszunk: fenntartjuk, hogy az -ik nem képző, hanem egy E/3 rag, mely az ige mediális voltát mutatja (vagy legalábbis mutatta régen)

2017. augusztus 30.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170830.mp3

Vendég: Sugár Ágnes, a műsor szerkesztője
Hallgatói kérdések

  • 01:35 Attila:
    Előzmény:     2017. augusztus 9. eszperantó
    korrekció: volt eszperantista világkongresszus a közelmúltban, pl. 2008-ban is (előtte 1999-ben)
  • 03:10 Előzmény: 2017.08.23 lévén
    Kocsis Katalin reakciója
    Mi a múltideje? – Nincs neki.
  • 05:30 Kocsis Katalin:
    Előzmény:     2016.12.14 az optimális fokozhatósága – észrevétel
  • 07:05 megjegyzés a szleng szóhoz (Előzmény: [?])
    Kocsis Katalin: használjuk a szakmai szleng kifejezést is
    KL: igaz, köznapi beszédben lehet, hogy így is használják, de a nyelvészetben nem, mi különválasztjuk a szlenget, a zsargont és az argót
  • 08:50 Kocsis Katalin: Miből eredhet az olt/oltogat szó?
    (Előzmény: [?] olt / oltogat)
    Fiatalokat megkérdezve: a tűzoltáshoz, villany leoltásához, lekapcsolásához van köze, „állj le”, „fejezd be” –> leolt > beolt
  • 12:20 Előzmény: [?]
    Jobbágy Tibor: Leiter Jakab (fordítási hiba): „A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, VAGY kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!”
    németül und fragen Sie Ihre Arzt ode Apotheke
    Miért van ott magyarul „vagy”, ha a német eredetiben "és” van?
  • 17:55 Szlávnits László: a „magyar emberek” használata a „magyarok” helyett a politikusok nyelvében. (de sosem mondanak belga embereket, angol embereket)
    Mit jelent ez, miben más, miért mondják?
    „a zemberek”, polgárok, magyariak...
  • 25:10 Lugosi Ákos és Dan Wood is kérdezte: településnevek ragozása: ban/ben vs. ra/re (plusz Pécsett, Győrött, Fehérvárott stb.); külföld vs. belföld;
    van, amikor a helyiek máshogy mondják, mint ahogy a többi beszélő gondolná, pl.: Kolontárban, Devecserben, Kisvárdában, Csíkszeredában
    a „történelmi Magyarország” települései is belföldinek számítanak,
    ráadásul a határon túli magyarok a saját országukra is alkalmazzák a belföldi szabályt, tehát Konstancán, Ploieștin
  • 33:45 ehhez kapcsolódó másik kérdés: ugyanez országokra vonatkozóan hogy van?
    szigetek: alapvetően on/en/ön, de ha önálló ország (szigetország), akkor a ban/ben is jó
  • 36:55 Urbán József: tömegközlekedés vagy közösségi közlekedés?
    a „közösségi közlekedés” a nyomtatott sajtóban 1997 körül kezdett terjedni, a neten pedig 1998-ban jelent meg.
    angol: public transport, mass media, public sector…
    orosz: "obscsesztvennüj [transzport]" ("obscsesztvennüj": 'közösségi, nyilvános, társadalmi')
    magyar „rokonok”: tömegkommunikáció, tömegszerencsétlenség, tömeglélektan
    a közösségi úgy hangzik, mintha egy kisebb csoporté lenne, ami pont az ellenkezője a public-nak, vagyis a ‘mindenki számára elérhető, nyilvános, állami’-nak

2017. szeptember 6.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170906.mp3

Egy új romániai magyartankönyvről: Beszélgetés Arató Lászlóval

2017. szeptember 13.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170913.mp3

  • 2.19 Budaházy Gusztáv: deret vagy dért? (pótlónyúlás)
  • 10.23 Kovács József: alkalmankint, óránkint, időnkint (é – i ingadozás)
  • 12.56 -stul, -stül, -stól, -stől (ról/ről – rúl/rűl, ból/ből – búl/bűl)
  • 15.30 ebédem/ebédemet (miért zavar minket?)
  • 19.40 igazándi(ból) / igazából
  • 24.21 „him be csúf!” – honnan ered? mit jelent a „him”? (semmit)
  • 27.49 szókezdő „ő”-zés
  • 29.05 „Megmondom, mi az a nem mindegy!"
  • 32.58 „irodalmazás” – szakzsargon
  • 34.44 jöttelek (pl. meglátogatni) – kacsacsőrű emlős, de van ilyen
  • 41.50 teketóriázik – a latin tectorium (mennyezetfestés) tőből
  • 45.25 lenne/volna – lényegében azonos jelentésűek

2017. szeptember 20.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170920.mp3

Nyelvtanóra a Szószátyárban: Beszélgetés Schiller Mariannal

2017. szeptember 27.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20170927.mp3

A Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpiáról: Beszélgetés Balázs Ákossal és Egressy Jánossal

2017. október 4.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171004.mp3

Hallgatói kérdések

01:20 Fekete Mihály:

Előzmény: 2017.09.20 – akkori téma: „a két egér játszott a réten” – ebben a „két” az alany része-e? (nyelvtanórán nem)

FM: ….

07:40 Fekete Mihály:

Előzmény: 2017.09.20 – akkori téma: ….
FM: más nyelvekben több más módon fejezzük ki a magyar van-t –> ebből következik, hogy a van-nak valójában többféle szerepe van, ez egy többjelentésű (vagy többfunkciójú) ige

20:00 Nyári József:

Van-e budapest v. pesti dialektus, és mi jellemzi?
Nincs.

[szünet]

24:00 Kiskelgyó Gyula

Előzmény: 17.08.23 – sok adással ezelőtt: az optimálist lehet-e fokozni?

32:40 Kárpáti Rita:

Tartsd a szád! / Tartsd a szádat! / Tartsd a szájad! / Tartsd a szájadat!

37:50 Vereb Lóránt:

VL: új szót hallottam: mereklye = ‘kés méretű szénaboglya’

ösztönösen ly-nal írtam, és eltaláltam, de mi lehet az oka, hogy „ráéreztem”?

43:50 Valentini Árpád:

„igazándiból” – terjed, mint a parlagfű, a hideg kiveri tőle

45:20 Tamás Károly:

Mondattani kérdés:

„Egy újabb 0-0 hosszabbítást eredményez, minden más döntetlen a Partizan továbbjutását [...]”

https://index.hu/sport/futball/2017/08/24/a_videoton-partizan_el-selejtezo_visszavagoja_percrol_percre/itt_is_a_szunet_sajnos_mar_nem_sok_tetje_lesz_a_masodik_felidonek

NÁ: hasonló példa: „Én egy macskát látok, a kutyát pedig Laci.”

Nincs időnk teljesen megbeszélni, de kérjük hallgatóinkat, hogy küldjenek hasonlókat.

2017. október 11.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171011.mp3

Fütyült nyelvek; Hallgatói kérdések

  • 00:00 A füttynyelvekről
  • 11:50 Kulcsár Dalma:
    Előzmény: 17.10.04 / 45:20 – Házi feladat volt: milyen körülmények között lehet elliptálni az igét? (?„Én egy macskát látok, a kutyát pedig Laci.”)
    KD szabályjavaslata: az igeidőnek és -módnak meg kell egyeznie, a személynek és számnak nem kell megegyeznie,
    a tárgyas/alanyi ragozás még kérdéses… és talán ezek sorrendje sem mindegy;
    NÁ:
  • 20:10 Lamár Krisztián
    Előzmény: 17.10.04 / 24:00 – legelső, legutolsó… más nyelvekben nincs
    LK: angolban van: the very first
    és magyarban is vannak még hasonlók: egyes-egyedül, végestelen végig
    túlfokozás, nyomatékosítás

[SZÜNET]

  • 24:00 Forgács András:
    A Klubrádió egyes műsorvezetőinek „éneklő” beszédstílusáról.
    KL: nem találta ennek nyomát a műsorokban.
    Kemény Mária is írt, másik rádió műsorvezetői val kapcsolatban.
  • 36:10 Gerő Katalin:
    a „felé” névutót használják sok esetben, bizonyos ragok, más névutók helyett:
    tartozik vki felé, levelet ír vki felé, jelzi vki felé
    Miért használják ezt a nak/nek helyett?
    okok lehetnek: a felé távolságtartó, hivatalosabb,
    a nak/nek félreérthető is lehet: „meg kell írni a levelet a minisztériumnak” – a minisztérium írja, vagy a másik fél?
  • 43:30 Leitoviczné D. Tóth Anna:
    trágár szavak használata a médiában, irodalomban (pl. szar ‘rossz’)
    természetes folyamat, hogy emelkedik az ingerküszöb, és kopik a csúnya „szavak” tabu mivolta, természetes, hogy ahogy az ismeretlenek egymás közti beszédébe is bekerülnek ezek, úgy a rádió informális műsoraiba is

2017. október 18.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171018.mp3

Kelta nyelvek: Beszélgetés Pődör Dórával

2017. október 25.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171025.mp3

Hallgatói kérdések

Hozzászólások korábbi témákhoz:

  • 00:10 tudós hallgató:
    Előzmény: ?? – NÁ: „a kora újkorban a protestánsok tartották fenn a magyar nyelvet.”
    Ez szerencsétlen kijelentés volt, ez közkeletű tévedés.
  • 03:10: KL:
    Előzmény 2017.10.18 – kelta nyelvek: qu –> p változás, amely a keltától függetlenül pl. a románban is megtörtént
    KL: Tévedtem, néhány változást összekevertem, illetve az is csak részben igaz, hogy a görögben is ez történt (pl. a négyes szám esetében pont nem p, hanem t lett (tetra).

Új kérdések:

  • 00:00: KL: Létrejött a Szószátyár Facebook-csoport, mindenkit szeretettel várunk, tessék belépni!
  • 06:30 „egy Klubrádió-hallgató’:
    Klasszikus kérdés („örökzöld”) az igekötő-használatról:
    leutalta az összeget, lereagált valamit, leellenőriz
    miért pont le-?
    ezek „felesleges” igekötők? (befejezettség)
    igekötők kialakulása
  • 14:40 Kaşıkçı Katalin:
    NÁ mondta korábban: „a magyar nyelv nem nehezebb a többi nyelveknél”, „érdekesebb a többi műsoroknál”
    Miért volt itt az összes után többes szám, amikor szokványos esetben egyes szám szokott lenni? („a többi nyelvnél”, „a többi műsornál”)
  • 22:10 Budaházy Gusztáv:
    „merő ostobaság”: ez vajon régies kifejezés?...

[SZÜNET]

  • 24:20 Lamár Krisztián:
    Mit jelent a celeb? Ugyanaz, mint a „celebritás”? És ez ugyanaz, mint a „híresség”?
    az első celeb állítólag Gábor Zsazsa: She was famous for being famous
    szóba került nevek: Gálvölgyi János, Hajós András, Czeizel Endre, Stohl András,

[BM: Helyesbítés: Gábor Zsazsa nem 103, hanem 99 éves korában halt meg, 2016-ban, ld:
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1bor_Zsazsa ]

  • 35:30 Molnár Tamás:
    Előzmények: 17.06.05 – gyereknyelv
  • 37:10 Molnár Tamás:
    a „szó szerint” olyan, „félrevezető” használata, amelyben nem szó szerint értendő, nincs funkciója?
    KL: ennek gyakorlatilag a szinonimája, inkább beszélt nyelvben: „konkrétan”, „nettó” (nettó hazugság, nettó hülyeség)
    Lehet, hogy idővel változni fog a „szó szerint” jelentése? Lehet.
    A puszta szóval is történt ilyen változás.

[BM: ez hasonló ahhoz a „jelentéskopáshoz”, ami a „szabályosan”-nal is történik, ld. 17.10.25 / 23:45 ]

  • 43:40 Lutring Magdolna
    Korábbi adásban többször elhangzott: „Gundelben”:
    Nem úgy van, hogy vegyes hangrendű szavakhoz mély hangrendű toldalék járul?
    Nem úgy van, ez ennél bonyolultabb…
    Van sok ingadozó (jellemzően mély+e típusúak, pl. Gundel),
    vannak vegyesek magas toldalékkal (bár ez kivételes, pl. októberben),
    van, amikor több áttetsző mgh. „felhúzza”, és ezért ingadozik: alibival/alibivel, Tahitiba/Tahitibe,
    vannak elhomályosult összetételek (húsvétra/húsvétre),
    esetleg ugyanez jelentéshasadással együtt: harcolnak a honvédek, de a Honvédnak drukkol…

2017. november 1.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171101.mp3

Hallowe'en; Hallgatói kérdések

01:00 Hallowe'en

Hallgatói kérdések

  • 13:50 Cselényi András:
    „A vécét addig kell öblíteni, amíg tiszta nem lesz!”
    Miért van ott az a nem, ha anélkül is ugyanazt jelenti?
  • 17:30 Kovács József:
    Előzmény: 17.10.25 / 24:20 – celeb
  • 19:30 Lantos András Kulcsár Dalma, és mások:
    Előzmény: 17.10.25 / 24:20 – celeb
    Színésznő volt, Golden Globe-ot is kapott, több mint 40 film
  • 20:30 Kulcsár Dalma
    Előzmény: 17.10.25 / 43:40 – Gundelban/ben ingadozás
    ezek idegen (eredetű) szavak
  • 22:00 Juhász Ágnes
    NÁ azt mondta, hogy örökifjúak
    JÁ: Miért van benne az a? nem tetszik, nem kívánkozik a szóba…
    NÁ: Kérem, akkor mondja úgy, hogy örökifjúk, ha úgy tetszik. Bár a hagyományos forma örökifjAK volna…

[szünet]

  • 24:30 Kenesei István kollégánk:
    MNO-komment: „a Fidesz-törzs akármit is mond, a követők pontosan behiszik”
  • 28:30 Kulcsár Dalma
    „Felesleges” igekötők (lereagál, ledegradál, beinvesztál, áttranszformál, eldeformál stb.)
  • 33:10 Pertl Gábor:
    A kijáratban a ki- igekötő? (Egy vetélkedőben azt állították, hogy nem.)

Új kérdések:

  • 40:30 anonim:
    „kicsinyítő szavak”, pl. „kissé hanyag volt”, „a főnök kicsit elkésett”
    ez a     litotész („understatement”)
  • 44:00 anonim 2:
    bennünket/minket, benneteket/titeket
    volt-e/van-e köztük jelentésbeli vagy stiláris különbség? és miért van ez a két alak?
  • 47:50 Fekete Mihály:
    Mióta tanítanak Magyarországon nyelvtant?
    És miért? Hiszen enélkül is jól tudunk magyarul…
    Mi a haszna és a szomszéd országokban van-e ilyen?
    (Erre most nem válaszolunk, meg fogunk hívni egy szakértőt.)

2017. november 8.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171108.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:30 Markó István Szentendréről:
    Előzmény: 17.11.01 / 24:30 „akármit is mond, a követők pontosan behiszik”
    Amikor börtönben vallatáskor valaki nagyon makacsul tagad, akkor azt mondták, hogy „betagadt”.
    KL: valamilyen állapotba kerül, és váratlanságot is jelent, pl. a kutya beugat (nem számítottunk rá); bedühödik
    Ezzel a „be-” által kifejezett jelentéssel kapcsolatos, hogy eleve az állapotot is úgy fejezzük ki, hogy benne vagyunk / belekerülünk.
    KL: ennek apropóján pár szó a kognitív nyelvészetről
  • 04:40 Tamás Károly:
    Előzmény: 17.11.01 / 24:30 „akármit is mond, a követők pontosan behiszik”
    Érzékeltetni akarta a közlő, hogy itt a beszopja volna a helyes kifejezés, de eufemisztikusan fejezte ki
    [BM: vagy beveszi, megeszi]
    az eufemizmusoknak gyakran az elejük azonos a tabuszóval, pl. elba…ltáz, az ist…állóját, a hétsz…ázát
    KL: kontamináció (vegyítés) is lehet: az elhisz, és a beszopja kobinációja (akár nyelvbotlásszerűen is tüörténhet)
  • 07:30 Hanák Dávid:
    Előzmény: 17.11.01 / ?? – a támad igéhez hasonlókat kerestünk
    támadt egy ötletem, kedvem támad valamire, feltámadt a szél – jelentése: ‘keletkezik, kibontakozik’
    ez a jelentés régiesnek tűnik ugyan, de ha kifejezésekben gyakran használjuk, akkor az emberke fejében mégis él ez a jelentés
    lázam támad – ilyet nem mondunk, de: vita támad közöttünk – ez teljesen jó
    NÁ: a két jelentés persze közeli rokona egymásnak, hiszen a támadás is úgy indul, hogy a hadsereg felkel, feltámad…
    Erdélyben használatos: „kitámad”: nekitámad, hirtelen megtámad, pl. békésen ült, hallgatta a beszédet, és egyszer csak kitámadt az elnöknek
  • 11:20 Hanák Dávid:
    Mit csinál a kedv, amikor szottyan? Használjuk-e máshol, van-e még ilyen, van-e köze a „szívem szottya” kifejezéshez?

    a szottyan eredeti jelentése pont az volt, hogy ‘keletkezik’, épp ezért rokona a támadnak:
    kedvem támad = kedvem szottyan
    a másik jelentése egy kicsusszanás-, lepottyanásszerű jelenség
    a kettőben a közös, hogy hirtelen történik

ld. az Úesz.-ben: https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=cffc8fb0-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e

KL: további érdekesség, hogy kétféle múlt ideje van (támadt, támadott), és a jelentésétől függően jó hol egyik, hol másik, hol mindkettő.,
vannak még ilyen kétféle, ingadozó múlt idők, pl: áll / állott, telt / tellett, de van-e olyan, ahol egyértelműen jelentéskülönbség van? Egy ilyet tudok:
„ebben tévedett”, „de oda tévedt valahova” – itt egyértelműen elkülönül a jelentés mentén.

2. rész – Új kérdések:

  • 18:10 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    a rokoni kapcsolatok megnevezése, kifejezése kapcsán: van-e ebben valamiféle rendszer a különféle nyelvekben?
    tükröződnek-e ebben társadalmi viszonyok?
  • 21:40 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    a rokoni kapcsolatok megnevezése, kifejezése kapcsán:
    a néne kihalóban van, helyette már nővér (amit korábban a húgra is lehetett mondani!)
    NÁ: régen úgy mondtuk: „két nővére van: egy nénje és egy húga”, de ma már a nővér csak idősebb lehet
    ezzel szemben a fivér / öcs / báty megmaradt az eredeti rendszerben (bár a fivér kicsit más stílusréteg)
  • 25:00 névtelen hallgató:
    Angolt tanít, és zavarja, ha [bjudöpeszt]-nek ejtik Budapestet.
    NÁ: én fordítva gondolom: ha egy nevet már bevett egy nyelv valamilyen formában, akkor mondják csak úgy azon a nyelven.
    „I live in [Bjudöpeszt]” (és nem [Budapest])
    „Megyek [Londonba]” (és nem [Landönbe])
    Büszke vagyok rá, hogy a Budapestnek van az angol nyelvben bevett ejtése.
    KL: még egy tényező, hogy aki beszél, az mennyire ismeri azt a másik nyelvet: sokan vannak, akik – ösztönösen
  • 36:00 Kocsis Katalin:
    orvosi latin szavakkal kapcsolatos kérdés:
    KK: vannak latin többes számot tartalmazó kifejezések, pl. fila olfactoria, vasa recta, ezeket többesben helyen „filum olfactoriumok”-nak és „vas rectumok”-nak kellene mondani
    NÁ: használjuk a nyelvészetben azt is, hogy a reáliák
    KK: ha egy szakma a magyar és a latin keverékét használja, akkor mennyire engedhető meg ez a pongyolaság?
    KL: ezt csak a gyakorlat, az adott nyelvhasználók (ez esetben orvosok) szokása dönti el
  • 44:30 névtelen hallgató:
    „Hegedűn XY játszik, zongorán Szokolai Balázs közreműködik”
    megoszlanak a vélemények:
    KL: nekem ez teljesen természetes
    NÁ: ez nyelvbotlás lehet, Szokolai Balázs működik közre
    Hallgatóinknak házi feladat: van-e még olyan ige, ahol egy igekötős ige elveszítette igekötős jellegét?

2017. november 15.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171115.mp3

„A magyar nyelv napja”. Nyelvi jogok. Beszélgetés Kontra Miklóssal

2017. november 22.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171122.mp3

Mióta tanítanak magyar nyelvtant magyar gyerekeknek? Beszélgetés Margócsy Istvánnal

https://hu.wikipedia.org/wiki/Marg%C3%B3csy_Istv%C3%A1n

2017. november 29.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171129.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 01:00 többen reagáltak:
    Előzmény: 17.11.08 / 11:20 – házi feladat volt: kétféle múlt idő, ami kétfélét jelent (a támad/támáadott kapcsán)
    – Futó Erika: állt / állott
    nem igazán jó megoldás, mert nem kétféle jelentés, illetve az állott még mn.-i igenévként, „állott víz”
    NÁ: „írt egy könyvet” és „a könyvében írott bizonyítékok”
    Kádár András: sokallotta az árat, de besokallt
    KL: én röviddel mondom: besokalok, tehát ez nálam formailag sem ugyanaz a két ige.
  • 07:20 többen reagáltak:
    Előzmény: 17.11.08 / házi feladat volt: az igekötős (a közreműködik kapcsán)
    Kocsis Katalin: nála nem igekötős (ne közreműködj ebben az akcióban!)
    Szőcs László: két ilyen igét talált: kirándul, felügyel
    (fellebbez: ez speciális, és a fordítottja a fentinek: mert sosem volt igekötős, és mégis sokan annak érzik – és olyan módon használják)
  • 11:20 Poros András:
    Előzmény 17.11.22 (Margócsy István) – a nyelvi kisebbségek helyzete
    Poros András észrevétele
  • 14:10 Kulcsár Dalma:
    Mi a tetszik felszólító módja?
    „Azt szeretném, hogy neki tetsződjön az új lakás”
    „azt szeretném, hogy látszódjon, hogy ki van takarítva”
    régebbi formák: tessék / lássék, tessen / lásson
    KL: ide tartozik a „dupla passzív”: megmérettetik, megméretődik
    NÁ: ide tartozik még a metsz -> messe, ma már ezt ritkán használják, inkább metssze

2. rész – Új kérdések:

  • 19:40 Kocsis Katalin:
    miért létezik nálunk egy-két szó/igekötő kétféle formában,, pl. kever/kavar, feladat/föladat, per/pör, zsemle/zsömle, tejfel/tejföl, kell/köll
    ez két külön dolog:
    a kavar/kever két külön eredetű, de hatottak egymásra,
    az e/ö viszont valóban ugyannak a kétféle formája volt eredetileg, de valóban van, ami már csak az egyik formában él, vagy jelentéshasadás ment végbe (pl. szeg/szög, de a geometriában csak szög).
  • 24:20 Lutring Magdolna (Maggie):
    Az alanyi és a tárgyas ragozásról sok klubrádiós munkatársnak fogalma sincs…
    „Meséljen el egyet úgy, ahogy máskor szokott.” (ahelyett, hogy szokta)
    „Egy pesti gyorsvendéglőben megverték egy vendéget.” (ahelyett, hogy megvertek)
    KL: nem látunk ilyen tendenciát, ezek a példák nyelvbotlásoknak hangzanak.
    KL: az érdekes, hogy ezek hogy keletkeznek, valószínű, hogy a mondatot menet közben átfogalmazzák, esetleg két mondatot összekevernek, előrébb járnak már fejben… Természetesen ez hiba, de nem nyelvi változás.
    NÁ: Göncz mondta: „Én is csak olyan 1960 körül kezdtek a könyveim megjelenni.”
    KL: Más esetekben valóban vannak ingadozások a nyelvben, ami lehet, hogy egy változásnak a kezdete/közepe:
    mindent láttál – dez még egyértelmű, de:
    de minden másodikat láttál/láttad – ingadozik
    minden kutyáját láttál/láttad – ingadozik
    amelyet/amit/akit láttál, de amelyiket láttad – ezek tudnak keveredni, ingadozni
  • 31:30 Mezei Tibor:
    6.-os nyelvtankönyvben: az alszik feltételes módban aludnék.
    NÁ: Ezt már egy gyakorlatilag kihalt forma, nem kellene ezt így írni egy mai nyelvtankönyvben.
    KL: Ha irodalmi példa, vagy ha régies formaként meg van említve, az más, de ez nem mai normatív köznyelvi alak.
    NÁ: ez az eredet csapdája
  • 35:20 Sándor Erzsi:
    A vak szó már régen nem PC – Miért?
    NÁ: a „politikailag korrekt” kifejezés eredete
    SE: újabban már a világtalan sem PC, mert miért ne lenne nekik világuk – de ez egy félreértésen alapul, mert a világ eredetileg a fényt, világosságot jelentette.
  • 43:10 Fekete Mihály
    Előzmény: 17.10.11 / 36:10 – felé a nak/nek helyett
    Általános tendencia lehet, mert régen azt mondták, hogy északnak megy / délnek megy, ma pedig már csak felé.
    – Nem úgy tűnik…
  • 46:50 Enyedi Nagy Mihály:
    Következetlen a névelőhasználat a magyar bankjegyek hátoldalán
    DIósgyőri vár
    A sárospataki vár
    Herkules-kút
    Visegrádi királyi palota
    A nagycenki Széchenyi-kastély
    Esztergomi látkép
    Az ideiglenes magyar képviselőház Pesten
    Országház

    Valóban nem egységes. Köszönjük.

2017. december 6.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171206.mp3

Hallgatói kérdések

  • Miért Mikulás a Mikulás?, Télapó, Fagyapó, szinkretizmus Santa Clause,
    nem is ugyanakkor „jönnek”, mikor változott a dátum,
    van, ahol pl. Spanyolországból jön...
  • Hanák Dávid:
    Előzmény    : 17.11.08 / 11:20
    kétféle múlt idejű igékre példa, a „támadt / támadott” mintájára: ragadt (a bélyeg) / (magával) ragadott;
    amikor csak bef.mn.-i igenévként (inkább már mn.-i és/vagy főnévi értelemben) van más jelentése: túlhaladt / túlhaladott, állt / állott, megszállt / megszállott
    Nagy Sebestyén: szintén ragad / ragadott
  • Nyikos Katalin: a kedveskedő, becéző rövidítés vége gyakran -i, pl. Jani, Pali / pari, ubi – miért?
    érdekes módon nincs nyoma a régi nyelvállapotokban az -i kicsinyítő képzőnek; van pl. -k, -d; és az -i az -é változataként létezik, de kicsinyítőként nem, ezért könnyen lehet, hogy átvétel, német irányból (angolul is gyakori, de a magyarnak a némettel volt inkább kontaktusa); más oka is lehet, vö. dajkaszavak;
    koviubi, csemiubi, pari, „olyan depi vagyok, hogy mindjárt öngyi leszek”, „krizi a raviban” – mi ezeknek a funkciója, helye, miért vannak ilyenek, miért népszerűek
  • 15:00 Cselényi András: a cabbage (káposzta) szó eredete a középkori francia fej szór megy vissza. A mai kapucni és kobak szavak eredete is ez? Nem. (legfeljebb kontaminációval lehet hozzá „köze”)
    A kapucni eredete: …; és a kobak eredete: …
  • 18:45 Ruzsáné Cseresnyés Mária: „büszkeség”, „büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok”, „büszke vagyok arra, hogy 36-os a lábam”??, „büszkék vagyunk a sportolóinkra”?
    Ez nem hibás fordítás-e? Nem, nem úgy tűnik.
    ennek a szónak a történetéről; „meleg méltóság”; „légy büszke arra, hogy cigány vagy, ne szégyelld”; ”a szegény asszony büszkén visszautasította a segítséget” – tehát ez a „büszke(ség)” sokszor azt jelenti, hogy ‘nem szégyelli’, ‘vállalja’, ‘nem tagadja’, ‘nem rejtegeti’; a „méltóság” egy kicsit más hangulatú, árnyalatú szó, de a jelentésük sokszor érintkezik, helyettesíthetőek egymással
    ez a kérdés már a nyelvészet határesete
  • 24:50 Hegedűs Anikó: az infinitívusz egyeztetett alakjának használatáról:
    Van-e különbség az alábbi két mondat között:
    „A diákoknak mindent meg kell tanulni.”
    „A diákoknak mindent meg kell tanulniuk.”
    Kognitív jelentéskülönbség nincs, stíluskülönbség sem igazán…
    bizonyos esetekben egyértelműsítheti a mondatot a főnévi igenév egyeztetése.
    a -nak/-nek rag kétféle jelentése okozhat zavart, és ezt a kétértelműséget eliminálhatja a személyrag, bár még az sem mindig segít, mert további kétértelműséget jelenthet a magázás E/3-as toldalékolása (amely egybeeshet a sima E/3-mal)
    További tárgyalt példák:
    „Ezt az injekciót a betegnek kell beadni / a betegnek kell beadnia / magának a betegnek kell beadnia”
    [itt ráadásul a hangsúlyozás is számít, tehát írásban félreérthetőbb, mint szóban (de ezt nem említették a műsorban) – a szerk.]
    „A minisztériumnak írni kell az ügyben.”
    – a minisztérium fog írni?, vagy ő írjon a minisztériumnak?, vagy én (és magázva vagyok)?
    „A minisztériumnak írnia kell az ügyben.”
    – nekem kell írnom? (magázás) / vagy neki? (E/3)
    „ki kell fizetni” / „ki kell fizetnie”
    „olyan édes, hogy meg kell zabálni” / ?”...meg kell zabálnom”

    Ha egyértelmű (vagy legalábbis nem zavaró a többértelműség), akkor az ízlésünk szerint választhatunk? Igen, nincs rá szabály.

    Ha létezik a nyelvben formai különbség, akkor a nyelvhasználó közösség szeret jelentésbeli különbséget tulajdonítani a kétféle formának (– és ez akár még azt is okozhatja, hogy tényleg szétválik a jelentés…).

    Még egy kérdés: min múlik, hogy ha két infinitivusz is van, akkor melyikhez kapcsoljuk a birtokos személyragot:
    „(neked) meg kell tanulni ezzel együtt élni”
    „meg kell tanulnod ezzel együtt élni”
    ?„meg kell tanulni ezzel együtt élned”
    *„meg kell tanulnod ezzel együtt élned”
  • 37:18 Kádár András: „Szoktam vmit csinálni”
    ‘a jelenben is rendszeresen csinálom’ vagy ‘csak a múltban csináltam rendszeresen’?
    nyelvjárási különbség? nem valószínű.
    vulgáris, műveletlen nyelvhasználatban van jelen időben is
    „Én nem szokok odamenni”
    „Te nem szoksz…”
    „Ő nem szok inni…”
    „Mi nem szokunk ezzel foglalkozni”
    (hasonló szinten van a „mi nem értsük eztet”-tel)
    Ha nem lenne rajta a műveletlenség bélyege, akkor lenne logikus helye a jelen időnek, hiszen itt pont egy hiány van.
    NÁ: A logikus, analógiára alapozó rendszerhiánykitöltést gyakran vulgarizmusnak érezzük.
    hasonló a nákolás, amely a hangrendi illeszkedésből való „kilógást” „teszi a helyére”;
    vagy ugyanilyen mechanizmus „áldozata” az ikes ragozás;
    (egy példa az olaszból is)
    NÁ: arra is használható, ha csak a múltban tettem rendszeresen
    KL: inkább megkerüli („...volt szokásban...”)
    még egy szokásos megoldás: „...szoktam volt...” – de ez meg sokaknak modorosnak hat
  • 44:40 Lengyel Péter: szabadna, szabadott volna, szabadjon megjegyeznem
    (+ „nekünk muszájna kiköltöznünk a lakásból, ha…”)
    analógiás hatásra alakul át a melléknév segédigévé
    pl. a „kötelező”-vel ez miért nem történik meg?
    az sokkal ritkább; a szabadnak a jelentése is eltávolodott a mn.-i jelentésétől; és a hangalakja is egész más, elüt az igékétől

2017. december 13.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171213.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:00: KL: Létrejött a Szószátyár Facebook-csoport, mindenkit szeretettel várunk, tessék belépni!

Hozzászólások korábbi témákhoz:

  • 01:10: Tóth Péter, Szeifried Adél, Árpádházy-Godó Csaba:
    Előzmény: 17.12.06 37:18 – a „szokott” használata (jelen idő / múlt idő)
    TP megerősíti, hogy területi megoszlás van abban, hogy a szokott érthető-e múlt idejű igeként
    NÁ: háromféle használat különíthető el:
    1. jelen: szokott = múlt: szokott
    2. jelen: szokott / múlt: szokott volt
    3. jelen: szok(/szokik) / múlt: szokott
    KL: 4. múlt időben nem használja, hanem máshogy fogalmazza, pl. XY-nak szokása volt, stb.
  • 07:10 Kocsis Katalin:
    Előzmény: 17.12.06 – becézett szóalakok (csemiubi stb.)
    az iskolában sok dolognak van becézett neve:
    isi, suli, gimi, töri, tesi, föci + egyéb becenevek: biosz, matek
  • 01:10 N/A:
    Előzmény: 17.12.06 44:40 – szabadna, szabadott:
    fontos, hogy ez csak a     személytelen segédige módjára viselkedik: nincs én szabadok, te szabadtál…
  • 11:30 N/A:
    Előzmény: 17.12.06 25:40 – személyragos főnévi igenév
    NÁ korábban azt mondta, hogy a személyragozott fn.-i igenév magyar sajátosság.
    A hallgató jelzi, hogy a portugálban is van ragozott főnévi igenév. Köszönjük.

Új témák:

  • 13:40 Nickl Attila:
    A gy betűben miért g betű van, miért nem d?
  • 22:40 Benedek Mihály:
    érdekes, hogy a nyelv fogalmának kifejezésére azt a testrészünket használjuk, mely ugyan részt vesz a hangképzésben, de korántsem olyan meghatározó módon, mint például a száj.

[szünet]

24:00 folytatódik a szünet előtti téma

  • 29:10 Vincze Erzsébet:
    sokszor lehet hallani: „joga van arra, hogy”
    nem inkább „joga van ahhoz, hogy”?
    KL: hasonló: „felháborodik azon, hogy” helyett ma sokszor: „felháborodik attól, hogy”
  • 33:20 Szemes Máté:
    „többemeletes” birtokviszony, pl.: „az egészségügyi dolgozók elvándorlásának a megállításának a programja”
    megoldás lehet egy plusz tagmondat betoldása, sőt, akár több mondatba is lehet szabdalni egy ilyet.
    emellett sokszoros összetételek is megoldást jelenthetnek, bár az a magyartól kissé idegen, a német nagyon szereti.
    az elkerülő megoldások kapcsán előkerült régi példa:
    NÁ gyerekkorában felirat a liftben: „A természetes világítás ki nem elégítő volta esetében a kabinba lépés előtt a fülkevilágítást be kell kapcsolni.”
    KL: ez szaknyelven: nominalizáció ( = ami mondat (vagy ige) lenne, azt „átfőnevesítjük”)
  • 43:00 Exner László:
    felhívta a figyelmünket egy Qubit-cikkre:
    „Hivatalos: a magyar a világ egyik legnehezebb nyelve”
    https://qubit.hu/2017/11/29/hivatalos-a-magyar-a-vilag-egyik-legnehezebb-nyelve

2017. december 20.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171220.mp3

Hallgatói kérdések

  • KL bevezetője:
    00:00: Facebook-csoport él és virul, több mint 400 tag, nyelvészek, témák, pörgés...

01:00: KL: Agymenők, Sheldon Cooper, "Fun with flags"
A mi műsorunk nem ilyen?......
NÁ: Nem, nem, dehogy.

hozzászólások korábbi témákhoz

  • 01:45 Szőcs László:
    Kiefer Ferenc már írt a szokik jelen idejű használatáról
    "én is ki szokok szellőztetni"
    ez nyelvjárási kérdés
  • 04:25 Szőcs László:
    a nyelv szó két jelentéséről:
    a török és a finn nyelvben is megvan ez a két jelentése ugyanannak a szónak
    vannak még hasonló párok, amelyeknél ugyanahhoz a szóhoz tartozik két rokon jelentés? (metonímia)
    pl. magyarban: nap (égitest/időegység), hold (égitest/hónap időegység)
    törökben is van ez a kettő
    japánban is van ilyen
    angol: is van köze egymáshoz a moon/month-nak (de a napnak inincs ilyen)
    román: luna
    stb.

hallgatóinkhoz kérdés: tudnak-e még ilyeneket?

sokszor kérdés lehet, hogy ez poliszémia-e, vagy inkább azonos alakúság

  • 13:30 Kis Ádám:
    Kis Tamás: cikk az interneten, hogy régen hogy ejthették a gy-t
    Kis Tamás a magyar gy ejtése a régiségben ó magyar mária
  • 14:30 Szilárd Zoltán:
    régi adásokhoz:
    - idegen nevek ejtése magyarul
    erre nem szabály van, csak szokások
    engem zavar, amikor spanyol neveket rosszul mondanak
    ld. "a pontosság és a gúny" c. cikk
  • 20:00 Szilárd Zoltán:
    helyesírási kérdés
  • 24:00 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    mi köze az ugyan két jelentésének egymáshoz?
    ugyan 'jóllehet, bár'
    azonosság (pl. ugyanolyan, ugyanaz, ugyanakkor)
    (vannak egyéb használatok: ugyan mi a fenét csinálhat?;

úgy+an
Balassi
"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél."

  • RCSM: borzasztó zavaró, amikor különírják az "ugyan olyan", "ugyan az" stb.-t
    KL: szerintem nem azért írják külön, mert összekeverik, hanem más okai vannak, többek között az, hogy sokszr külön hangsúlyozzuk az ilyen összetételek két felét.
    egy érdekes példa:
    "ugyan olyan, mint a másik, de..."
    "ugyanolyan, mint a másik, de..."
    de ritka az, amikor ez zavart okozhat.
  • 28:00 Bokor Péter:
    "jövő szombat"
    Ez mit jelent? A 'legközelebbi szombat' vagy 'a jövő hét szombatja'?
    KL, NÁ: egyértelműen az utóbbi.
    jövő óra
    jövő évben
  • 30:10 Zoltán:
    Melyik a helyesebb: "ez helyett" vagy "e helyett"?
    Ezt nem tudjuk megmondani, nyelvészként legalábbis.
    Illemtanári kalapban az "e helyett" a klasszikusabb, hagyományosabb, elegánsabb…
    Hogy ez "alulról jön fölfelé", vagy csak egyszerűen újdonság?... Nem tudjuk, de valóban inkább újabban halljuk.
    Érdekes, hogy ez egy olyan "újítás", amikor egy korábbi állapothoz térünk vissza, vagyis "szételemezzük", ami már összeforrt.
  • 34:20 Zoltán:
    gmail.com: azt mondják, hogy [dzsímél pont kom], pedig ez a keveréke a magyarnak [gémail pont com] és az angolnak [dzsímél dot kom].
    Így van, de ez még nem baj. Inkább csak meg kell vizsgálni, hogy miért van ez → és ennek többféle magyarázata elhangzik.
  • 37:30 Ágnes:
    "fékek és egyensúlyok" vagy "fékek és ellensúlyok"?
  • 42:00 Kelemen László:
    "ironikus" angolos használata
    "a sors fintora", "a sors iróniája", "paradox módon", "furcsa módon"
    erre mondják angolul, hogy "ironically", és bár magyarul nem mondtuk korábban rá, hogy "ironikusan" – de valóban nagyon terjed, így valószínű, hogy ez el fog terjedni magyarul is (vagy talán már el is terjedt).

hasonló: "Miért nem jössz be?"
de vannak gyakori félrefordítások, amelyek
"szánalmas" helyett "patetikus"
atlétaláb (athlete's foot) (lábgombásodás helyett)

2017. december 27.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171227.mp3

Hallgatói kérdések

  • 02:00 Ruzsáné Cseresnyés Mária: rombol, rossz, ront, rovás, róka, ravasz – ezek rokonok-e?
    Ebből a Facebook-csoportban „gyöknyelvészeti” fejtegetés kezdődött…
    (gomb, gömb, gomba… „gömbölyű” dolgok)
    Mi is a probléma a gyöknyelvészettel?
    Nagy vita alakult ki a Facebook-csoportban…
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1569628039758572
    … … ...
    15:33 visszatérve a kérdésre: ezek nem mind ROkonok:
    a róka és ravasz nem tartozik ebbe a körbe, de ezek összefüggnek egymással;
    a rossz, ront, romlik egy szóbokor;
    a rombol-nak a nyelvtörténészek szerint nincs köze ezekhez;
    a ró, rovás pedig megint más tészta.
  • 20:00 Hegedűs Anikó: a korábban tárgyalt, különböző jelentésben használt, kétalakú múlt idejű igék (tévedt, tévedett) mintájára talált még egyet:
    meghajolt, hajlott – érdekessége: az egyik ikes (hajlik a vessző), a másik nem ikes (földig hajol a főnöke előtt)
    NÁ: szagol (szagolt), szaglik (szaglott)
    KL: tör / letört egy ágat, törik / törött v. tört
  • 24:06 kértünk példákat arra, hogy több nyelvben ugyanazt a szót használjuk több jelenségre, mert azok jelentése természetileg is kapcsolódik egymáshoz, eredeti példa: nap (égitest), nap (24 óra), hold és hónap (más nyelvekben azonos v. hasonló, magyarban is rokonok) (metonímia – érintkezésen alapuló névátvitel)
    Szőcs László: törökben: dél (égtáj), dél (napszak) (latinban is így van)
    más nyelvekben a többi égtájra is igaz: ‘nyugat’ / ‘napnyugta’, ‘kelet’ / ‘napkelte’
    lélegzet / lélek – latinban is spiritus (szuszogás és lélek egyaránt), magyarul spiritusz a szesznek a lepárolt „lelke” is; ugyanehhez szanszkrit: atma, németül Atem(/Adem); héberben lélek és szél (rúah), görög: pneuma…
    másfajta metonímiára példa még:
    „ott volt az egész falu”
    „a maradék levest a csapba öntötte”
    31:35 Kis Ádám megjegyzése ehhez: szláv nyelvekben is rokon a hold + hónap
  • 32:50 Kis Ádám: az ismert és ismeretlen doménneveket hogyan ejtjük?
    [gmail] v. [dzsímél], [mikroszoft] v. [májkroszoft], [jupíszímél] v. [upcmail]
    erre nincs szabály, csak a célszerűség határozza meg: van, hogy gördülékenyen, de érthetően célszerű mondani (pl. dzsímél), de van, amikor fontos a pontos rögzítés, és ilyenkor a betűzés lehet a célszerű, stb.
  • 33:57 volt szó korábban arról, hogy az ironically (EN) / ironikusan (HU) eltérően használható a két nyelvben (vö. „a sors iróniája”). hamis barátok / hűtlen barátok
    Előzmény: 17.12.20 / 42:00: ironikus/ironically, false friends, „hamis barátok”

    Lévai Júlia Mira: ha sokat használják, akkor meghonosodnak ezek [NÁ: pl. magyarban a „benyomás” (impresszió, Eindruck) szó is fura volt az elején, aztán úgy maradt.]
    LJM pártolná, ha valaki v. valami, késztetné a fordítókat arra, hogy jobban dolgozzanak…
    [KL: Ez nem nyelvi kérdés.] Egy példa: „a hajó ironikus módon elsüllyedt” –> Ezt is meg kell szokni? Valószínűleg előbb-utóbb meg kell szokni.
    egy másik példa: pathetic / patetikus: franciául eredetileg azt jelentette, mint ma a magyarban, az angolok átvették, elkezdték „rossz” értelemben használni (‘szánalmas’), és ma már azt jelenti náluk.
    realizál / realise: magyarul eddig ‘megvalósít’, de ma már magyarul is egyre többször használják abban a másik értelemben is, amelyben az angol is használja (‘felismeri’, ‘rájön’)
    egér (IT-eszköz): az olaszok mouse-nak nevezik, nem az olasz egér szót használják rá.
  • 42:23 LJM: árucikkekre (zoknikra, káposztákra): „Őt?”
    megszemélyesítés, pl. „meghalt a számítógépem”, „a bank, aki…”, „a párt, aki...”
    de az árucikkek vajon megszemélyesítés miatt „ő”-k? vagy ez más eset? [...heves vita zajlik a stúdióban…]
    „minden állam fel kell hogy készüljön az őt érő támadásokra”
    „felezzük a gömböt az őt metsző síkkal”
    ez megint más, mert az „az” helyett sokszor használható az „ő”
    Valószínű, hogy az ezt utálóknak inkább az ilyen formát használó     emberekkel van baja...

2017. december 31.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20171231.mp3

Szószátyár Extra: Kibújunk a bőrünkből

A mai téma: Mi idegesíti a tanár urakat?
        Kibújnak a fehér köpenyből – ez az őszinteség órája

  • 2:50 NÁ: Az egyházfit papra használni… ettől kiütéseket kap. Az egyházfi mást jelent. Átnevelőtáborba velük.
  • 4:45 KL: A régies, emelkedett kifejezések elcsépelése: választás helyett voksolás – az agyamra megy…
    NÁ: „Az alpesi valuta” (= svájci frank)
    KL: Mi a francért kell elkerülni a szóismétlést? – ettől is frászt kap.
    [Vegyük észre: most nem azt mondta, hogy „az agyamra megy”! Hm, változatos! – BM]
    NÁ: Hasonlók még: „a karib-tengeri szocialista szigetország első embere” (= Kuba elnöke); „a norvég diplomácia vezetője” (= a külügyminiszter)
  • 8:10 NÁ: anekdota: Jókai Anna és a tolmács esete http://ajanlom-budapest.hu/honvagy-ismeros-helyek/gazdag-szokincs
  • 9:20 NÁ: Vica versa… („helyesen”: vice versa)
  • 10:55 KL: megmérettetik, megmérettetés, megmérettetődés…
  • 12:00 NÁ: „gyakorlatilag kedd délelőtt fogják szállítani a bútorokat” – jelentés nélküli töltelékszó, semmi értelme… NÁ hideglelést kap tőle.
  • 14:15 KL: a gyakorlatilag „párja” nála a „tehát”, mint mondatkezdő szó, de olyan helyen, amikor nincs meg az a logikai kapcsolat a két mondat között, amit a tehát jelentene… Ettől eldurran KL agya.
  • 15:50 NÁ: „jelenleg az északi torony felálványozott”, „az udvaron parkolás csak a klinika dolgozói számára biztosított”; „a zokni anyaga gyapjúval kevert”; stb. – Ez egy rettenetes germanizmus, tudálékos félműveltséget jelez
  • 18:50 KL: „De hogy...” mondatkezdet:
    „Elmentünk tegnap a moziba, de hogy megnéztünk egy filmet…”
  • 20:25 NÁ: a -t/-tt helyhatározót Pécs és Győr város nevén kívül más helynévhez is hozzáteszik: Kolozsvárott v. Kolozsvárt, Kapuvárott.
  • 23:55 KL: a hallgatók is borzalmasak:
    – lusták, mert olyat kérdeznek, amit egy-két mozdulattal meg lehetne találni egy szótárban vagy a neten (bár lehet, hogy csak szerepelni vágynak)
    – totálisan összekeverik a nyelvet, a nyelvhasználatot a helyesírással – ettől az agyam elszáll!
    – helyesírási kérdéseket tesznek fel, mikor megmondtuk, hogy nem értünk hozzá
  • 30:20 NÁ: megbocsátható, műveletlenségből fakadó hibák: „az én szűkebb pátriárkám” (pátriám helyett); „felháborító, hogy egy ilyen platinás, régi intézményben ilyen előfordulhat…” (patinás); KL: „originált csomagolás”; „idővallum”; „eurokonfortos”;
  • 35:20 NÁ: „kies táj” (kietlen táj értelemben)
    Fb-csoport-posztok:
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1575557139165662/
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2703407149713983/
  • 36:20 NÁ: médiumok;
    KL: engem meg azok idegesítenek halálra, akiknek valamelyik szó a mániája, akár médium-ellenes, akár médiák-ellenes
  • 38:05 NÁ: a futballmeccs eredménye három-nulla. Miért kell megváltoztatni azt, ami évtizedekig jó volt? Miért kell szegényíteni a magyar nyelvet?! a „három-null” a sporteredmény, a „három nulla” pedig ez: 000
  • 40:05 KL: idegesítő, ha egy sportriporter sportolónak tetteti magát, és a sportolók belső zsargonját használja, amit a nézők eleinte nem is értenek… ez a bennfentesség halálra idegesíti szegény Kálmán Lászlót.
    „Behúz”: ezt a meccset is behúztuk (= ezt a meccset is megnyertük); ma már a sportban elterjedt, és most már az az újdonság, hogy az élet egyéb területeire is terjed, pl. a politikában: a választáskor kérdés, hogy a Fidesz behúzza-e a 2. kerületet…
    hasonló a „betol”: kártyás zsargonból
    „spori”: a bírót hívják így a közvetítésen… képmutatás, udvariatlanság,
  • 44:25 NÁ: idejekorán: bántóan helytelenül és elmarasztalható magyartalansággal elkezdték ‘korán’ (vagyis ‘túl hamar’) értelemben használni.
    (Ld.     https://www.nyest.hu/hirek/hektikus-kerdes )
  • 46:15 NÁ: ami/amely problematika

2018. január 3.

(– valószínűleg nem volt adás, nincs nyoma –)

2018. január 10.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180110.mp3

Emlékezés Simonyi Zsigmondra: Beszélgetés Sinkovics Balázzsal

2018. január 17.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180117.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 Soltész Anna:

amikor KL bemutatkozik, „a Lászlót hangsúlyozza, emeli fel”
nem tudjuk, hogy a dallamra gondol (vagyis felviszi a dallamot a bemutatkozás végén, mert utána jön még NÁ bemutatkozása is), vagy a hangsúlyozásra (hiszen hangsúlyozzuk külön a keresztnevet is – de ez magyarul normális)

SA szerint ez „a magyar nyelvben helytelen”.

  • 06:30 Kérjük, a kérdéseket ne üzenetrögzítőre telefonos üzenetben küldjék, hanem a Facebook-n küldjenek üzenet!

  • 07:50 Facebook-csoportban felmerült téma:

Előzmény: 17.12.20 / 42:00: ironikus/ironically, false friends, „hamis barátok”
17.12.24 https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1567185166669526/

18.01.02: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1576040522450657/

terjed az „ironikus”-nak az angolos használata

KL: hasonló a „patetikus”, a „lamentál”, „farmer”,
sőt: hancúroznak – ezt ma már nem lehet úgy használni, mint régen (simán játékos szaladgálás, stb.), mert több mint félreérthető: ez a mai fiatalságnál már csak a szexet, a közösülést jelenti.

– képmutató: ez eredetileg „képmutáló” volt

ez a történet átvezet a népetimológia területére is
a népetimológia mindig félreértésen alapul, és így okoz valamilyen maradandó változást a nyelvben

  • 18:10 Kenesei István:
    Előzmény: 17.12.31 / 38:05 – nulla vs. null
    tévesen Vitraynak tulajdonítottuk az ötletet, pedig valójában Kodály Zoltántól származott ez a kezdeményezés.
    köszönjük a pontosítást

  • 19:10 Szabó Péter:
    Előzmény: 17.12.31 / 38:05 – nulla vs. null

van-e köze a magyar null/nulla szónak az angol nil-hez?
csak távoli rokonok, a latinból jön mindkettő (az angol a nihil-ből)

  • 19:40 Steven Székely:

Előzmény: ?? (orto- a ‘régi’, a neo- az ‘új’)

S.SZ.: az orto- nem ‘régi’, hanem ‘helyes’:

természetesen tudjuk, hogy szó szerint mit jelent, de ebben a szembeállításban a neo- ellentéte

  • 21:10 Budaházy Gusztáv

Előzmény: ?? (a magyarban a számnév után mindig egyes szám áll)

a „három királyok” csak kivételes-e, vagy régen ez általános volt?

KL: nincs semmi nyoma, hogy ez régen így lett volna, ezek mindig valami tükörfordítás, vagy egyéb gubanc eredményei, nem régről ránk maradt kifejezések

Ld. KL-cikk a Nyesten: https://www.nyest.hu/hirek/miert-egy-hogyha-sok

[szünet]

  • 24:00 Zoboki András:

Előzmény 17.05.03 / 24:30 – azt mondtuk, hogy a mn.-ből képzett többes számú alakoknál, ha a mn.-i végződésű, akkor sosem jön be az a/e kötőhang, kivéve a helynévből képzetteket, pl. budaiak, pestiek, de nem *gagyiak, *cikiek
ZA ellenpéldái: óriásiak, igaziak, egyediek, valódiak
ezek ugyanúgy -i képzősek, mint a helynevek, tehát ezekre is igaz, hogy van kötőhang, csak azoknál nincs, amelyekben a tő végén az -i nem képző.
sőt, a -nyi képző esetben is re is igaz: parányiak, tenyérnyiek
falusiak, városiak, oda valósiak:

ZA: a turcsiak, uncsiak, fincsiek is ilyen
NÁ, KL: nekünk ezek furcsák, de lehet, hogy ZA-nál így van

ZA: elsőek/utolsóak nincs
KL: persze hogy nincs, mert az ú/ű végŰEKnél lép fel
ZA: bár van olyan, hogy „utolsóak a tabellán”

sőt ha nem képző, akkor is lehet ilyen: van olyan is, hogy olcsóak
(előfordul a nyelvben sokszor, hogy a hasonlóan hangzó szavak/kifejezések hatnak egymásra, és így látszólag „indokolatlan”, „helytelennek” tűnő formák jönnek létre)

kieg.: nem mindegy, hogy milyen szerepben áll az adott szó, pl.: „elolvastad a kötelezőket? pedig azok mind kötelezőek!”

  • 30:40 Zoboki András:
    Előzmény: ?? (a nak/nek birtokos csak élő emberre vonatkozhat)
    (Szabolcsi Anna, 80-as évek)
    félreértés, csak topikhelyzetben van így.
    nem jó „ellenpéldák”:
    ez a mű Mozartnak a szerzeménye
    hol van a szüleimnek a sírja,
    lennonnak a háza már már múzeum
    egy jónak tűnő ellenpélda:

„Krúdynak ez volt a kedvenc étele”

itt viszont nem

  • 34:50 Zoboki András:
    érdekes, amikor a tagadó mondat ugyanazt jelenti, mint za állító mondat, pl.:
    „várd meg amíg odaérek” vs. „várj, amíg oda nem érek”
    itt nem arról van szó, hogy ellentétes jelentésű mondatok jelentik ugyanazt, hanem az „amíg” problémájáról

    ZA ide sorolja az eltérő nézőpontokból adódó furcsaságokat is, ahol szavak szintjén lép fel az a (látszólagos!) jelenség, hogy „ugyanaz az ellenkezőjét is jelentheti”:
    „bejön a boxutcába” és „kijön a boxutcából”
    „kimegyek a vízre” vagy „kimegyek a partra”

  • 37:40 Zoboki András:
    a túraautó-vb közvetítésén az egyik riporter mindig így mondja:
    „tíz perc van vissza”, „három kör van vissza”
    NÁ: ismerős, gyakori, tájnyelvinek érződik (bár nem tudjuk, melyik területre jellemző)

  • 42:30 Fogarasi B. László
    KL azt mondta, hogy „láttam valamelyik híradóBA”
    FBL „egyre gyakrabban hallja…”
    Pedig már évszázadok óta így van, ez nem egy mostani friss elterjedés, ez csak a „Baader–Meinhof-jelenség” miatt látja-hallja egyre gyakrabban.

2. rész – Új kérdések

  • (nem volt)

2018. január 24.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180124.mp3

Hallgatói kérdések

Előszó

A falusi mester e szóra
felkúszott rezes fejfájára;
mancsát a farkas őelőtte
türelmesen keresztbetette.

"vérfarkas" – szól a nyájas hulla -,
"véré-farkasé" – így sorolja -,
"vérnek-farkasnak; azután
vért-farkast – kész a tudomány."

A farkas forgatta setét
szemét, mert négy szép esetét
kedvvel hallgatta. "Légy szíves" -
kérlelte -, "mondd a többesét!"

Hanem a mester bevallotta,
hogy annak hírét se hallotta.
Mert farkasoknak van soka,
de többesszámban "vér" soha.

Könnye hullt a farkas szemének -
mégis, családja volt szegénynek!
De nem volt nyelvész, hát legott
köszönettel elkullogott.

(Devecseri Gábor fordítása)

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 01:20 Dömötör Adrienne:
    Előzmény: 18.01.17 / 21:10 – azt mondtuk: a számnevek mellett mindig is egyes számot használtunk
    DA hosszan írt arról, hogy hogy is volt ez a régi korokban, milyen kísérletek voltak

    tartom, hogy a beszélt nyelvben , és csak fordításokban, egyéb idegen hatásokra voltak próbálkozások
    házi feladat volt: kétféle múlt idő, ami kétfélét jelent (a támad/támáadott kapcsán)
    „két könyvek”, „négy lovak”: ilyenek már a Jókai kódexben is voltak
  • 14:20 Sólyom Erika:
    Előzmény: 18.01.17 / 21:10 – azt mondtuk: a számnevek mellett mindig is egyes számot használtunk
    a török e tekintetben hasonlít
  • 15:30 Geréb Anna:
    „Volt egyszer egy rádió.. …
    Meghallotta ezt a világ összes embere, és mind elszégyellték magukat.”
    Jó ez így?
    Így is jó, meg egyesben is jó lenne
    attól függ, hogy „mind” közvetlenül az „összes ember”-re utal (‘az összes ember közül mind(egyik)’), vagy külön gondolat, és a mind = ‘mindannyian’.
    NÁ: egy másik példa, ez is mutatja, hogy mindkettő jó lehet:
    „Az előtérben emberek gyülekeztek, és mind cilindert viselt/viseltek.”
  • 20:40 Jobbágy Tibor, Semjén András:
    JT: a többes szám felesleges (sőt hibás) bizonyos gyakori mondatokban:
    „az emberek nem mernek visszatérni otthonAIKba”
    „foglalják el helyEIKet”
    „ne felejtsék el kikapcsolni mobiltelefonjAIKat”
    SA: úgy tűnik, mintha az angolból szüremkedett volna be
    NÁ: ez már olyan régi jelenség, hogy inkább német vagy latin hatás…
  • 24:30 Kocsis Katalin
    Előzmény: 17.12.27 / 42:23 – az ő névmásnak nem személyekre való használata (eladó: „ő itt a legjobb zoknink”)
    KK: Orvostanhallgatók is gyakran így mutogatják a szerveket, testrészeket, de én igyekszem leszoktatni őket erről, nehogy felbőszítsék vele a vizsgáztatót…
    Lehet, hogy van olyan tájnyelvi jelenség, hogy ez már nem bizalmas nyelvhasználat, hanem már köznyelvivé vált.
  • 28:40 Szilárd Zoltán:
    Előzmény: 17.12.27 / 24:06 – nap: égitestről átszállt a név az időegységre
    kérdésünk volt, hogy vannak-e még hasonlók
    SZZ: spanyol, francia és olasz példák
    NÁ: a finnben az ég (‘égbolt’), és egy hasonló, rokon forma az ‘időjárás’, és egy másik, rokon nyelvben a ‘levegőt’ jelenti egy hasonló szó
  • 30:50 Kocsis Katalin:
    Előzmény: 18.11.17 / 37:40 – vissza/hátra („öt perc volt még vissza/hátra”)
    Régen a magnó tekerésénél is könnyen összetéveszthető volt, hogy az előretekerés merrefelé való tekerés
  • 35:30 Fogarasi D. László:
    Szükség van a magyarban az ly-ra?
    NÁ: Nincs, ez csak hagyomány. A világon sok helyen van olyan, hogy az írás nem követi a nyelvi változásokat (a magyarnál sokkal erősebben így van pl. az angolban, franciában).
  • 39:00 Milton Wrectzky
    Honnan ered a tértivevény szó? (vö. Bëlga – Tértivevény     https://www.youtube.com/watch?v=cm8vzS9khNs )
    NÁ elmagyarázta.
    Szóba került még a vevény, a vény, a növény és a növevény, a tény (és a tevény), a jövevény
  • 42:00 Némethi László:
    Miért írjuk s+z-vel az sz hangot?
    KL: a németből származik, vö. „szárfeszesz” (ß), ami egy s+z ligatúrája (eredetileg csak a gótbetűs írás része volt ez a ligatúra).
  • 44:40 Preg Erzsébet:
    Gondot okoz neki, hogy a kitakar-t arra is használják, amikor a fotón valakit eltakarnak, hogy ne látszódjék.
    Ez eredetileg egy szakma belső szóhasználata volt, de valóban egyre jobban terjed a köznyelvben is.

2018. január 31.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180131.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 02:30 Nagypál László:
    NÁ azt mondta egy interjúban, hogy a nyelvészet természettudomány.
    Ezt ironikusan mondta, vagy identitásmeghatározás volt?
    NL szerint nem az – annak ellenére, hogy sok érintkezése illetve közös területe van különféle természettudományokkal –, hanem a kultúra része
    NÁ: értékmentesség
  • 19:50 sokan írtak:
    Előzmény: 18.01.24 / 42:00 – azt mondtuk, hogy a sárfeszeszt megszüntették
    Ez nem így van: bizonyos esetekben már ss-t írnak, ahol eddig ß volt, de nem mindenhol.
    A változás az volt, hogy csak ott nem írnak ilyet, ahol előtte rövid mgh. van, a többi helyen maradt a ß.
    Szőcs László részletesen megírta ezt nekünk, és azt is, hogy olyannyira megmaradt ß, hogy a nagybetűs formáját 2008-ban vették fel a Unicode-ba, de a németek csak 2017-ben szentesítették. (pl.: GIEẞENER ZEITUNG     https://www.giessener-zeitung.de/ )
    WIki:     https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9F
  • 24:10 Szőcs László:
    Előzmény: 18.01.24 / 28:40 – házi feladat volt: a nap/nap, hold/hónap, idő/időjárás/ég/levegő stb.-hez hasonló idegen nyelvi példákat kértünk
    Szőcs László: a törökben szintén a levegő szóval mondják az időjárást.

2. rész – Új kérdések:

  • 26:40 Tőzsér Zsóka:
    Furcsa, hogy a jogi szövegekben az „alperes” és „felperes” szavakat névelő nélkül említik.
    Ő szebbnek, logikusabbnak találná, ha ezeket névelővel mondanák.
    NÁ: Szerintem is, de ez a szakmai nyelv része, és ha a szakmán belül ez a szokás, akkor ez van.
    Ha a szakmán belül vita van erről, akkor abban nem tudunk igazságot tenni.
    Az is lehet, hogy különböző helyeken különbözőképpen szokták…
  • 31:30 Tőzsér Zsóka:
    mostanában a névelőt egyre gyakrabban hagyják el olyan esetekben, ahol használni kellene, pl. „Férjem azt mondta…”, „Kocsit eladtad?”
    NÁ: valóban terjedőben van a mondat elejéről a határozott névelő elhagyása (beszédben).
  • 33:30 Havas Henrik:
    Mennyire van rendben, hogy az Európa szót (és származékait) sokan hosszú e-vel mondják? pl. eerópa, eeró stb.
    Szóba kerül még: aagusztus, aatómata…
    de nem vonjuk össze, ha nem egy szótag, pl. kalauz, fautánzat
  • 37:20 Kormány Attila:
    a Facebook-csoportban volt tárgyalva ez a tábla: „Tisztelt Illegális Hulladéklerakó!”
    Ennek apropóján:
    KA: egyre gyakrabban van hivatalos/üzleti levelekben ilyen megszólítás van:
    „Tisztelt Attila!”, „Tisztelt Katalin!”
    A női megszólításokat illetően jelenleg űr tátong:
    F: Kedves Péter! / N: Kedves Katalin!
    F: Tisztelt Uram! / N: TIsztelt Hölgyem!
    de:
    F: Tisztelt Kovács Úr! / N: Tisztelt [Szabó ???]!
    ami még jó lehet, és technikailag se nagy gond:
    F: Tisztelt Kovács Péter! / N: Tisztelt Szabó Katalin!
    Még nagyobb a gond szóbeli megszólítás esetén, ahol az utolsó, teljes neves verzió nem működik… Így formális helyzetben marad a Hölgyem (vagy még lehetne a közéletben gyakran hallható „Katalin asszony” típusú megoldás, de hát az elég necces…)
  • 43:20 Gellért Mária:
    Az angol és francia nyelvekben nagyon eltérő a beszéd és a helyesírás. Hogy alakult ez ki?
    Elmesélték.

BM: függeléknek egy kis móka az internetes folklórból:
http://ashvital.freeservers.com/ze_dream.htm

The European Union commissioners have announced that agreement has been reached to adopt English as the preferred language for European communications, rather than German, which was the other possibility. As part of the negotiations, the British government conceded that English spelling had some room for improvement and has accepted a five-year phased plan for what will be known as EuroEnglish (Euro for short).

In the first year, "s" will be used instead of the soft "c". Sertainly, sivil servants will resieve this news with joy. Also, the hard "c" will be replaced with "k". Not only will this klear up konfusion, but typewriters kan have one less letter.

There will be growing publik enthusiasm in the sekond year, when the troublesome "ph" will be replaced by "f". This will make words like "fotograf" 20 per sent shorter.

In the third year, publik akseptanse of the new spelling kan be expekted to reach the stage where more komplikated changes are possible. Governments will enkourage the removal of double letters, which have always ben a deterent to akurate speling. Also, al wil agre that the horible mes of silent "e"s in the languag is disgrasful, and they would go.

By the fourth year, peopl wil be reseptiv to steps such as replasing "th" by "z" and "w" by "v".

During ze fifz year, ze unesesary "o" kan be dropd from vords kontaining "ou", and similar changes vud of kors be aplid to ozer kombinations of leters.

After zis fifz yer, ve vil hav a reli sensibl riten styl. Zer vil be no mor trubls or difikultis and evrivun vil find it ezi tu understand ech ozer.

Ze drem vil finali kum tru.

2018. február 7.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180207.mp3

A németek és a német nyelv. Beszélgetés Manherz Károllyal

2018. február 14.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180214.mp3

A nyelvi változás + hallgatói kérdések

A nyelvek változnak. minden nyelv, mindenhol, mindig.

az írásbeliségnek, pontosabban a közműveltségnek van fékező, konzerváló ereje.

a tömegkommunikáció hatása már kettős: egyes részei konzerválnak, ugyanakkor a változásokat – még ha némi késéssel is – terjesztik -> katalizálják.

a folyamatos változás következménye, hogy párhuzamosan élnek "régi" és "új" jelenségek -> minden pillanatban nagyon változatos

gyakori hasonlat a változásokra: a folyó nagy vonalakban adott, hogy merre megy (a völgyben), de hogy azon belül merre kanyarog, azt csak nagyon rövid távon tudjuk megjósolni (de még a megjósolhatóság is túlzás...)

az adott pillanatban megértjük egymást, az ükunokáink azonban már nem biztos, hogy értenének minket (és viszont)

az ikes ragozás eltűnése

láthatók/láthatóak, kedvezők/kedvezőek

okokat nem tudunk, inkább motiváló tényezőket

a változást sokszor kontaktus okozza (idegen nyelvekkel, tájszólásokkal, más generációkkal...),

illetve a nyelven belüli más jelenségek mintájára (analógiás hatás)

a "szükséges feltételeket" (nagyrészt) tudjuk, az "elégséges feltételeket" általában nem

kontaktus: sztrapacska, palacsinta ("kenguru elv")

- analógiás hatás: kedvezők->kedvezőek ("kaptafa elv")

- egyszerűsödés, gyorsaság, tömörség irányába törekvés

- bonyolódás, terjengősség, redundancia felé is vannak változások (kipótolás, a jobb felismerhetőség érdekében)

KL: a folyónál jobb hasonlat az evolúció, vagyis az élőlények, fajok felbukkanása, elhalása, életképesebb tulajdonságok átörökítése generációról generációra

"nyelvfejlődés": használják ugyan a nyelvészek, de ez valójában a legtöbbször – a jelenlegi változásokat illetően – nem "fejlődés", nem javulás, nem bonyolódás, nem magasabb szintre lépés, nem javulás és nem romlás.

(természetesen a nyelv kialakulásakor "fejlődhet", a kihalásához közeledve pedig valóban "romolhat", ekkor persze már inkább a körülményei, a közege, az elterjedtsége romlik...)

objektív mérce nincs arra, hogy egy változás pozitív vagy negatív, szubjektíve persze mindenki érezheti így vagy úgy

A nyelvi változásokhoz kapcsolódó hallgatói kérdések:

24:42 Hanák Dávid: kell legyen (vs. kell lennie / kell hogy legyen)

igaz-e az a magyarázat, hogy ez romanizmus (pontosabban dacizmus), ezért helytelen és kerülendő? valóban erdélyből beszivárgó jelenség-e ez?

a kontaktushatásnak sincs pozitív vagy negatív típusa (pl. a románból átvett jelenség negatív-e...)

erdélyi nyelvészek szerint is igaz ez, román kontaktushatásból eredhet

a "hogy" elhagyhatósága

Kenesei István (Strukturális magyar nyelvtan – Mondattan): 6-7 tényező befolyásolja, hogy elhagyható-e... -> amit ennyire sok tényező befolyásol, az valószínűleg egyszerűsödni fog, szabályszerűsödni fog (regularizálódik), előbb-utóbb...

- Kitlei Ibolya: "valószínűleg, hogy", "természetesen, hogy" (vagyis melléknév helyett határozószó az ilyen szerkezetekben)

ez hogy alakulhatott ki? ez a "hogy" elhagyásához képest ellenkező irányú stratégia: oda is beteszünk egy "hogy"-ot, ahova nem kéne;

ugyanúgy kétféle mondat "keresztezésének" is tekinthető, mint a "kell legyen":

"valószínű, hogy ..." X "valószínűleg ..."

- Fogarasi úr: lehet, hogy gyakori használata miatt már elfogadott ez is? igen. (bár attól függ, mit jelent az "elfogadott" – ez nagyon sok szintet jelenthet, ez még az "elfogadottság" alacsony szintjén van, napilapban például a korrektor még javítaná.)

- a kontaktushatásból induló változások elterjedésében sokat számít, hogy honnan indulnak a változások (fiataloktól, elitből, szakmából...)

- vannak nyelvi divatok – van, akit zavar, van, akinek tetszik (egyes embereket is egyik divat zavarja, a másik tetszik neki)

- mi nevezhető (nyelvi) divatnak: csoporthoz tartozást fejez ki, sőt sokszor nem azért használja valaki, mert az adott csoporthoz tartozik, hanem hogy ez által a csoporthoz tartozhasson...

akit egy-egy divat irritál, azokat sokszor inkább az adott csoport irritálja (ld. rádiótelefon elterjedésekor az ellenérzés a műveletlen, újgazdag réteg iránt, vö. "bunkofon" elnevezés);

mai divat: "Igen." helyett "Így." vagy "Így, így."* (érdekes módon az igen is az így(en)-ből jön)

mai divat: "történet" ('dolog'); korábban ugyanerre: "téma" (ez már kiment a divatból).

* egy példa rá, KL-től: 17.12.06 33:44 ;-)

2018. február 21.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180221.mp3

Hallgatói kérdések

  • 01:00 Előzmény: 2018.02.07. (A németek és a német nyelv. Beszélgetés Manherz Károllyal)
    Farkas Marianna: a svájci német védelme / esetleges lenézése(?), holland
  • 03:40 Gimes Katalin: nyelvek, nyelvjárások, dialektusok; mi számít különálló nyelvnek?
  • 08:00 nyelvi változások: pozitív v. negatív?... nyelvhasználat visszaszorulása / szókincs gazdagodása; nyelvújítás;
    13:10 jobbak-e a magyar szavak, hazafias nyelvészet :-),
  • 14:20 Fenyvesi Katalin idegen szavak, szókölcsönzés, „random”, „angolosodás” (nincs ilyen), „Stop Soros!”, „maximum íz, no cukor”; negatív változás-e az idegen szavak átvétele? kell-e aggódni?
  • 19:30 Juhász György: „nyelvi struktúrák gazdagodása”(?); hogyan kompenzálják a nyelvek az egyszerűsödést;

[szünet]

  • 24:00 Sólyom Erika: USA, „fekete angol”: külön nyelv-e, vagy csak dialektus; előítéletek, egyszerűbb-e, „hibás”-e
  • 26:00 Előzmény: ?? (euró [eeró] kiejtés)
    Jánosi Márton: Európa/euró kiejtése „erópa”/„eró”.. (Havas H.); teszt: kérdő mondatban melyik szótagnál ugrik fel a dallam („Beváltottad az eurót?”)
  • 28:50 „utolsó”: ‘legutóbbi’ / ‘legutolsó’, kétértelműség, többértelműség (nap), pedantéria („a víz alatt úszott”?); „a nyelv csodálatos a maga pontatlanságával”, a nyelv végtelenül implikatív

Új kérdések:

2018. február 28.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180228.mp3

Hallgatói kérdések

  • 05:00 Sári Márton: beköszönések, elköszönések („Én Kálmán László voltam” / „Én Kálmán László vagyok” / „Önök Kálmán Lászlót hallották” / stb.)
  • 04:35 Horváth Ágnes: a kerül ige eredete, jelentésének, funkciójának változásai;
    „keveredése” a kerekedik szóval (amely nem a kerek, hanem a kel szóból jön);
    viselkedése a jelentésétől, szerepétől függően;
    miért lett ez annyira kedvelt a hivatalos nyelvezetben?
  • 24:55 Varsányi Gyula:
    Előzmény: 18.02.21 / 46:00 – zsáner
    a zsáner szó jelentésével kapcsolatos fontos (és alapos) helyesbítés.

  • 28:40 Vári József: még egyszer az erdélyi behatásról (a román nyelv hatásáról), amely a „kell menjen” jellegű szerkezeteket eredményezi.

  • 30:55 Semjén András: szintén a kell szóhoz: "el kell lesz mennem", „el kelletett mennem”;
  • 33:20 Szabó Péter: Sopron: „el kellek menni a boltba”, „el kellettem menni az orvoshoz”
  • 37:50 Steven Székely: kérdés egy korábbi témához (alaktani vagy mondattani jelenségek)

  • 40:45 „A nyelv hadsereggel és hadiflottával fölszerelt nyelvjárás” – ennek a szállóigének az eredetéről megoszlanak a vélemények…

  • 41:55 Várhegyi Flórián: régen: elengedett kézzel biciklizni / ma: nulla kézzel biciklizni

 

  • 44:55 névtelen hallgató: Milyen határozó a „valaki szerint”? Egyesek szerint tekintethatározó...

2018. március 7.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180307.mp3

Hallgatói kérdések

  • 01:40 Ruzsa Miklós:
    Facebook-csoportból beemelt téma:
    Mi a különbség a krém és a kenőcs között?
  • 10:20 Kálmán Péter:
    a „vadidegen” nem azt jelenti, hoyg aki idegen, az agresszív is egyben?
    NÁ: nem, csak ‘nagyon idegen’; a vadonatúj is innen származik, ‘nagyon új’
  • 13:20 Szilárd Zoltán:
    megőrződhet bármi az akcentusból egy ma beszélt nyelvben egy 2000 évvel ezelőtt nyelvállapotból?
    vajon a gallok beszéde magyarázhatja-e, hogy hogyan beszélik most a franciák a saját újlatin nyelvüket,
    vagy az ibériai őslakók akcentusa megörződhetett-e a mai spanyolban, az újlatin nyelvükben?
    KL: tudni nem tudhatjuk, csak feltételezhetjük. Ha az a kérdés, hogy lehet-e, akkor persze lehet….
    NÁ: igen, pl. lehet, hogy a franciában a sok ü/ö a saját eredeti nyelvükből jöhet, hiszen ebben eltér a többi újlatin nyelvtől.
    KL: ugyanígy kérdés a franciák „raccsolása” – de arról sem tudjuk, hogy valóban onnan szrámazik-e.
    NÁ: indiai angolnak is van egy nagyon sajátos akcentusa, ez is hasonló jelenség, a hindi hangképzéséből származik.
    KL: a nyelvek gyorsan tudnak változni, ezért is nemigen tudjuk visszakövetni ilyen hosszú időre a végbement változásokat.
    NÁ: a mostani újhéber (= ivrit) nyelv kiejtése a Párizsban élő zsidók franciás kiejtésének hatásra módosult olyanná, amilyen ma.
  • 23:20 Bender Márk:
    elvonások (pl. képviselő-ből képvisel, szakdolgozik, oknyomoz, idegenvezet, újságolvas)
    „dr. XY hagyományos kínai orvos”
    hasonlók: számítógépes mérnök, generatív nyelvész
  • 29:30 Hargitai Evelin:
    Előzmény: 18.03.07 / 23:20
    a „hagyományos kínai orvos” páciensei is előkerültek:
    a ritka betegségben szenvedők a ritka betegek
  • 33:30 Horváth Miklós:
    Az utóbbi időben gyakran hall „idegenes” néven olyan elemeket, amiknek magyar neve is van, pl. titán helyett titánium, urán helyett uránium, nátrium helyett szódium
    Ezek gyakran fordítási hibák, aztán lehet, hogy előbb-utóbb beveszik magukat a köznyelvbe…
  • 36:20 Tamás Iván:
    Az „is”-t én és az ismerőseim mind így mondjuk:
    Ha el is megyek a bálba, nem táncolok.
    Bolgár György így mondja:
    Ha elmegyek is a bálba, nem táncolok.
    Hol az igazság?...
    KL: Sokáig a választékos beszédben az volt az elvárt forma, hogy ha ún. „megengedő is”-ről van szó, akkor az ige után legyen. (A „kapcsolatos is” esetében nyilván mindig az ige előtt van, így ott fel sem merülne a kérdés.) Ma már ez kiveszőben van, gyakrabb a másik fajta.
    NÁ: azt látjuk, hogy az évtizedek során az ilyen kis hangsúlytalan elemek egyre előbbre jönnek, nemcsak az is, hanem pl. az „-e” kérdő partikula is.
  • 44:00 Gyalog Éva:
    Düh – dühös, de rüh – rühes (esetleg rühös). Miért?
    Az egyik rendes tő, a másik nyitótő, pontosabban ingadozó, mert vannak olyan szavak, amik a kettő között vannak, ingadoznak: olajos, de olajat, örömöt/örömet, rühes/rühet//rühös/rühöt…

2018. március 14.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180314.mp3

A szláv nyelvek. Beszélgetés Kristó Lászlóval

2018. március 21.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180321.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 „lépcsőházi gondolat”:
    Előzmény: 18.03.21 (Kristó László, szláv nyelvek) – összekevert valamit:
    boruvka és csucsoretka
  • 04:10 Pataki Pál tanár úr:
    Előzmény: 18.03.21 (Kristó László, szláv nyelvek) – azt mondtuk, hogy eltűnt a franciában, olaszban a mgh.-hosszúság
    PP felhívta a figyelmet, hogy ez tévedés.
    NÁ: ez a „hosszúság” nem „az” a „hosszúság”:
    – fonetika, avagy beszédhangtan: vannak a nyelvben hosszú hangok, pl. az olasz Maria [máríjá], francia coeur [kőr] –
    – fonológia, avagy nyelvi hangtan [tévesen ennél is „beszédhangtan” hangzott el] – itt az számít, hogy van-e amikor különbség: mivelünk/mívelünk, kor/kór

    Paul [pol] / Paule [pól]: itt nemcsak hosszúság, hanem minőségi különbség is van, ezek különböző hangok

    NÁ: franciában hasonló: metre/maitre
    magyarban is van sporadikusan hosszú „a”, pl. „a 7A buszon vagyunk, menjünk arra
  • 8:40 Többen is reagáltak:
    Előzmény: ?? – kértük, hogy írjanak a krém és a kenőcs különbségével kapcsolatban
    – Mezei Imre: a kenőcs gyógyhatóanyagot taralmaz, a krém nem, hanem kozmetikai
    – Bíró Csaba: „A lágyabb állagú krémeknek nagy a víztartalma, ezért könnyebben kenhetők, míg a kenőcsök nehezebben oszlathatók el a bőrön, a tapintásuk is zsírosabb: ezek a tulajdonságok a használat időpontját is meghatározhatják. A krémeket általában reggeli, nappali, míg a kenőcsöket inkább esti, éjszakai használatra javasolja a kezelőorvos, vagy a gyógyszerész.”
    https://www.hazipatika.com/tarsadalom/egeszsegugy/cikkek/kremek_kenocsok
    ezek szerint
    – Dia (gyógyszerész): a víz és olajtartalom alapján különböztetjük meg
  • 13:20 Virág Péter:
    Előzmény: ?? – nyelvek kialakulása, hatása egymásra (szubsztrátum hatás / szupersztrátum hatás) (és később is lesz: 19.10.23 / 14:10)
    Azt mondtuk: nem tudni, hogy a francia nyelvre milyen hatása volt a keltáknak, mert az ö/ü-t nem tudjuk biztosan azzal magyarázni.
    VP felhívja a figyelmet, hogy nem számoltunk a germán hatással, ahol szintén van ö/ü.
    KL: ez csak feltételezés, spekuláció, amivel kapcsolatban vannak kérdőjelek, homályos dolgok.
    NÁ: másik, hasonló eset: az jól dokumentált, hogy a c kezdetű szavak szláv hatásra terjedtek el.

2. rész – Új kérdések:

  • 20:20 Budaházy Gusztáv:
    cigánylány vs. cigány lány
    van egybemondott cigánylány, cigányasszony, cigányember…
    de nincs egybemondott „norvéglány”, „magyarlány”, „romángyerek”, „osztrákasszony”...
    viszont van zsidógyerek, zsidófiú, zsidóasszony…
    NÁ: hasonló: fiatalember, szegényember
    [SZÜNET]
    sokan úgy érzik, hogy különmondva udvariasabb, kevésbé bántó, PC-bb…
  • 32:20 Baráth Ágota:
    unoka házi feladata (volt): A gőz milyen főnév?
    (köznév, gondolati stb.)
  • 36:00 Fogarasi D. László:
    „ha és amennyiben” – az én fülemnek csak felesleges ismétlés. van különbség a „ha” és a „ha és amennyiben” között?
    megoszlanak a vélemények a kifejezésről:
    NÁ: a „ha” jelzi, hogy nem biztos, hogy bekövetkezik (sőt, esetleg nem is megvalósulandó, talán nem is kívánatos esemény), az „amennyiben” pedig az „amikor …, akkor…” [hm, ezt nem egészen tudtam követni…]; angolul is megvan: „if and when”

https://www.reddit.com/r/ENGLISH/comments/jr9et9/what_is_the_point_of_the_phrase_if_and_when/
What is the point of the phrase "if and when"?

https://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/if-and-when
if and when – idiom mainly US (UK usually as and when)

https://sesquiotic.com/2013/02/05/if-and-when/
if and when – Posted on February 5, 2013

https://english.stackexchange.com/questions/30697/what-does-if-and-when-mean-and-is-it-the-same-as-when-and-if
What does "if and when" mean, and is it the same as "when and if"?

https://www.quora.com/What-does-if-and-mean-in-an-English-sentence-I-will-reach-out-if-and-when-I-want-to-I-had-never-seen-this-before
What does „if and” mean in an English sentence? „I will reach out if and when I want to.” I had never seen this before.

néhány találat az "if and when" – "ha és amennyiben" fordítási párokra:

https://hu.bab.la/sz%C3%B3t%C3%A1r/magyar-angol/ha-%C3%A9s-amennyiben
If and when something happens, we expect the Commission to act appropriately.
Ha és amennyiben valami történik, elvárjuk, hogy a Bizottság megfelelően reagáljon.

A Tanács és a Bizottság készen állt a konstruktív EU-részvételhez a miniszteri tárgyalásokon, ha és amennyiben összehívják.
The Council and Commission stood ready for constructive EU participation at the ministerial talks, if and when convened.

Ez is megváltozhat, ha és amennyiben a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, mert az kiterjeszti a hozzáférési jogot valamennyi intézmény és testület dokumentumaihoz.
This might also change if and when the Lisbon Treaty enters into force, because it will then extend the right of access to documents to all institutions and bodies.

https://hu.glosbe.com/en/hu/if%20and%20when

If access is granted, personnel from the Commission shall assist the police if and when necessary.
Ha engedélyezik a belépést, a Bizottság személyzete segít a rendőrségnek, ha és amennyiben erre szükség van.

https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1082/1083

„It is clear that if and when such subjects are taught, several of the students would write a TDK and / or BA-MA thesis on such a topic, which may be of value in themselves, or even prove to be useful for the competent bodies.”

„Jól látható, hogy ha és amennyiben folyik ilyen tárgyak oktatása, úgy a hallgatók közül többen is ilyen tematikájú TDK és/vagy szakdolgozatot készítenek, amelyek önmagukban is értéket képviselhetnek, akár az illetékes szervek számára is hasznosítható munkák lehetnek.”

https://www.inno.u-szeged.hu/download.php?docID=79880

„Szerződő Felek rögzítik, hogy ha és amennyiben a jelen szerződésben meghatározott kutatómunka alapján szellemi alkotás, know-how jön létre az a Szerződő Felek közös tulajdona azzal, hogy a tulajdoni hányad a Szerződő Felek által, annak létrejöveteléhez nyújtott hozzájárulás arányában alakul, melytől a Szerződő Felek közös megegyezéssel eltérhetnek.”

„Contracting Parties agree that if and when intellectual property, know-how is developed based on the research work specified in this Contract, it shall be the common property of the Contracting Parties with that the ownership interest shall be based on the proportion of the contribution made by the Contracting Parties upon development, from which the Contracting Parties may deviate by mutual consent.”

és még egy érdekes előfordulás:

https://geszk.kre.hu/images/kiadvanyok/Munkaeropiaci-Alapismeretek.pdf
E konstrukcióban a munkavállaló csak akkor és annyiban végez munkát, ha és amennyiben a munkáltató behívja (ezért is nevezik „if and when”, azaz „ha és amennyiben” típusú munkavégzésnek). Lényegi eleme a rugalmasság mindkét fél részéről.

KL: én máshogy értem: nem elég, hogy HA teljesül a feltétel, AKKOR bekövetkezik a folytatás, de OLYAN MÉRTÉKBEN lesz igaz a következmény, AMILYEN MÉRTÉKBEN a feltétel bekövetkezik, vagyis: „Ha [bekövetkezik] és amennyiben (= amennyire) [valami bekövetkezik], akkor és annyira (= olyan mértékben) [lesz igaz a következmény].”
(KL ebben a korábbi Nyest-cikkben is ezt az értelmezést írta le: https://www.nyest.hu/hirek/ha-es-amennyiben-ez-helyes )

néhány lingee.hu-találat az "if and to the extent" – "ha és amennyiben" fordítási párokra:

In very exceptional circumstances, if and to the extent compliance with a provision of this Directive is incompatible with compliance with the law to...

Nagyon kivételes esetekben, ha és amennyiben az ezen irányelv valamely rendelkezésének való megfelelés összeegyeztetetlen azzal a joggal, amely...

During a transitional period extending until the end of the sixth parliamentary term, derogations from the provisions of Rule 138 shall be permissible if and to the extent that, despite adequate precautions, interpreters or translators for an official language are not available in sufficient numbers.

A hatodik parlamenti ciklus végéig tartó átmeneti időszakban el lehet térni a 138. cikk rendelkezéseitől, ha és amennyiben valamely hivatalos nyelven a megfelelő intézkedések ellenére nem áll rendelkezésre elegendő létszámú tolmács és fordító.

stb.

és érdekességként egy "amennyiben, és amilyen mértékben"

Enforcement shall, upon application, also be refused if and to the extent that the defendant has paid the claimant the amount awarded in the European order for payment.

A végrehajtást kérelem alapján szintén el kell utasítani amennyiben, és amilyen mértékben a kötelezett megfizette a jogosultnak az európai fizetési meghagyásban megítélt összeget.

néhány találat, ahol az angol "if and to the extent" kifejezésről beszélnek/írnak:

https://forum.wordreference.com/threads/if-and-to-the-extent.177573/

https://jollycontrarian.com/index.php?title=If_and_to_the_extent_that

https://www.proz.com/kudoz/english-to-french/law-contracts/1064130-if-and-to-the-extent.html

néhány találat, ahol a magyar "ha és amennyiben" kifejezésről beszélnek/írnak:

https://www.nyest.hu/hirek/ha-es-amennyiben-ez-helyes

https://hup.hu/node/167471

http://www.e-nyelv.hu/ha-es-amennyiben

http://www.e-nyelv.hu/ha-es-amennyiben-2

http://www.e-nyelv.hu/ha-es-amennyiben-3

  • 39:30 Jobbágy Tibor:
    miből jön az áldoz (áld?), üldöz (üld?), oldoz (old?)
    igen: áld, üld ( = ül+d), old
  • 41:30 sokan írták:
    a hangsúlyozással kapcsolatban rendellenességeket hallanak
    Szóba került: „Beszélni nehéz” (Péchy Blanka, Deme László)
    pl. Juhász Ágnes: a rádióban hallotta: „Napos IDŐ várható.”
    Ticz Tamás: „Több OKA is van…”, „Milyen TÉMÁKBAN vártok válaszokat?”, „Ötven MILLIMÉTERT meghaladó csapadék”...
  • 47:00 Dudás LÁszló:
    A „két” szó kezd kihalni a magyar nyelvből, mindenki „kettő”-t használ helyette.
  • 50:10 Hetényi Zsuzsa
    a bolyhok egyes számban bolyh vagy boholy?

2018. március 28.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180328.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:30 Robi:
    „Akkor olyat válasszál”, „bontsad szét”, „folytassad azt a gondolatmenetet”, „elvarázsoljad a partneredet”, stb. – Nyelvileg milyen fogalmazás ez?
  • 05:50 Hirschler András:
    A jelzősorrenddel kapcsolatos kérdés:
    a) A világ legjobb tíz régészeti projektje
    b) A világ tíz legjobb régészeti projektje
    c) Mindegy
  • 07:10 Kurucz Zsuzsa:
    A jelzősorrenddel kapcsolatos kérdés:
    „Egy belvárosi, szűk helyiségben” vagy „egy szűk, belvárosi helyiségben”...
  • 14:00 Bolla István (felesége):
    Jó-e úgy használni, hogy ízljen, ha felszólító módban akarja használni?
    defektivitás
  • 18:10 Karádi Éva:
    Tudunk-e a Verne Gyulához hasonló példákat angol/amerikai írók nevének magyarítására a Shakespeare Vilmoson kívül?
    Szóba került: Dickens Károly, May Károly, Marx Károly és Engels Frigyes, Bart Károly, Wesley János, Luther Márton, John Bunyan > Bunyan János, Morus Tamás
  • 22:20 Gimes Katalin:
    A határozatlan névelő és a határozott névelő egymás mellé állítása
    „Egy, az American Journal of Medicine által publikált brit kutatás szerint…”
    (pl.     https://www.ma.hu/eletmod.hu/8099/Tovabb_elnek_akik_isznak )
  • 24:00 Tamás Károly:
    Utálja a „..., de … is” kötőszó-párost, ahol az indokolatlan.
    „A Dunántúlon délnyugati-déli szél fog fújni, DE az Alföldön IS megélénkül a délies légmozgás.”
    Szerinte a németből jön, és a sőt-öt javasolja helyette.
  • 27:20 Szakál Péter:
    „Milyen a mérete?” vs. „Mekkora a mérete?”
    NÁ: még lehetne ez is: „Mi a mérete?”
    [a műsorvezetők nem jönnek rá, hogy azért van baja mindegyikkel, mert a teljesen „kifogástalan” a „Mekkora?” volna… de a végére azért KL-nek eszébe jut ez a megfejtés is]
  • 30:00 Brigi:
    „Az volt a mondás…”, „az a mondás…”
    Ennek értelmén és helyességén gyakran tipródom…
  • 31:30 Gulyás Ferenc:
    Egy szó, amelynek a dallamának (hangsúlyozásának) jelentésváltoztató szerepe van: „valamennyi”. Pl.
    A közelben új játéktermet nyitottak, telis-tele játékkal. Én is odamentem, és VALAmennyit kipróbáltam. / Én is odamentem, és valamennyit KIpróbáltam.
    NÁ: olyan számban/személyben, ahol van különbség a határozott/határozatlan igeragozás között, a forma is eltér, nemcsak a hangsúly:
    …odamentél, és valamennyit kipróbálTAD / …odamentél, és valamennyit kipróbálTÁL.
  • 38:00 Bogád László:
    Miért mondjuk mindig, hogy „igazából”?
    Divatjelenség, sokszor volt már szó róla.
  • 38:30 Losics Ernőné:
    másodszorra, harmadszorra stb. helyett: másodjára, harmadjára, negyedjére…
    Divatjelenség, de már nagyon régen is használták, most talán felkapták újra.
  • 39:40 Kecskés Márton:
    Bombasztikus, egyházfi, törvénykezés… Van-e, aki még – rajtam kívül – a régi értelmét használja ezeknek a szavaknak?
  • 45:20 Kusinszki András:
    hónalj – hol az a hón?

2018. április 4.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180404.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Máté:
    Előzmény: 18.03.28 / 18:20 –     kiegészítés híres emberek „magyarosított” neveihez:
    van olyan régi kiadású könyv, hogy Dickens Károly, Puskin Sándor (jelentős műve az „Anyegin Eugén”), Tolsztoj Leó, Mozart Farkas Amadé…
  • 2:40 Sári Márton:

korábbi téma: műsorvezetők elköszönése: „Kálmán László vagyok” / „XY voltam”

élőszóban, természetes helyzetben is van ilyen, búcsúzáskor, pontosabban olyankor, amikor nem látjuk egymást (pl. telefonban), vagy nem láttuk egymást akkor, amikor kellett volna (pl. postás visszaszól, hogy „csókolom, Imre voltam”).
„normál” elköszönésnél viszont egyáltalán nincs ilyen, kell hozzá valami speciális körülmény.

  • 05:00 Kocsis Katalin (anatómus):
    Korábbi téma: boholy vagy bolyh
    KK megdöbbent, hogy régebben nem volt boholy csak bolyh. A szakmában teljesen szokványos, hivatalos név, hogy „bélboholy”, „korionboholy” stb., és még sosem hallotta a szakmában, hogy „bolyh”.
  • 07:40 Lakatos Miklós:
    Korábbi téma: rövid és hosszú felszólító módú alak (mondd / mondjad)
    LM: a huszonévesek már kifogásolják (néha nem is értik) a hosszabb formát

2. rész – Új kérdések:

  • 10:20 Róz Gusztáv:
    „illegális bevándorló”: ez ostobaság, illegális lehet a határátlépés, de a bevándorlás egy szabályozott dolog, aki bevándorló, az már legális.

KL: nem, mert bizony létező jelenség (főleg más országokban), hogy bevándorolnak legálisan, és aztán illegálisan ott maradnak, amikor már nem lenne szabad;

egyéb: van menedékkérő és menekült (és menedékes);
a harmadik kifejezés a migráns: szó szerint ‘vándor’, aki az utazás, vándorlás folyamatában van. a népvándorlás is ezt jelenti, csak tömegesen, tehát tkp. a magyarok is migránsként érkeztek ide.

  • 18:30 Kádár András:
    „...újra ezt kérném tőle, de AZZAL, hogy elég a poharakat elmosnia…”
    (azzal = ‘azzal az engedménnyel’, ‘azzal a kikötéssel’, ‘azzal a feltétellel’, ‘azzal a módosítással’...)

Igen, így van, nincs is ezzel gond, használatos.

  • 20:10 Tamási Katalin:
    a sajnálom, „sajnálom”, kezd hasonlítani az angol sorry-hoz abban, hogy egyre inkább használják magyarul is őszinte bocsánatkérésre.

KL, NÁ: Nem biztos, hogy ez angol hatás, bár lehet, hogy tényleg van benne szerepe a szinkronoknak, egyéb fordításoknak.
Kérjük, hogy gyűjtsön példákat, mert az ilyen helyzetek nagyon sokfélék, bizonyos esetekre mindig is használták, akár egy finomabb bocsánatkérésre is.
[SZÜNET]
23:50 [a sajnálom/bocsánat téma folytatása]

  • 26:00 Sebőkné Zalka Ilona:
    „többemeletes” birtokos szerkezetek esetében minden taghoz hozzáteszik a nak/nek-et, pedig csak az utolsóhoz kéne.

példaként nézzük egy ilyen szerkezet szélsőséges megoldásait:
„az önkormányzatnak a bölcsődéjének a vezetőjének a férje”
ez valóban hülyén hangzik, de az is (amit a hallgató javasolt), hogy
„az önkormányzat bölcsődéje vezetőjének a férje”

de akár ez is „jó” lehet (vagy legalábbis ugyanannyira „rossz”):
„az önkormányzat bölcsődéjének a vezetőjének a férje”

(ha sehol nem lenne nak/nek, az nagyon rossz lenne, ilyet valószínűleg senki sem írna le:
„az önkormányzat bölcsődéje vezetője férje”)

Végül is mindenféle megoldásban van valami furcsaság, úgyhogy ezt a többszörös birtokost érdemes elkerülni, ha lehet…
Nincs általános szabály arra, hogy mikor melyik nak/nek-et „kell” (vagy legalábbis javasolt) kirakni, az egyes esetekben kell megtalálni a „legkisebb rosszat”.

  • 28:10 Danyi István:
    Hintőpor dobozán: „külsőleges por”
    Szabályos-e ez így? Az „érintőleges” jól hangzik (mert gyakori), az „érzelmileges” nem jó (nincs is).

Így van, a -leges nem teljesen produktív, nagyon függ attól, hogy vannak-e már hasonlók.
Pl. elsődleges, másodlagos, harmadlagos mintájárra harmindkettedleges is jónak tűnik, de más – ugyanilyen szerkezetű – szavak lehetnek teljesen szokatlanok. Ilyenkor ránk van bízva, hogy az adott szituációban „bevezethetjük-e”.

  • 31:00 Bodor Máté és a gyermekei:
    Miért helytelen a „deviszont”? Miért szólnak rá egymásra az emberek emiatt? Miért tartanak miatta igénytelennek, félműveltnek?

Nem helytelen. Nem jó, hogy rászólnak egymásra az emberek, ez nem igénytelenség, nem félműveltség. Ne beszélgessen olyanokkal, akik ilyenek miatt rászólnak.

  • 33:30 Turai Juli:
    E/3 birtokos személyjel: sokszor bizonytalankodunk a j használatában (-a/e, ill. -ja/je: ablaka vagy ablakja).
    pl. karja / kara (ez két külön szó, csak homonimák). Mitől függ?

KL: Ez egy nagyon összetett kérdés, sok dologtól függ (pl. hangtani okok: palatális hang után nincs j, sziszegő hang után nincs j…; nyitótő/nem nyitótő… stb.).

  • 45:30 Horváth Veronika:
    Mi a nyitótő és a rendes tő nyelvtörténeti magyarázata?

2018. április 11.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180411.mp3

Észak-Amerika bennszülött nyelvei

2018. április 18.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180418.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 01:40 Poros András:
    Előzmény: 18.04.10 / 20:10 – bocsánatkérés:
    Az „elnézést kérek” nem került szóba, mint középút.

2. rész – Új kérdések:

  • 03:30 Somorjai Zsuzsa
    Kb. ötvenedszer hallottam a kötélbarát szót.
    Nem találtunk ilyet, nem ismerünk ilyet, nyelvbotlásnak tűnik.
  • 04:50 Simándi Klára:
    „A diákok előtt etette meg kutyakölyökkel az osztály teknősét egy amerikai tanár”
    https://hvg.hu/elet/20180313_A_diakok_elott_etette_meg_kutyakolyokkel_az_osztaly_teknoset_egy_amerikai_tanar
    A kiskutya életben volt-e még, amikor felszolgálták a teknősnek?...
    Egyszerűen kétértelmű a mondat, de érdemes átgondolni, hogy miért lehet kétértelmű: „csináltat vkiVEL vmit” / „megetet vkiVEL vmit” – véletlen formai egybeesés (ún. felszíni homonímia).
    Egy újságíró, pláne címadó szerkesztő odafigyelhetne jobban, hogy ne legyen kétértelmű / félreérthető a szöveg

[BM: vö. vicc:
– Jean, etesse meg a papagájt!
– Mivel?
– A macskával…]

  • 08:40 Hanák Dávid:
    „Fáradt és tele vagyok.”
    „Láttam egy kutyát és téged”
    Tényleg furcsa. Itt nyelvtani gubanc van.

[BM: ez talán zeugma? vö. 21.06.02 / 33:40]

  • 14:40 Szalai András:
    A „fog” segédigével képzett jövő megfelel a „going to”-nak, a „majd” pedig a „will”-nek.
    NÁ: Ez nincs így.
  • 17:40 Szalai András:
    SZA: A magyarból miért halt ki az -nd-vel képzett jövő idő?
    Nem tudjuk.
    Érdekes, hogy gyorsan zajlot le: A 19. sz. elején még használták, és az 1830-40-es évekre eltűnt, utána az irodalomban már csak archaizálásként használták.
    Már csak néhány fosszíliában él ez az nd jövő időként, pl.: leendő, jövendő, mulandó
    SZA: Mennyire gyakori ez a többi finnugor nyelvben?
    Nem tudjuk, de a jövő idők jönnek-mennek, más nyelvekben is, más nyelvcsaládokban is…
  • 23:40 Gál Péter:
    „Az itt élő embereknek egész más az értékrendJE.” – Nem inkább értékrendJÜK?
    Mindkettő él.
  • 30:40 Gál Péter:
    Amiatt helyett az miatt…
  • 37:30 Rádai Péter:
    Miért használjuk a mondat elején a „hát” szót, és mondaközban az „öö”-t, míg más nyelvekben az e-t vagy az é-t használják habozáskor helykitöltő hangként…
  • 41:30 Szendenák György:
    vízilabda vs. kiejtve: [vizilabda]
    hosszúval kell írni, pedig mindenki röviddel mondja

2018. április 25.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180425.mp3

Különleges beszédhangok

2018. május 2.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180502.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:00 egy hallgató panaszkodott:
    Előzmény: 18.04.25 – hangtani műsor: „Különleges beszédhangok”
    ne legyen a Szószátyárból hangtani beszélgetős klub, szerinte ez nem érdekes
    (a legtöbb reakció pozitív volt, és további hangokat is hiányoltak a műsorból)
    – Korán ejtése
  • 04:30 Cselényi András:
    Előzmény: 18.04.25 – hangtani műsor: „Különleges beszédhangok”
    van-e neve, amikor egy mgh. egy hanggal előrébb kerül, mint ahogy írjuk?
    pl. thimblerig
    NÁ: ez téves megközelítés, az írás csapdája
    rengeteg más példa: apple, humble, paddle stb.
  • 10:30 Bartos Lehel:
    Előzmény: ?? – ez miatt, az miatt
    nyelvjárásokban ez korábban is létezett
  • 11:40 Mikos Éva néprajzkutató, folklorista:
    Előzmények: ?? – a jövő idő változékony, vagy nincs is… meg könnyen változik is időben
    kronologikus idő vs. ciklikus idő fogalma
  • 19:20 többen:
    Előzmény: 18.04.18 / 03:30 – kötélbarát
    többen írták, hogy igenis van ilyen hegymászó szleng…
  • 20:40 Tamási Katalin:
    Előzmény ?? – sajnálom, bocsánat, elnézést kérek közötti különbség
    az angolból fordított filmekben sokszor valóban őszinte bocsánatkérő szituban is „sajnálom” van…
    sőt, részvétnyilvánításként is sokszor „sajnálom” (mert ott is rendben van angolban a „sorry”)

2. rész – Új kérdések:

  • 24:20 Gyula:
    a vallás szó magyar eredetű-e, vagy valahonnan átvettük tükörfordításként?
  • 27:40 Szemők Istvánné:
    Az unokám felesége nekem az unokamenyem-e?
    Az unokám fia a másik unokámmal, aki fiú, milyen viszonyban áll? (másodiunokatestvér? másodunokabáty?)
  • 29:10 Dan Wood:
    a „neadjisten” használata ‘esetleg’ jelentésben, vagyis kívánatos esemény esetén, nem negatív értelemben (nem „ne adja az Isten”)
    „esetleg elmenni biciklizni vagy úszni, vagy neadjisten beszélgetni a családdal”
  • 32:10 anonim:
    vita alakult ki a momentum elnökének: a „libsi” csak a liberális becézése, vagy a „liberális+zsidó” összevonásából (‘liberális és/vagy zsidó’) liberális + bibsi (= biboldó)
    hasonlók: jogsi, aksi, Tibsi (Tibor) / kapzsi, tömzsi / komcsi, uncsi, telcsi, üdcsi
  • 38:20 Juhász Boldizsár:
    úton van vs. útban van
  • 42:00 Krisztián
    minekutána
    hogyan használandó, mi a jelentése:
    magyarázó kötőszó, ‘mert’, ‘mivelhogy’ vagy ‘miután’?
    NÉ, KL: mindkét használata megvan; ha az értelmező szótárban csak az időbeli jelentése van benne, az furcsa, mert valóban sokszor használják ok-okozati összefüggésre

2018. május 9.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180509.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 Sólyom Erika:
    Előzmény: 18.04.25 – különleges beszédhangok:
    a volof (vagy olof) afrikai nyelvben lévő
  • 01:30 helyesbítés:
    Előzmény: 18.04.25 – különleges beszédhangok:
    prenazalizált hangok nemcsak Afrikában, hanem a világ más részein is előfordulnak szórványosan
  • 02:50 Lővy Viktória:
    Előzmény: 18.04.25 – különleges beszédhangok:
    az angol why-ban a h sokszor előbb szólal meg, mint a w – ez is egy különleges beszédhang
  • 04:00 Szilárd Zoltán helyesbítése:
    Előzmény: 18.04.25 – különleges beszédhangok:
    Dél-Amerikában nem létezik a spanyol ”ly” [lj], de Szilárd Zoltán megírta, hogy van néhol ott is (térképet is küldött róla)
  • 05:10 helyesbítés:
    Előzmény: 18.04.25 – különleges beszédhangok:
    Nemcsak a szomszédos szláv nyelvekben van szótagalkotó l és r, hanem az oroszban is van ilyen
  • 06:10 Fenyvesi Katalin:
    a skandináv nyelvekre hívta fel a figyelmet, pl. a svédben van egy furcsa s hang, ami eltér a „rendes” s-től, és a dánban is rengeteg érdekes hang van
  • 08:20:
    Előzmény: 18.04.25 – különleges beszédhangok:
    A magyar i hang problémája: vannak mélyen toldalékolandó i-hangos szavak (Antiharmonikus igetövek: bír, bízik, dívik, fingik, hív, hízik, ing, irt, ír, iszik, ívik, izzik, nyílik, nyír, nyit, rí, ring, siklik, sír, szid, szít, szív, tilt, vív; Antiharmonikus névszótövek: cél, cím, csík, Csík5, csín, derék, díj, fing, gyík, fi, héj, híd, híg, íj, ín, kín, lik, nyíl, pír, rím, sík, síp, sír, szíj, szín, tik, víg, zsír.)

    erre még nincs magyarázat, korábban azt mondták, hogy volt egy veláris (hátul képzett) i, de erre nincs bizonyíték, sőt, cáfolata is van, vagy legalábbis problémák vannak vele…
    voltak olyan szavak, amelyek az idők során hangrendet váltottak, pl. nyír (pl. „juhainak nyíretése”     https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/ny-687C9/nyiret-68AEF/ , vö. Nyírő név)
  • 15:10 Böcskei Ákos és sokan mások:
    Előzmény: 18.05.02 / 32:10 – libsi, bibsi (biboldó)
    sokan írták, hogy ez nem biztos, a -si végződés amúgy is gyakori (buksi, jogsi, aksi, popsi; + bolsi)

2. rész – Új kérdések:

2018. május 16.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180516.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:00 Mi szerint választunk a -si és a -csi közül?
    (Előzmény: ??)
  • 02:50 Facebook csoportban Tamás Károly:
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1715613135160061/
    „    ...már előkészült ez a törvény”
    „...ez a mű már lefordult magyarra”
    „program lefordul”
  • 11:30 Anita:
    Előzmény: ?? (korszerűtlen a jelenleg oktatott általános iskolai nyelvtan)
    Kérem, ajánljanak megfelelő (tan)könyvet!

2. rész – Új kérdések:

  • 15:40 Fenyvesi Katalin:
    Vannak ún. sekély és mély helyesírású nyelvek. Vajon nehezebb-e a mély helyesírású nyelveket megtanulni? Nem valószínű… Vagy csak a (helyes)írás megtanulása nehezebb? Ez nem túl meglepő.
    [Esetleg csak idegen nyelvként nehezebb megtanulni, mert abban nagyobb szerepe van az írásnak, mint az anyanyelvként való tanulásban… – BM]

[szünet]

  • 24:20 Simándi Klára:
    „A barátunk teljesen fogalmatlan a matematikával kapcsolatban…”
    Ez a fogalmatlan a hatékonytalan-nál is újszerűbb…
    NÁ már fiatal korában is hallotta, úgyhogy annyira mégsem újszerű.
    A hatékonytalan más, mert ott melléknévhez teszik a fosztóképzőt – a fogalmatlan nem ilyen, az másért furcsa.
    (az ige + fosztóképző is furcsa, pl.: értetlen, töretlen, mosdatlan, látatlan, éretlen…)
  • 29:10 Fisch Gábor László:
    „Harmincéves magyar nőé lehet a Fertő-tóban talált feldarabolt holttest”
    https://nlc.hu/ezvan/20180508/ferto-to-feldarabolt-holttest-gyilkossag-magyar-aldozat/
    Mi ebben a címben a furcsa, miért „félreérthető”?
    Milyen körülmények között, milyen okból nem természetes ez a birtokviszony? szórend, téma, a birtokviszony kifejezése…
  • 37:15 Hargitai Evelin:
    „Egy iskolás gyerek földhöz vágta Zarát, a kecskeméti vadaskert vemhes szurikátáját, bele is pusztult”
    Ki pusztult bele? Miért gondoljuk első hallásra, hogy a gyerek?

Fb-csoportban jött: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1715042131883828/

  • 45:30 Tevan Imre:
    Miért írják a hirdetésekben az „eladó” helyett azt, hogy „eladóvá vált”?

2018. május 23.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180523.mp3

Közép- és Dél-Amerika indián nyelvei

2018. május 30.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180530.mp3

Miért változtatják a helyesírást? Beszélgetés Mártonfi Attilával

2018. június 6.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180606.mp3

Hallgatói kérdések

  • Szigetvári Péter: angol, francia helyesírás („mély helyesírások”), ly, nyelvváltozatok (kiejtésváltozatok) egységesítése, time, schreiben
  • Anita: modern nyelvészeti irányzatokról hol lehet olvasni? „A nyelv és a nyelvek”, „Bevezetés a nyelvtudományba”, „A nyelv enciklopédiája”
  • (korábbi téma folytatása:) Romániában kiadott anyanyelvi tankönyvek, Ábel kiadó („Feladatbank”)
  • helyesírás (előző adás témája), toldalékok, jel/rag/képző elhatárolása (észszerű); munkaerőpiaci, szótagszámlálás (AkH.11./138. vs. AkH.12./139.);
    „nem keresztény ókor” / nem-keresztény ókor / nemkeresztény ókor
  • a közbeszéd „romlása”, „xy nagyot villantott”
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1738187839569257/
    szleng, Operaház/rövidnadrág, a médiabeli nyelvhasználati norma változása, közeledés a beszélt nyelvhez, provokáció, lazaság, tegezés, „Szia, uram!”
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1738197242901650/
    régi szleng: „Ugye nem lógatsz be?”, elmar, kaja, pia, csaj; mai szleng: olt, oltogat, leolt; ami már „félúton” lehet a standard felé: puncsol;
    zsargon, börtönszleng (mint speciális szleng, mert nem annyira efemer, ami pedig a „rendes”, fiatalos szleng fontos tulajdonsága)
  • Hamvai Kornél: „lakonikus nyugalom” = sztoikus nyugalom + lakonikus tömörség; műveltségi szavak megváltozott használata, lamentál... – „az eredet csapdája”
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1576040522450657/?comment_id=1576190632435646&comment_tracking=%7B%22tn%22%3A%22R9%22%7D

2018. június 13.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180613.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:24 (korábbi téma folytatása:) olt, oltogat, leolt
  • 01:48: (korábbi téma folytatása:) Hamvai Kornél kérdése: műveltségi szavak…, NÁ: a „szanál” szó története, nóta, lamentál, „vica verza” (vice versa),
  • 07:38 Hamvai Kornél: a fordítás nehézségei: halálsor / siralomház
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1751408448247196/
    „atléta láb” (= lábgombásodás) -> a reklámok finomkodása: „támogatja az emésztési egészségünket”
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1707747202613321
  • 13:34 K. Gyuri: fővök + Véner András: „a kávé fő vagy fől”? magánhangzóra végződő igetövek problémája, növök/nőlök, fővök a levemben (lő/lövök, sző/szövök, ró/rovok)
    https://www.nyest.hu/hirek/founk-fovunk-fovunk-folunk
  • 25:38 Siegler Ádám: az angol „Israeli„ (‘izraeli’) szó (közelkeleti népneveknél az angolban gyakori melléknévképző); a többes szám jelét is gyakran hajlandóak más nyelvek nyelvtanából átvenni (kerubim, criteria).
  • 30:05 Hamvai Kornél: levajaztuk, le van vajazva – eredetileg drogos dealer szleng? de már mintha „feljebb” is működne, már nem annyira sötét dolog, jelentésváltozás (illetve inkább csak a konnotáció változik): ma már sokszor csak annyit jelent, hogy ‘el van intézve’, ‘meg van beszélve’, ‘rendben működik’.
  • 32:50 Sváb Zoltán: a létige elhagyása (orosz/magyar/német), erősen és enyhén „van-törlő” nyelvek, nyelvcsaládon belüli hasonlóságok (elöljárók, esetragozások, melléknév-főnév sorrend)
  • 42:50 Kovács Gergely: mi az, hogy „pojitika”?
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1733077986746909/
    gyors beszédben megjelenő mindenféle hangok (amelyek amúgy nincsenek), magánhangzók kiesése, az L hang „jésedése”, szórészek eltorzulása [szakszeözeti], ([önkovnyzat], [jámvezetők], [páázat], [oan]

2018. június 20.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180620.mp3

Hallgatói kérdések

  • helyesbítés: Boglár Lajos, néprajztudós, kulturális antropológus, a dél-amerikai kultúrák kutatója
  • könyvajánló (nyelvi ismeretterjesztés): Sándor Klára: Határtalan nyelv
  • lehet-e tegeződni a Parlamentben? – nem nyelvészeti kérdés
  • félrefordítások: „Mózes szarvai”
  • 10:33 Gimes Katalin: A héberben/arabban lévő gyökbetűkről, pontosabban gyökmássalhangzókról; (ha Isten teremtette a héber nyelvet, akkor is először a beszédet teremtette)
  • 18:20 Debre Ferenc: Miért „komolytalan”, miért nem „komolyatlan”?
    páratlan/pártalan, tárgytalan/tárgyatlan
  • 28:45 Gimes Katalin: Miért terjed a megbízhatók helyett a megbízhatóak? (és még sok más hasonló) – volt téma nemrég, de röviden elismételve
  • 35:20 megszólítások átalakulása „Tisztelt Professzor Úr!” (illetve „Tisztelt Uram!”) helyett „Tisztelt Nádasdy Ádám!” – érdekes, de nem nyelvészet
  • 38:50 Hanák Péter: ha a nyelv befogadta a fájl, lájk, byte, kombájn szavakat, akkor miért fogadja be nehezebben az e-mail, display, play típusú szavakat?

2018. június 27.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180627.mp3

Hallgatói kérdések

  • Kálmán C. György: kérdés a nyelvcsaládokról
  • 06:14 Jobbágy Tibor: ban/ben kontra ba/be jelenséghez hasonló: sosem/sem, sose/se
  • 11:30: korábbi téma: múlt/múlott, támadt/támadott, áll/állott – új kérdés: mondta/mondotta (dr. Magyar György: „mondottam”)
  • 14:34: „pontosan 10 óra van” – mekkora „tűrése” van egy ilyen kijelentésnek?... (mennyire „pontosan” van 10 óra?...), ld. még: „az igazgató a szó szoros értelmében felrobbant döhében”; megszámlálható (diszkrét) mennyiségek vs. folytonos mennyiségek (nyelvészetben: granularitás (= ‘szemcsézettség’));
    a „szemcsézettség”, a tolerancia helyzetenként változik;
    a nyelvet általában jellemzi, hogy a legtöbb kateriája rugalmas.
  • 19:50 Őzéné Toma Ildikó: főnév-melléknév sorrend – az olaszban
  • 24:08 Az orosz indogermán (=indoeurópai) eredetű nyelv? Mi az, hogy nyelvcsalád?
    az indoeurópai nyelvcsalád ágai
  • 29:05 Ágoston: forwardolni – az idegen szavak, jövevényszavak használatáról
  • 40:00 Ágoston: „XY úgy fogalmazott” – talán már gyakoribb, mint az „azt mondta”; sajtóbeli „babona”: a szóismétlések kerülendők...
  • 43:40 Kocsis Katalin: „vakbélgyulladást diagnosztizáltak nála”, „vakbélgyulladása volt” – de ma már sokszor: „vakbélgyulladással diagnosztizálták”

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1773151896072851/

2018. július 4.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180704.mp3

Hallgatói kérdések

A korábbi adás(ok)hoz kiegészítések, reakciók:

  • helyesbítés: Michelangelo Mózes szobra a Bilincsbe vert Szent Péter Bazilikában van
  • 00:43 Miklós Csilla: íztelen/ízetlen
  • 04:40 János: szleng, villant; a periferikus beszédmódok beemelése a centrális nyelvi térbe
  • 07:38 Judit: a héberben lévő gyökmsh.-khoz nem hasonló-e a görögben, németben, angolban a magánhangzó-cserékkel való szóképzés? (sing/sang/sung/song stb.); „kaptafa elv”;

Új kérdések:

  • 17:18 Simándi Klára: a néni/bácsi szó lekicsinylő-e egy újságcikkben egy idős hölgyre, illetve közintézményekben (kórházakban, hivatalokban) használva bántó lehet?... jelenti-e, hogy nem veszik az embert felnőtt számba?...

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1783877011667006/

  • 20:25 Szántó Katalin: zavarják bizonyos szavak, kifejezések – mennyire jogos? a gyomra nyugodtan összerándulhat, ez mindenkinek joga, de a nyelvészek nem azzal foglalkoznak, hogy (képzelt) vadhajtásokat nyesegessenek…
  • 24:18 Tárai Rezső: igaz-e, hogy a legrégebbi magyarban nem volt névelő?
    mi az, hogy legrégebbi? (legrégebbi dokumentált magyar.)
    ma is vannak ilyen jelenségek, amikor elegánsabb sokszor nem kitenni („elhagytam hazámat”).
  • 33:00 Kenesei István: idézet a sajtóból: „A túszejtő délután fél négy órakor pizzafutárként érkezett a Párizs X. kerületében található Petites-Ecuries utca 45-ös számú házához, ahol egy férfit arcon ütött, mielőtt annak sikerült elmenekülnie.”
    http://magyarhirlap.hu/cikk/120591/Tuszejtes_tortent_Parizsban
    http://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/igy-ert-veget-a-tuszdrama-parizsban/c9vcx5e
    Nagyon furcsa a mondat, de mitől?...
  • 38:00 BM: „pártok, akik…”, „intézmények, akik…” (lerágott csont)
  • 42:35 Kovács Kati: „Semmilyen olyan lépést nem teszünk…” Nem lenne helyesebb, szebb, hogy „Nem teszünk olyan lépést”?
    (KL-féle verzió: „Semmi olyan lépést nem teszünk”.)
    Ez nyomatékosítás.
  • 45:10 Kevin: Mikor lesz a „köztársaság”-ból „köztársoság”?

2018. július 11.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180711.mp3

Gépi fordítás: Beszélgetés Prószéky Gáborral

  • hogyan működik?
  • ALPAC jelentés (1966)
  • mi az a fordítási memória?
  • korai gépi fordítások
  • számítógépes nyelvészet (computational linguistics)
  • Yehoshua Bar-Hillel: az 50-es évek elején azt mondta, hogy lesz gépi fordítás,az évtized végére rájött, hogy nem lesz. Mindenki leállt ezzel, 66-ra (ALPAC) hivatalosan is.
  • Igor Melcsuk: magyar–orosz fordítóprogramra kísérletek, ez még szabályalapú
  • nagy korpuszok előállítása, elérhetővé válása, változott az irány
  • eleinte működő, sikeres területek: a) szűk terület, pl. időjárásjelentés, b) hasonló nyelvek közötti fordítás (statisztika, hasonló sémák, hasonló szabályok)
  • hangzó és írott korpusz egymás mellé rakásával (vagyis párhuzamos korpusz segítségével) beszédfelismerés, beszédfeldolgozás -> ennek a statisztikai módszernek az átvételével lett a statisztikai gépi fordítás (90-es, 2000-es évek)
  • a statisztikai elemzésre alkalmas méretű korpuszok esetében a tanulási fázis nagy számítási teljesítményt igényel; valójában ennek során már nem szavakat, hanem szósorozatokat értékelnek (n-gram), leggyakrabban trigramokat (szóhármasok), és ennek alapján fordítanak; nem egyszerűen fordítás, hanem a célnyelvi megfelelőség is nagyon fontos -> Bayes-tétel;
  • az utóbbi öt évben minőségi ugrás: mélytanulásos, „neurális hálós” módszerek (nemcsak gyakoriságalapú, hanem hasonlóságot is vizsgál), itt a matematikai módszerek működését már gyakran nem tudjuk követni, tehát látjuk, hogy jól működik, de nem tudjuk, pontosan hogyan… (ugyanez, vagyis a nagy számítási kapacitások által produkált meglepően jó eredmények, már más területeken is előjönnek, például genetika)
  • pl. a szavak (nevek, kifejezések, szókapcsolatok, mondatok) stilisztikai hasonlóságát – és hasonló, „ködös” tulajdonságait – is képes a gép ezekkel a statisztikai módszerekkel kiszámítani, számokba önteni, és ez alapján meglepően jó eredményeket produkálni

2018. július 18.

ISMÉTLÉS: 2016. december 14. – PISA-felmérés: Interjú Schiller Mariann-nal

2018. július 25.

ISMÉTLÉS: 2016. december 21. – Műfordítás: Interjú Nádori Lídiával

2018. augusztus 1.

ISMÉTLÉS: 2017. január 4. – Nyelv és jog(i nyelv): Beszélgetés Sándor Zsuzsával

2018. augusztus 8.

ISMÉTLÉS: 2017. január 18. – A zsidók nyelvei

2018. augusztus 15.

ISMÉTLÉS: 2017. március 15. – A magyar nyelv eredete és rokonai: Beszélgetés Bakró-Nagy Marianne-nal

2018. augusztus 22.

ISMÉTLÉS: 2017. április 5. – A török nyelvek: Beszélgetés Ótott-Kovács Eszterrel

2018. augusztus 29.

ISMÉTLÉS: 2017. május 24. – A kínai írás: Beszélgetés Bartos Hubával

2018. szeptember 5.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180905.mp3

Hallgatói kérdések

„Nyári élmények” (szemelvények a Facebook-csoport nyári szünet alatti terméséből):

  • 01:00: az LY sorsa, mi legyen vele, a J/LY-hoz hasonló példák más nyelvekben
  • 05:30: Mit tekintsünk "tücsök és bogár" kategóriának a csoportban, mit ne engedjünk be, hol a határ az egyedi tévesztések és a "nyelvi jelenségek" között, példák:
    – feltart 'akadályoz' és fenntart 'működtet' összekeverése: ez csupán hiba vagy egy változás eleje?...
    – az albérlet ma már általában egyszerűen egy bérelt lakás, nem igazi _al_bérlet
    – el van utazva vs. elutazott
    – 11:40 KL nyáron a Mensa HungarIQa egyesület táborában is járt, ott is felmerült ez az "el van utazva" kérdés. egy nagyon régről adatolt példa: "meg van halva".
    – 14:50 a ható/hető képzővel ellátott igekötős igék esetében van egy kétféleség: "a szolgáltatás nem érhető el" vs. "a szolgáltatás nem elérhető".
    egy másik hasonló: "ez az elmélet nem kiforrott" vs. "ez az elmélet nem forrott ki" – ez ugye nem ugyanazt jelenti
    "a benzinköltség a költségeidbe nem számítható be" vs. "az öcsém nem beszámítható" – eredeti szerkezet vs. melléknevesült használat

[SZÜNET]

  • 23:00: [szünet után az előző téma folytatása]
    "ez a megoldás nem elvetendő" vs. "ez a megoldás nem vetendő el"
    – slusszpoén: KL talált olyan nyelvművelői nézetet, miszerint csak akkor kell hátradobni az igekötőt, ha tagadószó van előtte, más esetben nem az a „jobb”, ha előtte van, pl.:
    alig elérhető, nehezen elérhető, csak este 9 után elérhető, ez a boríték csak halálom után felnyitható
    NÁ: a nyelvműveléssel nem az a gond, hogy megmondja, hogy mit tart szebbnek, hogy mit javasol (szubjektív véleménye alapján), hanem az, hogy ezt sokszor a nyelvészet palástjában, tudománynak álcázva adják elő.

Új kérdések:

  • 19:40 Vermes György:
    A hupikék szó eredete

  • 31:50 Jobbágy Tibor:
    "A fal tetején lévő párkányra felmászni nem lehet, veszélyes! felelősséget nem vállalunk!"
    a "(nem) lehet" mikor jelenti azt, hogy '(nem) szabad', és mikor azt, hogy 'van(/nincs) rá mód'
    NÁ: sokszor még a jogi szövegekben is "lehet" van "szabad" helyett
    hétköznapi beszédben pláne sokszor előfordul
  • 38:50 Czirfusz László:
    a korábbi -talan/telen téma kapcsán két "torzszülött":
    hatékonytalan és csípősségmentes
    (a -kony képző jelentése: ‘vmit hajlamos csinálni’, és ennek nincs ellentétes párja, vagyis nincs ellentétes értelmű képző)
  • 43:00 Juhász Boldizsár:
    a korábbi "hatékonytalan" téma kapcsán:
    ha csak az a gond vele, hogy melléknévből van képezve, akkor a komolytalan is hasonlóan "hibás" lehetne.

2018. szeptember 12.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180912.mp3

Afáziák: Beszélgetés Mészáros Évával

2018. szeptember 19.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180919.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 Gimes Katalin és sokan mások:
    Hogy kell mondani Sargentini nevét?
    ([szargentíni] / [szardzsentíni] / [szarhentíni]
    Ő hollandosan, speciális h-val ejti, de ez nem jelenti, hogy nekünk is úgy kell ejteni.
    Szóba került hasonlat: Arthur Honegger, van Gogh, Groningen (város), Leonard Bernstein
  • 07:40 Guti Mari:
    Milyen rokonoság van a török és a magyar nyelv között?
    Másik hallgató kérdezte: Hogyan lehet eldönteni, hogy ha két nyelv között nagyon nagy hasonlóság, átfedés, közös tulajdonságok (szókincs, és akár nyelvtani elemek is) vannak, akkor ők nem rokonok-e?
    – Ennek vannak szakmai kritériumai.
    Előfordulhat-e, hogy egy nyelv annyira megváltozik, hogy átsorolódik a másik nyelvcsaládba?
    – Nem, mert ha annyira „megváltozna”, akkor az már nem elemenkénti változás volna, hanem egyben cserélődik → és az már nyelvcsere, nem nyelvváltozás.
  • 14:10 sokan küldtek példákat:
    Előzmény 18.09.05 / 43:00 – hatékonytalan apropóján mondtuk, hogy nagyon ritka a mn.-fosztóképző, csak a komolytalan jutott eszünkbe
    a hallgatók küldtek sok példát még arra, hogy melléknév+fosztóképző: bátortalan, igaztalan, hűtlen, -szerűtlenek: valószerűtlen, népszerűtlen, életszerűtlen…
    + magyartalan, bár ez inkább a magyaros párja (van sok vmilyenES/vmilyenTELEN pár, pl. sós/sótlan); ugyanígy: férfias/férfiatlan, nőies/nőietlen

2. rész – Új kérdések:

  • 17:30 Kolozs Judit:
    „Vajon miért terjedt a szakmabeliek körében az utóbbi időben az, hogy [………], a régi jól bevált [………] helyett? Logikai magyarázat egyik mellett sem szól. Miért kell mesterkélt módon felrúgni a szokásrendet?”
    Az ilyen kérdésekre nem tudunk válaszolni, de a nyelv évezredek óta így változik, ez a világ legtermészetesebb dolga, ebben nincs mesterkélt változtatás, és nem tudjuk, hogy mi volna a megfelelő „logikai magyarázat”, mert a nyelvnek egész más „logikája” van, mint amit a „nyelvvédők” sokszor ráerőltetni próbálnak.
    ezek voltak KJ konkrét problémái:
    a kiállításon → a kiállításban (szerepelt ez és ez a festmény)
    terápiára jár → terápiába jár
    [a szünet után folytatódik a téma]
  • 28:50 Dobronayné Csepeti Melinda:
    „Parázslik a tűz – hagyd, hadd… parázsoljon??”
    ún. defektív ige, van sok ilyen
  • 34:40 Cseh András:
    Mi a mementó szó jelentése?
    Ezzel találkoztam: „Memento Szmolenszkért” – én a „Memento Szmolenszkre” formát használtam volna.
    https://www.kozterkep.hu/34030/memento-szmolenszkert
    Az eredeti, latin jelentése felszólítómód (emlékezz), de a magyarban már egy főnév (emlékmű, valami emlékeztető dolog), ezért nekünk is így természetes (Szmolenszklért
  • 37:00 Kövesdi Éva, Mércsei Kálmán:
    Igekötők témája:
    KÉ: „átbeszéljük” (átbeszélünk, mint a szomszédok a kerítésen?), helyesen megbeszéljük.
    MK: olyan, mint az átmost, átöblít, átveszi a tananyagot
    KL, NÁ: természetesen használatban van az átbeszél, semmi gond vele
    KÉ: további példái, de mind téves:
    „megbeszéljük, és nem átbeszéljük”
    „a témát megtárgyaljuk, és nem kitárgyaljuk”
    „a tanfolyamot megindítjuk, és nem beindítjuk”
    „a könyvet elolvassuk, és nem kiolvassuk”
  • 44:50 Mezei Imre
    az unokám mondta, hogy „az autó kigyorsult”, és ő az Index portálon olvasta.
    van ilyen szó? Én csak a gyorsul, felgyorsul, begyorsul szavakat ismerem.

2018. szeptember 26.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20180926.mp3
Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia: Beszélgetés Horváth Emesével és Vári-Kakas Andorral

2018. október 3.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181003.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 Gimes Katalin és sokan mások:
    Előzmény: 18.09.19 / 44:50 – kigyorsul
    tévedtünk, ez a szó nagyon elterjedt a motorsportok világában, jelentései:
    – kijön belőle az a teljesítmény, ami benne van (erre tippeltünk mi is)
    – a kanyart az előtte lévő lassítás után egy gyorsítással hagyja el a jármű, ezt a szakaszt is a kigyorsulásnak hívják
  • 03:10 Apatóczky Ákos Bertalan:
    Előzmény: 18.09.19 / 07:40 – azt mondtuk, hogy a török altáji nyelv
    Ez tévedés, ma már máshogy vannak osztályozva a nyelvcsaládok, mint annak idején, és a köztük lévő rokonságokat is némileg átértékelték.
    NÁ másik tévedése: a „köztörök” szót használta, de ez a kifejezés nem azt jelenti, amire használta.
  • 14:10 Fenyvesi Katalin:
    a Fb-csoportban sokat beszéltünk a ba/be//ban/ben kérdésről, ezek „helyes” használatáról.
    néha gondot okozhat ez, pl.:
    – „sokszor ringatjuk magunkat abba a téves hitbe” – vagy abban a téves hitben?
    – nem tudjuk, hogy melyik képből jön: „bölcsőBEN ringat vkit”, vagy „álomBA ringatja magát”...
    – de a jelentése inkább azt támasztja alá, hogy „benne van” ebben a hitben (vagy illúzióban), és nem bele kerül…
    – hasonló probléma: vmilyen irányba megy, vagy vmilyen irányban megy?
    – magába foglal valamit, vagy magában foglal valamit?
    – szembe/szemben
    – fogad valamibe vagy valamiben?
    – „hogy az ördögbe”, „hogy a fenébe” – beszédben mindig ba/be, de hogy írnánk le?...
    – hiába/hiában: ez már n nélkül rögzül

[SZÜNET]

2. rész – Új kérdések:

  • 23:10 Kovács József:
    A „köcsög” szónak már csak az emberre használt, általános pejoratív értelmét ismeri (bunkó, szemét), azt nem ismerte, hogy ez kifejezetten a melegeknek egy erősen pejoratív, becsmérlő szinonimája (a börtönvilágból érkezett).
    KL: van ilyen, hogy egy generáció, pl. a hancúrozik a mai fiataloknál már kifejezetten szexuális jelentése van, nem általános játékot.
    hasonló változás az albérlet jelentése.
  • 26:50 Zsófi:
    Mondhatom-e ‘sírásra késztet’ értelemben, hogy megsirat?
    Régiesen ne: a megsirat mást jelentett, ezt pedig a megrikat jelentette, de ma már valóban gyakran használják ezt (a megríkat pedig már régiesnek hangzik).
    korábban a megsirat le volt blokkolva, ma már ez oldódik.
    hasonló blokkolás a „nevetséges”: azt nem lehet ‘szórakoztató’ értelemben használni (láttam egy nevetséges filmet), mert „foglalt” ez a szó másra.
    Ellenpélda a tojás: a tárgy neve nem blokkolja azt, hogy „a tyúk tojás közben izeg-mozog”.
    Várunk hallgatóinktól példákat blokkolásra!
  • 33:00 Bohus László:
    A magyarban miért nem mondjuk minden ország neve mellé az ország szót?
  • 36:30 Zoltán Bence:
    bizonyos nemzetiségnevekből kétféle melléknevet lehet képezni -s képzővel:
    kínais (ez egyik kollégám spanyolos, a másik kínais)
    kínaias (az arca kínaias, ez a zene kínaias)
    (más szavakkal is van ilyen: családos / családias, nős / nőies)
    Kérdés: miért nincs olaszos párjaként olaszias?
    Mert nincs „olaszi”, ugyanis csak az -i képzőshöz tudunk as/es-t tenni.
    (vagyis nincs általánosan használható ias/ies képzőbokor, hanem az as/es csak -i végűhöz tehető hozzá)
  • 41:40 Mikó Edit:
    a főztöm-nek miért nincs nem birtokolt alakja?
    ugyanígy: a szeretteim körében töltöttem a karácsonyt.

2018. október 10.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181010.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:35 Fenyvesi Katalin – Harmadik személyben miért marad el sokszor a létige ("van")?
    És mely esetekben marad el? (Mert nem mindig.) "Ő nem hülye. / Ők nem hülyék."
    Mikor nem marad el? Pl. "ő nincs jól", "ő jól van".
    A magyar gyengén "van-törlő" nyelv. (    weakly be-deleting language)
    Az orosz pl. erősen "van-törlő" nyelv.
    A latin minden személyben megengedi a van-törlést (de nem kötelező),
    az újlatin nyelvekben viszont kötelező a létige.
  • 06:51 Dóla Mónika – gyermek kontra gyerek
    egy cikkben olvasta az alábbit:
    http://epa.oszk.hu/02200/02263/00012/04_gyermeknyelv.htm
    "Írásomban végig a gyermek szót használom. Elsősorban azért, mert nekem jobban tetszik. Másodsorban azért, mert a gyermek a régibb szó a magyar nyelvben (1350 körüli időszakból adatoltuk először). A gyerek későbbi változat. De leginkább azért, mert van egy olyan hangtani alapelvünk, hogy amely szavunk alakilag hosszabb, abban – rendszerint – több érzelem van. A gyerek szóhoz képest a gyermek szóban több az érzelem. Ahogy a leányban is a lányhoz képest. A gyermek szót talán nem is lehet érzelem nélkül mondani. De elfogadom azt is, hogy a gyerek szót is lehet nagyon sok érzelemmel mondani."
    Ebből bizony sok dologgal nem ért egyet NÁ és KL... (bizonyos dolgokban egymással sem :-)
    NÁ: általában "gyerek"-et használ, de pl. ruha esetében "gyermekruha"

    ld. még:     https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1923759021012137/

    hasonló különbségek: ösmerem / ismerem
    vagy latinátákkal színesítés: szavazás helyett voksolás
  • 13:37 Kocsis Katalin: tegezés–magázás–tetszikezés, titulusok, megszólítás kérdésköre.
    – "vadhajtás"(??): "Nem tetszik leülni az Ilona néninek?"
    ez a -nak/nek nem vadhajtás, hanem éppen ez az eredeti, "logikus" megfogalmazás (mármint hogy "vkiNEK tetszik vmi", ebből alakult ki ez a szerkezet)
    – "önözés/magázás közti különbség elmosódik...":
    Nem, inkább bonyolult, és a nyelvi babona is belekeveredik: mintha a "maga" alapvetően udvariatlan lenne, pedig az inkább bizalmas.
    nehéz dolog, hogy ki kinek hogyan köszönjön…
    zavaró lehet a terjedőben lévő általános tegezés (vö. Ikea),
    de az is zavaró lehet, amikor valakit magáznak, aki ezzel öregítve érzi magát…
    a gyerekeket, fiatalokat pláne nehéz megtanítani olyasmire, ami még a felnőttek között is ingadozó, bizonytalan…
  • 17:50 Kocsis Katalin:
    A titulusok története (kisasszony, asszony, úr/úrhölgy, néni stb.),
    mi a Kovács úr párja, ha nem Kovács néni?... nem tudjuk, nincs neki.
  • 18:50 anonim hallgató:
    "Tessenek leülni", "Mikor tetszenek visszajönni": érdekes, hogy az ige száma gyakran már nem a nyelvtani alannyal egyeztetődik (3. személy), hanem a tartalmi alannyal…
    "Logikailag" így lenne:
    "Tetsszen/tessen (önnek) leülni!"
    "Tetsszen/tessen (önöknek) leülni!"
    "Mikor tetszik (önnek/önöknek) visszajönni?"
    NÁ: ez egy változás, már nincs meg benne az eredeti logika, itt tehát két csapda is megfigyelhető:
    NÁ: "a logika csapdája" és "az eredet csapdája"
    KL: „a nyelv útjai kifürkészhetetlenek…”

    Egy kicsit hasonló eset:
    "Szevasztok!"
    furcsaságok: 1) nem ige, 2) és miért kerül bele az "sz"...
    szervusztok, sziasztok, császtok (néha csátok), csősztök
    KL: talán a jösztök mintájára?...
    [inkább a szevasztok mintájára – BM]

    a jösztök az E/2-ből van, ami szintén fura, mert nem a második személy mintájára szoktuk megalkotni a harmadik személyt
    [helyesen: nem az E/2 mintájára szoktuk megalkotni a T/2-t – BM]
    [bár pl. felszólító módban némely esetben úgy tűnhet a nyelvérzék számára, mintha az E/2 folytatása lenne a T/2: írj, írjatok – BM]

    szevasz / szevasztok
    ld. még:
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1929164670471572/
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1931558766898829/
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1924173357637370/
  • Jogász rádióhallgatónk felvetései:
    – 23:41 ahogy ő hallja, a műsorban gyakran elhangzik: "nincsenek normák"
    Nem, erről nincs szó.
    Viszont a köznyelvi normát csak megfigyelés útján lehet megismerni.

    – továbbá úgy hallotta: "legfeljebb a művelt nyelvhasználatnak vannak bevett szokásai, de az emberek által használt nyelvnek nem kell szabályosnak lennie"

    Ez félreértés lehet, nem előírt szabályokról van szó, KL inkább "szabályszerűséget" mond ezekre a jelenségekre, amelyek spontán, természetes módon alakulnak.
    (NÁ: jogászok kedvéért: van "szokásjog", és van olyan fogalom, hogy életszerű/nem életszerű – ezek is hasonló dolgok)
    pl. "Behízelegte magát a nagynénjéhez, és szabályosan kifosztotta."
    "szabályosan": itt: annak rendje és módja szerint, a kifosztás fogalmának minden szempontból megfelelve…

    – 28:45 Egy hírolvasó azt mondta "Ítélet született Hagyó-perben."
    miért névelő nélkül mondta? nem helyesen használja a nyelvet? hiperkorrekció, a személynév előtti névelő miatt?...
    nem, ez inkább elgépelés vagy nyelvbotlás lehetett.
    vö. a bemondónak "Tilos rögtönözni, a leírt szöveg felolvasandó."
    [vö. még: "ítélet született Hagyó-ÜGYBEN", ld:
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1924197150968324/
    http://nol.hu/belfold/torvenysertoen-enyhe-itelet-szuletett-hagyo-ugyben-1599357 ]

    – 31:57 még egyszer arról, hogy "pontosan 8 órakor"
    [eredetileg ld.: 2018. június 27.]
    a nyelv állandóan pontatlanul fogalmaz, és ebből él;
    vagyis folyton váltogatjuk a granularitást.
    mi az, hogy "tiszta alumínium"? ha „négy kilences pontosságig tiszta”, akkor az tiszta, vagy nem tiszta?...
    a vonat pontosan 8 órakor indult el, és pontosan egy hetet voltunk Balatonszemesen. de mennyire pontosan?... (másodpercre, percre, napra pontosan...)
    "ez a szék pontosan ugyanolyan, mint az" (valójában se a tömege, se semmilyen tulajdonsága nem PONTOSAN ugyanolyan)

    – 35:48 "jogászként azt gondolom, hogy az emberek szomjúhozzák a szabályokat, ha jók, akkor hasznosak, és sok kényelmetlenségtől megkímélnek minket”
    Ez igaz, csak a nyelvben nem ilyen előíró szabályok vannak, hanem kialakult szabályszerűségek, statisztikailag felmérhető és leírható szokások.
    vágynak-e az emberek, hogy pontos szabályok kössék meg őket?...
    az emberek sokszor igen, de a nyelv biztos nem vágyik ilyesmire.

    Az ingadozás nem (mindig) zavarja az anyanyelvi beszélőket, sokszor több jó megoldás is van. (A jog és sok egyéb szakma nyelve kevésbé szereti ezt.)
  • 38:12 Budaházy Gusztáv – "A demonstráció során négy rendbontót őrizetbe vettek."
    "A demonstráció során négy rendbontót őrizetbe vettek."
    így lenne korrekt jogilag:
    "A rendbontás vádjával négy demonstrálót őrizetbe vettek."
    [Vagy talán még ez sem korrekt, mert ezen a ponton még nem is vád (jogilag), csak gyanú?... – BM]

    Vajon nyelvi kérdés ez?... Egy kicsit az.
    Gyakran bele tudjuk "rejteni" a véleményünket a történések leírásába, a személyek megemlítésébe, stb.
    Különösen problémás, ha valaki mást idézünk, és ebbe szövünk bele véleményt –> úgy tűnhet, hogy az idézett médium/személy véleményét közvetítjük, holott…
    Pl. azt mondom:
    "azt írt az újság, hogy a gazember politikus ezt meg ezt csinálta",
    vajon az újság szerint gazember, vagy csak szerintem?
    vagy egy régi példa:
    "a román pártlap ezt meg azt írta a magyarfaló Ceaușescuról"
    itt nyilván a szituációból adódik, hogy nem a pártlap fogalmazott így.

    Ez erős vagy szélsőséges megfogalmazásoknál (ld. fent) még viszonylag félreérthetetlen, de minél finomabb, árnyaltabb a "hozzáadott tartalom", annál kevésbé.

    Továbbá szabad-e megelőlegezni a bírósági ítéletet?...
    Pl. "letartóztatták a korrupt tisztviselőt" (amikor még nem született róla ítélet, hogy elkövette-e a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményt)
  • 43:12 Tóth Ábel – Mister, Mistress a filmek szinkronjában
    Könyvekben, filmekben miért nem szokás lefordítani az angol Mrs., Mr. előtagokat asszonyra vagy úrra?
    Az adott kor szokását kell figyelembe venni, sokszor lefordítjuk, sokszor nem, nyelvtől is függ, és még sok dologtól.

    Vö. pl. Poirot-ban "Merci" stb.
    Ellenben Bovaryné, Thatcher asszony…
    A "couleur locale" kialakításában jelentősége lehet egy Mr. / Herr / monsieur-nek, vagy annak is, ha Poirot "Merci"-t mond.

2018. október 17.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181017.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 01:10 Kis Ádám:
    Előzmény: 18.09.19 / 28:50 – a defektív alakokról volt szó (pl. csuklik, siklik, fénylik stb.), és hogy van, amikor a hiányzó alak helyére egy másik tőből képzett szó lép, ez a szuppletivizmus (ld.     https://hu.wikipedia.org/wiki/Szuppletivizmus ), pl. sok, de *„sokabb” helyett több, *„nagyonabb” helyett jobban/inkább; vagy a német gut, *„güter” helyett besser…
    és volt szó az orosz cselovek-ról (‘ember’), amelynek a többesszáma szintén más tőből jön: люди [ljugyi]. ehhez írt pontosítást KÁ:
    van, amikor mégis a cselovekot használják kvázi többesben…
    NÁ: valószínűleg azért van ez, mert csak „gépiesen legyártják” a többi szó mintájára, ehhez hasonló a magyarban: „vanni van, de nem elég”
  • 07:30 Kis Ádám:
    Előzmény: 18.09.19 / 37:00 – „átbeszéljük” és egyéb igekötős igék
    KÁ utánanézett: 1958-ban fordul elő először a történelmi korpuszban, Méray Tibortól származó szövegben, idézőjelbe téve.

Új kérdések:

  • 11:50 Pierre Valin:
    Gyakran: „kíváncsi, hogy”, nem pedig: „arra kíváncsi, hogy”
    „Ön kíváncsi, mikor jön a busz?”
    „Kíváncsi vagyok, mikor kapom a fizetést.”
    Tudom, hogy a „hogy” sokszor kiesik, de az „arra” is kiesik

[SZÜNET]

  • 24:20 Sági István:
    Miért van, hogy sok férfi keresztnév családnév is lehet, de női keresztnevek csak alig, pl. Sára Bernadett, Margit Lajos
  • 28:50 Denis Wood:
    sokszor hallani: XY cáfolta valaki állítását.
    ez gyakran csak azt jelenti, hogy nem érte vele egyet, tagadja.
    a „cáfol” nálam azt jelentené, hogy nyomós ellenérvekkel, tényekkel alátámasztva mutatja meg, hogy nem igaz az eredeti állítás.
    A 150 éves Czuczor–Fogarasiban valóban olyan definíció van, ami érveket, konkrét bizonyítékokat ír
    Ma azonban már azt is jelenti, hogy tévesnek, valótlannak jelenti ki valakinek az állítását (ez van egy mai szótárban).
    A megcáfol már más!: annál ott van a szótárban is, hogy be is bizonyítja.
    Nyelvészként érdekes, hogy miért történik ilyen változás. Valószínűleg a tagad-hoz olyan negatív konnotáció tapad, mintha az, amit tagad, az megtörtént volna.
    (a letagad már egyértelmű(bb)en azt jelenti, hogy az adott dolog meg is történt)
    a tagadnak erősen faktív jelentése van, vagyis amiről szól (ez esetben: amit tagad az illető), azt ténynek veszem.
    DW jól a cáfol érzi, hogy a cáfol kezd összecsúszni a tagad-dal.
  • 40:20 Lénárd Dániel:
    Lavórt vagy lavrot?
  • 44:00 Fenyvesi Katalin
    Előzmény    : ?? – igekötők, pl. el igekötő, szóba került, hogy az igekötők lehetnek-e metaforikusak
    a metaforákkal kapcsolatban ismert, hogy „up is good, down is bad” (pl. felgyógyul/lebetegszik, elesik a csatában), lehet olyan is, hogy „ami közel van, az jó, ami messzebb van, az rossz”, ezzel lehetne magyarázni azt, hogy az „el” sokszor negatívat jelent, pl. elront, elissza az eszét, elszúr, elveszít…
    Lehet benne valami.

2018. október 24.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181024.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:20 Rostás Mária:
    újszerű vs. jogszerű: ha az újszerű ‘olyan, mintha új lenne, de nem az’, akkor a jogszerű ‘olyan, mintha jogos lenne, de nem az’?...
    nem mindegy, hogy fn. vagy mn. kapja a szerű végződést;
    az sem mindegy, hogy valami már lexikalizálódott-e
    vannak speciális szavak, amikor nem hasonlóságot jelent: sportszerű, szakszerű, pártszerű, előírásszerű, jogszerű
    lehet, hogy ez egy újabb használat, amikor egy főnévhez kapcsolva azt jelenti, hogy ‘annak a dolognak megfelelő’
    vannak régről maradt fosszíliák, pl.: egyszerű, népszerű
  • 05:30 Cserháti András:
    etimológiai kérdés: félsódéros ‘felemás, csálé’ (valószínűleg abból, amikor csak félvállra vettek fel egy ruhadarabot)
  • 08:10 Nemes Anna:
    köszönhető, köszönhetően használata negatív dolgokra
    (pl. „a szárazságnak köszönhetően kipusztult a vetemény”)
    KL: egy másik, hasonló dolog: eredménye, eredményeképpen
  • 20:10 egy ír fiatalember:
    mi a különbség: özvegy maradt / özvegyen maradt
    NÁ: talán ez a különbség:
    özvegyen maradt: ‘özveggyé vált, megözvegyült (vagyis elhunyt a házastársa)’
    özvegy maradt: ‘nem házasodott meg újra’
    hasonló: árván maradt
    elvették a vagyonát, és ott maradt szegényen
    csonkán maradt az épület

[szünet]

  • 24:10 Fenyvessy Katalin:
    hangtani kérdés: vannak, akik a t, d, n hangokat úgy ejtik ki, hogy a nyelvük hegyét felfelé kanyarítják a szájpadlásuk felé (pl. Bagdy Emőke).
    ez tájnyelvi változat vagy beszédhiba?
    ez tájnyelvi változat (szakkifejezés: kakuminális ejtés),
    a standardban nem így van, de vannak más nyelvek, ahol ez a standard (sőt, van, ahol a két változat két külön hangnak számít)
  • 27:10 BZS:
    Tippmix: aki ezt játssza, az tippmixezik vagy tippmixel?
    eleinte tippmixezik volt a javaslat, de aztán a tippmixel győzött, amit azzal indokoltak, hogy már van „mixel”.
    (így kakukktojás lett: mert lottózik, totózik, rulettezik, kártyázik stb.)

szóba került még: becsekkol, kiprintel, a Sziget fesztiválon „szigetelnek” az emberek, internetezik, szaxofonozik, számol/számoz, héderel, vacsorázik/(rég.: vacsorál), de: ebédel(/ebédez), telefonál/(rég.: telefonozott), skype-ol/skype-ozik…

  • 36:10 Dodi Weisz:
    síel vagy sízik
    mindkettő él, a sízik tűnik a régebbinek
    szóba került még: bridzsel (ritkán bridzsezik); tvisztel (pedig általában zik: keringőzik, rokizik, szambázik, csacsacsázik
  • 38:30 Csatári Bálint:
    Nem zavaró ez a sok „rövidítés”?: uborka > ubi, Kecskemét > Kecsó
    KL: Nem.
    NÁ: A nyelvészeten belül nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy „zavaró”.
    szóba került: szenya, Merdzsó, szoli, régebbről: mozi, foci, tesitanár, töritanár
    KL: ennek apropóján néhány szó a nyelvművelésről

2018. október 31.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181031.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:10 Kis Ádám:
    Előzmény: 18.10.24 / 38:30 – beszéltünk a nyelvművelésről
    sok reakciót kaptunk erről, végül is mi az, jó, vagy rossz dolog?
    NÁ tisztázza, hogy van pozitív („bővítő irányú”) nyelvművelés, és van negatív („szűkítő irányú”) nyelvművelés, ezzel egyáltalán nem értünk egyet és nem támogatjuk, óva intjük tőle a közönséget.
    KL: azért nem minden ilyen egyszerű és fekete-fehér, vannak köztes, homályosabb esetek…

    „hasznos változások” / „káros változások”
    KL: a „nyelvművelés” eredeti jelentése nem az a nyelvi illemtan
    hanem arra buzdítottak mindenkit, hogy magyar nyelven írjanak a saját szakterületükön, ami a 19. században nem volt magától értetődő.
    NÁ: a germanizmus bélyege (pl. valami vhogy NÉZ KI)

Új kérdések:

  • 10:10 Földes István:
    „Beperli” a „bepereli” helyett, szörnyű szó…
    de hát rengeteg ilyen ige van (töröl/törli, kiötöl/kiötli, örököl/örökli, vezényel/vezényli, ünnepel/ünnepli, becsül/becsli, közöl/közli, becsmérel/becsmérli…), már csak ezért is furcsa, hogy mi baja van vele… kevesebb olyan van, ahol mindig ott marad a magánhangzó, pl. számol, vedel, smúzol, smárol…; megemberel(?)
    bizonyos formák fixen máshogy vannak: tarol, de tarló
    jelentéshasadás: vádol / vádoló és vádló, illetve vádlott és vádolt,
    a kötőhangok változni is tudnak, pl. gázos, de védőgázas, olajok, de illóolajak is van…
  • 23:30 Csatári Bálint:
    érzékenyítés, pl. „A vidékfejlesztés „érzékenyítését” kell elvégeznem.”
    Ez valami „EU-angol” kifejezés tükörfordításos átvétele lehet? Valójában mire használják? Nem lehet-e jobb magyar szót találni helyette?
    NÁ: igen, angol: sensitize (eredetileg a fotótechnikában volt, onnan vették át)
    KL: szerintünk jó szó, nem kell helyette jobbat keresni
  • 27:40 Gimes Katalin:
    kérdések a pol. korrekt (PC) nyelvhasználatról
    NÁ elmeséli, mit jelent és honnan ered a „politikai korrektség” (pontosabb lenne: „társadalmilag korrekt”)
    – nem sértő-e a néger, eufemizálták: fekete bőrű, színesbőrű, afroamerikai… melyik jó, melyik nem?
    – homoszexuális, leszbikus, leszbi, meleg? (és szóba került a homár és a buzi is)
    a homoszexuálist ugyanúgy nem használjuk a mindennapokban, mint a pénisz szót
    – roma / cigány…?
    – zsidó / izraelita…?
    – a süket miért siket?
    – tolókocsis helyett miért használnak kerekesszékest?
    – a szellemi fogyatékosság különböző megnevezései és szintjei…
    GK: Itt nem lehet érvényes, hogy mindenki úgy beszél, ahogy akar.
    KL, NÁ: Ilyet mi nem is mondtunk, sőt.

2018. november 7.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181107.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:00 Előzmény: 18.10.31 / 00:10 – a korábbi műsorban téma volt a nyelvművelés.
    Ehhez még néhány mondat magyarázat.
    megemlítve:
    "bővítő" és "szűkítő nyelvművelés", változások fajtái, tegezés,
    hogy "néz ki": germanizmus? és az baj?
    nyelvújítás szféra->gömb, cirkulusz->kör,
    passzívum, személytelen szerkezetek a magyarban, tatik/tetik, ódik/ődik, "a könyv akkor íródott", va/ve "a könyv elején le van szögezve, hogy", tájnyelv, népmese: "vigyázz, mert megverődöl", "megrendezésre kerül", ha ezt csúnyának és kerülendőnek nevezi valaki, az szűkítő nyelvművelés? csak akkor, ha nyelvészként, tudományos állításnak álcázva mondja ezt valaki, mintha nyelvi, nyelvészeti szempontból ez "hibás", "káros", "nem létező" lenne, holott ez csak stiláris kérdés. Tehát egy lap főszerkesztője mondhatja, hogy oda nem illik.
  • 10:40 Fábián Gábor:
    Előzmény: 18.10.03 / 14:10 – „hogy a fenéBE”, „hogy az ördögBE”
    FG szerint ez teljesen rendben van ban/ben-nel.
    "Hol az ördögben, hol a csudában”: itt természetesen jó
  • 12:55 Hanák Dávid:
    Előzmény: 18.10.31 / 10:10 – (alakváltozatok, ingadozó mgh.-k, perli, bepereli)
    zabla, de zabolátlan jó kedv, meg kell zabolázni kell
    HD: Sok ilyen van még? – Sok. (különösen l hang előtt)
    Pl. töröl, de törli, törlőkendő
  • 14:10 Hanák Dávid:
    Előzmény: 18.10.03 / 41:40 – (az archaikus birtokolt alakú szavakhoz nem lehet birtokost illeszteni, mindig magukban állnak: valahol jártában, röptében)
    pl. nincs olyan, hogy "Jánosnak valahol jártában..."
    NÁ: "a fiam orvos volta az nem mentség arra, hogy..."
    HD: Ez nem teljesen igaz, mert pl. "meg lehet figyelni a madarak(nak a) röptét"
    KL: Igen, lehet, hogy túl "szigorúak" voltunk.
  • 15:45 Komlósi András:
    Előzmény: 18.10.03 / 26:50 – kértünk példákat a blokkolásra (múltkori példa: van olyan, hogy „több”, és ezért nem mondhatjuk, hogy „sokabb”; blokkolás: egy bizonyos alak egy szerepben rögződik, és ez megakadályozza egy másik forma létrejöttét, használhatóságát)

KA pontosítása: a nyelvészetben csak azt nevezik blokkolásnak, ha egy szabálytalan alak „zárja el az utat” a szabályos alak előtt.
a jelentésbeli „blokkolásra” példa: katonaság, papság (de ezek nem is igazán erősen blokkolnak)

  • 18:50 Fenyvesi Katalin:
    Előzmény: 18.10.03 / 26:50 – kértünk példákat a blokkolásra
    próbált keresni ilyeneket, de nem ilyeneket talált, hanem pont az ellenkezőjét: olyanokat, amikor nem blokkolja az egyik jelentés a másikat, pl.: elhasznál, elhord, lebeszélhető
  • 20:10 Németh Anikó Annamária és Bender Márk:
    Előzmény: 18.10.10 / 18:50 – (hogy került sz hang abba, hogy császtok, csősztök)
    a sziasztok mintájára kerülhetett be, ahova pedig a szervusztok/szevasztok analógiájára kerülhetett.
    NÁ tippje, hogy a szervusztok-ban a -tok birtokos személyjel ('a ti szolgáTOK vagyok'),
    KL szerint ez már eleve a T/3-as igerag volt.

[szünet]

  • 23:30 Kis Ádám:
    Előzmény: 18.10.17 / 01:10 – orosz, rendhagyó többes szám, amelyben már a szótő is más: cselovjek, ljúgyí (amely blokkolja a cselovjek többes számát)
    Csakhogy közben kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű, mert bizonyos körülmények között mégis használják a cselovjek többes számát...
    KÁ: általában valóban cselovék az emberek többes száma, de van kivétel, mert számnév után többes számba kell tenni, és akkor mégis a szabályos alakot használják, nem a cselovék-et
    KÁ: vannak az oroszban speciális szóosztályok, amik furcsán viselkednek, pl.: nemzetiségek, katonai szervezetekhez tartozó szavak, páros tárgyak, mértékegységek…
    KL, NÁ: sok nyelvben vannak olyan érdekes jelenségek, hogy bizonyos szóosztályokra speciális szabályok vonatkoznak, nevezhető kivételeknek, vagy alszabályoknak – amelyek alól persze vannak kivételek, "amelyek mégse...."
  • 28:20 Kolozs Judit:
    Előzmény: 18.10.10 / 00:35 – az orosz erősen „van-törlő” nyelv (a magyar gyengén „van-törlő”)
    KJ: ezzel kapcsolatban írt egy pontosítást arról, hogy mikor hagyhatjuk el a létigét az oroszban.

Új kérdések:

  • 31:10 Pikó és Pálinkás (rádióban mondták, nem küldték be):
    egrecíroztat vs. egzecíroztat (vs. egzercíroztat)
    a latin eredeti szerint még "egzercíroztat" lenne,
    de a németben is így van (exerzieren), de hozzánk (mármint a szótárainkba) már r nélkül érkezett, így a szótári alak jelenleg: egzecíroz/egzecíroztat
    (de ettől persze használják a másikat is: egrecíroztat, így erre sem mondható, hogy hibás, csak igényes szövegnél ügyelni kell, hogy mit írunk/mondunk)
    hasonlók:
    bicikli / bicigli
    NÁ: manipulál vs. manikulál
    szuggesztió vs. szuggeszció vs. szuggesszió
    KL: korrelál vs. korellál
  • 37:40 Simon Dániel
    melyik a jobb:
    „a felújított Gül Baba türbéje”
    „Gül Baba felújított türbéje”
    KL: nem tudok igazságot tenni
    NÁ: ez egy zárójelezési paradoxon: kérdés, hogy a "Gül Baba türbéje" fixen így használandó-e;
    másik példa: "a barátságos Alpok alja" sem a barátságos Alpoknak az alja, vagy az "Alpok alja" egyben használandó
    SD: hasonló: "egy csülök pékné módrát rendeltem" vagy: "egy csülköt rendeltem pékné módra"
    KL: „kérek egy konyhafőnök kihűlt kedvencét”, vagy „kérek egy kihűlt konyhafőnök kedvencét”
    mindig attól függ, mi mennyire „nőtt össze”
  • 41:30 Mátrai Szilveszter:
    „Eladó lakást keresek saját részre”
    Miért olyan furcsa ez? Miért van így?
    Elhagyható a birtokos személyjel a saját után?
    El, pl.:
    „XY saját házban lakik, vagy bérel?”
    „lehet itt saját uzsonnát fogyasztani?”
    KL: mert alapvetően így lenne: "a saját részemre"
    mikor nincs birtokos személyjel a "saját vmi" végén
    "saját házban lakik", "lehet itt saját uzsonnát fogyasztani?"
    tehát amikor általánosan értendő, akkor oké,
    viszont a saját részre való vásárlás nyilván nem ilyen…
    KL: talán a jogi nyelvben vannak ilyen szövegek, hogy „saját részre való vásárlás esetén…”, és talán innen szivárgott át a hirdetések nyelvébe(?)
  • 44:50 Pályi Márk:
    „A parkolóhelyet légyszi ne üljétek be”
    hasonló: belakja a lakást, bejárja a kertet, bejárja az épületet…
    tehát ez nem olyan, mint a befoglal (befoglaltuk a jegyeket), hanem itt arra utal a be, hogy az egész területre kiterjed.

BM: a parkolóhelynél nem egészen erről van szó, hanem hogy még arra a területre is beülnek (bár vélhetően nem "ülik be" az egész parkolóhelyet, csak belelógnak valamelyest)

2018. november 14.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181114.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:30 Simándi Klára
    Előzmény: ?? – az ül nem lehet tárgyas
    Dehogynem: „ünnepet ül”, „tort ül”, és hoz ezekre irodalmi példákat is

NÁ: Érdekesség: ez a fajta „ül” egy másik szóból ered, mint a szokásos „ül”
(üd, üdv, üdül, üde…)

igekötővel az „igazi” ül is lehet tárgyas: megüli a lovat, a köd megülte a tájat

Vannak hasonlók más igékkel is:
jót áll, őrt áll, megy egy kört, stb.

Új kérdések:

  • 07:30 Kolozs Judit
    örök téma: a kötőhangzó a magyarban; nyitótövek vs. szabályos ragok
    pörköltöt vs. pörköltet
    szótáram vs. szótárom (és szótárazni vs. szótározni)
    szótárat vs. szertárt
    tavat vs. Fertő tót
    fn. ördögöt, hörcsögöt vs. mn: kötöttet, pörköltet
    de ez nem mindig így van, pl. örömöt örömet
  • 17:40 Pierre Valin:
    kivételes névszótövek, ez is kapcsolódik a nyitótövek témájához
    pl.: tanárt vs. szamarat
    kéz > kezet vs. méz > mézet vs. géz / gézt
    ház > házat vs. gáz > gázt
  • 20:40 Kövesdi Éva
    meghívva vs. meghíva
    nem a meghíva a helyes?
    NÁ nyelvhasználatában híva, KL-nél hívva

    [szünet]

  • 23:30 az előző téma folytatása: meghívva vs. meghíva
    a helyesírási szótárban „meg van híva”, tehát elvileg csak ez helyes, de ez furcsa, mert a másikat máshogy mondjuk

  • 27:00 Tasi Róbert:

több osztályba sorolja az -s képzős szavakat:
1) citromos üdítő, almás rétes
2) lakatos, asztalos
3) lángosos (lángossütő helyett), ingatlanos (ingatlanközvetítő helyett), pedikűrös, „kijönnek a gázosok”
4) sparos dolgozók, mávosok, fideszes képviselők…
(NÁ: ide tartozna a postás is, de az is régi, ezért nyilván nem tűnik fel neki)
5) wakeboardos (wakeboardozó(??) helyett), gördeszkás (gördeszkázó(??) helyett)
az 3)-as (foglalkozásnevek) még elmegy nála, de a 4), 5) már kiveri a biztosítékot


boros (borivó helyett), leveses; cukros, szíves, májas vagyok

„gmailes vagyok” (ahelyett, hogy „gmail-címem van”)

  • 34:40 Evelin:
    többször hallott hasonlót:
    „orosz-magyar tolmácsot keresek, rendezvényszervezés és előkészületekben kellene segíteni”
    ez a fajta rag előtti ellipszis tényleg nagyon furcsa, szinte „tévesztésgyanús”, és valószínű, hogy csak írásban jelenik meg, beszédben valószínűleg nem így mondaná a hirdetés feladója

[BM: azért vannak speciális példák erre is, pl.
„Megemlékezés az 1848/49-es forradalom- és szabadságharcról„
vö.:
https://e-nyelv.hu/2010-02-24/forradalom-es-szabadsagharcrol/
https://e-nyelv.hu/2022-03-16/forradalom-es-szabadsagharcra/

Ez a konkrét példa persze tekinthető egy állandósult, összeforrt szókapcsolatnak, de akkor is furcsa, és akkor is már az „első lépés” lehet afelé, hogy ad hoc is keletkezzenek ilyenek. Néha ilyen „ad hoc” esetekkel is lehet találkozni – ahogy a kérdező is írta…
Utalok egy posztra, ahol szó volt erről, a link alá idemásolom a tartalmat is
https://www.facebook.com/nevmasblog/posts/pfbid02VnoDx6V5GAb61nbTVD8QyDksE1dqC6LUyUruzwTNYgGiXNYuF7NiiD2DQJqiPb74l
„Régebben többször néztem én is a feliratot, amikor arra jártam:

"a jó férj és atyának hálás utódai"

Vajon csak a hely volt kevés a felirathoz, vagy a 19. században még tényleg úgy érezhették, hogy ez működhet egy -nak/-nek raggal is?”

A képet innen vettem, van egy rövid ismertető a kripta történetéről:

https://debrecenikepeslapok.blogspot.com/2023/03/150-eves-vagohid-utcai-maganyos-kripta.html

Kommentek:

Bender Márk

nem hinném, hogy a hely miatt.

elő-előjön a téma időnként, ma is → vagyis nemcsak annak a sírkövesnek, ott, 150 éve volt ez egy kézenfekvő lehetőség, hanem a nyelvérzékünk még ma is beleakad ebbe a dilemmába...

(de azt könnyen el tudom képzelni, hogy akkor gyakoribb volt, és/vagy jobban része volt a "sima", természetes magyarnak, nem volt annyira "hivatalos" hangulata...)

mutatok 1-2 mai példát a ragok elliptálására:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1723404331047608/

"Írok a Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak"

https://e-nyelv.hu/2022-03-16/forradalom-es-szabadsagharcra/

"A javasolt írásmód: forradalom és szabadságharcra, forradalom és szabadságharcról."

(ugyanez:

https://felsozsolca.hu/forradalom-es-szabadsagharc-az.../

"Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékeztek a hétvégén több helyszínen is Felsőzsolcán.")

----

és egy nem maiak, amelyek a te példádhoz időben közelebb állnak:

http://www.kislexikon.hu/dandy.html

"az úri világhoz tartozó egyén, ki származása-, izlése-, kelleme- és vagyonánál fogva hivatva érzi magát arra, hogy a divat és társadalmi illem törvényhozója legyen"

https://www.arcanum.com/.../setet-eszmek-boritjak-7BEE/

"Megvenném azt velőm- és véremen."

Bender Márk

még egy linket iderakok, hátha van benne bármi érdekes:

https://eda.eme.ro/.../32508/EME-Osszetetelek-kotet.pdf...

"A mellérendelés-próba azt jelenti, hogy összetett szavak mellérendelésekor a közös elő- vagy utótag (bizonyos fonológiai feltételek teljesülése esetén) elliptálható. Vagyis csak egyetlen elő- vagy utótagot kötelező megtartani, a többi elhagyható (Kenesei 2000: 84–85): elnök- és igazgatóválasztások (a közös utótagot elliptáltuk), elnökválasztások és -kinevezések (a közös előtagot elliptáltuk). Az azonos toldalékolású szavak esetében viszont ez az eljárás nem alkalmazható: elnök-*(öt) és igazgatót, *elnök-öt és -ről. (A zárójel előtti csillag jelzi, hogy a zárójelen belüli elem elhagyása nyelvtanilag helytelen alakot hoz létre.) Bár a toldalékok esetén is akad kivétel, például a -szor/-szer-/ször (ezt a Magyar grammatika képzőszerű ragnak nevezi: Balogh 2000: 202): a két- vagy háromszor alakra a Google kereső kb. 5900 találatot ad, de van találat a négy- vagy ötből-re is. Mindez a képzőszerűnek nevezett utótagokra is áll (-beli, -szerű): város- és falubeli, üveg- és kőszerű, valamint az önállóan nem élő előtagokra is (gyógy-, al-, fő-): al- és főorvos. Ugyanakkor a következő esetben agrammatikus szerkezet jön létre: *alvezér vagy -főnök (Kiefer 2000: 520), vagyis a félszó (az al- önállótlan előtag) nem elliptálható (legalábbis ebben a példában nem, bár ennek oka nem az, hogy az al- félszó, hanem hogy az ilyen típusú szerkezetekben az előtagot csak bizonyos szemantikai feltételek esetén lehet elliptálni)."

György Rákosi

Bender Márk 1) Alapvetően ezzel az ítélettel értek egyet, a sírfelirat teljesen ugyanaz nekem: elnök-*(öt) és igazgatót. Vagyis nekem ezek nem jók, csak két raggal. (Az "elnök és igazgatót" max úgy jó, ha létezik olyan titulus, hogy XY "elnök és igazgató", lásd 2).

2) A nevek vagy a gyakorlatilag névvé vált kifejezések (forradalom és szabadságharc) kifelé általában rögzült, nem módosítható egységekként viselkednek. Tehát például "Láttad a nyár a hegyen-t?" és nem "Láttad a nyarat a hegyen?". Hasonlóan azt nem is lehetne mondani, hogy "Írtam a Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak".

Bender Márk

gyanítom, hogy a maiak már általában valamilyen okból "összenőtt" (állandósult) "felsorolások", akár tulajdonnévi mivoltuk, akár ahhoz hasonló "eseménynévi" mivoltuk miatt, és tkp. kicsit ilyen állandósult kifejezés lehet a "<vmilyen> férj és atya" is...

ugyanígy el tudom képzelni pl. "felsorolásszerű" foglalkozásnevek vagy hasonlók esetén is, hogy összenőnek, egy egységként vannak kezelve, pl.:

"Besze János hentes és mészárosnak a legerősebb hangja volt a szerepvivő egyéniségek között."

"16 éves korától hentes- és mészárosnak tanult, és később e szakmában helyezkedett el."

illetve két régi szöveg:

https://www.nagykar.hu/keptar/2659/27478/reszletek.html

"— Végül a módosított alapszabályok értelme szerint tisztújítás tartatott. Igazgatósági elnök és vezérigazgatónak Eitner Sándor; alelnöknek Takács Alajos urak kérettek előbbi tisztségök megtartására [...]"

https://axioart.com/.../nagy-sandor-n-laczko-jozsef-amit...

"Amit minden hentes és mészárosnak ismerni kell"

- – -

látom, hogy a fentebb idézett régi irodalmi és szótári szövegekben viszont teljesen alkalmi felsorolással is elkövettek ilyen elliptálást a szerzők, persze kérdés, hogy ez csak az emelkedettebb (hivatalos/tudományos/irodalmi) magyarban volt, vagy spontán beszédben is előfordult...(?)
]

  • 36:50 Anna:
    „Ahogy Marci egyre nagyobb lett, úgy lett a mi lakásunk is egyre kisebb.”
    Az „is” nem illik ide…

    NÁ: hasonló példák
    „Ahogy a vonat egyre többet késett, úgy kezdett a fogam is egyre jobban fájni.”
    „Ahogy Géza egyre többet keresett, úgy lett a házassága is egyre boldogtalanabb.”

  • 42:50 Jobbágy Tibor:
    Érdekességek a magyar igeragozásban:
    1) az E/1-es -nék kilóg a magánhangzó-illeszkedés közül
    NÁ: szerint valószínű
    megj.: a régi kihalt igeragozásban voltak más ilyenek is:
    múlt időkben: láték, valék; felsz. mód: ugorjék
    mára valóban már csak itt maradt meg, így nem csoda, hogy

    2) bizonyos igealakokban megegyezik az általános és a határozott ragozás:
    Felt. mód T/1, T/2: tudnánk, tudnátok,
    múlt E/1: tudtam
    NÁ: ikes ragozás E/1: eszem

2018. november 21.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181121.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 többen kérdezték:
    aktuális kérdés: Miért hívjuk Macedóniát Macedóniának, a görög országrészt pedig Makedóniának?
  • 05:40 Gimes Katalin:
    Grúzia vagy Georgia?
  • 15:00 NÁ:
    Csecsenföld
  • 17:00 KL:
    mentők / mentősök
    (repülő / repülős)

[SZÜNET]

  • 23:40 Vámosi Béla:
    Előzmény: ?? – nákolás
    itt van egy egybeesés van az E/1, T/3 között, ami gond lehet…(?)

    Ez nem gond, a nyelv tele van alaki egybeesésekkel, pl.:
    „ő eszik valamit” / „ők eszik azt”
    „én láttam egy almát” / „én láttam az almát”
    „én kérnék valamit” / „ők kérnék azt”
    „a fagynak már vége lehetne” / „fagynak a rügyek”
  • 30:30 KL:
    média, médium, médiumok, médiák
  • 32:40 Demcsik László
    „...felnőtt, komoly, művelt emberek árvízvédelemről, katasztrófavédelemről, tűzvédelemről, hoznak törvényt…” (helyette árvízelhárítás, katasztrófaelhárítás, tűzelhárítás lenne jó)
    Nyest-cikk ugyanerről:
    https://www.nyest.hu/hirek/megvedjuk-a-katasztrofavedelmet
    ez a logika csapdája, pontosabban félreérti, hogy ezek a védelmek mindig tárgyas összetételek volnának… de nem azok. bár vannak olyan védelmek is (határvédelem, gyerekvédelem, nyelvvédelem), de vannak olyan jelentéstömörítő összetételek is, mint a katasztrófavédelem.

    szintén kétféle mintázat van a szünet utótaggal, idézet a fent linkelt cikkből:
    „    Én például csak késő felnőttkoromban hallottam először a mosolyszünet szót, és elsőre zavarban is voltam, mit jelent. Valahogy mindig a kávészünet, cigarettaszünet, ebédszünet, szénszünet szavak ugrottak be. Ezekben az előtag arra utal, hogy mi miatt tartunk szünetet valami más tevékenységben: azért, hogy kávézzunk, cigarettázzunk, ebédeljünk vagy szenet szerezzünk a fűtéshez. Pedig van körülbelül ugyanennyi ellenpélda is, az áramszünet, fegyverszünet, tűzszünet, törvényszünet, üzemszünet, adásszünet, amelyekben az előtag nem arra utal, ami miatt szünet van valamiben, hanem arra, ami szünetel. Alaposan meg lehetne vizsgálni, miért nem ez utóbbi szavak ugrottak be nekem a mosolyszünet hallatán. Talán ezeket korábban ritkábban hallottam.”
  • 39:30 Denis:
    „teljesen eszement értelmezésben használjuk az „elit” kifejezést”

2018. november 28.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181128.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Fényes Csaba hozzáfűzése:
    Előzmény: 18.10.31 / 27:40: beás és oláh cigányok
    FCS: nemcsak ez a két csoport létezik, hanem roma, cigány, beás, oláh cigány, romungro, szinti, kárpáti cigány, lovári…
  • 11:10 Havas Eszter:
    Előzmény: 17.04.26 ? vagy 18.11.21 / 17:00 ??: -s képző: mentősök, mávosok…
    HE: -ságos képző: egyrészt van új divat: boldogságos szülinapot, finomságos étel, másrészt vannak régiek: szépséges, jóságos, tisztességes, nagyságos
    ez játékos archaizálás
    és egy furcsa -s képző: barátosnő, barátosném

2. rész – Új kérdések

  • 14:40 a Fb-csoportban kérdezték:
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1990939710960734/
    Windisch Katalin:
    a néhai miért jelenti azt, hogy 'meghalt', amikor a néha azt jelenti, hogy 'olykor'?

    KL: né-, vala- előtagok régi jelentése
    néha, néhanap, némi, némileg, némiképpen, néhol, némely(ek), némelyik, néhány,
    ha korábbi jelentése: 'amikor'
    "valahány csepp esik rája, annyi áldás szálljon rája"

    ennek apropóján felmerül, hogy a valamennyi miért jelentheti azt is, hogy ‘minden’?

    24:00 -né/-vala folytatása a szünet után: vannak újabb előtagok: akár-/bár, de érdekes módon egy formánál, a valahányszor-nál megmaradt ez a régies jelentés:
    "valahányszor bementem a szobájába, mindig óriási rendetlenséget találtam"
    = (‘mindig, amikor’)
  • 27:20 dr. Hubai Tamás:
    "értelmetlen" kifejezések – ezek hiperkorrekciók?
    (nem, ezek nem azok, ez más)
    pl. begyakorló gyakorlat, kihangsúlyoz, lebiztosít, ledegradál, eldeformálódik, bepótol, beinvesztál; nyaksál, női melltartó
    NÁ: van ilyen, pl. sasmadár, lábbal tiporta a jogainkat

melléktéma a ledegradál, eldeformálódik, beinvesztál kapcsán: az igekötő nélküli változatot a magyar beszélők nem érzik igekötősnek, ezért tesznek oda „még egy” igekötőt.
a magyar ugyebár olyan nincs is, hogy két igekötő legyen egy ige előtt.

Ez utóbbi állítással kapcsolatos Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2001870403200998/
„adásában hangzott el, hogy nincs olyan ige, ami elé két igekötőt tesz a magyar. Nos akad ilyen, mégpedig”

  • 42:50 Gimes Katalin:
    milyen jelenség a kever/kavar típusú kétféleség?
    KL: ez nem egy "jelenség", hanem ez egyedülálló pár: különböző eredettel, és aztán a jelentések közelségével hatottak egymásra, "testvérekké" váltak
  • 45:00 Tombor Jolán:
    "A     kutya nem törődött vele."
    Mely szavak szerepelhetnek a kutya helyén?
    Hasonlóan:
    "Egy fillérem nem maradt."
    "Egy szót nem értett belőle."
    (Ld. korábbi a mai témára adott választ: 14:40)
    vannak ilyenek, de korántsem lehet bármit oda írni…
    Házi feladat: mondjanak ilyeneket a kedves hallgatók

    lehet ezeket sem-mel is mondani:
    "A     kutya sem törődött vele."
    "Egy fillérem sem maradt."
    "Egy szót sem értett belőle."

    a „nem” és a „sem” nem egyformán viselkedik:
    – a „sem” alap „hangsúlyozással” használható az „alap” értelemben is, meg ebben a szóban forgó jelentésben is:
    „ez a játék a macskát sem érdekli, meg a kutyát sem érdekli”
    „ez a könyv a kutyát sem érdekli”
    – a „nem” viszont „alap” hangsúlyozással, csak alapértelemben játszik („ez a kaja a kutyát nem érdekli”), a speciális tagadáshoz speciális irtóhangsúly kell:
    „a _KU_tyát nem érdekli”

2018. december 5.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181205.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:00 Ruzsa Imre:
    Előzmény: 18.11.28 / 27:20 – a pszichológus latin szó
    RI: ez tévedés, nem latin szó, hanem görög
    NÁ: a szó és elemei valóban onnan erednek, de a magyarba a latinból került be (vagy legalábbis latinosított formát vettünk be a nyelvünkbe)

    RI: az is tévedés, hogy az -us/usz (görög -osz) végződés mindig hímnemű, vannak nőneműek is ilyen végződéssel.
    NÁ: ez igaz (van opus ‘mű’ semleges nemű, manus ‘kéz’ nőnemű), de mi olyan esetekről beszéltünk, amikor ez valóban hímnemet jelent(/jelentett/jelentene), ilyen a pszichológus, jurátus, medikus.
  • 2:20 Pályi Márk:
    Előzmény: 18.11.14 / 05:10 – lemosolyog: azt mondtuk, hogy Babits-féle újítás
    PM utánanézett, és korábbi előfordulásokat is talált (pl. Jókai Annánál)
    Köszönjük a pontosítást.
  • 3:40 Pályi Márk:
    Előzmény: 18.11.14 / 00:30 – NÁ mondta, hogy az ül különféle jelentéseinek (széken ül / ünnepet ül) különböző eredete van
    PÁ: szerint ez mégiscsak ugyanonnan fakadnak, hiszen más nyelvekben is ugyanazzal a szóval (vagy ugyanonnan származó szóval) fejezik ki, pl. a héberben
    KL: nem látunk ilyet, nincs igaza, a héberben sem
  • 11:20 Fenyvessy Katalin
    Előzmény: 18.11.28 / 42:50 – Gimes Katalin kavar/kever-hez hasonló esetek
    hasonló van: van sok olyan szó, amelyben ö/e ingadozik, ezeknél van
    jelentéshasadás: perel / pöröl; kelt (‘ébreszt’) / költ (madár)
    de: aki verseket kelt a semmiből, az költő, és ahol a madarak költenek, az a keltető…
    még egy érdekes történet a szög / szeg
  • 16:10 Házi feladat volt:
    Előzmény: 18.11.28 feladat volt: írjanak ehhez hasonlókat: egy percet nem maradok itt, egy filllérem sincs stb.
    egy ‘mondatot nem értettem a szakdolgozatból
    egy ‘téglát nem hagytak az épületből
    egy ‘oldalt nem olvastam tőle
    egy fillérem / egy fityingem nincs
    váláskor a férj egy szöget nem hagyott itt, mindent elvitt
    érdekes ellenpéldák, amikor nem minimális egysége van:
    Kepes János:
    ‘ember nem hallott róla (bár itt még mondhatnánk, hogy az egyetlen ember a legkisebb egység, de nincs előtte „egy”)
    az ‘életben nem hallottam (érdekes, hogy határozott névelő van előtte)
    álmomban nem gondoltam volna, hogy…
    a kutya is nagyon érdekes, itt a hierarchia legalja is lehet, de az is lehet, hogy a kutya az, aki először és leggyorsabban reagál bármire, pl. valakinek az érkezésére
    Abádi Eszter:
    van közös eredet, mindegyik egy legkisebbnek vélt egységet használ

    NÁ: a „kutya” elgrammatizálódott, hasonló példa a „fog”, amely a megfog > hozzáfog, belefog > fogja csinálni
    pl. „a kutya nem olvassa”, „a kutya nem komponál ilyet manapság”: ilyen esetben szó szerint venni értelmetlen lenne, de ebben a szerkezetben már elszakadt a kutya szó az eredeti jelentésétől
    (hasonló a francia tagadásban a „pas” (ld. a 18.11.28 adásban említve), ami eredetileg lépés, de a tagadásban már nem azt jelenti)
    van trágár helyettesítés is, de az talán inkább sem-mel megy
  • 30:00 Sártői Zsolt:
    Előzmény: 18.11.14 / 36:50: amikor az „is” nem azt jelenti, hogy ‘szintén, hasonlóan’, hanem valami mást: „Ahogy Marci egyre nagyobb lett, úgy lett a mi lakásunk is egyre kisebb.”
    SZS: a másik jelentése ‘bizony, tényleg’ ez volt benne a fenti mondatban is („a lakás bizony egyre kisebb lett”)
    KL: a többi példája még jobb, itt egy ráerősítés van a mondatok második felében:
    „félt, hogy megkapja a himlőt, és meg is kapta”
    „gyanítottam, hogy orosz, és kiderült, hogy orosz is”
    „nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani”

[BM: a legutóbbi szerintem kakukktojás: ott 'szintén' jelentésű: "annak kell lenni (is), és látszani is"]

NÁ: "na ebből elég is!" – Ez vajon micsoda?...

KL: Érdekes: ha nem jön utána semmi, akkor az „is”, amely amúgy mindig hangsúlytalan, hangsúlyos lesz:
"gyanítottam, hogy orosz, és kiderült, hogy orosz is."
illetve lehet hangsúlytalan, akkor azt jelenti az „orosz is”, hogy ‘részben orosz’...

[BM: hangsúlyosan használva pedig mindkettő lehet: lehet „erősítő”, illetve 'részben orosz', ez attól függ, hogy előtte az „orosz”-nak milyen a dallama:
– ha lentről indul, az ”orosz” második felére szalad fel a dallam, és csak az is-re esik le (de hangsúlyosan), akkor ráerősítő;
– ha az „orosz is” fentről indul, és már a legelején esik a dallam, akkor ‘részben orosz’.]

NÁ: "na maga is jól berúgott!"
Ilyenkor mi van?...

(KL: hasonló: Ez a hülye is mit keres itt? Ez is mit akar már megint?
NÁ: Jártam Düsseldorfban, na az is egy unalmas város.)

NÁ: összefoglalva:
kapcsolatos is: Ott volt a Mari is.
megengedő is: Ha drága is, megéri az árát.
nyomatékosító is: Maga is jól berúgott.
ráerősítő "is", aminek gyakran a végén van egy extra nyomaték:
gyanítottam, hogy orosz, és orosz IS.
gyanítottam, hogy orosz, és orosz is VOLT.

Új kérdések:

  • 39:10 Pertl Gábor:
    részlet egy tankönyvből:
    „A közellátás szemüveggel orvosolható.” / „A közellátás fontos feladata az államnak.”
    Párosítsd a megfelelő mondatot a megfelelő szóalakkal!
    „kö-zel-lá-tás” / „köz-el-lá-tás”
    KL: probléma, hogy itt egy nyelvi érdekesség össze van keverve egy helyesírási problémával…
    PG: miért nem egyszerűsíti az Akadémia az elválasztási szabályokat?
    Lehetne, de megoszlanak a vélemények, hogy ez jó lenne-e.
    (A beküldött tankönyvi részlettel nagyobb gondok vannak, mint az elválasztási szabályok.)
  • 46:30 Gimes Katalin:
    „levetett a kabátját” – Miért nem csak levette?

    ez két külön ige: levesz/felvesz (benne: vesz) vs. levet (benne: vet ‘dob’)
    a ruha levételével (vagy levetésével) kapcsolatban valóban sokszor lehet bármelyiket használni a kettő közül, de sok olyan helyzet is van, amikor nem mindegy.
    (a kabát-ra speciel mindkettő jó.)
    érdekes, hogy sokszor nagyon hasonlít a két ige formája, ez is erősíti, hogy párhuzamosan éljen mindkettő, pl.:
    levette / levetette a kabátot.
    vedd le / vesd le / a kabátot!

2018. december 12.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181212.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:30 egy kolléga kérdezte:
    Előzmény: 18.12.05 / 11:20 – igaz-e, hogy ami e/ö formában is él, az eredetileg zárt e-vel van?
    igaz.
  • 02:10 Rácz Tibor:
    Előzmény: 18.12.05 / 11:20 – szeg, szög
    a szög/szeg, szöglet/szeglet szavak jelentéséről és kialakulásáról további beszélgetés

Új kérdések:

  • 05:30 Sánta Erzsébet
    NÁ mondta korábbi műsorban, hogy „Ez is egy szép!” (vagy hallani még: „Na ez is egy érdekes!”)
    Ez valóban egy újdonságnak tűnik.
  • 12:40 Dóla Mónika:
    Az egytagú igék sokszor duplán vannak műveltetve, mikor értelmileg csak egy műveltetés lenne indokolt, pl. megirattatta, kidobattatta
  • 20:50 Kelemen László:
    névelővel kezdődő sajtótermékek nevében miért mondják magyarul az idegen névelőt
  • 25:20 Mivan:
    ledegradál: ebben kétszeres prefixum van-e? vagyis a degradálban benne van-e az igekötő?
  • 27:20 Mivan:
    Unszimpatikus, antipatikus, ellengyógyszerész…
  • 32:10 Oláh Tibor:
    a kétfajta létige (van és származékai / lesz és származékai) között mi a különbség, jelentésben, használatban
  • 36:00 Oláh Tibor:
    a magyarban megtalálhatók (voltak) az angolból ismert összetett igeidők
  • 43:50 Mivan:
    trágárság, trágár szavak: miért, mióta, miért kerülendő?...

2018. december 19.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181219.mp3

Lingvicizmus az iskolában: Beszélgetés Jánk Istvánnal

2018. december 26.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181226.mp3

Karácsonyi Szószátyár: Hallgatói kérdések


Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:40: az előző műsor tartalmához (Jánk István vizsgálata az oktatásbeli lingvicizmushoz)

Ungvári Rudolf: fontos lett volna az is, hogy mennyire cél, hogy tájszólást tanuló gyerekek tanulják meg a művelt köznyelvet
ezek politikai kérdések, fontosak, de nem ebbe a műsorba tartoznak.
(bár az egész műsor is kilógott egy kicsit a témáink közül)

  • 9:40 Szeszlér Dávid:
    Előzmény: [?] egyszerű múlt vs. elbeszélő múlt
    megvizsgálta, hogy a múltkor említett kétféle múlt idő között mi a különbség (ő látott / ő láta);

    a múltkori példánk:
    „S a kis szobába toppanék…
    Röpűlt felém anyám…”

    ebben semmi különbség nincs köztük

    SZD: 6 évvel utána:

Arany: Letészem a lantot refrénje:
„Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!”

Ezek szerint AJ érzett köztük különbséget?
NÁ szerint nem, ebből nem következik, lehet csak a költő játéka a szavakkal.

SZD: Arany mit is gondolt erről a kérdésről?

A.J.: „Visszatekintés” c. tanulmány (1861)
https://hu.wikisource.org/wiki/Visszatekint%C3%A9s_(tanulm%C3%A1ny)/VI

összefoglalva: az egyszerű múlt dominált, de az elbeszélő múlt is használatban volt, de nem folyamatos múltat jelölt (bár egyesek próbálták ezt erősíteni), inkább alig-múltat fejezett ki, amely épp az imént történt; ezenkívül váratlanságog, érzelmi töltetet is kifejezhetett.

NÁ: Arany téved...
KL: Nem vagyok ebben biztos…Lehetnek területi és egyéb megoszlások is, lehet, hogy valóban ezek voltak AJ tapasztalatai
NÁ: Az lehet, de akkor túl általánosan fogalmazott.

NÁ is utánanézett:
A mai magyar nyelv rendszere – Leíró nyelvtan (1961)
„Az elbeszélő múlt semmiféle vonatkozásban sem fejez ki más időjelentést, int a szokásos múlt idő.”
KL: ez elsősorban az irodalmi nyelv vizsgálatára alapult, a tájnyelvi jelenségeket nem vették figyelembe.
Valószínűleg egyszerűen egy darabig együtt élt a két alak, aztán az egyik dominánssá vált (-t/-tt), ma már az az egyetlen.

Új kérdések:

  • 17:40 anonim: szórend
    „egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”
    „a     jól ismert egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”
    „az     általad jól ismert egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”

de:

„az általad jól ismert sajnos egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”

NÁ: ez már kilóg, szinte hibásnak tűnik, mintha nem tartozna a mondatba.

BM: én inkább így „építeném fel”:
„az általad jól okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”
„az általad jól ismert (egészségügyi) okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”
„az általad jól ismert (sajnos egészségügyi) okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”
így talán érthetőbb a betoldás, és a beszúrás jelölésével olvashatóbb, érthetőbb is lett volna a levél szövege, de ezek szerint a levél szerzője nem élt ezzel az eszközzel.
már egy vessző is könnyen eligazította volna az olvasót:
„az általad jól ismert, sajnos egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”

Gyanítom, hogy NÁ félreérti: az eredetiben a „sajnos” nem az egészre vonatkozik, hanem kifejezetten az okok egészségügyi mivoltára utal, vagyis: „az okok, amelyek miatt nem tudtam írni, sajnos egészségügyiek”
(ld. a betoldásról szóló fenti levezetésemet)

KL: lehet, hogy valóban utólag toldotta be (akár írásban, akár már a megfogalmazáskor, fejben), de azért nem hibás, határeset...
könnyebben elfogadható, ha nem melléknév van ott, hanem igenév, úgy mondatszerűbb a betoldás:
„a tegnap befejezett, sajnos túl hosszúra sikerült regény”
az eredetinek a furcsasága, hogy a „sajnos” után csak egy jelző van, amit szokatlan ilyen határozóval módosítani.
bár még így is jó:
„a tegnap befejezett, sajnos túl hosszú regény”
„az általam ajánlott, sajnos drága szálloda”

KL: „enyhe stiláris túlterheltség”, de nem hiba
(ahogy Deme professzor mondta: „testesen alá van szerkesztve”)

NÁ: miért nem így?: „az általad sajnos jól ismert egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb válaszolni”
KL: mert az mást jelentene (sajnos jól ismert). nem az a sajnos, hogy „jól ismered”, hanem az, hogy az okok egészségügyiek (vagyis: ‘sajnos beteg vagyok’)
KL: a sajnálat valójában az egész szitura vonatkozik (még ha a mondatban csak egy mondatrészhez kapcsolódik is). jellemző a nyelvekre, hogy ha az egész mondattal/helyzettel kapcsolatban van egy viszonyulásunk, akkor beleteszünk valamit, szinte mindegy, hogy hová (bár persze nagyon is nem mindegy):
pl. beszúrhatunk egy jelzőt, ekkor lehet, hogy egyáltalán nem azt jelenti a jelzős szerkezet, amit szó szerint jelentene:
„ebben az átkozott országban már semmi nem működik”
„nem tartják be azt az átkozott menetrendet”
(itt nem az országgal, és nem is a menetrenddel van bajom, csak éppen oda pottyant bele az indulat kifejezése a mondatba)

NÁ: „az általad jól ismert, átkozott egészségügyi okok miatt” jobban hangzik, mint a „sajnos egészségügyi okok”...

BM: no de hát nem ugyanaz a két szerkezet:
„az általad jól ismert – átkozott – egészségügyi okok miatt”
„az általad jól ismert – sajnos egészségügyi – okok miatt”

de ha csak egy szervetlenül beékelődő mondat, akkor pláne nincs kijelölt helye, „bárhova” beszúrható:
„a fenébe is, ebben az országban már semmi nem működik”
„ebben az országban, a fenébe is, már semmi nem működik”
stb.

KL: az indulat mellett a másik ilyen szituáció az enyhítés, tompítás: „egy picit”, „egy pillanatra”:
„add ide egy picit” –> nem feltétlenül azt jelenti, hogy rövid időre kéred, csak nem akarsz udvariatlan lenni

NÁ: ha a sajnost az egész tagmondat elejére teszi:
„Elnézést, hogy csak most írok, de sajnos az általad jól ismert egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb”
Ez már teljesen rendben van, és itt a „sajnos” valóban egy olyan beszúrt szó, ami lehetne máshol is:
„Elnézést, hogy csak most írok, de az általad jól ismert egészségügyi okok miatt sajnos nem tudtam hamarabb”
„Elnézést, hogy csak most írok, de az általad jól ismert egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb, sajnos”
sőt:
„Elnézést, hogy sajnos csak most írok, de az általad jól ismert egészségügyi okok miatt nem tudtam hamarabb”

KL: igen, ez az egyik értelmezése a mondatnak, vagyis az egészet sajnálja, bár ez a mondat így mást jelent, nem hangsúlyozza, hogy a sajnálat tárgya a betegség.

NÁ: az egész arról szól, hogy mennyire „szabad a szórend” (nagyon nem, pedig gyakran azt mondják a magyarról), illetve hogy mennyire lehet „bárhova” beszúrni valamit: korántsem lehet bárhova, legtöbbször csak 1-2 hely van (és azok közül is van egy legjobb), de ráadásul egy jelző esetén lehet, hogy olyan helyre vagyunk kénytelenek rakni, ahol amúgy (értelmileg) semmi keresnivalója.

vö: Gyurcsány: „a kurva ország”
http://nol.hu/archivum/archiv-417593-228304
„Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”

  • 26:10: Arnóth Balázs:
    „a kávézó rövid sétányira van a belvárostól”
    ránézésre furcsa, talán jobb: „ötpercnyire a belvárostól”

    KL: mi lehetett vele a gondja? talán az, hogy a -nyi gyakran mértékegységek után áll (kilónyi, méternyi, percnyi), és ezért furcsa volt a sétányi, és jobb az ötpercnyi

Valójában azonban bármi lehet ilyen "mértékegység": sétányi, utcányi, „egy adásnyit le vagyunk maradva a kérdések megválaszolásával”, New York-ban streetnyi és avenue-nyi távolságokat sétál az ember, társasjátékban három mezőnyit / kockányit kell lépni, ugrásnyi, gyerekfejnyi (Koponyányi Monyók) stb.

AB példái: evőkanálnyi, borsónyi, falatnyi, öklömnyi, egérnyi vagy macskányi lyuk
ez a kis képző életben tart olyan szavakat is, mint a fikarc(nyi), szemer(nyi);

"szemer": gyógyszerészeti súlymérték, 0,073 g (nyelvújítási, a "granum" helyett, németül Gran; pontosabb értéke: 0,0729188 g)

"fikarc": 'szál, fonal, rojt'

többnyire: kakukktojás, több okból is: a több-höz kapcsolni eleve furcsa, ráadásul nincs önmagában „többnyi”

visszatérve az eredetire: „a rövid sétányira a belvárostól”: ezek szerint ezzel végül is semmi gond.

[BM: legfeljebb az lehet picit zavaró, ami csak „ránézésre” szúr szemet, hogy többszavas kifejezésnek csak az utolsó tagja kapja a toldalékot; ez a „zárójelezési” probléma más toldaléknál is okozhat hasonló „helyesírási diszkomfort” érzetet, pl.: „az általános iskolás osztályombeli lányok”
zárójelezve:
„(rövid sétá)-nyira a belvárostól”
„az (általános iskolás osztályom)-beli lányok”]

  • 33:15 Pertl Gábor: „Már csak 11 nap van hátra karácsonyig” – De miért "hátra", amikor "előre"? (sok helyen inkább "vissza")
    ugyanilyenek: „doktor úr, mennyi idő van még hátra?”, „A hátralévő idő: ...”

2018.12.13: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2015695455151826/

az idő metaforikus érzékeltetésére több szemlélet van (mi haladunk, és az események vannak egy helyben, vagy mi vagyunk egy helyben, és az idő jön velünk szemben, vö. „jövő”), de a hátra van egyikbe sem illik bele, mert a múlt szokott mögöttünk lenni.
a „hátravan”-ra egy magyarázatkísérlet: ‘annyit kell még hátrahagyni’, ‘magunk mögött hagyni’, ‘elmúlttá tenni”.... (talán)

  • 38:20 Gimes Katalin kérdése nyomán: a névelőkről és a nemekről

hogy van ez a különféle nyelvekben?, miért léteznek ezek?, miért úgy vannak, ahogy vannak?, illetve ahol nincs, ott miért nincs?, hogyhogy nem hiányzik nekik?, hogy oldják meg a különbségtételt (ha megoldják)?...

A nemek és a névelők két külön dolog, persze ha egy nyelvben mindkettő van, akkor ezek alkalmazkodhatnak egymáshoz, de lehet, hogy semmi közük.

skandináv nyelvek, jiddis, holland sajátosságok

GK: hogy vannak meg névelő nélkül?
KL: megoldják más eszközökkel, pl. szórenddel: a határozottat a mondat elejére teszi, a határozatlant a végére;
vagy az igealak jelzi, hogy éppen hogy mi határozott, mi határozatlan;
vagy nincs is jelölve csak „ki kell találni”.

NÁ: pl. oroszból fordító műfordítók szerint semmi gondot nem okoz (oroszban ugyanis nincs névelő)

KL: ha egy orosz töri a magyart, és névelő nélkül beszél – vagy akár rosszul használja a névelőket –, akkor is teljesen jól meg szoktuk érteni.

Címek esetén is felmerül a névelő kérdése: A három nővér / Három nővér

A gonosz mostoha / Egy gonosz mostoha / Gonosz mostoha(?)

újságcímek: Nyugat, Magyar Narancs stb., de: The New York Times, Le Figaro, Le Monde, Der Spiegel stb.

BM: magyarból valóban kevés van. ld. Wikipédia:
Magyarországi napilapok: A Nap
Magyar nyelvű sajtótermékek: Az est, Az Ország Útja, Az Újság, A Hét, A Hon
Magyarországi folyóiratok: A Sajtó
Magyar építészeti sajtótermékek: A Bútor, A Ház
Magyarországi irodalmi folyóiratok: A Hét, A Tett
Magyarországi pedagógiai sajtótermékek: A Cselekvés Iskolája
Magyarországi természettudományi folyóiratok: A Földgömb, A Mi Erdőnk
Magyarországi vallási folyóiratok: Az Őrtorony hirdeti Jehova Királyságát

  • 49:00 Ruzsáné Cseresnyés Mária: Miért Könyörgöm, és nem könyörgök?

Csak önálló mondattá (/mondatszóvá)rövidülve lett "m" a végén „Könyörgöm!”, talán a "Kérem" hatására...
(de más helyzetben szabályos: "Minden reggel könyörgök neki, hogy vigyen esernyőt magával.").

De nem valószínű, hogy a Valahol Európában-ból indult:
https://www.youtube.com/watch?v=KaUPuuZ_w1Q
„Gyerekek! Gyerekek, könyörgöm! Akasszuk fel!...”

2018. december 31.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20181231.mp3

Szilveszteri ökörködés: Mi mit utálunk?

  • NÁ: (valamilyenre) „SIKEREDETT”, pozitív értelemben. A „sikeredett” csak negatív értelemben használatos.

[KL nem bír nem nyelvészként reagálni: azt utálja, ha valaki szerint egy kifejezés csak egyfélét jelenthet (pl. a szag az csak rossz lehet), vagy miért kívánunk boldog karácsonyt, vagy miért kellemeset, miért ünnepeket, amikor csak egy, miért karácsonyi ünnepeket, miért nem csak karácsonyt… – de aztán KL meg(magán)embereli magát:]

  • KL: „LEBETEGEDETT” ezt annak idején csak ‘terhes’-ként, ‘teherbe esés’-ként, illetve a terhességnek olyan előrehaladott állapotában
  • NÁ: eladó a sajtüzletben: „ez egy fél évig érlelt TÖRTÉNET”,
    „ez a kocsi egy remek TÖRTÉNET”
    [KL megint nem bír nyelvészi énjével: nem lehet, hogy nem a kifejezést nem bírod, hanem azokat az embereket, akik ezt használják?...]
  • KL: a KETTŐ túlhasználata idegesítő, a két mintha kihalt volna, és a legdurvább az évszámban, amikor aztán tényleg: KETTŐEZERTIZENNYOLC
    KETTŐ hétig nyaraltunk (NÁ: ez engem kevésbé idegesít)
  • NÁ: „KÜLHONI magyarok”: kimódolt, pipiskedő…
  • 8:50 NÁ: „ÖNGYILKOS LETT” olyanra, aki nem halt meg. Ez egyértelműen egy befejezett, „sikeres” öngyilkossági kísérlet. Egy régi emléke egy levél: „XY öngyilkos lett, és meghalt” – ez máig rossz szájízzel tölti el. A fiatalabb generációk már a kísérletre is használj, pl.: „már háromszor lett öngyilkos”.
  • 10:24 KL: „EZ MEGÉR EGY MISÉT” ‘megéri a fáradságot’ értelemben, pusztán a megér egyezése miatt, amikor tartalmilag semmi köze az idézet eredetéhez.
    a jelentése átfordult: eredetileg gúnyos értelemben használták, ma már sokszor olyan értelemben, hogy ‘érdemes komolyan venni’, ‘megéri a fáradságot’
    12:30 régi („eredeti”, „helyes”) példák NÁ-tól: fiatalember elvett egy csúnya, de gazdag nőt –> „naja, Párizs megér egy misét”; vallásos orvos belépett a pártba azért, hogy kórházigazgató lehessen –> „hát, Párizs megér egy misét” (gúnyos lemondással)
  • 12:08 KL: ugyanígy: „ÖNKÉNT ÉS DALOLVA” – ez is egy eltorzított idézet, és ráadásul túl sokszor hozzáteszik, elcsépelt is lett
    [az eredetét ld.:     https://www.szabadfold.hu/hobbi/onkent_es_dalolva 
    „politikai vicc a forrás. Így hangzik:
    Egy diplomáciai fogadáson a dúsan rakott asztalok között egyszer csak feltűnik egy macska. A jelen levő diplomaták úgy határoznak, hogy ha már ott van, a macskának is kapnia kell valamit. Egyikük azt javasolja: mustárt. – Azt nem eszi meg, mondja a másik. – Magától nem, de ha biztatják, igen, vág vissza az első. Szó szót követ, végül hárman fogadnak: egy francia, egy német és egy orosz. Elsőnek a francia próbálkozik. A mustárt gondosan becsomagolja egy szelet sonkába. A macska a kínálásra el is kezdi majszolni a furcsa szendvicset, de ha a mustárhoz ér, azt csak megszagolja, s elsomfordál.
    A német sokkal erőszakosabb módszert választ. Megragadja a macskát, s egy kanál mustárt mindenképpen a szájába próbál erőltetni. A macska fúj, prüszköl, karmol, a kísérlet nem sikerült.
    Most jön az orosz. Nyájaskodva így fordul az állathoz: „Ejnye, ejnye, cicuska! Agressziót akartak elkövetni ellened. Na gyere ide szépen!” A cica megnyugszik, s odadörgölődzik az oroszhoz. Erre az megfogja, majd a meglepett macska farka alá ken egy kanálnyi mustárt. Ahogy az erős mustár elkezdi csípni, a macska nyávog, körbe-karikába forog, végül is lenyalja a mustárt a fenekéről.
    „Ön nyert!” – állapítja meg a két másik diplomata. „A macska valóban megette a mustárt!” Mire az orosz elégedetten teszi hozzá: „Sőt, önként és dalolva!”    ”]
  • 14:20 NÁ: „kiderült, hogy a hazai népesség 40%-a deviánsnak tekintETT”
    ez borzalom, ő azt akarta mondani, hogy „deviánsnak van tekintve” / „tekintődik”
    másik példa, színdarab összefoglalójából „a királyné személyes boldogsága melyik férje oldalán inkább biztosított” – helyesen: „van biztosítva”
    indokolatlan irtózás van a germanizmusnak megbélyegzett szerkezettől;
    KL: még a Klubrádióban is előfordul, hogy vagy kerülik, vagy ha mégis használják, akkor mentegetőznek, hogy „...már bocsánat, hogy ilyen csúnyán fogalmazok / ilyen magyartalanul fejezem ki magam…”
  • 16:32 a szaknyelvekben szörnyű: többes számba tesznek absztrakt fogalmat: „elégedetlenségek figyelhetők meg a lakosság körében”
    (ezzel „érzékenységeket sért”)
    ez inkább a szaknyelvekre jellemző óvatos precízkedés
    ha többfélére utal, akkor mondja azt: különböző emberek különböző érzékenységét sérti
  • 18:30 NÁ: CÉLKITŰZÉS ‘cél’ értelemben „elértük a célkitűzéseinket” – ezt nem szabad, nincs értelme
  • 19:30 NÁ: HÖLGYEK nem megszólításként, sima „nő” értelemben, pl. sportriporteri édelgés „férfiaknál spanyol győzelem született, a hölgyeknél a belgák lettek a legjobbak…”
    fölösleges, nem helyénvaló finomkodás… még jó, hogy nem „hölgyi kézilabda-bajnokság”...
    KL: a „nő” kezd kicsit udvariatlan lenni (németben is a Frau)
    KL: a sportban azért is fura a „hölgyek”, mert kislányokra is mondják, és fordítva: amikor „lányokról” beszélnek, pedig felnőtt nőkről van szó.
  • 23:50 KL: a svájci frank helyett „AZ ALPESI VALUTA”... miért nem merik megismételni? mert ezt tanulták az újságíró-iskolában (az angolszász nyelvekben nem annyira dívik ez)
    bíró: sípmester, kapus: hálóőr; külügyminiszter: „a spanyol diplomácia vezetője”, vminek „az első embere”, a rangja helyett (pl. „a román kommunista párt első embere”);
    voksolás a szavazás helyett, már állandóan (NÁ megvédi a voksolást, mert latin szó)
  • 26:10 NÁ: a *„vica versa” helyesen „vice versa”

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2046399198748118/

  • 27:00 KL: zavar, hogy a latin szavakban keverik a rövid és hosszú mgh.-kat, pl.:
    [dómusz], [fórum], [bónusz-málusz besorolás], [vénusz] (helyesen: [venusz] lenne)
  • 28:17 KL: a politikai nyelvben használt borzalmak, finomkodások, enyhítő megfogalmazások:
    – „egyeztetés” akkor, amikor alku(dozás) vagy „parancs” volna a helyes, kiadják az ukázt…
    ÉRDEMI választ várnak a követelésükre
    – „MÉLTÓ megemlékezést tartottak” – mert ők tudják, hogy mi a méltó, és amit a másikak használnak az MÉLTATLAN.
    – AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN = ‘korábban’ / A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN = ‘majd’
    (ez nem sima terjengős időnyerés (pl. „az elmúlt esztendő folyamán”), hanem ebben az van benne, mintha jól eltervezett szakaszokban értékelnénk a múltat, és jól tervezett szakaszokban terveznék a jövőt
  • 33:10 NÁ: ismerőseit irritálja (NÁ-t nem, de azért közzétesz néhány példát): BRIFTASNI, FŐMUFTI, REPJEGY, VENDÉGLÁTÓZIK, HELYILEG ‘hol’ értelemben
    [vö.: 2018.11.22:     https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1986269244761114/
    2021.01.21:     https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3732427906811897 ]
    EMBERKE (na ez NÁ-t is irritálja)
    KL: a Névmásblogon összeállítottak egy ilyen listát, és a győztes a POCAKLAKÓ – (ez NÁ-t, KL-t is irritálja)
  • 38:20 NÁ: „PESTIESEN SZÓLVA” – ez általában nem Bp. nyelvére vonatkozik, legfeljebb „városiasan”, de még inkább modern szóhasználattal, szlengben stb.
    apropó, egy kis kitérő: „lenyúlni”:
    – régi használat lenyúlni vkit = ‘kifosztani’, ‘ellopni tőle valamit’
    – újabb használat: lenyúlni vmit = ‘ellopni’
    – de a legrégebbi („eredeti”) jelentés: „egy nő egy tömött villamoson utazott, és egy pasi lenyúlta”, vagyis ‘lent megfogdosta’.
  • 40:33 KL: hihetetlen közhelyek vagy modorosságok:
    „ezt KÖVETTEM EL” ‘ezt írtam’
    „ezt a festményt ki követte el?”
    ez először vicces volt, de ezredszer...
    „mi a nagy harci helyzet?”
    NÁ: idézőjel jelzése „légmacskakörmökkel” (KL-t nem zavarja)
    NÁ: -t/tt helyraggal jelezni a „nagy magyarságot”: Kolozsvárott (mintha ezzel a kis raggal mégiscsak visszavette volna volna a várost…); de persze vannak Mo.-i városok is: Győrött, Pécsett, Székesfehérvárott/-várt – ez modoros, megpróbálnak veretesen fogalmazni…
  • 43:20 NÁ: az irredentizmushoz: Románia helyett Erdély, erdélyi magyarok, akár Temesvárra is... (még erdélyiektől is lehet hallani hasonlót)
    NÁ: már Bukaresttel kapcsolatban is hallotta: „meg fogsz lepődni, hogy melyik az az erdélyi magyar város, ahol a legtöbb magyar él: ez Bukarest...” (???)
    Pozsonyra és Komáromra is mondják, hogy a Felvidéken van, hogy ne kelljen Szlovákiát mondani…
  • 45:34 KL: a hallgatók jelzik,hogy állandóan töltelékszavakat használnak az emberek – és ez tényleg borzasztó:
    – EGYÉBKÉNT: túl sokszor használják, ráadásul értelmetlenül, sima kötőszóként, átvezetésként alkalmazva, pedig arra kéne használni, amikor valamit mellékes közbevetésként, a témától eltérve mondunk, mintegy zárójelben
    (egyébként NÁ Kéri Lászlót „Egyébként”-nek szólította, mert amikor összetegeződtek, nem tudott megfelelő megszólítást kitalálni, így mindig ezzel a szóval „szólította meg” ha beszélgetést kezdett... – ez persze egész más használat :-)
    – UGYE: szintén brutális túlhasználat, és nem olyan értelemben, amikor egyetértést kér
  • 48:33: van, aki azt hiszi, hogy a személyes névmásokat levélben mindig nagy betűvel kell kezdeni („mint kiderült, az Én címemre küldik a jelentéselfogadó választ”)

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2042897275764977/

2019. január 2.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190102.mp3

Hallgatói kérdések

  • (00:18: a szilveszteri műsort páran félreértették… amit „utálunk”, azt nem nyelvészi minőségben mondtuk, hanem magánemberként.)
  • 02:50 Gimes Katalin: Mi a különbség a „magyarság” és „magyarok” között? (oroszság, franciaság, németség...)
    pl. létezik A magyarság néprajza c. könyv, lehetne-e „A magyarok néprajza”?...
    példák: „a falu zsidósága”, de az „osztrákság” már furcsán hangz    ik
    két kérdés: kikre használjuk, és mi a különbség?
    a ság/ség végű szűkebb körben használható, inkább csak a Kárpát-medencén belüli népekre; illetve bizonyos szakterületeken mondanak olyat is, hogy pl. törökség, finnség… de az argentinség, berberség fura lenne… [bár spanyolság, olaszság elmegy – a szerk.]
    a többes szám nem mindig jelenti a teljes [helyi] népcsoportot, a ság/ség viszont valamilyen értelemben „az összesre” utal
  • 08:18 Gimes Katalin: a tárgyrag elhagyása birtokos személyjel után (elsősorban első, gyakran második, nagyon ritkán harmadik személyben):
    eladom a házam, vedd el a lányom, beütöttem a lábam
    minél elidegeníthetetlenebb a birtok (pl. lábam), annál természetesebb a tárgyrag elmaradása [bár sosem kötelező, esetleg megszokott, állandósult kifejezésekben erősebb, gyakoribb lehet úgy, pl. fogd be a szád, várom a párom]
    a kérdező szerint „lekopóban van”, de inkább az a helyzet, hogy ez mindig is létezett, de a fiatalok nyelvében most mintha egyre gyakoribb lenne (te itt csak költöd a pénzed);
    megjegyzés, történeti érdekesség: a tárgyrag késői fejlemény a nyelvünkben, az ősi állapotában nem jelöltük a tárgyat, és a „t” eredetileg valószínűleg egy mutatónévmás-szerűség lehetett, még mielőtt a tárgyrag kialakult belőle. az ómagyarban – vagyis amikor már írásbeliség megjelent (ld. Halotti beszéd) – már volt tárgyrag.
  • 13:45 egy példa egy korábbi témához („egy szót nem értettem”, „sem” helyett):
    Fenyvesi Katalin:
    „hetest kaptam erre a dolgozatra, de _egy_ gyerek nem kapott tízest”
  • 15:30 Gadányi Zoltán: honnan ered az aranyér elnevezés?
    nem tudjuk, de németül is így van
  • 17:32 egy korábbi témával, az obszcenitással kapcsolatban:
    Galkó Balázs: Juhász Ferenc idézi Bartók Bélát:
    „Milyen szánalmas az olyan ember, aki nem képes már felfogni az igazi szavak erejét és tisztaságát, azokét, amelyek közvetlenűl fejezik ki az általuk jelzett fogalmakat. Milyen közönségesek a pótszavak, amikor arra figyelmeztetnek, hogy valami csúnyát, vagy rosszat takarnak. Ezeket a szavakat természetesnek találták a földdel közeli kapcsolatban élő emberek. Ezek az őserejű szavak úgy nőttek ki a termőtalajból, akár a növények, sajátos erejük és szépségük van, s olyan emberek éltek velük, akik azon a talajon dolgoztak, pihentek és szeretkeztek, s testük minden részét ilyen egyenes és nélkülözhetetlen szóval nevezték meg, és ezeket a neveket izlésesen és finoman használták. Azok piszkítják be a szavakat és jelentésüket egyaránt, akik megpróbálják kicserélni őket, elfeledik igazi értelmüket, s hitvány pótszavakat adnak helyettük.” „Én a magam részéről – folytatja Bartók – a „nem tűri a nyomdafestéket” kifejezést tartom a legdurvábbnak minden nyelven. És én ettől mindíg megbokrosodtam. Hányszor kínzott meg, amikor szép népdalszövegek kinyomtatásáról volt szó, épp a legszebbekéről, amiket a testi és lelki gyengédség meleg pillanatai termettek, vagy a nehéz élet egyhangúságát megtörő, oly igen kívánatos és örvendetes tréfálkozó kedv.”
  • 22:52 Stauber Ervin: vannak ingadozó hosszúságú magánhangzók egyes szavakban, pl. fonal/fonál; a/á-val és e/é-vel alig van ilyen, de vannak más párok (i/í, u/ú, ü/ű, o/ó, ö/ő)…
    tudunk-e erre példát mondani? a fonal/fonál elszigetelt példának, ritkaságnak tűnik.
    o/ó: árboc (annyian árbócnak mondják, hogy most már árbócnak is írjuk).
    óvoda/ovoda, bölcsőde/bölcsöde, abból/abbol
    felső nyelvállásúak nagyon függenek a tájegységtől: i/í, u/ú, ü/ű
    pl. kiván, szines,
    (a helyesírás Kazinczyék óta a keleti nyelvjáráson alapul)
    KL: tol / NÁ: tól; KRESZ-professzor: búsz;
    ami kicsit más, mert msh.-t is érint: szüllő, hüttő, takarittó;
    ehhez érdekesség: hüllő (eredetileg a hűl szóból van, és a hüllő speciel be tudott férkőzni a helyesírásba a nyugati nyelvjárásból)
    megj.: KL: örök fájdalma: a földrajzinév-bizottság Vértesszöllős nevét Vértesszőlősre változtatta
  • 33:00 Zágon Mariann: szórendi kérdés: sok nyelvben van külön kérdő szórend (pl. német, angol). ZM: Ugye a magyarban ez nem így van? Vagy mégis?:
    „Sört ivott a gyerek. Ivott sört a gyerek?”;
    -e kérdőszócska;
    valójában nem biztos, hogy tényleg sok más nyelvben van olyan, hogy az igét előrehozza
    magyar: van egy ún. fókusz helyzet, ez az ige előtt szokott lenni, és a kérdőszavak itt szoktak lenni;
    az eldöntendő kérdésekben nincs ilyen, és ezért az ige kerül ebbe a helyzetbe, kivéve, ha konkrétan valamelyik mondatrészre kérdezünk rá:
    Az orvos látta a beteget.
    Látta az orvos a beteget?
    (hangsúllyal is megy: Az orvos ‘látta a beteget?)
    ...
    más:
    Névszói állítmány esetén az igét nem tehetjük előre:
    Szép vagy.
    Szép vagy?
    (de német: Bist du schön?)
    London a Temze partján terül el.
    *Olvastad el a könyvet?
    csak speciális értelmezésben kerülhet mögé
    „Vitted ki a szemetet (valaha is)?”
    spéci, összetettige-szerű szerkezet:
    statuáltak már példát (valaha)?
    emeltek vádat az ügyedben?
    összetett igékről KL-től ld. még itt:
    https://qubit.hu/2018/10/20/beszeljunk-magyarul-mesz-furodni-menj-furodni
  • 41:54 Nagy Kinga: az angolban sajátos hang a th, hogyan illik ezt ejteni, ha magyar szövegben ejtünk angol szót (pl. nevet, címet)?
    NÁ: kétféle fő ejtése van:
    az egyik d (mother [mader], together [tugedör]),
    a másik sz (think [szink], something [szamszing], Thatcher [szecsör])
    ez a bevett hagyomány a magyarban, ennek érdekessége, hogy magyarban a d/sz nem egymás zöngés/zöngétlen párjai (pedig franciában, németben ilyen párokat használnak).
    Ha az a kérdés, hogy utánozzuk-e az angol eredeti ejtést, amennyire csak tudjuk?
    NÁ: ne tegyük.
    Mit mondjunk, és mit írjunk pl. Bath városa esetén? NÁ: [bász], és toldalékolva [básszal], Bathszal. És „a bathi hőforrások”. Bár KL-nek és NÁ-nak „a Bath-i hőforrások” forma jobban tetszik.
    [A szabályzat pedig nem elég egyértelmű azt illetően, hogy milyen betűcsoportok után ajánlott kötőjelet írni, vagyis mi számít „betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttesé”-nek, ld.:
    https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#217d
    Az OH. viszont a th-t nem tekinti szokatlannak, tehát kötőjel nélküli toldalékolást javasol:
    276. o.: „th: Bayreuthban, Hindemithtel, Macbethet, Meredithszel, Perthben, Plymouthba, Smithszel, Wordsworthszel” – A szerk]

[Egy hiba: 47:55: NÁ: „bathi vagy Bath-i, mert ha kötőjellel írjuk, visszaugrik nagybetűre”
ez tévedés, csak a többelemű különírtak vannak kötőjellel: New York-i, de bordeaux-i vö.:
https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#217 ]

2019. január 9.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190109.mp3

A Névmásblog: Beszélgetés Rákosi Györggyel
https://www.facebook.com/nevmasblog/
https://nevmasblog.wordpress.com

2019. január 16.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190116.mp3

A trágár beszédről: Beszélgetés Egressy Jánossal

A téma tabuszavak, trágár szavak ("nyomdafestéket nem tűrő kifejezések”) használata, de különlegesen friss apropó Nagy Blanka beszéde
[2018.12.20 Kecskemét – https://www.youtube.com/watch?v=pVIC9fvALnw ]

  • mik a tabuszavak most, nálunk, ill. korábban vagy máshol (egyes nyelvekben tabuszótagok is vannak)
  • rátérve a fent említett beszéd részleteire, a híresen durva zárómondat:
    „Véglezárásként csak üzenem annak a bajszos fasznak és az összes fideszes képviselőnek – legyen kecskeméti, félegyházi, szegedi vagy bárhonnan –, hogy álljon hátrébb eggyel, és bassza arcon magát.”
  • durvaság (az idézett beszédben a „bajszos szar” helyett fokozás: „bajszos fasz”);
    a személyre használt durva szavak esetén jelentésbeli különbség, sok árnyalat van, ld:
    szar, fasz, pöcs, geci, balfék stb.
    (különféle jelentések: lesajnálás, ártalmas, aktívan árt, vagy csak szerencsétlen, tehetetlen stb.)
  • NÁ (a jegyzőkönyv kedvéért): nem helyesli a lány eljárását, ő így nem fogalmazott volna
  • amellett, hogy indulatos beszéd volt, látszik rajta a tudatosság, a tervezettség, felépítettség: a beszéd elején idősebbekhez, magázódva, udvariasan, a trágár szavak pedig a fiatalokhoz szóló, tegeződő részben voltak, mintegy a saját szokásos, hétköznapi beszédük részeként
  • tabusértés (pl. Ungváry Rudolf egy beszéde végén: ”A kurva anyját annak, aki megkérdőjelezi a magyarságomat”)
  • dehumanizáló kifejezések: patkány, pondró, kutya – ezek bizonyos szempontból súlyosabb sértések, mint a fenti trágárságok
  • a durvaságok „szintje” időbeli változása
    egy érdekes példa NÁ-tól: a Fidesz hatalomra kerülése idején egy politikus azt mondta a parlamentben a nyugdíjba menők magas végkielégítésére, hogy „pofátlan végkielégítések” [ez is szállóigévé vált – a szerk.], és ekkor NÁ úgy érezte, hogy „itt valami nagy baj történik, itt megpattant valami”...
  • a szexualitáshoz kapcsolódó szavak esetén a dolgok leírására nem használjuk a durva tabuszavakat
    [Én ezt nem gondolnám, inkább csak ritkábban… van az a közeg, szituáció... – BM]
  • vannak nem tabu, de mégis durva szavak, a pofátlanban rejlő pofa is ilyen lehet (ha nem állatra használjuk -> dehumanizálás), a minősítést hordozó „hazudik”
  • az említett mondat vége egy kvázi idézet:
    „...álljon hátrébb eggyel, és bassza arcon magát.”
    (eredetileg: „...lépj egyet hátra, és szó szerint baszd arcon magad!”)
    eredete a Trópusi vihar c. 2008-as film egyik jelenete:
    https://youtu.be/EfwgN-EIvmE
    a film népszerűségéhez hozzájárul a szórakoztató, kreatív, változatos – és trágár szavakkal is teletűzdelt – szinkron;
    ebből a filmből sok idézetet ismernek a fiatalok, ezek kvázi „szállóigék”,
    ennek megfelelően sokan akár úgy is használják, ismerik, hogy az eredetét talán nem is tudják –>     sokan felismerték a beszéd hallgatói közül a szállóigét (így lehet összetartozást jelző hatása is).
    jelentése: ‘nem érdekel, hogy mit csinálsz, így is, úgy is hatalmam van feletted’, ‘főj meg a saját levedben, nem érdekelsz’
    egy másik elterjedt idézet ugyaninnen: „sose nyomjá’ full kretént”
    https://youtu.be/Ia37w1RtAik
  • idézetben könnyebben mondunk trágár szavakat, ez egyrészt tompítja a szó durvaságát, másrészt a konnotációt, szituációt is „hozhatja magával”,
    pl. „Foglalod a kurvanyádat, De nem ám a mi hazánkat!”, „Orbán egy geci”
    (hasonló példa EJ saját iskolai környezetéből: „lézengő ritter”, amely nem trágár ugyan, de ugyanúgy nem használják a szavakat aktív szókincsük részeként, csak ebben a rögzült, a Bánk bánból idézett kifejezésben)
  • egy másik esemény a közelmúltból:
    a Hallgatói Szakszervezet akciója az Educatio kiállításon 2019.01.12-én:
    https://youtu.be/mMfET_VgoXQ
    „Nagyon elegünk van abból, hogy folyamatosan kibasztok velünk!"
    itt végig tegezés volt, ami bizonyos szempontból durvább a diákoktól az államtitkár felé, másrészt viszont a tegezésben kevésbé kirívó a fenti kifejezés, mint Nagy Blanka beszédében, ahol volt magázás is.
    [Ezt árnyalja, hogy azért itt is megvolt a kontraszt, a sokkoló hatás, hiszen így kezdték az előtte lévő mondatban: „Jó reggelt kívánunk, tisztelt államtitkár asszony!” – a szerk.]
    NÁ: politikai akcióknál a tegezés a szokásos mód
    (demonstráción kiabálás „Orbán takarodj”, vagy bármilyen tábla, felirat)
  • vajon NB, illetve a hallgatók említett csoportja „ártatlanul”, a természetes beszéde részeként, a megbotránkoztatás célja nélkül használta ezeket a kifejezéseket, vagy tervezetetten helyezte el ezeket a „petárdákat”, hogy durranjanak?
    minden jel arra utal, hogy nem hirtelen indulat (hiszen megírt beszédek), sem az ártatlan
  • mi a helyzet ezekkel:
    „...én egyébként leszarom azt, hogy…”, „...én olyan fosós vagyok...”
    ezeknek nincs bántó tartalma, obszcenitás nincs benne, csak a szavak hordják ezt a bélyeget
    kophat a tabuszavak tabu jellege (detabuizálódás), illetve ez egy folyamat, eddig is így volt, a jelenlegi helyzetig is sok „kopáson” keresztül jutottunk el, ez természetesen folytatódik;
    a kiválasztást érintő szavak valószínűleg könnyebben törik át a gátakat (ahogyan az életben is eltérően viselkedik, mint a szexualitást érintő szavak: a kiválasztással kapcsolatos megnevezésekkel, kifejezésekkel már kisgyerekkorban találkozunk, használjuk (gyerekként, szülőként, óvodában…), a szexualitással kapcsolatos szavak jellemzően később jelennek meg

2019. január 23.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190123.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek a korábbi műsorokhoz:

02.30: Hanák Dávid:

  • alkusz:

Előzmény: ?? –
NÁ korábban azt mondta: régies, nem használt szó, de ez tévedésnek tűnik, használják jelenleg is (KL is megerősíti)

biztosítási alkusz, alkuszi megbízás stb.

  • repjegy témájához:

repzaj, göbzaj, de ezek nem összetételek (nem a zaj szó van benne), ez inkább egy furcsa, tréfás (ál)végződés (vö. bicaj, hepaj)

05:17 névtelen hallgató:

  • latin magánhangzók [félreértett egy vicces szilveszteri megjegyzést a latin szavak ejtésével kapcsolatban]
  • a latin c ejtéséről
  • restituált kiejtés ([kentrum], [kentenárium], [kikeró], [vikeverszá])

NÁ: a németben k-val vannak a régen bekerült latin szavak (ld. Kaiser)

NÁ: summa summárum vs. szumma szummárum

általában a szó végén s-t ejtünk, de vannak kivételek, pl. státusz, mínusz/plusz, de pulzus, bacilus, vírus (pedig ez eléggé új szó)

08:35 Szilárd Zoltán: korrekció a dalmát nyelvben használt latin ejtéshez

13:45 Nickl Attila:

  • az aranyér eredetére visszatérve:

az eredetét még mindig nem tudjuk biztosan, de már latinul is így mondták,
Zaicz Gábor etimológiai szótárából idézve:

https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar.pdf
"aranyér [1742] Valószínűleg latin mintára létrehozott tükörszó (arany + ér), vö. tudományos latin aurea vena ’arany’ + ’ér’. Az elnevezés alapjául az a vélemény szolgált, miszerint az említett ér kivérzése tisztító hatással van a szervezetre, ugyanis ilyenkor méreganyagok távoznak a testből. Korai magyar elnevezése: aranyos ín [1608].”

14:45 Zsófi:

az alábbi idézet harmadik megfejtését tolmácsolja:

https://www.egeszsegplazabudapest.hu/magazin/arany-amit-mindenki-igyekszik-elkerulni
"hogyan kaphatta nevét ez a kellemetlen betegség az aranyról? Több magyarázat is létezik. Az egyik szerint a beteg oly féltetten őrzi a végbéltájékon kialakult kellemetlenségnek a titkát, mint az aranyát. A másik azt mondja, ha egy betegen a borbélynak eret kellett volna vágnia, ám közben aranyere vérezni kezdett, a beavatkozástól el lehetett tekinteni. Így a páciensnek valóban megmaradt az aranya...

A harmadik, és egyben legvalószínűbbnek tűnő magyarázatot is a régi orvoslás adja meg. Felfogásuk szerint ugyanis minden baj okozója a rossz vér, amit érvágással "csapoltak le" a betegből. Ha az aranyér vérzik, azzal több más betegség "anyaga" is távozik a szervezetből, ilyen szempontból pedig aranyat ér, a pácienst szerencsésnek tartották."

KL és NÁ ez utóbbi, "legvalószínűbbnek tűnő magyarázatot" gondolja a legkevésbé valószínűnek...

Ráadásul egybeesik a szó azzal, hogy "a sziklában egy aranyér húzódik" – de nem valószínű, hogy ezeknek köze van egymáshoz

Új kérdések:

17:00 Straub Józsefné:

  • Az öntöz és a locsol ugyanazt jelenti? ("idős hölgy" és "vénasszony" ugyanazt jelenti?) mikor mondhatjuk, hogy két szó ugyanazt jelenti?

– más a konnotáció és a denotáció ("idős nőstény Homo sapiens")

– beszél és papol is ugyanazt jelent(het)i, de a konnotációja eltér

– stílusjelentés vs. kognitív jelentés

pl. öntözés és locsolás: használhatjuk ugyanarra is, de azért általánosságban nem ugyanazokban a helyzetekben használjuk

vö. kollokáció, vagyis milyen más szavak között/mellett használhatjuk:

„húsvéti locsolás” (és nem öntözés),

de „öntözéses földművelés” (és nem locsolásos)

az igekötő is számít, hiszen azzal már egy másik szó

(lelocsol / *leöntöz)

nevezhetjük őket szinonimáknak, de a szinonímia nem azt jelenti, hogy _mindig_ felcserélhető, csupán azt jelenti, hogy néha vagy gyakran (esetleg nagyon gyakran).

25:05 Darvas Ferenc:

  • "...és ezt magas szinten vitelezte ki."

vagy az "helyes(ebb)", szabályos(abb), hogy

"...és ezt magas szinten kivitelezte."?

a "kivitelez" valójában nem volna igekötős ige, mert így épül fel:

kivisz -> kivitel -> kivitelez

"zárójelezve":

(kivitel)+ez / és nem ki+(vitelez)

ugyanakkor a beszélők valóban sokszor igekötős igeként használják:

ennek a jelenségnek az az analógiás hatás lehet az oka, hogy benne van a magyar nyelvérzékben, hogy a fókusznak meg kell előznie az igét.

a kirándul még egy nevezetes speciális eset, mert ott pedig fordított a folyamat: a jelentés (~'túrázás’) annyira eltávolodott az eredeti jelentéstől (‘valami hirtelen kimozdul a helyéről’), hogy a mai nyelvérzékünk már nem elemzi igekötősként, és ezért ma már többségében azt mondják, hogy „holnap nem kirándulunk”, és azt már ritkán – legtöbbször csak viccből – mondják, hogy „holnap nem rándulunk ki”.

[Egy érdekesség 1964-ből, amely még a kirándul szónak egy korábbi, más állapotára utal (szigorú „nyelvművelői”, sőt „nyelvőri” hangnemben):
http://real-j.mtak.hu/6030/1/MagyarNyelvor_1964.pdf#page=231

„Hogy is vagyunk a kirándul igével? Ebben a ki igekötő, akárcsak a felmegy, elmegy igében a fel vagy az el, hiszen van rándul igénk. Ezt nem mondhatjuk: lebbezek, de ezt már igen: Holnap a hegyekbe rándulok, s így is jó, igekötősen, csak egy kicsit mást jelent: Holnap kirándulok a hegyekbe. Más igekötővel is járatos a rándul: Fel-felrándult rokonaihoz Pestre. Le-lerándult rokonaihoz vidékre. Természetesen el is válhat a kirándul, felrándul, lerándul igekötője, mint az elmegy stb. igéé: nem rándul ki, ő rándul ki, ne rándulj ki, oda rándul ki; nem rándul föl, ő rándul föl, ne rándulj föl, oda rándulj föl; ki nem rándulna, ki sem rándulna; stb. Nem beszélhetünk emígy: Holnap nem kirándulok. Holnap ne kirándulj!

Ne tévesszük össze a kirándul-t a kifogásol, kivételez, ellenőriz (eleinte ellenőröz volt!), ellensúlyoz igével; ezek ugyanis olyan igék, amelyek a kifogás, kivétel, ellenőr, ellensúly főnévből keletkeztek a -z igeképzővel. Azért nem mondhatjuk: fogásold ki, vételezz ki, őrizd ellen, súlyozd ellen; így mondjuk helyesen: ne kifogásold, ne kivételezz senkivel, ellenőrizd, ellensúlyozd.” ]

ellenőriz -> nem őriztem ellen

ez a kivitelezhez hasonlít, mert eredetileg nem az őrizből jön, hanem az ellenőrből

ami vitás:

előfeltételez = elő + feltételez vagy előfeltétel + ez?

sőt: feltételez = fel + tételez vagy feltétel + ez?

"én ezt nem tételezem fel" (feltesz -> feltétel > feltételez)

vagy "én ezt nem feltételezem"? (tétel -> tételez > feltételez)

mindkettő hasonlóan jól hangzik...

a kivitelez nem magyarázható két irányból (szemben a feltételez-zel), de ettől még ha használják – még ha analógiás hatásra is –, akkor létezik, nem mondhatjuk, hogy helytelen.

34:40 Kelemen László:

  • a cunami szó pozitív összefüggésben való használata

(a 2004-es szökőár után futótűzként terjedt el a szó)

pl. szeretetcunami, boldogságcunami

hogy lehet így használni? – ha használják, akkor lehet.

de az régi jelenség (és mai is), hogy negatív dolgokat használunk akár pozitív értelemben, pl. fokozásként, ilyenkor már kiürült a szó negatív tartalma, "iránya", és csak a szó "ereje" maradt meg. pl.:

"borzasztóan jó"

"futótűzként terjedt a jó hír"

"viharos éljenzés"

"lavinaként..."

"vírusvideó"

"földcsuszamlásszerű győzelem a választásokon"

42:35 Tardos Jolán:

  • miért van két formája egyes szavaknak?

papír – papiros

térdel – térdepel

golyó – golyóbis

miért vannak ezek? mi az a plusz szótag? van neve a nyelvészetben?

érdekes példák (és nem sok közük van egymáshoz); a szavak történetileg nyilván összefüggnek, de nem mindet tudjuk megmagyarázni.

– papír/papiros: történeti magyarázata van, különböző nyelvekből érkezett a két forma: papír a németből, papiros a latinból;

– golyó/golyóbis: népetimológia v. kontamináció (golyóbis a latin glóbusból);

– térdel/térdepel: nem teljesen csereszabatos, pláne képzett, illetve igekötős formáiban (rátérdel, térdeplő).

a két változat szakszerűen: "szabad váltakozás" (jöjj/gyere, kutya/eb), de ennek a plusz szótagos formának nincs külön neve.

47:05 Prókai Judit:

  • az egyénnek egészségi vagy egészségügyi problémái lehetnek?

szinonimaként használják, pedig elvileg mást jelentene, mégis bizonyos okokból a használatban "átfolynak" egymásba.

volt már róla szó a műsorban is:

[link lesz.....]

a facebookon is:

18.12.26: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2034305706624134/
19.01.06: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2050645754990129/
19.02.10: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2102421839812520/
19.06.21: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2310008469053855/

az ügyet gyakran használjuk a "dolog" helyett:

"pénzügyi problémáim vannak"

"szívügyi problémáim vannak"

"lakásügyben megoldódott a helyzet?"

(a másik irányban persze kevésbé rugalmas: pl. az egészségügyi reform helyett nem megy az egészségi reform)

2019. január 30.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190130.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:00 Anna nyugdíjas tanárnő:
    a vállal ige jelentésváltozása(?)
    „.... nem akart már több utód vállalására vállalkozni”
  • 04:40 Pavlovics Mirkó:
    az új / ujj két különböző jelentésű szó, de ha ugyanúgy ejtjük, akkor miért kell különbözőképpen írni?
  • 09:10 Gigi:
    a nagyszülők megnevezése sokaknál nem mama/papa, hanem nagymama/nagypapa
  • 14:00 Tompa Krisztián:
    Pontosan mit jelent a suksükölés?
    az a suksükölés, amikor mély hangrendű, t végű igéknél a kijelentő és a felszólító módban ugyanazt a formát használják (amit a standardban csak a felszólító módban használnak).

    Wiki: „Arra utal, amikor a ‑t végű igék határozott (más szóval tárgyas) ragozásának kijelentő módját a felszólító módnak megfelelő alakokkal képezzük a nem -t végű igékkel azonos módon. A felcserélt alak rendszerint az egyes szám 3. személyben vagy a többes szám bármelyik személyében merül fel.
    Az ‑st végű és a magánhangzó + t végű igék ilyen ragozását nevezzük suksükölésnek (pl. kifest ~ *kifessük, a standard nyelvhasználatban kifestjük), az ‑szt végűekét szukszükölésnek (pl. elfogyaszt ~ *elfogyasszuk, a standard nyelvhasználatban elfogyasztjuk), az egyéb mássalhangzó + t végűekét, valamint az ‑ít végűekét pedig csukcsükölésnek (megért ~ *megértsük, a standard nyelvhasználatban megértjük).
    Ugyanúgy előfordulhat a suksükölés a ‑hat/‑het vagy az ‑at/‑et, ‑tat/‑tet képzővel alkotott igéknél is: kijelentő módban *megcsinálhassa helyett megcsinálhatja, *megcsináltassa helyett megcsináltatja, *megírassa helyett megíratja a javasolt alak.
    Ez a jelenség meglehetősen elterjedt a mai magyarban. A suksükölés közismertségénél fogva valamivel ritkább (legalábbis többes szám első személyben, ahol konkrétan ez a rag szerepel), a szukszükölés és a csukcsükölés azonban továbbra is közkeletű.”

    suksükölés: nem szeressük, nem tudhassuk
    szukszükölés: ossza, halassza, szétosszuk,
    csukcsükölés: magas hangrendűeknél
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Suks%C3%BCk%C3%B6l%C3%A9s,_szuksz%C3%BCk%C3%B6l%C3%A9s_%C3%A9s_csukcs%C3%BCk%C3%B6l%C3%A9s


A szukszükölés kevésbé van megbélyegezve.

  • 35:50 Geszti Tamás:
    Megbeszélésre javasolja az „eredő” kétféle jelentését
  • 42:00 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    Ön vagy maga? Van-e valami szabályosság abban, hogy előtagként melyiket használják?
    Magatehetetlen, de önálló, öntevékeny, de magára hagyott
    stb.

BM: Vö. Müller Péter Sziámi:
„Maga biztos nagyon magabiztos
Önnek meg öntudata van
Csak Te vagy a világon
Csak Te vagy ennyire annyira bizonytalan?”

2019. február 6.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190206.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 0:10 Jobbágy Tibor:
    témajavaslata: „beszédhibák”: retorikai, hansúlyozási, hanghordozási hibák…
    ezek nem beszédhibák, talán nem is hibák…
  • 07:00 Kis Ádám:
    a kiejtés és a helyesírás kapcsolatáról:
    – amikor még cz-vel írták a c hangot, akkor a latin jövevényszavakban sima c-vel írták, épp ez segített megkülönböztetni, hogy melyik esetben nem k-val ejtendő
    – miért van nálunk g betű a gy hangban?:
  • 11:40 Kis Ádám:
    Előzmény: 19.01.23 / 25:05 – a kirándul igekötője elválik-e
    Mikszáth „Jókai Szegeden”: „    Ma korán reggel a királyi biztos és tanácsosainak kíséretében az Öthalomra rándult ki a nagy író, de nem találta a helyet érdekesnek, talán azért mint mondá, mert ott egy tudós (Varázséji) mutogatta a tájékot.”
  • 13:10 Kőris Imre:
    Előzmény: ?? – kirándul igekötője elválik-e
    javasol egy tesztet az igekötők elválására:
    ha már nem elváló, akkor lehet elé (új) igekötőt tenni, pl.: elkirándul,
    egy időre kivelvételiztettem magam; átfelvételizett a teológiára; 25 embert lefelvételiztettünk
  • 17:00 Fenyvesi Katalin:
    Előzmény: ?? – igekötő elválása/el nem válása
    Elgondolkodott ő is ezen – bár nem jutott igazán jó megoldásra.
  • 19:30 Kovács Ágnes Dóra:
    Előzmény: 19.01.30 / 09:10 – a nagyi csak a nagymama becézése lehet, a nagypapáé nem
    Ők megpróbálták szimmetrikusra faragni: náluk a nagymama Nagymi, a nagypapa Nagypi lett

2. rész – Új kérdések:

  • 20:50 Almuska Éva:
    egy örökzöld: miért lett divat mostanában a „valahány óra magasságában”?
  • 24:20 Juhász Nagy Ágnes
    „Az emberek szomjúhozzák az igazságot”
    honnan jön ez az ige?
    https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=cfde1534-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e
  • 26:40 anonim:
    beküldték az alábbi Jókai Anna-anekdota:
    https://www.facebook.com/tibor.barany.5/posts/10210007657404219
    „A tavalyi göteborgi könyvvásáron történt. Egy panelbeszélgetés során arra a kérdésre, hogy miben különleges a magyar irodalom, a hazánkat képviselő Jókai Anna a következő gondolattal ajándékozta meg a közönségét: a magyar nyelv gazdagabb, mint más nyelvek. Hiszen az angollal ellentétben, magyarul nem csak az az egy szó van a helyváltoztatásra, hogy "go"...
    – ...magyarul haladunk, süvítünk, ballagunk, poroszkálunk, lépkedünk, őgyelgünk…
    A beszélgetés egy pillanatra leállt, a magyar résztvevők zavartan néztek maguk elé. Végül az angol tolmács törte meg a csendet, aki blazírt arccal lefordította Jókai Anna szavait.
    – ...In Hungarian one proceeds, whooshes, trudges, ambles, treads, saunters…”
    (ugyanez, egy hosszabb listával kiegészítve:
    http://ajanlom-budapest.hu/honvagy-ismeros-helyek/gazdag-szokincs )
  • 33:40 Kollár Emőke:
    a „valamilyen valamijű” kifejezéseket egybe vagy külön kell írni?
    erre van egy teszt: hogyan képezzük a középfokot:
    mindenkinél hosszabb életű vs. mindenkinél hosszúéletűbb
    nincs nála nagyszájúbb nő vs. nincs ennél nagyobb szájú üvegem
    (ennyire nem egyszerű a helyzet, de ökölszabálynak jó lehet, talán…)
  • 41:20 Szegi Ádám:
    Miért tekintik a szótárírók két külön igének azokat az igekötős és igekötőtlen igepárokat, amelyek ugyanazt jelentik (vagy legalábbis jelenthetik)
    pl.: mikor érkezik a testvéred? / mikor megérkezik meg a testvéred?
    nem szeretnék késni / nem szeretnék elkésni
    János az asztalnak ütközött / János nekiütközik az asztalnak

2019. február 13.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190213.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 0:10 Tőzsér Zsóka:
    Előzmény: 19.01.23 / 42:35 – kétféle formában létező szavak: térdel / térdepel
    A Cz–F szótár szerint van ezek között jelentésbeli különbség (a térdepel hosszabb időtartam, ld. ott).
    KL: a Cz–F szótárral nemcsak az a baj, hogy régi, hanem hogy a szavak magyarázata, visszafejtése nem elég tudományos, sok a spekuláció, találgatás, hasra ütés, hasonlóság alapú rokonítás…
    TZS: érdekes a szó elemekre bontása, és a rokon(nak vélt) címszavak elolvasása
    KL: hát éppen ezekkel van a gond…
    NÁ: a Cz–F-t ne tessék használni, de érdekességnek jó, mint egy régi térkép, vagy régi orvosi könyv…

    KL: eszembe jutottak p képzőt(?) tartalmazó szavak (ülepedik, állapodik, csillapodik, telepedik…)
    érdekesség, hogy ez az igeképző létezett régről, és a nyelvújításkor elkezdték főnévképzői funkcióval terjeszteni, pl.: tér > terep, szerep, szél > szelep
    Az etimológiai szótár szerint ez az ősi p képző mozzanatos volt, bár ez kérdőjeleket vet fel, és ráadásul a térdel/térdepel esetében éppen fordított funkciót jelenti, mint amit a szótár ír (vö. a térdepel hosszabb időt jelent)
  • 11:10 Tőzsér Zsóka:
    Előzmény: 19.01.23 / 02.30 – NÁ az alkuszról azt mondta korábban, hogy már régies és kiment a divatból, erre írták múltkor hozzáértők, hogy ma is él, és használatos a szakmai közegben
    TZS további magyarázata: az ügynök a cég képviselője, az alkusz viszont az ügyfél megbízottja
  • 14:50 Tőzsér Zsóka:
    Előzmény: 19.01.23 34:40 – cunami (szökőár)
    Szerinte is 2004. dec. óta terjedt el a szökőár helyett a cunami kifejezés.

szóbakerült:
Aradszky László: Forgószél

zene: https://youtu.be/6Nwwt96vK_8
szöveg: https://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/93913/aradszky-laszlo/forgoszel-zeneszoveg.html
Forgószél
sodort a karjaimba tán,
úgy jöttél,
mint nyári nap vihar után.

2. rész – Új kérdések:

  • 16:10 Konkoly Gabriella:
    Kollégiumtűz után azt mondták a hírekben, hogy az épület használhatatlanná vált. Nem lenne jobb a lakhatatlan?
    Nem látunk olyan jelentős különbséget, ami miatt az eredeti rossz lenne.
  • 17:00 Turi Tímea::
    „Egy szegény koldusasszonyt elkergetett, és becstelennek nevezte.”
    Nem úgy kellene, hogy „és becstelennek nevezETT”

23:30 [SZÜNET]

  • 23:40 Ádám:
    Szükség lesz egy új szóra: ha majd lesz elektronikus közl. jegy, akkor érintéssel kell érvényesíteni. Erre
    (lehet hangutánzás/hangulatfestés: cupppantás, áthallás: klikkelés)
    Hirdessük meg a műsorban, mert a BKK (Ádám szerint) nem fog kitalálni egy jó szót erre.
    KL: Kérjük, ne felejtsenek el érinteni! Kérjük, ne felejtsenek el cuppantani! Ne felejtsenek el csippenteni!...

    Várjuk hallgatóink ötleteit is!

    Szóba került a kukac jel, ami szintén furcsa volt eleinte, aztán megszoktuk.
  • 28:20 Gimes Katalin:
    A páros testrészeket sokszor egy egységnek tekinti a magyar nyelv, és hagyományosan egyes számot használ. Mostanában sokszor többes számot használnak. Ez angol hatás? Ez egy változás, amit el kell fogadni?
    NÁ: Nem angol, ez nagyon régi jelenség, régi irodalmi művekben is így van. Ha idegen hatás, akkor inkább német.
  • 35:50 névtelen hallgató:
    Kérése, hogy foglaljuk össze, amit az iskolában tanultunk: az időmértékes verselésnél hogyan is van a hosszú/rövid szótag?
    – ha hosszú a mgh., akkor hosszú a szótag (ún. „természeténél fogva hosszú szótag”);
    – akkor is hosszú, ha két msh. (vagy hosszú msh.) követi a mgh.-t;
    – a maradék esetben (vagyis rövid mgh.+ egy msh.) rövid a szótag

    pl. kalap: az első szótag biztos rövid (rövid, nyílt szótag),
    a második szótag attól függ, hogy mi jön a p után:
    ha msh. jön (akár toldalék, akár összetételi tag, akár új szó), akkor hosszú szótag (ún. „helyzeténél fogva hosszú szótag”).
    az időmértékes versben

    hexameterre példa:
    „Osztánn háromszor veri meg Lúdas Matyi kendet!”
    verslábakra bontva, skandálva:
    „osztánn három szorveri meglú dasmatyi kendet”
    A kérdezőnek problémát okoznak a kettős (hosszú) mássalhangzók, ezeket ő rövidnek érzi.
    KL, NÁ: ebben téved, ezt nem jól látja, nem jól hallja. Valószínűleg a hangsúlyozással keveri össze a szótaghosszúságot.

    A kérdező megfigylése, hogy nyelvileg nem ugyanaz, hogy házal vagy házzal, de időmérték szempontjából ugyanolyanok. – Így van, verselés szempontjából nincs „extra hosszú szótag”, csak kétféle van: hosszú és rövid.

    Magyarban nem sok szerepe van a szótaghosszúságnak, de van sok nyelv, ahol ez fontos, pl. az angolban, latinban, arabban a hangsúly helye függ attól, hogy melyik szótag hosszú, melyik rövid.

2019. február 20.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190220.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 0:20 névtelen hallgató:
    Előzmény: 19.02.06 / 26:40 – tévedés, hogy a magyar nyelv különleges lenne
    Mi a véleményük ennek fényében az É. Kiss Katalin interjúról.
    [ebből egy részletet bemutattak a műsorban]
  • 12:50 téma a Fb-csoportból:
    19.01.26:     https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2080367665351271/
    skandalum vs. skandallum
    hasonló, ingadozók még:
    ventilátor/ventillátor
    pantaló/pantalló
    porcelán/porcellán
    csembaló/csemballó
    kolera > korela/korella
  • 23:20 többen írtak korrekciót
    Előzmény: ?? – secko jedno ‘mindegy’
    eredete: szlovák: všetko jedno
  • 16:00 Nógrádi Berci
    Előzmény: 19.02.13 / 17:00 – igeragozás átcsapása határozatlanból határozottba
    (pl. egy koldusasszonyt elkergetett és becsmérelt / …és becsmérelte)
    NB: a tévében hallotta: „egy marék tofut felkockázunk, és beletesszük a lábosba.”
    Mi történik közben szegény tofuval, hogy határozatlanból határozottba vált a rá vonatkozó ige?
    Ugyanaz a kettősség, mint a múltkori eset.
    NÁ: én is gyűjtöttem egyet, amelyben három ige is van:
    „egy fej hagymát lereszelünk és megpirítunk, majd beletesszük a szószba.”

2. rész – Új kérdések:

  • 33:20 Emőke:
    új szerkezet: Hoggyal kezdődik a mondat, de főnévi igenév van benne.
    „Az a legnehezebb, hogy mindenkinek őszintén megmondani, hogy mi a dolga.”
    két mondatszerkezet összekeveredése, elegyedése (kontamináció; angolul blending):
    „Az a legnehezebb, hogy mindenkinek őszintén megmondjam/juk, hogy mi a dolga.”
    „Az a legnehezebb, ha mindenkinek őszintén meg kell/akarom/akarjuk mondani, hogy mi a dolga.”
  • 41:00 Boros Jenő:
    „a Tisza rendszere”
    Egy professzor mondta, tehát egy híres, már nem élő személy neve elé tett névelőt.

    Van, ahol a birtokos jelző elé is tesznek a birtokra vonatkozó névelőt, ugyanúgy, mint a minőségjelző elé.

2019. február 27.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190227.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:00 Kulcsár Dalma kérdése: mit jelent a suksükölés? – értsük

(Másik hallgatói felvetés: Igaz-e, hogy elöl képzett igék esetében kevésbé van suksükölés, mint hátul képzett igék esetében? – ez csak optikai csalódás.)

suk-sükölés: tárgyas ragozás + j toldalékeleme ugyanúgy viselkedik, mint a felszólító mód „j” toldalékeleme, nem használja a „tjuk, tjük” elemet

Gergely tanár úr, latintanár (Nádasdy): Lássátok gyerekek, milyen érdekes a latin nyelv! . Nem pedig „Látjátok gyerekek...” – ez viszont inkább kérdés lett volna, az eredeti inkább felszólító mód (Nem biztos,hogy Gergely tanár úr felszólító módot mondott)

K.L. volt egy konferencián, ahol határontúli magyarok nyelvéről volt szó – a szlovákiai magyarok, palóc nyelvjárás is „suk-sük-öl”, nekik ez az anyanyelvük

Aki nem suk-süköl, annak is vannak szavai, amit suk-sük formában használ pl. „Lássa, kérem” a „Látja, kérem” kijelentő módja helyett, ez az állandósult formája

Megjegyzés: a kisebbségi, külhoni magyarokat nem szabadna bizonyos nyelvhasználat (lásd suk-sük) miatt bántani, mert egyébként akkor inkább felhagyhatnak a nyelv-használattal

  • 10:35 Csontos Erzsébet: Shakespeare, Lear király kapcsán – „osztók” kérdése – régi, nem használatos múlt idő (elbeszélő múlt tárgyas ragozása), osztók = osztottuk
  • 14:25 Rácz Ilona: megélni-megérni ellentét kérdésköre, megéri: elél addig, hogy meglássa, de ma sokszor mintha „megélni”-t használnak helyette
  • 17:45 Tomi: „Baumgartner Zsolt: Egy teljesen új autót kell megtanulni számomra.” – kérdés boncolása – nyelvbotlás? „túlragozás”? (későbbi műsorban felmerült, hogy szórendi zavar)
  • 23:10 Dombai Róbert: a gyökelmélettel kapcsolatban – szótő, szó-gyök – a szótőnek van szófaja, a gyök a legkisebb szóelem, latin „reg” gyök (vezetés): regere, regnum, rex, magyarban: játék, játszik, forog, fordul, indul, indít

a „gyökelmélet” egy amatőr „fantáziálás”, hibái: – különböző nyelveknek közös eredetű gyökei lennének, nem adatolják az elméleteket (kör, karol, kerít, kar), nincs bizonyítás, – úgy gondolják, hogy a közös gyökök sok évezred során fennmaradnak és nem változnak meg (francia, finn példák)

  • 37:40 Balázs: tescózni, plázázni – igeképzés „Z” képzővel, mostanában sokszor hallani tulajdonnévvel („Sanyizni”, „Ildikózni”) – ez tényleg újdonság? a „Z”-képzés jelenthet mást is – a „Z” egy jolly joker jelző, sok mindent jelenthet (rádiózik, mozizik, tévézik, misézik, koncertezik, van ami többjelentésű, van, ami „blokkolt”)

2019. március 6.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190306.mp3

Műsorvezetőtárs: Schiller Mariann

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:40
    Előzmény: 19.02.13 / 23:40 – milyen szót lehet használni a kártyaérintésre
    Hanák Dávid: leggyakrabban: ”csippantás” (pl. pénztárban kártyával fizetéskor)
    munkahelyen becsippantok reggel, és kicsippantok este
    SchM: mi pittyentünk…
    Kovács Norbert: csipogás
    stb.
    felmerült: miért mély hangrendű a csippantás toldaléka? KL: vö. csipog
    Szeszlér Dávid: a Műegyetemen a „csippant” terjedt el.
    Hosszabb kitérő a „bizalmas diszarmóniára” (csekkol, dekkol, gründol, krenkol,
  • 13:20 Zsadon Béla:
    Előzmény: 19.02.27 Baumgartner („Egy teljesen új autót kell megtanulni számomra.”)
    ZSB: létezik sajtónyelvi babona, hogy a nak/nek túl van használva, és számára/részére
    sokan mások írták: a „számomra„ a „teljesen új autó”-hoz tartozik
    SchM szerint is ez utóbbi a helyzet
    KL: Igen, ezt mi (NÁ és KL) félreértettük.
  • 16:10
    Előzmény: 19.02.20 / 12:50 – sok latin eredetű szó, amelyben rövid l volt, hosszú l-lel mondják/mondták (pl. ventillátor, skandallum, porcellán),
    Guszti: szerintem a 11. kiadásban változott meg sok latinos szó helyesírása hosszú másslhangzója rövidre, a kiejtési tendenciák miatt

házi feladat volt példákat írni arra, hogy latinban eredetileg hosszúval volt, de ma rövidnek ejtjük, ez sokkal ritkább.
Trencsényi László válasza: rebellio ‘lázadás’ → magyarul ma főleg ribillió, de van sok példa (irodalomban is) rövid l-es használatra: „ribilió”

2019.03.07 https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2140509829337054/

  • 22:20 Kis Ádám:
    Előzmény: 19.02.27 /     00:00 – suksükölés
    KÁ: a leghíresebb suksükölés, a Cyranóból:
    „CYRANO
    (rendíthetetlen nyugalommal)
                           Ez az egész?
    A VICOMTE
                                   De…
    CYRANO
                                           Lássa,
    Ez szimplán hangzik... Így nincsen hatása!”
    SchM: Valószínű, hogy ez inkább felszólító mód…

[szünet]

Új kérdések:

  • 24:50 Demcsik László:
    „Magyarázom a bizonyítványom”
    „magyar” → „magyaráz”: más nyelven is van ilyen?...
    (plusz Örkény-egyperces megemlítve:
    NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE!
    http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#50
    („magyarni”, „magyarhatsz”)

DL: hasonló: „magyarul”, „magyarán” (olyan értelemben, hogy összefoglalásképpen, magyarázatképpen)

  • 27:40 Tóth Balázsné:
    1951-es jegyzőkönyv:
    "A kétnembeli betegek egymástól elválasztvák, felügyelet alatt tartvák"; „a szemek csukvák”
    tehát régen volt többes száma a határozói igenévnek

TBné: Mikor és hogyan alakult így ez a változás?
KL: utánaolvasott: ez nem egy ősi dolog, hanem csak a 19. sz. közepén jelent meg szépirodalmi divatként, kicsit elterjedt, de aztán viszonylag hamar el is halt.

„László Kálmán
2019.02.08
Ez az MTA-mizéria remek alkalmat nyújt a _politizál_ ige szemantikájának és pragmatikájának megfigyelésére. Hiszen abban, ami történik, a legkülönbözőbb pártállásúak vannak érintve, és nyilatkoznak is róla, de persze megpróbálnak nem _politizálni_. Próbálom követni, hogy mit értenek ezen. Eddig pár tanulságot sikerült levonnom:
1. Az még nem _politizálás_, ha felháborítónak, tűrhetetlennek, esetleg nemzetellenesnek nevezed azt, amit Orbán (Palkovics) csinál.
2. Az már _politizálás_, ha szóba hozod, hogy van-e bármilyen viszony a mostani eljárás és a kormányzat egyéb viselt dolgai között.
3. Az is _politizálás_, ha az eljárás felelőseit keresed, pláne ha megnevezed őket (és, bár erre nincs bizonyítékom, talán az is _politizálás_, ha elküldöd őket a picsába).
Szóval eddig annyit értek a dologból, hogy ha okokat, párhuzamokat vagy felelősöket keresel, magyarul gondolkozol rajta, az a _politizálás_. Amíg nincs benne gondolat, addig nem politizálás. Ja, és (bár erről nem most bizonyosodtam meg), ha a kormány pártját fogod, az sem _politizálás_, csak ha szembehelyezkedsz vele.”

Ágoston: művészek esetében is: ha a kedvenc, mi oldalunkon lévő művészünk politizál, azt nem vetjük a szemére, ha az ellenoldali művész teszi, akkor ő ne politizáljon.

KL: hasonlóan többféle megítélés alá eső szó: „propaganda”

  • 41:20 Avarosi László:
    Kit nevezhetünk a nyelvhasználata miatt sznobnak?
    nehéz kérdés…
    szóba kerül:
    sznobság: magasabb presztízsű csoporthoz igazodás;
    idegen szavak „félrehasználása” (Karinthy: az idegen szavak használatához nagy szerencse szükségeltetik)
    „történet”
    modorosság (manírosság): színészetben: szűk az eszköztára, és folyamatosan használja, jellemző rá; nyelvben is talán hasonló, megszokott fordulatok (túl)használata…
  • 46:50: „5 óra magasságában”, „dél magasságában”: épp a megszokottból próbál kilépni, de mégsem egy eredeti, hanem egy elcsépelt fordulat, itt talán az is fontos, hogy hosszabb...

2019. március 13.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190313.mp3

Hallgatói kérdések
Műsorvezetőtárs: Schiller Mariann

  • 00:55 KL egy Qubit-cikket ajánl figyelmünkbe:

https://qubit.hu/2019/03/06/a-nyelvtani-nemek-megkulonboztetese-arthat-a-nok-boldogulasanak
Van-e összefüggés (vagy legalább korreláció) a nők társadalmi helyzete, egyenjogúsága, hátrányos megkülönböztetésének mértéke, és a között, hogy az adott ország nyelvében van-e hímnem/nőnem megkülönböztetés?

– Kérdés, hogy ha van korreláció, akkor tényleg van-e közvetlen összefüggés, vagy csak távoli kapcsolat / közös ok?...

– Egy másik kérdés, hogy a legnagyobb ilyen területek (pl. Dél-Amerika, orosz-közeli területek, arab világ...) által "torzított" statisztika nem okozza-e, hogy téves következtetésre jutunk?...

– Időben is igazolható-e ez (akár visszafelé nézve, akár a jelent/közeljövőt figyelve): együtt mozognak-e ezek a számok, vagyis akár a nők helyzetének, akár a nyelvnek a változása okoz-e bármi változást a másik vizsgált mennyiségben?... (Avagy ez csak egy "pillanatfelvétel" érdekessége?)

Ugyanakkor sokszor felmerül, hogy az anyanyelv hat a gondolkodásunkra – ez akár támogathatná is a vizsgált feltételezést (mármint hogy a különböző anyanyelvű emberek eltérően gondolkodnak a világról, így nyilván különbözően is viszonyulnak), de a fene tudja, hogy ez pont erre is igaz-e...

Ezzel kapcsolatban KL emlékeztet egy vizsgálatra:

A „híd” szó mellé mellékneveket kellett választani, és szignifikáns (sőt látványos) különbség volt a spanyol és német ajkúak között: a spanyolok több férfias, a németek több nőies mellékneveket választottak (annak megfelelően, hogy a nyelvükben milyen a nemű a híd szó).

ld.: https://hvg.hu/kultura/20181107_Tudta_hogy_a_nyelv_amit_beszel_befolyasolhatja_ahogy_a_vilagrol_gondolkodik
A fenti cikk említése a Szószátyár Fb-csoportban:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1966047483449957/

Ide kapcsolódhat még a színek megkülönböztetése, a színskála felosztása a nyelvekben. Ez is egy példa arra, hogy a körülmények, a kultúra, a szokások hogy hatnak a nyelv alakulására...

Így akár igaz is lehetne a nőkre vonatkozó vizsgálat következtetése.

Mindennek ellenére KL szilárd meggyőződése, hogy ez véletlen egybeesés, nem ilyen közvetlen a kultúra hatása a nyelvre.

  • 16:13 Egy korábbi műsor (19.02.20) alapján visszatérve a személynevek elé tett névelőhasználatra, pl.: "a Tisza Kálmán rendszere"

A keleti nyelvjárásban a birtokos szerkezet elé is kiteszik a névelőt (akkor is, ha személynév van benne), eltérően a standardtól. Természetesen itt a birtokra vonatkozik a névelő, a birtokos csak egy jelző, amely "beékelődik” a névelő és birtok közé, hasonlóan a többi jelzőhöz: a piros labda; a három könyv.

Ennek a speciális névelőhasználatnak a még speciálisabb esete a személyes névmásoké, ahol mindig ott a névelő, nincs benne nyelvjárási eltérés, vagyis mindenki így mondja: "az ő kutyája", "a mi házunk".

Sch.M.: a régi irodalomban is sokszor lehet találkozni ilyennel, pl. A Pál utcai fiúk: az első oldalakon fel van sorolva egy csomó gyerek neve, végig névelővel. Ez azért is érdekes példa, mert ötödikben veszik a gyerekekkel, pont amikor egyébként gondosan megtanítják nyelvtanórán, hogy személynév elé nem teszünk névelőt....

[BM megjegyzése:

Enyhítő – sőt, inkább mentő – körülmény, hogy ez a rész a fiúk párbeszédében hangzik el, és szándékosan beszélt nyelvi (amit a megfogalmazásban más is jelez, pl. a "Múzium", a sok "És"-sel kezdődő mondat stb.). Ha a regény többi részében is megfigyeljük a névelőt követő személyneveket, akkor azt láthatjuk, hogy kizárólag birtokos szerkezetekben fordul elő (az "a Tisza rendszeré"-hez hasonlóan), pl.:

"A kis piros-zöld zászlót, amelyet a Csele nővére varrt, magával vitte."

"Mert tudni kell, hogy a könyvben egyéb se volt olvasható, mint a Nemecsek neve."

"Kolnay azt mondta, hogy a Barabás kalapja nem jó, mert zsíros."

"Kende viszont azt állította, hogy a Kolnay kalapja még zsírosabb."

"A markába nyomták a Weisz ceruzáját"

"Aztán a közlegény összeszedte a cédulákat, és beledobta valamennyit a Csele kalapjába. Mikor a Csele kalapját körülvitte, oldalba lökte Barabás Kolnayt."

"Ha már a Csele kalapja is zsíros, akkor már igazán vége a világnak."

"Az összegyűjtött cédulákat Boka olvasta fel, és mindeniket átadta a mellette álló Gerébnek. Tizennégy cédula gyűlt össze. Sorba olvasta: Boka János, Boka János, Boka János. Aztán egyszer azt olvasta: Geréb Dezső. A fiúk összenéztek. Tudták, hogy ez a Boka cédulája volt."

(Érdekes megfigyelni, hogy sok példában szerepel sima személynév is névelő nélkül, és ugyanott birtokos szerkezetben is, előtte névelővel – ez a következetesség is igazolja, hogy a szóban forgó nyelvjárási jelenségről van szó.)

Egy érdekes "kivétel": a kutya ebből a szempontból nem (/sem) számít személynek, névelőt kap (pedig nem birtokos):

"A tót volt. Ott állt, pipával a szájában, vigyorogva. Mellette a Hektor."

Hasonló példákról lentebb is lesz még szó...

– a szerk.]

A hallgatók észrevétele a témához:

  • Kulcsár Dalma felvetése: "a személynévhez hasonlóan a névelő más tisztelettudó birtokos szerkezetekben is regiszterfüggő lehet, pl.: (az) anyám"

Meglátogatom anyámat. / Meglátogatom az anyámat.


Ez egy olyan eset, amikor nincs kitéve a birtokos (pedig van), és a műsorvezetők nem hallottak még az említett jelenségről…
Az "anyám" talán speciális eset, és már a személynevet súrolja...(?) Talán abban a keleti nyelvjárásban, ahol a személynév elé nem raknak, ott ez elé sem raknak?... Nem tudjuk.

[BM kiegészítése:

Úgy tűnik, hogy ennek a felvetésnek valójában nincs köze a birtokviszonyhoz: helyette arra példa, hogy a személynév előtti névelő dilemmája ("Ismerem Pétert. / Ismerem a Pétert.") nemcsak nevek esetén jelenik meg, hanem egyéb "névszerű" megnevezések, pl. szülők megnevezése esetén is. Ekkor ott is elmaradhat a névelő – és gyakran nagy kezdőbetűvel is jelezzük a tiszteletet –, pl.: "Hívd ide (az) Aput!", "Ti milyen viszonyban vagyok (az) édesanyáddal?"

Ezek névelővel is rendben vannak, de névelő nélkül bensőségesebben és/vagy tisztelettudóbban hatnak.

Érdekes módon a rokonok közül szinte csak a szülőkre igaz ez, olyat nemigen mondunk, hogy *"Add oda húgodnak a játékot!", *"Holnap meglátogatjuk nagymamát."

Ide tartozhat még az az elharapódzó jelenség, amikor a "Miniszter Úr", "Polgármester Úr", "Államtitkár Úr" stb. esetén jelenik meg ugyanez a tiszteletkifejezés: a névelő eltűnik, és írásban nagybetűt kap (de akár szóban is...), erről hosszabb eszmecsere olvasható a Fb-csoportban:

19.03.12: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2146124165442287/

18.06.16: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1737849039603137/
és a helyesírási szabályzat is hoz példát ilyenre, ld.
https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#147

„Tisztelettel emlékeztetem Államtitkár asszonyt arra, hogy…”
sőt, már az előző kiadásban is volt ilyen, bár még ilyen zárójeles formában:

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#149
„Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár asszonyt arra, hogy…”

– a szerk.]

  • Kulcsár Dalma másik megjegyzése:

amikor köznevek a birtokok, akkor is kötelező kitenni ("az autónak a lámpája")
– (???)

  • 25:00 Somos András észrevétele: "a névelő itt nem a birtokos névelője, hanem a birtoknak a névelője."
    Igen, ez világos (bár a korábbi műsorban valóban nem lett hangsúlyozva).

Érdekes ezzel kapcsolatban, hogy ha a névelő a birtokhoz tartozik, akkor a standardban alkalmazott névelőtlen megoldás esetén hogy maradhat névelő nélkül "szegény" birtok?

[Ez arra egy újabb példa, amikor a nyelvi standardba a szabálytalan ("logikátlan") megoldást vesszük fel, és a "szabályos" – a rendszerbe illeszkedő – megoldás csúszik a nyelvjárási, tájnyelvi, "substandard" kategóriába. Korábban már említett példák: nákolás, suksükölés... – a szerk.]

SA az irodalomban találkozik ilyesmivel sokszor, pl.

Mikszáthnál „a Kozsehuba tervbe vett eljegyzése”

A Noszty fiú esete Tóth Marival.

http://mek.oszk.hu/00900/00948/

[A címben lévő névelő még nem ez az eset, de a regényben számtalan példát találhatunk még, következetesen így használja a szerző a névelőt, néhány példa:

"Ezért nem volt még tiszta munka sem a Kozsehuba tervbe vett eljegyzése, sem pedig a Noszty hadnagy felülkerekedése"

"Ha Noszty megkéri a leányt, legyen inkább a Nosztyé."

"a fődolog, hogy Velkovics a Kozsehuba pártján állt"

"Kozsehuba már eleget hallott a városban a Noszty pénzzavarairól"

"Éppen javában beszélt valamit, mikor a Vilma kisasszony szoknyáinak suhogására egyszerre minden szem az ajtó felé fordult. "

"Zsonglőrmutatványait vette elő, mindjárt első intrádára[2] elnyelte a Vilma kisasszony kesztyűit"

"A 9, 15 meg az 53 Maróthy szerint 77, jóval százon alul; a kosár tehát a Kopereczkyé."

"Ez a Vilma arcképe. "

"S nemcsak attól fél, hogy fizetni fognak, hanem a Noszty kisasszony jelenléte olyan háztűznézésfélét látszott jelenteni."

"Klobukné által ugyanis egy kosár mogyoróval kedveskedett Rozáliának délelőtt, de az azt üzente nagy gúnyosan, hogy ő nem mókus. Ez ütött szeget a Kozsehuba fejébe."

"unalmas volt neki most végighallgatni a Kopereczky széptevéseit, parlagi bókjait, vaskos tréfáit "

"Valami fő a Kopereczky fejében, meglássátok"

"Nosztynak első dolga volt megsürgönyözni a nagy hírt Kopereczkynek, mire hirtelen elterjedt egész Trencsénben, hol már eddig is szörnyülködtek az emberek a Kopereczky szerencséjén. "

stb.

Ezekre a példára is igaz, ami a Pál utcai fiúk-idézetekre állt:

sok példában szerepel sima személynév is névelő nélkül, és ugyanott birtokos is névelővel – ez a következetesség is igazolja, hogy a szóban forgó nyelvjárási jelenségről van szó.

– a szerk.]

  • 27:37 Illés Márton:

debreceni tapasztalatok alapján mondja, hogy abban a nyelvjárásban van különbség a birtokolt dolog élő / élettelen volta között:

"Nem láttam a Peti táskáját."

de:

"Ismerem Peti legjobb barátját."

KL-ék nem hallottak erről...

Szabolcsi Anna doktorijának fontos témája volt ez a keleti nyelvjárási jelenség, de – KL emlékei szerint – ilyen még ebben a dolgozatban sem szerepelt.

Ha ez így van, akkor nagyon érdekes, és ritka példa lenne arra, amikor a nyelv különbséget tesz az élő és az élettelen között.

  • 29:45 Bart Dániel

Miért illetünk tárgyakat személyes névmással?

Pl. az eladó egy boltban a ceruzahegyezőre:

"Ő ezt meg ezt tudja."

vö. cikk:

https://www.nyest.hu/hirek/szemelyes-nevmast-br-miert-hasznalnak-targy-megjelolesere?comments
Fb-csoporttéma:

2018. május 26.:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1726688097385898
2017. december 17.

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1560198087368234
és volt a műsorban is:

2017. december 27.

https://docs.google.com/document/d/1MJ2AS-QsxEeORnmJLt580WCt1Gm-Rok6ruw1QF0Z360/edit#heading=h.bah0g9lkdlqp

(És a fordítottja is létezik: időnként személyre mutató névmást használunk.)

Hogy miért? Olyasmiről lehet szó, hogy ezzel a megszemélyesítéssel "megemeljük" a portékát, jelezzük az áru kiváló minőségét, a "tiszteletünket" a kiemelkedő értéke iránt, egyszersmind a termék iránti bensőséges viszonyunkat is mutatjuk vele. :-)

Kicsit ehhez a megemeléshez tartozik, az Ön/Maga kötelező nagybetűsítése Sch.M. szerint modoros.

Sch.M. szerint megszólításban még rendben van, de a szövegben már nem kéne.

[A szabályzat a megszólításon túl a levél szövegében is "megengedi" a nagybetűt (és ezzel a névelő elhagyását), a fokozott tisztelet jelzésére a, ld.:

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#147
„(...)

Azokat a közneveket, névmásokat és névmási szerepű határozószókat, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük, például: Légy szíves, barátom, látogass meg bennünket! Arra kérem a polgármester urat, szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Melegen érdeklődött irántatok. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagy kezdőbetű is alkalmazható, például: Szeretném, Apám, ha nem értene félre. A legfőbb érdem az Önöké. Szeretnék mindig Veled lenni. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg, Igazgató úr, hogy soraimmal felkeresem! Tisztelettel emlékeztetem Államtitkár asszonyt arra, hogy... stb.”]

Az is „megemlés”, hogy az "asszony" eredetileg azt jelentette, hogy fejedelemnő, de később ennek a szónak a használata terjedt ki a férjezett nőkre, illletve ma már megszólításban minden felnőtt nőre.

KL: ne keverjük össze ezt a személyes névmást egy másik kérdéskörrel:
hangsúlytalan helyzetben sokszor élettelenre is a személyes névmás haszálatos, pl. "elrabolták a gyémántokat, és elrejtették őket."

Továbbá egy harmadik eset, amelyről szintén volt már szó korábban:

"a bank, aki...", "a párt, aki...", "a rendőrség, aki..."

ez metonímia, kvázi megszemélyesítés, melynek oka, hogy sokszor olyan cselekedeteket társítunk a cégekhez, személyekhez, testületekhez, intézményekhez, olyan állítmányokat teszünk melléjük, amelyek a fejünkben emberi tevékenységként élnek, pl. „úgy döntött”, „elhatározta”, „bejelentette”...

volt korábban is:

2017. december 27.

https://docs.google.com/document/d/1MJ2AS-QsxEeORnmJLt580WCt1Gm-Rok6ruw1QF0Z360/edit#heading=h.bah0g9lkdlqp

  • 36:48 szintén egy korábbi téma:
    Előzmény: ?? – előre/hátra/vissza

miért mondjuk, hogy "hátra van még valamennyi", arra, ami nem is mögöttünk van, hanem előttünk?

ennek kapcsán:

DCS: kalendárium: az előttünk levő idő hátul van,

de ez igaz egy tetszőleges könyvre is: ami még előttünk áll – vagyis amit hátra van –, az a könyv hátulja felé van.

Lehet, hogy ebben magyarázatban lehet valami, de nem tudjuk.

Ide kapcsolódó probléma: az "előrelapozás" vajon mit jelent: visszalapozást vagy továbblapozást (hátralapozást)?... (mindkettőt)

Sch.M.-nél egyértelműen visszalapoz (az elejére) / előrelapoz (a vége felé).

A keveredés, illetve a kétértelműségek fő oka az lehet, hogy az előre ~ elejére túlságosan hasonlít (sőt, közeli rokon, szinte ugyanaz),

és ugyanígy a hátra és a vissza is hasonló értelmű...

[ugyanez a probléma a magnókazettás időkben is fennállt: az "előretekerés" mit jelent?... ha az ellentéte a visszatekerés, az segít;

de a visszatekerés lehetett hátratekerés – vagy akár előretekerés is(!) –, és az ellentéte lehet továbbtekerés...

– a szerk.]

kapcsolódó FB-posztok:
2018.12.13: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2015695455151826/

2021.12.11: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/4683652305022781/

  • 40:06 Sugár Kristóf:
    Az irodalomban miért van "az összes versei", "összes elbeszélései", "összes művei"?

Ez egyszerűen egy hagyományos forma, megmaradt fosszíliaként, nincs különösebb magyarázata (ugyanazt jelentené egyes számmal is).

Pontosabban SchM szerint talán nem is ugyanazt jelenti, hiszen az "összes művei"-ben van egy olyan jelentéstöbblet, hogy egy lezárt életművet jelent, van benne egy emelkedett szomorúság, hogy már nem is lesz több...

A hallgató felvetése, hogy az "összegyűjtött verseiből" rövidült-e?

Nem, egy régi forma, ami régebben szélesebb körben volt szokás.

Hasonló "minden"-nel képzett szerkezet, erre is vannak "fosszilis" többesszámú példák:

mindenszentek, minden oroszok cárja, minden világok legjobbika;

vö. https://nevmasblog.wordpress.com/2015/04/30/minden-oroszok-carja/
sőt számnévvel is:

három királyok, Három szabólegények, a három nyulak...

(további "logikátlanságok":

a kettek, a hármak, az ötök, a hatok, a V4-ek...

"a Beatlesek"...)

ld. pl.:

2019.01.09

https://docs.google.com/document/d/1MJ2AS-QsxEeORnmJLt580WCt1Gm-Rok6ruw1QF0Z360/edit#heading=h.ld38r7n6gucc
kapcsolódó FB-posztok pl.:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2056648367723201/
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1595010207220355/

  • 44:00 Sugár Kristóf: Miért használjuk a "faji megkülönböztetés” szót, amikor az ember egyetlen faj?

Ez nem nyelvi kérdés, de a válasz:

Azért, mert az emberek általában nem beszélnek pontosan, nem csak erről, hanem az élet minden más területén is

"fajtiszta" – fajtatiszta helyett

"kockás" – négyzetrácsos helyett

stb.

Amíg nem okoz félreértést, addig a nyelv könnyen rááll ilyen "pontatlan" szóhasználatra.

Vannak, akik szeretnek precízkedni, és a nyelvben is a precízségre törekedni (vagy még inkább másoktól elvárni ezt...), de nem lehet teljesen pontosan beszélni, a nyelv nem ilyen.

Mindig bele lehetne kötni, hogy nem elég precíz a megfogalmazás.

[Ez nem pontos, mert nem mindig lehetne belekötni, van néhány kivétel. ;-) – A szerk.]

Ha valahol rasszizmus van, akkor az valóban probléma, de ez nem a szó problémája, hanem a gondolkodásé.

Utalás a Harry Potterre: aranyvér/sárvér.

Fontos, hogy ha valaki a faj szót használja, attól még nem rasszista – hanem egyszerűen így mondjuk.

  • 47:20

Sokadszor kapjuk meg a kérdést, hogy a "Szép napot!" anglicizmus-e, modoros-e, magyartalan-e.

Lehet, hogy anglicizmus (vagy jöhetett más nyelvből is) – de ez teljesen mindegy.

KL nyomatékosan kéri a hallgatókat, hogy – akár jó, akár szép napot kívánnak neki – ezt a kérdést többé ne tegyék fel, mert ezzel csak elrontják a napját. (– vagy elcsúfítják?...)

2019. március 20.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190320.mp3

Hallgatói kérdések
Műsorvezetőtárs: Schiller Mariann

  • 00:40 Poros András:
    Igekötő válaszként. (Kivasaltad az inget? – Ki.)
    Tagadó választ nem tudunk így adni.
    Ez nem „hungarikum”?
    De, könnyen lehet, mi nem tudunk más ilyen nyelvet.
    KL: kérdés, hogy mikre terjed ez ki, mert nem csak igekötővel lehet ilyet csinálni,
    és kérdés, hogy miért van ez így, hogy alakult ez ki?
    Egyik sem könnyű kérdés.
  • 18:20 Járai Zoltán:
    A nagyságrend szó használatát szinte mindenki elrontja, pl. közgazdászok is.
    KL: Az emberi nyelvek nem precízek, nincs ezen mit rugózni…
    KL: Hasonló, amikor százalékpont helyett százalékot mondanak, de az félreérthető.
  • 21:10 Járai Zoltán:
    Elterjedt az „így” kötőszóként való használata, zavaró és gyakran érthetetlenné is teszi a mondatot.
  • 24:00 Császár Zoltán
    Előzmény: ?? – verstan
    a szótaghossz megállapításában az ejtés vagy a helyesírás a mérvadó?
    pl. a „kisebb” az jambus vagy spondeusz?
    a „József Attila” befér-e egy hexameterbe?
    CSZ: És mi van a szóvégi néma h-val, mint a juhnyáj vagy a dühroham?
    És a következő szó eleji msh.-torlódás? pl. balladastrófa közepe?
    És a rövid határozott névelőt az alapismeretk között meg lehetett volna említeni.
  • 31:50 Gimes Katalin:
    Előzmények: ?? – páros testrészek többesben
    Hozzá kell-e szokni ehhez a változáshoz? Kell-e javítani ezt a szövegekben?
    SM: Én azt tanácsolnám, hogy javítsa – annak ellenére, hogy ez valószínűleg el fog tűnni, de azért addig küzdjünk, őrizzük a hagyományt.
  • 34:40 Gimes Katalin:
    Az emberek többsége jégszekrényt használt gyerekkorában, a gyerekei is átvették, és az iskolában kinevették őket.
    SM: szerintem hűtő vagy fridzsider, de a hűtőszekrényt nem mondanám
    KL: én még sokszor jégszerkényt mondok.
  • 36:50 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    tanárOSkodik, katonÁSkodik – ideiglenesen tanárként, katonaként dolgozik.
    de: pincérkedik, kalauzkodik.
    Mikor egyik, mikor másik?
    És hogy jön ide az örömködik?
    Nem értem a logikáját.

    A katona végére a mgh. miatt kell az s.
    A tanárkodik és a tanároskodik közötti különbség jó kérdés…
    KL: Az örömködikben én sem látom a „logikát”, kreatív szóalkotás…

[BM: Talán a szomorkodik mintájára lett? Bár a szomorkodik is önmagában is érdekes… Van még bosszankodik… úgy látszik, érzelmi dolgoknak fura töve tud lenni.
Hasonlóan főnévből készült: panaszkodik]

(melléknévből, simán s-sel: vicceskedik, mérgeskedik, idegeskedik)
furcsa, L-lel: buzgolkodik, lustálkodik…

  • 41:50 Bakóczi Szilvia:
    Egyre többször hallom, hogy a „bár” és a „de” kötőszót együtt használják, pl.:
    https://444.hu/2019/02/25/a-regi-hollywood-meg-ellenall-hiaba-kapart-annyira-a-fekete-parduc-es-a-roma
    „Bár idén nem voltak nagy megmondások vagy olyan beszédek, melyekről aztán még hónapokig, évekig beszélnek, de ne legyünk igazságtalanok, voltak még érdekesnek nevezhető pillanatok!”

    SM: a mondat terjedelme miatt ez néha jobb így, pedig tényleg felesleges.
    KL: amiatt is hasznos, hogy lehet tudni, meddig tart az első fele, hol kezdődik az ellentétes
  • 44:10 név nélkül:
    kitakar: a gödröt is kiássuk, és kitemetni nem lehet valamit, csak betemetni… teljesen téves logika, hogy ezek alapján a másik szónak is így kéne működnie…
    a másik klasszikus a „felmerül”: arra sem igaz, hogy csak lefelé lehet.
    SM: az „elért” is ilyen: régen még azt jelentette, hogy megért.

2019. március 27.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190327.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

Kis kitérő a helyesírásra is… (frizsider vs. fridzsider)

[BM: tévedés, hogy a szótárban zs-vel van, 2015. óta már fridzsider az Akadémiai forma]

NÁ: régen mondták: „Ki ez a zsigoló?”

  • 07:10 Ráckevei Miklós:
    Előzmény: Schiller Mariann ?? (19.03.06, 03.13.) – köznevesült márkanevek:
    Fablon: öntapadós, lemosható tapéta, mindenki fablonnak hívja angol nyelven, de reklámban, weboldalon nem merik használni, mert márkanév, és várják, hogy a szótárban feltűnjön köznévként.
    RM: hasonló, de már szótárazva van köznévként: hoover = porszívó
    NÁ: magyaroknak ilyen a mirelit, zsilett
    KL: kuka
  • 12:10 Kacsó Gábor
    Előzmény: Schiller Mariann – sznobizmus
    Van Gogh nevének melyik ejtése a sznobizmus, és melyik nem az?
    NÁ: ez nagyon szubjektív, szerintem például a [fanchóch] ejtés a sznobizmus, a [vangog] a normális ejtés…
    Nem tudunk nyelvészeti választ adni
  • 14:20 Guszti:
    Előzmény: ?? Schiller Mariann – a „történet” szó használata modorosságként
    Az angolban is elterjedt a „story” szó használata mindenfélére, ami „dolog”, és ezért tükörfordításnak gondolja ezt a magyarban.
    Más tükörfordítás-szerűségek az üzleti életben: naptáresemény,
    Mást meg az zavar, ha nem fordítják le az angol szót…
    A tükörfordítással önmagában semmi gond, rengeteg olyan szabvunk van, ami így érkezett, de már ezt nem is tudjuk (pl. németből, pl. Bahnhof/pályaudvar).
  • 19:50 egy kritikus levélíró:
    „Szánalmas ez a beszédmód.” – írja valaki, és hosszan részletezi, hogy mi a gond a műsorral – bár bizonyos észrevételeiből úgy tűnik, hogy talán nem is a Szószátyárról írta az észrevételeit…
  • 22:40: Kiss Margit:
    Előzmény: 2019.02.20. / 12:50 – beszéltünk a latin l és a magyar l hosszúságáról
    Ide tartozik-e a paralel szó?
    Igen, kicsit ide tartozik.

[SZÜNET]

  • 24:10 (a téma folytatása)
    Előzmény: 2019.02.20. / 12:50 – a latin szavak megnyúló l hangjaival kapcsolatban (porcellán, csemballó, pantalló) kérdés volt, hogy van-e ellenpélda, ami a latinban volt hosszú, és a magyarban lett rövid. Többen írtak ilyeneket, pl.: millió [milió], billiárd [biliárd]
    Ez egy kicsit spéci eset, mert utána két mgh. van utána.
    NÁ: bevallom, én ezekben még j-nek is ejtem az i-t: [miljó], [biljárd] (mint az [órjás])
    KL: hallottam már rádió [rádjó] ejtést,
    sőt volt egy régi „sláger”, amelyben határozottan két szótag volt a [rádjó]: „Brékó, brékó, riadó / CB-[rádjó]-híradó…”

https://www.youtube.com/watch?v=sltIbZwloGo
GM49 – Brékó, brékó!

Mostanában a CB az elsô,
Csuda jópofa adóvevô.
Egyszerű, kis helyen elfér,
Vele eltűnik a távolság.

Brékó, brékó riadó!
CB, rádió, híradó!
Brékó, brékó figyelem!
Aki CB-s, nem lehet idegen.
…

  • 26:50 Nagy Gabi
    Előzmény: 19.03.20 / 00:40 – magyarban egyedi, hogy egy puszta igekötővel lehet igenlő választ adni. (Bejöttetek? – Be.)
    Kedves történet egy albán pékségből
    – Hogyhogy te vagy?
    – Jól, jól, köszönöm.
  • 30:10 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    Előzmény: 19.03.06 / 24:50 – Kérdés volt, hogy van-e más nyelven olyan, mint a magyarban a MAGYARáz?
    Németben is van: bedeuten, deuten / Deutsch
  • 32:00 Pierre:
    Előzmény: ?? – politika szó jelentésváltozásai
    Megírja, hogy a franciában hogyan változott a politikával kapcsolatos szavak jelentése.
  • 37:50 Dan:
    Előzmény: ?? Schiller Mariann – kodik/kedik – vicceskedik
    lehetne példa a jópofa / jópofáskodik, ahol a kodik-os forma szinte az ellenkezője (éppen nem jópofa)
    foglalkozásnál a kodik/kedik alapvetően semleges, de sokszor pejoratív

Új kérdések:

  • 41:30 Balázs:
    Éjszakai buszra várva kiabálta egy nő a pasijának: „halálra fázítottál engemet!”
    furcsa, mert igéhez nem szoktunk -ít képzőt tenni
  • 43:30 Gimes Katalin:
    Problémám van a volna és a lenne használatával… Van egyáltalán különbség?
    Bizonyos esetekben van különbség…
  • 47:00 Debreczeni Zoltán:
    „Még van a nagyi tavalyi kaporából… kaporjából… kaprából…(?)”
    Ez hangkivető tő: a kaprot, kapros természetes – de a nagymama kapra az nagyon furcsa…
    A ritkán használt szavak (talán a kapor is az) afelé mennek, hogy a tő változatlan maradjon, és – ha van rá mód – j-vel legyen kapcsolva a birtokos személyrag: kaporjával. De a kaporával is lehetséges.

2019. április 3.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190403.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Debreczeni Zoltán:
    Előzmény: 19.03.27 / 47:00 – „Még van a nagyi tavalyi kaporából… kaporjából… kaprából…(?)”
    A múltkori téma folytatásaként még beszélnek a nyelvészek arról, hogy miért vannak az ilyen kivételek, illetve miért alakulnak át (részben) szabályossá…
  • 05:40 Multas Ágnes:
    „A kocsik ajtajai automatikusan záródnak”
    Nem „ajtói”?
    Egyes számban: a szobának ajtaja van, de a kereskedőnek ajtója van.
    (Ez egy olyan csoport, amely általában úgy működik, hogy az elidegeníthetetlen tulajdon/rész szokott rendhagyó lenni: ajtaja/ablaka, az elidegeníthető pedig szabályos: ajtója/ablakja.)
    Ajtai is lehetne, de ez régiesnek hangzik…
    A zsidó szó is ide tartozott régen, lehetett mondani, hogy a földesúrnak van zsidaja, zsidai.
  • 13:00 Farkas Gábor:
    Előzmény: 2019.03.13. / 00:55 – nyelv és gondolkodás összefüggése
    Ezzel kapcsolatban hallgatónk hosszú észrevételt írt nekünk: megjelent egy cikk arról, hogy a nők helyzete sokkal rosszabb ott, ahol megkülönböztetnek hímnemet/nőnemet, csak kérdés, hogy van-e köztük oksági összefüggés.

    cikk linkje: ??

[BM: Ez egy újabb születésű Nyest-cikk erről:
https://www.nyest.hu/hirek/szexistava-tesznek-e-a-nyelvtani-nemek ]

KL: Kapcsolódik: El Kazovszkij fájlalta, hogy az anyanyelvén (oroszul) magáról nőnemben kellett beszélnie, egy idő után át is állt hímnemre.

FG: Érdekes, hogy egy-egy nyelvben mikre van külön szó: nálunk például a fenyő szóval jelölünk rengetegféle növényt, de Németországban kiderült, hogy nincs olyan német szó, hogy fenyő, mert a Tannenbaum (amit mi általános fenyőnek gondolunk) ott csak egy speciális faj, a többit egészen máshogy hívják.

[SZÜNET]

2. rész – Új kérdések:

  • 24:00 Wizner Balázs:
    Fb-csoportban volt téma (poszt lnkje: ?? ), hogy beszédben gyakran eltűnik a se és a sem köztik különbség, de sosem tűnik el a ne és nem közti különbség.
    KL tippje: a „ne” és a „nem” önálló mondatként is használatban van, ezért fontos, hogy különböző legyen, a se/sem viszont
    NÁ: a ne/nem (szinte) mindig hangsúlyos, a se/sem pedig hangsúlytalan, és a hangsúlytalan dolgok könnyebben kopnak.
    WB kérdése: van-e szabályszerűség abban, hogy mely msh.-k kopnak le, és mik nem, és miért?
    KL: Az oka épp ez a fent említett a hangsúlyosság/hangsúlytalanság lehet,
    és hogy mely hangok hasonlítanak egymáshoz, vagy amik könnyen eltűnnek szó végén, pl. n vagy a zárhangok (t, k: lovat, lovak nagyon hasonlít).

    szóba került:
    miért >miér’ > mé’
    t előtti k és p (octo > otto, septe > sette)
  • 36:10 Gigi:
    Melyik helyes? (Pontosabban: melyiket mondják gyakrabban az emberek?)
    Máltán vagy Máltában?
    Mindkettő jó lehet, mert az idegen országoknál ban/ben szokott lenni, a szigetek pedig on/en/ön, és amire mindkettő igaz (mert szigetország), ott mindkettő használatban van, csak szokás kérdése, hogy egyes országokban ez kiegyenlített vagy erősen az egyik típus felé billen.
    Kivételes, ami sziget(szerű), mégis csak ban/ben: Japánban, Kubában, talán az Izlandban is ilyen. Madagaszkáron… de Ceylonban (de Srí Lankán).
  • 41:20 Ágoston:
    Egy friss előadásban hangzott el: „A testvér mint a testemnek a vére, a feleség mint a felem, és az egészség mint az egészre való törekvés a magyar lélek mélységeit és a történelem ősiségét mutatják.”
    Blődség.
    – egészség: nem magyar specialitás, pl. angolban a whole > health
    – feleség: ez nem a félnek az ½ jeletnése, hanem a fél ‘társ’ jelentéséből fakad,
    (peres felek, hadviselő fél, ügyfél… a felebarát is ilyen), bár nyilván ennek a kettőnek van köze egymáshoz etimológiailag;
    – testvér: kései szó, a 17. századból, és akkor még mindenféle vérrokont jelentett. (Károli a Vizsolyi Bibliában (1590) még egyáltalán nem használja a testvér szót, hanem az atyámfiai, atyjokfiai…)

    szóba került még: szer-etet, gyűl-ölet; kultúra / a rút luk; gyík / kígy(ó); Czuczor–Fogarasi, gyöknyelvészet…

2019. április 10.

[Véletlenül az előző hetit adták le.]

2019. április 17.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190417.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Richárd
    Előzmény: 19.03.20 / 36:50 – kodik/kedök/ködik, amikor melléknevekhez járul, ‘úgy csinál, mintha olyan lenne’, pl. szívóskodik, ugyanígy főnevekhez is és amikor főnevekhez járul, ennek része, hogy kántorkodik
  • 04:50 Futó József:
    Előzmény: ?? – személynév előtti névelő
    Vidékieknek nagyon fellengzős, modoros a személynevek előtti határozott névelő.
    KL mondta a korábbi adásokban, hogy „a Mariann”.
    Nem lehet általánosítani „a vidéket”, mert van sok olyan terület, ahol ez a tipikus, ez nem tipikus „pesti tájszólás”
    FJ: „A nyelvi szabályok ellenére megengedőek ebben a témában”
    Na, erre ismét bepöccentek a nyelvészek, és hosszan elmondták sokadszorra, hogy a nyelvhasználatra nincsenek előírások, csak megfigyelhető szabályszerűségek vannak, és ezek a szabályszerűségek tájegységenként eltérőek (és más szempontok szerint is kategóriákra bonthatók, életkor, műveltség, regiszter).
  • 15:50 egy svédországi magyar:
    Előzmény: ?? – idegen szavak ejtése
    Göteborg vs. [jöteborj] ejtés
    sznob vagyok, ha magyar beszédben is így mondom?
    Csak akkor sznobéria, ha azért mondja így, mert így próbál csatlakozni az általa tekintlyesnek tartott cosporthoz. Itt vszínűleg nem erről van szó, hanem vagy pedantéria, vagy akcentus)

2. rész – Új kérdések:

  • 18:00 Tóth Tamás:
    Lehet-e a nevel szavunk töve/eredete a „nő, növel” mellett a „név” szó is?
    Nem. (Ez nem így megy, nem választás kérdése.)
  • 21:00 Tőzsér Zsóka:
    Mi az eredete az „úgy…, mint….” és a „mind …, mind …” páros kötőszónak?
    Az „úgy-mint”-et (nem összehasonlító értelemben) korábban üldözték mint germanizmus.

    [SZÜNET]

    23:20 az előző téma folytatása:
    valóban helytelenítették, de helytelenítjük, hogy helytelenítették.
    A kérdésre térve: van köztük rokonság:
    egyrészt az eredetüket tekintve is van távoli rokonság,
    másrészt a jelentésükben is van közös, és formájukban is nagyon

    25:20 Kiss Dezső:
    „Nem arra válaszolt, mint amit kérdeztem.”
    Mit keres itt a „mint”?
    Ezek rendben lennének nyelvileg-logikailag
    „Úgy válaszolt, mint ahogy szokott”
    „Ugyanazt válaszolta, mint amit a múltkor.”
    „Nem arra válaszolt, amit kérdeztem.”

    Oka lehet ennek, hogy a „más, mint” és az „nem az, ami” keveredik.
    Eredeti gondolat:
    „Másra válaszolt, mint amit kérdeztem.”

    ugyanilyen példa:
    „Nem ott lakik, mint ahol a nagyanyja”
    „Máshol lakik, mint ahol a nagyanyja”

    Angolul is van hasonló keveredés:
    tankönyvileg: „to different from”
    de élőszóban gyakran: „different than”
  • 30:30 Térfi Andris:
    Édes játom, jó barátom,
    Gyermekkori gyöngy korácsom
    Kalevala (VIkár Béla fordítása)
    https://vmek.oszk.hu/15300/15341/15341.pdf

Van-e köze ennek a ját-nak a játszik ige tövéhez?
Jogos a kérdés, adja magát – de nincs közük egymáshoz.

  • 33:10 Soproni Piroska:
    Ma már állandóan halljuk azt, hogy „bejön neki”.
    Miből jön ez? Honnan jön be, és hova?
    KL, NÁ: Vannak tippeink (el is mondták), de várjuk hallgatóink ötleteit is!
  • 35:50 Gulyás Ferenc:
    Az egyes és többes szám mellett egykor meglévő „kettős szám”-ról szeretne hallani.
    KL, NÁ: nem tudunk róla, hogy a magyarban (legalábbis, amióta magyar nyelvet számontart a nyelvészet) nem volt ilyen. Más nyelvekben van/volt ilyen (pl. lengyel), és lehet, hogy a magyarnak valamelyik előzménynyelvében vagy nyelvrokonában is volt/van ilyen, nem tudjuk…

    GF: Jól gondolom-e, hogy a nyelvek szerkezete korábban bonyolultabb volt, s idővel egyszerűsödött? (pl. magyarban a bonyolult igeidőrendszer)
    NÁ: Nem jól gondolja, nem látunk semmi ilyet a nyelvek alakulásában. (a magyarban pl. megjelent az igekötők rendszere)
  • 44:40 Tóth Zoltán:
    megbotránkoztató, hogy KL a "megszívat" szót használata hölgy kollégájával, ez olyan szintű illetlenség és igénytelenség, mintha a „tökükről” beszélnének.

    Nincs köze szexuális tevékenységhez (orális szexhez):
    NÁ szerint az autók szívató gombjából jön, amellyel a sofőr arra „kényszerítette” az autót, hogy elinduljon.
    KL szerint pedig abból jön, hogy „szívta a fogát”, akinek valami kellemetlensége volt, így a kellemetlenség okozása volt a szívatás

2019. április 24.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190424.mp3

Hallgatói kérdések (Kristó Lászlóval)

vendég: dr. Kristó László

http://anglisztika.uni-eger.hu/hu/angl/munkatarsak/dr-kristo-laszlo

  • 00:55 vita a Fb-csoportban:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2185716951483008/

a pészach ünnepét joggal nevezzük-e húsvétnak, zsidó húsvétnak?

Szegő Péter glosszája (2007.04.20): https://www.es.hu/cikk/2007-04-22/szego-peter/zsido-husvet.html

persze, sőt.

volt rá válasz az ÉS-ben is:

https://www.es.hu/cikk/2007-04-30/szoke-gyorgy/peszach-es-husvet.html

hasonló: a zsinagógát is szokták zsidó templomnak mondani, holott.

hasonló: cethal, ebihal

  • 06:10 Járai Zoltán:

„rosszul” használják a „nagyságrend” szót (‘kábé’)

ez is hasonló az iménti témához

        „a bemutatott ablakok árai tízezres nagyságrendűek”

        ugyanígy kockás füzet, kerek/gömbölyű, testsúly stb.

NÁ: van, amit kerülök: „nagyságrend” (ami nagyság); „célkitűzés” (ami cél), „tematika” (ami téma)

  • 10:35 KL:

van olyan walesi szó, amely magyar nyelvűeknek ismerős lehet?

Kr.L: pl. a kardigán (ruhadarab), tulajdonnévből – https://www.nyest.hu/hirek/a-krimbol-a-szabosagba

KL: corgi kutyafajta (pl. corgi cardigan) – https://hu.wikipedia.org/wiki/Welsh_corgi

NÁ: bárd ‘költő, dalnok’ (és walesiül nem régies)

a bárd egyáltalán magyar szó?... és a trubadúr magyar szó?... és a kvantummechanika magyar szó?...

  • 17:15 NÁ:

előzmény: korábbi adás gulyás ferenc: a kettes szám (duális)

mi ez, és van-e ilyen a szláv nyelvekben?
van-e, ahol eltűnik, és van-e, ahol keletkezik ilyen?

maradványok az angolban/németben: both/beide
either/neither: ezek is a kettő közül ‘egyik’ vagy ‘egyik se’ (hivatalosan legalábbis)
NÁ: latinos maradékai ennek: ambo (‘mindkettő’), ambivalens (‘két szélsőséges érték közötti ingadozás; kétértékűség’)
Kr.L: az ógörögben is van ilyen, és a litvánban is

  • 32:40 Nagy Gabi:

Szlovák ismerős azt mondta, hogy a szlovák nyelv van legközelebb az ősi szláv nyelvhez. Igaz ez? Vagy csak nagyot mondott?

Kr.L.: van benne valami… a radikálisabb változások kikerülték. szokták „szláv eszperantónak” is nevezni szlavista körökben.

  • 43:25 korábbi adásból:

év és nyár ugyanaz (óangolban a tél-lel van hasonló)

lengyelül is: hány éves vagy? = Ile masz lat? ‘hány nyarad van?’ (miközben az évre más szó van)

és más szláv nyelvekből is sok hasonló példa elhangzott

2019. május 1.

https://infra2.ilab.sztaki.hu/static/files/Szo1sza1tya1r/20190501.mp3

Hallgatói kérdések (Kristó Lászlóval)

  • 00:30 Juhász Tibor:

Előzmény: 2019. február 27. a megérjük és megéljük keveredése

mi ez az „ér„ tő, köze van-e egymáshoz a különféle (igei) jelentéseknek?

Igen. (a főnévi ér szavak viszont máshonnan jönnek, csak homonímia)

JT: gyöknek is nevezhetjük?

Igen.

A főnévi ér-hez nincs közük, csak homonímia.

  • 03:10 Henriett:

Előzmény: 2019. március 13.

megdöbbent, hogy könnyen lesöpörtük azt a kutatást amelyben a nyelvtani nemek megléte, és a nemi egyenlőség/egyenlőtlenség közötti összefüggést próbálták vizsgátni.

KL: a korreláció nyilván igaz (hiszen kimutatták), de az ok-okozati közük egymáshoz nincs igazolva

H: egy példa: a skandináv nyelvekben nincsenek nemek. – igen, de ez ún. „mazsolázgatás”.

  • 08:10 Hanák Dávid:

Előzmény: április 3. országnevek mindig ban/ben ragot kapnak.

Van egy kivétel: a -föld végű országnevek esetében on/en/ön van (a magyar helyneveknél is vannak ilyen kivételcsoportok, pl. -vár)

  • 10:10 Ambrózy József:

fogorvosnál kürettálás, küret

francia eredetű: ‘kis kúra’ (a magzatelhajtás, eufemizmus)

a kürettál szóban a végződés diszharmóniája tűnt fel neki. szándékos a diszharmónia?

tévedés: a latinos -ál végződés egyalakú (vö. pl. szelektál, dezertál)

KL: még a eredeti latin szó fajtájához sincs köze, ld.: disponere, de diszponál
(pedig lehet(?), hogy ez az -ál képzőnk a latin -al igevégződésből ered)

KrL: furcsa lenne a direkt diszharmónia.. „csakazértse”? pl. „kertban”?

KL, NÁ: van olyan, pl. csekkol, dekkol stb. vö. Nádasdy Ádám: Bizalmas diszharmónia
NÁ: van kecó is…

KL: de az egyalakú ó

NÁ: hát azért előfordul: Gergely –> Gergő, Gerő, Péter –> Pető
KrL: ez termékeny?

KL: ó-ként termékeny, és szerintem az ő-höz nincs köze

NÁ: és a szenya?
KL: az is egyalakú.
KrL: a -kor is egy alakú
NÁ: ahogy a -szerű is, nem jön létre a khm…. mély párja hangrendi átcsapással…
KL: az -us becézés is egyalakú: Kingus, Ritus, Benyus

NÁ: Tündüs nincs?...

Mind: nincs.

[BM: Szerintem simán… A google-ben van 1-2, bár valóban nagyon kevés, és elég egyediek: https://www.google.com/search?q=%22t%C3%BCnd%C3%BCs%22
„Tündüs receptjei” (tundus.hu)
„Azóta Mesemondó Tündüs manóként járja az óvodákat, iskolákat, hogy minél több gyermeknek mesélhessen, játszhasson.” (Vadnay Tünde)]

[BM: Wikipédiában csak -s-ként van jelölve, különféle kötőhangokkal:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_keresztnevek_bec%C3%A9z%C3%A9se#-s_(-is,_-us,_-es,_-os)_k%C3%A9pz%C5%91vel
„-s (-is, -us, -es, -os) képzővel

Annus (Anna), Antos (Antal), Benyus (Benedek), Dános (Dániel), Ipos (Ippolit~Hippolit), Petes (Péter), Katus (Katalin), Terus (Terézia), Julis (Júlia), Bónis (Bonifác), Petüs (Péter), Mortus~Martus (Márton), Andos (András), Mikus~Mikos (Miklós), Benis~Benes (Benedek), Fóris (Flórián), Gyüres (György) Gedes~Gödes (Gedeon), Kalis (Kálmán), Mikes (Miklós), Ábris (Ábrahám), Lidus (Lídia), Kingus (Kinga)”

Vegyük észre: a Wiki szerint van Petüs (Péter)...
Ilyet csak egy helyen találtam a gugliban:
„1427-ben Petüsfia Miklós, a Garamszetntbenedekről elszármazott győri olvasókanonok, a királyi kápolna kántora megbízta Tamás kolozsvári festőt, hogy képet fessen annak az oltárnak a tabulájára
(...)
A külső képek sorozata – amennyiben feltételezzük a felirat és a festmények összetartozását – inkább az alapító, Petüs (Péter) fia, Miklós ( de Sancto Benedicto) személyes motivációit tükrözheti.”]

NÁ: A Strukturális magyar nyelvtanban: az -ál igeképzőt két szótagú igetövekhez tesszük, ha nem mélyhangrendű a szó. Ez azonban pontatlan (illetve „túl pontos”), hiszen:
– a hangrendi megszorítás nem igaz: proponál, roborál, komponál
– a két szótag sem timmel: telefonál, prediszponál, fungál, frusztrál, titrál, zsenál (zseníroz), ponál
KL: a kémiában nincs oxál ige?... (eloxál?)

[BM: az eloxál csak népetimológia miatt vált igekötős igévé, az Eloxal márkanévből köznevesült eloxál melléknévből… ld. 2020. december 16.]

  • 18:30 Gabányi Zoltán:

Egyes orosz szavaknál nem tartják be az átírási szabályokat, pl.:

Sztálin (Sztalin), Leningrád (Lényingrad), Sztálingrád (Sztalingrad), Kubászov (Kubaszov)

Miért?...

Nem minden szót írunk át, némelyiknek van magyar megfelelője (ahogy Párizs és Bécs).

NÁ: Lenin neve Németországból jön Magyarországra
        KfrL: Sztalin-ként is sokan mondták.
        NÁ: „Leköltöztünk Sztalinba.”

Kristó László hazamegy, a második rész nélküle zajlik:

  • 23:50 Cirfusz László:

„Lévén a nagykörút valaha Duna-mellékág volt.”
Volt később is: 2019. május 29.
A lévén már grammatizálódott, ‘mivel’ értelemben.
Hasonló folyamatok:
• úgy találom, találom –> talán, tán

• úgy hiszem, hiszem –> hiszen, hisz

  • 28:15 Hanák Dávid:

Furcsa lead a Magyar Narancsban:
Az akadémiai dolgozók szerint a kutatóhálózat kiszervezése elfogadhatatlan megfutamodás
„Egyértelmű nyomásgyakorlásként értékelik a Palkovics és Lovász Lászlók által megkötött szándéknyilatkozatot.„
Igne, ez egyértelműen csak jópofáskodó, vicces megoldás volt.
[BM: vö. zeugma]

KL, NÁ: ez egy hülye vicc, biztos, hogy nem hiba, és biztos, hogy nincs is ilyen szokás vagy tendencia a magyarban, legfeljebb vezetéknévvel rokonok esetén: „Ránki Dezső és Fülöp és zongoraestje”
KL: az ilyen jellegű ellipszis esetén általános szabály, hogy csak akkor lehet „kiemelni”, ha nem véletlenül vannak benne azonos elemek, hanem közük van egymáshoz. Ellenkező esetben lesz egy bizalmas, tréfálkozós éle.

  • 29:50 Ruzsáné Cseresnyés Mária:
    Hogyan lesz a diadal-ból diadalmas?
    Mintha „diadalom” lenne a töve… (fö. fájdalmas, hatalmas)
    Tényleg létezett, és abból képezték, csak időközben a diadalom kihalt, és az abból elvont(!) diadal maradt meg. az eredeti tő a dí volt (hasonlóan a riadalom-nak rí a töve).

  • 31:40 Lamár Krisztián:

látszik, látszódik

Volt már:[?]
        Volt később is: 2019. május 29.
        LK: a két ige használata kezd elválni egymástól:
        KL: könnyen lehet, hogy szétválik, ilyen gyakran van.
        NÁ: jel és jegy (eredetileg ugyanaz a szó volt)
        LK: példái a látszik/látszódik szétválására:

– látszik: nem látszik a kosztól a rendszámtábla
– látszódik: meg kell mosni, hogy jobban látszódjon/látszódjék

NÁ: a két példa másban is különbözik (jelentő mód vs. kötő mód), ezért nem az igazi

KL: a kötő mód érdekes: annak lehetett szerepe a látszódik megjelenésében, ugyanis a látszik kötő módja nehézkes: eredetileg láss- tő volt („hogy meglássék rajta”), aztán ez már átváltott a szabályos „látsszon”-ra, és az átmenet miatti bizonytalanság, katalizálhatta, hogy megkerüljék egy látszódjon-nal (de ez csak egy teória)

LK: miért nincs látódik?
KL: tipp: az aktivitást kifejező igéknél ez gyakoribb, az érzékelést kifejezőknél nem jellemző (*hallódik)
NÁ: de van érződik…
KL: régen az -ik volt ilyen: hallik, szaglik, érzik (de nincs látik...)

LK: egyéb példákat is hoz, pl. mosakszik/mosakodik
NÁ: ezek nem tartoznak ide, hiszen nem a hosszú -ód(ik) van a végén, hanem -kOd(ik)/kOz(ik) képző
KL: de annyi köze azért van hozzá, hogy itt is az -sz képző és egy másik, párhuzamos képző konkurál 8van ahol ez jó, van, ahol más)
NÁ: ún. „metaplasztikus ragozás”

  • 41:10 Fáy Ildikó:

        hogy áll ma az ön és a maga megszólítások egymáshoz való viszonya?

az ön az udvarias regiszterben dívik, a maga kezd lecsúszni

NÁ: nála még a régi szokás szerint oszlik meg: az ön egy ismeretlennek jár (ismerősnek embernek tilos), a maga pedig nem udvariatlan, hanem ismerőssel való magázódásban van a helye.

Maga vagy ön? | Névmásblog

Nyest.hu: Ön hülye vagy maga hülye? – a magázás története
https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__szokasok-etikett__1465266-mikor-maga-es-mikor-on
„én úgy tudom h a magázás udvariatlan... ezért mindenkit önözni kell„
„Minden esetben "ön". A magázás udvariatlan és bunkóság.„
stb.

  • 42:45 Selyem Géza:

Kiakad, de bepipult. Vagy ki, vagy be, nem?...

hasonló: kiborul – ezek olyanok, hogy a rendes kerékvágásból ki
a be pedig valamilyen állapotba kerül, pl. bedühödött

a ki- kezdetű igék metaforák (a normál állapotból való KIzökkenésre utalnak), a bepipul viszont ennél absztraktabb.

NÁ: ugyanígy kétféle: kipurcant és bedöglött

KL: a be- egyébként ugyanemiatt, ‘valamilyen állapotba kerülés’ értelemben terjed ma is, a legkülönfélébb igékkel.

„bepipul”-hoz Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2221934604527909/
„...Nekem viszont valahogy beugrik erről a "„Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában, „Hát ki volna úr más széles e határban?" aranyjánosi sor, melyet persze ő is ismer, s úgy vélem, hogy ez megmagyarázza a bepipul vagy a pipa vagyok stb szólás eredetét is. …”

Ezzel szemben Grétsy László:
https://szabadfold.hu/orszag-vilag/pipa-vagyok-235885/
„A pipa főnévnek -s képző segítségével pipás származéka is kialakult több jelentésben is, így a bennünket most különösen érdeklő ’mérges, dühös’ értelemben is. Ez az utóbbi jelentése minden valószínűség szerint a ’megvadult ló’ jelentésű pipás ló szószerkezetből fejlődött ki jelentéstapadással. Ennek az a magyarázata, hogy a megvadult állatokat egy pipa alakú eszközzel tartották féken, s a patkolókovácsok az állatok patkolásakor is használták ezt a ló orrára szorított féket.

A pipás szó ’mérges, dühös’ jelentése eleinte tehát a pipával féken tartott lovakra vonatkozott, de rövid idő után általánossá vált, személyekre is kiterjedt. A múlt század közepén megjelent, hétkötetes, nagy értelmező szótárunk már közli is a pipás szónak ’mérges, dühös’ jelentését, példamondatot is adva rá imigyen: „Irtó pipás lett az őrmester.””

Érdekes, részletes leírás az ún. pipa használatáról a lovak esetében:

http://polequi.hu/content.php?a=pipa

Pipa használata rúgós ló patkolása közben. Győrszentiván, 1983.

2019. május 8.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190508.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:20 László:
    zsidaja
  • 06:40 Kis Ádám:
    Előzmény: 19.04.24 / 10:35 – walesi eredetű magyar szavak (bárd)
    KÁ kiegészítése: oroszoknál a saját verseiket énekelve előadó költöket is bárdnak nevezik, a műfaj neve is: bardovszkaja pesznya (бардовская песня)
    (hasonlít a bárd és a műfaj a trubadúrhoz)
  • 07:30 Fenyvesi Katalin:
    Előzmény: 19.04.24 / 17:15 – a duális, vagyis kettes szám
    kieg: a jelnyelvben van az egyes és kettes számon kívül hármas, négyes stb. is
  • 13:20 Vári Mónika:
    Igaz-e, hogy a magyar abban különbözik a többi nyelvtől, hogy a fontos dolog a mondat elején van, míg más nyelvekben a végén?
    Valami nagyon pici igazság lehet benne, de ilyen tömören, általánosan nem lehet ilyet megfogalmazni, sok mindenen múlik ez… (és más nyelvek is vannak, amik tudnak ilyet)
  • 24:20 Olaszi Miklós:
    Ha csöngetnek: „Máris jövök!” vagy „Máris megyek!”?
    Mindkettő értelmes, mindkettő jó (ezért is van használatban mindkettő), attól függ, hova teszem a figyelmemnek a deiktikus fókuszát.
  • 30:00 Réka:
    Vannak nevek, amelyeket akkor is becézünk, ha nem vagyunk az illetővel bizalmas viszonyban, pl.: József, György, Erzsébet, Pál.
    Mintha ezekhez nem lehetne a ka/ke kicsinyítő képzőt sem tenni.
    (Nem biztos, hogy ez a két csoport összefügg…)
    NÁ: másik teszt lehet: néni/bácsi teszt: mi az, ami megy a bácsival/nénivel:
    Józsi bácsi, Gyuri bácsi, Erzsi néni, Pali bácsi
    (és nem: József bácsi, György bácsi, Erzsébet néni, Pál bácsi)
    KL: csak egy ötlet: talán a szótagszámon alapul: a két szótagúak a „normálisak”, de az egy/három szótagúak máshogy működnek, becézéssel két szótagúra változtatjuk… bár biztos vannak ellenpéldák… de lehet, hogy azért van egy ilyen tendencia…
    Várjuk hallgatóink meglátásait!
  • 36:20 Galkó Balázs:
    Lehet, hogy az ölelés az öl (fn) + lelés (‘rátalálás’) szavakból származik? Gyönyörű lenne.
    Az öl főnévhez természetesen van köze, de a leléshez semmi.
  • 38:20 Galkó Balázs:
    milyen kapcsolat lehet a „paradicsom” (zöldség) és a „paradicsom” (‘édenkert’) szónak egymáshoz?
    a paradicsomot eredetileg „paradicsomi almának” hívták, és ehhez kapcsolódóan kapott különféle „reklámneveket” a különféle nyelveken a kereskedőktől (pl. pomodoro: aranyalma stb.).
  • 43:50 Nóra:
    Újságcímlapon: „magával ragadóan izgalmas sztorik”
    Nem „magukkal ragadóan izgalmas sztorik”?
    Háát…. talán jobb az eredeti…
    Valószínűleg a magávalragadó már lexikalizálódott jelzőként, vagyis tartja a formáját, függetlenül attól, hogy hányan „magávalragadóak”.

    eredeti jelentésében viszont természetesen egyeztetjük: „a bárányokat magukkal ragadó farkasok”

    más szerkezetek visszaható névmással:
    magára maradtak az emberek – nem jó, magukra
    a novellámból magára ismertek az olvasók – ez sem jó, magukra
    magához tértek azok, akik elájultak – nem jó, csak magukhoz

2019. május 15.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190515.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:00
    előzmény: 19.05.08 / 43:50 – Nóra: maga, magávalragadóan izgalmas sztorik

újabb példa arra, ha a magát tartalmazó szerkezet grammatizálódott, a mondattan már nem tudja manipulálni a szerkezet belsejét:
ezek magától értetődő magyarázatok
hitelét vesztett politikusok (vs. hitelüket vesztett politikusok)

hamvába holt kezdeményezések (vs. hamvukba holt kezdeményezések)
egy másik csoport, ne „maga”, hanem birtokos:
nekik a fejébe szállt a dicsőség
ezeknek agyára ment a politika
nekik a kisujjukban van a szakma
ezeknek a bőre alatt is pénz van
de ebbe már belejátszik, hogy a többes birtokot bizonyos egyéb esetekben sem egyeztetjük (az emberek kötelessége, az embereknek az a dolga/dolguk)

Új kérdések:

  • 05:50 Gecse Soma:

„Egy széknek kellene itt lennie.” Miért nak/nek raggal mondjuk?
Nem tudjuk.
sima szék-kel nem jó.

[BM: így lenne jó: egy szék kellene itt legyen]

másmilyen:
Kövérnek lenni vidám dolog
régies: Özvegynek maradt.
Özvegynek túl fiatal.
nemváltó műtét után: Fiúnak szebb volt.
Én halnak ettem, de aztán kiderült, hogy csirkehús.
Én gyereknek még szeretem ezt a kaját.
Ez halnak hal, csak épp nem ponty.

  • 14:10 Kovács Tibor:
    Előzmény ?? – koordináta/kordináta
    Helyesírási kérdés: nagy slendriánság-e kordinátának írni (és kor-di-ná-tá-nak elválasztani)?
    – Nem foglalkozunk helyesírási kérdésekkel.
    És a kiejtés?
    – Azzal már foglalkozunk: vannak ilyenek, ezek magyarban könnyen egybeolvasnak ejtésben, pl.: „kóperál”, „vákum”, „indivídum”
  • 19:50 Nagy Dániel:
    búrkifli: mi az etimológiája? (sokan diós kiflinek hívják)
  • 21:00 Névtelen hallgató:
    a fiatalok kiteszik a hangsúlytalan személyes névmásokat, pl.:
    „Én lementem hozzá, és én nem vittem pénztárcát. És ő mondta, hogy lehet kártyával fizetni, és én elővettem a kártyát…”
    NÁ: nem vette észre
    KL: észrevette

[BM: KL néhány mondata ugyanitt: “azt ÉN nem tudom, hogy mennyire használom…”; “...ezt ÉN nagyon helyeslem…” ;-) ]

[szünet]

  • 24:10 Egri Edit:
    Melyik a „helyes”?
    Nem tud valaki egy festőt, aki ráér júniusban?
    Tud valaki egy festőt, aki ráér júniusban?
  • 28:10 Baráth Szabolcs:
    magam is használom: „itt van a ablak”, „add ide a apának”, és másoknál is megfigyeltem
    van-e ilyen tendencia?
  • 32:50 Zsófi:
    „vmi borzolja a kedélyeket”, „feláll a hátamon a szőr”: ezek a kutyával való együttélésből származnak?
  • 34:50 Vadász András:
    „ez együttes hogyantovábbja”, „a megoldás mikéntje”
  • 39:10 László:
    Galvani híd, Galvani utca
    a bemondó erős a-val ejt: [galvani]
    talján volt, és így ejtendő: [gálváni]-nak ejtendő
    miért kerüli a magyar olya erősen az idegen ejtésű szavakat?
    nem kerüli, sőt, sokkal jobban törekszik az eredeti ejtésre, mint más nyelvek
    KL: hasonló: Filatori gát, ezt is „ékezet nélkül” mondják.
    szóba kerül még: Čaputová sajtóban gyakran csak Caputova

    l    d. "a pontosság és a gúny" c. cikk
  • 43:40 Torma Emőke:
    peron: mit jelent? a vasúti kocsi ajtajához közeli részét vagy a vágányok melletti járdarészt?
    a fiatalok már csak az utóbbit mondják annak.

    hasonló: a mai fiatalok a hancúrozni szót már csak szexuális együttlétre használják (régen ez csak a speciális, átvitt értelme volt a szónak)
  • 46:40 Dr. Juhász Ágnes:
    „Milyen érzés a világ legjobb séfjének a lányának lenni?”
    Jó ez így?
    nyelvtanilag jó, csak stiláris probléma van vele

2019. május 22.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190522.mp3

Kelet-ázsiai nyelvek (beszélgetés Bartos Hubával)

2019. május 29.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190529.mp3

Hallgatói kérdések

  • a szóvégi h ejtése
    Para-Kovács Imre: méh -> méht/méhet? (eltérő az állat és a szerv nevének használata? – nem)
    cseh / csehet: alvó h
    doh / dohot: a doh végén is ejtjük, de toldalékolva nem nyomjuk meg
    Bach / Bachot; pech / pechet: ebben toldalékolva is kemény
    méh: ma már gyakran ott a h a toldalék nélküliben is, vagy összetételben is [méhnyak], [méhlepény]
    éh / éhség: elvileg [éség], m gyakran [éhség]
    sah: ez elvileg „kemény”, de KL nem ejti

[az előző szabályzatban még mind az éh, mind a sah abba a csoportba tartozott, mint a doh, vagyis amelyeknél mindig ejtjük:

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#75
„A bolyh, doh, éh, enyh, fellah, keh, moh, padisah, potroh, sah, Allah, Zilah stb. minden alakjában ejteni szoktuk a h-t, és mindig írjuk is.”
– a szerk.]

A múltkori adáshoz korrekció:

  • Filatorigát – ez egy olasz elnevezés
    olasz szó: ‘fonó, fonók’, és az óbudai selyemgombolyító épülete itt volt (selyemcérnázó üzem), és a környéket németül hívták Filatori Felden
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Filatorig%C3%A1t
    „Neve eredetileg Filatoridűlő volt. II. József uralkodása idején, 1780-ban az olasz Zanesi Bertalan egy selyemcérnázó üzemet (olaszul filatore, fonó) hozott itt létre, amely ugyan már 1789-ben tönkrement, ám a későbbiekben a környéket németül Filatori Felden néven emlegették.”

Ez nem változtat azon, ami miatt a múltkori adásban szóba került (Galvani apropóján): az ejtése lehetne olaszos, de magyarosan szokták mondani.

09:30 Kulcsár Dalma:

  • Előzmény: 19.05.01 – a „lévén” használatáról:
    meglepte a lévén ‘hiszen’ értelemben használata: „lévén az mellékág volt”
    de az is furcsa, hogy „lévén Duna-ág”
    helyesebb-e az egyik szórend: Duna-ág lévén / lévén Duna-ág
    tudván a kötelességét, megtette...; sejtvén a kötelességét…; lévén műveletlen, minden megtett…
    az az általános, hogy a létige a névszó után van (–> Duna-ág lévén)
    viszont az tűnik emelkedettebbnek, ha a lévén-nel kezdődik (–> tudván a kötelességét, megtette…)
    mindkettő megfér egymás mellett, de lehet köztük árnyalatnyi stiláris különbség

13:00 Hann Endre:

  • látszik, látszódik / játszik, játszódik
    Farkas Mihály: „Czibor játszódjék a Honvédba”
  • a játszódjék-ban még természetes volt az ikes ragozás
  • a honvéd összetett szó-e? honvédban/honvédben? – talán azon is múlik, hogy a honvéd egy személyt jelent-e („honvédek serege”, „a kisleány szívét egy honvédnek adta” /honvédnak??), az egyesületben talán már elhomályosult az összetétel -> „a honvédban játszott”
  • húsvét összetett szó-e még?... „húsvétkor”, „húsvétra kaptam”
  • plusz bejátszik, hogy a vegyes hangrendűeket is egyre gyakrabban magas hangrendűvel toldalékolják a fiatalabbak: pl. Ágnessal, ma már gyakrabban Ágnessel

19:10 Szigetvári Áron:

  • a húsvét idegen (szláv) elnevezéseivel kapcsolatban kiegészítés (‘nagy nap’, ‘nagy éj’, ‘feltámadás’) – az oroszban a vasárnapra szűkült, illetve bővült a jelentése (bоскресенье)
  • a szláv hónapnevek, pl. listopad („lombhullási hónap”), érdekessége: horvátul október, de csehül/lengyelül november…
  • magyarul is vannak speciális hónapnevek: Boldogasszony hava – de ezek régebbiek

22:20 apró kiegészítés többektől egy korábbi műsorhoz:

  • az -ál képzőhöz: negál, purgál, flektál, extendál, exitál
    tévedés volt, hogy a szótagszámtól függ ennek a használata

24:00 Maggie:

  • suksükölés és társai: „és ő ossza az észt”; „nem-e” (néha a rádióban is)
    ez valószínűleg nyelvbotlás lehetett, mert a rádió dolgozóinál nem szokott ilyen lenni
    (ezt nem lehet kurzussal „javítani” – meg nem is kell)

33:25 Szigetvári Áron:

  • azt mondtuk, hogy a sátora már gyakorlatilag nem létezik
    de ő a Bibliában találkozott vele
    NÁ: régi fordításban igen, a mai fordításokban már gyakran sátra (a raf. fordításban alig, a katolikusban kb. fele-fele)
    (vö. sirolm -> … -> siralom)
    Vö. nóta: „A cigányok sátora”     https://www.youtube.com/watch?v=-bmfICfgtpY

37:10 Gimes Katalin:

  • „a nyelvművelésnek nincs sok értelme”?

NÁ: van helye, csak tapintattal, a megfelelő helyen, a megfelelő módon, a megfelelő helyzetben kell végezni

KL: a „nyelvművelés”-t a pejoratív értelemben használja, a dilettáns, ártalmas nyelvművelésre,
a „pozitív” értelemben „nyelvi nevelés”-t vagy más kifejezést használna
NÁ: nem ért egyet, a nyelvművelés szóról le kellene hántani ezt a negatív konnotációt

vö. tévhitek, a „tudomány” helytelen használata, téves indoklások, támadó, megregulázó hozzállás, a változások fékezése (konzervatívok, konzervatőrök)

„a nyelvújításnak sincs értelme?”

„hogy lehet, hogy a reformkorban ilyen hatásos volt a nyelvújítás?”

NÁ: a műveletlen réteg is jobban értse a szavainka (pl. mappa (‘térkép’) -> térkép), de ezt néha túlzásba vitték (klavír -> zongora)
KL: az elsődleges cél az volt, hogy a művelt nyelvhasználók is „magyarul” beszéljenek (német és latin szavak helyett)
vö. Akadémia – a nyelvművelés lényege akkor nem is a magyar nyelv „javítgatását”, „ápolását” jelentette (mint ma), hanem hogy a tudományos életben, a különféle szakterületeken magyarul beszéljenek, pl. legyenek megfelelő szakkifejezések
NÁ: erre is igaz, hogy túlzásnak tűnik, hogy „mindent” le akartak cserélni: pl. státusz helyett miért jobb az állam?

„hogy lehetett ilyen sikeres?”
hogyan: tekintélyes emberek, más helyzet (a nyelvben és az országban), más légkör;
sikeresség: sokkal több szót javasoltak, mint amennyi megmaradt

2019. június 5.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190605.mp3

A kínai és más sino-tibeti nyelvek (beszélgetés Bartos Hubával)

– általánosan a különböző kínai nyelvjárások/tájszólások/nyelvek(?) közötti különbségekről, földrajzi elterjedtségükről

– 06:45 mandarin, hangmintával

– 12:00 sanghaji, hangmintával

– 13:30 kantoni nyelv hongkongi hangmintával

– 15:35 mandarin, kantoni, hakka összehasonlítása, hangmintával: ugyanaz a három mondat a három különböző nyelvváltozaton

– 24:00 a mandarin használatáról részletesebben

milyen nagyobb nyelvváltozatok vannak még?:
– 26:50 Északkelet-Indiától indulva a Nágaföldről konyak törzs nyelve (hangminta)
– 32:25 eljutottunk Tibetbe, lászai hangminta (ez a sztenderd tibeti)

– 34:15 egy nem tonális, ragozó tibeti nyelv: hangminta: az amdói nyelv

– 35:25 megyünk kelet felé: Szecsuán, ez a mandarin nyelvjárási zónába tartozik;
nézzünk el délkelet irányába: burmai nyelv (hangminta)

– 38:25 a második legnagyobb alcsoport ezen az ágon a jí etnikum, innen noszu hangminta

– 41:00 elérünk Kanton tartományig; kantonit és hakkát már hallottunk, tovább a tengerpart felé, és kicsit északra van a min nyelvváltozatok hazája: ez a legarchaikusabb változat, hangminta: taiwani;

tónusgazdag (7-8 tónus), de itt a mesélési stílus is hozzáadott ehhez a hatáshoz

– 45:00 visszaértünk Sanghajhoz (már hallottuk), a kimaradt területeken részben mongol nyelvek (+ mandarin); az északnyugati részen török nyelvek; az északkeleti sarokban koreai nyelvek.

2019. június 10.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190610.mp3

Megdumáljuk, vagyis rendkívüli (pünkösd hétfői) Megbeszéljük

00:55 Telefonos interjú Vári-Kakas Andorral a nyelvészeti diákolimpiáról.

Betelefonálók:

12:00 Szalai István:

  • 1) a ba/be/ban/ben "elkorcsosulása"
  • 2) "a anyuka", "a apuka"

  1. KL kieg.: vannak kifejezések, amelyekben nem is lehet tudni…
    – cserébe kaptam: ez még talán egyértelmű, bár ki tudja, miért
    – de: kölcsönbe(n?) kaptam: ez már kérdőjelesebb
    – hasonlók: vmilyen irányba(n?) indult el, vmivel szembe(n?)

20:15 Fehér Tamásné:

  • 1) ba/be/ban/ben: szemtől szembe(n)?
  • 2) a "Batthyány" név hogy ejtendő?

2) A battyáni-ból ered (Battyán + i), de az ejtés már nehéz kérdés, a név tulajdonosa dönti el... [battyányi] a legelterjedtebb ejtés.

Wiki:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Batthy%C3%A1ny_csal%C3%A1d

"György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése: battyányi)"

http://www.e-nyelv.hu/2007-02-28/batthyany-battyanyi/

"Batthyány nevének hagyományos — és ma is helyesnek tartott — kiejtése: [battyányi].

Mai szemmel ny [ny] betűt és hangot látunk benne, pedig itt egy sok száz évvel ezelőtti írásmód maradványával találkozunk.

Ez a történelmi családnév azt a korszakot őrzi, amikor az n betű hangértéke lehetett [n] is, meg [ny] is, mivel a mostani kétjegyű ny betűnk még nem létezett.

Így tehát a név utolsó két betűje külön értelmezendő: n + y = [nyi].

Ez a hagyományos írás- és ejtésmód manapság egyre kevésbé ismert, ezért sokan azt ejtik, amit a név végén betű szerint látnak: [battyány]."

hasonlóan ingadozva használt példa: Kolosy tér

(Kolozsvár -> kolozsi?; vagy Kolos -> kolosi?

bár a Kolozs/Kolos is nyilván rokona egymásnak)

akkoriban gyakran írtak s-t ott, ahol zs-t mondtak, pl.:

Jósika Jenő [józsika]: gyakran mondják [jósiká]-nak;

van, ami egyértelműbb: Cházár András, Eötvös

[néhány említett név ejtéséről a szabályzat is nyilatkozik:
https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#12

Eötvös [ötvös]

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#86
Batthyány [battyányi]

Jósika [józsika]

Cházár [császár]

– a szerk.]

25:25 Takács Gábor:

két "nem túl pozitív", "elharapódzott" nyelvi jelenség:

  • 1) "elengedni" (egy csapat elenged egy meccset = 'lemond róla')
  • 2) "ne felejtsük el, hogy egy 22 éves fiatalemberről beszélünk"
    túlfontoskodás ez a körülményes megfogalmazás?

2)

ezt a "vmiről van szó" helyett használják, nincs vele gond,

de az már furcsa, mesterkélt, hogy "...vmiről beszélGETünk"

1)

az elengedés egy szép metafora, valóban gyakori, még az is lehet, hogy idegen hatás (let it go), de nincs vele baj.

ld. pl. felölel kifejezés átvitt értelme;

vagy: "Gizi nagyon pedálozik az osztályfőnöknél."

[vagy a betelefonáló saját példamondata:

"22 éves korában berobbant a nemzetközi zenei világba"

– a szerk.]

ez egy nyelvi változás, amely elterjed, furcsa elharapódzásnak nevezni, hiszen nem negatív.

1/b) TG: van ennek téves használata is: amikor nem önszántából mond le valamiről, hanem egyszerűen esélye sincs, lehetősége sincs...

KL/NÁ: ha valaki tévesen használja – vagy ha hazudik –, az nem ide tartozik...

[ha pedig ironikusan fogalmazott a kommentátor, azzal nincs baj, csak érteni kell – a szerk.]

  • 3) TG: apropó: kirúg, becsap, átver, rászed... ezt talán mellőzni kéne a rádióban...

Ezek mind szlengként kezdték, aztán hosszú idő alatt "polgárjogot nyertek", "szalonképessé" váltak – sőt esetenként akár emelkedetté, pl.: rászed.

33:20 névtelen betelefonáló úr:

  • "az egy 'dolog, hogy..."

furcsa hangsúlyozás

KL szerint az elcsúszott, eltévedt hangsúlyozás viccnek indult, aztán elterjedt.

Eredetileg "az 'egy dolog, hogy..." (az az egyik dolog, és az a másik dolog)

NÁ: hasonlít ahhoz, hogy "a 'kutya nem törődött vele"

KL: a tanarak eredetileg viccnek volt szánva, és ma már komoly szövegben is előfordul

37:10 Kiss Mária:

  • 1) Mit jelent a "narratíva"?

szószerint az elbeszélésből (latin narrare -> narrátor, narráció...),

sztori, értelmezés, interpretáció, a történet egy bizonyos szemszögből, a lényeg kiemelése… (általában valamennyire szubjektív, sajátos szemszögből, sajátos értelmezés)

pl. a történész az adatokat „egy narratívába foglalja”, vagyis az összefüggések, előzmények, következmények, a háttértörténet, a „sztori”

valóban divatszó lett

FB-csop.:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2290339521020750/

  • 2) Hangsúlyozás:

Az "Új köztemetőt" sokszor egybemondják: [újköztemető] -> esetleg egy kis plusz hangsúlyt is kap a "temető": [újköz temető]

ez pedig úgy hangzik, mintha ujjközöket temetnének oda… (hangzásra szinte egybeesik hiszen:
– az ujjköz-ben jjk-ből egy j kiesik, vö. msh.-törvény –> [ujköz...]

– az újköztemetőben-ben az u rövidül a jk miatt –> [ujköz…]


Az egybemondás a teljesen egészséges összeolvadás, vö. Új Színház, Újbuda stb.;

az ujjközökkel való hangalaki hasonlóság pedig már a véletlen műve, de nemigen lehet mit tenni ellene.

Az összeolvadást mutatja, hogy írásban is sokszor egybeírják, ld. itt is a tábla fotóját:
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Aj_k%C3%B6ztemet%C5%91

45:40 Haskó László:

  • Az orvos doktorok neve előtt gyakran elhagyják a dr. előtagot (rádióban is, de a tévébeli hírműsorok felirataiban is). Pedig ennek lenne jelentősége sok esetben, ha a saját szakmájukat illetően kérdeznek "doktorokat", ilyenkor nem helyes, ha elhagyják ezt a címet.

(Jogász doktorok esetén is.)

Ezek esküvel védett foglalkozások, és ennek az eskünek a legfontosabb része, hogy az ember hű a mestereihez, a tőlük tanult tanulmányaihoz, a tudományhoz.

(–> ezért nem lehet(ne) természetgyógyász, aki dr.)

Az előtag ezért hitelesít, ez az ember doktor, ennek higgyetek.

Ingoványos kérdés, sokféle foglalkozás van, a mérnökön belül is sokféle a mérnök... stb.

Valóban hasznos lehet a jelzése, hogy ki nyilatkozik egy adott kérdésben.

51:05 István:

  • A leírt "a" betű és a kiejtett á:

a, b, c – kiejtve: ábécé

A vágány – kiejtve: á vágány

A-tól Z-ig – kiejtve: ától zéig

stb.

Miért van ez?

NÁ: ez latin hagyomány, abból az időből, amikor bevezették a magyar órát, innen (tehát a latinból) ered, hogy az a-t sokszor á-nak, az e-t sokszor é-nek ejtjük.

53:10 Kristóf:

  • hiperkorrekció: a -ba/be helyett -ban/ben.

ezzel már nem lenne olyan elnéző, mert ez nem az anyanyelveként használt nyelvi jelenségek hozzása

KL: nem lennék ilyen szigorú, az sokszor önkéntelen, pl. a már helyett márt használata biztos nem tudatos, gyakran ki is javítja magát, aki észreveszi

(ugyanúgy a más hiperkorrekciót – pl. ban/ben korrekciót – is gyakran kijavítja, aki észreveszi a saját nyelvbotlását)

a hallgató Sándor Klára etológusos analógiáját kiterjesztené: a nyelvész is megtehet annyit, hogy az emberek kicsit másként bánjanak az anyanyelvükkel...

NÁ: Nem.

KL: nem mindegy, hogy kivel szemben: gyerekem, tanítványom figyelmét felhívhatom nyelvhasználati szempontokra, de másokkal, idegen (vagy akár ismerős) emberekkel való kommunikációban – amikor nem erről van szó –, nem tennék szóvá semmi ilyesmit.

hallgató: valóban nem mindegy: a társadalomban lévő képzeletbeli ranglétrán "lefelé" semmiképpen, de "fölfelé" lehetnének elvárásaink (politikusok, színészek, hírolvasók).

61:35 Balázs Éva:

  • 1) "vki hálát/szeretet érez vkivel szemben"

nem inkább valaki iránt?

gyűlöletet érez vkivel szemben / vagy iránt?

elfogult vkivel szemben / vki iránt?

van különbség?...

ha megfigyeljük az általános beszélőket, akkor az nem így néz ki, ez inkább nyelvművelési témának (erősebben fogalmazva nyelvi babonának) tűnik.

  • 2) tagad/cáfol

ó, örökzöld téma......

  • 3) Egy új mondás: "Háborog bennem a sukiyaki" – amikor mélységesen felháborodik valaki.

Köszönjük, még nem hallottuk.

66:35 Vető József:

  • sízek vagy síelek?

VJ: „sízek”, a síelés rettentően idegesíti

KL: síel – és a környezetében mindenki ezt használja

NÁ: engem rettentően idegesít, ha valaki azt mondja, sízik

a bridzselés esetén is megvan mindkettő, ott is irritálja a két tábort a másik forma

69:50 Hödl Viktor:

  • az idegen szavaknak egy részét eredetiesen mondják, más részét viszont magyarosan (pl. Garnier [gárnier] – [gárnié] helyett). ("latinosítás"?...)

sok szempontja lehet annak, hogy hogyan magyarosodik egy idegen név:

márkanevek esetén erre még felmérés is készülhet,

fontos lehet, hogy az írásképre is hasonlítson egy magyar ember számára,

könnyen kimondható is legyen (sok idegen hang nagyon szokatlan a magyar beszélőnek),

alapvetően fontos a német hatás: sok dolgot (félig) "németesen" mond a magyar,

és egyéb hatások is bejátszhatnak.

NÁ: Olaszországban: Colgate: [kolgáte]

KL: Dél-Amerika: Chiclets: [csiklesz] – és már ez a szó jelenti a rágógumit általánosságban is

HV: Huckleberry Finnben szereplő Buck nevét a tanárnője [bukk]-nak ejtette.

De miért nem [buck] cé-ká-val?

Ez pl. németes ejtés (bukk).

Ebben nincs egységes, egyszerű logika, nincs általános előírás rá, hanem ahány szó, ahány szituáció, annyiféle keveréke érvényesül a szempontoknak.

77:25 Tamás:

  • amikor idegen szavakat használnak, teljesen indokolatlan helyzetben (amikor lenne magyar megfelelője), annak mi lehet az oka?

– intelligenciának a megvillantása? lehet.

– vagy ha vki a szakmájában megszokott bizonyos kifejezéseket idegen formában.

– vagy ha lenne ugyan magyar formája, de az idegen forma megszokottabb, érthetőbb, pl. gravitáció vs. nehézkedés

– vagy...

Ez a téma nem elsősorban nyelvi kérdés, inkább illem kérdése, hogy mennyire igazítja a beszélő az általa használt szavakat a hallgatójához. [És „intelligencia” kérdése, hogy mennyire képes erre. – a szerk.]

81:15 Kata mama:

  • Tudom, mi az a sukiyaki!

japán étel, sült hús nyárson, ahogy Toldy Mária is énekelte a 60-as években:

"Ideje elmondani, mi az a Sukiyaki,

Japánul sült hús egy nyárson a Sukiyaki"

...De ez tévedés, vö.:

Fb-csoport-poszt:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2290426214345414/

82:30 Metzger István

  • 1) Lopják az igekötőket!

átutalás helyett utalás

lebonyolítás helyett bonyolítás

beköltözhető lakások helyett költözhető lakások

  • 2) + egy spéci szó:

kitakar azt jelenti, hogy 'eltakar' (pedig korábban az ellenkezőjét jelentette: 'felfed')

NÁ: Ez szőrszálhasogatás. Senki sem fogja félreérteni, és a nyelv változik.

Az igekötőkkel való játék régi része a nyelvnek.

  • 3) A régies írású nevekről:

Litauszky Balázs – nem [litovszki]-nak kellene ejteni a nevét? (vö. breszt-litovszki béke)

NÁ: nem, az [au] a litvános ejtés, az [ov] a lengyeles, de ugyanaz

további példák:

MI: Pásztói/Pásztóhy [pásztói], bár mondják ma már [pásztohi]-nak is

NÁ: igen, és ilyen még: Zilahy/Zilai/zilay [zilai], bár mondják ma már [zilahi]-nak is

  • 4) ba/be/ban/ben (sokat kellene olvasni, akkor menne)

Információs intermezzo a Sukiyaki-dalról:

eredetileg japán sláger:

Kyu Sakamoto: Sukiyaki (Ue o Muite Arukou) [1961]

a dal: https://www.youtube.com/watch?v=C35DrtPlUbc
az előadó: https://en.wikipedia.org/wiki/Kyu_Sakamoto
info: http://animeweb.hu/japan-write.php?tevekenyseg=megjelenites&japan_id=96
Toldy Mária [1963?]:

https://www.youtube.com/watch?v=VFN37N0sGY8

89:55 Bogdány Vera:

  • 1) kitakar ismét: neki is a régit diktálja a nyelvérzéke

(elfogadja a mai használatot, de neki nem jön be)

  • 2) "annál is inkább nem" – nem lenne helyesebb az, hogy "annál (is) kevésbé"?...

NÁ: az "annál is inkább" elveszíti az irányultságát – hasonlóan a "jó"/"jobban"-hoz, amely csak a fokmérővé válik.

  • 3) még egy régies név (a korábbi témához): Dessewffy [dezsőfi]

93:45 Balázs János:

  • aki a 70-es években járt iskolába, az ma a 21. században a fiatalok nyelvét, illetve az internet nyelvét már sokszor nem érti.

KL: ez mindig is így volt, 50 év felett már kezdi az ember érezni, hogy más nyelvet beszélnek körülötte

NÁ: az internet annyiban más, hogy írásban van -> van idő jobban visszaolvasni, jobban bele lehet gondolni, hogy mi is van odaírva;

ráadásul a neten tömegével jelenik meg olyan szöveg (nyilvánosan, ismeretlenek által írva), amely korábban csak beszédben, esetleg magánlevelekben fordult elő.

korábban írásban (pláne nyomtatásban) ellenőrzött, szerkesztett, szövegek voltak jellemzők, most már bárhol megjelenhet a slendrián fogalmazás (nyomtatásban, sajtóban, neten).

analógia: régen furcsa és megütközést keltő lehetett, amikor a biblia és hasonlók nyomtatása után megjelent a ponyvairodalom nyomtatásban...

98:30 névtelen betelefonáló:

  • kiegészítés Chicklets/"csiklesz" témához:

Francisco Javier Santamaría: Diccionario de mejicanismos

alapján a Chicklets/chicle(s) eredetéről

vö. még

https://en.wikipedia.org/wiki/Chicle
https://en.wikipedia.org/wiki/Chiclets

102:35 Magyar Csilla:

  • 1) Károlyi Gáspár

a hallgató [károlyi]-nak mondja, általában mások is.

sok helyen Károlinak látja írva, pedig ő Radicsics Gáspár, aki Nagykárolyban született, ezért Károlyi Gáspár volna

latinosan is többféleképpen megjelent a neve annak idején:

Caspar Caroli

Carolus Gasparus

Caspar Carolus

Caspar Carolus Pannonius

innen is jöhetett a [károli] ejtés.

NÁ: Nincs köze a latinhoz. Az l és az ly között akkor még nem volt ilyen éles különbség, ingadozott, lehet, hogy a károlyi melléknevet is ejtették károlinak is.

Sőt: a település neve is volt Karol, vö. Wikipedia:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyk%C3%A1roly
"Neve az ótörök eredetű ómagyar karuly (mai karvaly) köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. Középkori névalakjai: Karul (1320), Karol (1385), Nagy-Károly (1428). Előtagja a középkorban Szaniszló határában létezett Károlypusztától való megkülönböztetésére szolgált."

Az írásmódban felekezettől függően is lehet eltérés, vö. Wikipedia:

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rolyi_G%C3%A1sp%C3%A1r
"Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli Gáspár;[1] Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.[2]) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát."

NÁ-tól még (2007-ből):

http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/109.html
"Érdekes ebből a szempontból a régi bibliafordító nevének írása és ejtése. Eredetileg Radicsics Gáspárnak hívták, de mivel Nagykárolyban született, fölvette a magyarosabb hangzású Károlyi nevet. Ő maga (élt 1530–1591) minden bizonnyal [károλi]-nak mondta a nevét, és nem érezte szükségét, hogy ezt a lágyulást egy y odatételével jelezze; elégnek találta az i betűt, ezért írta Károli-nak. (Lásd a Batthyány név fordított, de analóg esetét.) Ma, ha kimondják a nevét, hol az írást követik, hol a mai természetes ejtést, ezért aztán hol [károli], hol [károji] formában mondják."

  • 2) Weöres Sándor

a hallgatónak egy sárospataki író-olvasó-találkozón a költő megengedte, hogy [vöres sándor]-verseket mondjon.

a "helyes" (legalábbis autentikus) ejtés ettől még [vörös], a költő így ejtette a saját nevét, ld.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Weöres_Sándor
illetve lásd (és halld) itt is:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2290914644296571/
https://youtu.be/HTzdy3_XY5c?t=157

  • 3) Eötvös Loránd:

az unokáját is róla nevezték el Lorándnak, és sokan hosszúval mondják, pedig röviddel kell írni is, mondani is (csak a Lóránt van hosszúval).

NÁ: Asszonyom, lélegezzen mélyeket, és nyugodjon meg: ez van.

2019. június 12.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190612.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:40 Cseletneki Ányos:
    Előzmény: ?? (hol állnak a fontos dolgok a mondatban)
    vannak olyan nyelvek (pl. svéd, német), ahol előbb van az ige, és utána a tagadás (vagyis pont, ami nagyon fontos lenne)
  • 03:20 Poros András:
    ugyanehhez szól hozzá:
    Előzmény: ?? (hol állnak a fontos dolgok a mondatban)
  • 4:55 V. János:
    Előzmény: 19.05.08 / 30:00 – (bizonyos keresztneveket csak becézve használunk)
  • 7:40 Kis Ádám:
    Előzmény: 19.05.01 / 18:30 – (bizonyos orosz szavaknál á-t ejtünk, de a-t írunk (SztÁlin, LeningrÁd, KubÁszov)
  • 09:40 Kecskés Tibor:
    Előzmény: ?? (ellentétes igekötőkkel azonos/hasonló jelentésű szavak)
    széttép / összetép
    NÁ: ugyanez jó tapos-sal is
  • 10:10 többen is reagáltak:
    Előzmény: 19.05.15 /     46:00 – (a peron többféle jelentése)
  • 12:15 Nóra:
    Előzmény: 19.05.15 / 39:10 – (Galvani kiejtése)
    ott lakik, és mindig Galvaninak hallotta
  • 14:30 Gimes Katalin:
    a túlél (eredetileg) tárgyesetet vonz, de manapság tárgy nélkül is használják: hogy tudok túlélni?; az állatoknak ölni kell, hogy túléljenek; stb.
    NÁ: megkockáztatom, hogy az angolból jön
    KL: nekem ez természetes, nem tűnik fel;
    a történeti korpuszban úgy tűnik, hogy ez eleve nagyon új keletű, főnévként is, és könnyen lehet, hogy a főnévből lett elvonva ez a (tárgy nélküli) ige
  • 17:10 Asbóth Márton:
    Előzmény: 18.03.21 / 36:00 (ha és amennyiben)
  • 19:50 Asbóth Márton:
    Előzmény:18.03.21 / 39:40 (törvényhozás vs. törvénykezés)
  • 22:00 Asbóth Márton:
    Előzmény: 18.09.05 / 31:50 – lehet és szabad
    sajnos jogi szövegekben is keveredik, pl. KRESZ: „A jármű vezetője akkor is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, de az irányjelzés megtévesztő nem lehet.”

    (szünet, majd az előző téma folytatása)
  • 26:10 Asbóth Márton:
    Előzmény: 18.04.04 (emeletes birtokos szerkezetek elkerülésének taktikái)
    eddig nem hangzott el, hogy van, amikor jelzős szerkezetté alakítható vmelyik birtokos szerkezet

Új kérdések:

  • 27:00 Fenyvesi Katalin:
    A magyar nyelvvel kapcsolatban miért csak a tárgyesetet hívjuk esetnek, a többi "eset" (pl. -nak/nek = részes eset, németben dativus) nem "eset", hanem részes határozó, részes hat. ragja?
  • 33:20 Hanák Dávid:
    Téma: a latinból átvett toldalék: -ista (/-izmus)
    csurkista van, de nem mondanám, hogy hornista [NÁ, KL: szerintünk lehetne]
    van még: irodista, zongorista, fuvolista, elemista, egyetemista, forgalmista, fradista, focista…
    [NÁ: zenében még pl.: csellista, basszista, baritonista]
    [KL: van még: gimnazista]
    Mi köti össze ezeket? Csak a merő véletlen?
    ha a tőben S vagy ZS van, akkor -iSZta:
    masiniszita, spiritiszta, zsurnaliszta, fasiszta
    kivétel a kivételek alól pl.: sipista
    Ez produktív-e, és milyen feltételekkel?
  • 41:40 Tóth Márton:
    faricskálás: nem farigcsálás? vagy én tudom rosszul?
    sok szónak van többféle formája, ejtése (ilyen a bicikli/bicigli is)

    Fb-csoport-poszt:     https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2303636236357745/
  • 44:50 Tárnoki Endre:
    „A 9-es busz gyakran ritkán jár.”
    Jó mondat, bár furcsa, de miért?

2019. június 19.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190619.mp3

Őstörténet: a magyarok nyelvi és genetikai rokonsága (beszélgetés Klima Lászlóval)

2019. június 26.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190626.mp3

Hallgatói kérdések

Korábbi műsorok témáival kapcsolatban

  • 00:44 Kulcsár Dalma: a nak/nek toldalék (+főnévi igenév) sokszor alanyszerű dolgot jelöl, pl. „kövérnek lenni vidám dolog”, eltér a nak/nek alapfunkcióitól: részes határozó, illetve birtokos; fn.-i igenév személyragozása is hasonlít a birtokoshoz (lenni -> lennem/lenned/lennie), mintha közük lenne egymáshoz(?)
    „a leányomnak osztályelsőnek kell lennie”
    de: „a lányom osztályelső kell(, hogy) legyen”
    miért vki és nem vkinek
  • 08:10 „a apuka, a anyuka” témára visszatérve:
    Előzmény: 2019.05.15 / 28:10
    – Barna Györgyi: nemcsak dajkanyelvben, máshol is sokszor találkozik vele, felnőttek beszédében is (talán Pest megyére jellemző?)
    – Emese: ő is hallja ezt sokszor, Bp. iskolázatlan család: „átmegyünk a Évikéékhez”, „megnézzük a Eurovíziót”, „menj le a autóhoz”, „keresd meg a apát”, „felhívtam a Ágit”
    NÁ még mindig fenntartja, hogy inkább tulnév kiemelésére, illetve gyerekhez beszélve… Rendes felmérésre lenne szükség.
  • 12:20 Kis Ádám: helyesbítés: a húsvét oroszul helyesen pászhi (пасхи), vagyis csak többes számban használatos, ahogy más ünnepek is
  • nyelvújítással kapcsolatos
  • 16:30 Poros András: pontosítás a nem latin alapú hónapnevek történetéhez (jakobinus mozgalom, Napóleon…)
  • 18:00 Ada: nyelvi adat: ő külső-Somogyban él, és gyakran használja a sátora szót: „a Szigeten a Tomiék sátora”, „a rendezvényen az önkéntesek sátora”.


Új kérdések:

        Mi a véleményük?...
        különbség:
        – tol vmit: a magyar nyelv belső anyagából van képezve
        – full vmilyen: angolból van átvéve

a célcsoport nyelvét alkalmazza, ám a célcsoport valószínűleg röhög azon, amikor egy nagy cég megpróbál így közeledni hozzájuk (olyan, mint amikor egy szülő szól erőltetett szlengben a fiatalokhoz… > kínos...)

  • 24:50 Tar József Mátyás: Miből származik az „édes mindegy”?
    ízes, ídes, édes -> ‘nagyon’...

[Még egy kifejezésben fennmaradt: édes kevés – a szerk.]

  • 26:50 Kis Ádám: „édesanyám Szilban született”
    Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára alapján szilfáról kapta a nevét,
    de nem tudjuk, hogy az milyen hangrendű…
    van szilas szó, ez arra utal, hogy mély hangrendű, v. valaha az volt
  • 32:25 Lengyel Tamás: a fosztóképzős szavak végéről lespórolt ul/ül
    „ez nem feltétlen igaz”, „ez igaz, kétségtelen...”, „ettől független…”
    kevés példát tud, de úgy tűnik, terjed
    nemcsak fosztóképzőkről van szó, és ide tartozik az -an/-en és a -lag/leg elhagyása is (ez nem fosztóképző után): „biztos nem megyek”, „valószínű ott van”,
    „szörnyű nagy” (ez kicsit más, csak mn. előtt)

KL: gyanús, hogy a -tlan/tlen már eleve határozószó képzője volt, vö. a végén lévő -an/en…(?)

        régi, irodalmi példák is vannak, „hívatlan betoppant”, „kéretlen odatolakodott”

Nem tudjuk, hogy régi megőrzése, vagy újítás… utána kellene nézni


[további példák: vö. viccbéli vers:
Lépésem nesztelen, itt állok meztelen.
Kérésed hasztalan, itt állok f...
(több változatban is él)

egyéb példák: „Európa roncstelepe lettünk, számolatlan hozzák ide a szemetet”,
https://www.eternus.hu/vers/1063
„S rohan vakon lovam; / Úttalanul és zabolátlan / Rohan, rohan, rohan.”

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/1992/pal-utcai-fiuk/semmi-sem-veletlen-zeneszoveg.html
„Eltűntem váratlan, / De nem voltam ártatlan,”

Gugli-példák:
„Véletlen őt tárcsázták a valódi eladó helyett”
„Mit gondolsz, véletlen mentem hozzád feleségül?”;
„Valószínű bután halok meg!”*
„akiktől hallottam, valószínű nem tudtak oroszul”*
és a „szörnyű nagy”-hoz hasonló, mn.-fokozó példa: „egész kicsi”

* köze lehet mindehhez a „valószínűleg” X „valószínű, hogy” keveredésének tűnő „valószínleg, hogy”-nak is(?)

speciális eset a hirtelen, amely „hirtelenül” formában már nem(/alig) él,
ma már ebben a formában határozószó (hirtelen elindult), illetve jelző (hirtelen harag, hirtelen mozdulat; hirtelen ember);


talán még ide tartozik – érintőlegesen – ez a jelenség is:

„pénztáros: "Egy pillanat, gyors' felviszem az adatokat..."

tehát nem gyorsba(n), hanem most már csak gyors.”

bővebben:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1745549572166417/?comment_id=1745734622147912&comment_tracking=%7B%22tn%22%3A%22R%22%7D

– a szerk.]

  • 36:10 Kolozs Judit: „Kevés olyan utas van, aki ezt a metrószakaszt végigmegyi.”
    csak alanyi ragozásban szoktuk használni, nincs tárgyas formája
    de miért?...
    a jár is hasonló, de annak vannak (illetve könnyen képezhetőek) tárgyas formái
    KL: vajon ennek egyszerűen az az oka (formai ok), hogy a megy-nek speciális a ragozása? (men.../megy...)

    ellenőrzés:
    múlt idő (ahol a tő váltakozása nem okoz gondot):
    „ezt a járatot végigmente…”, „három kört mentem…” – nem jó
    határozatlan tárggyal:
    „aki egy ilyen a járatot végigment, az tudja, milyen az igazi metrózás” – jó
    –> mégsem a formával van a gond:
    NÁ: a kivételessége inkább mondattani szintű, meg van jelölve a fejünkben, hogy „ne használd tárggyal!”
    [Lehet, hogy ez a mondattani „tiltás” eredetileg formai okból eredően került oda a szó mellé, és általánossá vált, kiterjedt azokra a formákra is, amelyekkel nem lenen formai gond... – a szerk.]
  • 42:20 Péter: egy régi műsor kapcsán (2018. okt.):
    az egyre gyakoribbak a becézett („rövidített”) alakok (ubi, pari stb.)
    – NÁ/KL: nem gondolják így;
    az evolúció során egyre inkább felgyorsul a beszédtempó
    – NÁ/KL: erről nem tudunk, ezt nem igazolja semmi
    – NÁ: ahogy már a régi rómaiak is mondták: „a fiatalok egyre halkabban és egyre gyorsabban beszélnek” :-)

Pétert zavarják ezek a becézett, gyereknyelvi, infantilis formák.
(Még az is jobb lenne, ha ubó, uba stb. lenne, az -i kifejezetten gügyögő, infantilis.)

2019. július 3.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190703.mp3

A magyar nyelv délibábos eredeztetései (beszélgetés Klima Lászlóval)

2019. július 10.

ISMÉTLÉS: 2018. március 14. – A szláv nyelvek. Beszélgetés Kristó Lászlóval

2019. július 17.

ISMÉTLÉS: 2018. április 11. – Észak-Amerika bennszülött nyelvei

2019. július 24.

ISMÉTLÉS: 2018. május 23. – Közép- és Dél-Amerika indián nyelvei

2019. július 31.

ISMÉTLÉS: 2018. május 30. – Miért változtatják a helyesírást? Beszélgetés Mártonfi Attilával

2019. augusztus 7.

ISMÉTLÉS: 2018. szeptember 12. – Afáziák: Beszélgetés Mészáros Évával

2019. augusztus 14.

ISMÉTLÉS: 2019. május 22. – Kelet-ázsiai nyelvek (beszélgetés Bartos Hubával)

2019. augusztus 21.

ISMÉTLÉS: 2019. május 29. – Hallgatói kérdések

2019. augusztus 28.

ISMÉTLÉS: 2019. június 19. – Őstörténet: a magyarok nyelvi és genetikai rokonsága (beszélgetés Klima Lászlóval)

2019. szeptember 4.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190904.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Szigetvári Áron
    Előzmény: 19.05.29 / 13:00 – honvédek/honvédok apropóján
    Korábban is feltűnt, hogy van olyan szóhasadás, amikor a szó alakja nem változik, csak a toldalékolásban van eltérés a jelentéstől függően, pl. daru daruk/darvak; lé levet, de ha pénz, akkor lét (vigyázz, ez két külön eredetű szó, nem rokonok! tehát nem valódi jelentéshasadás)
    archaikus tű, modern tő
    archaikus tövek pl.: tó – tavat, tetű – tetvet, daru – darvak

    hasonló jelenség: egy levélírónk így fogalmazott: „a bank hogyan tájékozatja az ügyfélt”

    SZÁ: ide tartozik az is, amikor egy köznév tulajdonnévvé válik
    Sugár Ágnes: nem mondjuk, hogy sugarat, hanem „fölhívtam a Sugárt” (és: „bezárták a Sugárt”)
    aranyat / de: Aranyt
    Elolvastam Dantétól a Pokolt / vagy elolvastam a Poklot – ennél mindkettő használatos,
    de: Pokol Béla alkotmányjogász esetében Pokolt
    Sólyom László esetében voltak ingadozások a sajtóban…. (Sólyomot/Sólymot)
  • 10:40 Wacha Balázs:
    Előzmény: 19.05.22 – Kelet-Ázsia nyelvei, szigorú szórend
    Ezekben a nyelvekben léteznek-e névmások? (És mindig szigorúan ki kell-e tenni?)
    KL: Igen. (A japánban nem mindig kell, bár ott is kötött a szórend.)
  • 15:00 Máté:
    Előzmény: Károli hogy ejtette a nevét
    A vizsolyi biblia
  • 16:20 Máté:
    Előzmény: ?? – Lóránt/Loránd kettősség
    Lőrinc ugyanaz-e mint a Lóránt? Nem, a Lóránt a Roland változata
    A Laurent meg a latinból jön

    NÁ: Hasonló: Heléna / Ilona: ezeknek sincs köze egymáshoz
  • 17:50 Fenyvesi Katalin
    Előzmény: 19.06.10 / 69:50 – az idegen szavak ejtése: Colgate olaszul [kolgáte]
    FK: a németek is Kolgáténak mondják.
  • 18:20 KL:
    Előzmény: 19.06.12 / 12:15 – Galvani híd
    Salvini esete hasonlít ehhez, azt is sokszor a-val mondják a magyar hírekben, tehát lehet, hogy a magyarok egyre inkább a-val mondják az olasz á-kat.
    NÁ: fontos a hosszúság: Verdi operája a [traviáta]
    KL: Ezeknél az elején rövid mgh. van, viszont a hangsúlyt is az elejére tesszük (az eredetitől eltérően), ezért rövid végig: GALvani, SALvini

2. rész – Új kérdések

  • 20:30 Asbóth Márton:
    Nem értik az emberek a „mint” szónak a kétféle értelmét, használatát:
    „Fel akartam vetni mint probléma.”
    „Erre ne úgy gondolj, mint édes bor.”
    „mi nem úgy tekintünk a nemzetre, a hitre és a családra, mint itt ragadt őskövület” (OV)
    AM szerint így lenne jó: „Fel akartam vetni mint problémÁT”, „...mint édes borra”, „...őskövületekre”
    vagyis ilyen helyzetben a toldalékot ki kellene tenni, de egyre többször nem teszik.

BM: OV nem így mondta, hanem, „...mint itt ragadt őskövületekre”.
A hírportálon már valóban csak „őskövület” jelent meg a leiratban, ld.: https://444.hu/2018/10/30/orban-europa-nyugati-fele-ma-a-sajat-multjaval-es-kereszteny-gyokereivel-viv-kulturharcot

AM pár éve hall ilyet, van-e magyarázat a jelenségre?

A „mint” elkezdett elöljárószóként viselkedni, -ként értelemben.

NÁ: hasonló, de idegenből „kölcsönvett” elöljárószavak:
– per („per munkatárs kiosztunk 5000 Ft-ot”, per pillanat, per fő)
– németből átvett ohne („Elmegyünk nyaralni, de ohne nagymama”)
Hallgatóink küldjenek hasonló dolgokat, ha tudnak!

KL: A hagyományos, jól ismert használat, elöljárószói szerepben mindig alanyra vonatkozik…
„(én) mint főnököd megparancsolom neked…”
„anyám mint titkárnő dolgozott…”
az újdonság: hogy más mondatrészként szerepel a mint elöljárószós főnév

[BM: úgy tűnik, itt KL elment az erdőbe a toldalékokkal, esetragokkal… a „mint” (-ként értelemben) korábban sem csak alany lehetett, hanem az is a hagyományos használat része, amit NÁ, mondott példaként: „kirúgták mint reakcióst”.
Ez abból is látszik, hogy a szabályzatnak az erről szóló részében is van olyan példa, amelyikben nem alany, hanem tárgy (tárgyraggal):
„250.b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért [de vö. 244. c), 251.].”

[Kis helyesírási kitérőt is tartottak a minttel kapcsolatos vesszőhasználatról, de lehet, hogy nem kellett volna……]

  • 30:20 Cseletneki Ányos:
    idézetek Kosztolányi Édes Annájából:
    „Elsőosztályos félfülkébe szálltak.”
    Mikor változott az elsőosztályos elsőosztályú-ra?

    Nem tudjuk.

    „Fölszólította Elekes Józsit.”

[BM: Ezt KL félreértette, ennek a mondatnak nincs köze az előző idézethez; nem is a vagonba hívta fel, és NÁ is félreértette: nem iskolai felszólítás. Ez a mondat egy telefonálásra vonatkozik, tehát az benne az érdekes, hogy a fölszólít-ot ‘telefonon felhív’ értelemben használja, ld.:

https://mek.oszk.hu/04700/04772/04772.htm

„- Anna – mondta ásítva -, adja ide a telefont.
A lány odahozta a készüléket a tizenhat méteres zsinórral, mely úgy lógott róla, mint valami döglött óriáskígyó.
- Köszönöm – mondta Jancsi, aki már leemelte a kagylót. – Most kimehet.
Fölszólította Elekes Józsit.
- Te vagy az?... No, szép tőled... felém se nézel. Már három napja nem járok be, és te... Nem, barátom, nem... Más... nagyobb dolog, barátom... Majd elmondom... Így nem lehet... Akkor mindjárt jöjj... Rendbicsek... Várlak... Halló, halló... Micsoda?... Nem értem... Te az enyémet... Hólyag…
Levágta a kagylót, mosolygott a merész kívánságon, melyet oly ügyesen elhárított, rendbehozta magát, leült a zongorához.”

„a 30 évvel ezelőtti emlékek”
CSÁ: Furcsa, mert az emlékek nem 30 évvel ezelőttiek, hanem mostaniak, a konkrét események történtek 30 évvel ezelőtt…
NÁ: A nyelv nem logikus, ha „a víz alatt úszik”, akkor sem az agyagban…
KL: vagy legalábbis néha metaforikus/metonimikus mozzanatok vannak közbeiktatva…
KL: érdekesség: a 30 évvel ezelőttit régen úgy mondták volna, hogy „30 év előtti emlékek”

  • 35:10 Illés Márton:
    a csukni és zárni igék
  • 43:10 Lakatos MIklós:
    Előzmény: ?? – maga megszólítás
    a „maga” megszólítás azért nincs használatban, mert a fiatalok vagy önöznek, vagy tegeznek, de nincs meg ez a bizalmas, de még magázós „sáv”
  • 45:10 Csomor Emese:
    Adok-veszek csoportokban, pl. gyerekruhák esetében azt írják, hogy „átnőtt”, szerintem pedig „kinőtt”.

2019. szeptember 11.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190911.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Kamper Gergely: miért röpzaj?...
    Gyerekkorában volt röpcajg (mint flugzaug, eszcajg stb.) -> és vszínűeg ebből lett röpzaj. – németes népetimológia?

Könnyen lehet.

  • 03:05 Suhajda Aladár Zoltán:

A "tolja" mint 'fogyasztja' szóra ellenpélda: "full kreténben tolja", tehát nem csak fogyasztást jelent (vö. "tolja az arcába").

További példák:

– De pl. egy zenész "jól tolja", tehát 'jól csinálja', illetve "letolja (a koncertet)": gyorsan túl esik rajta

– vö. még "told a cuccot"

nyilván metaforikus, erőfeszítést igényel, vmit elindítok, megmozgatok

Hasonló: lökjed

  • 05:55 Bíbor Istvánné:

Emília becézése: Emilka (tehát nem Emilke)

hasonló: Etelka

női nevekhez néha rendhagyóan -ka végződést tettek, talán mert sok női név a-ra végződik (latinból, szláv nyelvekből...)

Ilona -> Ilka

Terézia -> Terka

ráadásul a két szótagos becéző szavaknál szinte sosincs -ke, hanem vagy -ka van ott, vagy valami mással cseréljük/bővítjük (vagyis: *Ferke helyett Ferike vagy Ferkó), habár van Deske (= Dezsőke)

persze vannak azért olyanok is, pl. Böske

Fb-csoport-poszt:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2474207915967242/
"emlékszem, hogy gyerekkoromban használták Ferke alakot, sót lehetett kapni egy Ferke nevű igen finom csokit is"

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/vorosmarty-mihaly-6EBD/kisebb-koltemenyek-1834-1855-76A0/csik-ferke-7B65/

  • 10:55 Bíbor Istvánné:
    "megyi" (pl. "végigmegyi ezt az útvonalat"):

korábban az hangzott el, hogy ez különleges, "nem létező" (nem képezhető) alak,

BI szerint azonban létezik: erdélyi tájszólás.
Köszönjük.

  • 12:40 Zoli:

korábban elhangzott: az -i nem becézés, hanem rövidebb és kevésbé hivatalos

észrevétel: ha viszont ehhez egy ka/ke járul, akkor az már pejoratív, pl. hisztike, hisztikézik, tüntike, tüntikézik

hasonló: nőcske (és nőcike)

válasz: Hát... ez inkább azért van, mert ha egy komoly dologról valahogy kicsinyítve ("degradálva") beszélek, akkor abban valóban van valami lesajnáló.

  • 16:40 Malinovszki András:

az x betű ejtése hol ksz, hol gz:

érdekes, hogy kb. azonos arányban van: Brexit: [brexit/bregzit], Exatlon: (tévéműsor) [ekszatlon/egzatlon]

a magyar hagyomány, hogy két mgh. között, e után zöngésedik, pl.: egzisztenciális, egzotikus, vegzál, [hegza] (hexa), egzecíroztat, de nem mindig, hiszen: szexuális, lexikon, Alexandra, flexibilis

és más mgh. után sem: taxi, taxaméter, taxatív, taxonómia, axióma, elixír, fluxus, galaxis, luxus, maximális, oxigén, praxis, paradoxon,

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2066542006733837/

2. rész – Új kérdések

  • 23:25 Orsi:

egy kommentben olvasta: "egyedül a magyar használ a legtöbb és gazdag szókincset"

ezzel kapcsolatban kérdés:

Létezik-e a különféle nyelvek szókincsének gazdagságát összehasonlító tanulmány?...

A nyelvészet ezzel nem foglalkozik. (Már csak azért sem, mert a "szókincs" szó jelentése eleve homályos.... Ugyanis a nyelvészetben a "szó"és a "kincs" szó jelentése eleve homályos...)

Korábban megbeszéltük a témát: nincs ilyen tanulmány, nincs ilyen különbség, legfeljebb speciális esetekben: szűkebb témakörökben (szaknyelv stb., illetve nagyon elszigetelt – esetleg kihalófélben lévő – nyelvben).

De az elterjedt nyelvek szótárai egyforma nagyok...

"Az én falum a legszebb a világon, mert patak is van, domb is van, templom is van..."

https://www.facebook.com/tibor.barany.5/posts/10210007657404219

„A tavalyi göteborgi könyvvásáron történt. Egy panelbeszélgetés során arra a kérdésre, hogy miben különleges a magyar irodalom, a hazánkat képviselő Jókai Anna a következő gondolattal ajándékozta meg a közönségét: a magyar nyelv gazdagabb, mint más nyelvek. Hiszen az angollal ellentétben, magyarul nem csak az az egy szó van a helyváltoztatásra, hogy "go"...

– ...magyarul haladunk, süvítünk, ballagunk, poroszkálunk, lépkedünk, őgyelgünk...

A beszélgetés egy pillanatra leállt, a magyar résztvevők zavartan néztek maguk elé. Végül az angol tolmács törte meg a csendet, aki blazírt arccal lefordította Jókai Anna szavait.

– ...In Hungarian one proceeds, whooshes, trudges, ambles, treads, saunters…”

ugyanez, egy hosszabb listával kiegészítve:
http://ajanlom-budapest.hu/honvagy-ismeros-helyek/gazdag-szokincs

  • 29:30 Bogárdi Iván:

Miért idejétmúlt és fellengzős az eme/ama, ezen/azon, e névmás?

Nem tudjuk, nincs különösebb magyarázat, kiment a divatból.

BI szerint ormótlan, esetlen a névutó duplázása: "a mellett a ház mellett", "ez alatt az asztal alatt",

helyette célszerűbb, egyszerűbb lenne visszahozni az egyszerűbb formát: ezen asztal alá, e ház mellé

NÁ: Hajrá, indítson mozgalmat!

(...bár ritkán szokott sikerrel járni)

  • 31:15 A Duolingo szoftverben vannak időnként hibás mondatok, pl.: "Ez a fa alá fekszetek alá."

Ez tényleg hibás, ez van.

[A gépekkel nem olyan "elnézőek" a tanár urak, mint a hús-vér nyelvhasználókkal... :-) ]

  • 32:40 Pierre Valin:

A Krisztinavárosi plébánia templomban járt, a bejárat melletti emléktáblán látta:

"Ezen a templomban esküdött örök hűséget..."
Meg fogjuk nézni.

[Tévedés, rosszul olvasta, ld.:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5d/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja%2C_Krisztinav%C3%A1rosi_Havas_Boldogasszony-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom.jpg

"Ezen templomban esküdött örök hűséget..." – BM]

  • 34:05 Meggyes Alexandra:

A fizetőpincér furcsa szó, hiszen nem ő fizet. Miért van ez, milyen jelenség ez?

Sok ilyen van, különböző típusok vannak:

– a helyet jelentő csoport egy nagy csoport: öltöző, sterilizáló stb.

– amivel csinálják (az utótaggal csinálják az előtagot): tolókocsi, ivólé, kifestőkönyv

– egyebek: locsolókocsi, hamvazószerda, áldozócsütörtök, evőeszköz

– a fizetőpincér típusú jelentés (-ó/-ő = 'vkinNEK') is egy szűkebb csoport

(vagy egy alternatív magyarázat:

a pincérek kiosztják a feladatokat, "ma Jani fizet" (= 'ma ő intézi a fizetést') -> ebből jön, hogy ő a "fizető pincér" -> fizetőpincér)

  • 38:45 Turcsányi Pál:

fürdeni/fürödni: mi a különbség? tájszólás?

ez ingadozás (vacilláció), vannak ilyenek: alusztok/alszotok, hangzani/hangozni

sok hangkivető tő van (bokor/bokrot, sátor/sátrak), ez is hasonló és vannak formák, amikor két megoldás él párhuzamosan

  • 44:30 Schmidt Balázs:

"felcsendül" (egy zeneszám egy kocertben): ezt élőszóban, beszélt nyelvben nem használják, ez inkább "írott nyelvi", merevebb, emelkedettebb, formális regiszter, hasonló pl.: az "elhunyt"

2019. szeptember 18.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190918.mp3

VakerMore honlap, kárpáti cigány nyelvváltozatok (beszélgetés Bodnár Zsuzsával)

https://vakermore.hu/
https://www.facebook.com/VakerMore

2019. szeptember 25.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20190925.mp3

Szibériai nyelvcsaládok és a mongol (beszélgetés Horváth Csillával)

2019. október 2.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191002.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Lamár Krisztián:
    Előzmény: 19.06.26 / 19:20 – Tolsz egy fantát, „tol”, betolja az arcába
    A tol nagyon régi, pl. „Letolom a műszakot, aztán megyek haza” (már 30-40 éve is)
    szóba került még: jól tolja, letoltuk az első felvonást, eltolta a Hamlet-monológot (ez nem az ‘elront’, jelentésű eltol!), nagykeráron tolja a cuccot, egy korsó sörnél durvábban kell tolni, hogy berúgj…, told a cuccot,     toldacuccot.hu (már 2006 óta), túltotla a biciklit, max out (‘túlzásba visz’, ‘elmegy a falig’), kimaxol (magyarban pozitív), toltam egy full jó standupot…
    ezek egyelőre szlengek, meglátjuk, hogy megmaradnak-e…
    kitérő: a tol [tól] ejtése, és a szid [szíd] ejtése
  • 09:00 Exner László:
    Előzmény: 19.06.26 / 08:10 – a autó, a alma
    ez regionális jelenség is, nemcsak műveletlenség

2. rész – Új kérdések

  • 11:40 Bende Éva (nyugdíjas tanárnő):
    az unokáinak akart segíteni, de már egészen más van a könyvben: az alany, állítmány volt a fő mondatrész, ma már alárendeltségi viszony van köztük
    szubjektum, predikatív viszony, nyelv és logika párhuzama, nyelv és gondolkodás,
    birtokos személyRAG vs. birtokos személyJEL; rag vs. jel
    névszói állítmány helyett ma már ez is összetett (névszói-igei) állítmány,
    „van-törlés”: ez valóban törlés, vagy csak egyszerűen nincs ott?...
  • 24:20 Lichtmann Tibor:
    a „valamennyi” szó jelentése attól függ, hogy hogyan ejtjük ki.
    VALAmennyien megjelentek az értekezleten.
    Valamennyien MEGjelentek az értekezleten.
    (más a dallam, más a hangsúlyozás)

    – Így van.

LT: ez nem működik nem-megszámlálható dolgoknál:
„A folyamat végén tegyünk bele valamennyi sót.” –
KL: téved, ott is ugyanúgy működik, mindkettő, itt csak az alanyi/tárgyas ragozás a különbség:
„A folyamat végén tegyünk bele valamennyi sót.”
„A folyamat végén tegyük bele valamennyi sót.”
„A folyamat végén tegyük bele valamennyi kockacukrot.”
„A folyamat végén tegyünk bele valamennyi kockacukrot.”
– mind jó.

LT: vannak más szavak is, amelyeknek csak a hangsúlyozástól függ a jelentése?
Nem pont ilyen, de hasonlók:
„A KUtya nem törődött vele.” / „A kutya NEM törődött vele.”
„Géza megpuszilta a könyökét.” / „Géza meg puszilta a könyökét.”

  • 29:50 Nemes Anna:
    a defektív igék témája.
    hoz sok példát, a legtöbb esetben s, z, k, g, t, d van az l előtt, de van, ami kilóg:
    rémlik, sínylik
    (oszlik? foszlik? bár ezek jónak tűnnek(?): azért, hogy eloszoljon a füst... azért, hogy nehogy szétfoszoljon…)
  • 37:20 varga Márton:
    Előzmény: 19.05.15 / 00:00 – hol többes, hol egyes szám van bizonyos szerkezetben
    „mind a tizenketten föltartották a kisujjukat”
    „mind a tizenkettő föltartotta a kisujját”
    Mi a különbség?

    kis kieg.: a számnevekből on/en-nel képzett határozó mindig emberre vonatkozik: többen, tizenketten,
  • 42:20 Talyigás Anikó:
    ”trombitán XY működik közre”
    Helyes-e a közreműködik szétbontása?
    A „helyesség” attól függ, hogy hogy használják – ezt pedig KL/NÁ különbözően használja…
    hasonlóan kérdéses, esetleg változó esetek: ellenőriz, kirándul
  • 46:10 Kecskés Tibor:
    „Valószínűleg tudták, hogy veszíteni fogtak.”

2019. október 9.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191009.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:30 Lamár Krisztián:
    Előzmény: 19.10.02 / 00:10 – Tolsz egy fantát, „tol”, betolja az arcába
    a tolja a vénás droghasznlatból indult, mert ő betolja a testébe az szert

    lehet, nem tudjuk… általánosabb metaforikus tartalom is lehet mögötte…

2. rész – Új kérdések

  • 02:00 Bodnár István:
    politikusokról mondta valaki: "Ezek csak azt csinálják, amit a főnökük mond nekik."
  • 03:50 Varga Márton:
    Előzmény: 19.05.15 / 00:00 – hol többes, hol egyes szám van bizonyos szerkezetben
    [úgy tűnik, hogy tévedésből ezt a témát kétszer is megrágták, ld. 19.10.02. / 37:20]
    Egyes szám / többes szám kérdése:
    „mind a tizenketten föltartották a kisujjukat”
    „mind a tizenkettő föltartotta a kisujját”
    Ezek egyenértékűek. Vagy mégsem?
  • 06:10 Zoboki András:
    May Károly – Az olajkirály c. könyvéből (ford. Szinnai Tivadar):
    „Jelentették, hogy a három sápadtarcú átvette tőlük a fegyvereket, azután nyugodtan folytatta útját a folyóparton lefelé.”
    ZA: értelemzavarónak, hibás mondatnak vélem.
    „Jelentették, hogy a három sápadtarcú átvette tőlük a fegyvereket, azután nyugodtan folytattÁK útjUKAT.” – kik az ők? egyértelmű?
    „Jelentették, hogy a három sápadtarcú átvette tőlük a fegyvereket, azután ők nyugodtan folytatták útjukat.” – ez esetben az indiánokra vonatkozna, hogy folytatták.

    Érdekes, hogy ugyanebben a műben kicsit később van olyan mondat is, amely szerkezetileg hasonló, mégis a másik megoldással élt a fordító: „a három gazember alaposan megmotozta áldozatait, elszedve tőlük mindent, amit értékesnek tartottak, aztán visszatérTEK a lovakhoz.”

Szennai Tivadar fordítása:
https://mek.oszk.hu/02200/02243/02243.htm
másik fordítás, Vipa Aladár – Hegedűs Arthur:
https://mek.oszk.hu/05000/05042/05042.htm

  • 17:40 Máté:
    Előzmény: 19.05.15 / 00:00 – hol többes, hol egyes szám van bizonyos szerkezetben
    pl. „ezek a kérdések már magától értetődőek”
    A hitelét vesztett egy állandósul kifejezés.
    Máté szerint: „a hitelét vesztett politikusok” csak a becsületüket játszották el,
    „a hitelüket vesztett politikusok” viszont a szó szerinti értelemben jó (elvesztette a pénzt)
    KL/NÁ: Nem értünk egyet, de érdekes a felvetés
    Kérjük hallgatóinkat, hogy keressenek még ilyeneket!

    Kis kitérő: magától értetődik / magától értődik és ennek az eredete
  • 24:50 Máté:
    „Mindketten nagyon toleránsak vagytok, és Kálmán tanár úr még nálad is jobban…”
    Ezt már sokszor megkaptuk, és sokféleképpen válaszoltunk rá… Most ismét válaszolunk.
  • 34:20 Máté:
    Hogyan hat egymásra oda-vissza a nyelvi slamposság, és az igénytelen gondolkodás?
    Ez nem egy egyértelmű kölcsönhatás, nem vonnánk le belőle meggondolatlan következtetéseket…
  • 37:00 Szendrő Frigyes:
    A magyar nyelv „vadhajtásai”...
    – utálja a pucsít szót
    szerinte az angol push szóból magyarosodott
    ez tévedés, régi fn: pucsok → pucsít
    – a hajaz ‘hasonlít’ szót is utálja
    ez régi szó, és érdekes, hogy többféle dolgot jelent, nemcsak hasonlít, hanem pl. ért valamihez (pl. hajazok a gázszerlelsre)
    NÁ: idegesíti a rendesnél rövidebb hosszúnadrág használatát pláne titokzoknival
  • 44:00 Szendrő Frigyes:
    hallgatónk spanyol környezetben él, és az angol szavak magyaros ejtésével is van problémája, pl. BigMac
    a neolatin országokban ezt az a-t á-szerűen ejtik, magyarosan e-nek mondjuk.
    a német is e-szerűen ejti, mi inkább ehhez az ejtésszokás-rendszerhez tartozunk…

2019. október 16.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191016.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Mari:
    régiesnek hangzó, de azért valamennyire ma is használatos szócsoport:
    életfogytiglan, holtomiglan-holtodiglan, hetedíziglen
    plusz néhány speciálisabb: unos-untiglan, ideiglenes, pediglen
    az -ig rag (nem jöhet utána más toldalék), de az -iglan/iglen után már jöhet (ideiglenes), pedig ugyanazt jelenti (életfogytiglan = életfogytig)

[BM: ez nem tűnik igazi különbségnek, mert csak -s toldalékot tudok elképzelni utána, az -s/-i melléknévképzőt pedig más rag után is oda lehet tenni néhány speciális esetekben, pl.:
nagybani, természetbeni, mindenkori, kétszeri, kétszeres, utólagos, időleges, névleges]

azt írják, hogy „nyomatékosító elem” (vagyis nem tudjuk a funkcióját :-)

pediglen: épp ez bizonyítja, hogy van (illetve volt) önmagában -lan/len

[BM: ha csak ez bizonyítja, az kevés, mert a pedIGlen analógiásan is kialakulhatott, az igazi -ig ragos szavak mintájára]

Mari azt gondolja, hogy a fosztóképzővel összemossuk, de nem mossuk:
a fosztóképző eredetileg csak -tl vagy -l volt, finnugor örökség, mai nyoma: fiatal (‘fiatlan’)

  • 05:20 Kelemen László:
    Nagy hiba, ha a minimálbér helyett minimális bért mondunk?
    Melyik a szaknyelvibb, melyik a köznyelvi, van-e jelentéskülönbség?
  • 11:30 Zsigmond A. Zoltán:
    – „kellene” helyett szinte csak „kéne”
    Ez már gyakorlatilag a standard része, végbement ez a változás (persze a kellene is él)
    – „kelleni fog”: ez is egyre gyakoribb
    Ezzel nincs semmi baj. Talán a „fog” általános „üldözése” miatt van vele gondja a kérdezőnek.
  • 17:40 Bart Dániel:
    Műkszik? Na ez milyen szó?
    Tréfás szóalkotás: van sok ige, amelynek van -kodik/kedik/ködik vége miatt van -kszik végű formája is (pl. verekedik/verekszik, tolakodik/tolakszik, vetekedik/vetekszik stb.), és bár a működik nem tartozott ezel közé, mégis megalkották.

    NÁ: kitérő: a legbumfordibb szóalkotás: a műt ige, ami ma már „hivatalos”
    eredetileg a műtét-et találták ki > ennek a helyét elnevezték műtő-nek > és aztán a műtőből létrejött a műt ige („ha hűt > hűtő és fűt > fűtő, akkor műt > műtő”).
  • 22:30 Hovány Erzsébet:
    van-e kapcsolat a görög és a szláv nyelvek között? nekem szlávosan hangzik.
    NIncs, illetve ősileg rokonok (indoeurópai nyelvek), de a hangzást ez nem érinti, már nagyon régen elkanyarodtak egymástól.
  • 24:30 Váci cimilla
    Hogy kell írni a frisseséget/frissességet?

    frisseség
    [KL téved: csak régen volt a frisseség egy s-sel, ma már frissesség. Későbbi műsorban korrigálnak, ld. 19.10.30]

    (hasonlók, amelyeknek nem létezik a töve: bölcsesség, szüzesség;
    kötőhanggal, de csak egy s-sel: gyorsaság;
    és kötőhang nélkül, de két s-sel békesség)

    NÁ: a Bánk bánban KJ „békeség”-et írt, több helyen, és az időmérték alapján tudható, hogy így is ejtette.
  • 28:20 Multas Ágnes:
    „Teher alatt nő a pálma.”
    Ez nem népi bölcsesség, hanem egy latin mondás. (Crescit sub pondere palma.)
    KL elmondja a mondással és az értelmezésével kapcsolatos elméleteket…
    A fejtegetés elején még mindketten ostobaságnak tartják (valamint a levélíró által említett Benedek István professzor is), de aztán addig magyarázták ők is, meg a levélíró is, hogy a végére már-már értelmesnek
    jóindulatú értelmezés: ha terheled a pálmát, akkor széltében fog nőni
    másik jóindulatú értelmezés, hogy félreféordítás, mert eredetileg nincs olyan logikai összefüggés, amit a magyar fordítás sugall, hanem csak annyi, hogy „teher van rajta, és (mégis) nő a pálma”.
  • 33:30 Daróczi Etelka:
    NÁ meghagyta a Bánk bánban az ébredezzen-t, pedig ma keljen felt „kellene” mondani
    NÁ: vagy inkább ébredjen föl
    DE: gyerekkorában tanult ébresztő mondóka:

"Jó reggel, itt a tej, ébredezni kell!
Olyat álmodtam az éjjel,
hogy is mondjam el?

Szánkáztam Afrikában,
megfagytam a Szaharában,
Nápolyban másztam én a jéghegyekre fel!

Jó reggelt, itt a tej, ébredezni kell!
Szervusz paplan, szervusz párna,
váljunk csendben el."

DE: Szeretné megmenteni az ébredesz szót.
Szerintünk nincs veszélyben, nincs kiveszőben.

  • 36:20 Lázár Zsigmond:
    „Számlával egy tekintet alá eső okirat”
    jogi terminus, vannak vasutas szakkifejezések, postás szakkifejezések….
  • 38:10 Máté:
    [ezt a kérdést már megbeszélték egyszer, ld.: 19.10.09 / 17:40, de most újra megbeszélik]

Magától értetődik vagy magától értődik?
(A Fb-csoportban merült fel:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2529108223810544 )
Máté szerint németből ered (selbstverständlich).

NÁ: „sűrű könnyeimmel kigomboztattatom”

(Elmegyek, elmegyek,
Hosszú útra megyek.
Hosszú út porából
Köpönyeget veszek.

Búval és bánattal
Kizsinóroztatom,
Sűrű könnyeimmel
Kigomboztattatom.

Fúdd el, jó szél, fúdd el
Hosszú útnak porát.
Hosszú útnak porát,
Az én lelkem búját!)

KL: ez más, itt a műveltetés van kétszer, az értetődikben pedig két szenvedő toldalék (ehhez még a „látszódik” hasonlít)

KL: egy érdekes példa arra, ahol csak a dupla műveltetéses forma maradt meg: fejlődik (mert régen a fejlik ige is már eleve mediális volt, és ma már csak a „még jobban passzívvá tett” fejlődik él)

kis kitérő: „ezek magÁTÓL értetődő dolgok” és nem „magUKtól értetődő dolgok”

  • 44:40 Máté:
    [ezt a kérdést már megbeszélték egyszer, ld. 19.10.09 / 24:50 és 34:20, de most újra megbeszélik]

    „Mindketten nagyon toleránsak vagytok, és Kálmán tanár úr még nálad is jobban…”

2019. október 23.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191023.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Tóthné Szalontay Anna:
    Egy banki levelet küldött, elrettentő példaként: alig lehet érteni…
  • 02:20 Ádám:
    Bizonyos kifejezéseket megszólításként nem használhatunk, csak leírásként, és ez gyakran komikum forrása, pl. egy templomi ének: „Egyszerű pásztor, jöjj közelebb!”
    „Idefigyelj, te nagyon hülye!”
    KL a Macskafogóra gyanakszik…
    [BM: én guglizás alapján a Família Kft.-re tippelek: „Vili, te nagyon hülye!”     https://www.youtube.com/watch?v=TARZqc49gGY ]

    Hasonló. bár nem megszólítás, hanem saját magára mondja, bemutatkozásként:
    „Kezeiket csókolom, Balajthy Dénes fiatal tévérendező vagyok”
    Sárbogárdi Jolán (Parti Nagy Lajos): A test angyala
    https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/PARTI/parti00001/parti00001_o/parti00001_o.html

Nem tudjuk, hogy ennek mi a titka… Kérjük, gyűjtsenek még ilyet!

Értékelő mozzanat…? „népszerű tévérendező vagyok…”, „zseniális tévérendező vagyok…”
az egyszerű pásztor nem pejoratív, hanem pozitív: az egyszerű, az kb.: ‘tiszta lelkű’…
[BM: ettől még lehetne megszólítás, pl. „Ó, te csodálatos asszony!...”, „Gyere, te gyönyörű lány…” – persze ha ezeket bárki magáról mondaná, furcsa lenne… valószínűleg a két példa (a megszólítás, és a saját magunkra mondott jelző) két külön kategória, eltérő működéssel]

  • 09:50 Nádasdy Ádám:
    elharapódzóban lévő vadhajtás:
    elhangzott KL-től: „Filozófiai szempontból ez is nagyon sikamlós besorolás lenne…”
    a sikamlósnak többféle jelentése van:
    alapjelentés: sikamlós padló
    korábbi átvitt értelem: pikáns, szexuális tartalmú
    újabb átvitt értelem: félreérthető, bizonytalan
  • 14:10 Wacha Balázs:
    Előzmény: 2019.06.19. (Klíma László) – magyar–finn nyelvrokonság
    WB: Kimaradt a nyelvi szubsztrátumok/szupersztrátumok kérdése.
    szubsztrátum (‘alréteg’): egy olyan nép, amelyre „rátelepedik” egy másik nép
    szupersztrátum (‘felső réteg’): olyan nép, amely „rátelepedik” a szubsztrátumra
    fontos, hogy a mai nyelv nem felel meg az egyiknek sem, hanem valamiféle keveredése a két nyelvnek ( = szubsztrátum hatás).
    példa: a mai francia nyelv „alatt” meghúzódó kelta: az u-t ű-nek ejtik, és ez minden bizonnyal szubsztrátum hatás (mert a keltában volt ű hang) – bár ezt nem tudjuk teljesen bizonyítani, mert ez nagyon régen történt, nincsenek például valódi bizonyítékaink a kelták ű hangjára, és arra sem, hogy a franciák ű-je onnan jön.
    amit jobban tudunk bizonyítani: az areális hatás, ez szomszédság, vagy vegyes területeken való együttélés (adsztrátum).
    további példák is elhangzottak

    a jövevényszavak érkezése nem mindig nevezhető szubsztrátumhatásnak, azok enélkül is beszállingózhatnak

    WB: jól meg lehet-e különöztetni a spontán, belső változásokat, és a szubsztrátum(/adsztrátum) hatást?
    KL: Nem, általában tudjuk, gyakran mondják a nyelvek elemeire, hogy LEHET, hogy ilyen-olyan másik nyelv hatása…
  • 24:00 Zoboki András:
    honnan ered a viszontlátásra/viszonthallásra köszönésekben lévő ra/re rag? Miért nem pl. -ig? (mint a spanyol hasta la vista, orosz dá szvidánija, német bis dann, angol so long – a legközelebbi találkozásIG)
    NÁ tippje: ahogy inni is valamiRE szoktak, akkor a közeli viszontlátásra emeljük a poharunkat… vagy csak átvitték a koccintáskor használt szerkezetet az elköszönésre…
  • 24:00 Zoboki András:
    érdekes, hogy van a viszointlátásra elkjöszönsének egy olyan változata, amikor egy nagyon hangsúlyos névelő van előtte:
    „_A_ viszontLÁtásra…”

    Ennek kapcsán egyéb, hasonlóan hangsúlyos névelők is szóba kerültek:
    Bosszús felkiáltás: _AZ_ anyád! / _AZ_ anyja mindenit!, _A_ teremburáját!,
    _AZ_ istenit! _A_ betyár mindenit!...
    vagy felsorolásban, bosszúsan, negatívan, indulatosan jelezve a felsorolás elemeit:
    „– a gyerekeid hogy vannak?
    – Ne is mondd, _A_ Béla állandóan csak pénzt kér, _A_ Marinak rossz a házassága, _A_ Juci nem akar hazajönni…”
    „Szörnyű az ország vezetése, _A_ bíróság a kezükben van, _A_ rendőrség nem teszi a dolgát…”

    Ezekben az az érdekes, hogy a névelő, amely amúgy hangsúlytalan szokott lenni, itt hangsúlyos helyzetben van.
  • 19:25 Horváth G. György:
    Mikor vált szét a horvát, a lengyel és a cseh nyelv?
    Kr. u. 10. században válnak szét: először a lengyel vált ki, a cseh és a szlovák mpedig a 15–16. sz.-bamn vált szét-
  • 35:30 Flórencz András:
    A névelő elhagyása

    a) a jogi bikkfanyelvben:
    „Vevő kijelenti, hogy…”, „Eladó kötelezi magát, hogy…”, „Tájékoztattuk Vevőt arról, hogy…”
    Latin hatás?
    Nem valószínű, mert akkor sok más helyen is elhagynák a névelőt.
    Ezek kvázi tulajdonnévnek vannak tekintve a jogi nyelvben.
    „Takács Kázmérné (a továbbiakban: Vevő)...”

    2) egy másik fajta névelő elhagyás:
    Miniszterelnök úr meglátogatta… Püspök úr misét mondott az ünnepen… Államtitkár úr levélben fog válaszolni…
    ilyenkor, mintha „meg is hajolna” a beszélő ezek előtt a magas rangú emberek előtt
    hétköznapi embereknél nem hagyjuk el
    „a portás feltelefonált”, „az eladó azt mondta”, „a gázszerelő holnap jön”
    NÁ: vigyázzunk, más formai különbség is van: ld. az „úr” szót! (ebben is benne van a meghajlás)
    KL: ez a megnevezés és a megszólítás között van… így valóban benne van a meghajlás, mintha ott lenne (és valóban, mintha megszólítaná). Normál esetben az úr-nak sem kellene ott lenni, ha nem megszólítjuk, hanem csak róla beszélünk, a távollétében… De manapság ezek keverednek: róla bezsélünk, de mintha ott lenne
    [BM: ezt indokolhatja a gyakori nyilvános beszéd (politika, média), tehát olyan helyzetek, amit a megemlített ember is hallhat, annak ellenrée, hogy nincs ott
    KL: ugyanez lehet gunyoros is, ironikusan „túltisztelve”...
  • 45:40 Kádár György:
    „Hogy hova lettek ez alakok? A fejlődés törvénye elsöpörte.”
    (Mikszáth Kálmán: Jókai élete és kora
    https://mek.oszk.hu/00900/00945/)
    Nem hiányzik a végéről az „őket”?
    Egyes számban nem kell kitenni, többesben megoszlik országrész szerint:
    a keleti nyelvjárásban nem kell kitenni (NÁ-nak jó így),
    a nyugatiban ki kell tenni (KL-hez ez áll közelebb).

    NÁ: másik példa: Hova lettek a bőröndök? Bevittük a garázsba (őket).
    [BM: érdekes, itt nekem sokkal kevésbé hiányzik az őket, mint az eredeti példában… Miért lehet ez?]

2019. október 30.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191030.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Szendrő Frigyes
    Előzmény: ?? (Szendrő Frigyes korábbi levele)
  • 01:50 Steven Székely (és mások)
    Előzmény: 19.10.16 / 38:10 (selbstverständlich / magától értetődő)

Tévedtünk, van ennek igei formája: es versteht sich von selbst
Más hallgatónk szerint ez ritka, irodalmi

(NÁ: magától értetődik / magától értődik)

  • 03:10 KT (és mások)
    Előzmény: 19.10.16 / 24:30: frisseség
    KT: a helyesírási szótárakban már 1999 óta „frissesség”!
    (hasonló: békesség, bölcsesség)
  • 06:00 egy úr az utcán:
    Előzmény: 19.10.16 / 36:20 – „a számlával egy tekintet alá eső”
    ez egy könyvelési szakkifejezés
  • 07:40 névtelen:
    Előzmény: 19.10.16 / 05:20 – (minimális bér vs. minimálbér vs. bérminimum)
    felhívták a figyelmünket, hogy nem ugyanaz a minimális bér (pl. a közmunkások bére) és a minimálbér
  • 09:20 Tar Viktória:
    Előzmény: 19.10.16 / 05:20 – (minimális bér vs. minimálbér vs. bérminimum)
    a szakképzettek minimális bére egy másik kifejezés:
    garantált bérminimum
  • 11:40 Gabányi Zoltán:
    Előzmény: 19.10.16 / 28:20 – (teher alatt nő a pálma)
    Pontos biológiai magyarázattal örvendeztetett meg bennünket.
  • 13:00 Zatykó Zoltán és mások:
    Előzmény: 19.10.16 / 28:20 – (teher alatt nő a pálma)
    Tőle egy másik magyarázatot is kaptunk

    Sári Márton: az angol „No pain, no gain” mondásnak felel meg

Schlemmer Edit: az izmainkat valóban dolgoztatni kell ahhoz, hogy fejlődjenek
stb.
KL azt érzi bele (talán „gyerekkori trauma” nyomán), hogy az értelmetlen szenvedést/kínzást szokták ezzel a mondással „magyarázni” a gyerekeknek…

  • 15:40 Virág Balázs (és mások):
    Előzmény: 19.10.16 / 38:10 – (többszörös műveltetés „sűrű könnyeimmel kigomboztattatom”)
    neki rendben van, ha valaki mást kér meg, hogy gomboztassa ki egy szakemberrel…
    KL: nem életszerű, hiszen előtte: „Búval és bánattal kizsinóroztatom”
    NÁ: egy „parazitikus” „tat” van benne, minden bizonnyal csak a szótagszám miatt került bele

példa még parazitikus „tat”-ra: vkinek a megalázása / vkinek a megaláztatása, valakinek a megkínázása/megkínzatása/megkínzattatása, vkinek a megméretése/megmérettetése

2. rész – Új kérdések

  • 19:10 Lamár Krisztián:
    szerinte a látszik/látszódik között jelentéskülönbség van, a szándékosságot illetően:
    „nem látszik a kosztól a rendszámtábla”
    de „meg kell mosni, hogy jobban látszódjon”
    alig mondják, hogy „jobban látsszon”

    ez persze nem a jelentéskülönbség miatt van, hanem a kötőmód miatt

(a „látsszék” még ritkább)

  • 21:10 Lamár Krisztián:
    miért van benne a látsz(ód)ik-ban az sz hang?
    vannak hasonlók, igaz, ritka, régies, pl. hallszik (‘hallatszik’), (meg)ismerszik,
    de bizonyos igékban ma is él: alud(ni) > alszik, feküd(ni) > fekszik

[szünet]

  • 24:00 Rózsa:
    Földrajz és nyelvtan „egymásra hatása”:
    a szigeteken rajta vagyunk, de az országokban benne

ra/re szuperlativusz, on/en/ön szuperesszivusz
ba/be inesszivusz, ban/ben inlativusz
határesetek, kivételek: Japánban és Kubában

nem a méretük miatt, hanem mert több szigetből állnak, és nem hívják így egyik szigetet sem

NÁ: kivétel a Szicíliában (pedig az is sziget)

Rózsa: Más nyelvekben is megvan-e ez a kettősség?

KL: Igen, pl. angolul is így van, biztos sok más nyelven is. De pl. a franciában nem.

  • 30:40 Kelemen László:
    Van-e olyan magyar szó, hogy halálsor?
    Az angol deathrow magyarul siralomház volna.
    Sorozat címében is szerepel már. Rendben van ez így?...
  • 39:20 Kinczel Dániel:
    a korábbi nyelvművelési témához kapcsolódóan:
    a nyelvművelők is formálói a nyelvnek, szereplői a nyelv életének, változásainak
    NÁ, KL: a nyelvműveléssel nem önmagában van gondunk, hanem egyrészt ha a nyelvtudomány nevében tevékenykednek így, és

  • 43:40 Oláh Tibor:
    mi a különbség az emigráns és a migráns jelentése között?

2019. november 6.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191106.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:15 Demcsik László:

Zavarja:

"a tűzhányó kitörésének legalább 1500 áldozata van"

a hírközlő kevesli a halottak számát?

helyesebb lenne: "a jelentések szerint 1500 áldozata van"

a "legalább" itt semleges

ha azt mondaná, hogy "csak 1500 áldozata van", az valóban kevesellné... (de nem is ugyanazt jelentené)

[Ez sem teljesen igaz így: nem biztos, hogy "én" keveslem, lehet, hogy a szövegkörnyezet utal rá, hogy valamihez képest kevesebb, pl.:

"Az korábbi földrengésekben mindhárom alkalommal 3 és 10 ezer közötti volt a halottak száma, a mostani szerencsétlenségnek csak 1500 áldozata van." – BM]

lehet még: "eddig 1500" – de ez is semleges


érdekes, hogy miért érzi valaki máshogy, miért szubjektív, miért érzékenyek erre sokan... valóban újra és újra előkerül ez a kérdés.

Ld. pl. Fb-csoport-posztokban is:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2585172478204118/
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1724694727585235/

  • 02:40 Fábri Klári Adrienn:

A Filatori gát kapcsán szóba került az Óbudai selyemgombolyító

tévedés hangzott el, helyesbítés: nem az elkészült cérnát gombolyítják, hanem a selyemgubóról gombolyítják le a selyemszálat, és abból készítik a cérnát.

– Nagyon szépen köszönjük!

  • 03:45 Kulcsár Dalma:

A méh szó ejtése:

Azt tanulta, hogy az állat esetében néma a szóvégi h (kivéve, ha toldalékolva magánhangzó követi, pl. méhek), de az anyaméh esetében mindig kimondjuk a h hangot.

(KL ezt még nem hallotta)

KL nem ejti semmilyen esetben, [ményak] [méműtét] [méviasz] [mépempő],

de ma már sokan kimondják az erős h-t, terjedőben van, és ez nem (vagy alig) függ a jelentéstől.

A levélíró azt írta: "azt tanultam..."

KL: régi (kínai?) mondás: "mindent elfelejtettem, amit tanultam, de mindenre emlékszem, amire rájöttem".

[Pont ezt nem találtam, de egy hasonló mondást igen:

„Amit tanultam, azt elfelejtem, amit láttam, csak arra emlékszem, amit csináltam, azt tudom.”

más fordításban:

„Amit hallok – elfelejtem, amit látok – arra emlékszem, amit csinálok – azt tudom is.”

angol "eredetiben":

„I hear and I forget. I see and I remember. I do and I understand.”

Kínai közmondás vagy szállóige: egyes források szerint a mondás szerzője a konfuciánus Hszün-ce (Xunzi) (i.e. 340–245). Ld.:

https://www.quotes.net/quote/9115

https://www.phrases.org.uk/bulletin_board/55/messages/669.html

– BM]

[A szerkesztő megjegyzései a témához:

Én sem hallottam még, hogy a kétféle méh szó h-ját különbözőképpen kellene használni. Az én halovány emlékeim: a méh(ecske) és (anya)méh elvileg ugyanúgy viselkedik (ld. fent), és csak a MÉH vállalat nevében ejtjük ki mindig a h-t.

Ezt a "szabályt" (elvárást) alátámasztja, hogy az előző szabályzat (AkH11) szótárában a két szócikk:

méh ... méhvel

MÉH (vállalat neve) ... a MÉH-hel

A mostaniban (AkH12):

méh ... méhvel v. méhhel

MÉH (vállalat neve) ... a MÉH-hel

(ld. itt is: https://www.e-nyelv.hu/2018-04-17/meh/ )

Fontos tudni, hogy 2015-ben a helyesírási szabályok is "enyhültek", így már azoknál a szavaknál, ahol korábban írásban csak a néma h-nak megfelelő toldalékolás volt helyes (pl. méhvel, juhval, dühvel, rühvel, céhvel), ott ma már mindkét forma megengedett: méhvel v. méhhel; juhval v. juhhal; dühvel v. dühhel; rühvel v. rühhel; céhvel v. céhhel.

Érdekes azonban, hogy nem terjed ki a szabály általánosan minden ilyen szóra: a cseh és a pléh szót az Akadémia nem tekinti ingadozónak, nem említik a változások között, és a szótár részben is csak a csehvel, pléhvel alak szerepel. (Ezzel gyakorlatilag az addigi két csoport helyett már háromféle csoportot különböztetünk meg, legalábbis helyesírási szempontból.)

A Magyar Nyelvőr 2003. okt.–dec.-i számában egy hosszabb tanulmány is foglalkozik ezzel a témával:

Nyelvi tudatosság, norma és rendszerkényszer a h esetében
(Címoldal: Magyar Nyelvőr – 127. évfolyam 4. szám, 2003. október–december )

Benne egy felmérésről is olvashatunk, amelynek eredményei alapján ezt írják:

1) "A vizsgált mássalhangzó kiejtése a legkövetkezetesebben az „itt veszik át a papír-, vas- és fémhulladékot” definícióra adott válaszokban, azaz a MÉH szóban volt megfigyelhető, ekkor az ejtések 93%-ában fordult elő." (– ez egybevág az emlékeimmel :-)

2) "Összességében megállapítható, hogy a szóvégi néma h szabály betartása leginkább a pléh és cseh szavakra volt jellemző, de az adatközlők mintegy 50%-a ezeknél is a [h]-s változatot ejtette." (– ez pedig arra utal, hogy talán "nem véletlenül" maradt ki a változtatás által érintett szavak közül a cseh és a pléh)

Érdeklődők kedvéért idézetek különböző időszakokból:

OH. 62. oldal (2009-es, tehát már részben nem érvényes, hiszen még az előző szabályzatnak megfelelően van megfogalmazva!):

"Az ún. néma h (vö. 27) csak az írásképben jelenik meg, a kiejtésben alapvetően nem. Valójában nem néma betű, rendelkezik fonémaértékkel, de bizonyos szavakban szóhatáron és mássalhangzók előtt nem jelenik meg, magánhangzók előtt viszont igen: céh [cé], céhnek [cének], de: céhet [céhet], A céh h-jának néma voltát a -val/-vel és -vá/-vé ragos szóalakok mutatják a leginkább, hiszen nem történik meg a hasonulás. Összesen kilenc névszóban található néma h: céh, cseh, düh, Enéh (női név), juh, méh, oláh, pléh, rüh.

Toldalékos alakok, amelyekben nem hangzik a h: céhnek, céhben, céhbe, céhből, céhről, céhre, céhnél, céhtől, céhhez, céhként, céhvé, céhvel.

A mai kiejtésben egyre inkább az tapasztalható, hogy a néma h hangzóssá válik. Ennek ellenére a helyesírásban a fentieknek megfelelően kell eljárni. Ha a néma h a teljes magyar beszélőközösségben hangzóssá lesz, akkor a céhvel és a céhvé írásformák hagyományossá fognak válni. Éppen emiatt érdemes felsorolni azokat a h végű névszókat is, amelyekben a h semmilyen helyzetben nem törlődik: doh, keh, moh, potroh, sah, padisah.

A -val/-vel, -vá/-vé ragos szóalakok írásformája ekkor: dohhal, padisahhá stb. Ejtjük a h-t akkor is, ha előtte mássalhangzó áll: bolyh, enyh."

2017-ben, az új szabályzat megjelenése után született a következő poszt, a változásról:

helyesiras.hu – Adventi kalendárium
"Mai szóalakunk: dühhel ~ dühvel.

Az AkH. 11. kiadásában még csak a hasonulás nélküli, v-s alak szerepelt, a 12. kiadás 82. e) pontja azonban már a hasonult, h-s formát is engedi az ingadozó ejtésű, h végű főneveknek a -val/-vel, -vá/-vé határozóragos alakjában. A helyes írásmód tehát: dühhel vagy dühvel.

Hasonlóan kétféleképpen írható ezentúl: céhhé ~ céhvé, juhhal ~ juhval, méhhel ~ méhvel, rühhel ~ rühvel (l. 74. pont is).

A cseh vagy a pléh szó azonban magánhangzós, az Allah, a bolyh, a doh, az éh, az enyh, a moh, a (padi)sah vagy a potroh pedig mássalhangzós tövűnek számít, így ezek -val/-vel, -vá/-vé határozóragos alakjai továbbra is csak egyféleképpen írandók: csehvel, pléhvel; illetve: Allahhal, bolyhhal, dohhal, éhhel, enyhhel, mohhal, (padi)sahhá, potrohhá (l. 41. pont is)."

És egy érdekesség: egy 1940-es írás szerint ezeket a szavakat hosszú magánhangzóval "kellett" ejteni, pl. [jú], [dűvel]:

Kis hibák — gyakori vétségek.
„22. Nemrégen olvastam egyik napilapunkban: A kolozsvári textil- és ruházati munkások szakmai szervezete, amely hónapokkal ezelőtt átalakult céhhé, stb. Néhány napra rá egy kisebb regényben meg ezt: Barom! — sújtottam le rá eszeveszett dühhel. Valóban ez volna a ragozásnak szabályszerű módja, ha a h-ban végződő szóknak nem volna más a szabályuk. Az ilyen szavak ugyanis bizonyos esetekben úgy viselkednek, mint a magánhangzón végződök: szóvégi h-juk a nevező alakban (alanyesetben) és mássalhangzón kezdődő járulékok előtt nem hangzik; tehát cseh, juh, céh, düh — cse, jú, cé, dű-nek hangzik, csehtől, juhnak, céhben, dühtől — így olvasandó: csetől, júnak, cében, dűtől. Igy a vá, vé, val, vel ragot is változatlanul (pótlónyujtás nélkül) veszik föl: csehvel, juhval, céhvé, dühvel (nem pedig csehhel, juhhal, céhhé, dühhel), hangzani is így hangzanak: csevel, júval, dűvel.

A h csak akkor válik hallhatóvá, ha szótagkezdő lesz, ha magánhangzóval kezdődő járulékot fűzünk hozzá, pl. cse-hül, ju-hász, céhek, dü-hös. (L. a magyar helyesírás szabályainak 72. pontját.)”

Továbbá a rend kedvéért az aktuális helyesírási szabályok:

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#75
"A h végű szavak közül jellemzően a céh, düh, juh, méh, rüh ejtése alapalakban és a mássalhangzós kezdetű toldalékos alakokban ingadozhat: düh: [dü] v. [düh], dühnek: [dünek] v. [dühnek]; méh: [mé] v. [méh], méhtől: [métől] v. [méhtől]; stb. Írásban azonban a szavak minden alakjában jelen van a h [vö. 41., 82. e)]."

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#82e
"Azoknak a h végű főneveknek, amelyeknek a kiejtése ingadozik (düh: [dü] v. [düh], méh: [mé] v. [méh] stb. [vö. 74.]), a -val, -vel és a -vá, -vé ragos alakjait írni is kétféleképpen lehet: dühvel [düvel] – dühhel, méhvé [mévé] – méhhé stb."

A korábbi szabályzatban pedig így volt:

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#75
https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#83e
– BM]

  • 07:55 Slemmer Edit:

Szeretek új magyar szavakat tanulni. Pl. kerékvető (képek), azték zsálya, porördög

Porördög: KL és NÁ nem ismeri, csak tippjeik vannak.

[az internet ismeri: Porördög
"A porördögök (poros forgószelek, portölcsérek) a tölcsérek közé tartozó meteorológiai jelenségek."

angol: Dust devil (=> porördög);

francia: Tourbillon de poussière (=> poros forgószél) ;

német: Kleintrombe (=> portölcsér)]

Ha van arra szavunk, hogy árva és özvegy, miért nincs szó arra, ha valaki a gyermekét vagy a testvérét veszti el?

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2584836311571068/

Ha lehet légzuhatag és unokavő, akkor 'az éppen az orrunk előtt repdeső rovar'-ra is lehetne egy szó.

NÁ: érdekes példa a töpörtyű: nagyon speciális, csak nagyon hosszan magyarázható el idegen nyelven (vagy akár magyarul is)

[Fontos korrekció: NÁ szerint kacsából és marhából nem lehet, pedig dehogynem, van olyan:

https://www.google.com/search?q=kacsatepert%C5%91
https://www.google.com/search?q=marhatepert%C5%91

...Bár ez utóbbi már elég necces, mert a Wiki sem említi:

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6p%C3%B6rty%C5%B1

Az idegen nyelvű megfelelőkről:

Nem merném NÁ-t felülbírálni, de bátorkodom megjegyezni, hogy a Wikipédia tud olyanról, hogy

Pork rind (angol), Schwarte (Lebensmittel) (német), Шкварки (orosz) stb.

Azt persze nem tudom, hogy ezek mennyire pontosan felelnek meg a magyar töpörtyűnek – de a képek hasonlítanak. – BM]

NÁ: Egy példa a „másik irányból”, valakinek a cikkéből: nincs olyan ige, ami azt jelenti, hogy 'hídról géppuskával vízen mozgó embert próbál eltalálni', pedig bizonyos emberek időnként végeznek ilyen tevékenységet.

KL: Vannak ilyen gyűjtemények, pl. "10 szó, amely hiányzik az angolból" stb.

Ld. pl.:

– Wonderful Words We're Missing In English

hygge (Danish), boketto (Japanese), Geborgenheit (German), saudade (Portuguese), iktsuarpok (Inuit), Weltschmerz (German), cafuné (Brazilian-Portuguese), querencia (Spanish), Komorebi (Japanese), Gökotta (Swedish)

– Unique German words that are missing in English vocabulary

Fremdschämen, Weltschmerz, Mutterseelenallein, Treppenwitz, Gemütlichkeit, Unwort, Sprachgefühl, Backpfeifengesicht, Streicheleinheit, Sehnsucht

– 15 lefordíthatatlan szerelmes szó a világ minden tájáról

– 14 Untranslatable Words Turned Into Charming Illustrations

– Kb. ugyanennek a magyar fordítása: A legnehezebben lefordítható szavak

– hasonló, némi átfedéssel: 30 Untranslatable Words From Other Languages

– Angolra lefordíthatatlan magyar szavak

– Lefordíthatatlan szavak toplistája

– Gobbledygook

– Lefordíthatatlan szavak szótára –> és a szótár: Positive Lexicography Project

hasonló topikok a proz.com fórumán:

angol: 'Illunga' tops ten toughest words that leave translators tongue-tied

magyar: Lefordíthatatlan szavak toplistája

KL: egy indián(?) vagy afrikai(?) nyelvben van egy olyan tőige, amelynek jelentése: 'úgy fejbevágni valakit, hogy az elhányja magát'
(KL itt is említette: Vigyázz! Az agyaddal játszanak! )

NÁ: az angolban ilyen speciális szó: to gerrymander / gerrymandering

magyarul nemigen van rá szó, legalábbis nem rövid: Választókerület-manipuláció

(de magyar szövegben is lehet hallani időnként az angol kifejezést, ami érthető, hiszen sokkal rövidebb)

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2593237714064261/

  • 14:20 Benedek György:

A Japán/japán szó érdekes módon az országot is és a melléknevet is jelenti (a nemzetiséget is, a nyelvet is, az onnan származó dolgokat is).

Korábban volt japáni, de ma már nemigen.

Mi lehet az oka?

NÁ: Németül volt Japan->japanisch

Magyarul a német melléknevek végéről el szoktuk hagyni az isch-t, és így ugyanazt a szót kaptuk, mint az ország neve. (Hasonló bulgarisch > "bulgár" (bolgár))

Ez gyenge magyarázat, mert így sok hasonló lehetne... A japáni lenne a szabályos.

Francia kellene hogy legyen az országnév, és franciai vagy franc lenne a melléknév, de nem így lett... (illetve franc szó volt, de ma már csak a betegség nevében, illetve az ebből jött kifejezésekben él)

A műsorban KL nem emlékezett, hogy volt-e Japánia elnevezés (jóllehet nem is zárta ki),
Ez ügyben (is) segít nekünk a Gugli:
2013-as Nyest-cikk ugyanerről, bizonyos Kálmán László tollából: A Nagy Japán Rejtély
„Az ország neveként a 18. században már valószínűleg a Japónia és a Japánia volt a legelterjedtebb.”

Felmerül a kérdés, hogy ez mennyire produktív, mennyire általánosan alkalmazható, pl.: Tanzánia –> korábban tanzán, ma már inkább tanzániai

Vö. létező híres személy: egy tanzániai születésű, magyarországi orvos: "a tanzán doktor", később "tarzán doktor" is lett, majd "tarzan doktor".

  • 19:30 Nemes Anna

Egy művész azt mondta a rádióban: "mindezt befolyásolják a különféle tényezőek"

Érdekes megfigyelés, hasonló lenne a "kéményseprőek".

"Einmal ist keinmal", vagyis ez persze nyelvbotlás is lehet (bizonyára az is), de azért egy várható változás irányába mutat.

KL: Hallott egyszer ilyet: "elefántok, oroszlánok, óriáskígyóak!..."

Részletesen ld. egy Nyest-cikkben: A nyitótövekről

"Az -ó/-ő végű mellékneveknél is előfordul ingadozás annak megfelelően, hogy az emberek nyelvérzéke nem mindig biztos abban, hogy toldalékolt tövekről van-e szó. Például a mohó melléknévnek előfordul mohók és mohóak többes számú alakja is. Van erről egy személyes emlékem is. Kis falu főutcáján láttam a vándorcirkusz kikiáltó-autóját, a tetején levő megafon ezt ismételgette: Elllllefántok, orrrroszlánok, óóóóóriáskígyóak!"

Lehet, hogy ez viccből volt (már sosem tudjuk meg), de rengeteg helyen van olyan, hogy "olcsóak".

  • 23:55 Kálmán László:

a be igekötő használata rohamosan bővül. már nemcsak azt jelentheti, hogy valamilyen állapotba kerül, és ott marad (beijed, bealszik), hanem hogy tévedésből, hibásan kezd el valamit csinálni, pl. egy színész meséli, hogy amikor arisztokratát alakít, azonnal beraccsol; a kutya behibázik, vagy beugat ('akkor ugat, amikor nem kellene').

NÁ: Inkább véletlenül, önkéntelenül, váratlanul történik, de nem biztos, hogy "tévedés, hibás".

A "behibázik" inkább a "hibázás" miatt negatív, nem a "be-" miatt.

NÁ 2002-es cikke: Nádasdy Ádám: Besír, beröhög

Itt még állapotot jelölt, de ezen már túl vagyunk, úgy tűnik.

  • 26:45 Lamár Krisztián:

"valaki lefutja a kötelező kört/köröket" Mi az a kötelező kör?

A "kötelező kűr"-t ismerjük a korcsolyából, és azt is, hogy "fut érte/vele egy kört" ('teszek az ügyben bizonyos lépéseket'), talán ezekből született?

Nem annyira, ez inkább három különböző kifejezés ("kötelező kűr", "fut vele egy kört", "lefutja a kötelező köröket"), nem sok köze van egymáshoz, csak hasonlítanak egymásra, nem valószínű, hogy hatottak egymásra.

LK: Érdekes a tiszteletkör kifejezés használatának az átalakulása is:

eredetileg UTÓLAGOS kör volt (a verseny után),

ma már – átvitt értelemben – inkább a felvezetést, vagyis az érdemi rész ELŐTTI, előzetes cselekvést jelenti.

Hogy előtte vagy utána, az nem tűnik lényeges különbségnek.
A tiszteletkör – akár az eredeti sportbeli jelentésében, akár az újabb, átvitt értelmében – gyakorlatilag ugyanaz, mint az elején említett "kötelező kör", vagyis azok a kiegészítő teendők, amely nem tartozik már a lényeghez, de "túl kell rajta esni"...

még egy példa: "hagyjuk már a tiszteletköröket, kezdjünk el dolgozni"

a tiszteletkör eredeti jelentéséhez tartozik ez is: "udvariassági köröket fut"

  • 33:45 Horlai Sára:

A fiam szó a 19. és 20. században átment egy jelentésváltozáson, már nem csak hímneműekre utalhat, irodalmi példák: "Nézz ki, fiam Sára" (Arany), "Elza fiam, te is meghaltál" (Karinthy)

NÁ: Nem jól mondja, nem az volt a jelentésváltozás, visszább kell menni: eredetileg a fi volt az utód (fial, fiadzik, rókafi, fióka),

ld. még férfi = férj-fi = férj(nek való) gyermek,

majd ez szűkült aztán le arra, hogy a fi(am) csak fiút jelent.

KL szerint viszont valószínűbb, hogy a HS-nek van igaza: már végbement a változás (–> a fi csak fiút jelentett), és ahhoz képest már valóban egy másik változás lehetett az újabb időkben, hogy megint felvett egy nőkre is használható jelentést.

Nem tudjuk.

A "Nézz ki, fiam Sára" az idősebbeknek még ma is teljesen természetes, a fiatalabb generációknak már furcsa.

Fb-csoport-poszt:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2737445746310123/

  • 38:15 Gimes Katalin:

"Addig kevergessük, míg megfő."

"Addig kevergessük, míg meg nem fő."

Már volt róla szó, gyakran előkerülő téma.

[Sebaj, addig ismételjük, amíg meg (nem) unják a hallgatók... :-)]

Fb-csoport-posztok:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2270220043032698/

"-addig magyarázta, amíg megértették, vagy: -addig magyarázta, amíg meg nem értették"

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1717255824995792/

"Addig várok rád, míg meg nem érkezel" Nem furcsa ez? ...")

Mindkét formára van magyarázat, mindkettő logikus, bizonyos szempontból.

A kettősséget az okozza, hogy a "míg"

(1) jelentheti azt az időpontot is, amikor a feltétel végre teljesül ("...míg megfő"),

(2) és jelentheti azt az időtartamot, amíg a feltétel fennáll ("...míg meg nem fő").

Van másik gond a tagadószóval, ahol tényleg csődöt mond a logika, de ettől még így mondják:

"Megakadályoztam, hogy meg ne égjen."

NÁ: a tagadószó segít aláhúzni, hogy a dolog nem történt meg.

No de ez már egy másik téma, nem erről szólt a kérdés.

(Nyest-cikk a kettős tagadásról: Harry Hole esete a kettős tagadással )

  • 43:30 Dr. Dávid Károlyné

A létige "helyes" használatával kapcsolatban "verték bele" a középiskolában:

"helytelen": "kíváncsi leszek, holnap milyen idő lesz"

"helyes": "kíváncsi vagyok, holnap milyen idő lesz"

NÁ+KL: Egyikben sem találnak kivetnivalót, mindkettőt használják.

Kérdés lehet, hogy ez hogy alakult ki, miért van így, de hiba lenne ráerőltetni a logikánkat a nyelvre, megvan neki a sajátja.
Ez talán egy „költői kép”, belehelyezem magam a jövőbe, a mostani kíváncsiságommal együtt… Lehet rajta gondolkodni, ez a „házi feladat”. :-)

Facebook-csoport-posztok:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2584142994973733/
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2590260724361960/

2019. november 13.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191113.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:15 Módos Béla:
    Ausztria csehül Rakousko. Miért?
    ld.:     https://hu.wikipedia.org/wiki/Raabs_an_der_Thaya
    "Raabs an der Thaya osztrák város Alsó-Ausztria Waidhofen an der Thaya-i járásában. 2018 januárjában 2651 lakosa volt. Cseh nevéből (Rakous) származik Ausztria cseh elnevezése (Rakousko, a "Raabson túli ország")."

    (NÁ: hasonlít a helyzet az Operenciás tenger nevéhez...)

    NÁ: Hasonló: Szlovéniában Bécset Dunaj-nak hívják.

    asszociációs téma:
    KL: Bécs a mészégető kemencéről kapta a nevét, több ilyen van:
    Bécs, Pécs, Pest… és Buda is érintett: németül Ofen, ami szintén kemence

    hasonló, de az üvegfeldolgozásra utal: a huta végű helységnevek:
    Répáshuta:     https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9p%C3%A1shuta
    "A 18. század végén alapították szlovák, ruszin és német üveghutások, amint azt a neve is jelzi. Egyike volt a négy bükki üveghuta-településnek Bükkszentlászló, Bükkszentkereszt és Gyertyánvölgy mellett. Lakói foglalkoztak szén- és mészégetéssel és fakitermeléssel is. A község a 19. század és a 20. század fordulóján költözött egy másik völgyből a jelenlegi helyére, amikor az üveggyártó manufaktúrák megszűntek."

    további huták:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Huta_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)

    Galgaguta: ennek nincs köze a hutákhoz, tévesen lett említve, vö.:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Galgaguta

    helyesbítés a Fb-csoportban (Galgaguta, nem huta):
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2606767792711253/
  • 07:25 Peisch Judit:
    Az "esély" és a "valószínűség" szavakat gyakran felcserélve használják: Lehet kis eséllyel eső?...

    11:50 Sári Márton:
    Kálmán László így köszönt el: "A szerkesztő szokás szerint Sugár Ági VOLT, a felvételt pedig Burger Lala készíTETTE." A többit pedig már jelen időben mondta. Miért múlt idő?...

    Erről már volt szó korábban is (még "súlyosabb" esete az ilyen elköszönés: "...én pedig XY voltam.")
    Most ismét alaposan körüljártuk a témát.

    asszociációs téma #1:
    KL hallotta, szintén a rádióban: "holnap már Szénási Sándor vezeti a műsort"
    ez furcsa volt: a már-nak itt van egy fura értelme, mintha egy szakasz lezárulna, és egy új kezdődne (mostantól "mindig" SZS fogja vezetni?...), pedig tudni lehet, hogy a műsorvezető úgy értette: 'ma én voltam, holnap ő lesz, holnapután megint valaki más'.

    asszociációs téma #2:
    NÁ: egy előadáson mondta: "Paula nem volt Münchenben."
    egy ottani hallgató felhívta rá a figyelmet, hogy ez nem csak azt jelentheti, hogy a konkrét Paula nevű hölgy nem volt Münchenben, hanem hogy egyáltalán nem volt a városban Paula nevű ember.

    KL: egyértelműsítésre lehetőség: "Paula még nem volt Münchenben"
    [tévedés: ez sem egyértelműsíti, hiszen jelentheti, hogy 'Münchenben még sosem volt Palua nevű hölgy'... – a szerk.]

    A kétértelműséget itt az okozza, hogy a standard magyarban a személynév elé nem teszünk határozott névelőt. Másmilyen alany esetén már megoldódik a probléma a névelő miatt:
    Rabbi nincs a vatikánban. (egy sem)
    A rabbi nincs a vatikánban. (a konkrét, szóban forgó rabbi)

    [Persze ez a „kétértelműség” is olyan, mint amilyen általában lenni szokott: nagyon ritkán okoz valódi félreértést, a szövegkörnyezet szinte mindig eligazít – ha nem így lenne, a nyelv már gondoskodott volna róla, hogy jobban elkülönüljön a két jelentéshez tartozó forma. – a szerk.]
  • 23:35 Papp Zoltán:
    Grúzia –> Georgia
    Hollandia –> Netherlands
    mikortól van így?, miért?, kinek kell ezeket betartani?...

    Georgia vs. Grúzia
    kb. 2010-től, a név közelmúltbeli története:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%BAzia#Neve
    további cikkek:
    https://hvg.hu/vilag/20110721_gruzia_neve
    "a georgiai fél már 2009. június 12-én kezdeményezte a Külügyminisztériumnál, hogy Magyarország – legalább a hivatalos kommunikáció szintjén – változtassa meg az orosz nyelvi közvetítéssel meghonosodott Grúzia elnevezést Georgiára"
    https://www.es.hu/cikk/2018-07-27/szeky-janos/miert-georgia.html
    https://www.es.hu/cikk/2018-08-03/kenesei-istvan/gruzia-vagy-georgia-meg-mindig.html
    http://www.globoport.hu/206894/most-akkor-gruzia-vagy-georgia/

    Holland vs. Netherlands
    Lásd 2019. okt. 3. utáni hírek:
    https://www.theguardian.com/world/2019/oct/04/holland-the-netherlands-dutch-government-rebrand
    https://www.dutchnews.nl/news/2019/10/dutch-change-international-branding-holland-becomes-the-netherlands/
    https://www.holland.com/global/tourism/information/netherlands-vs-holland.htm

    PZ: Van magyar szavunk a Netherlands-re? Vagy mi továbbra is Hollandiának fogjuk mondani?

    Valószínűleg nálunk továbbra is Hollandia lesz, ahogy más országoknak/népeknek is számtalanféle neve van a különböző nyelvekben (pl. a németeknek deutsch, allemand, German, tyska, német...).
    Grúzia viszonylag nyomós okkal kérte a cserét, de ott is inkább csak a hivatalos használatban sikerült keresztülvinni a változást (a Grúzia név továbbra is dívik),
    Hollandia valószínűleg még ennyire sem fogja "erőltetni" a változtatást más nyelvekben…

    Hasonló cserék voltak, amelyeket gyakorlatilag a név "gazdája" kezdeményezett:
    oláh –> román
    Rumania/Roumania –> Romania
    https://en.wikipedia.org/wiki/Romania#Etymology
    "In English, the name of the country was formerly spelt Rumania or Roumania.[22] Romania became the predominant spelling around 1975.[23] Romania is also the official English-language spelling used by the Romanian government.[24] A handful of other languages (including Italian, Hungarian, Portuguese, and Norwegian) have also switched to "o" like English, but most languages continue to prefer forms with u, e.g. French Roumanie, German and Swedish Rumänien, Spanish Rumania (the archaic form Rumanía is still in use in Spain), Polish Rumunia, Russian Румыния (Rumyniya), and Japanese ルーマニア (Rūmania)."

    sőt szegről-végről ide tartozhatnak ezek is:
    Beijing vs. Peking (– bár ez csak két különböző forma, nem kért senki cserét)
    néger vs. feketebőrű/színesbőrű/afroamerikai... (– itt pedig nem tulnévről van szó, viszont erős a szándék a változtatásra)
  • 30:05 Pintér Márta:
    Milyen szót használtak a honfoglalás korában a szláv eredetű munka és dolog (dolgozás) helyett? Vagy nem létezett a 'dolgozni, munkát végezni'?

    Más szót nem tudunk (csak tippjeink lehetnek)... de az is lehet, hogy a második kérdésben van az igazság: jó eséllyel nem létezett a mai munka ('ellentételezésért, rendszeresen végzett tevékenység egy munkáltatónak')...
  • 35:45 Abádi Eszter:
    gimnazistáktól: "kimaxoltam a hétvégét"
    keresett hasonló szavakat:
    bankol, kiposztol, becsekkol, lecsekkol, soppingol, lájkol, tankol
    (további hasonló: dekkol)

    AE: Miért mindig az -ol képzőt használjuk?
    A magyarban természetes, hogy ha idegen szóból ige lesz, akkor valami képzővel kell ellátnunk. Ez valóban általában -l igeképző (ritkán -z(ik)).

    Az már érdekes kérdés, hogy miért van gyakran a magas tő után is mély -ol képző?...
    NÁ: talán ha a tövet nem használjuk a magyarban?... (csekkol, gründol, dekkol, belefeccol? [vagy belefeccöl? bár az sem "szabályos"... – a szerk.])
    KL: de akkor miért nem printol?...

    [További olvasnivaló: Bizalmas diszharmónia
    http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/78.html ]

    NÁ: a "kimaxol"-t nem gondolja angol átvételnek, mert az angolban nincs "max out" ige. Inkább a "kihozza a maximumot" kifejezésből tömörödhetett össze a kimaxol ige..

    [Helyesbítés a Facebook-csoportban:
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2606939282694104/
    létezik "max out"    ]
  • 46:05 Döller Ákos:
    inekció vs. injekció

    KL: társadalmi jellegű különbség, a tanulatlanabbak használják az inekció formát
    NÁ: orvosoknál általában injekció, nővéreknél általában inekció
    Az okára azt valószínűsítjük, hogy az in+jekcióban [ny] hang van, ez azonban viszonylag ritka hang a latin szavakban, és ez alapján a műveletlenebb emberek az injekciót „hibás”, „elmagyarosodott” ejtésnek gondolják, és "javításképpen" inkább [n]-nek ejtik (ez is egyfajta hiperkorrekció)

2019. november 20.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191120.mp3

Urálon inneni kisebbségi nyelvek a volt Szovjetunióban (beszélgetés Horváth Csillával)

2019. november 27.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191127.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 0:10 Kulcsár Dalma:

korábbi téma volt: a műkszik szót milyen szavak mintájára alkották meg

KD: a fekszik is lehetne a minta, bár nincs feküdik.

Igen, épp azért nem valószínű, mert a feküdik nincs, bár van feküd- tő (feküdni, feküdtem)

ez egy rendhagyó, de elég gyakori csoport: az "sz/d/v igék"

(fekszik / feküdtem / fekvés)

vannak közös tulajdonságok, de ahány ige, annyiféleképpen viselkedik...

  • 2:25 György:

Korábban volt szó róla, hogy a görögnek rokona-e a szláv, mert olyan szlávosan hangzik. Azt válaszoltuk, hogy nincs (szoros) kapcsolat, csak nagyon távoli rokonok, "szegről-végről", így a hasonlóság valami más hatás miatt lehet.

György szerint voltak kontaktusok. Ezek azonban jóval újabb események (esetleg egy-egy jövevényszót okozhatott).

NÁ: A magyarban is van számos német jövevényszó, sokáig volt(/van) kontaktusban, mégsem hangzik németesen.

  • 5:20 Dorottya:

injekció, inekció: Nem "helytelen" az inekció ejtés, csak az okokról beszéltünk.

Dorottyát zavarja, hogy sok latin szót hibásan mondanak. Miért vírus? Miért nem vírusz? (– ha a pluszt/mínuszt tudjuk mondani...)


Nálunk ez a hagyomány, de ahány nyelv, annyiféle, ld. pl. a c ejtését is: c/sz/cs/k...

Sok -us végű latin eredetű szavunk van (pl. kurzus, kórus, pulzus, Jézus, patikus stb.), sőt más mgh.-val is: labilis, mágnás...

Annyira erős volt az s-ezés, még hogy az x-et is ks-el ejtették: taksa, voks – így inkább az -usz végű plusz/mínusz/stb. szorulna magyarázatra...

Ingadozás, szóhasadás... pl. státusz/státus

"Az eredet csapdája" azt gondolni, hogy mindent úgy kell mondani, ahogy az eredeti, átadó nyelvben van/volt.

Van a nyelveknek ún. "kölcsönzési stratégiája" az idegen nyelvekre vonatkozóan, vagyis egy szokás, egy bevett metódus arra, hogy hogyan alakítja át a nyelv az átvett szavakat.

Ez a stratégia változhat is hosszabb idő alatt, illetve az is lehet, hogy ami eltér, azt más nyelvből vettük át.

Konklúzió: ezek az ejtések nem hibásak, mert ezek nem latinul vannak, hanem magyarul, így nem kell latinosan ejteni.

  • 13:15 Farkas Gábor

1) korábbi téma: angol szavak kiejtése más nyelvekben

("magyarul miért bigmek, miért nem bigmák?")

Fb-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2638048862916479/

szerinte a finn hadilábon áll a zöngés mássalhangzókkal, pontosabban zöngétlen zárhangok és réshangok vannak.

2) Az oroszok, ukránok angolsága:

– the: nálunk [dö]

– oroszoknál, ukránoknál [ze] (nincs ö, nincs de (hanem gye), ezért marad a [ze])

– szlovák, lengyel: [de] (mert nincs ö)

– németek: [ze]

NÁ: ld. „Herman ze German”

 

NÁ: a ze ejtés nálunk ciki, a magyar közízlés csúnyának, műveletlenségnek tartja

[a műsorban említett Emil.RuleZ!-szám: Hello Tourist
kétségtelenül "on dö rájt szájd, on dö left szájd",

azonban van a szövegben z-s ejtés is: "zisz bjutiful sziti" (0:34)

– BM]

ide kapcsolódik:

a német ei, amely régebben inkább ej, ma már inkább az áj felé tolódik (svejciek -> svájciak)

az angol u sokszor korábban ö volt: dömper, löncs, piköp, kecsöp

érdekes a nejlon/nájlon, amely angol eredetű szó (nylon), mégis ugyanígy megjelenik a német szavakból ismert ej/áj probléma: az eredeti (angolos) ejtése egyértelműen [áj] jellegű, a magyarban mégis nejlonként írjuk át; ennek oka bizonyára az, hogy a szótárba való felvétel idején sokan még így mondták. Gyakori a nájlon ejtés is, de az írásmód ezt (egyelőre) nem követte.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/ny-F339F/nylon-F33D5/

NÁ: struggle for life: korábban magyarul úgy mondták: "sztrögl for lejf"

stb.

KL: sztrágl: a rövid á sem része a magyar hangkészletnek, de idegen szavakban nem gond, pl. [tomász mánn]

Fb-csoport-posztok a témához:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1724683760919665/
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2499183203469713/

2. rész – Új kérdések:

  • 23:50 Sarolta:

Zavarja, hogy a helyesírásban minden d+z=dz-nek számít, és minden d+zs=dzs-nek számít.

A korábbi elválasztás: mad-zag, 1984 óta: ma-dzag

NÁ: Nem "hasra ütéssel" döntöttek így, e mögött a változás mögött tudományos vita volt, és ennek lett az eredménye a jelenlegi szabály, de ez csak a helyesírási szabályokat érinti, a beszédet nem.

Ez tkp. csak egy konvenció (megállapodás), vö. egy hasonlat: a gombák régen a növények közé tartoztak, most meg külön rendszertani csoport, de ez nem módosítja magát a természetet.

Hasonló változás volt régen a cs hanggal: ma már egy hangnak számít, de régen még a "sima" cs-t is ts-nek írták.

A mai helyesírás azon a nyelvészeti elven alapul, hogy létezik önálló dz és önálló dzs hang. Ez az elv nem biztos, hogy jó, de most ez a helyzet.

KL: Kérdés, hogy mindig így van-e, vagy van-e esetleg mégis olyan helyzet, amikor a d+z nem [dz] hang, hanem egy kicsit más hangkapcsolat (ekkor mégis a „régi” elválasztás lenne érvényben mad-zag), és ugyanígy van-e, amikor a d+zs nem [dzs] hang, hanem elválasztandó dzs. (maharad-zsa)
NÁ: Igen, de ez csak összetett szavaknál fordul elő.
KL: Dehogy, hiszen vannak érvek ez ellen.

Mindkét oldalon vannak érvek:

NÁ: a magyarban minden zörejhangnak van zöngétlen és zöngés változata, amely önálló hangként van számontartva, c –> párja a dz, és a cs –> párja a dzs. (–> vacak és madzag)

KL: viszont minden magyar zárhangnak és réshangnak kell hogy legyen rövid változata, márpedig a dz-nek és a dzs-nek nincs, ezeket hosszan ejtjük (madzag, pedzeni, bodza; dodzsem, bridzsel), kivéve msh. mellett és szó elején, mert ezeken a helyeken nem lehet hosszan ejteni (Dzurinda, brindza, dzsungel, bandzsa). Márpedig az inkább a hangkapcsolatokra jellemző, hogy mindig hosszúak szeretnek lenni.
Hozzá kell tenni, hogy ez főleg a dz-re igaz, a dzs-hez találunk sok olyan példát, amelyben mégis rövid, de ezek érezhetően "idegen" szavak: fridzsider, gádzsó/gádzsi, gudzsaráti, Dzsudzsák Balázs, didzseridú, büdzsé(?), tinédzser(?), menedzser(?), madzsong(?); no meg a valóban teljesen idegen szavak, pl. tulajdonnevek: Roger.
Ennek ellenére egyformán kezelik, ugyanazt a szabályt alkalmazzák rá, ami nem biztos, hogy jó.

NÁ is egyetért vele, hogy ez az elválasztási szabály nem az igazi (szerinte a szabályzat ma rossz úton jár), ennek ellenére ma az a megállapodás, hogy igenis létezik önálló dz és dzs hang,
ezek az általában csak msh. mellett és szó elején lehetnek rövidek, egyébként mindig hosszúak,
és – szótagolás ide vagy oda – a hosszan ejtett esetekben sem kell őket máshogy elválasztani.

[A dz és dzs ejtésének hosszáról a jelenlegi és az előző szabályzat is így ír, csupán érintőlegesen:

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#87

"A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek: bodza, madzag, edz, edző, pedz, pedzi; maharadzsa, bridzs; stb. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban az ilyen szavakban is feltüntetjük, például: eddzük, peddze; briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal)."

– BM]

KL: Ha a helyesírás a mi álláspontunkat követné, vagyis minden egyes dz-s/dzs-s szónál külön kellene megtanulni vagy kitalálni („kiszótagolni”), hogy hogyan kell elválasztani, az pokollá tenné a gyerekek helyesírás-tanítását/tanulását...

(hiszen a „mad-zag” elválasztása máshogy működne, mint a „fri-dzsi-der”-é.)

[a műsorban tévesen hangzott el a frizsider helyesírása:

csak 2015-ig volt frizsidernek írandó, 2015 óta már fridzsider a szabályos írásmód. – BM]


A fenti témához „függelék”, a műsorban elhangzottakon túl, illetve azt kiegészítendő, alátámasztandó:

Az Index-fórum Magyarulez topikjában volt egy thread erről a témáról (https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9209559), itt Mártonfi Attila (alias rumci) 2011-ben összefoglalta a helyzetet, illetve a korábbi szabályváltozásokat:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111741253&t=9209559
"A magyarban van intervokális rövid dzs: tinédzser, fridzsider (bár utóbbi a helyesírás szerint frizsider). Mindent összevetve (Siptár Péter írt erről több közleményt is) a dzs majdnem teljes értékű fonéma, a dz viszont teljesen egyértelműen fonémakapcsolat.

A dolog helyesírás-történeti vetülete is érdekes, hiszen Simonyi előtt a [dzs] hangot a ds betű jelölte, s ő vezette bele (1903) az ábécébe az addigra már egyre terjedő dzs-t (párhuzamosan a cz > c váltással). Amikor később ezt az Akadémia is elismerte (1922), akkor került a betűrendbe a dz is (szerintem tévedésből). Az elválasztás csak még később, két lépcsőben változott meg (1954: mad-zag, brin-dza; maharad-zsa, fin-dzsa – 1984: ma-dzag, brin-dza; mahara-dzsa, fin-dzsa). A hosszúság jelölése még várat magára. A dz fonémakapcsolat voltát mutatja a d-epentézis is: csókoló(d)zik, ben(d)zin, pén(d)z; vö. szom(p)széd; valamint a metatézisre való hajlam (pl. nyj. pizda).

Fonológiailag tehát a /dzs/ átmeneti státusú, a /dz/ tiszta kapcsolat, fonetikailag viszont mindkettő önálló hang."

(Az eszmecsere további részeit lásd ott.)

A korábbi szabályzatokból:

1941 (8. kiadás):
„215. A kettőzött* dz és dzs összetett hangot elválasztáskor d-z és d-zs elemeire bontjuk: mad-zag, ped-zi, lopód-zik; hod-zsa, maharad-zsa; – a dz tövű igék felszólító módjában (vö. az 52. p.): lopódz-zék, fogódz-zam, edz-zem (l. a 4., 11. p.).”

* itt „kettőzött” alatt a hosszú ejtést kell érteni, ahogy a 11. pont is utal rá:

„11. A kétjegyű dz-t írásban nem kettőzzük, minthogy rendszerint hosszú ejtéssel fordul elő: madzeg, edz, pedzi, lopódzik, bodza; rövid ezekben: brindzsa, lopódzni, fogódznék (a fölszólító módban: lopódzzék, fogódzzam, edzze, l. 52.); a háromjegyű dzs sem fordul elő írásban kettőztetve: dzsida, lándzsa, findzsa (l. a 4., 52., 80., 208., 209. és 215. p.).”

1954 (10. kiadás):

„321. A dz és a dzs betűs szavak elválasztása a következőképpen történik: A mássalhangzó utáni, rövid mássalhangzót jelölő dz és dzs betűt átvisszük a következő sorba: brin-dza; ban-dzsal, fin-dzsa, lán-dzsa; stb. A magánhangzók közti, hosszú mással hangzót jelölő dz és dzs betűt d és z, illetőleg d és zs elemeire bontjuk szét: ed-zitek, mad-zag, ped-zi, lopód-zik; hod-zsa, maharad-zsa; stb. – Ha a dz, illetőleg a dzik végű igék felszólító módjában és kijelentő módú tárgyas ragozásában az elválasztás a ddz-nél történik, a kapcsolatot dz–dz elemeire bontjuk fel: edz-dzük, pedz-dze; fogódz-dzatok, lopódz-dzék; stb. Hasonlóan: bridzs-dzsel (főnév).”

(gyakorlatilag ez volt az 1954-es szabályzat egyik fő változtatása, ahogy egy 2015-ös Nyelvőrben írják:
http://nyelvor.c3.hu/period/1393/139301.pdf

"A 10. kiadásban komolyabb szabálymódosításra csak két esetben került sor. Az AkH.10 előírta, hogy a kétjegyű mássalhangzókat egyszerűsítve kell kettőzni a tulajdonnevek végén is, így az addig szabályos Aranynyal, Keménynyel formát az Arannyal, Keménnyel váltotta fel. Megváltozott továbbá a dz és dzs kettőzésének a módja: a szabályzat kiterjesztette a kétjegyű mássalhangzók kettőzésének az általános szabályát e két betűre is, tehát a fogódzzam, edzzük helyébe a fogóddzam, eddzük lépett."

Ugyanott az 1984-es kiadásról azt írják:

"Az 1984-es szabályzat csupán egyetlen lényeges reformot hozott: kimondta, hogy a dzs és a dz elválasztáskor ugyanúgy kezelendő, mint az összes kétjegyű betű: a betűjegyeik nem választhatók szét (vagyis mad-zag, hod-zsa helyett madzag, ho-dzsa). Ezzel a dz és dzs – mint önálló fonémát jelölő betűk – teljes jogú tagjai lettek az ábécének."

Tehát látható, hogy annak ellenére, milyen kevés szót érint, igen jelentős a probléma, legalábbis a szabályzatok változásainak fényében.

A jelenlegi szabály így szól, az előző (1984-es), majd az aktuális (2015-ös) szabályzat megfogalmazásában:

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#227

"227. A dz és a dzs többjegyű betű, azaz nem hangkapcsolatot jelöl, hanem egy-egy önálló mássalhangzót; ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűinket. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével, az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: <példák>"

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#227

"227. A dz és a dzs többjegyű betű, ezért elválasztáskor (a kiejtett mássalhangzó időtartamától függetlenül) ugyanúgy kezeljük, mint általában a többjegyű betűket. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően nem a kiejtett, hanem a leírt szóalakot alapul véve, az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg, például: bo-dza, gyűrű-dzik, lopó-dzott, ma-dzag, pe-dzi; bri-dzset, mahara-dzsa, mene-dzser, tá-dzsik; brin-dza; halan-dzsázik, lán-dzsás; edz-het, ódz-kodik; Fu-dzsi, Ma-dzsar, Kiliman-dzsáró; edz-dze, lopódz-dzanak; bridzs-dzsel (ragos főnév)."

Nyest-cikkek a témában:

Kálmán László 2012: Ismét a dz-ről és a dzs-ről
Szilágyi N. Sándor 2014: Változik a helyesírás – a dz marad
Kálmán László 2015: Gyanús mássalhangzók: a dz és a dzs
Fejes László 2015: Dz-akták

Egy sokoldalas írás 1962-ből, az 1954-es változásokról:

"Még egyszer a dz, dzs hangról és betűről"

PDF: http://real-j.mtak.hu/6049/1/MagyarNyelvor_1962.pdf (24–32. oldal)

  • 34:20 Kardos Lívia

Az „ideiglenes” szó sokféle ejtése: ideglenes, idéglenes, ritkán ideiglenes (ill. [idejglenes]), és végül időleges, de ezt alig használják.

Mindezeknek a vélhető okai:

– hosszú szó, ez rövidülést szokott okozni,

– ráadásul az "ig" toldalék után még folytatódik, ami furcsa,

– és az "ei" amúgy is szokatlan a szón belül...

(vö. az „ideig” szót nem érintik ezek a jelenségek)

Természetesen nem mondhatjuk, hogy az egyik helyes, a másik nem helyes.

NÁ: gyerekkorában az "ideg" szót is beleérezte, a nagymamát is "idegesítette", ha valami csak "ideglenes megoldás"...

  • 40:45 Éli József:

nemcsak a fiatalok kérdeznek vissza úgy, hogy "Mi?", hanem az angolból szinkronizált filmekben is mindenki azt mondja:

What? / Mi?

ez a fordítás a kérdező szerint nem jó, ennek ott "semmi értelme")

Helyette a "Tessék?", "nem hallottam...", "mondd még egyszer!", "ismételd meg!", "hogy?", "hogyan?" volna megfelelő.

KL, NÁ: teljesen jó, ezt így mondjuk magyarul is, ahogy a többi nyelvben is van ilyen: Was?, Quoi?, Что?...

(természetesen a hosszabb megoldások is jók, és más nyelvekben is vannak ilyenek: "Excuse me?...", "Beg your pardon...", "Wie bitte?" stb.

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2629612393760126/

  • 44:30 Tömpe Sándor:

"a járásban, aki van gyerekorvos, az 70 fölött van"

egy orvos, vagy több? ez valóban félreérthető?

egyértelműsíthető:

"a járásban, aki van gyerekorvos, az MIND 70 fölött van"

"a járásban, aki CSAK van gyerekorvos, az 70 fölött van"

de ez nem kötelező, az eredeti is jelentheti ezt. a világra vonatkozó tudásunk alapján tudjuk, hogy egy van, vagy több, ez segíti a megértést.

KL szerint kellene bele még névelő, anélkül csak több orvost jelent,

de azért tudat alatt érezné a félreérthetőség veszélyét, és ezért önkéntelenül is egyértelműsítené névelővel:

"a járásban, aki van, AZ A gyerekorvos, az 70 fölött van”

[szerintem eredetiben is vonatkozhat egyetlen orvosra – BM]

2019. december 4.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191204.mp3

Igazságügyi nyelvészet: Beszélgetés Ránki Sárával

2019. december 11.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191211.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:15 Jankó Zsuzsanna:

mikor használjuk az egy névelőt, mikor hagyhatjuk ki?

mikor kötelező?...

Az alma. / Az egy alma.

Ő tanár. / Ő egy tanár.(?)

Látok egy nagy házat. (csak így)

[Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2545187758869257/
Ld. még a témához: https://index.hu/velemeny/imho/ein/ ]

Az apja mérnök.

Az apja állítólag miniszter.

Az apja állítólag egy miniszter.

Nepálban jártam, és találkoztam varázslóval.

Nepálban jártam, és találkoztam egy varázslóval.

Köszönöm, inkább sört innék.

Köszönöm, inkább egy sört innék.

Beköltöztünk belvárosi lakásunkba.

Beköltöztünk egy belvárosi lakásunkba.

Segít észrevenni a mondatrészek határát, a névszói állítmány kezdetét, pl.:

Amiről beszélünk, az egy hosszan tartó, mély válság, amely....

Amiről beszélünk, hosszan tartó, mély válság, amely....

De nemcsak túl hosszú mondatban, hanem pl. egy ilyen furcsa rövid mondat esetében is:

A vas fém. / A vas egy fém. / A vas az egy fém.

(írásban is furcsa, de szóban is lehet furcsa, a mondat hosszától, dallamától függően)

Ez egy szerteágazó fejezete a nyelvtannak, nem tudjuk röviden megválaszolni...


Vannak vantörlő nyelvek, ahol a létige hiányát (időnként) gondolatjellel jelzik, pl. orosz magazin: „Znanie–Sila” (= A tudás hatalom)

https://znanie-sila.su/
Pl.: Znanie sila 08 2017 by geradorov2002

néhány borító:

1959:

1971:

2019:

Helyesbítés az Fb-csoportban:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2662031687184863/
„az orosz "s'ila" `hatalom, erő' szónak az első szótagján van a hangsúly”

A héber is erősen "van-törlő", ott is felmerül ez a gond.

A birtoklásmondatokban is érdekes:

Van öcsém. / Van egy öcsém.

A létezésmondatokban is:

A stúdióban van technikus. / A stúdióban van egy technikus.(?)

  • 15:30 Gritz Marianna:

a vállalati étkezde menza / kantin:

A "menzán", de a "kantinban".

Fb.: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2670174233037275/

A doktor a (kórházi) osztályon van, a tanár az osztályban.
Mitől függ?

Ez a szavak szótári tulajdonsága, vagyis "önkényes". (természetesen oka van/lehet, de egységes szabályrendszert nem tudunk rá felírni)

Helynevek esetében is nagy a változatosság,

bizonyos szabályszerűségek megállapíthatóak, de van sok kivétel (vagy kivételszabály).

ld.

http://www.e-nyelv.hu/2018-12-03/helysegnevek-toldalekolasa/
„A szabályszerűségekről (és főbb kivételekről) tájékoztat a Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy László — Kovalovszky Miklós szerk., Nyelvművelő kézikönyv I–II, Bp., 1985.), illetve a Nyelvhasználati szótár (Balázs Géza — Zimányi Árpád szerk., Pauz-Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 2007).

Egy részlet az utóbbi kötet 225. oldaláról:

»2. A magyar — de nem csupán a magyarországi — helynevek nagyobbik részéhez külviszonyragot fűzünk. Az idetartozó típusok:

(a) magánhangzóra végződő nevek (az i kivételével): Ajkán, Cecén, Gyulán, Komlón, Szikszón;

(b) a -bánya, -halom, -háza, -hely, -patak, -sziget, -telek, -vár, -várad utótagú nevek: Tatabányán, Hegyeshalmon, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Máramarosszigeten, Aggteleken, Temesváron, Nagyváradon;

(c) a mássalhangzóra végződő nevek többsége: Balassagyarmaton, Budapesten, Kecskeméten, Munkácson, Szegeden, Vámosgyörkön.

3. A magyar településnevek kisebbik része belviszonyragot kap. Az idetartozó típusok:

(a) a -falu és a -szombat utótagúak: Leányfaluban, Nagyfaluban, Nagyszombatban;

(b) az i, j, ly, m, n, ny, r végűek egy része: Zamárdiban, Tokajban, Kálban, Vizsolyban, Komáromban, Debrecenben, Tihanyban, Egerben.«”

egyetemen (és főiskolán), de iskolában...

azonban felnőttek, dolgozók esetében már "iskolára küldték", "iskolán van"


az alacsonyabb szinteken (bölcsi, ovi, iskola, suli, gimánzium) még az ‘épület’ jelentés a domináns (–> on/en/ön),
felső oktatkástól már az ‘oktatási intézmény’ jelleg… (–> on/en/ön) (vö. valamilyen oktatáson, képzésen, programon, tanfolyamon…)

  • 24:30 Holodai Lia:

Francia barátnőm felfedezése: a magyarban a franciához hasonlóan nem ejtik a h betűt, mert a "Blaha Lujza" térben "senki" nem mondja…

Ez inkább csak gyorsbeszéd jelenség, sokszor kimondjuk, de gyorsan beszélve sokszor nem...

"ez nem személy-, hanem teervonat"

"a boócok boócsipkában boóckodnak", de: "Jön a bohóc!"


A hosszúság is számít: a "Blahán", de "a Bla'a Lujza téren"

„A [bartokbélaúton]”, de: „Ezt [bartók] írta.”

(ld. még korábbi műsorban (19.11.27): "ideiglenes" -> [ideglenes]
itt is ez a hatás lép fel)

  • 29:45: Szűcs R. Gábor

mostanában gyakori a „valszeg” a „valószínűleg” helyett
szerintem nyegle, nyelvrontó...

írásban még kevéssé elterjedt, de szóban már nagyon

hasonló a tulképpen, és egyéb szörnyűségek…

és ezek?:

találom -> talán -> tán

miért -> mért -> mé'

szakszervezet -> szaksz’et

önkormányzat -> önk(o)ázat

pályázat -> pá’zat

Felszabadulás tér -> felsz’ás tér (/felszab tér)

olyan -> ‘an

stb.

ez a rövidülés is gyorsbeszédbeli, fesztelenebb beszédre jellemző.

ez minden nyelven mindig zajlik.

Fb-csoport-poszt:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2662002120521153/

  • 38:45 ugyanő:
    az úgymond, verbális idézőjelként

nyakra-főre használják, rosszul, rossz helyen

"a csatár úgymond mellé lőtt"

már párszáz éve igaz az, hogy kétféle jelentése van: 1) "azt mondja", "szerinte"; 2) távolságtartás

ez mindkettő "verbális idézőjel"-nek mondható (az első jelentés idézés, a másik ‘ahogy mondják, ahogy mondani szokták, de én távolságot tartok’).
ez már nagyon rég óta így van, irodalomban is.

lehet, hogy most divat, és ezért (tehát pusztán a gyakorisága miatt) zavaró, de ennek nincs köze a nyelvészethez, inkább stilisztika.

hasonló távolságtartás: kvázi, mondhatni

az eredeti példában ("a csatár úgymond mellélőtt") talán inkább csak időnyerés, nincs meg itt a fenti távolságtartó, kétségbe vonó jelentése, hiszen a csatár tényleg mellé lőtt.

hasonló időnyerés, vagy terjengősség: „a csatár gyakorlatilag mellélőtt”

Facebook-csoport-poszt:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2662018727186159/

  • 43:35 Szép Ferenc, angoltanár:

egy cikkben olvasta: világszerte rosszul használják az angolt, pl. "drink bar" pedig ilyen nincs is...

Mit csináljon az angol tanár, ha a tanítvány azt kérdezi, hogy mi az a „drink bar”? Mondjam, hogy nincs, és a jelentése a következő: …?


Sok ilyen van, pl. hasonló „nem létező” angol szó: sympathic.

Ez vajon az angol speciális tájszólása, vagy tényleg hibásan beszélik? Hiszen ha elég sokan mondják… A nemzetközi angol vajon az angolnak egy tájszólása?
Jó kérdés.

2019. december 18.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191218.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:15 névtelen levélíró:

Kérdések a -mány/mény/vány/vény képzőről:

– mi motiválja, hogy _m_ány vagy _v_ány? (nem tudjuk)

– van-e / volt-e köztük jelentésbeli különbség? (nem úgy tűnik)

– mi az a deverbális képző? (igéből képez valami más szófajt)


ez a képző bizonyos mértékben produktív („mi ez a rajzolmány?”);
tudjuk róla, hogy a nyelvújítók sokszor használták ezeket, és néhol dilettáns, szabálytalan, "magyartalan" módon alkalmazták, nem mindig igéből képeztek főnevet, pl. tokmány, ormány

még néhány példa erre a képzőre:

– halvány/halovány: érdekes, hogy nem főnév, de nem is nyelvújítási;

– tudomány: furcsa, hogy van kötőhangzó, és ez sem nyelvújítási

[van még sok hasonló:

tartomány, adomány, állomány, hagyomány, folyomány, bizomány, hozomány, iromány, fejlemény, gyűjtemény, lelemény, vélemény, költemény, szülemény, vetemény, kezdemény;

ingovány, halovány, jövevény, szövevény, csökevény, szökevény;

továbbá: őrlemény, bérlemény, érzemény... stb. – BM]

– az ásvány szintén érdekes példa: egy létező szó jelentését változtatták meg: a 'kiásott gödör' jelentésű ásvány jelentését cserélték le arra, amit kiásunk (tkp. mindkettő az ásás eredménye, mégis egészen más lett az új jelentés, és meg is maradt ez az újítás)

– hatvány: szintén érdekes, de ez már nyelvújítási

http://mek.niif.hu/13200/13278/13278.pdf
„Hatvány, Győry Sándor 1833. (Math. Műszót, potentia alatt). Dugonicsnál, Bresztyenszkynél: kar; Pethénél hatalom; Bolyainál: emelet — A kézi szótárakban csak 1846 körül jut bele (Ball. Királyföldy); ugyanakkor: potenziren = hatványít, hatványosít, hatványol, emelvényez. – A mai hatványoz (Ball. 1848).”


Facebook-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2686354148085950/

Korábban ezekről a képzőkről:
19.06.12: https://docs.google.com/document/d/1MJ2AS-QsxEeORnmJLt580WCt1Gm-Rok6ruw1QF0Z360/edit#heading=h.nuft09hxk88n

Fb-csop: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2297046980350004/

  • 09:15 Kőszegi Gábor:

Mi "az ország legmagasabb pontjának" ellentéte:

az ország "legalacsonyabb" vagy "legmélyebb" pontja? (mindkettőre van sok példa)

Melyik a helyes?...

Mindkettőt használják, és indokolható, magyarázható is.

[a magas/mély/alacsony szavak jelentésével, alkalmazásaival kapcsolatos eszmefuttatásból a "sekély" szó említése kimaradt (jóllehet megjelent intarziaként a "csekély mértékben" kifejezésben... :-) – BM]

  • 14:55 Viola:

1) eme és ama mutató névmásokról: régies, feleslegesen finomkodó, mesterkélt, ő idegenkedik tőle

Ez mind igaz (lehet), de helyes, és magyarul van, csupán stilisztikai kérdés, és szubjektív megítélés kérdése, hogy kit irritál.

2) Szabatos-e: "Mutatjuk, hogy működik élesben Kövér László szüleménye."

https://www.facebook.com/Indexhu/posts/2891425567557396
A probléma, hogy a "hogy" kötőszó milyen értelemben van. Ez élőszóban egyértelmű, de írásban első olvasásra talán nem, így célszerű lehet máshogy megfogalmazni. A szövegkörnyezettől nagyon erősen függ, hogy mennyire félreérthető, itt talán nem annyira...(?)

Érdemes írásbeli megfogalmazáskor figyelembe venni, hogy (elsőre) olvasva is egyértelmű, gördülékenyen olvasható legyen a szöveg.

  • 23:55 Zobai Bence:

mi a dicső többes száma? dicső vagy dicsőek?

az ú/ű végűek mindig kapnak kötőhangzót (szomorúak, keserűek),

az ó/ő végűek alapvetően nem, de egyre gyakrabban mégis kapnak (egyelőre ez még főleg a foly.mn.-i igenévi formákra igaz: láthatóak, kelendőek, de az olcsóak is előfordul)

a „dicső” az olcsóval egy kategóriába esne, de mivel sokkal ritkább, sokkal lassabban érvényesül rajta az említett hatás, tehát a dicső lassabban válik dicsőekké... de már nem mondható hibának.

[Úgy tűnik, hogy a dicsőek nem modern fejlemény:
1837-es példa mn.-i (min. jelzői) használatra:
„’S ez élet álom volt, mellyben silány, / Rosz nemzedék kérődzék ősei / Nagy tettein, ‘ s fő érdeműl bitorlá / Mások felett, hogy kiktől származott / ‘S olly mélyen elfajúlt, dicsőek voltanak!”
1838-as példa fn.-i (birt. jelzői) használatra:

„... Vagy ha ezekről mind megfeledkezünk, (mert hisz' minek is a' régi dicsőek emléke, azok akkor éltek, mi most élünk, 's elég, hogy képzelt boldogságunkban talán vidámon élünk,) mutathatunk-e utóbbi időink hőseinek vagy tudósainak emlékére, ...”

és vannak további régi találatok is:

https://www.google.hu/search?tbm=bks&hl=hu&q=%22dics%C5%91ek%22
1840, 1842, 1843, 1871…

– BM]

  • 30:15 egy békés megyei tanárnő:

Mi a Körös/Kőrös folyók nevének helyes kiejtése?

["helyes" nincs, de megtudjuk, hogy a műsorvezetők hogyan ejtik, illetve még sok érdekes adatot]

Facebook-csoport-posztok:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2677523012302397/
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2686748661379832/
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2688134431241255/

  • 39:00 Györgyi:

Miért van az, hogy a „lehet” után egyre gyakrabban elhagyják a „hogy”-ot?

„lehet van nálam pénz”, „lehet ma még elmegyek oda”, stb.

az oka az lehet, hogy a talán, valószínű(leg), biztos(an), nyilván, persze stb. mintájára kezd el viselkedni.

formailag ige, de kezdi elveszíteni az igei jellemzőit, és mondathatározó természetűvé kezd válni

de ilyen változások korábban is történtek, pl.:
– a „talán” is a találom-ból jön

– a „hiszen” a hiszem-ből

– a „lévén” is egy igei alak, de ma már ez alig érezhető

érdekes módon a nyelv a másik irányból is kezdi "betemetni az árkot":

"valószínűleg hogy", "sajnos hogy", "nyilván hogy"...

  • 43:30 Róna István:

Az állat szót rövid l-lel mondják a legtöbben. Miért?

ez nem meglepő, hiszen egy tövön belül á+kettős msh. nem lehet, ez egy ismert tulajdonság a nyelvünknek, további példák:
[álomás], [száloda], [leszálok], fáj a [válam], [válalat]
(a sok példa kevés tőre megy vissza: áll, száll, váll...)

[erre a jelenségre még a helyesírási szabályzat is utal egy-egy fél mondattal:
https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#64
„64. Az ll-re végződő igék toldalékos alakjainak legnagyobb részében – a kiejtéstől függetlenül – megtartjuk a két l-es írást: áll, állomás, állt; máll(ik), mállottak, málló, málljanak; száll, szálloda, szállna; rosszall, rosszallás, rosszallhatjuk; zöldell v. zöldell(ik), zöldellő, zöldellt v. zöldellett; szégyell, szégyellem, szégyellheti, szégyellni; stb.

Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkoll(ik), de: torkolat; sarkall(ik), de: sarkalatos; stb.

Egyes szavaknak mind ll-es, mind pedig l-es származéka él, de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkoll(ik) (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít); sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el, pl. cipőt); nagyoll (= a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg); stb.”]

ha nem a tövön belül van a két l-lel jelölt l hang, akkor persze lehet hosszú:
[válal] valamit, de: "az ajtót [vállal] lökte be";
"egy [szállal] megvarta a ruháját",
hiszen itt toldalékhatáron van a két l


létezik egy kivétel, amely nem á-val van: béllet [bélet] (építészeti szakszó)

hosszabb szónál erőteljesebb a rövidülés (pl. [száloda]),
de a rövid [állat] szóban még lehet "kicsit hosszú" az az l hang.

2019. december 26.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20191226.mp3

Karácsonyi különkiadás

  • 00:20 A "karácsony" szó

Miért annyira más, mint más nyelveken, honnan jön a miénk?

– Csak a román "karácsony" hasonlít a mi szavunkra: Crăciun

Van(/volt) a szláv nyelvekben egy hasonló szó a napforduló(k)nak az ünneplésére, de vitatott, hogy ehhez van-e köze a román szónak, illetve hogy mi honnan vettük.

a téli/nyári napforduló napja (latinul: solstitium), ősi télközépi ünnep, a keresztény egyház is erre az időre tette Krisztus születésének napját


[a műsorban tévesen: "ahogy a nap meghal és feltámad, úgy Krisztus meghal és feltámad" – Ha ez lenne a magyarázat, akkor ez húsvét lenne... Inkább mondjuk azt, hogy az év – és a természet körforgásának – kezdetére tették az egyházi év eső nagy eseményét: Krisztus születését. (Az egyházi év az adventtel kezdődik.) – BM]

Az ünnep neve sok más nyelvben a születésre, Krisztus születésére utal,

nálunk viszont egy "technikai" (csillagászati) kifejezés, már amennyiben a napfordulót jelöli. Egyéb nyelvekben is van az ősi, pogány ünnepre való utalás, pl. vö. svéd "jul".

"a napfordulóhoz kapcsolódó pogány (germán) ünnepet jelentette a skandináviában használatos elnevezés, a jul. Ez bekerült a finnbe (joulu) és az észtbe (jõul) is, ezt találjuk a télapó (mára szinte közismertnek mondható) finn joulupukki elnevezésében"

https://www.nyest.hu/hirek/miert-eppen-karacsony

– orosz: Рождество 'születés'

– cseh: Vánoce / szlovák: Vianoce (a Wikipedia szerint a német Weihnachtenből származik)

[A műsorban elhangzottakhoz helyesbítés az Fb-csoportban: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2694023430652355/
Fodor Zsuzsa: "A műsorhoz apró kiegészítés: csehül a karácsony Vánoce, a Velikonoce húsvétot jelent"

És valóban, a 'nagy éjszaka' jelentésű Velikonoce / Veľká noc / Wielkanoc csehül/szlovákul/lengyelül a húsvétot jelöli (vö.: nagyhét)]

– lengyel: Boże Narodzenie 'Isten születése'

– német: Weihnachten 'szent éjszaka'

– angol: Christmas 'Krisztus ünnepe' ("miséje")

angolul más ilyen ünnepek is vannak:

pl. Szent Mihály és Szent Márton ünnepe hasonló, szintén rövidült szavakból összetéve: Michaelmas/Miclmas, Martinmas

további -mas végű ünnepek: Lammas(?), Candlemas

Candlemas: február 2.: "fontos egyházi ünnep: Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, mely egyben Jézus bemutatásának és Szűz Mária megtisztulásának is az évfordulója"

https://www.nyest.hu/hirek/gyertyaszentelo
https://en.wikipedia.org/wiki/Presentation_of_Jesus_at_the_Temple

– holland: Kerstmis – a Christmas megfelelője


– latinul: natalis 'születési, születéssel kapcsolatos (ünnep)'

a latin nyelvekben is ehhez hasonló, ebből eredő szót használnak:

– spanyol: Navidad

– olasz: Natale

– francia: Noël


– görög: Χριστούγεννα / Christougenna [hrisztujena] 'Krisztus születése' ("genezise")

Mária teherbe esésének időpontja a keresztényeknél:

március 25.: gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/urunk_megtestesulesenek_hiruladasa__gyumolcsolto_boldogasszony
a "gyümölcsoltás" finom kifejezés arra, hogy 'beindítjuk a termékenységet', és ez össze van kötve a tavaszi kertészeti, mezőgazdasági teendőkkel is, a természet ébredésével, a kikelettel… (a húsvét is ehhez az időhöz esik közel)

a délebbi szláv nyelvek:

– szlovén: Božič [bozsics] / horvát: Božić / szerb: Божић

'uracska, istenke' (vö. nálunk: Jézuska)

(<– bog: 'isten')

15:05 szláv (szerb) szokás:

Badnji dan 'fatörzs napja' (<– badnjak: fatörzs, tölgyfaág)

dec.23. ( = nálunk jan. 6.);

az angoloknál is van yule log 'karácsonyi tuskó'

illetve az ehhez hasonlító sütemény szintén yule log néven;

francia megfelelője: bûche de noël

komment az Fb-csoportból:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2694023430652355/
Barna Imre: "A karácsony/kracsunhoz: Schütz István albano- és balkanológus könyve (Fehér foltok a Balkánon, Balassi, 2002) szerint a szó albán eredetű, és az ő fatuskós szokásuk (nata e kercunit) nyomán, jobb híján, ezzel a névvel illették Géza fejedelem udvarába küldött bizánci hittérítők a karácsonyt. A fatuskó stimmel."

Angolul a karácsonyi ünnep régi neve: Yuletide

(tide: ma már csak az ár/apály, de korábban egyéb periódusokat is jelentet tágabb értelemben, a német 'Zeit' szó megfelelője)

ma is használatos még régies kifejezésként a karácsonyra

20:35 Létezik a karácsony a zsidóknál, illetve a szó héberül?

héber: חג המולד / Hag hamolad 'a születés ünnepe'

arab: عيد الميلادِ / eid almilad 'a születés ünnepe'

vö. még:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2691635877557777/
"Karácsony a zsidó naptárban?"

Összefoglalás:

– latin nyelvek, arab, héber, görög, orosz, lengyel: "születéssel" kapcs.;

– német, cseh, szlovák: valamilyen "éjszaka",

– skandináv, finn: "jul", joulu, vagyis a pogány ünneppel kapcs. név

– angol, holland: "Krisztus" (miséje)

– magyar (szlávból vagy románból?), román: homályos eredet

"Boldog karácsonyt!" az európai nyelveken, térképpel:

https://jakubmarian.com/merry-christmas-in-european-languages-map
a színek a karácsony megnevezésének rokonságát jelölik:

NÁ: "a bejgli, amely átfonja az ünnepeket, és amely támasza és talpköve a karácsonyi ünnepeknek" (Óh. :-)

a szó eredete: német: beugen 'hajlítani'

jiddis eredetet is feltételeznek, az a szó is lehet ugyanebből: bagel (eng: [béjgl])

néhány link:

https://en.wikipedia.org/wiki/Bagel
https://en.wiktionary.org/wiki/bagel
https://www.etymologynerd.com/blog/food-ring

etimológia ("hajlítás"):

KL szerint: eredetileg a bejgli egy hajlított, patkó alakú süti volt, vö. még "pozsonyi kifli"

NÁ szerint: a "hajlítás" itt a betekerésre, felcsavarásra utal. [Úgy tűnik, hogy téved. – BM]

A műsorban említett humoreszk:

Benedek Tibor: Bájgli

https://www.youtube.com/watch?v=hWt5vBRfIbs
"Elindula penig karácsony előtt egy nappal a háziasszony, hogy megműveljen négy darab bájglit, kit is egyesek patkónak is neveznek, mivel hogy a világon mindenhez hasonlatos, csak éppen az patkóhoz nem hasonlatos."

szöveg itt: http://praktikusno.blogger.hu/2015/03/26/husvet-illata

  • 27:35 Ki az a Mikulás, mi az a Mikulás?

Ő vajon karácsonyi téma?... Van, ahol igen, hiszen pl. az amerikai Santa Claus is ugyanaz a Szent Miklós püspök, bár lehet, hogy "összecsúszott" a másik téli idős emberrel: a télapóval, "fagyapóval" (Дед Мороз / Gyed Moroz), és ezért tolódott el időben is a dec. 6-i Miklós-napról a karácsonyra...

Szent Miklós működési helye a törökországi Mira/Myra (ma Demre) városa volt, így már nemcsak időben, hanem "helyileg" is keveredés, hogy neki az északi sarkhoz (vagy Finnországhoz, Lappföldhöz) lenne köze...


[a műsorban a hely tévesen: Szmirna/Smyrna, ma İzmir,
ám İzmir Demrétől 500 km-re északnyugatra található: https://goo.gl/maps/mUZRqhzFpoQjMN2e7 – BM]

Hollandiában a Mikulás (Sinterklaas) az igazi ünnep, és a karácsonyt tartják sokan megvetendő "importnak" (mint a Valentin-napot), és a hollandokhoz Spanyolországból jön Szent Miklós, gőzhajóval, és nem krampuszok, hanem szerecsen gyerekek a segítői.

(Spanyolország legalább éghajlatilag jobban hasonlít az eredeti, törökországi eredethez.)

A franciában karácsonyról kapta a nevét is: Père Noël

31:15 a Miklós név:

– eredetileg N az eleje, ahogy sok nyelvben ma is így van;

eredete: Nikholaos 'győzelmes nép', 'a nép győzelme' (görög)

Hogy miért lett belőle M, azt nem tudjuk pontosan,
a magyarban szlovák átvétel. (vö. pl. Mikuláš Dzurinda)

ennek a névnek rokona, változata a Kolos, vö. Kolozsvár/Clausenburg/Cluj-Napoca

– Santa: miért van nő nemű melléknév a bácsi neve előtt?

mert a holland neve Sinterklaas,

ebből a Sinter-ból vették át (hallás után) a Santa (Claus)-t

35:25 ilyenkor szokás koledálni, kolinda, vö:

koleda: „‘énekes adománygyűjtés karácsonykor vagy vízkereszt napján’. Származéka: koledál.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovák koleda. Az ősszláv kolenda a latin Kalendae (‘a hónap első napja’) szóból ered. A magyar szó valószínűleg a szlovák átvétele, mert a ~ az északi nyelvjárásokban él. Lásd még kalendárium, kolinda.”

kolinda: „kolinda – ‘karácsonyi ének’; ‘karácsonyi kántálás házról házra járva’. Származéka: kolindál.
A román colindă átvétele; ennek forrása az ősszláv kolenda, így eredete azonos a koleda szóéval. Lásd még kalendárium"

A látszat ellenére a koldul ige nem tartozik ide etimológiailag:

koldul – ‘kéreget, kunyerál’. Származékai: kolduló, koldulás, koldus.

A szócsalád kold- töve alighanem -d gyakorító képzős származék egy még elemibb kol- tőből, amely a ‘csavarog, kószál’ jelentéskörben a kalandozik, kórász, kóricál igéknek is alapja. A koldus valószínűleg a koldulós összevont alakja.”

Január 1.: az év első napja a "csízió" vagy hosszabban „cirkumcsízió”, circumcisio 'körülmetélés':

Jézus körülmetélésének ünnepe erre a napra esett, ezt a Katolikus egyház némileg háttérbe szorítja, és inkább a család ünnepévé próbálja tenni.

(a Szent Család ünnepe: karácsonyt követő vasárnap)

–> "érti a csíziót"

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/kozossegi_informaciok_tara/jeles_napok/?article_hid=3700
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/1-1375.html

  • 38:45 Hanuka

ideje:
https://zsido.com/holidays/hanuka/
"Chánuká ünnepe kiszlév hó 25-én kezdődik (idén december 22.-én este), és nyolc napig tart. Annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Mákkábeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött, és legyőzték a görögök hellenista zsidó támogatóit is, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban."

45:20 Hanukija: ez egy modern elnevezése a menórának, pontosabban a Hanuka idején használatos Menórának (mert a menóra általánosan mindenféle gyertyatartót jelent):

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hanuka
"A hanukijának, azaz a hanukai gyertyatartónak (amely nem tévesztendő össze a menórával) kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és – középen – egy „szolga” (sámás vagy sámesz). A „szolga” segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. (Mivel a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdődnek, tehát az első gyertyát az ünnepi dátum előtti este kell meggyújtani.)"

2020. január 1.

ISMÉTLÉS: 2019. szeptember 18. – VakerMore honlap, kárpáti cigány nyelvváltozatok (beszélgetés Bodnár Zsuzsával)

2020. január 8.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200108.mp3
Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:30 Szabó Anikó:
    Előzmény: 19.01.30

„Magától értetődik” vs. „magától értődik”

KL és NÁ: értetődiket használ (annak ellenére, hogy nem „logikus”), SZA is.

Péter László prof. küzd az értődik-ért, Esterházy is értődik-et használ (szóban is írásba is).

Az értődik-nek más a stílusa, kicsit modoros, de az nem feltétlenül "hiba", mindenkinek szíve joga.

  • 02:15 Poszmik Gábor:
    Előzmény: 19.01.30

"Számlával egy tekintet alá eső okirat"

(NÁ: „érezhető benne a könyvelés poézise...”)

PG: a pénzügyi szakkifejezés jelentése, hogy 'egy már kibocsátott számlával együtt érvényes, annak a tartalmát mintegy kiegészíti', a számviteli műveletek során is ennek megfelelően kell kezelni. (pl. a helyesbítő számla, illetve a sztornó: önmagában nem értelmezhető, csak az eredeti számlával együtt)

  • 03:55 az országnevekkel kapcsolatban elhangzott: általában szigeteknél (szigetországoknál) -on/en/ön, más országoknál -ban/ben), és Kuba feltűnő kivétel.

KL azzal indokolta, hogy nem Kuba a sziget neve.

Ehhez helyesbítés:

De, a legnagyobb sziget neve Kuba, és vannak még más kisebb szigetek.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kuba

"Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos)."

NÁ példája: "Kubában élnek az unokatestvéremék, de nem Kubán van a házuk, hanem egy másik kis szigeten."

[ez téves, mert ilyen helyzetben, szigetnévként mindenképpen névelővel mondanánk:
"...de nem a Kubán, hanem..."

a névelő nélküli "<szigetnév>-en" forma csak akkor (lehet) jó, ha országnévként szerepel a mondatban. – BM]

Közelében van egy másik nagy sziget: Hispaniola https://hu.wikipedia.org/wiki/Hispaniola , rajta két ország: Haiti és Dominika

NÁ: "Hispaniolán helyezkedik el Dominika, és Dominikában élnek az unoktestvéremék".

[Ismét nem stimmel: a „Hispaniola” a sziget neve, nem országnév, így a mondat eleje így volna:
"A Hispaniolán helyezkedik el Dominika..." – BM]

  • 05:40 Barek Péter:

Japán (tulnév) / japán (mn) / (és a 'japán nemzetiségű ember' is)

(ld. 2019.11.06-i adás)

Ez tehát egy rendhagyó, kivételes szó, erre a kivételre írt még egy példát BP: Hawaii (fn) / hawaii (mn)

Ez nem igazi ellenpélda, hiszen csak azrt nem mondunk hozzá még egy i-t, mert a magyarban az az általános elv, hogy ilyenkor nem teszünk oda még egyet (sem szóban, sem írásban).

(ugyanígy „a helsinki opera”, „az ercsi cukorgyár”, „a haiti emberek” stb.)

Egy okból mégis különleges Hawaii, viszont az éppen azt támasztja alá, hogy nem ugyanaz a főnév és a melléknév:

NÁ: A népnyelvben szóvégi j-vel is szokták mondani, tréfásan.

KL: De ez csak a 'dőzsölés' értelmű köznévre igaz (tehát ez egy ún. minimálpár).

[A szerk. megjegyzése:

Tévedés, az országra is mondják a „Hawaiin” [hava(j)in] helyett azt, hogy Hawaii-on [havajon]. Talán éppen annak érdekében (akár félig ösztönösen), hogy könnyebben elkülöníthető legyen a melléknév. Hiszen ez az -ai(i) végződés eleve hordozza azt a bizonytalanságot, hogy "van-e benne j hang?... és toldalékolva van-e benne j hang?..." Ezt a nyelv megpróbálja megoldani, és ha már adott a lehetőség, hogy – idegen szó lévén – magunk döntsük el, hogy hogy mondjuk, akkor a legegyszerűbb, ha egyszerű [aj]-ra cseréljük ezt az egész szóvégi "bonyodalmat", így a toldalékolással sincs gond.

Szerencsére ezek -on/en/ön toldalékkal írásban is különböznek, így könnyen kiguglizható, hogy "hawaiin/hawaii-n(/hawain/hawai-n)" mellett létezik-e hawaiion/hawaii-on(/hawaion/hawai-on) forma is – és létezik nagyon is.

pl.:

"[havaji] emberekkel nemcsak [havajon] találkozhatunk, hanem a világ más pontjain is – ahogy magyarok is »mindenhol« vannak."

Videókban is hallható, hogy a népnyelv (egy része) j-zik pl.:

– "egyszeri ember" [hávájon]: https://youtu.be/DErPxs_ZWyQ?t=6

– "egyszeri ember" [havajon]: https://youtu.be/rVoB-c5-5gI?t=161

– hírolvasó [havajon]: https://youtu.be/Cx_Rxn72axA

(Érdekesség, hogy a Wikipédia szövegében egy Hawaii-n és egy Hawaiion szerepel – bizonyára nem ugyanaz az ember írta bele, bár az sem kizárt.)

– BM]

  • 07:45 Bartos Lehel:

Ha a guerra ('háború') szó az olaszban germán jövevényszó, akkor hogy lehet, hogy a többi latin nyelvben is hasonlóan mondják?

NÁ: az akkor még egységes, ún. népi latinba került bele, innen örökölte a többi nyelv is, illetve végigsöpört a különböző nyelveken.

hasonló franciában a szintén germán eredetű: francia garder / spanyol guardar

(eredete a német warten 'vár; gondoz')

további példa: olasz: guida 'vezető' / francia: guide / spanyol: guía

(eredete a német wissen 'tudni')

'fiú': olasz: ragazzo, francia: garcon (ezek is ugyanabból a tőből erednek)

  • 11:35 Steven Szekely:

korábbi téma volt: mikor vált a lengyel önálló nyelvvé?

NÁ azt mondta, hogy ez esetleg a kereszténységhez fűződik. Máskor viszont azt mondta, hogy a nyelv nem a kultúrától függ, pl. a magyaroknál ez nem okozott nyelvi változást.

NÁ: Sajnos mind a kettő igaz...

[bővebben ld. a műsorban (írásbeliség, nyelvi emlékek; nyelvtan, hangtan, szókincs különbsége stb.)]

2. rész – Új kérdések:

  • 15:00 Gigi:

Miért mondják a politikusok, hogy "fékek és egyensúlyok"? Nem inkább "fékek és ellensúlyok"?

NÁ: igaza van, az egyensúlyoknak (itt) nincs értelme

KL: a szakemberek között is mindkét fordítás él, használatban van

Az angol eredeti: checks and balances. Ez alapján talán egy "buta”, felületes fordítás eredménye lehetett az "egyensúlyok", és a komolyabb, értő fordítás lehet az "ellensúlyok" – de akárhogy is történt, ma már azt kell mondanunk, hogy mindkettő elterjedt (a népnyelvben és a szaknyelvben egyaránt), így ha másért nem, az elterjedtsége miatt el kell fogadnunk, hogy mindkét forma létezik.

KL: korábban már megpróbált alaposan utánajárni a kifejezés eredetének, de nem találta meg az igazi gyökerét.

Gyakori (ellen)érv, hogy van-e értelme többes számban az „egyensúlyok”-nak. Olyan értelemben van, hogy egy összetett, bonyolult rendszerben többféle egyensúly is lehet, és itt is: alapvetően a három fő hatalmi ág közötti egyensúly(ok)ról van szó, így a többes szám is magyarázható.

[Kiegészítés, ezt alátámasztandó: a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló Wiki-cikk angol változatában szerepel a checks and balances alfejezet, és itt a magyarázat így kezdődik: "Checks and balances is the principle that each of the Branches has the power to limit or check the other two and this creates a balance between the three separate powers of the state, this principle induces that the ambitions of one branch prevent that one of the other branches becomes supreme, and thus be eternally confronting each other and in that process securing political liberty. (…)”

Tehát ez alapján valóban az egyes számú egyensúly is magyarázható: ‘a hatalmi ágak közötti egyensúly’, illetve a többes számú is: mindhárom hatalmi ágat a másik kettő egyensúlyozza ki, ez tehát „három egyensúly”...(?)]

NÁ az eszmecsere végére „megadta magát”, sőt, ahogy ő fogalmazott, „megfutamodott”. :-)

Index-cikk a témában:

https://index.hu/tudomany/til/2019/08/13/fekek_egyensulyok_ellensulyok_checks_and_balances
Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2732105836844114/

[Érdekes lehet még megvizsgálni más nyelvek gyakorlatát, ők hogy fordították:

német: nincs ilyen általános, viszonylag pontos fordítása, mint nálunk, hanem különféle kifejezések élnek rá: (System der) Gewaltenteilung; gegenseitige Kontrolle / System der gegenseitigen Kontrolle; (System von) Kontrollmechanismen. Ezek a kontrollra, az ellenőrzésre utalnak, vagyis az „ellensúlyokra”.
A német Wikin angolul nevezték el a szócikket, és német fordításnak ezt írták oda: Überprüfung und Ausgleich, az utóbbi pedig kiegyenlítést, ellensúlyozást jelent – ennek is a magyar „ellensúlyok” felel meg jobban.

A többi nyelv gyakorlatának esetleges vizsgálatát a nyájas olvasóra bízom. :-)
– BM]

  • 21:30 Gulyás Ferenc:

A magázás kialakulása

1) Mikor és miért jelent meg? – A feudalizmusban. [részletesebben a műsorban]

2) Létezik-e más, távolabbi (pl. amerikai, ázsiai, afrikai) nyelvekben?

3) Miért van, hogy más és más módon fejezik ki?

NÁ: az európai nyelvekben a magázásnak két fajtája van:

az egyik: mintha több emberhez beszélnék:
"hogy vagy?" helyett, "hogy vagytok?" – pl. francia, szlovák, orosz, perzsa

a másik: mintha nem az illetőhöz beszélnék, hanem egy harmadik emberhez:
"hogy vagy?" helyett "hogy van?" – pl. magyar, lengyel, spanyol

Az olaszban mindkét fajta létezik: lei + ige E/3, illetve voi + T/2
történelmi okok miatt a voi már nem szalonképes (mert a fasiszta időkben azt nagyon erőltették, és ez rajta tapadt).

A német kicsit kilóg, a kettőnek az ötvözete:

"hogy van Ön" = "hogy vannak?"

Hogyan/miért alakultak ki?

– a harmadik személyű érthetőbb: kegyelmed (= kend), kegyed, felséged, uraságod stb. + 3. személyű ige

– a „többesszámúsítás” már érdekesebb, nem tudjuk a magyarázatát;
ez egyébként ugyanaz, mint amikor az uralkodó saját magáról „fejedelmi többesben” beszél

(egy meseszerű magyarázat: amikor Kr. u. 300 körül kettévált a római birodalom, akkor két római császár volt, akkor a két császárhoz kellett így beszélni, „Ti, római császár mit óhajtotok?...” – de ez nem túl valószínű magyarázat)

A magyarban van tetszikezés:

ezzel a szerkezettel már teljesen személytelenítve van a mondanivaló, mindent "passzívan" fejez ki – pontosabban az ige(név) az alany („hova tetszik menni?”) –, itt már nyelvtanilag nem különül el, hogy tegezés vagy magázás (csak a viszonyból érezhető ki, hogy a magázással csereszabatos).

Távolabbi nyelvek:

A fentiek az európai nyelvekre vonatkoznak. Nem mindenhol van így két részre elkülönítve, Japánban pl. többféle szint, külön szavak, külön ragozások… ez sok más helyen is hasonló.

Sok helyen nem (vagy nemcsak) a partnerre vonatkozó névmások, igealakok, egyéb szavak mutatják a viszonyt, hanem magamról beszélek másképp, magamat próbálom csökkenteni, pl. "szolgád" ("mivel kedveskedhet talpnyalód uraságodnak?...")

Harmadik személyről is lehet udvariasan beszélni, pl. a japán jó példa erre (kicsit a magyarban is vannak ilyenek);

az udvarias kifejezések általában hosszabbak, általában terekvényesebb, körülményesebb (eklatáns példája a tetszikezés; : "mi?" / "tessék?" / "hogy mondta(d)?" / "Hogyan tetszett mondani?").

  • 38:10 Kocsis Katalin

https://index.hu/gazdasag/2019/11/01/klimabarat-e_az_elektromos_roller_lime_hamar_tonkremegy/

"A francia felmérés adatai alapján ha nem lennének elérhető bérrollerek, a felhasználók 44 százaléka sétált, 12 százaléka biciklizett, és 30 százaléka tömegközlekedéssel ment volna."

(tehát csak a felsorolás végére tette ki a "volna" segédigét)

Ez szokásos megoldás, vagy az újságíró "újítása"?

KL: szerinte nem lehet kiemelni, ilyet még nem hallott, kételkedik benne, hogy létező nyelvváltozat lenne, szóban legalábbis.

írott szövegben talán elmegy, de nagyon "papírízű"

a félreérthetőség is bejátszik: mivel a "volna" nélkül egyszerűen múlt idejű igének tűnik, így nehéz jól érteni a szöveget, pontosabban csak a (tag)mondat végén kapcsol az ember, ezért ez nem praktikus, nem "olvasóbarát" megfogalmazás.

[Ezt a hatást azonban itt semlegesíti, hogy a teljes mondat "ha <feltételes mód>, akkor ..." szerkezetű, így az olvasó/hallgató mindenképp feltételes módot vár a végére –> itt tehát nem olyan megtévesztő.]

Kreatívan illethetjük "volna-redukció" vagy "volna-kiemelés" néven (vö. matekos zárójelezés). Házi feladat a hallgatóknak, hogy nyilvánítsanak véleményt erről a jelenségről!

  • 43:45 Vezér Judit:

Van tanárember, mérnökember, parasztember

– de nincs "asztalosember", "sofőrember", "orvosember".

Van zsidóember, cigányember

– de nincs "svábember" vagy "sokácember"

Miért van ez így?

Foglalkozásnevek:

a parasztember nem foglalkozás, inkább társadalmi státusz

a többi viszont sokféle tud lenni: sokféle tanár, sokféle mérnök...

az "-ember" utótag jelentése itt '-féleség', vagyis: "valami tanárféle", "valami mérnökféle"

az orvosember kategóriája nem stimmel: olyat lehet mondani, szintén amiatt, hogy orvosból is sokféle van.

[Az orvosember valóban "elmegy", van is rá néhány találat: https://www.google.com/search?q=%22orvosember%22

"Biológus, orvosember vagyok.";

"nagyon fontos szűrővizsgálatokon is részt venni, mert egy hozzáértő orvosember sokkal gyorsabb segítséget nyújthat";

"Mindenféle, amivel egy orvosember foglalkozhat.";

"aki hajdanán tisztességes orvosember volt, de ebbéli állapotát már nagyon régen odahagyta";

"Ha tanításra érdemesnek találták a gyereket és a család egyengette útját, lehetett belőle pap, tanár, orvosember, valaki, akire felnéznek."; stb.

Könnyen lehet, hogy ezek általában "félkomoly" megfogalmazások, amelyek a tanárember stb. mintájára születtek, de azért létező kifejezés. – BM]

Nemzetiség:
a nemzetiség esetében más az ok: egybemondva csak azokkal a nemzetiségnevekkel működik, amelyekkel kapcsolatban kialakultak bizonyos sztereotípiák a társadalomban.

ennek a – kétségkívül nyelvi – különbségnek tehát nem hangzásbeli vagy egyéb nyelvi oka van, hanem társadalmi-kulturális…

[volt már hasonló téma (cigányasszony, szegényember) egy korábbi műsorban: 2018.03.21]

2020. január 15.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200115.mp3
Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:15 Szabó Tibor:

a töpörtyűre igenis vannak idegen szavak

  • 02:35 Sári Márton:

nov.6.: "kíváncsi leszek, milyen idő lesz holnap"

SM: hasonló ahhoz, hogy "Kálmán László voltam", "köszöntem" stb.

KL, NÁ: Nem tűnik annyira hasonlónak...

  • 05:55 András:

nov.6.: a sajátos lexikalizációkhoz (tehát hogy nem mindenre van szó, amire lehetne igény), pl. 'aki elvesztette a gyerekeit' (az árva "ellentéte")

Javaslat: ehhez az ige: 'a gyermekeitől megfoszt' lehetne a latinban orbare?.... – Hát nem igazán...

  • 07:25 András:

Japán/japán-nal kapcsolatban:

érdekes: van sok -án végű melléknév: román, albán, hispán, afgán....

de Irán esetében fordítva van, ott az országnév vége -án

valamint tanzán(/iai), jordán(/iai)

vannak -én végűek is: szaracén, rutén, szlovén, zürjén...

annyi ilyen van, hogy már-már mondhatjuk, hogy van a magyarban -án/én képző...

  • 11:40 Bíró Csaba:

A jerrymandering szó a japánban is egészen hasonló (kiejtve: [dzserimándá]

  • 12:20 Mari:

a "tiszteletkör / kötelező kör / kötelező köröket fut" témáról újra:

tipp: nem lehet-e kapcsolatban a repüléssel, talán induláskor kötelező tenni egy kört, hogy minden rendben van-e

(a tanár urak nem gondolják...)

  • 14:05 Zöldi Misi:

szintén ehhez:

a kötelező tiszteletkör a sportesemény ELEJÉN volt, a magas rangú vendégek előtt kellett "kötelező tiszteletköröket" tenni, ez nem ugyanaz, mint amikor a végén megy a sportoló egy tiszteletkört a közönség kedvéért, köszönetképpen

  • 15:30 szintén Zöldi Misi, ugyanahhoz az adáshoz:

a "megakadályozta, hogy meg ne égjen" típusú kettős tagadásokhoz:

ezekben a "ne" a "nehogy" analógiásan rövidült alakja, így már van egyértelmű jelentése a mondatnak…

Nem így tűnik.. Érdekes ötlet, de elvetjük.

  • 17:00 Kasza Pál:
    Azt mondják, Kellér Dezső találta ki a maszek szót.

Jelen korunkban is beazonosíthatóak ilyen újszó-kitalálók?

Nem tudjuk, az is lehet, hogy csak utólag derül ez ki…
Nem mindig szóalkotási szándékkal születik, van más út is, pl. panamázás esetén egy konkrét esetből általánosodott a jelentés
Honnan indulhatnak ezek, leggyakrabban humoros, szellemes szándékkal, pl.:

– humoristák (standup stb.)

– politikai kreatív nyelvezet (tocsikolás, borkaizás…)

– a marketing világból (reklámok)

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2747001525354545/

  • 19:05 Kasza Pál:
    Nehézségeink vannak a magyarban a megszólításokkal, a Kovács úr semleges, a Kovácsné / Kovácsné asszony nem semleges.

Valóban gond van ezzel, de nem tudunk rá megoldást

  • 23:35 Hornis Bálint Péter:
    az i-re végződő földrajzi nevek -i képzős formája (helsinki, balatonalmádi, ercsi, mályi, cserdi)
    valóban van-e a magyarban olyan teendencia, hogy lekopik a képző?
    nekem szimpatikusabb ilyen esetekben két i-vel, amelyeket egy j hang vagy egy gégezár választ el ([helszinkiji] / [helszinki-i])

2. rész – Új kérdések:

Je suis François, dont il me poise
Né de Paris emprès Pontoise
Et de la corde d’une toise
Saura mon col que mon cul poise

Sok fordítása van*, és a legtöbb fordítás azzal kezdődik, hogy francia vagyok, pedig a François azt is jelenti, hogy Ferenc. Csak Mészöly Dezső egyik fordítása oldja meg ezt, az eredeti kétértelmű szójáték kicserélésével egy másik szójátékra: „Francnak születtem – megbántam nagyon”.

Valóban, szóvicc volt valaha, de ma már maga a francia sem így mondja ezeket… (a „francia”, ma már [franszoá] helyett [franszé], sőt a sor második felét sem így mondják: ma már az a [poáz] is [pez] lenne.

* Fordítások, a teljesség igénye nélkül:

Négysoros versezet

A szegény Villon bitófájára


Francnak születtem – megbántam nagyon

Párizs szült, ott, hol Pontoise vagyon

Egy jó öles kötéllel nyakamon,

Immáron seggem súlyát latolom.

(Mészöly Dezső fordítása)


Négysoros vers, melyet Villon halálítélete szélére írt

Francia vagyok Párizs városából

mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,

s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,

és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz.

(Faludy György fordítása)

https://www.youtube.com/watch?v=twD_8uSSGSw

Négysoros vers, amelyet Villon halálraítélése előtt írt

Francia volnék Párizs utcájából,

mely lábam alatt mocskos mélybe vagyon,

s most hosszan lógok egy hűs akasztófáról,

s nyakamon érzem, mily nehéz alsó tagom.

(Sütő Tamás fordítása)


Négysoros

Francia vagyok – s ez nagy bajom,

Párizsban, Pontoise táján lakom,

most a kötél vár rám: nyakamon

méri fejem, hogy mit nyom farom.

(Baranyi Ferenc fordítása)


Villon négy sorocskája

Francia vagyok, mérgelődhetem.

Ponthoise-i Párizs volt szülőhelyem.

Most hát egy kenderkötéltől fejem

Megtudja majd, hogy mit nyom fenekem.

(József Attila fordítása)

A felakasztását váró Villon négy sora

Francia vagyok, csak ez kellett,

Párizs szült (Ponthoise mellett);

Rőf kötél súgja majd fejemnek,

Hogy mi a súlya a fenekemnek.

(Illyés Gyula fordítása)

https://youtu.be/H9_SZSqIZ80


Francia vagyok, ez bánt ma engem,

Pontoise mellett, Párizsban születtem,

S egy ölnyi kötél tudatja menten

Nyakammal, milyen súlyos a seggem.

(P. Győry Katalin fordítása)

Férfi vagyok, ízig-vérig gall jómadár

Pontoise-i – ki hálni Párizsba jár,

Nyakam végre arra kalkulál

Seggem terhe mily rövid halál.

(Faludy Judit fordítása)

Hogy francia vagyok, mérgezi agyam.

Pontoise szülötte, s eláll a szavam.

Hat láb hosszú kötél hurkolja nyakam.

Lengedező szél hintázza valagam.

(Szente Ibolya fordítása)

Francia volnék nem éppen öröm

Párizsi Ponthoise-nak köszönöm

Azt is hogy a nyakamon kötélen

Seggem súlyát nemsokára mérem

(Laszlo Nemety fordítása)

Villon bitófájára

 

François-nak szült világra Párizs,

Pontoise-ban megbántam magam,

lóg a lábam, érzi már gigám is,

hogy alfelemnek minő súlya van.


(Cs. Nagy László fordítása)

Ferenc vagyok, és Párizsban lakom,

Pontoise-ban születtem – bánhatom,

Lógok, és kötél súgja torkomon,

Hogy mennyire súlyos a tomporom.

(Pete László Miklós fordítása)

  • 31:35 Vadász András:

Azt mondják: nem kell logikát keresni a nyelvben.

De ezt nyelvtanárként nehéz betartani, mert sok olyan kérdés van, hogy miért mondjuk így vagy úgy, és erre az ember általában szeretne olyan választ adni, amely logikára támaszkodik, észérvekkel operál. Ezek nélkül csak annyit mondhatok: így van, és kész, fogadd el, magold be.

logika vs. analógia
az is teljesen jó észérv, hogy ebben a nyelvben ezt így mondják a hasonló esetekben.
persze az általában igaz, hogy a természetes nyelv nem precízen, „logikusan” van összeszerkesztve, hanem valahogy alakult az évszázadok, évezredek alatt…
ennek eredményeképpen sok belső rendszer alakul ki,
de az is igaz, hogy minden nyelvben van sok kivétel a szabályszerűségek alól.

38:25 Angéla:

Idézet egy nem tanulatlan olvasótól: „Nem nagyon van időm, révén, hogy a lap célközönségébe tartozom”

  • 44:20 Juhász Dávid:

Tud-e helyes lenni ez a kérdés: "Minek a szavak?"
Vagy többes számú alany esetén mindenképpen kell bele ige is? pl. „Minek kellenek a szavak?”

A stúdióban megoszlanak a vélemények...

Minek a botrányok? Minek a kirúgások? Minek a könnyek?

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2739547096099988/
„Illusztrációnak” egy régi sláger: https://www.youtube.com/watch?v=jyu7RkVXFKc
Neoton Família – Minek ez a cirkusz? (1986)

2020. január 22.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200122.mp3
A modern nyelvészet Magyarországon: Beszélgetés Kiefer Ferenccel

2020. január 29.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200129.mp3
Hallgatói kérdések

  • 00:20 Juhász Dávid

Előzmény: 2020. január 15.

a "minek a szó", "minek a felhajtás" jellegű mondatokban lehet-e többes számú alany? azt mondtuk, hogy nem.


De nem foglalkoztunk a kérdéssel, hogy egyáltalán hogyhogy jó az egyes számú?...

Ez már magában is egy érdekes jelenség.

Milyen esetekben működik a kérdés ilyen "rejtett igei állítmánnyal"?

sokan írták a kimaxolásról, hogy az valóban él az angolban, különböző jelentésekben, még modern szótárakban is (–> tehát jó eséllyel mégis jövevényszó).
Köszönjük!

arról már megoszlanak a vélemények, hogy milyen úton (milyen szubkultúrán, milyen rétegnyelven keresztül) jött hozzánk.

  • 04:55 Kis Ádám:

Előzmény: 2019. november 13. lébecol, csekkol, dekkol

A kérdés volt, hogy igaz-e, hogy az angolból mindig ol-lal képezzük, akár diszharmonikusan is

KÁ: vannak kivételek, amelyek egyből igeként is így vannak, létező főnévi tő nélkül:

bliccel, trimmel, save-el (bár sokaknál "save-ol"), stimmel

kérdőjeles: printel, siftel, save-el, frame-el,

azt mondtuk, hogy általában, akkor kapja a diszharmonikus -ol végződést, ha nem főnév a tő, hanem egyből igeként jelent meg nálunk.

Amit viszont már a magyaron belül képezünk igévé – tehát már főnévként létező, meghonosodott szavakat képzünk tovább –, az harmonikus, tehát nem jó ellenpélda:
breakel, blogol, stresszel, (be)linkel, skiccel, svenkel, bridzsel, bizniszel, sprintel, belinkel


értékes listákat küldtek még: Abádi Eszter, Hanák Dávid

  • 09:35 Farkas Gábor:

Előzmény: 2019. november 13. akkor azt mondtuk: Ausztria cseh neve Rakousko

FG erősen kétli, hogy csehül valóban így hívják Ausztriát.

KL: pedig minden jel arra mutat.

[BM: a neten is erre mutatnak a jelek:

Gugli:

https://www.google.com/search?q=rakousko+site%3Agov.cz

–> csupa cseh nyelvű oldal

https://www.google.com/search?q=austria+site%3Agov.cz

–> csupa cseh nyelvű oldal

A cseh Wiki-szócikk Austriáról:

https://cs.wikipedia.org/wiki/Rakousko

"Rakousko, oficiální název Rakouská republika, německy Republik Österreich ..."

"Německý název Österreich pochází ze staroněmeckého slova Ostarrichi, které je doloženo v listině císaře Oty III. z roku 996 a označuje "Východní marku" (Marchia orientalis), která byla v tehdejší době nejvýchodnějším územím s obyvatelstvem mluvícím jedním z početných dialektů němčiny. V latině byl tento název zkomolen na Austria, což převzaly další jazyky, zejména negermánské. Zavádějící podoba s australis ("jižní") je jen náhodná.

Originální české pojmenování Rakousko (historicky Rakúsy, později Rakousy) pochází od pohraničního hradu Ratgoz (dnes Raabs na soutoku moravské a rakouské řeky Dyje), jehož název čeští kupci zkomolili na Rakús (nebo Rakuš). Podle něho pak pojmenovali okolní území a později celou zemi.[4][5] Tento název převzala slovenština jako Rakúsko a dříve též polština jako Rakusy[6]."

Angol Wiki-szócikk Ausztria nevéről:

https://en.wikipedia.org/wiki/Name_of_Austria

"The Czech and Slovak languages have a peculiar name for Austria. Czech Rakousko and Slovak Rakúsko neither derived from German Österreich nor from Latin Austria. The Czech name of Rakousko, previously also Rakúsy and later Rakousy, which is still used for the states of Upper and Lower Austria (Horní, Dolní Rakousy), originates in the name of the Austrian castle and town of Raabs an der Thaya near the Czech-Austrian border, formerly also known as Ratgoz or Ratgos.[17] It is worth noting that in his Geography the ancient writer Ptolemy mentions two tribes (of unknown ethnic affiliation) named Racatae and Racatriae which inhabit the areas around the Danube River "up to his bend", roughly corresponding to the region north of Vienna and southwestern Slovakia.[18]

Another possible explanation of Czech Rakousko and Slovak Rakúsko: The predecessor of Austria and Slovenia was Slovene principality Carantania. The central part of Carantania (the territory of present-day southern Austria and north-eastern Slovenia) is named in Slovenian Koroška (or in the old version Korotan), in Slovak Korutánsko, in German Kärnten and in English Carinthia. The German name of Austria (Ostarrîchi) appeared in written document more than three hundred years later than the name Carantania, while the shorter Latine name Austria was first mentioned only in 12th century. Therefore is it reasonably to assume that the present-day Czech and Slovak name for Austria (Rakousko, Rakúsko) developed from the original Slavic name for Carantania since in early middle ages and also later the ancestor of the present-day Slovaks and Slovenes were not divided by the wedge of Germanic or Germanized population.[citation needed][original research?]"

  • 12:15 Imre:

1) Honnan ered a ság/ség képző, és igaz-e, hogy eredetileg a

ság 'domb' szóból jön?

A ság valóban finnugor eredetű 'rakás, halom',
de nem tudjuk, hogy összefügg-e, nem tudjuk az eredetét sem.

És köze van ehhez a segg-nek is?

Nincs. (bár az is finnugor szó, 'vminek a hátulja')

van (volt) egy ség szó is, ez is kiemelkedő felszíni formát jelent, de nem tisztázott az eredete.

viszont nem tudjuk, hogy a ság/ség honnan ered, és van-e köze a fentiekben említett ság (illetve ség) szóhoz


Simonyi Zsigmond

vénségére, gyerekségében

ság kollektívumképző csopotot jelölt (dombság, papság)

(és még az is lehet, hogy a kettő összeolvadt, de ezt nem tudjuk, ez csak spekuláció)

a 12. századtól már jelen van a nyelvemlékekben

2) A ság/ség képzőt hogyan kapcsoljuk a tőhöz?

Általában simán, harmonikusan kapcsolódik, de valóban vannak érdekességek:

– nem nyúlik meg előtte a tővégi a/e: lazaság (de: lazával), henyeség (de: henyét)

Ritka az ilyen (-szerű, -kor, -féle, esetleg -szOr (alfaszor ~ alfászor).

– ha s-végűhöz kapcsolódik, akkor megnyúlik az s (és előtte kötőhang jelenik meg):

frissesség, szüzesség, bölcsesség; békesség (de: nyerseség – ez még a kivételek közül kis kilógó kivétel)

Kérdés, hogy miért van ez a jelenség; erre több ötlet is elhangzik:

lehet annak a hatása (bár ez is csak spekuláció), hogy sok s végű melléknév van a magyarban (magas(ság), piros(ság), fagyos(ság), más(ság), erős(ség), jogos(ság), hamis(ság), édes(ség), harcos(ság) stb.), és ezek "behallatszanak", vagyis analógiás hatás léphetett fel

(hasonló analógia lehet a turpisság mögött)

létező tendencia: ha egy képzőt nehéz illeszteni, akkor bejön egy -s, pl. mn.+-ít képző esetén: olcsósít, forrósít, karcsúsít, sűrűsít, meghiúsít

(érdekes (ellen)példa: dicsőít)

NÁ: "kúl ez a fickó" (angol cool-ból) –> többes számban általában kúlos: "nagyon kúlosak ezek a fickók"

[még egy érdekes példa: szűkösség/szükség: jelentéshasadás során két forma is megmaradt]

tehát "szűzség" helyett szüzesség (teszünk bele egy s-t, mintha lenne olyan melléknév, hogy "szüzes" / "bölcses" / "frisses", pedig nincs, nem is volt)

Végsősoron nem tudjuk az okát, nincs szabályszerűség, egyszerűen meg kell tanulni.

BM: https://www.nyest.hu/hirek/frisseseg-vagy-frissesseg

https://e-nyelv.hu/2010-05-25/frissesseg-es-nyerseseg/

  • 24:00 Gellért Márta:

(el)kéretőzni / kéretődzni / kéredzkedni / kérezkedni

úgy tűnik, hogy félúton van, hogy a tájnyelvből bekerüljön a standardba

[egy pécsi hallgató szerint azon a tájon már a regionális standard része, használják minden regiszterben, hivatalos helyeken is]

hallgatózik/hallgatódzik

ez kicsit más, hiszen kéret nincs

-t passzív illetve műveltető t képző, amely befurakszik más jellegű kifejezésekbe is

Fb-csoport-poszt:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2775217459199618/

  • 27:10 "egy törzshallgató"

lamentál és meditál jelentése, illetve a különbség közöttük

eredetileg, a latinban: lamentál: 'panaszkodik, siránkozik' (lamentáció, siralom); meditál: 'gondolkodik, elmélkedik, töpreng, morfondírozik, mérlegel, latolgat, tűnődik’


a mai magyarban a meditál jelentése megmaradt, a lamentál jelentése részben egybefolyt ezzel, és tkp. már az is azt jelenti, hogy 'töpreng, tűnődik, vacillál, gondolkodik, elmélkedik, viaskodik magában… – vagyis meditál'

lehetséges, hogy nem szimpla tévesztés vagy tudatlanság, hanem jelentéstapadás, vö. döntésképtelenség esetén:

– „jaj, így se jó, úgy se jó, nem tudom, mi legyen…”

– ne lamentálj már!

NÁ példája, már 30 évvel ezelőttről:

/kaputelefonnál vacakolás/

"meddig fogunk itt még lamentálni?" ('tökölődés, szarakodás' értelemben)

más nyelvekben is előfordul, hogy "kifordulnak magukból" a szavak...

műveltségi szavak (legtöbbször idegen, pl. latin eredetű kifejezések) jelentésének változása "neuralgikusabb", mert műveletlenséget is jelent(het), ha valaki nem az "eredeti" jelentésben használja, így könnyebb megbélyegezni egymást.

Fb: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1576040522450657/

Egyéb cikkek:

http://vipera.balladium.hu/azon-lamental-hogy

  • 30:10 további példák a jelentésmódosulásra:

NÁ: egyházfi: pap értelemben (pedig az csak sekrestyés v. hasonló volt annak idején)


KL: hasonló változás: szolid –> 'szelíd, visszafogott, szerény'

a pénzügyekből, anyagi helyzetből jöhetett: szolid befektetés, szolid jövedelem, szolid jómód, szolid jólétben élnek, szolidan öltözött

NÁ: "az a takarító egy nagyon szolid nő"

Fb: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2777365382318159/

  • 33:10 Incze Péterné:

Sok dolog "zavarja", amelyeket felsorolt.

Köszönjük, de ezzel a problémával sajnos nem tudunk mit kezdeni. Mármint a zavarással. De a kifejezések érdekesek:

– emberből/nőből/férfiból van
(megvan az oka, nem ugyanazt jelenti, mint hogy "az illető ember / nő / férfi"),

– másodjára, negyedjére vs. másodszor(ra), negyedszer(re) vagy másodikra, negyedikre
NÁ: "a hóhér lesújtott bárdjával, de csak harmadjára hullott le XY feje" / jó itt a harmadszorra is?... hm…

– igazándiból (rendes, régi magyar szó, valószínűleg csak a túlhasználat zavarja)

– a "lehet, hogy"-ból a hogy szó törlődése (ez új jelenség), pl. "lehet, holnap elküldöm ezt a pár kérdést"

hasonló volt korábban:

"úgy találom, hogy ..." –> "talán, hogy" –>
(valószínűleg az újdonság mivolta miatt zavarja)

NÁ: hasonló volt az amerikai angolban a 20. század elején: may be –> maybe

(és sok más nyelvben is van hasonló, pl. holland misschien, német vielleicht, francia peut-être...)

Köszönjük a listát, nyugtáztuk.

  • 42:40 Vladár Zsolt:
    nyelvtani(?) probléma: "idősebb nálam" vs. "idősebb tőlem"

(vagyis összehasonlításban -tól/től, amikor a standardban -nál/nél)
ez a keletmagyar regionális standard (művelt embereknél is)

2020. február 5.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200205.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:10 Fenyvesi Katalin:
    Előzmény: 19.11.06 / 33:45 – nőknek „fiam” megszólítása
    Engem bántott, hogy édesanyám fiamnak szólított. Főleg olyankor tette, amikor szidott. Szigorúságnak hangzik, ha lánynak mondják – de ha fiúnak, akkor nincs benne ilyesmi.

    KL: ez nagyon függ attól, hogy mi a szokás az adott családban
    NÁ: talán nem annyira szigor, mint inkább komolyság
  • 02:50 Fenyvesi Katalin:
    Előzmény: 19.11.06 / 43:30 – kíváncsi leszek vs. kíváncsi vagyok
    Gondolkodtam az eltérésen: a „na majd kíváncsi leszek…” egyfajta szekpszist tartalmaz.

    (az említett Fb-csoport-poszt:     https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2584142994973733/ )
  • 05:00 Juhász Boldizsár:
    Előzmény: 19.10.23 / 14:10 – szubsztrátum hatás
    NÁ azt mondta, hogy a francia az egyetlen újlatin nyelv, amelyben van ű hang, pedig egyes északolasz nyelvjárásokban is megtalálható.
    Igen, leegyszerűsítettük, elnézést.
  • 07:20 Kis Ádám:
    Előzmény: 19.11.13 / 23:35 – Grúzia/Georiga
    Fontos pontosítás, hogy a Georgia az eredeti elnevezés, a magyarban is, a Grúzia csak 1950 körül bukkant fel (a grúz kicsit korábban), a Georgia viszont már 1790-ben megtalálható a szövegekben.
  • 23:35 Hornis Bálint Péter:
    az i-re végződő földrajzi nevek -i képzős formája (helsinki, balatonalmádi, ercsi, mályi, cserdi)
    valóban van-e a magyarban olyan teendencia, hogy lekopik a képző?
    nekem szimpatikusabb ilyen esetekben két i-vel, amelyeket egy j hang vagy egy gégezár választ el ([helszinkiji] / [helszinki-i])

2. rész – Új kérdések:

  • 09:00 P. Judit:
    Többnyelvű család: apa-anya kétféle nyelv (magyar, maráti), a harmadik a közös nyelv (angol), a negyedik a környezet nyelve (holland)… Lehet-e egy gyereknek négy anyanyelve?...

    Igen, ez valószínűleg nem lesz neki gond, de nem lesznek egyenrangúak a nyelvek. pl. az otthoni 2-3 nyelvből sokkal szűkebb lesz a szókincse, mint azokkal a nyelvekkel, amelyeket a szélesebb közösségben (iskola, utca, média) találkoznak.
  • 15:10 Laci bácsi:
    Bizonyos összetett szavakat elemei fordított sorrendben is létező összetett szót alkotnak, pl.:
    bérlőtárs / társbérlő
    állampárt / pártállam
    csónakmotor / motorcsónak
    padlószőnyeg / szőnyegpadló
    lisztcukor / cukorliszt
    rádiómagnó / magnórádió

    NÁ:
    jegybank / bankjegy

    Lb: van háromtagú összetétel, amelynél a középső tag mindkét szélsőhöz tartozik:
    szőnyegpadlókefélő
    KL, NÁ: nem, ezeknél mindig van egy fő összetételi határ
  • 23:50 Lehoczky Zoltán:
    a virsli szót miért nem tével írjuk, mikor ki sem tudjuk ejteni t nélkül…
    pláne mivel az eredete a német Wurst, illetve van Würstel is, ami a virslit jelenti

    NÁ: hasonló, hogy a gersli-t is sokan gerstlinek ejtik, németül Gerste

    KL: és a vurstli?..
    NÁ: jó kérdés, utána kéne nézni, hoyg az hogyan alakult ki…
    https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=d55e9c92-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e
    „Vö. ném.  (au.) Wurstelprater ’vidámpark a bécsi Práterben’ [< ném. Wurstel ’Paprika Jancsi’ + Prater  [hn.] ’‹városrész Bécsben›’].”

    NÁ: a resztlinek is van reszli ejtése
  • 30:00 Lehoczky Zoltán:
    Szeretnék meghallgatni a műsorban egy klasszikus nyelvművelővel folytatott beszélgetést.
    Votlak már hasonlók, Balázs Gézábal
  • 32:00 Nagypál László:
    Segíjjek? Majd kideríjjük.
    Népies nyelvhasználat (ha pestiektől hallotta, akkor jó eséllyel tréfás/gunyoros)
    NÁ: további példa: „Majd kijavíjja…”, „Kiboríjja a talicskából a sódert”
  • 38:00 Horváth György:
    téma: az „őket” használata tárgyakra vonatkozóan:
    csak egy mókás példa arra, amikor „félreérthető”:
    „Életveszélyes alagutakat ástak az illegális bevándorlók a határon, de a rendőrség betemette őket.”
  • 40:10 Blaskovics Ákos:
    cipősarok: sarkAK (esetleg sarkok)
    az utcasarkok viszint sarkOK
  • 44:50 Blaskovics Ákos:
    a lát ige különleges viselkedése:
    lássa (és nem látsa)
    látta (és nem látotta)

2020. február 12.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200212.mp3

Hallgatói kérdések

  • 01:20 Blaskovics Ákos:

dz és dzs státusza a magyar nyelvben
Előzmény: 2019. november 27.
helyesbítés: a fridzsider ma már így írandó helyesen;
a dzadzíki pedig így van a szótárban: dz-vel az elején, és – röviden ejtett – dz-vel a közepén (ráadásul hosszú í-vel).
kisebb vita a helyesírásról, arról, hogy mi az Akadémia szándéka és hatásköre;
szőlő vs. szöllő;

Fb-csoport-poszt a dzadzíkiről (benne helyesbítés: nem tau-szigma, hanem tau-dzéta van a görög szóban):
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2796568947064469/

  • 07:45 Szigetvári Áron:
    „a járásban aki van gyerekorvos...”
    Előzmény:     2019. november 27.
    írásban kétértelmű, de szóban a hangsúlyozás segít jól érteni

  • 09:15 Szaladó:
    faricskálás

Előzmény: 2019. június 12.

„a faricskálás hangátvetéssel jöhetett létre a farigcsálásból, hasonlóan a szökcse szóból a szöcske, hogy könnyebb legyen kiejteni”
NÁ: Igaza lehet.

  • 12:20 Kamper Gergely:

„túltoltuk”

Előzmény: 2019. október 2.

szerinte a Legényanyából származik a szállóige

Ld. https://videa.hu/videok/film-animacio/legenyanya-1989-vigjatek-81z3hTIjLANiCNei

jelenet 37’40”-től

  • 13:35 Pozsonyi Antal:

apró kiegészítés a szóban elkövetett bűncselekményekhez:
Előzmény: 2019. december 4.

érdekesség: régen a „huncut” nagyon negatív volt, erős sértésnek számított, be is pereltek miatta valakit

  • 14:30 menzán vs. kantinban; iskolába vs. főiskolára/egyetemre (on/en/ön vs. ban/ben)
    Előzmény:     2019. december 11.

többen jelezték, hogy az iskolák esetében vannak racionális okok is a különbség mögött, nem tiszta önkényesség.
Igen, van ilyen is, van olyan is.

  • 16:55 Herflich István:

a „Znanie – szilo” hangsúlyozásának helyesbítése

Előzmény: 2019. december 11.

  • 18:05 András

Két idézet egy Index-cikkből:
https://index.hu/gazdasag/2019/12/05/illegalis_munkasszallo_zuglo_onkormanyzati_berlakas

– „Őket ugyanis az érdekli, hogy nyugodtan élhessenek az otthonaikban, minél előbb.”

egyes számú / többes számú birtok

kétféleképpen lehet mondani, nincs rá szabály, az adott

– „Befoglalták a közös tárolót„

  • 21:55

„Bolgár Kulturális Intézet”

bolgár vagy bulgár/Bulgária?

[— szignál —]

  • 24:30 György:
    „Kérsz egy bort?” – kérdezte a nem magyar anyanyelvű ismerőse

Ez miért furcsa, amikor sörrel, pálinkával teljesen jó?...

KL: ezek anyagnevek, és a htlan névelős alakjuk egy adagot jelent, a sör meg a pálinka esetében ezek az adagok fixebbek (egy korsó, egy pohár, egy kupica), a bor esetében képlékenyebb ez az „adag”, nincs annyira közmegállapodás (szokás) a mértékegységről.

  • 28:05 don B.:

az ama/eme névmás sznobizmusnak volt titulálva

Előzmény: 2019. december 18.

a sajtónyelvben praktikus okokból is szeretik használni: hogy ne kelljen megismételni a ragot (érdekes módon ennek nincs használatban a mgh. elé való amaz/emez párja)
NÁ: attól még sznobizmus...

  • 29:55 István:

a karácsony kapcsán: a kereszt/keresztény szó látszólagos egybeesés érdekes, és furcsa félreértéseket okozhat: pl. „keresztelő Szent János” – téves elnevezésnek tűnik, inkább megtisztító, alámerítő, bemerítő lenne…

[BM: igaz, de ha úgy alakult, hogy mi magyarok ezt a fajta szertartást ma már keresztelésnek nevezzük, akkor „védhető”, még ha anakronizmus is]

KL: a kereszt/keresztény nem teljesen véletlen azonosság/hasonlóság: szláv közvetítéssel kaptuk a kereszt szót – ott viszont Krisztus nevéből származik a kereszt ottani megfelelője;

[elhangzott már többször is: 2017. március 1.; 2017. június 5.]

a latinban lévő kicsi (szó eleji) egybeesés tényleg véletlen (crux, Chritus).

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2804660619588635/

  • 35:35 Kézdi Edit:

„adom”, „szétadom”, „szanaszétadom” – ‘tetszik, nagyon jó, állat, király, baró’

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2800261156695248/

  • 37:55 Ittzés Péter:

– „Kérjük, a felszállás előtt győződjenek meg arról, hogy úti céljuknak megfelelő járműre szálljanak fel!”
Nyilvánvaló keveréke kétféle mondatnak (csak kollokviális helyzetben lenne „elnézhető”), de vajon lehet-e, hogy a mondat hosszúsága okozza, hogy a végén „emlékeztetni” kell rá, hogy ez egy felszólítás? Lehet.

– „a személyvonat ajtóit csukják be” / „...ajtajait…”

  • 44:15 Gyula:

„Átlépett a Rubiconon” – pedig az atlaszokon a folyó neve Rubico. Honnan jön ez az n a végére?
KL: az o végű főnevek a latinban csak alanyesetben végződnek o-ra, tehát sokkal többször van a végükön n, így más nyelvek ebben a formában vették át, kvázi tudatlanságból (van sok hasonló példa ilyen átvételre: náció / nation stb.)

NÁ: csakhogy a sztoriban van még egy csavar: eredetileg a folyó neve „Rubikón” volt, de a latinban ez szokatlan végződés (alanyesetben), és ők igazították a saját nyelvükhöz a szót az n lekoptatásával. Érdekes, hogy történelmileg úgy alakult, hogy az „n” vissza került a végére (ld. fent), bár ez tkp. csak véletlen egybeesés.

2020. február 19.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200219.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:20 Kis Ádám:

a magas/alacsony témával kapcsolatban:

Előzmény: 2019. december 18.

– Magasnyomás / mélynyomás

– képzők: magasság és mélység van, de alacsonyság csak alkalmilag

– oka: a magasnak és a mélynak van önálló skálája

ez rákérdezéssel is ellenőrizhető: kérdezhetjük előzmény nélkül, hogy milyen magas?, milyen mély?, milyen hosszú? stb. (–> van önálló skálája); viszont hogy milyen alacsony? milyen sekély? milyen rövid? stb. azt csak akkor kérdezhetjük, ha már volt róla szó, hogy a szóban forgó valaki/valami alacsony/sekély/rövid (–> nincs önálló skálája)

– az alacsony a magasnak a kisebb értéke, a mélynek viszont a sekély a kisebb mértéke

– mély tisztelet: a meghajlás miatt mondjuk? nem valószínű, mert van mély megrendülés, mély áhítat, mély meggyőződés (–> tehát valószínűleg a metafora itt nem a függőleges mélység, hanem egy felszínhez képesti mélység)

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2821768844544479/

  • 05:10 Tamás Graz

a mélyen tisztelt honnan ered?
ld. az előző kérdésnél

  • 05:50 Szabó Ferenc:

A Körös folyókról még néhány szó…

Előzmény: 2019. december 18.

  • 08:55 Nagy Gabriella

A karácsonyi műsorral kapcsolatban:

A lengyel elnevezést elrontottuk

Előzmény: 2019. december 26.

  • 09:30 Fenyvesi Katalin (és mások)

A dánok máshogy mondják a karácsonyt, mint ahogy a műsorban elhangzott.

– Elnézést kérünk.

  • 9:55 Kotász doktor:

korábbi kérdés: az angol „what?”-ot miért úgy fordítják, hogy „mi?”, amikor az „tessék?”?
Előzmény: 2019. november 27.

KD szerint sokszor úgy kéne fordítani, hogy „Mi van már megint?”, „Mi az?”, „Mi a helyzet?” – a „What?” hanglejtésétől is függ, hogy mit jelent éppen.

  • 12:40 Kotász doktor:

elhangzott, hogy Amerikában nincs penny

ez árnyalásra szorul: az 1 centet még ott is szokták így becézni

        

2. rész – Új kérdések:

  • 14:05 Tamás:

Nádasdy-interjú a neten: „...az a fajta vagyok, aki minél előbb haladunk a napba, annál élénkebb vagyok…”

Ez mit jelent, bagoly vagy pacsirta?... Hiszen az „előbb” jelentheti azt is, hogy ‘korábban’, meg azt is, hogy ‘előrébb’ (‘tovább’ –> ‘később’)

Az interjú: https://www.youtube.com/watch?v=bFWXHUjAZLk

(A konkrét részlet: https://youtu.be/bFWXHUjAZLk?t=784)

[BM: a „halad” szóból, illetve NÁ gesztusaiból egyértelmű, hogy bagolyra utal…]

  • 16:30 Borz Miklós:

A migráns szó fergeteges negatív hatásában van-e szerepe, hogy az -áns végződés a magyarban eleve negativitást hordoz, legalábbis többségében?

Nem egyértelmű, hogy túlnyomó többségben van-e a negatív… statisztika kéne.

Példák, nem teljes lista: https://rimszotar.poet.hu/keres.php?szo=%E1ns

  • 20:00 Kubacska János:

(egy korábbi, a folyónevekről szóló témától ihletve)

A Tisza és a tiszafa nevének eredete, van-e köztük kapcsolat?

  • 25:10 névtelen hallgató:

az étető szó: vajon az evéssel kapcsolatos? vagy a „beetetéssel” (becsapással) kapcsolatos? vagy megmérgezést jelent? („megétették” = ‘megmérgezték’)
mindhárom igaz, de valóban leginkább a mérgezésre mondják.

érdekes, hogy vajon miért van, hogy próbáljuk elkerülni, finomítani a kifejezést?

hasonló: az „iszik” jelentheti azt, hogy „(most/rendszeresen) alkoholt iszik”

más nyelvben is van hasonló:

német: Gift = ‘méreg’ – ez is az adás-ból ered

latin: dosis: eredetileg adagot jelent, de felvette a méreg jelentést is.

  • 27:40 Joó Szabolcs:
    koviubi és társai kapcsán: nemcsak névszók kaphatnak ilyen „becézést”, hanem igék és egyebek is: muti, légyszi, figyi, köszi, bocsi (és hoppácska, ennyike…)
    hasonló mondatszószerűségek: hoci, uzsgyi, nesze…

az uzsgyi eredetéről a műsorban megoszlottak a vélemények,
a Nyest szerint: https://www.nyest.hu/hirek/uzsgyi-de-honnan
az Fb-csoportban: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2819282671459763/

  • 32:45 Bartonics Laura:

Interjú Hámori József akadémikussal:

http://www.apatkutisuli.hu/a-keziras-szemelyisegfejleszto-hatasa/

„A magyar nyelv asszimilációs képessége rendkívüli, ezért sok kifejezést tudott átvenni más népektől. A népvándorlás idején a török, később a szláv nyelvek, a kereszténység felvétele után a latin, majd a német nyelv sok kifejezése is gazdagította a nyelvünket. Ez az asszimilációs képesség a magyar nyelv óriási előnye, ráadásul úgy tud asszimilálni más nyelveket, hogy közben nem veszíti el egyedi sajátosságait.”

Az itt „előnyként”, „rendkívüliként” felmutatott tulajdonságok rengeteg más nyelvre is igazak. (Gyakorlatilag mindre, amely érintkezett más nyelvekkel is, és máig megmaradt.)

”A magyar nyelv jelentős a tekintetben is – ezt főként a költészetünk tükrözi –, hogy képi gondolkodású. Az indoeurópai nyelvek költészetében is megjelenik néha a képi gondolkodás, de ott nem domináns. A magyarban igen. Tehát ha bármely időszakból bármelyik költőnk versét megnézzük, az tele van képekkel.”

Ez sem stimmel, más nyelvekben is rengeteg kép van, az irodalomban néha hemzseg…

„A képi gondolkodás ősi jellegzetessége a magyar nyelvnek, és máig megmaradt. Gyakran fejezzük ki magunkat képekben, a képi gondolkodás pedig rendkívül fontos a tudományos gondolkodásban. Ez is az oka, hogy a magyar anyanyelv hozzájárult a tudományos felfedezésekhez.”

Ez sem a magyar sajátossága, ráadásul az ősi állapotról nincs is sok nyelvemlékünk...


„Gyakran fejezzük ki magunkat képekben, a képi gondolkodás pedig rendkívül fontos a tudományos gondolkodásban. Ez is az oka, hogy a magyar anyanyelv hozzájárult a tudományos felfedezésekhez.”

Gyakran mondták/mondják a magyar tudósok, hogy őket segíti a magyar anyanyelv a tudományos gondolkodásban. Karácsony Sándor is írt erről.

Ebben lehet valami, bár más nyelvekben is vannak hasonlóak, illetve azok meg más eszközökben gazdagabbak.

KL: valószínűbb, hogy más körülmények (pl. az iskoláik és a tanárok) voltak „rendkívüliek”, ennek nagyobb szerepe lehetett a tudományos eredményekben.

  • 45:40 Ági:

idézet a netről: „Bereggeltem kamuképekkel tinderre, és egy nap alatt több mint húsz matchem lett, egy valaki pedig szuperlájkolt.”

Ez nem a magyar nyelv változása: nem így beszélnek az emberek, ez egy kvázi szaknyelv (csak szűk kör érti), és csak a szókincset érinti.

2020. február 26.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200226.mp3

Hallgatói kérdések


1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 „barátaink nagymamája”:

Előzmény: 2019. december 26.

a menóra 7 ágú, a hanukkia 8+1 ágú

  • 02:55 Szepessy Szabolcs:

Előzmény: 2019. november 13.

további magas hangrendű
„sznepel/szneppel” (snapchatben), „sztrímel”, „tvittel/tvítel”, „ápdétel”, „kommentel”, „meghekkel”, „beteggel”, „klikkel”, "krekkel" (feltöri a játékot), "trédel" (kereskedik), "kempel" (lesben áll), "émel" (céloz, aim-ből), „csítel” (csal)

ezek mai, fiatalos szavak –> könnyen lehet, hogy elindult már a nyelv annak irányában, hogy levetkőzze ezt a diszharmonikus -ol toldalékot, és hangtanilag illessze a végződést

  • 06:40 Poros András:
  1. fejedelmi többes, hogyan alakult ki a magázás

Előzmény: 2020. január 8.

ehhez további magyarázatok, hipotézisek

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2826526477402049/

  1. tanárember, mérnökember, parasztember, munkásember (orvosember?)

Előzmény: 2020. január 8.

[ezekhez az „emberekhez” további magyarázatféle]

  • 13:25 Kelemen László:

hozzászólás a „volna-kiemelés”-hez

Előzmény: 2020. január 8.

szerinte: ez más nyelvek (pl. angol?) hatása lehet, és ez talán ma még furcsa, de ez a trend a magyarban is, ez lehet a jövő…

Lehetséges, hogy ez a trend, de az idegen nyelvi hatásban kételkednek a tanár urak.

(KL megjegyzése: a volna nem „módbeli segédige”! ez gyakori tévedés)

  • 17:55 Bíró Csaba:

Előzmény: 2020. január 8.

helyesbítés: a garcon és a ragazzo nem azonos tőről ered

NÁ: elismeri, visszavonja, elnézést kér.

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2834362269951803/

2. rész – Új kérdések:

  • 20:05 Klimava Natália:

okvetlenül, okvetetlenkedik: hogy jött létre, mi a kapcsolatuk?

okot vet –> okvetetlen(ül) –> okvetlen(ül), kiesett egy ismétlődő szótag, de megmaradt az okvetetlenkedikben (bár az továbbra is furcsa, hogy miért azt jelenti, amit)

[szünet]

  • 24:15 Südi Péter:

reggeltől helyett: reggelről (‘reggel óta’)

„reggelről járom a várost”, „reggelről délutánig tart a továbbképzés”

tájszólás, helyi sajátosság (palóc vidék, Észak-Magyarország)

„elmentem a szomszédnál”, „felhívtam a barátomnál”;

(sőt: „átmentünk szomszédnyi”)

  • 27:00 Dóra:

két furcsa „gyakorítgatás”:

„olyan jókedvű, hogy itt mosolygat” (‘mosolyoggat’ értelemben)

„a gyereket kell megismergetni, az ő személyiségéhez kell igazítani a szabályokat”

        

NÁ: észrevette, hogy a g végű igék „nem szeretik” a gat/get képzőt: dadoggat? remegget? foroggat? inoggat? dörögget? de van rágogat és nyaggat… talán a két szótagú g végűek mind og/eg/ög képzőre végződnek, és ahhoz nem akar gat/get kapcsolódni, mert az og/eg/ög már eleve ismétlődést vagy folyamatosságot jelent... (?)

a mosolyog esetén valóban a folyamatosság miatt furcsa a gyakorítás;

a megismer esetében pedig azért furcsa, mert megismerni elvileg egyszer lehetne.

vajon a gat/get valóban gyakorító képző? sokszor nem, sokszor a tevékenység komolyságából vesz el:
– rajzolgat (akkor is, ha csak egy rajz készül, de nem komoly mű);
– a sebészorvos „műtöget”?... (pedig gyakran csinálja, de ez a szó mégsem ezt mondja nekünk, hanem…)

tehát a gat/get nemcsak gyakorító, hanem „gyengítő képző” is. igétől függ.

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2834364843284879/

  • 36:40 Asbóth Márton:
  1. nyelvtörténeti kérdés: a szlovén/szláv nyelvek-ből érkező szavak szóeleji msh.-torlódás (skóla –> iskola/oskola)

van-e rá szabály, hogy mikor milyen mgh. kerül bele?

nem tudjuk, talán a konkrét msh.-któl függ?... iskola, istálló, istráng...

és a fricskába hogy kerül bele az i, és miért a fr maradt meg?

(a friss nem firis, bár a Ferenc nem Frenc)

és a trehány miért nem trihány lett?

strk -> eszterág (gólya)

kvász -> kovász

Ezeket nem tudjuk, nyelvtörténészeknek kellene feltenni a kérdést

  1. mi az a szó, hogy futkározik? (hasonló a lakmározik-hoz?)

– fut – futkos – futkorász – futkározik…

– lakik – lakoma – lakmározik…

…

pontos levezetést, okot nem tudunk, egyedi képzés… (a szótárak az ilyen ismeretlen, szabálytalan formákat gyakran „játékos képzés”-nek nevezik)

  • 44:15 Annamária:

„boldogságos névnapot”

pirosas: nem jó hasonlat, mert a piros mn., a boldogság viszont főnév

inkább vö.: szépséges, jóságos szavak, boldogságos Szűz Mária

ugyanakkor a „boldogságos” szó használata itt mesterkélt, vicceskedő, eredetieskedő, „idétlenséges”... de nem jelent rosszkívánságot, és nyelvileg sem „helytelen”

[vö. 2015-ös cikk: https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/idegesito-szavak

az idegesítő szavak között: „boldogságos, szépséges”

ld. egy kommentváltás a fenti poszt alatt:

– A boldogságos és a szépséges melléknevekkel mi a baj?

– Szerintem még nem hallottad, hogy milyen idegesítő(?) funkcióban használják ezek a mai fiatalok... ;-)


A boldogságos a leghétköznapibb 'jó', 'kellemes' értelemben szokott előfordulni, olyan fiatalosan „jópofa” szóként:

„Nagyon boldogságos volt a hétvége, voltunk fürcsizni, meg minden.”

„Hurrá, sikerült venni karalábét? Az nagyon boldogságos!”

vagy persze ugyanúgy ellentétes értelemben, ironikusan is lehet, mint minden más jelzőt:

„basszus, kifutott a tej, hát ez aztán nagyon boldogságos... :-/”

A fenti idézetek csak a képzeletem szüleményei, nem találtam igazán jó guglitalálatokat „sima”, köznapi mondatokra – ami egyébként érdekes dolog...

Viszont annál többet lehet találni a jópofizó jókívánságokból: boldogságos névnapot, boldogságos húsvétot, boldogságos szülcsinapcsit... amiből arra következtetek, hogy valójában talán inkább onnan indult, és onnan ment át az hétköznapibb szituációkba.

A szépséges mint „idegesítő szó” önmagában furcsa lenne nekem is, de segítek kibogozni a félreértést: ezt a boldogságossal párban használtatik, alkalmasint így gondolta az ún. „közvéleménykutatás” alanya is, csak ezt nem jelezte, a blogíró meg nem tudta (vagy tudta, de nem akarta külön jelezni).

Szóval a boldogságossal együtt, azt kiegészítve már szintén nagyon dívik – sőt úgy dívik csak igazán –, erre már a guglinak is vannak ötletei dögivel:

„Jó reggelt és boldogságos, szépséges pénteket mindenkinek!”

„Boldogságos, szépséges jó estét kedves Barátaim! :)”

„mi is boldogságos, szépséges jókat kívánunk a Fiatalúrnak!”

„Szeretnák boldogságos szépséges szülcsynapcsyt kívánni imádott kapitányuknak”

„Boldogságos-szépséges Karácsonyt!”

„Boldogságos Szépséges Mámoros Szép Hangulatot Kívánunk, a Föld legjobb dobosának ! ! !”

[vegyük észre: az sem zavarja a kedves nyelvhasználót, hogy szerepel utána a jelzők között „szép” is, a „boldogságos szépséges” egy annyira önálló kifejezés, hogy ez nem számít szóismétlésnek]

Lehet persze ebből kiindulva veretesebb, cizelláltabb "irodalmi műveket" is alkotni, ha már:

„A jövő heti Reggelekre szép reggeleket Napokra Délutánokra Boldogságos időtöltést. Szépséges Hetet NEKTEK.:))) Örök SZERETETTEL :)))”

„Varázslatos jó reggelt, szépséges, boldogságos, melengető élményekben gazdag, istenien csodás napot mindenkinek! :-)”

„Borzika! Boldogságos, szépséges, nevetős, vidám születésnapot kívánok Neked, szívem minden melegével.”

Jaj, de szupi, ezt a kommentet muszáj egészben idéznem, csak a kedvetekért: :-)

„dejodejodejo dorka ujra látni vidbe h majd kicsattansz a boldogságos szépséges örömtől. én a drokaminkel* ota nézlek, és hát el vok ragadtatva olyan bájos vagy, irigylem a vőlegényed. köszi a vidit, tudom h semmi ez a komment,de gondoltam hamár leültél főzéshelyett vidizni meghálálom azzal h irok, még ha nem is hibátlanul :D pusz”
___________
* „Dorka sminkel”: hajdani sminkelős blog (http://dorkasminkel.blogspot.com/), később http://otthonka.blogspot.com/ (Traub Dorka)

Nos, ez utóbbihoz sok okosságot lehetne fűzni, arról is, hogy a „h”, „vid” stb. nem feltétlenül igazi spórolás – vagy nem úgy, ahogy általában gondolni szokták ("fárasztó bepötyögni a mobilon") –, hanem csak olyan „spórolás”, mint a koviubi, sali, ami a nyelvnek az SMS-től teljesen függetlenül is egy tulajdonsága... Meg hogy ezzel mennyire szembemegy – épp az ezzel való kontrasztra játszik rá –, hogy a „boldogságos szépséges”-t viszont természetesen kiírja... hát hogyne írná, hiszen eleve is azért született, hogy valami meglepően (=viccesen, jópofán) hosszúval helyettesítsünk valami rövidebbet…

2020. március 4.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200304.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:00 Kelemen László, Siklósi Éva, Vilmos:
    Előzmény: 20.01.08 / 38:10 – a volna kiemelése (ha nem lennének elérhető bérrollerek, a felhasználók 44 százaléka sétált, 12 százaléka biciklizett, és 30 százaléka tömegközlekedéssel ment volna.")
    NÁ: ez a „kiemelés” a konjunkciós redukció, pl. „szépen táncol és énekel”. Kérdés, hogy ez működik-e ezzel a múlt idejű feltételes „volna” szócskával

    Kelemen László: ez ma még szokatlan, de szerinte ez lesz a jövő…
    KL: Hát, fene tudja…

klitikum („simulószó”), ami nem toldalék, de nem is önálló szó, pl. is, -e
"jutott is volna belőle" vs. "jutott volna is belőle"

Siklósi Éva: a volna módbeli sgédige
NÁ: nem az, mert akkor azt ragoznánk, és a főigét nem ragozott alakba tennénk
(itt viszont pont a „volna” marad fix és az igét ragozzuk)

Vilmos: a volna nem távolítható el, majdnem olyan szorosan kapcsolódik az igéhez, mint a rag.
NÁ: igen, ez nem rag, hanem egy sajátos simulószó.

[BM: nekem teljesen jó az eredeti mondat nyelvileg (legfeljebb a hossza miatt nehezen olvasható-értelmezhető, de ez bármilyen nagyon-sok-elemű mondattal előfordulhat]

  • 08:50 Farkas Gábor:
    egy német ige: einweihen
    FG: azt gondolja, hogy másodlagosan alakult a ‘felszentel, beszentel’ jelentése, és az elsődleges a profán ‘beiktat, elkezd, beléptet’ jelentés.
    NÁ: téved, fordítva van: a megszentel az eredeti jelentés, innen ment át
    szóba kerül még:
    – a Weihnachten ‘karácsony, szenteste’ is ebből az igéből jön;
    – ebből jön a latin victima (áldozati állat, amelyet ez a feláldozás „megszentel”
    – krácsun, uzsgyi, hoci…
    Előzmény: 20.02.19 / 27:40
  • 15:10 Farkas Gábor:
    maga és ön: névmások
    FG: furcsa, hogy ezek visszaható névmások
    NÁ: ezek nem visszahatók
    KL: az ön Széchenyitől származik, legalábbis a legenda szerint
    KL: FG nem véletlenül mondja visszahatónak, mert ezek azt is jelentik, hogy valaki egyedül tesz valamit, magában, önmagában
    magánénekes, öngyilkos, önszuggesztió, öngyógyítás, önműködő
    viszont ha saját magával tesz valamit, magá
  • Sós Mihály:
    Előzmény: 20.01.15 / 07:25 – Japán (fn) / japán (mn/fn), NDK lányok:
    volt „NDK turmixgép” is
    KL: hasonló: a piacon azt írják ki, hogy usa mogyi
    KL: csak jelző lehet, de az ottani állampolgárra nem lehet mondani, hogy *”beszéltem egy NDK-val”
  • 20:40 don B. és rengetegen mások
    Előzmény: 20.01.15 / 44:20 – Miért a nagy hajcihő, Miért a nagy nekibuzdulások

    Babits Mihály: Esti kérdés
    [...]
    minek az árok, minek az apályok
    s a felhők, e bús Danaida-lányok
    s a nap, ez égő szizifuszi kő?
    miért az emlékek, miért a multak?
    miért a lámpák és miért a holdak?
    miért a végét nem lelő idő?
    [...]

    Igen, irodalmi, mi is ezt mondtuk.

2. rész – Új kérdések:

  • 23:30 KL:
    Idén is volt a felvételi feladatok között egy nagyon vitás feladat:
    kacskaringó: ebben el van rejtve egy másik szó, amely indulatszó és melléknév is lehet.
    a helyes megoldás az „ó”.
    Petőfi – Pató Pál úr:
    Hát a mente, hát a nadrág,
    Úgy megritkult, olyan ó,
    Hogy szunyoghálónak is már
    Csak szükségből volna jó.
    valamint: óváros, óbor, óév, Óbuda
    gond: az összetett szó előtagjából nem következik, hogy ezt mn. (vö. belváros), ezért a gyerek vagy tudja, hogy van ilyen mn., vagy nem…
  • 32:40 Bender Márk:
    Előzmény: 19.12.14 / 23:55 – a dicső többes száma: dicsők/dicsőek
    BM írja:
    nagyjából az lett a mondás, hogy a „dicső” az olcsóval egy kategóriába esne, de mivel sokkal ritkább, sokkal lassabban érvényesül rajta az említett hatás, tehát a dicső lassabban válik dicsőekké... de már nem mondható hibának
    tehát mintha ez viszonylag "fiatal" fejlemény lenne.
    csakhogy úgy tűnik, hogy a dicsőek nem modern fejlemény:
    1837-es példa mn.-i (min. jelzői) használatra:
    „’S ez élet álom volt, mellyben silány, / Rosz nemzedék kérődzék ősei / Nagy tettein, ‘ s fő érdeműl bitorlá / Mások felett, hogy kiktől származott / ‘S olly mélyen elfajúlt, dicsőek voltanak!”

    1838-as példa fn.-i (birt. jelzői) használatra:
    „... Vagy ha ezekről mind megfeledkezünk, (mert hisz' minek is a' régi dicsőek emléke, azok akkor éltek, mi most élünk, 's elég, hogy képzelt boldogságunkban talán vidámon élünk,) mutathatunk-e utóbbi időink hőseinek vagy tudósainak emlékére, ...”

    és vannak további régi találatok is:
    https://www.google.hu/search?tbm=bks&hl=hu&q=%22dics%C5%91ek%22
    1840, 1842, 1843, 1871…

(Kis kitérő: „az a mondás” ez is egy divatos, és a nyelvvédők által nagyon nem kedvelt fordulat)

KL, NYÁ: igen, érdekes, akkor lehet, hogy ez az egész jelenség (mármint a változási tendencia) nem annyira új keletű, mint ahogy éreztük, és már a 19. században is javában tartott (vagy akkor is volt egy felfutása, meg most is, hiszen vannak nyelvi jelenségek, amelyek hullámzóan divatoznak).

  • 40:30 Tóth Tibor (Tiboru):
    Előzmény: 20.01.15 / 17:00 – kortárs szóalkotás:
    példa: konteó ‘összeesküvés-elmélet’
    (    https://konteo.blogrepublik.eu)
  • 43:00 Kubacska János:
    Előzmény: ?? – Népetimológia (pl. karos-széria)
    KJ által küldött példák:
    kecsöp (abból, hogy lecsöpög) – nem jó, ez azért van, mert a régi angol átvételeknél volt sok ilyen, piköp, tröszt, dömper…
    laptop – nem az igazi…
    egérpad – jó
    karikatúra – nem jó
    és egy klasszikus példa a népetimológiára: a gyalogakác latin neve     Amorpha fruticosa, sokszor úgy hívják magyarul, hogy ámorfa – ez nagyon jó példa!

2020. március 11.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200311.mp3

A modern nyelvészet Magyarországon: Beszélgetés Kenesei Istvánnal

2020. március 18.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200318.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:00 Hanák Dávid:
    Előzmény: 20.03.04 / 40:30 – konteo
    konteo-hoz hasonló spanyol szavak:
    mesél: contar cuentos, számol: contar
    és más nyelvekben is vannak ezekre egymással rokon kifejezések:
    magyar számol és beszámol vmiről
    német (zahlen / erzählen), latin (latin computo / compto), francia (compter / raconte), olasz (contare / racconta)… angolban a tell a német zahlennel rokon
  • 05:30 pedáns „szakembereink”:
    legalább hárman írtak panaszos levelet a pontatlan nyelvhasználattal, szóhasználattal kapcsolatban.

    kitérő a „pedáns” szó kapcsán: a pedáns elítélő? és a pedantéria? ezekben benne van a túlzás? túlzott gondosság? vagy nem elítélő? semleges (sőt dicsérő) is lehet az alaposságot illetően?

    – Szabó Sándor Endre a robbanómotor kifejezést kifogásolja (belső égésű motor helyett);
    – László: „epicentrum” (a föld felszínén van) a hipocentrum helyett (ami a föld alatt van)
    – Gombás Péter: a kcal (kilokalória) helyett „kalóriát” mondanak
  • 15:20 sokan:
    Előzmény: 20.01.29 / 24:00 – kéredzkedni / kéretőzni
    sokan írtak (jellemzően Dél-Dunántúlról), hogy a kéretőzni nekik természetes
  • 16:50 Vígh Juli:
    „bezzeg”: érdekes, hogy ennek nincs megfelelője más nyelvekben
    NÁ: Nem egy tartalmas szó, hanem a beszélő viszonyát fejezi ki a mondat többi részéhez, mint a sajnos, a szerencsére.
    KL: erősen kötődik bizonyos szerkezetekhez, mondattípusokhoz
  • 23:40 Bart Dániel:
    A médiában a muszlim v. muzulmán helyett gyakran az iszlám szót használják melléknévként. Ezt is el kell fogadni, ha sokan már így, tévesen használják?...
    El.
  • 28:30 Sándor Judit:
    Milyen szabály szerint ejtjük az ábécé mássalhangzóit?
    utána é-vel: bé, cé, csé, dé, dzé, dzsé, gé, gyé, jé, pé, té, tyé, vé, dupla vé, zé, zsé
    előtte e-vel: ef, el, ely, em, en, eny, er, es, esz,
    utána á-val: há, ká
    (és persze: kú, iksz, ipszilon)
  • 33:10 Kovács Tibor:
    A törzsi népeknél ismert fogalom volt-e a trágárság?
  • 41:00 M. Tóth László:
    A „de hogy” a tagmondat elején (vagy a témát folytató mondat elején)
  • 44:10 Budaházy Gusztáv:
    Apostoli hitvallás:
    "...megfeszítteték, meghalt, és eltemetteték, szálla alá poklokra harmadnapon halottaiból feltámadott felment a mennyekbe"
    a régi fordításban is:
    "Megfeszítteték, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra. Harmadnapon halottaiból feltámada, felméne a mennyekbe."
    Miért többes számban vannak (és a halottai miért birtokos személyjellel)?

2020. március 25.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200325.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:10 Hetényi Zsuzsa
    Előzmény: ?? – rövidített szavak, mozi, cuki stb.
    HZS a muti, légyszi szavakban enyhe felszólítást érez, mintha ez a szóvégi -i-nek lenne a funkciója…
    Igen, van benne valami
    hasonló: hoci, figyi, bocsi
  • 01:40 Angéla:
    Előzmény: 20.02.12 / 09:15 – a farigcsál-nak a faricskál alakváltozata
    Csak egy idézet illusztrációképpen: „Faricskálok lomhán egy dalon” (Tóth Árpád )

Tóth Árpád: MEDDŐ ÓRÁN

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

  • 02:20 Váradi Szabolcs:
    Előzmény: ?? – mondható-e 3. személyben, hogy alhatnék
    VSZ: Miért nem mondták, hogy az lenne ezzel a gond, hogy egybeesik az alanyi és a tárgyas ragozás E/1-ben?
  • 07:20 sokan írtak, Fb-csoportban is:
    Előzmény: 20.02.05 / 09:00 – többnyelvűség
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2781590841895613
  • 12:20 Bárik János:
    Miért terjed a női csipogás?
    (Miért beszélnek a közbeszédben (nyilvános megjelenésben, média stb.) a nők kislányhangon?)
    Ez lehet divatjelenség is, van, hogy a nyelveken belül
  • 14:50 Hajdú Moharos Józsefné:
    A Sapientia Egyetem egyik oktatói szobájának falán van ez a „falvédő”:


    A ÉRZÉS nem fíling!
    A DAJKA nem bébiszitter!
    A BABA nem bébi!
    A VÁSÁRLÁS nem soppingolás!
    A DIVATOS nem trendi!
    Az IRÁNYZAT nem trend!
    A VILÁGHÁLÓ nem net!
    A NYOMTATÓ nem printer!
    A FÉNYKÉP nem fotói!
    A CSAPAT nem tím!
    A CSAPATÉPÍTÉS nem tímbilding!
    Az ALKOT?MŰHELY nem wörksop!
    A KOCOGÁS nem dzsogging!
    A KÖLCSÖNBÉRLET nem lízing!
    A FORMATERVEZÉS nem dizájn!
    A TELI nem full!
    A TIZENÉVES nem tinédzser!
    A TÖRTÉNET nem sztori!
    A VEZETŐSÉG nem menedzsment!
    A TERV nem projekt!

    Hallgatónk a plakát mondanivalójával nem ért egyet.
    Mi sem.
    Ez a lista inkább épp annak az ellenkezőjét mutatja, mint amit szeretne: az említett szópárok valóban nem csereszabatosak (kevés kivétellel, pl. fotó/fénykép), és épp a különbségek indokolják, hogy mindkét szinonima használatban legyen.
    (Az alkotó még a nyelv „szegényítését” is vállalja, a purizmus jegyében.)

    HMJ ironikus megjegyzése: Ezen az alapon azt is mondhatnánk, hogy „A Sapientia nem bölcsesség” (avagy hogy a bölcsesség nem sapientia).
  • 21:10 Kohout Zoltán:
    Vajon honnan jön az ember „hónalja”? Hiszen nincs hón testrészünk.
    NÁ: a hón a váll (vagy a váll alatti mélyedés) régi neve volt; a magyar szövegemlékekben nem fordul elő, de a rokon nyelvek szavai alapján egyértelműen azonosítható. Az etimológiáját lásd:
    https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=b8ffe1f0-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e
    (Egyébként ezt már korábban is megválaszoltuk, ld. 18.03.28 / 45:20)
  • 23:30 Angéla:
    Helyesírási kérdés:
    1) „Szerb olyanokat állított, minthogy „a nemzetiséget nem a vér határozza meg, hanem az elszánás”.”
    Ugye ebben helytelen az egybeírt minthogy?
    Igen, külön kellett volna írniuk.

    2) A hogy elé mikor kell vessző?
    Ez bonyolult, sokféle eset van, amikor nem kell, de ennyire nem foglalkozunk helyesírással. (A fenti mondatban például nem kell, mert két kötőszó van egymás mellett.)
  • 29:00 Soproni András:
    Az idegen diftongusok egy magyar időmértékes versben minek tekinthetők? (hány szótag?)
    pl. Auróra, Kaukázus, Európa
  • 38:00 Laci:
    Wallenbergről: „Sztálin tagadta, hogy köze lenne eltűnéséhez”
    Laci első gondolata: Sztálin maga tűnt el?... Aztán átgondolta, hogy annak nem lenne értelme, de ha „AZ eltűnéséhez” lett volna, akkor kevésbé lett volna félreérthető.
    Valóban mást jelent névelővel?
  • 39:50 Horváth Veronika:
    Mit jelent az, hogy „para”? pl. „vmi para”, „nagyon parázik”
    A paranoiából jön.
    Szóba került még: „ez pszichó”, „tök pszichó”
  • 41:20 Simonyi Balázs:
    „XY összes versei” – miért többes számban van?
    KL: Hagyomány…
    Korábban is megbeszéltük, ld.: 19.03.13 / 40:06
    Szóba került még: mindenszentek
  • 43:30 Fenyvesi Katalin:
    E/1 ige 2. személyű tárggyal: -lak/lek (pl. szeretlek, igyekezlek megnyugtatni, stb.)
    Ez tárgyas vagy alanyi ragozásnak számít?
    Egyik sem, mert alanyi és tárgyas ragozás csak harmadik személyű tárgy esetében értelmezhető.

    Téma volt korábban is:
    17.01.25 / 32:20
    17.09.13 / 34.44
    És később is lesz:
    21.06.02 / 48:20
    21.06.09 / 07:50

2020. április 1.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200401.mp3

Hallgatói kérdések

KL bevezetője: Tessék nézegetni a műsor tartalomjegyzékét, amelyet Bender Márk gondoz.

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 02:00 Hanák Dávid:
    Előzmény: 19.11.06 / 00:15 – („legalább hat ember meghalt”)
    HD: a hangsúlyozástól is függhet
  • 05:10 Kis Ádám:
    a digitális érdekes kettőssége:
    digitális: a modern, technológiai jelentés mellett egy növényt is jelöl:

https://en.wikipedia.org/wiki/Digitalis
Digitalis / „Digitalis purpurea (Common foxglove)”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%B1sz%C5%B1vir%C3%A1g
Gyűszűvirág / „Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)”

A harangvirággal is keveredik, ld. pl. angolszótár:
https://magyar-angol-szotar.hu/nettle_leaved-magyarul.html
nettle-leaved:
– harangvirág
– gyűszűfű

Pedig a harangvirág más:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Harangvir%C3%A1g
Harangvirág / Campanula cespitosa

https://en.wikipedia.org/wiki/Campanula
Campanula / Campanula persicifolia

  • 9:30 Lilla Timaffy-Touko:
    Előzmény: ?? / mcdonalds ejtése a különböző nyelveken
    Finnországban az ejtése [bigmák] nagyon nyílt e-vel, de a cég [mákdonáldz] á-val, és [kecsuppi]

Új kérdések:

  • 13:10 Erik:
    Honnan ered a "van (rá) érkezése"?
    Természetes, belső (magyar) fejleménynek tűnik.
  • 16:30 László:
    Régi szövegben macskabunda: ez mi lehetett? Miből készült? Valóban macskából?
  • 18:30 Lengyel Tamás:
    "Ne nevess, mert kifut a bableves!"
    miért nincs benne, hogy "különben"? vagy az, hogy „akkor”?
  • 23:40 anonim:
    sajnos a fiatalok nem beszélik helyesen a budapesti szlenget…
    a "holnap tali" helyett "holnap tala";
    "hú de stila ez az ing" helyett "stiló";
    tres helyett tresi-t használnak;
    stb.
    nem lehetne tenni valamit?...
  • 26:30 Ittzés Ambrus:
    vannak kifejezések, amikor az inesszívusz esetét agrammatikus ban/ben toldalékkal mondani, csak ba/be létezik:
    "valamikbe lenni" – "te meg mikbe vagy?"
    "hatalmas szétesésekbe voltam", "nagy bizonytalankodásokba vagyok"
    nem mondanánk:
    *"te meg mikben vagy?"
    *"hatalmas csillelésekben vagyunk"

NÁ: vszínűleg csak a stílus miatt van

ellenkezője az "azonban", amelyet ha már használunk, akkor már n-nel mondjuk, mert akkor már eleve olyan stílusszinten vagyunk

KL: vannak ikes igék, amelyeket nem ragozunk ikesen, mert nem tartozik ahhoz a réteghez:

*"ne zavarj, épp szarom."

kölcsönbe, cserébe, fogadunk valamibe
sorba áll / sorban áll
valamilyen irányba(n) indul
szember(n)

  • 33:40 Kende Ágnes
    "itt nagy alakú plakátot is nyomtathattatsz"
    (nyomtattathatsz helyett)
    ez tévesztés, vagy van egy ilyen bizonytalanság a magyar nyelvben?
  • 36:30 László:
    Bolgár György: "azokkal a gépekkel utaztak az adóparadicsomokba, amelyeket Orbán is előszeretettel használja"
    Ez tájszólás vagy nyelvbotlás?

2020. április 8.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200408.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:18 Hajdú-Moharos Józsefné:

HMJ: „a magyar az egyik legállandóbb nyelv”

NÁ: a nyelvtudomány ilyenről nem tud, mit értünk ezen?
HMJ: keveset változik a magyar nyelv: „minden magyar megérti az ezer éves Halotti beszédet”

NÁ: Ez nem igaz, például:

Eredeti szöveg

Eredeti olvasat

Mai átirat

meret nū eneẏc

mérët nüm ënëik

miért ne egyen

iſa eſ num igg ember mulchotia eʒ vermut

isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt

Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet

NÁ: érdekes, hogy a „múlhat”-ot használja, amit ma úgy mondunk, hogy elkerüli.

[ld. Halotti beszéd és könyörgés ]

HMJ: „ezzel szemben egyetlen angol sem érti az 500 éves Shakespeare írásokat”

NÁ: Ez sem igaz, a színházakban ma is játsszák az eredeti darabokat, olyanok a mai angol anyanyelvű számára, mint nekünk a Károli Biblia.

KL: Van-e különbség a nyelvek között a változás sebességét illetően? Nagyon nehéz mérni. Valószínűleg a kontaktusoktól függ, idegen hatások gyorsíthatják fel, de nem bizonyított. Az újlatin nyelvek közül a francia radikálisan újító, szemben az olasszal és a spanyollal, mert a franciák sok más nyelvvel voltak kapcsolatban a nyelvtörténetük során.

NÁ: De akkor mi van a románnal? Ha valami ki volt téve külső hatásoknak, akkor az igazán, és mégis nagyon konzervatív, az olaszhoz hasonlóan.

  • 05:58 Siklós Éva: „az újságírót marasztalta, amiért így és így fogalmazott”

NÁ: azt mondanánk, hogy elmarasztalta.
KL: a jogban használják igekötő nélkül. Amikor a bíróság valakit marasztal, az azt jelentette régen, hogy ő nem mehetett el onnan, kísérték is a cellájába.

NÁ: de mintha inkább polgári ügyekben fordulna elő. A régi szóhasználatból eredeztetés „gyanúsan stimmel”.
Jogászok véleményezésére vár!

  • 8:05 Hanák Dávid: „a <bolondját járatja vele> egyes szám második személyben szerettem volna használni, de minden változat sután hangzott: „A bolondját járatod velem”? „A bolondodat járatod velem”? „A bolondomat járatod velem”? Kinek a bolondjáról van szó?”

KL: nekem csak a „bolondját járatja” van, függetlenül attól, hogy kicsoda csinálja és kivel csinálja, pl: „a bolondját járatod velem?”. Létezett régen pl: „bolondot járat vele”.

NÁ: olyan, mintha Mikszáth írná, hogy „a ravasz tótja megint kikecmergett a dologból”, vagy: „a büdös csibésze már megint mit csinált!”
HD: hasonló a „kutya fája is”

KL: bár ez eufemizmus: „a kutya f…”
NÁ: nincs olyan, hogy „a kutyafádat”.

HD: de a „mindenedet” már létezik, kilóg a sorból.
KL: igen, ott már megnevezzük, hogy kinek a „mindenéről” van szó.

[BM: A nemjóját: „a nemjódat”?...]

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1839053622816011

  • 11:30 Tóth Ferenc: „az én fülemnek rendkívül slendriánnak hangzik: az aki vonatkozó névmás az ami helyett: a párt, aki; a vállalkozás, aki; a klub, aki. Bízom benne, hogy önök sem tartják elfogadhatónak.”
    KL: Nincsenek „elfogadható jelenségek”, ha egy jelenség van, akkor van.
    NÁ: szeretnék repülni, a gravitáció számomra elfogadhatatlan!
    KL: Esterházy Pétert szintén nagyon zavarta e jelenség.

https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/ESTERHAZY/esterhazy00171_kv.html
Esterházy Péter: A falra hányt borsó sorozatból (1991)
"Befejezésül megemlítem még, hogy abba már belenyugodtam, hogy nem tudod használni a megengedő is-t, hogy teszel az ikes igékre (vasárnap reggelenként az ágyamba gyűjtöm a gyermekeimet, és a takaró alatt félálomban ragozunk egy kicsit, csokoládézhatnám, súgjuk a titkot egymás fülébe), de azt már nem és nem, hogy egy párt, aki. Nem aki! Amely! Egy párt, amely. (Jelzem, ez a Kádár-korszakban még rendben volt, az MSZMP, amely. Mást most nem is irigylek onnét.) Szóval megjegyezted? Amely! Ja, és az alkalmasint nem azt jelenti, hogy alkalomadtán! És a mint előtt csak akkor van vessző, ha hasonlítás. Küldd be az édesanyádat.”

NÁ: ez tudományos nyelvészeti műsor, ebben az értelemben nincs elfogadható és elfogadhatatlan. Az adatokat egy tudós nem bírálhatja. Az illemszabály egy egészen más kérdés!

KL: inkább stilisztika, melyikbe illik ez bele, melyikbe nem.

KL: itt megszemélyesítésről van szó, mely természetes tendencia, és ki tud terjedni egyre tágabb körre is.
NÁ: ez csak akkor történik meg, amikor egy jogi személy, közület, emberek egy csoportja az alany, egy testület pl: bank, zenekar, párt, egyház. Pl: „a bank, aki nem emel kamatot”, DE: „a bank, ami előtt a baleset történt” – itt senki nem mondaná, hogy „aki előtt”, mert itt egy épületről van szó, nem emberek csoportjáról.

NÁ: tehát nem slendriánságról van szó, mert nagyon éles határai vannak.

KL: fel szokott merülni, hogy az állatokra használhatjuk-e az „akit” – szoktuk, amikor tudatos szándékot tulajdonítunk nekik.
TF: „feltűnően sokszor hallom, hogy fogalmak, csoportok mellett használják”
NÁ: ez így nem igaz, fogalmaknál nem használjuk. Olyat nem mondunk, hogy „a jóság, aki minden emberben meg kéne legyen”, „az infláció, aki egyre gyorsabb”.

  • 17:20 Tömböly Fruzsina: „más értelemben használom a mindig és a mindég szavakat. Hivatalosan a mindig népies formája a mindég. Szerintem nem ugyanazt jelenti: mindig = kezdettől fogva, folyamatosan, állandóan és nem várható, hogy véget ér. A mindég jelentése: idáig folyamatosan, de nem tart örökké. Legtöbbször <még mindég> összetételben fordul elő, és itt a <még mindig> teljesen logikátlan.”
    NÁ: érdekes, de a „logikátlan” nem természetes nyelvhasználat kérdése, hanem gondolkodást tükröz.
    TF: párhuzam: eszek/eszem
    KL, NÁ: nem. A mindig/mindég talán tájszólási különbség?

NÁ: A „kétszer kettő az öt” egy helyes magyar mondat, az nem nyelvészeti kérdés, hogy nem felel meg a valóságnak

[szünet]

  • 24:10 Visnyovszky Emil: „KL képes volt kiejteni azt a száján, hogy hibát vétett, ebben a műsorban mindent elfogadnak jónak, ami a nép száján elhangzik”

NÁ: soha nem mondtuk, hogy mindent elfogadunk jónak, egyáltalán a jó szó hogy kerül ide? Olyan, mint egy természettudományos műsorban jó állatokról és rossz állatokról beszélnénk.

KL: tényleg kiejtettem, hogy hibát vétett, és ki is javítottam: „illetve hibát követett el”. A nyest.hu-n többen írtak erről, pl. Nyest-cikk: Milyen hibákat vétünk? 

NÁ: milyen jogon ítélkezünk egy olyan formárol, amit ráadásul művelt emberek használnak?

KL: kijavítom magam olyan miatt, amit sokan marasztalnak, holott nem lenne szabad.

NÁ: A kérdező állítása helyesen: „mindent elfogadunk létezőnek, amit használnak, ami a nép száján él”. Az kevés, hogy elhangzik, mert nyelvbotlások is elhangzanak.
KL: már az is a nyelvtudományon való túlterjeszkedés, amikor megmondjuk, hogy egy adott formát nyakkendős emberek nem használnak – ezeket már magánemberként mondjuk.

  • 29:25 Visnyovszky Emil: „a mássalhangzóknál azt mondják, hogy kö/pö/tö, ahelyett, hogy ká/pé/té”
    NÁ: Ez „szakmai ártalom”: nem a betűket nevezzük meg, hanem a hangokat, és a ká/pé megnevezéssel beviszünk egy olyan különbséget az -á/-é hangokkal, ami nem oda tartozik. A betűk megnevezése továbbra is ká/pé, csak a hangoké kö/pö.
    (De nemrég már elmondtuk: 20.03.18 / 28:30)

  • 30:12 Laura: „az olaszt Nápolyban tanultam meg, anyanyelvi szinten… Egy furcsaságra figyeltem fel: magyar szöveget diktált apukám, amit egyidejűleg kopogtam a billentyűzeten, és ekkor sokszor b helyett p-t, g helyett k-t kezdtem írni, de egyből javítottam is a helyes mássalhangzóra. Egyes betűk zöngétlen párját használtam helytelenül… Ez az olasz nyelv behatása lehet-e?”

KL: meg kell különböztetni a nápolyi nyelvet az olasztól!

NÁ: példa: „’O sole mio”-ban az O a határozott névelő, és nem a felkiáltás, hogy „ó, én napom!” hanem „az én napom”. A standard olaszban úgy volna, hogy „il mio sole”. A névelő úgy o és a, ahogy a portugálban.

KL: rettentő sok szókincsbeli különbség is van. Fáradság/dolgozni nápolyiban: „fatiga”, ma: „fatica”.
NÁ: a nápolyiban sokkal több a zöngés. A levélíró megszokta, hogy neki ezt vissza kell csinálni, amikor ír, hogy ne hallatszódjon nápolyiasnak, hanem standard olasznak. Hasonló jelenség amikor kelet-magyarországon a hosszú ó-t au-nak mondják. Holló alma – hullau alma. Ezért azt is mondják, hogy „ótódidakta”, mert az autodidaktát is visszaalakította: au-ból ó-t csinált.
KL: a csokoládés ital kiejtése: kakó (kakaó)

  • 36:10 Reményi Béla: mit jelent az ominózus? Nekem még „vészjósló”, megváltozott a jelentése?
    NÁ: igen, engem is halálra idegesít. Mert valóban a latin ōmen/ōminis: intő jel, baljós jel. Ma csak azt jelenti: ‘az a bizonyos’, ‘szóban forgó’, ‘a szőnyegen forgó’.
    KL: az     inkriminált-at használják-e úgy, hogy „az a bizonyos”, vagy még megtartotta a negatív felhangot?
    KL: olyan, mint a     delikvens, azt is semleges értelemben használják, holott eredetileg az ‘elkövető, bűnös, tettes, vádlott’.
    NÁ: a     delivens legalább 200 éve módosult.
    KL: ismerjük a szavak történetét
    NÁ: ez az „eredet csapdája”

Nyest-cikk: Ominózusos találat!

  • 40:10 Gyakorlóiskolai tanár: a középiskolai kerettanterv változása. Az eddig érvényes, 2012-es kerettantervben még ez állt: „a magyar nyelv eredete / finnugor rokonságának bizonyítékai / története / kutatói”. Az új, szeptembertől tanítandó változat: „a magyar nyelv rokonságának hipotézisei”.
    NÁ: ez tudománytalan szamárság. A jelenlegi kultuszminiszter, Kásler Miklós a fejébe vette, hogy más eredetet kellene találni a magyar nyelvnek, mint ami eddig volt. Egykori hipotéziseket lehetne tanítani egyetemi szinten. Középiskolában az igazságot kell tanítani. Összekeverik a nyelv eredetét a nép eredetével. A magyar nyelv egy finnugor nyelv, ezzel nincs mit csinálni.
    KL: szakmailag teljes konszenzus van.
    NÁ: ez nem is téma a nyelvészetben, ez le van zárva.

MTA-állásfoglalás:
Osztály-állásfoglalás a Nemzeti Alaptanterv és kerettantervei magyar nyelvre vonatkozó részeiről

  • 44:14 Hirschler András: szükség van-e olvasószerkesztőkre, lektorokra? És ha van, milyen szempontok szerint kell dolgozniuk?
    KL: van. Szempontok: a kiadó szerint elfogadott helyesírási irányelvek, továbbá stiláris szempontok szerint egységes kell legyen a szöveg.
    NÁ: ez olyan, mint a dress code.

2020. április 15.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200415.mp3

Hallgatói kérdések

[ez az első "karanténfelvétel"]

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 01:05 Farkas Gábor

Előzmény: [?] iskola, ispotály (szóeleji msh.-torlódások elé mgh. betoldása)

FG szerint olaszból származik, az onnan jött szavak ilyenek

Nem, ez általánosabb: németből jött szavainkban is vannak ilyenek, és más nyelvek is betoldanak (pl. a sémi nyelvek is i-t toldanak be).

  • 04:15 Szeifried Adél Mária:

Előzmény: [?] "a templomot beszentelték"

SZAM: Nem, a templomot FELszentelik.

Köszönjük!

  • 04:35 Kis Ádám

Előzmény: [?] konteó (konspirációs teória)

KÁ: az ilyen szóalkotást idegen szóval portmanteau-nak hívják

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3%C3%B6sszer%C3%A1nt%C3%A1s

https://en.wikipedia.org/wiki/Portmanteau

https://fr.wikipedia.org/wiki/Mot-valise

KÁ: magyar szó is van rá: szóösszerántás, nyelvújításkori példa: gyufa

NÁ: ez csak félig jó példa, de ami igazán ilyen: rocsó (rohamcsónak)

Az oroszban nagyon divatos az ilyen szóképzés.

KÁ: oroszban keresztnevek: varlen – velikaja armija Lenina

KL: ez már határeset, inkább a szóösszevonás és a szóösszerántás között

BM: közismert példa: maszek (magánszektor)

angol példák: http://tinkmara.com/2014/01/25/portmanteauszoosszerantas/

Fb-csoport: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2949565895098106/

  • 08:30 Kati

Előzmény: 20.03.04 / 43:00 – népetimológia

Kati: kecsöp: gyereknyelvi megoldás a családban: "rácsöpp" – ez egy igazi népetimológia

NÁ: egy másik példa 'nem adtok feladatot' –> "hagytok engem itt pamlagon heverni"

  • 10:45 Gyula:

latin szavak magyar kiejtése, meghonosodása:

elhalasztjuk a kérdését, amíg lesz szakértőnk

[–> ld.: 2020. május 13.]

  • 11:20 Patak Bence:

Előzmény: [?] szépséges, jóságos, szentséges, magasságos...

PB: úgy érzi, hogy ezek a superlativus absolutus szerepét töltik be a magyarban

PB észrevétele: ezek általában pozitívak, a szörnyűséges az egyetlen negatív

  • 14:20 Patak Bence:

Előzmény: 2019. január 16.: tabuszavak

PB szerint ide tartoznak az olyan igék, amelyek ikes és iktelen formában más-más jelentéssel bírnak, pl.:

bebaszik: berúg

bebasz (vmit): bedob, bevág (ajtót)

ez nemcsak a tabuszavakra igaz, a nyelvben ez általánosabb:

az ikes igék a régi magyarban nem lehettek tárgyasok, pl. alszik

(az -ik pont arra utal(t), hogy saját maga, ill. saját magával teszi, amit tesz)

ez elhomályosult, de vannak még ilyen párok

ma még élő különbség:

– eltör vmit, de eltörik a pohár

– eszik vmit, de engem esz a fene

szarik: érdekessége, hogy csak harmadik személyben ikes

hazudik: speciálisabb: csak harmadik személyben kapott ik-et de nem olyan régen még iktelen volt

szop / szopik: ez nem egyértelmű, lehet olyan különbség, hogy gyerek szopik / felnőtt szop, de a tör/törik jellegű különbség is igaz lehet: szop vmit, de a szopik, ha nincs tárgy (akár baba, akár felnőtt)

Új kérdések:

  • 18:35 Bonovo

régi felvételen Kodály beszél a nyelvről, nyelvromlásról

Kodály Zoltán nyelvészeti munkái

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1314/131411.pdf

KL alapvetően egyetért vele;
NÁ a nyelvromlást illetően kevésbé...

  • 21:20 Németh Tamás

a hisz felszólító módja: higgyük/higgyétek/higgyék vagy higyjük, higyjétek, higyjék?

Helyesírási kérdésekkel nem szoktunk foglalkozni, de most kivételt teszünk, mert ez egy furcsa ige:

a ggy-s helyes, és ez azért érdekes, mert a többi hasonló igében látszik a szótő, de a "hisz" tövének nincs "higy" (vagy "hid") alakja, ezért a (látszólagos) szóelemző írásmód alaptalan lenne –> a toldalékolt formákban sem jelenik ez meg „gyj” formában.

  • 24:10 Fenyvesi Katalin

köszön: két jelentése: köszönök neki (találkozáskor), köszönök neki vmit

ugyanaz az ige, csak más a vonzatuk? vagy két külön igének számít?

NÁ: Van még köszöntés is.


[BM: ...amely megintcsak két ágra bomlik: 1. köszönni vkinek; 2. köszönteni vkit vmilyen jeles alkalomból; az utóbbira van még felköszönt, megköszönt…]

NÁ: széthasadtak, hasonló: csap – vízcsap / az asztalos által használt csap

FK: Általános-e a magyarban, hogy a határozott ragozás és a vonzatkeret összhangban van egymással?

– Nem. De persze tárgyas ragozása csak annak fordulhat elő, amelynek tárgya is lehet.

[BM: persze speciális esetben lehet kreálni tárgyas ragozást az üdvözlés jelentésű köszönéshez is: "Amikor reggel bemegyünk az irodába, mindig én köszönöm a legnagyobbat."]

  • 28:25 Kohout Zoltán:

Ismét helyesírás (amivel nem foglalkozunk), de ismét kivételt teszünk:

A "növényvédő szer"-t miért kell különírni? Szerinte ez helytelen, hiszen a növényvédés nem az aktuális állapota ("cselekvése"), hanem az általános rendeltetése a szernek.

Hasonló példák egybeírva: "permetezőgép", "gabonavágóasztal"

BM: tévedés, a gabonavágó asztal különírandól

NÁ: ami nincs a szótárban egybeírva, azt ne írjuk egybe.

[BM: tévedés, erre külön szabály van: https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#118

ahogy aztán KL helyesen utalt is rá]

NÁ: a mérges kígyó benne van a szótárban: ha éppen alszik, és nem is mérges, akkor is különírandó, pedig egybe lenne logikus, de ha benne van a szótárban, akkor külön kell…

[BM: ez nem elég közeli analógia, mert a fenti probléma az -ó/ő végű jelzőt tartalmazó szerkezetekről szól]

KL: én egybemondom és egybeírom (vagy kötőjellel), ha az adott helyzetben nem kötelező helyesen írnom (márpedig az nagyon ritkán kötelező)

  • 32:30 Kohout Zoltán:

KZ: a "gyere" szó különlegessége: nincs E/1, E/3, T/1, T/3 alakja nincs, a jön megfelelő formáival fejezzük ki

– Igen, a gyere egy másik szótő, ezt tőpótlásnak (latinul szuppletivizmusnak) nevezzük; pl. sok, de több.

KZ: miért van így?

– így alakult, nem tudjuk az okát, még a gyere szó eredetét sem ismerjük.

KL megjegyzése: nem mindig lehet a jöjj(etek) igét gyere/gyertek-kel helyettesíteni, pl. igekötős (ráadásul átvitt értelmű, absztrakt jelentésű) formák:

"nem akarom, hogy rájöjj", de nincs "nem akarom, hogy rágyere";

"azt akarom, hogy kijöjj az anyósoddal", de nincs "kigyere vele";

[BM: valójában ilyen esetekben is elő-előfordul a „gyere”, de valóban sokaknak furcsán hat, néhány guglitalálat:
filmfelirat: „Komolyan azt mondod, több mint öt percig tartana, hogy rágyere, itt nem lesz második randi?”
„És mit szóltok ahhoz, hogy: rágyere? Szinkronban hallottam már tv-ben.”
„Ahhoz ,hogy rágyere mi az amikor valami nem megy és csak köröket futsz ahhoz fel kell ismerned milyen az amikor megy”
„Ilyenkor érdemes egy kis önelemzést, számadást tartanod, hogy rágyere arra, hogy melyek voltak a pozitívumok az elmúlt tizenkét hónapban,”
„Aki TÉNYLEG más, az nem hangoztatja,hanem időt hagy,hogy magadtól rágyere☺️”
„Hét képet mutatunk, neked, mint macskaszakértőnek az a feladatod, hogy az árulkodó jelekből rágyere, melyik fajta van a képen.”

„Az első kettő azért olyan, amilyen, hogy belegyere a játékba.”
„Ha otthon csinálsz matek feladatokat mindent próbálj hangosan kiejteni közben, hogy belegyere a tartalom és megnevezés társításokba.„
„Remélem találsz ilyen karikat, és jó SZEREPJÁTÉKOT kívánok hozzájuk. Csak aztán nehogy annyira belegyere ebbe a k***a nagy szerepjátékba, hogy beállj...”
„Senki sem szeret hibázni, de ezeken a hibákon sajnos át kell esni, hogy belegyere, mint kiskutya az ugatásba! Legyen magadhoz türelmed.„

„Ha béna vagy, tovább tart amunka, semmint hogy idő/pénz arányban jól kigyere vele.” [ráadásul itt belőle lenne a standard vonzat – a szerk]
„Neked pedig erősnek kell lenni és nagyon kell akarni ahhoz, hogy jól kigyere vele.Ez persze csak egy dolog, ahhoz hogy 3 év után lépjen már feléd, több is kell.„]

KL: és fordítva is igaz: a gyere helyett a jöjj leginkább csak régies/népies/irodalmi/ünnepélyes regiszterben használatos: "Jöjj velem"

  • 36:35 Mátyus Andrea:

"tap to continue"

barátnője mondta (mókásan): "tappolj rá!"

van-e ilyen, és miért nincs?

ami még lenni szokott: nyomd meg, nyomj rá

[BM: magyarul a tap "hivatalos" fordítása a koppint szokott lenni (by Microsoft)]

  • 39:45 Karcsai András:

régi kérdés ismétlődik: településneveknél mikor on/en/ön, mikor ban/ben

[Ld. pl.: 2019. december 11.]

érdekesség: Pécs és Bécs: nemcsak hasonló hangzásúak, hanem azonos eredetűek is, mégis különböző a toldalékolás, a földrajzi elhelyezkedése miatt

Az elhangzott példák közül a NyMKk-beli ökölszabályhoz (2019. december 11.) képest kivétel: SzamossályiRA, KisvárdáBA

(de nem kivétel: Szamostatárfalvára, Devecserbe)

Szintén kivételes: Csíkszeredába (de aki nem ott él, az sokszor azt mondja: Csíkszeredára)

[BM: Csíkszereda gyakran kérdés vagy vita tárgya, ld. pl.:

https://e-nepujsag.ro/articles/ragbonyodalmak
https://e-nyelv.hu/2007-08-28/kulso-es-belso-helyhatarozoragok/
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__8794397-helyseg-vs-helyiseg
]

Idegen nyelveken is van olyan, hogy csak a helyiek tudják, hogy hogyan kell toldalékolni.

KA: Dániában csak két település van, ahol on/en/ön-t használnak: Frederiksberg és Gentofte, de ennek történelmi okai vannak.

  • 44:15 Gabányi Zoltán:

Mi van, ha valaki rendszeresen hibásan mond ki egy szót?

pl. muslica helyett muslinca, vagy pilula helyett pirula:

ha rendszeresen máshogy mondják, többen is, az nem hiba, hanem alakváltozat.


Pilula/pirula vö.:

https://gyogyszertechnologia.hu/a-pirula-vagyis-helyesen-a-pilula-tundoklese-es-bukasa/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pilula

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/p-F3534/pirula-F3768/

Fb-csoport-posztok:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2936559859732043

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2824626867592010

Muslica/muslinca:
https://24.hu/kultura/2011/10/10/muslica-vagy-muslinca-ez-a-beszed/
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/m-3FE0D/muslica-4066B/

2020. április 22.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200422.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:20 Ládonyi János:

Előzmény: Macskabunda (20.04.01)

Téli berek: macskából készült kesztyű

a 80-as években is volt még sok vadmacskából készült kesztyű.

  • 02:15 Kulcsár Dalma:

Előzmény: ??

augusztus [aagusztus], automata [aatomata]

  • 06:20 Hetényi Zsuzsa

Előzmény:

a hónaljon kívül nem fordul elő máshol, pedig de:

"hónom alá", "hónod alá", "hóna alá"

  • 08:00 Gabányi Zoltán

A múltkor félbehagyott téma folytatása (2020.04.15):

mit jelent, hogy valaki hibásan mond valamit?

(horizont, bicikli/bicigli, műveltségi monopólium, adekvált, karter, [eggyenlőre/egyellőre] stb.)

Új kérdések:

  • 19:15 don B.:

Mi számít élő nyelvnek? Mikor avult el valami? Mi az ebből a szempontból, ami a fejemben van?

[szünet, folytatás: 25:15]

don B. levelének folytatása, benne többek között:

- 36:30: a lévén/révén összecsúszása;

- 39:40: inekció/injekció

- 40:10: (anya)méh (h-val ejtve)

  • 43:30 Szakács Péter:

A magyarban a létige alakjai a van és lesz formából jönnek, mi ezeknek az etimológiája?

2020. április 29.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200429.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Gabányi Zoltán:
    Előzmény: elmarasztal, ennek mi köze a marasztaláshotz?
    KL: utánanézett: volt olyan, hogy „büntetésben marad”, „ítéletben marad” – és ebből jött, a marasztalás
    NÁ: hasonló szégyenben marad
    [BM: tehát tkp. nem a marasztál elejéről hiányzik az „el” az elmarasztalás az, ami ehhez az alapalakhoz]
  • 01:20 Gyula:
    A latin t/c ejtéséről érdeklődik… (pl. skizofrén vagy szkizofrén)
    Kérjük még türelmét, mert lesz latinszakértőnk egy műsorban (Cser András)
  • 02:10 Vilmos:
    Előzmény: 19.03.20 / 00:40 egy évvel ezelőtt – fókusz, kontraszt, igekötővel tagadás
    Vilmos szerint lehet negatív választ adni, de nem jó példákkal támasztja alá.
    (Kiment? – Nem ki, be!)
    Ez egy másik eset, másfajta viszony, kis „csalás” van benne.
  • 08:10 Kocsis Katalin:
    Előzmény: 20.04.15 / 32:30 – mi az a „gyere, gyertek”
    KK: kimaradt a „gyerünk”!
    Igaz, köszönjük.
  • 09:20 Kissné Vera:
    szinte minden színből lehet igét képezni: pirosít, kékít, zöldít
    kivéve narancsot és lilát: nincs narancsít, lilít. Van más is?
    *bézsít, *khakít, ?drappít, *ibolyít, *okkerít…
    -s képzővel lehet: lilásít, okkeresít, drapposít…
    szóba kerül: kúl, kúlabb/kúlosabb, lájtos, olcsít/olcsósít,
  • 17:00 Kenesei István:
    „nemzetköziesít” vagy „nemzetközisít”: a helyesírás-ellenőrző az utóbbit javasolja, pedig alapvetően az előbbit használjuk (talán néha előfordul a másik is).
    Igen, ez egy hibának tűnik.
  • 23:40 Sóki Péter:
    Az első olaszországi Covid-beteg, Mattia története:
    https://index.hu/kulfold/2020/02/28/koronavirus_olaszorszag_1-es_beteg_tortenete_milano_lombardia_karanten_jarvany/
    „mostanra kiderült, Mattia megfertőzte a feleségét, szerencsére úgy néz ki, a nyolcadik hónapban lévő várandós nő tünetek nélkül megúszta. Megfertőzött rajta kívül a focicsapatából legalább 6 embert, aztán azt a két orvost, akik intubálták őt, amikor lélegeztetőgépre tették, és még hat embert a kórházban, orvosokat és betegeket. Megfertőzte a fent említett futótársát is, a bár három törzsvendégét, és a tulaj fiát.”
    SP: ez úgy hangzik, mintha Mattia ezt szándékosan, gonoszságból követte volna.
    NÁ: nem, ez téves, ez nem hangzik úgy.
    van sok olyan ige, ami bár cselekvés
    pl. bepiszkít, megijeszt, és a megfertőz is ilyen
    szóba került: pl. a „megöl” általában csak szándékosságot jelenthet (ha ember teszi), ezzel szemben az angol „kill” véletlen is lehet („halálát okozta”).
  • 31:00 Böhm Anna:
    magyarban is elkezdték a tud igét az ismer „helyett” használni
    „tud valaki olyan masszőrt, aki házhoz megy?”
    NÁ: nem most kezdték, már a régi slágerben is így volt (1933-as sláger):
    „Hallod-e Rozika, te,
    Gyerünk a moziba be,
    Tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda.”

    BA: a „tud valaki olyan masszőrt?” forma ebből is eredhet: „tud valaki (MONDANI) olyan masszőrt?”

    szóba került: „Szeretek ott.”
  • 41:20 Kati:
    Keresztneve csak megkeresztelt embernek lehet?
    NÁ: Nem, ez a magyarban az utónév szinonimája.
    KL: Azért az sokaknak eszébe juthat, hogy egy muszlim vagy zsidó embernek lehet-e „keresztneve”...
    Ebben van egy kis pedantéria, hasonlít a fajtiszta/fajtatiszta kérdéshez, és egyebekhez, ld. korábban: 20.03.18 / 05:30
  • 43:50 András:
    „női operatőr” – miért nem operatőrnő?
    a „női” kicsit furcsa ilyen értelemben használva, bár vannak analógiák, pl. női partner, női lelkész, női írók, női focisták, női könyvelők… (és ezeknek is van partnernő, lelkésznő stb. párja)
    NÁ: nem igazán nyelvészeti kérdés, inkább szociolingvisztika vagy stilisztika…

2020. május 6.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200506.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Gabányi Zoltán:
    Mi az oka, hogy a „vasárnap” rag nélkül is lehet határozó, míg a „szombat” (és a hét többi napja) nem?
    Mert nap-ra végződik, a nap pedig alkalmas erre: tegnap láttam…, holnap megyek…, egy nap majd rádöbbensz…
  • 03:50 Szegi Ádám:
    Van-e különbség a „holmija” és a „pandémia” szó vége között?
    KL: Igazából az a kérdés, hogy van-e a magyar nyelvben olyan, amikor NEM ejtünk j-t az i és az utána következő mgh. között? Más magánhangzókkal is így van: di[j]ó, fi[j]ú, ki[j]önt…
    KL: És vajon más nyelvekben is így van?
    Kitérő: a „melyik” vs. „ezek az ő kémeik” vs. „fejik” („ők a tehenEIKet fEJIK”)
  • 09:20 Tóth Szilárd:
    téma: szótagalkotó hangok, szillabikusság (vagyis a hangok tulajdonsága, hogy szótagot alkotnak-e a hangok, ez az ún. szillabikusság; szillaba a szótag)
    TSZ utánaolvasott: magyar nyelvben csak a mgh. lehet szótagcsúcs, msh. sosem. Viszont más nyelvekben vannak ellenpéldák: pl. angolban a cattle [ketl] kétszótagos.
    NÁ: Igen, más nyelvekben vannak szillabikus mássalhangzók, az angolban is sok, de németben a Lidl is kétszótagos, horvátban is van sok: Krk szigete, és más nyelvekben is.
    Amit TSZ a Strukturális magyar nyelvtanban olvasott, az csak a magyar nyelvre vonatkozott.
    KL: sőt, kivételes esetben még a magyarban is van ilyen: Pszt!
    (további példák: Google, Julius Meinl, Steindl, Ybl, zmrzlina)
    NÁ kiegészítése: fontos az is, hogy egyes nyelvekben az ilyen szótag csak hangsúlytalan lehet (pl. angol), más nyelvekben hangsúlyos is lehet.
  • 19:10 Lakatos Zsuzsanna:
    Sérti a fülét, ha a „mindenféle” után többes számot használnak. (pl. „mindenféle könyveket elolvasott”.)
    NÁ: Nem tudunk ezzel foglalkozni, egyéni probléma, nem nyelvészethez tartozik.
    (A "mindenféle könyvet" és a "mindenféle könyveket" között még jelentésbeli különbség is van.)
  • 20:30 Rátki Péter:
    Mit jelent a szátyár? A Czuczor–Fogarasiban: "ocsmány, mosdatlan száju, fajtalan beszédű"
    https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/sz-6C9C8/szatyar-6CF56/
    „SZÁTYÁR, (száty-ár) mn. tt. szátyár-t, tb. ~ok. Szabó Dávidnál, ocsmány, mosdatlan száju, fajtalan beszédű; honnan szószátyár am. sokat fecsegő, hírhordó, temonda ember. Ezen értelmeinél fogva úgy vélekedhetünk, hogy törzse a megnyujtott szaty, ugyanaz mint szatyus szóban; V. ö. SZATYUS; egyébiránt szátyár szóval mind hangokban, mind jelentésben rokon a mongol szador, mely Schmidt szerént am. ein verdächtiges Weib, eine Hure; ein vethurter Mensch; Kowalewszkinél: lascif; déréglé.”
  • 22:40 Várhelyi Flórián:
    https://www.penzcentrum.hu/utazas/20200328/csakhogy-kiderult-az-igazsag-a-magyar-oraatallitasrol-sokan-gyulolni-fogjak-1091352
    "2018-ban totális európai népharag söpörte el az óraátállítás intézményét, ám e akarat foganatosítása 2021-re maradt"
    Mi fán terem az „e akarat”?
    Nem „ez akarat”? Vagy „ezen akarat”?
    Az "ez akarat" olyan parasztos lenne, mint a nákolás?
    NÁ: nem, inkább régies/irodalmias! az ezen akarat még inkább.
    Az „e akarat” egyszerűen hibás használat, ilyen nincs magyarul.
    Ha van egyenrangú „a” és „az”, miért nincs ugyanígy „e” és „ez”?

    (Korábban is volt ez téma: néhány adással ezelőtt (??) is megemlítette don B., hogy az ezen-t kerülik, és nem tudják, hogy az "e" és az "ez" ugyanúgy egymás párja, mint az "a" és "az".
    de ez így is van: az ez elveszett, csak e-t használjuk
    "E megállóhelyen nem lehet menetjegyet venni." – OK
    de nem jó:
    "Ez állomáson nem lehet menetjegyet vásárolni."
    "Ezen állomáson nem lehet menetjegyet vásárolni."
    ma már csak így működik:
    "Ezen az állomáson nem lehet menetjegyet vásárolni.")
  • 28:20 Gimes Katalin:
    Mi a helyzet a süket/siket párral?
    Én csak süketet használok, de hivatalosan mintha siketet kellene mondani.
    Miért van ez a különbségtétel?
    NÁ: Igen, ez tapintatosabb, a süketet bántónak érzik.
    (KL: Nyilván megvan ennek az oka: ha valakit lebutázni, lehülyézni akarnak, akkor a süket-et használják, tehát annak van pejoratív használata, a siketnek nincs.)
    Hasonló: béna

[BM: és kicsit hasonló a vak is – de annak nem lett „finomabb” párja]

  • 30:50 Gimes Katalin:
    Előzmény: ?? – a szórend a magyarban
    A szórend a magyarban nem olyan szigorú, mint más eur. nyelvekben, de azért vannak szabályok, mert rögtön érezzük, ha valami nem stimmel.
    Milyen szabályok vannak?
  • NÁ: Hát az egy több száz oldalas könyv lenne…
    A más eur. nyelvekkel való összehasonlításról:
    NÁ: Nem teljesen igaz, az olaszban kb. annyi megkötés van, mint a magyarban. A lengyelben is laza (még azt is meg lehet cserélni, hogy a jelzőt a főnév után is tehetem).
    KL: Az igaz, hogy a magyarban nem annyira a nyelvtani szerep határozza meg a szórendet, hanem hogy a társalgásban milyen szerepe van az adott szónak, mi a hangsúlyos, mi a fókusz, stb.
    Az angol szélsőségesen szigorú szórendű, azért is, mert alig van benne ragozás.
  • 34:30 Gimes Katalin:
    A „nagyon tetszik” helyett egyre gyakoribb az „imádom”.
    Ez nem egy érdekes jelenség, ezzel nem foglalkozunk.
  • 35:00 Éva nagyi:
    népdal: "be is vetem én azt szemenszedett gyönggyel"
    szólás: "szemenszedett hazugság": miért mondják erre is ugyanazt?
    Hogy van ez? Miért mondják a hazugságra, hogy „szemen szedett”?
    NÁ: Gúnyos metafora, olyasmi, mint a „színtiszta hazugság”, „válogatott szitkokat vágott a fejéhez”...
    hasonló: "ez színtiszta hazugság"
    hasonló. "válogatott szitkokat vágott a fejéhez"

    van ennek a kifejezésnek „egyenes” (iróniamentes) használata is:

    „Csak azt mondd meg, rózsám, melyik úton mész el,
    felszántatom én azt aranyos ekével,
    be is vetem én azt szemen szedett gyönggyel,
    el is boronálom sűrű könnyeimmel.”
  • 36:20 Toroczkai András:
    Hogyan kell helyesen toldalékolni a Tupperware idegen márkanevet, -ból vagy -ből?
    NÁ: Én [tapperver]-nek mondom, ezért Tupperware-ből.
    TA valószínűleg ejt a végén e-t, ezért úgy írja: Tupperwaréből ([tappervaréből] vagy [tuppervaréből])
    KL: Egy új szó esetén nincs még helyes (vagyis bevett, szokásos) toldalékolás.
    NÁ: a kiejtéshez igazítjuk [tapperver]-ből
    KL: csakhogy a kérdező tuppervaré-nak írja, és ha így ejti, akkor az é átlátszósága miatt tuppervaréBÓL lenne (Mátéval, karéjjal, fazékban), bár vannak ingadozó a-é típusúak is: kadéttel/tal
    októberben [KL tévesen mondta, hogy mély hangrendű]
    matekkal (néhol matekkel)
    fotel/hotel/púder stb. ingadozik
  • 43:50 Rebus Napsugár:
    néhány dolog bosszantja az utóbbi időben
    (Stilisztikai kérdés, nem nyelvészet, nem akarunk foglalkozni vele. Sajnáljuk, hogy zavarja.):
    „tud lenni”: „ilyenkor még lágy tud lenni”, „többféle tud lenni”,
    „fog lenni” a „lesz” helyett: „csak mi fogunk ott lenni”
  • 46:10 Piszker Ágnes:
    A jelnyelvről azt hallotta, hogy van egy nemzetközi törzs nyelvkészlet, de növekszik a nyelvterületenkénti változatosság.
    KL: Nem egészen így van: mindig is rengeteg volt, és nincs nemzetközi törzskészlet, hanem van egy Európában+Amerikában elterjedt alap jelkészlet (amely a franciából indult).
    Máshol (pl. Afrika, Ázsia) nem fog ezzel találkozni az ember, ott helyileg kialakult jelnyelv van, ezen belül persze vannak jelnyelv-családok (mint a beszélt nyelvek esetében is).

2020. május 13.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200513.mp3

Latin szavak magyar átvétele. Beszélgetés Cser Andrással

2020. május 20.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200520.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:15 Kálmán Lászlótól "előszó":

mivel foglalkozik a műsor, illetve a nyelvészet, és mivel nem


1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 07:10 Ágnes

előzmény: [?] Népetimológia

Ágnes: a satrapa > satrafa is népetimológia?

a Történeti etimológiai szótára nem jelzi ezt

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/satrafa-48DB2/

szatrapaként már van magyar átvitt értelme itt:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/sz-4A3C0/szatrapa-4AF3D

"SZATRAPA főnév ..pát, ..pája satrapa

1. (történettudomány) Az ókori perzsa birodalom tartományainak helytartója, kormányzója.

2. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Büszke, dölyfös, öntelt, hatalmaskodni szerető ember □ Kevély satrapa volt mindenki irányában, akiről azt gyanította, hogy magát nálánál jobbnak tartja. (Jókai Mór)"

https://hu.wikipedia.org/wiki/Satrapa

"Átvitt értelemben több nyelven, így a magyarban és az angolban is használják azokra a politikai vezetőkre, akik valamely nagyhatalom erős befolyása alatt állnak. A magyarban (Satrapa vagy satrafa alakban) tréfás leszólásként is alkalmazzák például a zsarnokoskodó nőkre, különösen anyósokra."

[BM: KL a fentiekben népi etimológiát mond, de népetimológiára gondol :-)

Ld. Nyest-cikk: Népetimológia és népi etimológia ]

  • 10:00 Szigetvári Áron:

kartell / karter

az l és r (vagyis az ún. likvidák, "folyékony hangok") gyakran felcserélődnek, pl. karalábé/kalarábé, rubrika/rublika, sztender/sztendel, lükverc... stb.)

[BM: ld. https://nevmasblog.wordpress.com/2020/04/08/rublika/ ]

KL: az is oka lehet, hogy sokkal több er végű jövevényszavunk van, mint el/ell végű, a kevés példa pasztell, flanel(l)

(volt már 20.04.22-ben is, ld.:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2953708914683804/ )

  • 12:30 Szigetvári Áron:
    Előzmény: [?] egyenlőre/egyelőre/egyellőre...

a hasonlók (nl kapcsolatot tartalmazó) szavakat általában is inkább egy kis nazális n-nel + hosszú ll-lel mondjuk, ld.: jelenlét, jelenleg, igenlő, Burgenland, készenlét, szégyenlős, mibenlét

(és ez az ejtés a helyesírásra is hat: szégyenlősnek szégyellős formája is van)

  • 17:20 többen írták, hogy a hón szót a gépészetben is használják

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3025107804210581/
KL: ennek már utánajárt, és valószínű, hogy a műszaki szó egy német szóból származik, a hónalj viszont sokkal ősibb, tehát bár tetszetős a párhuzam, de nem valószínű, hogy megáll.

2. rész – Új kérdések:

  • 20:55 Jörő András:

„terminológiai zűrzavar” a közösségi oldalakkal kapcsolatban:

"a közösségi oldalán posztolt valamit", de az nem is az övé, csak a profilján, vagy az adatlapján tud posztolni… (KL: de ez sem igaz, hanem az idővonalán posztol, aki posztol…)

KL: ez túlzott pedantéria, ebbe felesleges belekötni

NÁ: ez olyan, mint a "kockás papír"

  • 24:05 jogász barátunk:

az idejekorán jelentése

Ld. https://www.nyest.hu/hirek/hektikus-kerdes

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3007612725960089/

[BM: azt írja: "felmerült a gyanú árnyéka"... :-D ]

  • 31:50 András:

Busztin György szerint maláj nyelv rokona a magyar nyelvnek

A tanár urak véleményét kéri.

KL nem olvasta, de megbízható ismerős szakember szerint a mű laikus, tudománytalan.

Busztin György: https://en.wikipedia.org/wiki/Gyorgy_Busztin
The Legacy of the Barang People: An exploration into the puzzling similarities of the Hungarian and Malay languages

https://www.amazon.com/The-Legacy-Barang-People-similarities/dp/9793780371

  • 37:25 Ferkó:

Rádió: "Megnőtt azoknak a száma, akik átlépik a határt."

[Vagy egy ugyanilyen példa a netről:

https://promotions.hu/orszagos/zene-film-kultura/2019/05/16/tronok-harca-hbo-ujraforgatas/
"Iszonyatosan megnőtt azoknak a száma, akik elégedetlenek a Trónok harca nyolcadik évadával."]


Ez szőrszálhasogatás?... Igen, de KL megmagyarázza, hogy miért nem az mégsem. De azért végül is mégis az. :-)

(A dolog furcsasága, hogy ezek a mérések különböző időtartamokra vonatkoznak, így nem ugyanarra a csoportra vonatkozó szám nő meg, hanem az egymás utáni – de különböző mérésekhez tartozó – számok egyre nagyobbak.)

  • 41:25 Művelt fiatal barátunk:

"Nincs szüksége valamire? Mert semmiből nem tart, szóljon nyugodtan."

A semmiből nem áll, meg a semeddig sem tart ötvözete.

Ha így mondják, hát így mondják

Fb.: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3034365993284762/

[a Facebookon fölmerült egy másik forma is, ami szintén hibrid:

Semmibe sem tart, ugyanabban az értelemben,

"semmibe sem kerül" X "semeddig sem tart"]

  • 43:25 Pataki János

"A vírus mindenütt ott van."

miért van egyes számban? ugyanaz, mint "a migráns"?

NÁ: nem ugyanaz

KL: a működés is más: olyan nincs, hogy "jön a migráns" (a "jön a török" mintájára), a vírus más.

a vírus olyan, mintha egy anyag(név) lenne, amely mindent ellep.

[BM: sőt nemcsak anyaggal van ilyen, hanem más, sok kis darabból álló dologra is, pl. ellepi a légy, ellepi a hangya, kiborult a gyöngy…]

a műsorban elhangzott szennyvíz-nek is lehet persze többes számú használata speciális esetben pl. szennyvizek

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3034410263280335/
„A szennyvizek többes számú alakja – ellentétben a ma ismételt rádióműsorban elhangzottakkal – létezik, használják, hiszen ahány szennyvíz annyi féle”

további válaszok ugyanebből a posztból:


KL: "Minden anyagnévvel így van, vannak "vizek" (vízfajták), "borok" (borfajták) és így tovább.

Amit a műsorban mondtam, annak az a lényege, hogy "A vírus mindenütt ottvan" mondatban "a vírus" mintegy anyagnévként szerepel, mint amikor azt mondjuk, hogy "A málna mindent benőtt" vagy "Tele van a szatyrom málnával". Ilyenkor a málnára úgy utalunk, mintha folytonos anyag(szerűség) lenne, pedig valójában bokrokról, ill. gyümölcsszemekről van szó."

Vitányi Iván: "Tehát a vírus maga is anyagnév. Mint széndioxid. Melyről tudjuk, hogy CO2 molekulák milliárdjaiból áll. De ha valahol jelen van, azt mondjuk: Vigyázz, itt széndioxid van! Nem pedig azt, hogy itt széndioxidok vannak. Vagy hogy vigyázz, itt széndioxid molekulák sokasága van!"

BM: "ha azt mondom egy kupac növényre az út szélén, hogy "vigyázz, itt csalán van", akkor az anyagnév?

ha valami csörög a sötétben a cipőm alatt, és azt mondom, "vigyázz, itt rajzszög van", akkor az anyagnév?"

2020. május 27.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200527.mp3

Az indoeurópai nyelvcsalád: Beszélgetés Kristó Lászlóval

2020. június 3.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200603.mp3

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 don B.:
    Előzmény: 20.04.29 / 09:20 – színnév+ít képző:
    don B. gyanítja, hogy az -ít képző használata „ősiségfüggő”, vagyis minél régebbi a szín neve, annál inkább használható az -ít képző

    a színek érkezése a nyelvünkbe időrendben követi a Berlin–Kay-modellt

    BK-modell szerinti sorrend a nyelvekben lévő színnevek korára:
    fehér és fekete mindenhol van,
    ahol ezeken felül csak egy szín van, ott ez a piros,
    ha van piros, lehet zöld és sárga,
    ha ezek vannak, akkor lehet kék



    vissaztérve:
    barnít még van, lilít már nincs,
    és pláne nincs bézsít stb.
  • 09:00 Szász Judit:
    Előzmény: 20.04.29 / 31:00 – „szeretek ott”
    ami használatunkban ez a természetes: „szeretem ott”, „szeretem a nagyszüleimnél”
    a „szeretek ott”, furcsán hiányosan cseng

    „tudok németül”: ez is kicsit hasonlít a „tudok egy masszőrt”-höz

    szóba került még, hogy a lemásolom rólad „helyett” azt mondják: lemásolom tőled
    megtalál „helyett” megkap
    NÁ: szlovákiai magyarban: telefonálás: fölhívok neked
  • 13:50 Bender Márk:
    Előzmény: 20.04.29 / 08:10 – "A "gyere, gyertek" mellől a múltkor kimaradt a "gyerünk"."

    vegyük észre, hogy míg a "gyere/gyertek" úgy "fordítható le", hogy 'jöjj/jöjjetek', addig a "gyerünk" inkább 'menjünk' jelentésű.

    "negatív" példa:
    – Jó volt ma beszélgetni a kocsmában. Jövő héten is találkozzunk?
    – Igen, *gyerünk jövő héten is! (jöjjünk)

    (direkt "igazi" felszólító módot írtam, bár kötőben is így van:
    – Fontos, hogy kicsit hogy hamarabb *gyerünk (jöjjünk), mert jövő héten korábban zárnak.)

    a "tételemet" a "pozitív" példák is igazolják:

    "Gyerünk a moziba be" ('menjünk')
    "Vár ránk a játszótér, gyerünk!" ('menjünk')

    és persze más igéket, mondatokat is helyettesíthet különféle szituációkban, sokszor E/2-es felszólítást is: "kezdjük!"/"kezdd már el!", "induljunk!"/"indulj már!"

    de olyan mondatot nem sikerült kiötlenem, amelyben a jöjjünk-kel csereszabatos volna…

    talán éppen emiatt a különbség miatt nem jutott eszébe a tanár uraknak sem a korábbi műsorban.
    (HA ott esetleg a jöjj felszólító módjairól volt szó, akkor még jogos is, hogy a gyerünk-öt nem keverték bele... 😉 )

    Ui.: érdekes lenne tudni, hogy a "gyerünk" valaha volt-e igazi 'jöjjünk' jelentésű szó, vagy már eleve így született, pl. a "gyere, menjünk" összecsúszásaként?...
    (már megint ez a "kabáthordó táska"?... 🙂 )
  • 18:10 Kulcsár Dalma:
    Előzmény: ?? – KL kifakadt, hogy miért tanítják azt, hogy a vegyes hangrendűek mély toldalékot kapnak
    (a Szószátyár csoportban is folyt erről vita)
    KD: ez régóta benne van a nyelvtankönyvekben
  • 29:50 Bíró Csaba
    Előzmény: Szószátyár szó eredete
    ez a szó szerepel a Csongor és tündében

    https://www.mozaik.info.hu/Homepage/pdf/folyoirat/Csengoszo_2012-3.pdf
    Dr. Madácsy Piroska
    „A nyelv közügy…”
    Vörösmarty szóösszetételei

    Szószatyor. A Csongor és Tünde 3. felvonásában olvastam: „Szószatyor! ne tátogass itt!” – mondja Csongor Balgának. Az összetétel szószátyár értelemben szerepel. Sütõ József így ír e különös, népi zamatú kifejezésrõl:     „Köztudomású, hogy a nagy költõ nyelve a Csongor és Tündében a legkáprázatosabb s nyelvfantáziája itt a legjátékosabb. Vörösmarty is valószínûleg felfedezte a fõleg hangzásbeli hasonlóságot a »szatyor« és az elhomályosult jelentésû »szátyár « között. Játékos kedve megalkotta az összetett szót. Az összetétel második tagjának világos jelentéstartalma, vaskos valóságot sugalló hangulati velejárója jobban megfelelt Vörösmarty költõi céljának, mint a közönségesebbé halványult szátyár.” Valószínû, hogy a sor zeneisége is megkövetelte a változtatást; mennyivel könnyebb kiejtenünk azt a szót, hogy szószatyor, mint szószátyár.

    [BM: KL tévesen mondta, hogy az utolsó mondatot Sütő József írta volna, az már a cikk szerzőjétől származik.)
  • 32:50 Farkas Gábor:
    Előzmény: ?? – szótagképző mássalhangzók (Krk, Google, Ybl stb.)
    Kiegészítés: a szláv nyelvekben vannak szótagalkotó sz-ek és cs-k is
  • 37:40 Kis Ádám:
    Előzmény: 20.05.06 / 00:10 – vasárnap rag nélkül lehet határozó is
    Más nyelvekben is megfigyelhető ilyen, pl. angolul „all day”
    Igen, de

2. rész – Új kérdések:

  • 39:30 Gimes Katalin:
    van-e etimológiai összefüggés a „spiritusz” szesz és a szellem jelentés között?
    Van, de az csak népi etimológia, hogy azért hívják így a szeszt, mert a szesz hat a szellemi-lelki állapotunkra…
    eredetileg a lélegzet, lehelet volt, és innen jött a lélek/szellem jelentés
    ahogy magyarban is rokon a lélek/lélegzet
    de más nyelvekben is van rokonoság ezek között a szavak között (szláv nyelvekben, pl.
    NÁ: az alkimisták megismerték a tiszta szeszt, és úgy látták, hogy ez a lelke bizonyos italoknak, és innen ragadt át a szó a szeszre…
    KÁ: másképp gondolta: az alkohol lepárlása miatt
    a pára szó is ebbe a szócsokorba tartozik (pl. szegény pára)
    [...elbizonytalanodás szelleme lengte be a stúdiót…]
  • 44:30 Beiczer Judit:
    Honnan ered az izé, és mióta használjuk?
    NÁ: Nem tudjuk, honnan ered, és nagyon régóta használjuk.
    VJ: Az izé a szavak Jolly Jokere. Vannak, szavak, amiket elfelejtünk, de az izét sohasem…
    Más nyelvekben mi a megfelelője, és milyen nemű (ahol van neme)?
    angolul, német, francia, olasz…

    kitérő:
    BJ írta: „Mert ami nem jut eszünkbe szó, azt ritkán használjuk.”
    NÁ: hasonló: „Aki a portán van srác, azt jól ismerem.”

2020. június 10.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200610.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Kulcsár Dalma
    [Korábban már volt ugyanez: 20.06.03 / 18:10 – tévedésből újra megválaszolták.]

Előzmény: ?? – (vegyes hangrendű szavak toldalékolása)

KD: a tankönyvekben valóban az van, hogy a vegyes hangrendűekhez általában mély hangrendű toldalékot kapnak.

Ennek kapcsán a tanár urak hosszan kifejtették, hogy hogy is van ez.

[• Ma is tanultam valamit:

NÁ: Hüvelykujjszabály = "a könyvön gyorsan végighúzom a hüvelykujjam, és könnyen megtalálom a szabályt"

(én máshogy tudtam, de ez most mindegy)

• Mulatságos pillanat:

NÁ: „Én a húsvétet (sic!) már egy szónak érzem, és nekem ... húsvéttól, húsvétot.” :-)

– BM]

a csak i/í-t tartalmazó tövek egy része magas, más része mély:

igék pl.:

– mély tövek: bír, ír, hív, vív, bízik, nyír, sír...

– magas tövek: hisz, visz, csíp, hint, illik, int...

főnevek pl.:

– mély: nyíl, híd, síp, sír, szíj, pír, lik, gyík, csík, sík, zsír...

– magas: csikk, cikk, klikk, sikk, pikk, hír...

melléknevek pl.:

– mély: víg, sík, híg...

– magas: illír, szír...

szív: főnévként magas, igeként mély;

ír: ez háromjelentésű: 1. ők írnak, 2. jönnek az írek, 3. (gyógy)ír: ingadozik: alapvetően gyógyírral, de sok a magas hangrendű találat is

a nyelvészeink szerint igéknél mintha a magas toldalékolás lenne a gyakoribb, főnevek között viszont a mélyek vannak többen.

[a fenti példakupac ettől nem győzött meg… de lehet, hogy nem lett eléggé reprezentatív a gyűjteményem – BM]

"Talán egyszerűbb lenne azokat az egytagú i ~ í-t tartalmazó igéket

megjegyezni, amelyekhez magas magánhangzójú végződések fűződnek. Ezek

a következők: csíp, hint, hisz, int, nincs, sincs, visz; díszlik, hírlik, ihlik, illik, ízlik, sízik."

http://real-j.mtak.hu/6040/1/MagyarNyelvor_1973.pdf

(ld. cikk, p30: "Vegyes hangrendű igéink")

  • 15:10 Bíró Csaba
    [Korábban már volt ugyanez: 20.06.03 / 29:50 – tévedésből újra megválaszolták.]

Előzmény: ?? – Miből ered a szószátyár?

NÁ utánanézett a Történeti etimológiai szótárban:
a szótár szerint a szószatyor valószínűleg Vörösmarty tréfás „ráhallása” (a Csongor és Tündében)

[BM: a mostani etimológiai szótárban:
https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=d080a3bb-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e ]

BCS idéz egy idevonatkozó cikket
[tévedés, hogy Sütő József cikke, őt csak idézik a cikkben]

https://www.mozaik.info.hu/Homepage/pdf/folyoirat/Csengoszo_2012-3.pdf

"Szószatyor. A Csongor és Tünde 3. felvonásában olvastam: „Szószatyor! ne tátogass itt!” – mondja Csongor Balgának. Az összetétel szószátyár értelemben szerepel. Sütő József így ír e különös, népi zamatú kifejezésről: „Köztudomású, hogy a nagy költő nyelve a Csongor és Tündében a legkáprázatosabb s nyelvfantáziája itt a legjátékosabb. Vörösmarty is valószínűleg felfedezte a főleg hangzásbeli hasonlóságot a »szatyor« és az elhomályosult jelentésű »szátyár« között. Játékos kedve megalkotta az összetett szót. Az összetétel második tagjának világos jelentéstartalma, vaskos valóságot sugalló hangulati velejárója jobban megfelelt Vörösmarty költői céljának, mint a közönségesebbé halványult szátyár.” Valószínű, hogy a sor zeneisége is megkövetelte a változtatást; mennyivel könnyebb kiejtenünk azt a szót, hogy szószatyor, mint szószátyár.

Az összetételek gyűjteményének ismertetése (bár természetesen nem soroltuk fel mindet), és néhánynak részletesebb elemzése megvilágította előttünk Vörösmarty nyelvművészetének sajátosságait, merészségét, szuggesztív erejét. Költeményeit olvasva minden tizedik sorban felfedezhetünk egy-egy újabb és újabb szóösszetételt, ugyanazt a kifejezést a legritkább esetben használja még egyszer, szóalkotó készsége kifogyhatatlan. Sorolhatnánk és elemezhetnénk újra és újra összetett szavait, mindig találnánk bennük új érdekességet, szépséget, nagyszerűséget. Szóalkotó merészségét Kazinczytól tanulhatta, a sohase megalkuvó nyelvújítótól, de nála is sokkal tovább ment, mert „rájött arra, hogy a költő számára régi és új egyként abból a szempontból érdekes csupán: amennyiben kifejezőbb az egyik a másiknál.” (Bóka László) A felsorolt szóösszetételek alapján elképzelhető, de pontosan meg nem rajzolható az a végtelen belső költői világ, amely csak Vörösmarty tulajdona volt – a magyarság külső és belső világának története. Ugyanakkor bizonyos, hogy óriási nyelvteremtő erőt szabadított fel irodalmunkban az őt követő költői nemzedékek számára."

  • 18:20 Timaffy-Touko Lilla:

észrevétel ahhoz, hogy mi a kölcsönzési stratégia

Előzmény: 20.05.13 – (a latin szavak kölcsönzési stratégiája a magyarban)

A finnben t-vel vették át a latin szavakat [kommunikátió], [demokrátiá] stb.

A finnben persze nincs c! Úgyhogy nem csoda, hogy valami mást „találtak ki”.

NÁ: Latinban eredetileg minden t-t t-nek ejtettek (natio, evolutio), csak későbbi fejlemény, hogy c-sedett (a későbbi, vulgáris latinban);

németben is t, ha ott a hangsúly Demokratie [demokrá'tí], de Natio [náció]

        

  • 22:50 Tóthné Szalontay Anna:

Előzmény: 2020. március 11.

Kenesei István mondta: egyedül Országh László kapta meg a Brit Birodalom Rendje Parancsnoki Fokozata címet

helyesbítés: Medgyes Péter is megkapta (1999)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Medgyes_P%C3%A9ter

"a Brit Birodalom Rendje Parancsnoki Fokozata (Nagy-Britannia) (1999)"

https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gh_L%C3%A1szl%C3%B3

"Az angol királynő 1978 decemberében az angol nyelv és kultúra terjesztésében vállalt szerepéért – Magyarországról elsőként – neki adományozta a brit birodalmi lovagrend tiszteletbeli parancsnoka (Honorary Commander of the British Empire, C. B. E.) címet, melyet 1979. január 24-én vehetett át."

2. rész – Új kérdések:

  • 24:05 KL saját kérdése:

a kormánypropaganda apropóján:

Az angolban mire használják a liberal / liberal arts szót?

NÁ:

liberal arts / szabad művészetek

eredete:

az tartozik bele, ami nem teológiai és nem orvosi képzés (csillagászat, zene, mindenféle...)

angliában kikopott, de amerikában szeretik használni

pl. liberal arts college

kb.: "közművelődési (kollégium)"

KL: az ókorban egész mást jelentett

a gyökere: ókorban az artes mesterséget jelentet (ahogy a görög techné is),

és azok a mesterségek voltak „liberales”, amelyeket szabad emberek művelhettek, „szabad emberhez méltó”
ezzel szemben pl. a kézművességet (pl. szövés-fonás, csupork készítése) szabad emberek nem csinálhatták, csak rabszolgák

(jezsuiták is indítottak ilyesmi (liberal arts) képzést a közelmúltban)

  • 29:50 István kérdezte KL-től a parkban:

Mi az a "nincs (/nincsenek)"?

ige? tagadószó? más időben/módban nincs ilyen: nem volt, nem lesz, nem lehet...

(erről is sok érdekességet hallhattunk a műsorban)

  • 43:20 Ágnes:

A bemondó tényleg úgy mondja a tévében az RTL Klub-ot, hogy "RTÁ Klub" [ertéáklub]?

Könnyen lehet, és ebben nincs is semmi meglepő – a tanár urak bővebb magyarázattal is szolgálnak a műsorban.

2020. június 17.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200617.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Bart Dániel:
    Előzmény: ?? régi adás – két különböző „szín” főnév (és hogy ezek a színlel, színészkedik szóban érdekes módon „összeolvadnak”)
    BD: van még egy jelentése a szín-nek: keveretlen, tiszta egynemű, pl. „tiszta színméz”, színtiszta, színarany, színhús
    NÁ: igen, de ez történetileg ugyanaz, mint a „color” jelentésű szín
    KL: én máshogy gondoltam, színe és visszája, színe java alapján a felszínig
    („a magyar ifjúság színe virága”)
    a „krémje” is a tej felszínén van… (vagy más szóval: a tejSZÍN” – ez is a „java”, és az van a tetején…)
  • 06:50 Lengyel Tamás:
    hajlamos vagyok az újságcímeket egyben, „egy szóként„ ejteni:
    „vettem egy Nőklapját” vagy „Pécégurut”
    ennek köze lehet ahhoz, hogy az újságcímek gyakran egyszavasak? vagy más oka van?
    NÁ: „van a Babits, a Kosztolányi meg a Tóthárpád”, vagy: „a Nagyimre”, „Thomasmann egyik regényét olvastuk”
    szerepet játszhat a név hossza, a név gyakorisága, az illető ismertsége…
  • 11:20 Lengyel Tamás:
    Előzmény: ?? – a csap nem többjelentésű szó, hanem két különböző szó (homonimák, vagyis azonos alakú szavak)
    LT-nek van ezzel kapcsolatos kérdése, de a nyelvészek annak apropóján hosszasan filozofálnak a kérdésről
  • 23:50 Keszthelyről:
    paradoxon:
    ellentétes szópárok:
            boldog – boldogtalan
            erős – erőtlen
            álmos – álmatlan (ácsi, már ez sem ellentét)
    az alábbiak miért nem ellentétesek?:
            csinos – csintalan
            szemes – szemtelen
            pofás – pofátlan
  • 29:40 Nagy Gabriella:
    a portugál nyelvben van egy „idegesítő” jelenség:
    a van ige múlt ideje ugyanaz, mint a megy ige múlt ideje
    (spanyolul is így van)
    ez hogy van, és miért van? hogy alakulhat ez ki egy nyelvben?
    szuppletivizmus

    NG: NIncs a nyelveknek olyan alapelvük, hogy az egyértelműségre törekednek?
    NÁ: Nincs.
    KL: Azért ez bonyolultabb, mert adná magát, hogy egy nyelvtől mint kommunikációs eszköztől alapvető elvárás, hogy egyértelmű legyen, amennyire lehet.

    [BM: Fontos, hogy nem a szavak szintjén kell vizsgálni, hanem a kontextus is számít, és így a kommunikáció során már jóval kevesebb a kétértelműség, a félreérthetőség.]
  • 43:20 Patak Bence:
    A régies megyen, leszen/lészen, vagyon igealakokról:
    PB: Ez általános végződés volt, vagy csak az igék szűkebb körére korlátozódott?
    (Ezeknek rövidebb alakja is van: megy/mén, lesz, van (volt))

    NÁ: nem tudjuk, de van olyan elmélet, hogy általános volt, és a T/3-as -nak/nek-ben is ez az -n van benne + a -k többes szám jele.
    De történhetett máshogy is, lehet, hogy tényleg csak szűkebb kört érintett E/3-ban, abból lett nak/nek, ami aztán szétterjedt a többi ige T/3-as alakjára…

    PB: A jő/jön és a múlt idejű lőn szavak végén is ugyanez az -n van-e?
    NÁ: igen, ide tartozik az is.
    Kieg.: és még két ige régies elbeszélő múltja:
    tesz: én tevék, te tevél, de ő tőn;
    hisz: A Károli-bibliában: ő hűn (‘hisz’)

    Apostolok Cselekedetei 8:13
    És Simon maga is hűn, és megkeresztelkedvén, Fileppel tarta; és látván, hogy jelek és nagy erők lesznek, álmélkodik vala.

    Apostolok Cselekedetei 13:12
    Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hűn, elálmélkodván az Úrnak tudományán.

    Apostolok Cselekedetei 18:8
    Krispus pedig, a zsinagógának feje hűn az Úrban egész házanépével egybe; a Korinthusbeliek közül is sokan hallván, hisznek vala, és megkeresztelkednek vala.

    [BM: ugyanabban a Biblia-szövegben a többes szám nem „hűnek” – ahogy NÁ mondta –, hanem „hivének”!]

2020. június 24.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200624.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:00 Kristóf Róbert:
    Előzmény:     20.05.20 – kartellezik, ezt sokan karteR-nek mondják
    az r/l hangváltozáshoz:
    fordítva is gyakran van ilyen, pl.: barter → bartel
    NÁ: reflektor → leflektor
    (KR téved, ez nem népi etimológia)
  • 02:45 Kristóf Róbert:
    hózentráger helyett ma: hózentróger
    NÁ: tévedés: az irodalmi németben valóban tragen –> träger, de a magyarba a svábból jött, ezért a tráger ejtés oké, illetve a tróger is egy német nyelvjárási ejtés, nem magyar "torzulás";
    ugyanígy a magyar sváb irodalmi németben schwäbisch, és van, ahol [svóbis] az ejtés
    vagy pl. wagner/vágner -> bognár
  • 06:10 Rudas Julianna:
    Előzmény: [?] a tus ötféle jelentése
    Honnan van az eltussolni ige?
    (a német vertuschenből)
  • 07:40 Patak Bence kérdéseinek (06.17.) folytatása:
    két kivétel, amikor az "egy" után többes szám van:
    egy francokat, egy fenéket
  • 11:00 Patak Bence:
    miért vannak tárgyesetben ezek a felkiáltások:
    egy francokat, egy fenéket, a nagy büdös túrót, egy frászt, egy fenét, egy nyavalyát,
    nem tudjuk, de a magyarban lehet a határozó tárgyesetben: sokat dolgozott, kicsit aludt
    nak/nek is van: a francnak fogok én odamenni, mi a fenének kellett ezt csinálni?
    hasonlóan rejtélyes toldalék: ba/be:
    hogy a francba, hogy a fenébe
    oka lehet: sokszor van ba/be végű határozónk: hiába, kölcsönbe, ízibe…
    –> hogy a csudába történhet, hogy a francba lehet ez?
  • 17:30 Patak Bence:
    személyes névmások ragos alakjai (benne, velem, engem, hozzám) között a vá/vé toldaléknak nincs ilyen személyragos alakja, nincs ‘énvé, tevé, önvé’ értelmű vém, véd, véje.
    KL: vannak még hasonlók: nincs gyanántam, képpenem, énül, énen stb.
  • 23:50 Góth Amália:
    túlspiLáz-ként hallja, de súlspiRáz-kéánt használja
    frusztrációként hallja, de flusztrációként használja
    mi erről a véleményük?

    NÁ: a karfiol fordítva van eredetileg, kalfior-nak „kéne” lenniei
    KL: a karalábé is fordítva van, kalarábé volna
  • 27:50 Juhász Gábor:
    Mi az a mál, ami a Zöldmál, Rókamál, Farkasmály, Mály helynevekben van?
    Dombot, domboldalt jelent
    (rokona a mell-nek)
  • 29:10 Zoé:
    Védőmaszk mellé azt írták, hogy „minden háztartásba eljuttatnak 2-2 maszkot”.
    „Félreértette”, lehet, hogy direkt. Az 1-1 (2-2, 3-3 stb.) azt szokta jelenteni, hogy mindenki, aki kap, az 1-et (2-t, 3-t…) kap, tehát n-szer annyit adnak.
    Ez speciális magyar megoldás, más nyelvekből most nem jut eszünkbe ilyen.
  • 34:00 anonim:
    a neveknek idegen nyelvekből magyarba való átírás módszerei
    – Írással foglalkozik a kérdés, ez nem vág a profilunkba – ugorjunk
  • 36:00 Jurenka Lili Csenge:
    gyakran hallom, hogy „idősebb tőlem” vagy „nagyobb tőlem” (nálam helyett)
  • 38:40 Jurenka Lili Csenge:
    „Elfogadható-e, ha egy igét rossz igekötővel használnak?”
    pl. besértődik, lepirít

    Ha valamit sok anyanyelvi beszélő használ, akkor az nyelvészetileg nem lehet „rossz”... Legfeljebb egyeseknek nem tetszik (de ez nem egyenlő azzal, hogy rossz, hibás, helytelen). Az, hogy valami viszonylag új dolog, még nem jelenti, hogy rossz. Minden szó (!), amit ma használunk, valamikor újdonság volt…

    KL: A Fb-csoportban is volt hasonló „panasz” arra, hogy rám ír, rád ír, ráír: erre is csak azt tudom mondani, hogy dicséretesen kreatív

    ld.:
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/3051940344860660/
    „    én rádírok 🤔 te rámírsz ☹️ ő rámír 😌
    mi rátokírunk     😝 ti ránkírtok 🤨 ők ránkírnak 😡
    no comment (és nektek?)”

És az említett komment Rákócziról:

ARCHIVUM RÁKÓCZIANUM. II. Rákóczi Ferencz levéltára;
Budapest, 1878. Kiadja: a M. T. Akadémia könyvkiadó-hivatala.
682. oldal:
"Alázatosan kérem Fölségedet, az Asszony elütt méltóztassék menteni Felséged: nem írtam neki, mert lengyelnek dictálni nem illik ezeket, s magam lengyel írásához most kezem s fejem igen rossz; félek én most tőle: lengyel pletykáért RÁM ÍRT, de elhallgattam."
https://books.google.hu/books?id=AdE0SeF4pDcC&pg=PA682&dq=%22r%C3%A1m+%C3%ADrt%22&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiH5pLB0d7pAhUHt4sKHQOeDewQ6AEIUTAF#v=onepage&q=%22r%C3%A1m%20%C3%ADrt%22&f=false

  • 43:30 Lakos Gábor:
    Egy példa arra, hogy a nyelv befolyásolja a gondolkodást:
    A „hányadik” angolul: hivatalosan nincs, nem-hivatalosan használják a hopw manyth (v. how manieth) kifejezést.
    https://en.wiktionary.org/wiki/how_manyth

    KL: Hasonló, hogy magyarul van „kik” kérdő névmás, sok más nyelven nincs, csak „ki”.

    LG: az oroszban nincs se határozott, se határozatlan névelő

2020. július 1.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200701.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Orsi:
    Kérése: foglalkozzunk a ciccegés jelenségével! (cöccö…)
    Itt milyen hangot ejtünk?
    Egy regényben hogyan írnánk le?
    Nem pontosan c-nek tűnik, hiszen nem kifelé fújjuk a levegőt.

    Így van, ez valami más.
    Van egyes nyelvekben hasonló hang (pl. afrikai nyelvekben, vö. Istenek a fejükre estek film), angolul tut-nak írják.

    használata:
    Lovak ösztökélése (vagy fékezése?), de az emberi párbeszédben enyhe rosszallás, részletesebben: rosszallás; elégedetlenkedés, bosszúság; hitetlenkedés („cöccö, hiszi a piszi”).
  • 10:00 Fekete Mihály:
    Mit jelent a helységnevek végén a -d hang?
    Nádasd, Sükösd, Borsod…
    NÁ: Ez egy régi kicsinyítő képző, pl. nádas+d
    Az Árpád személynév jelentése is ‘árpácska’
    KL: vannak fenntartásaim, sokszor a nyelvtörténészek bizonyos dolgokra rámondják, hogy kicsinyítő képző, amiről nem tudják, hogy mi volt a funkciója…
    helységnév esetén inkább az lehet a jelentése, hogy ‘ahol sok olyan van’, pl. Füred: olyan hely, ahol sok fürj van.
  • 13:20 András:
    Van-e -alom/elem képző? (pl. vigalom, unalom, kérelem, siralom, élelem)
    És -dalom/delem képző? (pl. fájdalom, irodalom, fejedelem, ijedelem, forradalom, uradalom)
    NÁ: Igen.
    KL: Talán az a kérdés, hogy ez nem egy d+alom/elem összetett képző-e?...

    van, ahol csak d képző van, ami néhol látható, pl. forrad > forradalom, ijed>ijedelem
  • 17:00 Wizner Balázs:
    Mit lehet tudni a -zat/zet képzőről?
    jollyjoker-képzőnek tűnik, mintha nem is lenne konkrét funkciója, néha nincs is különbség, pl. alak/alakzat
    igen, ebben van valami, ezek közül sokat a nyelvújítás során vezettek be…
    homlok/homlokzat
    franciában is van hasonló „hosszítás”: fass/fassade
    vszínű, hogy ez eredetileg egy képzőbokor:
    a végzet az vég+zet vagy vég > végez > vég(e)zet?
  • 19:50 Kvittner Pál:
    -nő végű szavak:
    a nőorvos más, mint az orvosnő,
    de a nőíró más, mint az írónő?...
    KL: a nőíró nekem nagyon furcsa, véletlenül sem használná...

[BM: pedig bizony, van ilyen, ld. gugli, pl.:
https://konyvesmagazin.hu/nagy/ban_zsofia_nok_gender_kanon_oktatas_kotelezo_olvasmanyok.html
„Mi a lényegi különbség számodra írónő és nőíró között? Ártatlan különbségnek tűnik, de fontos társadalmi, politikai és kulturális hátrányra utal.

Látszólag semmi, elvileg mindkettő ugyanazt jelenti – de mégsem. […] a magyar kultúrában az írónő kifejezésnek akarva-akaratlanul is pejoratív konnotációja van […] az író szerepét a miénkben is, kezdettől fogva, egészen a közelmúltig, per def férfi töltötte be, hiszen a nőkre rótt társadalmi nemi szerep – igen, a gender-szerep – nemigen adott lehetőséget arra, hogy valaki nőként jelenjen meg a férfiak számára gyakorlatilag kizárólagos szerepet biztosító irodalom vagy közélet porondján. […]

[…] a Schriftstellerin, écrivaine vagy woman/female writer kifejezések teljesen elfogadottak, sőt, egyenértékűek, nincs alternatívájuk, miként a magyarban, amely nagy variációs szabadságot biztosít abban, hogy valamit elő- vagy utótagként használjunk – s az alternatívák többnyire tartalmi különbségeket is hordoznak (pl. védőnő-nővédő, lakópark-parklakó, stb.).

Ebben a konkrét esetben (írónő-nőíró) akár azt is mondhatnánk, hogy nincs jelentésbeli különbség, és a magyart idegen nyelvként tanulónak nehéz is elmagyarázni, hogy mégis van, és ez a különbség nem csak stiláris.

Az írónő kifejezésnek többnyire leereszkedő, kvázi megengedő konnotációja van, amely hagyományosan azokra a nőkre vonatkozik, akik a „komoly” irodalmat művelő, professzionális írók (férfiak) mellett egyfajta alacsonyabbrendű(nek vélt) irodalmat művelnek, nem professzionális módon „írogatnak” (pl. ifjúsági irodalom, gyerekirodalom, naplók, receptes könyvek, neadjisten romantikus költemények, stb. – persze az, hogy ezek a magyar irodalmi kultúrában hagyományosan miért számítanak „alacsonyabbrendű” irodalomnak, az egy másik kérdés, sőt, probléma, ami a mai napig megoldásra/feloldásra vár). Ezért van az, hogy sok kortárs írónő/nőíró elutasítja a nemére való utalást, és azt kéri, hogy egyszerűen csak íróként hivatkozzanak rá (sőt, gyakran női antológiákban sem kívánnak szerepelni, nehogy, mint mondják, „gettósítsák” őket – de valójában a kettő közti minőségi különbségtételtől zárkóznak el). Tehát, az írónő nálunk történetileg-kulturálisan „terhelt” kifejezés, helyébe a nőíró lépett, mely kifejezésben az állítmány nem az, hogy az illető nő, hanem az, hogy író. Micsoda különbség...”

és korábban is volt, ld. értelmező szótár, ráadásul régies(!):
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/n-40903/noiro-418EF/
nőíró főnév (régies)
Irodalmi művek alkotásával hivatásszerűen foglalkozó nő; írónő.  Gyulai, több évvel ezelőtt, a Pesti Naplóban fejtegette a nőíróság kérdését. Fejtegetése tisztán lélektani volt, nem vonatkozott személyekre, még nem is csupán a magyar nőírókra szorítkozott. (Arany János)]

Nemrég volt téma a női író: 20.04.29 / 43:50

  • 24:00 Kvittner Pál:
    bizonyos kifejezések zavarják: kőgazdag, indiánnyár,
    „Az Önök toleráns felfogása szerint el kell fogadnunk az idegen (angol, német) kifejezések meghonosodását.”
    Na, ettől NÁ „bepöccent”, és elmondta, amit már sokszor. :-)
  • 31:20 Lengyel Tamás:
    a meg kötőszó használata
    „az Attila meg a Robi” – külföldi kolléga úgy tanulta, hogy ide „és” kell

    további példák: kutyák meg macskák, egész éjszaka énekelt meg táncolt…

    teljesen jó így, bár valóban kollokviális (beszélt nyelvi, társalgási), vagy még inkább informális, cégérre nem írnánk ki (*mosás meg tisztítás, *Kovács meg társa)
  • 37:00 Haász Gabriella:
    Sokszor jelen időben mondanak el múltban történt eseményeket.
    NÁ, igen, jó ez így, szokásos, a neve: presens historicum, vagyis „történelmi jelen”
    használati területek:
    – régi történet elbeszélése, élővé, átélhetővé, téve a sztorit
    – rendőrségi nyelvben eseménysorozat leírása, pl. jegyzőkönyvben, médiában
    – egyéb helyzetekben is, pl.: „tegnap a kocsmában odajön hozzám a Jani, és azt mondja…”
  • 42:10 Haász Gabriella:
    Péter és Pál elmentek ide-oda.
    Péter és Pál elment ide-oda.
    a lányom meg a férje holnap jönnek.
    a lányom meg a férje holnap jön.
  • 45:40 Ferenc:
    Egy riportban hallotta: „Ha működik az együttműködés a beteggel, akkor ez még működhet is."
    Sután hangzik, de ugye nem nyelvbotlás, hanem a működik ige többféle jelentéséről van szó?
    Igen, a működik több dolgot jelent, ezért ez nem is igazi szóismétlés.

2020. július 8.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200708.mp3

Mesterséges nyelvek, fiktív nyelvek (beszélgetés Horváth Csillával)

Beharangozó:

https://www.klubradio.hu/adasok/do-you-speak-quenya-sprechen-sie-klingon-113156


Do you speak Quenya? Sprechen Sie Klingon?

6/07/2020 18:32

Szokatlan témával jelentkezett a Szószátyár a július 8-i adásában, ezúttal a fikciós nyelvekről volt szó, elmerültünk Tolkien és a Star Trek univerzumában.

Kálmán László vendége Horváth Csilla – szociolingvisztikával és uralisztikával foglalkozó nyelvész – volt, akivel mesterséges nyelvekről beszélgettek. Mesterségek nyelvek közé tartozik például az eszperantó, de ezúttal a művészeti célból létrehozott mesterséges nyelvekről lesz szó, azon belül is olyan fikciós nyelvekről, melyek szépirodalmi vagy filmtörténeti univerzumokban élő képzeletbeli népcsoportok beszélnek.

Ezek közül a legismertebbek és legrégebbiek a quenya/kvenya – ez Tolkien világában a tündék egyik nyelve -, illetve a klingon, amit Marc Okrand alkotott meg a Star Trek-filmekhez.

Tolkien enciklopedikus mértékű kidolgozottsággal hozta létre a tündék egyik nyelvét a quenyát. J.R.R. Tolkiennek nyelvészprofesszorként minden háttértudása megvolt a nagyszabású feladathoz, ő az, aki elsőként alkotott nemcsak fikcionális egy: nyelvet, hanem komplett nyelvcsaládot is. Több tucat nyelvet teremtett, rettenetes alapossággal dolgozta ki a részleteket, a nyelvek egymáshoz való viszonyát, a nyelvek történetét, írásrendszereit, a szabályos hangmegfeleltetéseket; ezek nagyon komplex rendszerek. Az ő személyes kedvencei a tünde nyelvek voltak – de például törp nyelvet is kidolgozott -, de például a rohiroknak nem alkotott önálló nyelvet, hanem egy bizonyos óangol dialektust használt fel hozzá.

Tolkien minden akkoriban elsajátítható nyelvet megtanult az egyetemen, amit lehetett, finnül viszont nem tudott, mert nem fért hozzá, ezért az egyetemi könyvtárból szótárból kezdett finnül tanulni, a Kalevalát is forgatva hozzá. Végül ugyan finnül nem sikerült megtanulnia, de a Kalevala sok ötletet adott a történeteihez és a finn nyelv inspirálta a quenya nyelv létrehozásához.

Íme egy részlet az adásból.

A klingonok egy a Star Trek sci-fi sorozatban szereplő harcias humanoid faj, akik számára a becsület a legfontosabb, büszkék, hagyományőrzők, erősek – és két szívük van. Genetikai adottságuk, hogy nem ismerik a félelmet.

Eredetileg 1979-ben halandzsa szöveggel mutatták be a klingont az egyik Star Trek filmben, de 1984-ben már egy nyelvészt kértek fel, hogy alkossa meg annak lingvisztikai alapjait, hogy hitelesebb legyen a nézőknek, de úgy, hogy a klingonok erőszakossága is megmaradjon és a színészek is ki tudják ejteni a szavakat.

A klingon nyelv a valódi világban a "kockák" között lett különösen népszerű – ismerős lehet az Agymenők sorozatból, melyben több szereplő is profin beszél klingonul. Egy magára valamit adó valódi Star Trek-rajongó (trekkie) tud valamennyit klingonul, melynek saját szótára is van.

Pennsylvániában létezik Klingon Nyelvi Intézet, melynek célja a klingon népszerűsítése, ennek eredménye, hogy 2018 óta a Duolingo nyelvtanító programjában már elérhető a klingon nyelv is, mely így hangzik egy ír férfi előadásában, aki bemutatja a lakását a nézőknek.

Szószátyár

2020. július 8. szerda 19:00

Műsorvezető-szerkesztő: Kálmán László


Fb-csoport poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3156205337767493

2020. július 15.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200715.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • korrekció korábbi műsorhoz:
    természetesen vannak olyan nyelvek, amelyekben van a ki kérdőszónak többes száma, pl. spanyol, (új)görög
  • 01:30 Simon Balázs
    (Előzmény: ?) Egyre többször hallom a „nincs” helyett a „nem van”-t, pl.:
    „ez persze nem teljesen így van” / „ez persze nincs teljesen így”
  • 05:30 név nélkül:
    Előzmény:     2020. március 11.: Kenesei István mondta: egyedül Országh László kapta meg a Brit Birodalom Rendje Parancsnoki Fokozata címet
    Korrekció: 1990-ben dr. Háry Mária is megkapta
  • 06:40 Gabi:
    Előzmény:     2020. május 20. (a likvidák (l és r hang) nagyon hasonlít, könnyen keverődik, nevezhetők „félmássalhangzónak” is)
    a cseh nyelvben az r és az l nem mássalhangzónak van tekintve, hanem valami mgh. és msh. közötti hangnak (pl. zmrzlina)

2. rész – Új kérdések:

  • 14:55 Nemesbüki Mária:
    „még mielőtt rémhírnek nem nyilvánítják”
    így is jó lenne: „még mielőtt rémhírnek nyilvánítják”
  • 17:35 Nemesbüki Mária:
    helyesírási kérdés: vannak zöld-del kezdődő összetételek (zölberuházás, zöldpolitika), ez alapján a zöldmérnök is egybeírandó-e (illetve egybemondandó-e)
  • 24:35 Schantzl József:
    Mit jelent a „Bajazzók”? Kik azok?
  • 28:20 Turányi Edit:
    A határozók módosíthatók határozóval (nagyon hamar, enyhén legyezve), de van, amikor elmarad ez az -n rag, pl.:
    rettentő lassan, iszonyú gyorsan, borzasztó hosszan: ezek mintha melléknévvel kezdődnének (bár odatehető az -n rag is)
    de nincs: „kínos” lassan, „nevetséges” későn
    NÁ: eredendően nem is a határozókat, hanem már a melléknevet módosítjuk így, de ennek folytán persze az ezekből képzett határozókhoz is kapcsolódnak.
    még olyanok is vannak, amelyek már főnévvé lettek „visszanyesve”: rém rendes, iszonyat dühös lett
    34:00 KL: lesz majd ilyen kérdés, de ide kell vennünk, mert ugyanilyen:
    „folyamat” ‘folyamatosan’ értelemben; „gyors beveszem azt a gyógyszert”
    NÁ: talán ilyen lehet: kurva későn, marha kínos, sík hülye; KL: kutya hideg
  • 39:15 András:
    miért „kopaszon” és „taron”, ha a határozórag: -an/en lenne
    egyéb példák: vakon, gazdagon
  • 46:40 Báti Gabriella:
    Mi az -esz végződés? Gabesz stb.
    további példák: pálesz, kolesz, alkesz
    A kicsinyítő képzőkhöz hasonló végződés, a funkciója is „becéző”, meg a működésében is azt látjuk, hogy csakran csonkítja az eredeti szót (Gab’+esz, pál’+esz)
    KL: gyanús, hogy a jiddisből jön, mint pl. córesz, gajdesz

2020. július 22.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200722.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:00
    Népetimológia


NÁ: „futógróf” (fotográfus) (talán Gárdonyi írja)

KL: tubarózsa (latin tuberose)


Sokan küldtek népetimológiára ötletet, kevés igazán jó van köztük:

01:25 Vezér Judit:

Dombóváron a Tupperware márka: „Tuppervári”

(NÁ: köze lehet ahhoz, hogy dombóvári…)

  • 02:25 Szász Judit

"idősebb nálam" vs. "idősebb tőlem"

(vagyis összehasonlításban -tól/től, amikor a standardban -nál/nél)
ez a keletmagyar regionális standard (művelt embereknél is)

Ismerősei közti „felmérés” alapján:

Szatmár és Székelyföld: „nálam”,
Nyírség: „tőlem”
(de ez persze még csak „anekdotikus” információ, hiszen csak 1-2 példa az alapja)

mi a különbség: nálam nélkül és nélkülem? – stilisztikai különbség, és a nálam nélkül régebbi (de ez a két dolog sokszor együtt jár)

a nálam nélkül német hatás? – nem, mert akkor „engem nélkül” lenne


KL: érdekes, hogy ez miből jön, vannak más hasonlók is, amikor névutóból és/vagy esetragból kettő is van, pl.: bennünket

07:40 Harsai Ilona:

Előzmény: [?] a tus ötféle jelentése

a tus két jelentéséről ír, a Ballagi szótárban a tusnak van egy szerszám elentése is

08:50 K. Gyuri:

Előzmény: ?? – a csap nem többjelentésű szó, hanem két különböző szó (homonimák, vagyis azonos alakú szavak)

KGY: mi a helyzet a húgy szóval, amely vizelet és csillag jelentéssel is bír?

NÁ: ez is homonímia
KGY: alapszóincsbeli szavak, így mindkettő finnugor gyökerű lehet.
KL: Igen, valóban mindkettő finnugor (ráadásul uráli, vagyis a legrégebbi réteg)
KGY: a pisi és a pislákol is ilyen közeli rokonok?
KL: Nem, már a két húgy között sincs kapcsolat, és a pisi/pislákol-nak sincs köze ezekhez.
sőt a hunyorognak sincs ehhez köze (pedig az is finnugor eredetű)
lehet, hogy húgy-nak a ‘csillag’ jelentése épp azért szorult vissza, mert a másik jelentés rávetült (ez nevezhetjük „eufemizmus”-nak, vagyis kerülünk egy kellemetlen kifejezést)
NÁ: hasonló jelenség: a faszol (‘vételez’) ige (németből: fassen)
„fiúk, faszoljatok labdákat, és megyünk az udvarra”

Hogy győzhető meg erről egy meggyőzhető kételkedő?

Tudományos érvekkel lehet meggyőzni, ehhez persze el kell olvasni a tudományos könyvekben az általános elméleti alapokat, és az adott szóra vonatkozó tudásunkat.
– Persze aki nem szeretné nyelvésszé képezni magát, az talán jobb, ha elhiszi a nyelvészeknek, hogy mit mond a nyelvészet.

Hasonlat: ha valaki kételkedik abban, hogy a Badacsony egy kialudt tűzhányó, akkor megtanulhatja, hogy mik a vulkanikus helyek jellemzői, illetve megvizsgálhatja, hogy az adott hegy eleget tesz-e ezeknek a kitériumoknak – vagy elhiheti a geológusoknak.

  • 17:10 K. Gyuri:

ellipszis, hiperbola, parabola:
három kúpszelet, avagy három görbe – de a szónoklattanban is használják e szavakat.
ez véletlen? van magyarázat? mi a története?

van egymáshoz közük, de nem a matematikaiból jön a retorikai, és nem is a retorikaiból jön a matematikai, hanem közös a gyökerük:

• a görög szavak eredeti jelentése:

ellipszis: ‘hiányos, kihagyás’
hiperbola: ‘fölévetés, túllövés’
parabola: ‘szembevetés’

• matematika:
a pitagóreusoktól származó fogalmak, a görbék a definíciójukból fakadóan egy négyzet és egy szakasz viszonyáról vannak elnevezve:
– ellipszis: amikor kisebb az egyik, mint a másik / vö.: Wikipédia: Ellipszis (B2 < 4AC)
– hiperbola: amikor nagyobb az egyik, mint a másik / vö.: Wikipédia: Hiberbola (B2 > 4AC)
– parabola: amikor egyforma a kettő / vö.: Wikipédia: Parabola (B2 = 4AC)

„Ellipszis, hiperbola, és parabola” (pdf)

a kúpszeletek leírása:

– ellipszis: ha egy kúpfelületet egy olyan síkkal metsszük, amely nem metszi a kúp alaplapját (és nem is párhuzamos azzal), a metszésvonal ellipszis lesz.

– hiperbola: úgy jönnek létre, hogy a végtelen kettős kúpot (forgáskúpot) metsző sík mindkét félkúpot metszi (a síknak a kúp tengelyével bezárt szöge kisebb, mint a kúp félnyílásszöge és a metsző síkra nem illeszkedik a kúp csúcsa).

– parabola: egy kúpszelet, amit úgy kaphatunk, ha a körkúp-felületet egy, a kúp alkotójával párhuzamos síkkal metsszük.

a görbék definíciója:

– ellipszis: azon pontok mértani helye egy síkon, amelyekre igaz, hogy a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó.

– hiperbola: azon pontok halmaza, melyeknek két rögzített ponttól (fókusz- vagy gyújtópontoktól) való távolságának különbségének abszolút értéke állandó.

parabola: azoknak az ellipsziseknek a határesete, melyeknek egyik fókuszpontja rögzített, a másik fókuszt pedig tetszőleges távolságba mozdítjuk el. Ebben az értelemben parabola ellipszisként fogható fel, melynek egyik fókusza a végtelenben van.


– retorika:
ellipszis: Géza csirkét vett, Mari halat
hiperbola: „Szörnyű tragédia történt: elvesztettem a golyóstollamat.”

parabola: „tanmese, hasonlat”

[BM: érdekes egybeesés, hogy a matematikai parabola görbe szerepel a parabolatükörben (vö. parabolaantenna), és a ‘tanmese’ jelentésű parabola is egyfajta „tükröt” állít az embernek]

KL: az idegen nyelvben a „három pont” írásjelet (...) is ellipszisnek hívják (hiszen ott kihagyunk valamit)

  • 22:05 K. Gyuri (és mások is):

Előzmény: [?] a túró használata a trágár beszéd majdnem-szalonképes fajtáiban

pl. „egy nagy túrót”
KL: azt mondtuk, hoyg a közös lónak túros a háta szólás közrejátszhatott, de ezt nem állítottuk határozottan, csak egy hipotézis.

lehet más eredete is, sőt, sokszor több eredete is lehet etgy-egy kifejezésnek, mert sokan belehallanak ezt-azt, és akár még módosítják is kicsit ennek hatására (vö. a közös ló túros háta is gyakran túróssá válik)
NÁ: további gondolatok ugyanehhez: a túró egy igénytelen, olcsó, alacsony tápértékű tejtermék az élelmiszerke között, alacsony rangú, melléktermék
egy hallgatónk a lótúrót hallja bele

  • 24:55 Némethi Gábor:

Egy fotón egy gepárd vadászik, és az a címe, hogy Gepárdvadászat.

– Intermezzó: KL: „egy gepárd vadászik, és egy antilopot vaádsz éppen le” – érdekes példa, amikor egy ikes ige tárggyal elveszíti az ik-et; ld. előzmény: 2020. április 15. –

Fb-csoport-poszt: 2020.05.16: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3012239885497373

„A Qubit mutatta be a 'BigPicture Natural World Photography Competition' győzteseit. A 'Szárazföldi vadvilág' kategória első helyezettje lett ez a kép, melynek aláírása:

Gepárdvadászat – Masai Mara Nemzeti Park, Kenya – Fotó: Liú Yì

A kép fantasztikus (csakúgy, mint a többi – https://bit.ly/2y4v5xw), de megakadtam a címnél, hiszen a képen egy vadászó gepárd és/vagy antilopvadászat látható...

...vagy túl szigorú vagyok?”

NÁ: A vonzatkerettől függ: a nemtárgyas igékből könnyen lehet alanyos összetételt csinálni, pl. madárcsicsergés

KL: Igen, a hangadásigék (gyereksírás) mind ilyenek, de nem minden tárgyatlan igével lehet.
KL: Jogos a bírálat, ez hülye címadás, „rosszul van magyarul mondva”
Szilágyi N. Sándor: kellemetlen következménnyel járó igék: kígyómarás, szúnyogcsípés, torokfájás, vulkánkitörés;

KL: Nevezné-e valaki az időseknek fenntartott vásárlási idősávot „idősvásárlás”-nak, „öregvásárlás”-nak? Nem.
A jogi nyelvben van fogolyszökés, amely furcsán hangzik, nyilván művileg alkották, talán nem is túl jó nyelvérzékkel…;
NÁ: Tehát összegezve a Gepárdvadászat itt azért furcsa, mert a szokások miatt tárgyas összetételnek értelmezzük

Mint a fenti Facebook-poszt alatt kiderült, az egész félre(??)fordítás mögött az angol eredeti állhat: "Cheetah Hunting in Maasai Mara"

idézetek, véleménye a Fb-poszt alól:

„az angol cím, Cheetah Hunting in Maasai Mara eléggé igénytelen, átgondolatlan magyarra fordítása, sőt ferdítése. a gepárdvadászat azt jelenti, hogy valakik gepárdra mennek.”

„német-angol forrásból:

Terrestrial Wildlife: "Cheetah Hunting in Maasai Mara" ("Gepard jagt* im Maasai Mara"), Maasai Mara Nationalpark, Kenia

*gepárd vadászik”

„Bár "szituáció-független" fordításban a 'Cheetah Hunting' gepárdvadászatot jelent, az angol mindennapi nyelvben gyakran gyakorta hagyják el a létigét”

„Nem lehet, hogy azt IS jelenti?

Az antilopvadászat nem igazán volna jó cím, hiszen az nyilván embervadászra utalna. (Legalábbis elsőre.)

Vagyis Antilopra vadászó gepárd adná vissza, amit látni lehet.

De az meg cím?”

„egyrészt az angol címet látva igazad lehet,

bár másrészt: nem gondolnám, hogy aki lefordítja, az nem érzi, hogy ez elvileg mást jelentene, és nem direkt rakja bele mégis, poénból... (akár ezzel a "csavarral" utalva a képen látható "csavarra" is...)

fene tudja.

persze ha jobb (vagy legalább összetettebb), mint az eredeti, akkor lehet, hogy "nem jó" a fordítás... 🙂 (vö. a szokásos példákkal: Micimackó, Férdibéni…))”

  • 31:50 Fekete Mihály:

„pedig”
„Pedig ezt nekem tudnom kéne”, „én pedig nem voltam ott”, „pedig azt gondoltam”, „pedig jó idő volt”
mit jelent az, hogy pedig?

KL: két fajta pedig van, kétféle jelentés, két különféle használattal:

  1. ellentétes kötőszó a tagmondat elején, ‘annak ellenére, hogy’ („elmentünk sétálni, pedig esett az eső”
    ezzel nem szoktuk a mondatot kezdeni (kivéve, ha az előző tagmondat el van elliptálva: „Pedig milyen szép lett volna!”)
  2. nem a tagmondat elején van, hanem az második helyen van:

„én pedig azt gondolom”: a jelentése az „és”-hez hasonlít, de „másodikhelyes”. az „és” nem másodikhelyes, de a „meg” igen, az jobban hasonlít a pedig-hez

a régies nyelvben, Károli-bibliában ilyen az „azért”:
„vett azért Izsák három bárányt”

„Izsák azért három bárányt vett”

„három bárányt vett azért Izsák”

  • 38:15 Kovács László:

A szabad ige(?) múlt ideje az-e, hogy „szabadott”, a feltételes módja „szabadna”, a múlt idejű feltételes módja „szabadott volna”, kötő módja „szabadjon megjegyeznem”?

KL: nyilván igen, hiszen használják, jobb kérdés, hogy egyátalán ige-e (hiszen persze nem abból jön, hanem egy melléknévből

NÁ: viszonylag új jelenség, az utóbbi 100-200 évből

  • 41:40 Cseh Kálmán:

Mijét fogják meg annak, akinek elkapják a grabancát?
KL: A gallérját.

  • 42:30

Előzmény: Rétság szavunk eredete
miért nem RétSÉG?

dombot jelent, pl. Ság-hegy, Ipolyság

ez tehát nem illeszkedés, hanem összetétel (narancsléből sem lesz narancslá)

44:10 Jókai Péter Rozmaring:

„Le kellene vágni a bokrot, mert nem látszik tőle semmi.”

nem „ettől” kellene bele, hisen nem személy? de „ettől”-lel meg rosszul hangzik.

ez tévhit, a személyes névmás nem csak személyre vonatkozhat

„ne egyél az eperből, mert kiütést kapsz tőle”

„egy tál dödölle, ettél belőle”

sajnos a személyes névmásnak megtévesztő a neve (és ha az iskolában azt tanítják, hogy csak személyre vonatkozhat, akkor hülyeséget tanítanak).

Nyest-cikk: https://www.nyest.hu/hirek/szemelyes-nevmast-br-miert-hasznalnak-targy-megjelolesere

  • 47:30 Hetényi Zsuzsa:

A „beadandó”: érdekes, hogy ezt az eszközt használják főnévvé állandósuló melléknévi igenevek megalkotására.

Ez produktív? A gyógyszer „beveendő” lesz? a háziolvasmány „elolvasandó” lesz?

Vannak még ilyenek?:

NÁ: Tisztelendő, teendő, jövendő.

https://rimszotar.poet.hu/keres.php?szo=and%F3&rimkeplet=&szofaj=1
https://rimszotar.poet.hu/keres.php?szo=end%F5&rimkeplet=&szofaj=1
diktandó (rég 'tollbamondás'), fizetendő, halandó, házasulandó, közlendő, osztandó, szorzandó

2020. július 29.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200729.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:00 Rétlaki Márton (magyartanár):

teljes hasonulás és részleges hasonulás

egyáltalán mik ezek? – ebben is megoszlanak a vélemények...

a nyelvtankönyvekben egész más definíció van, mint amiről eddig tudtunk...

(egyes tankönyvek szerint a részleges h. = a képzés helye és a zöngésség szerinti hasonulás közül csak az egyik történik meg)

  • 09:15 Kálmán:

általam ismeretlen / számomra ismeretlen

  • 16:45 Poros András:

másabb

  • 20:55 Poros András:

"az egy 'dolog"

KL szerint a hangsúly áthelyezése az "egy"-ről egy vicc lehetett;

NÁ elmélete szerint a hangsúly jó helyen van, és ez az "az egy marhaság", "az egy butaság"

[SZÜNET]

  • 23:55 Geiger Luca:

libernyák, buzernyák: mi ez a "nyák" végződés?

  • 31:20 Attila:

Meddig utazhatunk vissza az időben, hogy még érthető legyen a magyar beszéd egy mai átlagember számára? Árpád nyelvét már nem értenénk?

  • 40:20 Boros Botond Attila:

Értem, érzem, érem, elérem, -ért végződés

understand / verstehen stb.

  • 46:55 Simonyi Balázs

A várandós nő jelzős szerkezetnek van-e értelme?

2020. augusztus 5. (– valószínűleg ez volt adásban)

ISMÉTLÉS: 2019. szeptember 18. – VakerMore honlap, kárpáti cigány nyelvváltozatok (beszélgetés Bodnár Zsuzsával)

2020. augusztus 5. (– ez szerepel az archívumban)

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200805.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Zsuzsa:

színek neve a különféle nyelvekben

a japánban régen volt egy szó a kékre és a zöldre ("kékeszöldre"), de egyszer elkezdtek külön szót használni a zöldre, akkor lett a régi szó jelentése 'kék'.

NÁ: az ógörögben is egy szó volt a kékre és a zöldre

a kék más nyelvekben is gubancos, pl.

orosz: 'égszerű'

olasz: azurro (egy festék neve)

(mert latinban sem volt, igy nem volt honnan örökölni)

  • 04:25 Kis Ádám:

hangrendileg rendhagyó, mélyhangrendű toldalékot vonzó szó: cél

(továbbiak: héj, derék)

ezek történetéről különféle elméletek vannak,

a veláris i korábbi létezése is kérdéses

olvasnivaló:

Kis Tamás: A veláris i a magyarban

http://mnytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/velari.pdf
"A magyar hangtörténetirás egyik nagy mitosza (vagy inkább széles körben

elterjedt tévhite) annak feltevése, hogy az ősmagyar (de akár még az ómagyar) korban beszélt magyar nyelv hangrendszere tartalmazta a veláris i hangot. Írásomban amellett szeretnék érvelni, hogy ez nem több hiedelemnél, és azok a jelenségek, amelyek alapján a veláris i magyar nyelvbeli meglétét feltételezik, e hang feltevése nélkül is megmagyarázhatók."

  • 07:40 Kis Ádám

Előzmény: latinból átvett szavak

azt mondtuk: a szláv nyelvekben általában úgy megy, mint a magyarban (-cia)

KÁ: vannak oroszul -tia/tyia végű latinos szavak, pl.: демократия [demokrátyijá], гарантия [gárántyijá], дипломатия [diplomátyijá], бюрократия [bjurokrátyijá] stb., de a legtöbb ilyen szó c-vel van.

NÁ: németben is van pl. Demokratie [demokrátí]

  • 09:55 Fodor Andrea:

Előzmény: indoeurópai nyelvekről szóló adásban:

Elhangzott: p->f változásból nagyon sok van (pater->Vater)

(zöngésen ugyanígy)

Ellenkező irányt viszont nem ismerünk.

FA: Az ukrán nyelvben pl. Filip->Pilip

ez nem mond ellent: mi nyelven belüli változásról beszéltünk, ez az ukrán jelenség más: itt a beérkező idegen szavakban cseréltek le olyan hangot, amelyet nem használtak.

NÁ: további példák az f->b helyettesítésre kölcsönszavak esetében

  • 14:25 Borbély Andor:

Előzmény: volt szó a létigék különböző alakú töveiről (lenni/van)

ennek apropóján a kérdés:

BA: mi az, hogy "vanni van"? helyes? helyes, hiszen mondják. De kizárólag ebben a szerkezetben él.

Nyest-cikk: https://www.nyest.hu/hirek/vanni-es-vejszn-a-ket-fantom

  • 16:40 Borbély Andor:

Előzmény: volt házi feladat, hogy minél többjelentésű szót keresni

BA: Az aspektus szónak 6 jelentése van az idegen szavak szótárában.

Köszönjük, megnézzük.

  • 17:40 Kis Ádám:

előzmény: 2020.06.10 a nincs-csel kapcsolatos kérdés volt.

KL mondta akkor: a világ nyelveiben ez nem különleges, sokszor a tagadószó összenő egyes igealakokkal, pl. az oroszban is van ilyen.

KÁ: valóban, de ebből az oroszban csak négy van:

lenni, adni, élni, inni (ezek formailag speciálisak: rövidek, egy szótagúak);

ez a megoldás csak választható (tehát lehet külön is mondani),

és érdekesség, hogy ez nőnemben nem működik.

  • 21:45 több hallgató írta ugyanehhez az adáshoz:

elhangzott, hogy szomszéd szláv nyelvekben is van hasonló, nyemá (='nincs neki') stb. hasonló értelemben, és az nem ugyanaz az ige.

KL: ez igaz, de ott a birtoklásige egyben a létige is, amikor 'van neki' értelemben használjuk

NÁ: franciában is van hasonló

KL: spanyolban is van hasonló, katalánban is...

  • 24:05 Pöltényi Márk

Előzmény: népetimológia/népi etimológia

azt hitte, hogy a sematikus regény vagy film azt jelenti (sőt abból ered a szó), hogy 'SEMmi [érdekes] nincs benne'.

NÁ: logikus, hiszen ha a témából jön a tematikus, akkor a semmiből jön a tematikus...

PM: ez népi etimológia?

KL: tkp. az lenne (a népi etimológia működése valóban ez), de az az igazi népi etimológia, ha sokan érzik, gondolják hasonlóan.

Amíg csak egy ember, addig inkább csak "gyerekszáj" jelenség.

[KL és NÁ népetimológiát mond, de népi etimológiára gondol ld.:

Ld. Nyest-cikk: Népetimológia és népi etimológia

KL: hasonló: a lejtőt leejtő

NÁ: hasonló: "ideglenes megoldás", mert idegesiti az embert, hogy nincs rendesen elrendezve, hogy csak átmeneti

itt már egy nagyon kicsit módosultak is a formák a belehallott jelentésnek megfelelően, ezért ez már népetimológia lehetne – ha elterjedne, és nem egyedi gyerekszáj jelenség lenne.

  • 27:20 Szalánczi Mária:

rádióban mondták: XY régi munkahelye a Nemzeti Zenede volt

van festöde? festőde? vagy festede?

festöde | A magyar nyelv értelmező szótár

a zenede különlegessége, hogy a hasonló szavak általában igéből jönnek (óvoda, uszoda, iroda...), de a zene főnév; ennek a szokásos alakja "zenélde" lenne.

egy másik főnévből jövő példa, amely ráadásul hosszú ő-vel van irva (de szinte mindenki röviddel ejti, bizonyára a többi, igéből képzett szó mintájára): bölcsőde

ezek a da/de végű szavak nyelvújítási alakok, amelyek vagy elterjedtek, vagy nem, és ami elterjedt, az is kicsit furcsa; ez ma nem produktív

amikor a nyelvújításhoz felhasználták "intézménynévképzőnek", akkor már nem ugyanolyan érteleben használták, mint a régiek, és ráadásul nem is következetesen igéhez tették, hanem főnévhez is.

még egy: cukrászda

annak ellenére, hogy nem produktív a szó igazi értelmében, mégis vannak, akik felhasználják, pl. új keletű kivétel, szintén főnévvel: gombócda, kolbászda, "Ritter Perecde", sörözde, borozda, levesde, pizzázda, faloda, "Tornászda Szépségház" (fitnessterem), "X-Elde Lottózó és Dohányüzlet"...

  • 32:00 M. Jenő:

régi szó "vizaví"

a templommal vizaví van a plébánia

szembeszomszéd: leskelődik a vizaví

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/v-51E41/vizavi-54A56/
francia vis-à-vis (szó szerint 'arc az archoz', vagyis 'szemtől szembe', angol megfelelője 'face-to-face', másik francia verzió: face-à-face)

'ferdén szemben': srévizaví

srég g-vel lenne a németből, de a g sokszor leesik

srégen -> sréhen / sréen

a srévizaví-ban csak sré formában van, g nélkül

[BM: a Google tanúsága szerint nagyon sitkán, de azért előfordul g-vel is a srégvizaví is, viszonylag komoly, gondozott (sajtóbeli/irodalmi) szövegekben is, pl.:


https://ujszo.com/kozelet/kisvarosi-globalizacio-i
„A nagymamák már régen megtanították a kisunokákat, hogyan lehet villámgyorsan átszaladni a legforgalmasabb, legbeláthatatlanabb (szabályos parabola plusz két bekötő) kereszteződésen „srégvizaví”, hétmérföldes léptekkel, repedő szoknyával, kitörő cipősarokkal és százhuszonhárom egyenként negyvenkilós bevásárlószatyorral.”

https://www.centropa.org/hu/photo/molnar-istvan-es-batyja-gyorgy
„1946-ban augusztus huszonegyedikén délután (másnap, hogy huszadikán jött a forint) lementünk sétálni a korzóra, és ott jött velünk szemben a férjem, akinek evvel az asszonnyal srégvizaví volt üzlete a Nagymező utcában. „

http://terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=2204
„Ezt a mellszobrot, amely ma is ott áll az Illyés Gyula sétány sarkával srégvizavi, a Kőbányai Sörgyár Illyés Gyula Szocialista Brigádja ajándékozta Beregszász városának, és Szűrös Mátyás avatta fel ünnepélyes körülmények közepette.”

https://parameter.sk/rovat/paravelemeny/2010/03/12/ki-nez-minket-nagyobb-hulyenek
„Meg se várja, hogy a többiek ne nézzenek oda, a szemük láttára lép huszárral egyenesen, két bástyával (Štefanov mint az erény, Mikolaj pedig mint a szakmai hozzáértés bástyája) pedig srégvizaví. Nézzük, mit művel, ő pedig ártatlanul értetlen.”

https://irodalmiszemle.sk/2012/11/szaszi-zoltan-zimanko-es-a-varos-szive-regenyreszlet/
„Esetleg még olyankor, ha kedves, okos, bár olykor kissé makacs szíve választottját várta meg munka után, aki srégvizaví a szemközti intézményben volt alkalmazott, és kénytelen-kelletlen pénzkeresés céljából vagy nagy néha önmegvalósításként töltötte ott a napjait.”

http://nol.hu/belfold/lap-20080922-20080922-8-1171
„Az építész azt is elárulta, vajon miért épp itt vett ki lakást gróf Esterházy János. Nos, a bérház a Magyar Lovaregyleté volt, és srégvizavi akkor még ott állt az arisztokrácia találkahelye, a Nemzeti Kaszinó is. Ma már persze irtózatos irodamonstrum foglalja el a helyét.”

https://grimpix.blogspot.com/2019/06/
„Mindenesetre az ojjektummal szemben, túl a patakon, srégvizavi, magasodik a Vár (Cetate) hegy, amiről Orbán Balázsnak pont egy nagy semmit sikerült megtudni, de a román Wiki tudni véli, hogy egy XIII. századi várról (Zedecheu) kaphatta a nevét, ami nem tudni, pontosan hol állott.„

http://www.eredetimiep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5226:a-rohadek-fasiszta-esete-az-ostoba-zsido-val&catid=38:publicisztika&Itemid=60
„Az időpontra már pontosan sajnos nem emlékszem, csak arra, hogy volt egy időben egy jobboldali rendezvény a Kossuth téren, s egy baloldali a Károlyi szobornál. Kíváncsian álldogáltam a Kossuth téren, srégvizaví az Alkotmány utca sarkával, egy méretes vas lámpaoszlop mellett. Mi titkosszolgálati pasasok igen kedveljük, ha álldogálás közben van mögöttünk valami biztos pont, egy fal, vagy legalább egy oszlop, metróállomásokon pedig ez fokozottan így van.”

https://www.vampair.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=819
„Az XL8-at (LSA kategóriában Bristell a neve) a cseh BRM Aero gyártja, (nem összetévesztendő a Citius és Land Africa STOL gépeket gyártó portugálokkal) Kunovicében, az Evektor gyárával srégvizávi. A gépet alkotó elme Milan Bristela repülőmérnöké, aki egy bő évtizedet robotolt korábban a Let-nél, másikat az Evektornál gyártásvezetőként, az ő nevéhez kötődik a Dova Aircraft Skylark-ja, és nem keveset volt a CZAW-nál, így mindjárt érthető a dézsávű.”

http://belvaros.blogspot.com/2012/03/fioka-es-etil-2-ev-utan-ujra.html
„A 2 év felfüggesztettel jutalmazott bécsi kalandtúrát a jelek szerint kiheverte Etil és Fióka, újra lendületben, srégvizávi Tarlóssal, a főpolgármesteri hivatallal (Városház utca, a néhai Matáv néhai irodaházán)”

http://belvaros.blogspot.com/2013/06/sunyin-vecet-fotoztunk-moszkva-ter.html
„ismeretségi köréből senki nem volt hajlandó Pestről Budára jönni inni, úgyhogy egy hideg és latyakos nap szilánkosra törte a lábát a Győző utcában szomjúságtól űzve, srégvizávi az Artisjus székháza, Bródy, Jeszenszky és egyéb zeneipari élősködők székháza előtt.”

https://budapestis.wordpress.com/2010/02/25/corner-cafe-sarkikocsma/
„A Hattyúval szemben. Talpalatnyi ivó két asztallal, de nyáron kitelepülnek a zsebkendőnyi zöld közparkba, legálisan ihatunk az utcán.

Szal a Sarkikocsma, a Batthyány és a Hattyú utca egybefutásánál, srégvizávi a hírhedt Korcsma a Hattyúhoz nevű elfekvőtől.”

http://real-j.mtak.hu/1621/1/MAGYAROSAN_01.pdf
„ (Attól tartok, hogy ebböl a Nemzetiből is maholnap Nációnál lesz, ahogy fiatal íróink és tudósaink ajkán Central lett a Központi Kávéházból, mintha bizony Bécsben, akarom mondani: Wienben volna, s nem az Egyetemi Könyvtárral rézsút szemben, budapestiesen srégvizaví.)”

https://irodalmiszemle.sk/2012/11/szaszi-zoltan-zimanko-es-a-varos-szive-regenyreszlet/
„Esetleg még olyankor, ha kedves, okos, bár olykor kissé makacs szíve választottját várta meg munka után, aki srégvizaví a szemközti intézményben volt alkalmazott, és kénytelen-kelletlen pénzkeresés céljából vagy nagy néha önmegvalósításként töltötte ott a napjait.”

Érdekes megfigyelni, hogy magyarázólag rendunánsan hozzáteszi, hogy „szemközti”, bár az is lehet, hogy a srégvizaví-be ő már bele sem érti ezt, hanem azt csak ‘srégen’ jelentésben használja. – BM

Kérdésünk a hallgatókhoz: használja még valaki ezeket a szavakat?...

Fb-csoport-posztok a témához:

2020.07.29: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3225719507482742/
2020.09.27: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3410439845677373/

  • 35:45 Vilma:

mai duma: "teljesen idegállapotba voltam"

már az ideges szó is ilyen, mert az is csak azt jelentené eredetileg, hogy az illetőnek vannak idegei...

gyakori az ilyen rövidítés, amikor a lényegest kiemeljük azzal, hogy a lényegtelent elhagyjuk

(és tovább "fokozva": "tiszta ideg vagyok")

[BM: A széleskörű elterjedés eredete talán a Mónikashow:

Youtube: Mónika Show Csipkés Zoltán + Botos Ági
12:27

"tele vagyok ideggel...!"

ennek nyomán egy paródiában:

Showder Klub – Beliczai Balázs

https://rtl.hu/most/rtl2/showderklub/showder-klub-best-of-beliczai-balazs-1-resz

14:15

„Nem tehetek róla, Mónika, idegállapotba voltam!”

NÁ: pl. "az uram májas" (=májbeteg)

NÁ: "hát ez rettenetes, itt állapotok uralkodnak"

NÁ: hasonló példa:

"ez rettenetes! itt állapotok uralkodnak!"

NÁ: hasonló példa az angolban: a condition gyakran valamilyen (meg nem nevezett) betegséget jelent "he has a heart condition"

KL: "under the influence" = 'alkohol hatása'

DUI = drive under influence

  • 38:55 S. Éva:

Előzmény: [?] "vanni van", "aludni aludtam"

még cifrább: "bemenni be tudok", "énekelni fogok" (ugyanolyan dallammal)

hogyan lehetne ezt egy külföldinek elmagyarázni?...

NÁ: attól függ... (kor, műveltség, magyarnyelv-ismeret, ismeri a nyelvi szakkifejezéseket, mint igekötő, topik....)

  • 42:20 S. Éva:

Ne olvasd fel! / Fel ne olvasd!

Mi ezek között a különbség?...

Milyen szabály van erre? Hogy befolyásolja az igekötő?

  • 44:20 S. Éva:

mi az, amit még ehhez oda lehet tenni:

"El ne ess _nekem_!"

van ilyen máshol is, ún. dativus eticus ("erkölcsi részes eset")

miért "nekem"? mert 'kellemetlenül érint engem az esemény, fájdalmas számomra'

KL: jogos, hogy az "el ne ess"-ről ez jutott eszébe, mert annak amúgy is van egy érzelmi töltete, amihez még a "nekem" is hozzátartozhat

  • 47:35 Hardy Mihály

orvlövész, de orgyilkos és orgazda; orvul csinál valamit, de eloroz

a tő eredete: oru: török eredetű szó, 'tolvaj'

a nyelvújítók "rontották el", nem vették figyelembe, hogy nem kéne ott lennie annak a v-nek

hasonló kreálmányok: nedv, kedv

Nyest-cikkek:

2011. július 25. https://nyest.hu/hirek/hol-v-hol-nem-v
2014. május 7. https://nyest.hu/hirek/az-orvos-nem-lop

2020. augusztus 12.

ISMÉTLÉS: 2019. szeptember 25. – Szibériai nyelvcsaládok és a mongol (beszélgetés Horváth Csillával)

2020. augusztus 19.

ISMÉTLÉS: (–?–)

2020. augusztus 26.

ISMÉTLÉS: 2019. december 4. – Igazságügyi nyelvészet: Beszélgetés Ránki Sárával

2020. szeptember 2.

ISMÉTLÉS: 2020. január 22. – A modern nyelvészet Magyarországon: Beszélgetés Kiefer Ferenccel

2020. szeptember 9.

[nem volt műsor (technikai hiba), aztán a 13-ai „ismétlés” már lement,
majd a következő héten (09.16 és 09.20) ugyanaz ismét]

2020. szeptember 16.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200916.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:40 Judit:

Lukasenko/Lukasenka, Cihanovszkaja..., Belorusz/Belarusz

hogy írjuk? hogy mondjuk? (miért, hol, mióta?)

  • 07:50 Simándi Klára és mások:
    Előzmény: 20.07.01 / ?? – az “és” a formálisabb, a “meg” a bizalmasabb, beszélt nyelvibb
    Küldtek “ellenpéldákat”: Egy asszony meg a lánya, A tizedes meg a többiek
  • 09:40 Hetényi Zsuzsa, József és mások többen írták :
    Előzmény: ?? – zat/zet képző: azt mondtuk, hogy elvont főneveket képez
    szóvá tették: nem egészen így van… (karzat, lábazat, mennyezet, bohózat..)
    HZS: “szakszavasító képzőnek” tűnik – van, amire igaz (karzat), van, amire nem (végzet)
    József: összetettségre utal (hangzat, alakzat, tetőzet, kapuzat, végzet(?))
  • 14:40 Kis Ádám és mások:
    Előzmény: 20.07.01 / 10:00 – Füred eredete (fürj stb.)
    helyesbítés: az eredeti Füred valóban a fürjből jön, de későbbi helységnevek már létrejöttek, úgy hogy fürdőhelyet neveztek el
    NÁ: akkor ez népetiomológia

  • 17:30 Kati:
    Előzmény: ?? – népetimológia, népi etimológia

Az egyik leggyakoribb és legszebb népi etimológia: logó -> lógó

Új kérdések:

  • 19:00 Kulcsár Dalma:

a régi, mély (orosz "jerü"-szerű) i hang, pl.

nyit -> nyitok, híd -> hidak

csík -> csíkos, (amit igazolni látszik, hogy a románoknál Csík neve [csuk]

vajon ezen már túllépett-e a nyelvtudomány?

NÁ: ő nem lépett túl, továbbra is ez tanítja, de érdeklődéssel figyeli az újabb tanokat. egyelőre nincs elegendő érv a "régi" elmélet elvetéséhez, és az új elméletek elfogadásához sem.

KL: ld. még Kis Tamás veláris i

http://mnytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/velari.pdf

KL: állítólag kísérletekkel megvizsgálták, és máshogy mondjuk ezeket, akkor is, amikor nincs utána toldalék

  • 25:00 Szentirmai Karola:
    "sétafikál" – mi a fikál?

NÁ: latin képző, a végén az-l magyar toldalékkal

(kodifikál, pontifikál...)

eredetileg sétifikál volt (mert akkor még tudták, hogy a latin végződés valójában -ifikál), de aztán később a nép ajkán visszaalakult sétá-vá

milyen példák vannak még, amikor magyar tőhöz idegen (latin) végződés társul:

kitaláció, urizál, szilvórium, pipatórium

(vö. https://www.nyest.hu/hirek/ez-kitalacio )

NÁ: dorgatórium (BM: ez gondolom a dormitórium hatására, áthallásos poénból?)

nem új, már Cz–F-ben is:

http://mek.oszk.hu/cgi-bin9/czuczor2.cgi?szo=DORGAT%C3%93RIUM

komoly, meghonosodott idegen képző: ista/izmus, pl.: egyetemista, stb.

izál: ide tartozik? KL szerint nem, de lehet, hogy van még... mármint olyan, ami nem eleve így érkezett demokratizál, hanem magyarban raktuk hozzá...?

(-> házi feladat?)

Facebook-csoport-poszt:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3376148629106495/

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2197943726926997/

  • 29:30 Gyuri és Vermes György kérdése:

a "makranc" és a "házsárt" vajon létező szó-e?

(NÁ: hasonló vaják(os) )

vajákol igé

volt? makranckodik makrancol ige?

a házsárt a története:

házsártos = bajvívó: a német Hasart, ami francia hazard-ból (ami az arab kocka szóból jön)

magyar hazárd (-> hazardíroz, hazardőr – jé, ezek is idegen végződések :-) és nem latin, hanem német és francia.

vajon mi tettük mellé? nyilván nem)

angolban is vannak ilyenek:

incantation (ráéneklés, ráolvasás)

  • 35:30 Sós Mihály:

nem (lehet) tudni, látni, hallani, érezni

megismerni a kanászt

hány ilyen van? melyek ezek?

milyen szerkezetekben fordul elő? hogy jön ez létre?

érezni a szagát, hallani a zenét, innen nem látni semmit

érdekes: a tudni pozitívan nincs *tudni, hogy mi az ő múltja

de van: nem tudni

megismerni: az csak a népdalban van, mai szövegben furcsa, régies lenne

sejteni: NÁ-nak furcsa, KL-nek jó...

tagadással jobb...

KL: valami érzékelést, jelentenek, fejünkben lévő folyamat

látni ki puskázik

látni rajta, hogy puskázik

különböző mértékben jó, oka:

látni a falu tornyát,

a látni, ki puskázik, az az látom

mennyire személyes, mennyire cselekvés: minél személytelenebb, annál jobb

színházban: "itt nem lehet hallani, menjünk előre"?

"itt nem látni"? az jó...

a sejteni épp ezért kérdőjeles: az sokkal jobban kötődik a személyez, nem tud annyira objektív lenni, mint a látni/hallani/érezni

[Fb-csoport-poszt, amelyre a műsorbeli említés is alapult:
20.06.30: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/3135746216480072/

A műsor utáni Fb-csoport-poszt:
20.09.24: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3400595639995127/

a csoportbeli „termés”:
– találni: "..., találni még ilyeneket az országban..."

– találkozni: "Számtalanszor találkozni ilyennel."

– érteni: "Nem érteni, mit gügyög."

a megismerniből ihletet merítve:

– ismerni: "Nem ismerni olyan sikeres írót, aki pusztán egy komor szoba homályában bujkálva best-sellerek tárházával járult hozzá az emberiség fejlődéséhez."

– észrevenni: "A kocsányos bölöszke rejtőzködő életmódot folytat: ritkán venni észre a természetben"

az utóbbi szó apropóján igekötőseket is kerestünk az egyszerűbb igékből:

– rálátni: "Nézd, ott a házunk a túloldalon, innen is rálátni."

– belelátni: "Az emberbe nem látni bele"

– ellátni: "Innen a templom tornyából messzire ellátni."

– megérteni: "hihetetlenül magas épület, amiről nem érteni meg, kik és miért építették"

– rásimerni: "Olyan képre bukkant lomtalanítás közben, amin nem ismerni rá."

és egy kérdőjeles, amit még ízlelgetni kell, bár a "(meg)érteni" szinonimája, így érthető, hogy valamelyest működik:

– felfogni: ?"nem fogni fel, hogy miért nem"

– BM]

  • 42:40 Poros András:

nyunyóka

NÁ: más értelemben ismerte

KL: nem ismerte

meleg szubkultúráben hordoz jelentést

  • 45:00 dr. Rudas Julianna:

a felszólító mód érdekessége: olvasni > olvass, beszélni > beszélhess, de: aludni > aludhass mellett alhass is van. hogyhogy?

egyszerű: az alszik igének többféle töve van:

– alsz-ik, alsz-ol,

– alud-ni, alud-tam

– alv-ás
(sőt: al-va, al-tat)

és úgy alakult, hogy a ható igeképző két tővel is működik:

alhass, aludhass


hasonlók:

fekhet / feküdhet

nyughat / ma inkább csak: nyugodhat

ezek az ún. sz/d/v igék

(még egy példa: törekedni)

2020. szeptember 23.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200923.mp3

Hallgatói kérdések

  • 01:00 Kendefi Gábor:

Előzmény: „szakad az ég folyamat”
KG: „szép lassan”, „jó gyorsan”
NÁ: nem mindenhogy kombinálható, pl. „szép gyorsan” nincs
pl. volt régiesen: „nagy sietve”
„tök lassan”?..... (a tökéletesenből ered? talán…)

  • 04:15 Pierre Valin:
    Előzmény: a nem néha elhagyható: „itt tessék várakozni, amíg vissza jön a titkárnő / amíg vissza NEM jön a titkárnő”

    PV: ugyanilyen van a franciában is
    KL: nem ért egyet, nem pont ugyanolyan (de az eredete lehet hasonló)
    NÁ: olaszban is van hasonló, de az is más kicsit („most szebb, mint amilyen nem volt”)
  • 09:30 sokan reagáltak a srégen/sréhen/sréen / srévizaví/srévizavé / vizaví/vizavé témára
    (Előzmény:     2020. július 29.)
    Czető Ádám, Kulcsár Dalma, Lukács Nikolett, Frenkel Péter,


Fb-csoport-posztok:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3410439845677373/

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3225719507482742

  • 17:00 Szegi Ádám:
    miért ejtünk g-t az olyan szavak végén, mint snájdig, tüchtig, schlagfertig…?

  • 24:00 Blaskovics Ákos:

balatoni, pesti -> balatoniak, pestiek (hangtanilag nem indokolt, hiszen bulik, tinik, de ez nyitótő)

családnevek: Andrássyak, Erdődyek, Esterházyak

érdekes módon idegen nevekkel is tesznek így, főleg olasszal (itt sok az i végű), pl. Mediciek, bár ez jó e nélkül is: Medicik.

(Vajon más nyelvű, i végű tul.nevekkel is történhet ilyen? Nem annyira…)

máshogy működik, ha az a jelentése, hogy 'olyan típusú emberek, mint...'

"A 20. század első felén károlyik így-és-így gondolkoztak...." (vagyis 'a károlyihoz hasonló emberek')

"Az 50-es évek a mindeszentyk és rákosik kora volt”

(vagy „...adyk és kosztolányik…” – de: holnap jönnek a Kosztolányiak)

NÁ: amennyiben valóban melléknévképző, akkor ak/ek

KL: tovább szűkíteném: csak családneveknél meg az "embertípusnál" van így

ez az i-képzős mellékneveket érintő jelenség kicsit kiterjed a többi i végű melléknévre is, pl.: "milyen gagyiak vagytok", "milyen cikiek", "milyen sunyiak"

a beli-re is igaz: "a vizsgák szóbeliek" (melléknév), de: "mikor lesznek a szóbelik?" (főnév)

        

  • 32:00 Tóthné Paulo Edit:

zavarja a hibásnak vélt hangsúlyozás: "A 'viszont 'látásra!"

KL: "Aviszont látásra" (Dési János): ez egyfajta paródia, magánéleteben nyilván nem így használja

KL: ebben a kifejezésben a "látásra" elejét szinte mindenki megnyomja kicsit;

az igaz, hogy az adott műsorvezető kicsit máshogy mondja:

az "aviszont látásra" ejtés kicsit "fodrászos", "pincéres", és az adott műsorvezető valószínűleg azt akarja érzékeltetni, hogy ő itt a „kiszolgáló személyzet” (vö. „alá’szolgája”)

NÁ: érintőlegesen kapcsolódik: "amikor a kirándulásról hazaértem, akkor szörnyű állapotban voltunk: aruhám vizes volt, akalapom elszakadt, agyerkek nyafogtak..."

ez is egy érdekes dolog, de ez a felsorolás érzékeltetése miatt alakulhatott így

TPE: ő sosem teszi oda a határozott névelőt

ez is létező, nagyon sokan így mondják, de az eredetét illetően a névelős a „logikus”.

kapcsolódik:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2551922448195788

  • 37:30 H.N.:

"mindent IS", „mindent IS”

"az én gyerekem mindent IS eszik"

"ez a pelenka mindenhol IS folyik"

HM kifejezetten kismamacsoportokban olvasta, és szóban sosem hallotta

[BM: természetesen nemcsak kismamacsoportok nyelvezetére korlátozódik ez a téma, hanem tele van vele a net, elég rákeresni arra, hogy "mindent is" (és nemcsak a net, hanem szóban is sokszor használják, csak arra nehéz rákeresni... :-) ]

KL: ez egy tréfából származik, nagyon régről, 90-es években

„maga mindent tud? – mindent IS!”

[KL kégi karikatúrára is emlékszik, de sok helyen régi székelyviccnek tulajdonítják az eredetét…]

KL: már a háború előtt is voltak ilyenek, aztán lapangott, és most valóban reneszánsza van [sőt, túl is van tolva... – BM]

általában hangsúlyos, hogy kiemelje a paradox voltát, de néha már meg sem nyomják

NÁ: van hasonló jelenség, amikor az "is" fókuszképző, vagyis kiemeli

"Na, maga is jól néz ki."

"Na, ez a vonat is jó kényelmes."

[BM: nekem ez utóbbi nem tűnik ide kapcsolódónak, legfeljebb első pillantásra lehet hasonló]

[BM: még egy ilyen "über-túlzást" is találtam a gulgiban:

"Ez az app mindent is tud amit akartam és még jóval többet is."]

A „mindent is”/”mindenhez is” poén aktuális mémekben:

 

 

 

https://ujszo.com/velemeny/mindent-vissza-sot-mindent-is

https://24.hu/elet-stilus/2019/10/17/kelly-clarkson-enekles-late-night-show-karaoke/

az eredetéről, régi előfordulásokról a neten:

„Én székely viccben hallottam először:

Egy ember beszédbe elegyedik egy székellyel.

- Jól hallottam bátyám, hogy a székelyek mindent tudnak?

- Mindent IS.”

https://bagolymondja.hu/2017/12/13/is/

"Gondban van a székelyföldi falu agronómusa, odaszól a vén góbé Pistabának:

– Pistabá, jöjjön már, segítsen egy kicsit, hiszen maga mindenhez ért…

– Mindenhez is értek!"


vagy:

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20190626-ejjeliszekreny

"Mózsi bácsi jut eszembe a régi viccből. Elterjed, hogy Székelyföldön él egy öreg góbé, aki mindenhez ért. Interjút készít vele a televízió, és a riporter kérdi: Igaz-e, hogy mindenhez ért? Mire az öreg: „Mindenhez es.” "

(tegnap is találtam egy "szépre fogalmazottat", de most nem találom)

vagy:

2016: http://meheszklub.hu/index.php/topic,681.msg24861.html

"Rólad mindig az a klasszikus székely vicc jut eszembe, hogyaszongya:

Elterjed a hír, hogy Áron bácsi olyan ezermester, aki ehhez is, ahhoz is konyít egy kicsit, s mindent képes megoldani. Uborkaszezon van, a hírlap munkatársa felkeresi az öreget egy "kis színest" készíteni véle.

- Azt mondják a népek, hogy Áron bátyám valódi polihisztor, mindenhez ért. Valóban így van ez?

- No, kedves uram, ez így nem teljesen igaz! Én mindenhez es értek...!"

egy 2017-es cikkcím, amelyben minden magyarázat nélkül (tehát már közismertnek, közérthetőnek gondolva) használják:

https://formula.hu/.../retro-on-mindenhez-ert-mindenhez-is

"Retro – Ön mindenhez ért? Mindenhez is!"


(sokszor úgy szoktak rá hivatkozni, hogy "ahogy a régi székelyvicc mondja", persze ezek a viccek sem jelentenek „tiszta forrást”, hiszen egy-egy ilyen stílusú vicc könnyen legyártható, akár "kidolgozott", "hitelesnek" tűnő formában is)

egy másik hasonló tréfa (pl. tanár a dolgozatírás alatt, fenyegetőleg):

"Isten szeme mindent lát! Az enyém még többet!..."

(ez tényleg régi mondás)

Fb-csoport-posztok:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2775743275813703

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3410486699006021/

és egy példa egy Szószátyár-poszt szövegében:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1603756039679105/

Egy-két érdekes, régi szöveg amely látszólag ilyen, bár fene tudja, furcsa lenne…:

Jókai: Az arany ember
http://mek.oszk.hu/00700/00798/html/jokai8.htm
„Ez a pattogtatott kukorica igen népszerű eledel itt Magyarországon, s úgy hiszem, nálunk senkinek sem kell azt hosszasan magyarázni, hogy milyen; a New York-i világipartárlaton azonban nehány év előtt aranyérmet adtak annak a jenkinek, aki Amerikában a pattogtatott kukoricakészítést fölfedezte. Ezek az amerikaiak mindent is kitalálnak! Áldott jó eledel. Az ember igen jóízűt ehetik belőle, anélkül, hogy valaha jóllaknék vele; mert mire eleget evett belőle, már akkorra megint megéhezett.”

https://mek.oszk.hu/05500/05514/html/lapok/fiesco.htm
[Kassa, 1837.] Febr[uár]. 16. Lendvay Márton jutalmára előszer adatott Fiesco. Schiller után Nagy Ignácz. E' remek művel valóban szellemi estet igért a' jutalmazott pártfogóinak, 's ennek teljesitésére részérül mindent is elkövetett, mi tehetségében állott, – de igen sajnos, hogy valahányszor jutalomjáték jön szinpadunkra, szinészeink, sőt maga az igazgatóság is, oly kevés figyelmet forditnak annak sikerülésére – valjon nem egynemüleg osztoznak e' a' közmegelégülés megnyerésében? 's valjon nem egynemüleg tartoznak megnyerni azt? Lendvay – a' czimszerepben – mükedve a közvárakozásnak megfelelt, valamint Verrina – Tóth – a' rendithetetlen hazafit, a' szomorodott atyát jelesen adá – Magda Luiza – Verina leánya – remény virágot nyujtott, hogy a' tökélyesedés pontját tőle a' természet el nem zárta. – Imperiali grófné (Komlóssyné assz[ony].) körén tul volt. – Déryné assz[ony]. (Fiesco' neje) bár szerepének megfelelt, de még is inkább látnók őt Imperiali grófnénak. [...]

https://www.arcanum.hu/.../xix-fejezet-medvesi-ezsaias-9D3/

Jókai Mór: A tengerszemű hölgy (1889)

"– De nem az volt nálam az ok. Hanem, hogy olyan helyzetbe jutottam, melyben szükségem van a tőkepénzem feletti szabad rendelkezésre.

– Kitaláljam az okát? Megint valami szerencsétlenség történt! Elvesztettük a szívünket ismét?

Erzsike eltakarta a piruló arcát a selyemfátyollal.

– Ej, hogy ön mindent is kitalál rögtön. De jó volna vallató bírónak!

– Nohát ez nagyon természetes. Kegyed még olyan fiatal!

– Már jól túl vagyok a harmincon.

– Csak négy évvel. Jól tudom; ott voltam a keresztelőjén. Tehát ismét feltalálta kegyed az ideálját?

– Ezúttal szentül hiszem, hogy feltaláltam."

https://mek.oszk.hu/01100/01101/html/01.htm

Tompa Mihály: FALUSI KÉP (1856)

"...

A jó asszonyt cirógatván kezeik:

Édes anyám-, nagyanyámnak nevezik,

Azt rég hallá, most hallja ezt először,

S nagy az érzés, mely szivéből előtör.

Körűlöttök beh mindent is elkövet!

Jár-kél, tesz-vesz, alig leli helyöket;

Oh, amit lát, szemének csak szokatlan...

A sziv édest, vele-rokont lel abban.

..."

https://mek.oszk.hu/03100/03104/html/mhk2b01.htm

HERMAN OTTÓ: A MAGYAR HALÁSZAT KÖNYVE (1887)

"Ettől a típusztól lényegesen elüt a székely halászember. Nemcsak hogy hirét tudja a "halak királyának", melynek gyémántos korona csillog a fején, mely az Olt folyónak örvényeiben tanyáz, természetes, ama vadregényes szorosban, mely Felső- és Alsó-Rákos közt fekszik. A halak királya akkora, hogy az embert csak úgy elnyeli; de a székely halász nemcsak ezt tudja, hanem mindent is tud, a mit csak kérdez az ember."

(hát, az már necces, mert a "mindent (is)..., amit ..." szerkezet kicsit más)

----

Ugyanez idézetként szerepel itt is:

BENEDEK ELEK: A MAGYAR NÉP MULTJA ÉS JELENE (1898)

]

  • 43:15 „Zongoraoktatás Keszthely”:

Mi az oka, hogy magyarul csak a tyúk kezdődik ty hanggal?

Nem tudjuk.

  • 44:45 Kurucz Imre:

kommentár vs. komment

kommentál vs. kommentel

[volt már: 2018. október 24. ]

KI: miért alkottunk újat valami nagyon hasonlóra, ahelyett, hogy a meglévőt használná?

KL: olyasmiről lehet szó, hogy közeli a jelentés, de nem ugyanaz, egy sokkal szűkebb jelentésköre van, és talán ennek a megkülönböztetésére hozta létre a nyelv az új formát

[BM: csak egy teória: komoly szerepe lehet a komment szó használatában annak, hogy a számítógéphasználat területéről érkezett ez a jelentés, márpedig az informatikában, a programozás terén már régen élt a kommentel/kikommentel kifejezés... (már a web2-es hozzászólások előtti időkben is, magyar beszélők nyelvében is) – igaz kicsit más jelentésben]

FB-csoport-posztok:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1942890485765657/
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1971583076229731/
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2146435285411175/

NÁ: hasonló esetre példa: nulla vs. null

a focival bejött a "három-null", hasonló, mindkét szempontból:

egyrészt egy speciális, szűk jelentésre használtuk,

másrészt egy másik irányból jött, nevezetesen a németből

2020. szeptember 30.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200930.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:30 egy régi hallgató elégedetlen levele.

[a műsorvezetők rommá oltották szegényt]

  • 10:50 Hetényi Zsuzsa

Előzmény: 2020.07.08 fiktív nyelvek, mesterséges nyelvek

Nabokov is megalkotott egy nyelvet: ez nem jó példa, csak hibrid, nem alkot új nyelvet, és főleg a szókincsre vonatkozik

Orwell: 1984 – newspeak: ez sem önálló nyelv, a fenti okokból

NÁ: David Adger is alkotott egy nyelvet

Harry Potter – párszaszó: csak zöngétlen hangok vannak benne

  • 15:00 Kelemen Gábor:

Előzmény: – idegállapotban voltam

KL "Na most már elég, menten idegállapotba kerülök!"

itt még érezhető volt, hogy félig vicc, de valóban:

"Jön az időjárás": ezt teljesen komolyan is mondják

megint időjárás van

hasonló: helyzet van.

NÁ: "ebben az iskolában állapotok uralkodnak"

[a "fennforgás van" is hasonló, bár már karikírozva]

tehát elhagyjuk a jelzőjét, mert ez a dolog mindig van, ezért ha olya

  • 17:30 Földi András:

Előzmény: – "Vanni van"

FA: ez egy humoros, játszi szóképzés

ezt nemcsak játékos, humoros helyzetben használjuk (ma már)

még a vanni van esetében sem

KL: jiddisül is van ilyen (sőt: a nyelvészetben angolul jiddis topikalizálásnak hívják ezt a szerkezetet)

NÁ: igen, pl. jiddisül: énekelni énekelt: "singen hot er gesungen"

(azt nem tudom, hogy létigével is működik-e)

  • 20:35: Robi

az "idegállapotban vagyok"-hoz még egy észrevétel:

Mónika show (Csipkés Zoli és Ági sztorija)

biztos, hogy ez meglendítette a dolog népszerűségét, de amúgy is

  • 21:40 Patak Bence

téma: a -t képző, amely igéből főnevet képez:

"a madár röpte", "az esemény végeztével", "a baleset láttán", "jártányi ereje nincs"...
(szinte) mindig birtokos személyjellel áll, kivételek pl.:
"egy tapodtat sem megy", „

--- szünet --- (folytatás 23:45) ---


KL: felmerülhet a kérdés, hogy ez valóban képző-e...
a munka végeztével, a könyve elolvastával vagy a könyv elolvastán

PB kérdése: ez produktív-e?

igen, pl. ezek a példák is ad hoc módon keletkezhetnek:
"a járvány lanyhultával"
„a tűz kialudtával”

NÁ: fontos: ezek tárgyatlan (intranzitív) igék, tehát pl. az alábbi tárgyas kapcsolatok NEM jó példák:
*”a dokumentum elfaxoltát piros fény jelzi”
*”a kert fölástán be lehet vetni…”

KL: ebben is hasonlít a bef. mn.-i igenévhez:

pl.: „a lehullott levél”: teljesen jó jelzőnek a „lehullott”
itt tehát
ehhez is az kell, hogy intranzitív (sőt mediális) legyen az ige

KL: a láttán speciális kövület, nem produktív: *"a baleset látásán" nem működik

nem produktív, de van még néhány példa: fogytán, folytán...

még egyéb példák:


dolga végeztével

érdekes a "kellete": csak "több a kelleténél" kifejezésben él (és hasonló összehasonlító szerkezetekben: hosszabb / hangosabb / drágább / stb. a kelleténél)

posta fordultával

  • 31:15 Blaskovics Ákos

Előzmények: szótagképző msh.-k

magyarban nagyon ritka, pl. pszt,

más nyelvekben sokszor van

Julius Meinl (–> magyarul gyakran: "mejnli" volt)

Ybl Miklós (–> "az iblibe járok")

osztrák helység: Ischl

-i képzővel: ischli

ez hány szótag?

pl. "az ischli klauzula": nem tudhatjuk

az diegen ben elévsz ez a "plusz" szótag

elvész a

német még:

Kuple -> Kuplung [kuplung] = két szótag

cycle -> cyclist [szájkliszt] = két szótag

KL: ide tartozik még a Google is, leginkább gú-gl-nak ejtik két szótagban,

esetleg beszúrnak, egy halovány ö-t: gúg(ö)l,

illetve megoldás lehet még a gugli, de ez inkább tréfás megoldás lehet, nem terjedt el (még(?))

  • 39:40 Paller Éva:

Miért hívják a mentőket mentősöknek?

(Volt már: ...)

Miért más mint a tűzoltó, miért nem mond olyat senki, hogy "tűzoltósok"?

(volt már a téma, ld.: .....)

hiába él párhuzamosan a fejünkban a három "segélyvonal": a mentők, a rendőrség, meg a tűzoltóság, nyelvileg mégsem ugyanúgy működnek:

szempontok, hogy az embert hogy hívjuk, az autót hogy hívjuk,

(ráadásul a barlangi mentők, hegyi mentők használata sem ugyanúgy megy, mint a "sima" mentősöké)

  • 43:55 Paller Éva:

"fejtörést okoz a bennünket/benneteket alak. a "titeket" formát választékosnak tartjuk (???), és inkább a benneteket a megszokott. honnan ered?"

- a titeket sem szabályos (az "tit" lenne)

- honnan ered: nem tudjuk, a múlt ködébe vész: 12. sz.-i írásos emlékek vannak, tehát nyilván jóval régebbi, amióta van magyar nyelv, létezik mindkettő...

arra vannak elmélet, hogy a belviszonyrag honnan jön: eredetileg azt jelenthette, hogy 'közületek néhány embert' (a titeket viszont 'mindannyiótokat' jelenti (de ez csak spekuláció!)

- NÁ, KL: nem értenek egyet PÉ-val abban, hogy a titeket választékosabb, náluk egyforma ezek stílusértéke.


[- BM: nekem a benneteket tűnik választékosabbnak]

2020. október 7.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201007.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Patak Bence:
    Előzmény: 20.09.16 / 36:20 – főnévi igenévi formában, a „lehet” szót elhagyva használható igék (látni a falu tornyát; nem tudni, mi a teendő)
    PB: vannak, amik csak (vagy inkább) tagadással működnek, állító mondatban kevésbé: kapni, találni
    más példák:
    „azt olvasni az újságban” – érdekes, hogy viszont nem működik tagadással
    „Bélával nem bírni már, annyira indulna” – ez nekünk furcsa…

2. rész – Új kérdések

  • 06:20 Katalin:
    „Rettenetesen zavar, hogy a birtokos „j” jelét akkor is használják, amikor nem kellene.”
    füzetjeim, kabátjaim
    NÁ: tévedés, hogy a j csak az E/3-hoz kell, E/1-hez nem, hiszen: csókjaim, sípjaim
  • 14:20 Paller Éva:
    „Ugye nem fogják jóváhagyni a hibát vét kifejezést? Évtizedek óta fölszisszenek, ha hallom…”
  • 20:10 Lengyel Tamás:
    magas és mély hangrendű szavak
    vannak, amiknek a jelentés ellentétben állnak
    röfög, bőgő / kurjant, pattog
    miért e diszkrepanciák?
  • 29:30 Szendrő Frigyes:
    a záptojás és a zápfog között nincs rokonság
    (NÁ: pontosabban nem tudjuk, hogy van-e)
    hogyan alakulhattak ki ezek az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak?
    NÁ: Nem tudjuk.
  • 31:30 Szendrő Frigyes:
    Előzmény: Japán (fn) (ország) / japán (mn) (ottani lakók, illetve a nyelv)
    Hawaii / hawaii
    „Megismerkedtem egy NDK csajjal”
    „Nipponföldi mondavilág” c. könyv
    KL: régi szövegekben volt japáni
  • 36:40 Tamás Károly:
    gyorsbeszéd-jelenségek és hasonló, beszédre jellemző szokások, egy vlog-beszélgetés mintái alapján
    (hangok, szótagok elharapása, eltűnése, egyes szavak hangsúlytalanná válása stb.)

2020. október 14.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201014.mp3

Hallgatói kérdések

  • 02:30 Barta Lajos:

Előzmény: 2020.09.16 – kitaláció, egyetemista…

Kértük. hogy írjanak a hallgatók hasonló példákat: magyar szavakat latinos/idegenes toldalékkal

BL: a virulens nem ilyen? (virul+ens?)
Nem, ez népi etimológia. A latinból ered, egyik forrás szerint a vis ‘erő’ szóból ered, más forrás szerint a virus ‘méreg’ szóból..
KL: hasonló népi etimológia: embrió (ennek sincs köze az emberhez)

Ld. Nyest-cikk: Népetimológia és népi etimológia

  • 06:55 Csoma Lajos:

Előzmény: 2020.07.01 és 2020.09.16: Füred

tévedés, hogy csak Balatonfüred ered a fürjből, és a többi már ennek mintájára kapta a nevét: Tiszafüred is a fürjről kapta a nevét (már 1273-as említése is van)

  • 07:50 Tevan Imre:

szintén népetimológára példa: logisztikával foglalkozó cégek végén gyakran van -sped végződés, és ezt gyakran [szpíd]-nek ejtik, tévesen, de érthető okból.

NÁ: hasonló a karosszéria, amely sokak nyelvérzéke szerint ‘karosszékre emlékeztető, szériában gyártott termék’.

  • 09:55 a Facebook-csoportban többször felmerült:

létezik-e oltakozik ige? (Müller Cecília mondta az egyik koronavírusinfóban)

Mint látható (kereséssel is könnyen igazolható), használják, már régebb óta (persze nem sokan, de ez még nem jelenti, hogy „nincs”)

FB-csoport-posztok: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3513341002053923/

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3384414128279945/

  • 11:55 Gavallér Csaba:

-kozik/-kezik/-kodik/-kedik: sokszor visszaható ige, de sokszor nem.

GCS: a temetkezik/temetkezés: ott az emberek saját magukat temetik?...

[BM: itt inkább arról van szó, hogy egy nagyobb csoport tagjai „egymással csinálják”.
vegyük észre, hogy ezt a szót (temetkezik, temetkezés) sosem egy adott emberre mondják!:
pl. család hova temetkezik, egy nép temetkezési szokásai, temetkezési vállalkozó… ]

NÁ: van, amikor tényleg saját magával tesz az ember ilyesmit: ”beletemetkezett a könyveibe”, „beletemetkezett a bánatába”

Régi Fb-posztok:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2611197258934973/

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2021613314560040/

  • 15:25 Blaskovits Ákos:

„érthetetlen szólások”:
„futja vmire vkinek vmiből” – mit fut, és kicsoda/micsoda?...
„ez így nem járja” – mit nem jár, és kicsoda/micsoda?...

NÁ: nem tudjuk

KL: I can’t make it there

  • 18:20 Patak Bence:

„fejest ugrik”: ez nem tárgyragos „fejes”-ből ered, hanem -est végződés (mint: szíves örömest, folyvást, üstöllést, rohanvást, most), mégis ma már gyakran: „ugrom egy fejest”

vannak analógiák: lehet már ugrani hasast, talpast, fenekest…

Igen, így van, érdekes.

  • 21:40 Patak Bence:

„Egészségetekre az ebédet!”

érdekes, hogy eredetileg így kezdődött: „Váljék egészségetekre…” és akkor nem „az ebédet” volna, hanem „az ebéd”.

NÁ: Másik megfejtés: „egészségetekre KÍVÁNOM az ebédet”

KL: másik példa: „Viszontlátásra önnek!” – ez is másik szerkezet mintájára történt: „jó napot kívánok önnek!”, „Minden jót önnek!”

  • 25:00 Patak Bence:

birtokosra utaló toldalék esetén nem mindig tesszük ki a tárgyragot, pl. bevágtam a fejem, felvettem a kabátom. (volt már többször hasonló téma, arról is, hogy terjedőben van)

PB: a között is különbség van, hogy egyes vagy többes számú az alany: T/1 és T/2 esetében ritkább, régiesebb/irodalmiasabb.

NÁ: valóban.

KL: ennek az érzetnek köze lehet ahhoz, hogy többes számú birtokosok sokkal ritkábban fordulnak elő

  • 30:10 Baráth Szabolcs:

miért változik az ige száma az alábbi mondatokban?:

Gipsz Jakab és Gipsz Béla kérésünkre elkészített egy jelentést.

Gipsz Jakab és Gipsz Béla elkészítettek egy jelentést kérésünkre

NÁ: ez akár fordítva is lehetne

  • 35:50 Gabi:

Vajon a magyarban ragozzuk-e a főneveket? Van-e deklináció?

Vannak-e a magyarban prepozíciók (elöljárószók)?

A különböző nyelvek esetén a ragozás más és más, de attól még ragozás.

(agglutináló, flektáló nyelvek)

A magyarban hány eset van? Ezek valóban „esetek”, esetragok? Ez is máshogy van, mint a többi nyelvben… De nincs is két nyelv, ahol egyforma lenne a nyelvtani rendszer.

2020. október 21.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201021.mp3
Hallgatói kérdések


Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:10 Hanák Dávid:

Előzmény: 20.09.16 / 36:20 – főnévi igenévi formában, a „lehet” szót elhagyva használható igék (látni a falu tornyát; nem tudni, mi a teendő)
HD talált egyet, ami nem érzékelés vagy megismerés: kapni

KL: "Kapni tejet nálatok itt a kisboltban?" – háát...

NÁ: "Franciaországban mindenütt kapni osztrigát." – ez biztos jó.


[BM: a második természetesebbnek tűnik, és ez megint azt mutatja, hogy ha erősebb a személytelenség, nagyobb a „távolság”, akkor jobban működik

ezzel szemben az első példa: "kapni tejet nálatok?": itt "ti" is meg vagytok említve, és a kérdés is olyan, hogy szinte „én” is benne vagyok: ‘tudnék kapni tejet nálatok?’ ‘találnék tejet nálatok?’...]

  • 02:35 Lengyel Tamás:

Előzmény: 2020.09.23 – családnevek többes száma, Hunyadiak

nem volt szó arról, hogy "Jönnek (a) Nagyék."

szomszédéknál

a rendőréknél, a tanítóéknál

"cipészéknél ezt úgy mondják, hogy..."

"familiáris többes számnak" szokták nevezni

  • 07:40 Szeszlér Dávid: kritika+észrevétel+kiegészítés a korábbi témához

Előzmény: 2020.09.23 / 32:00 – Dési J.: "Aviszont hallásra!"

  • 13:40 Szeszlér Dávid:

Előzmény: ?? – „folyamat esik”

        a "rém kötelességtudó" is egy példa erre: a rém a rémesen helyett áll

Új kérdések:

  • 18:55 Tóth Ábel:

honnan ered a -di toldalék?
KL: pontosabban a -sdi toldalék, amely egy -s és egy -di képzőből állt össze (pl. ravaszdi; katonásdi, orvososdi)

a nyelvújításkori felelevenítésesdi eredményei: ósdi, élősdi

http://acta.bibl.u-szeged.hu/54532/1/nyelvtort_006_229-247.pdf

„Egyes képzéseknél nemcsak a kiinduló szófaj változhatott meg, de az is előfordult,

hogy ugyanazzal a képzővel már nem főnevet, hanem melléknevet hoztak létre.

Ennek egyik példája a -sdi névszóképző, amely az -s melléknévképző és a kicsinyítő

értelmű -di morféma kapcsolatából keletkezett feltehetően már az újmagyar korban. Az

első adat 1787-ből való. Származékai általában valamilyen játékot vagy nem komoly

tevékenységet neveznek meg, pl. szembekötő-sdi, katoná-sdi, színház-asdi, alkotmányosdi.

A -sdi-t képzőbokorként a nyelvújítók felhasználták más jellegű képzésekre is. Így

alkották az ó ’régi’ melléknévből az ó-sdi melléknevet, valamint az élő igenévből az

élő-sdi főnevet. Ezek elszigeteltek maradtak. A köznyelvben viszonylag ritka, de termékenynek

tekinthető képzésmód, ha nem mint összetett képzővel, hanem -s képzős főnevek,

melléknévi igenevek mellett jelentkező -di toldalékkal számolunk„

további példák: hunyósdi, háborúsdi, zálogosdi, bújósdi, egyenlősdi, egyesületesdi, kiszorítósdi, kitalálósdi, orronverősdi, találgatósdi, iskolásdi

  • 22:35 Czető Ádám:

az E/2 felsz.mód két alakja: fuss/fussál, edd/egyed – de: a "rajzoljad le" már fura lenne (CzÁ-nak legalábbis)

kopik ki a hosszabb? régen is volt mindkettő? mást jelentett? más a stílusértéke? mitől függ?

NÁ: a hosszabb forma általában mintha egy árnyalattal fesztelenebb, vulgárisabb lenne

[BM: talán indulatosabb is tud lenni, élőszószerűbb]

KL: Deme Lászlónak volt erről egy tanulmánya, amelyben az ország különböző vidékein más fajta különbségeket éreztek (van, ahol a rövidebb az udvariasabb, van, ahol a hosszabb; és más különbségek is vannak)

  • 27:45 Fenyvesi Katalin:

Mondattani (és helyesírási) kérdés:

Sokszor különírják az ige előtti igekötőt. Mi lehet ennek az oka?
(A tanár urak hosszan értekeznek a lehetséges okokról.)

Fb-csoport-posztok:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3490482991006391/

"van egy nagyon kézenfekvő magyarázat: Az autokorrektúra. ... számos ... igekötőset vagy összetettet kettévág az én mobilos szoftverem."
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3500763229978367/

„Sokkal egyszerűbb a megoldás. A tablet pl állandóan felülírja azt, amit szeretnék írni. Ha nem ellenőrzöm utólag, akkor éktelen hülyeségeket képes írni. Ha nincs a szótárában egy szó, akkor ír helyette valami mást, amit ismer. Az igekötőket pedig konzekvensen külön írja, bárhol is áll.”

  • 35:25 Szilágyi Sándor:

van kapcsolat a csőd és a csődít között?

Igen: a csőd a csődül/csődít-ből született elvonással.

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3500812526640104

  • 39:25 Szilvia:
    "A pékárut a pultban lepik a legyek."

Jó ez igekötő nélkül? (inkább ellepik, belepik(?))

befejezettség (perfektum/imperfektum)

pl. "halnak az emberek, és nincs gyógyszer"

"ki-be járnak az emberek, és sározzák a padlómat"

sőt:

"halnak az emberek _megfele_"

(van, aki ezt a megfele/elfele/befele/stb. végződést viccből mondja, de vannak tájszólások, amelyeknek teljesen komolyan a része)

  • 44:55 Edit:

Miért mondják, hogy "a mai napon", és "az idei évben"?

Miért nem "ma" és "idén"?

NÁ: Hasonló: "lábbal tiporták a jogaimat".... – mi mással?

„A logika csapdájában” vergődik, aki ilyeneken megakad.                                                                                                                                        

Korábbi, hasonló Fb-csoport-poszt:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1601039446617431
„Csak engem zavar "a tavalyi év"? ...„

2020. október 28.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201028.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 sokan írtak javítást:
    Előzmény: 20.10.07 / 20:10 – milyen hangot lehe messzebbről hallani
    KL: múltkor fordítva mondta
    KL: a Facebookon már megszaggattam a ruháimat:
    https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/3462145200506837/
    helyesbítés: a magasabb hang ( = a nagyobb frekvencia, kisebb hullámhossz) kisebb távolságra megy el, de jobban hallatszik, ráadásul a hangképzésünk miatt magas hangot sokkal hangosabban tudunk kiadni.
  • 05:00 Soma Ibolya
    Előzmény: 20.10.21 / 00:10 – innen látni a falu tornyát
    Egy látszólag-ellenpélda: „Nagyon sokszor futni bele abba, hogy…”
    tkp. ez minket igazol, mert bár a fut egy mozgást jelentő ige, de valójba
  • 07:20 Bender Márk
    Előzmény: 20.10.21 / 00:10 – innen látni a falu tornyát
    Ő sok ilyen igét összegyűjtött, adatolva
    találni még ilyeneket az országban
    számtalanszor találkozni ilyennel
    nem érteni mit gügyög
    nem ismerni olyan sikeres írót, aki
    rejtőzködő életmódot folytat, ritkán venni észre a természetben
    NÁ: természetesebb, amikor tagadás van, és a ritkán venni észre is egy kicsit ilyen
    De igekötősek is lehetnek:
    az emberbe nem látni bele
    a templom tornyából messzire ellátni
    kérdőjelet:
    „nem fogni fel, hogy miért nem…”

    egybevág ez az igecsoport az angol nyelvben azokkal az igékkel, amelyekre egyszerű jelent használunk folyamatos jelen értelemben.
    percepciós igék
  • 12:10 Lamár Krisztián
    Előzmény: 20.07.22 / 47:30 – amikor a melléknevekből főnevek válnak (pl. házi feledat > házi; beadandó feladat > beadandó)
    írt további példákat: fegyelmi, sürgősségi, zárthelyi; letöltendő, közlendője van, halandó
  • 15:40 Kelemen László:
    Előzmény: 20.09.23 / 44:45 – kommentel / kommentál
    a hozzájuk tartozó főnév is kétféle:
    kommentál – kommentár
    kommentel – komment
  • 17:00 Szeszlér Dávid:
    Előzmény: 20.10.21 / 13:40 – melléknév is lehet határozóként, pl. folyamat esett az eső, „szörnyű meleg volt aznap”
    ugyanilyen jelöletlen határozó a ‘csodásan, csodálatosan’ jelentésű csoda/csuda:
    a gyerek csoda aranyosan játszott; a szerelő csoda ügyesen megjavította
    ez régi jelenség, 150 éves példa a Pesti Naplóból:
    Pesti Napló, 1870. augusztus (21. évfolyam, 147-175. szám)
    1870-07-25 / 169. szám (120. oldal)
    „a németek bizonyosan azt gondolják hogy ez cso­da okos dolgokat beszélhet, a magyarok pedig azt gondolják, hogy a szónok azért beszél olyan vadakat mert nem tud jól magyarul.”

    hasonlók: rém okos, rém rendes, iszonyat rendes; nagy sietve, nagy buzgón
  • 20:00 Kurucz Imre:
    Előzmény: 20.09.23 / 01:00 – azt mondtuk, hogy a tök (jó) a tökéletesenből ered, nem a zöldségből
    KI: pedig valószínűbb a főnévi eredet, mert igék előtt a tökre alakot használják…

    Miért használjuk ilyen helyzetben a ra/re toldalékot: baromi, baromira, tökre, marhára, kurvára, totálra ki vagyok készülve
    a puhára főz látszólag hasonlít, de az „rezultatív”, vagyis az eredmény a puha, a marhára esetén pedig nem
    fokhatározó?
    a térbeli ra/re: milyen távolságra dobtál el valamit
  • 27:20 Kubatovits Áron:
    Előzmény: – szótagalkotó msh.-k
    A Lidl bolr nevét az emberek fele Lidlinek mondja
    NÁ: gyerekkori emléke a „Ridli Margit” néni, akiről aztán megtudta, hogy Riedl Margit
    (bár Rigli Margit néninek hívták)
    Google, de guglizni; Ybl, de „yblis vagyok
    Beatles [bitlisz]
  • 30:30 Kendefi Gábor
    Előzmény: 20.10.07 / 14:20 – a „hibát vét” elvileg nem oké
    a vét ige létezik: vét a törvény ellen.
    KL: igen, de ez egy másik használat, másik jelentés,
    régies: „elvétettem a kijáratot”

2. rész – Új kérdések

  • 32:40 Lukács Zoltán Ferenc:
    a határozóragos személyes névmásoknál (bennem, értem, velem, nálam stb.) mi alapján választjuk, hogy magas vagy mély hangrendű? (pl. bennem, tőlem (magas), de nálam, rám (mély), pedig lehetne bannam, tólam, nélem, rém…)
    a toldalékok eredetileg főnevek voltak, amelyeknek van hangrendje, és amikor toldalékká válnak (grammatikalizálódnak), akkor

    pl. az „alapján” elindult a névutósodás felé: nem minek alapján, hanem sokaknál „mi alapján”
  • 41:00 Kelemen László:
    Fejlettebb állatok esetén ma már szinte mindenki az aki névmást használja.
    Nem tudok azonosulni azzal, hogy az állatokat egyenértékűnek tekintik az emberekkel.

    egyrészt nem „ma már”, mert ez régi dolog,
    másrészt nem „szinte mindenki”, mert sokan nem úgy használják, ez helyzettől, kontextustól is függ.
    harmadrészt ha a beszélő ezt a nyelvi eszközt használja, az nem jelenti, hogy az állatokat egyenértékűnek tekinti az emberekkel. (franciában nincs is külön aki/ami, és mégsem jelenti, hogy minden tárgy, fogalom és élőlény egyenértékű volna…)

    utalások népdalszövegekre:

    „Erdő, erdő, erdő”
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91,_erd%C5%91,_erd%C5%91
    Ezt NÁ tévesen idézte (és így irreleváns a szöveg), mert nem „ki fütyüli”, hanem „dalolja ki„ (a „ki” itt igekötőnek tűnik, nem vonatkozó névmásnak)

    „Megrakják a tüzet”
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Megrakj%C3%A1k_a_t%C3%BCzet
    „Megrakják a tüzet, mégis elaluszik.
    Nincs az a szerelem, aki el nem múlik.”
    (ez stimmel)

2020. november 4.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201104.mp3

Közérthetőségi projekt: Beszélgetés Krámer Lilivel

https://www.klubradio.hu/adasok/jogi-bikkfanyelv-kozerthetoen-114542
Jogi bikkfanyelv – közérthetően (beszélgetés Krámer Lilivel)

2020. november 11.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201111.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:10 Szigetvári Áron:

Előzmény: 2019.11.06, 2020.01.08, 2020.01.15 Japán / japán / japán nyelv / japánok

SZÁ: még egy ilyen: Belarusz / belarusz / belarusz nyelv / belaruszok

NÁ: volt még: „NDK turmixgép”, „megismerkedtem egy NDK csajjal”

  • 02:10 Szaladó:

Előzmény: 2020.10.07 a hangutánzó szavak hangrendje

Szaladó: Alig több mint 100 éve, az impresszionizmussal szökött szárba az a törekvés a költészetben, hogy a szöveg zenéje idomuljon a tartalom hangulatához.

NÁ: Valóban. [a kimerítő művészettörténeti áttekintést lásd a műsorban]

  • 05:35 Kenesei Mária:

Előzmény: 2019.11.06, 2020.01.08, 2020.01.15 Japán / japán / japán nyelv / japánok

„Jó lenne, ha az Azerbajdzsán országnév is jelentené a népet.”

Hogyhogy „jó lenne”

  • 07:10 Fenyvesi Katalin:

Előzmény: 2020.09.23 „mindent is”, „a gyerek mindent is megeszik”

FK: "Az erkélyen a Belvárosban is lehet zöldséget termeszteni, bármit is."

„Ezek szerint a jelenség átterjed a bármi-re is?”

NÁ: eddig is bujkált a nyelvben, pl. "én mindig is támogattam"
Ez nem kapcsolatos "is", mert úgy valóban abszurd eredményre vezetne, de ez egy másfajta funkció.

KL: szerintem FK rosszul érzi: ez nem a „mindent is”-ből jön, hanem az elsősorban kérdő mondatokban használt „bármit is”-ből: "ki akar ebből bármit is főzni?"
NÁ: további példák: „Ki akar itt bárkit is kirúgni?”, „Nem is tudom...”,
mozgalmi dal:
"Bárhol is van hazája, bármely ég néz le rája,
Küzdő korunknak új nemzedéke mind itt halad velünk"

  • 11:50 Hirschler András:
    "Önök szerint az élő nyelvben nincs szükség szabályokra, az írásban azonban Önök is betartják a szabályokat. Nincs ebben ellentmondás?"

KL: egy örökzöld kérdés; NÁ: itt több félreértés van...

NÁ: "nincs szükség szabályokra": Mi az, hogy "szabály"? Különféle szabályok vannak (a nyelvben megfigyelhető szabályok, helyesírási szabályok, nyelvhelyességi szabályok, nyelvi illemszabályok… Melyik micsoda, melyikre van szükség, melyikre nincs? Ki hozza ezeket a szabályokat? Művelt norma, a különféle változatok használata.

  • 22:00 Nagy Zoltán:
    Tegyük helyre, hogy mi a népetiomlógia, és mi a népi etimológia?

Előzmény: 2020.08.05 KL és NÁ népetimológiát mond, de népi etimológiára gondol

Népetimológia: kicsit módosul a nép ajkán – legalább ejtésben, de sokszor írásban is – hogy „több értelme” legyen.
(karosszéria > [karos-széria], Tupperware > [tuppervári]; logó > [lógó], Hippolyt > ”Hippodrom”)

Népi etimológia: nincs módosítás, csak a szó eredetét illetően van „forgalomban” egy tévhit, közhiedelem, pl. hogy az embrió az ember szóból jön (pedig nem), vagy az ősz mint évszak, és az ősz mint fehér szőrzet közvetlen rokonok (pedig nem).

Ld. Nyest-cikk: Népetimológia és népi etimológia

Új kérdések:

  • 24:00 Polyák Istvánné
    „Zabos vagyok” Honnan jön ez? Használja még valaki?

NÁ: Kevesen használják… A kérdés inkább az, hogy ismerik-e még a fiatalabbak?... Nem tudjuk.

KL: eredete: a lovaktól, lovasoktól származik, akkor mondják, ha nyugtalan, mert éhes. (tehát eredetileg nem ‘mérges’, csak ‘nyugtalan’)

  • 25:50 Sós Adorján:
    Kulissza (illetve mindig többes számban: kulisszák)
    Mit jelent, honnan ered? Ugyanaz, mint a díszlet?

NÁ: ma ugyanaz, eredetileg csak az egyik fajtát jelölt: oldalról betolható, nagy lemezekre festett díszlet. Ma már mindenféle díszletre mondják, de ez talán már régies.
Ma már gyakoribb átvitt értelemben (illetve a kulisszatitok szóban még él a színházi értelemben is).

KL gyűjtése: „Mondjál már nekem egy-két kulisszát!” (‘kulisszatitok’ értelemben)

Rendhagyó ige abban is, hogy E/3 ban megnyúlik.
Hasonló, régies formák: adok, adsz, ád; hagyok, hagysz, hágy.
Az még érdekesebb, hogy az ik-et hozzáteszik. Vajon miért?...
(mász/)mászik, (hazud/)hazudik, tör/törik,
a népies nyelvhasználat őriz ilyesmiket: fogyik az üzemanyag, elpattanik a pohár

KL: hasonló ez ahhoz, hogy a főneveknél is vannak olyan régi, hagyományos jelenségek, amelyekben

  • 39:00 Péter:
    „Hibásan” ejtett külföldi szavak: joghurt, notesz…
    A Titanic az magyarul [titanik] stb.

olvasnivalók:

Nádasdy Ádám: A pontosság és a gúny http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/91.2_Pontossag.pdf

Nádasdy Ádám: Fővárosunk, Bjúdöpeszt

Pári, Lándön és Bjúdöpeszt – IdegenNyelvŐr

Fb-csoport-posztok:

2019.12.22: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2686310861423612
"Ha nem magyar szót ejtünk ki, akkor az a helyes, ha az eredeti kiejtéssel ejtjük, vagy pl. földrajzi neveknél elmagyarosodhat az?"

2020.06.27: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3127328113988549/
[bjudapeszt]: "Anyanyelvi angol beszélőket hallva nem igazán rémlik nekem az utóbbi években eszezés, júzás pláne nem."

  • 44:10 Peti:
    mintha a nak/nek rag kezdene időhatározó lenni:
    „ő gyereknek még bátor volt” (‘ahhoz képest, hogy gyerek volt’)
    „én versenytáncoltam kislánynak”

KL: speciális időhatározó, ‘valamilyen korában’

NÁ: talán nem is az idő, a kor a lényeg, hanem az állapot (gyerek, kislány)
„Papnak se volt jó.” – nem ugyanaz? nem az állapotra utal?

KL: Nem, mert itt a „papság”-hoz van viszonyítva a megfelelőség, ez egy speciális kifejezés, egy másik nak/nek.

NÁ: „gyereknek még bájos volt”

KL: ez már jó, ez már olyan.

2020. november 18.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201118.mp3

Kérdések és partikulák: Beszélgetés Gyuris Beátával

2020. november 25.

A november 21-én elhunyt Kiefer Ferencre emlékezünk a vele készült január 22-i beszélgetés megismétlésével:

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20200122.mp3
A modern nyelvészet Magyarországon: Beszélgetés Kiefer Ferenccel
A képen a következők lehetnek: 1 személy, ital és belső tér
Megemlékezések:

https://www.facebook.com/lkalman2/posts/10158128089204833
https://www.facebook.com/barbara.h.partee/posts/10158963727242603

https://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-kiefer-ferenc-nyelvesz-az-mta-rendes-tagja-111078

https://www.elte.hu/content/elhunyt-kiefer-ferenc-nyelvesz.t.22383

https://anyanyelvcsavar.blog.hu/2021/06/21/elhunyt_kiefer_ferenc


É. Kiss Katalin korábbi írása Kieferről, 80. születésnapja alkalmából (2011.05.24):
Kiefer Ferenc 80 éves

2020. december 2.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201202.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:15 Torda Balázs

Előzmény: 2020.10.14: futja valamire, nem járja

új fejlemény: „adja!”, „nagyon adja”

pl. „sorry, ez az új Halott Pénz-album nekem nem adja”

(KL: van olyan is, hogy "én adom", de az más)

TB: honnan jöhet: vajon „nem adja azt az érzést”? „nem adja azt az örömöt”?

NÁ: egy hasonló: „lemegy a kocsmába, és ott csapatja”

  • 04:25 Torda Balázs:

-nyák képző (a libernyák apropóján)

honnan jön?

NÁ: szlovákból (pl. Hornyák ‘hegyi’; bár ebben valójában csak ák/ják képző van, nem nyák)

KL: a felismerhető szláv képzőket valamiért szeretjük
hasonló: rendicsek,

TB: amiket talált még: buzernyák ‘homoszexuális’, dirnyák ‘igazgató’ (diri), vidnyák 'videó'

NÁ: Varga -> Varnyák

NÁ: a nyik végződés viszont hivatalos, valaminek a vakon követője;

a csinovnyikból 'hivatalnok', mai használata: Fidesznyik

  • 07:45 Kubacska János

népetimológia, népi etimológia

Előzmény: volt több adásban is, pl.: 2020.05.20, 2020.10.14,

KJ: az angol werwolf -> vérfarkast nem népetimológiaként alkották-e meg?

KL: de nem az angolból, hanem a németből Werwolf


vö.: Christian Morgenstern: A vérfarkas (Der Werwolf Magyar nyelven)

https://www.magyarulbabelben.net/works/de/Morgenstern%2C_Christian-1871/Der_Werwolf/hu/14862-A_v%C3%A9rfarkas
Egy régi Facebook-csoport-poszt erről a versről: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1593538807367495

KL: a német Feuerwehr ‘tűzoltók’ végén nem ugyanez a wer van? (az angol fireman-nel párhuzamosan)
NÁ: nem, az a „wehr” egy másik szó: a wehren ‘megakadályozni’ ige, illetve ebből a Wehr ‘védekezés’ főnév

(ez a tévedés egy népi etimológia volt :-)

Ld. Nyest-cikk: Népetimológia és népi etimológia

  • 10:25 Kurucz Imre

Előzmény: 2020. október 21. „lepik a legyek”, „halnak az emberek”

KI: Különbséget érez: a „halnak az emberek”-nél egyik a másik után hal meg, folyamatosan történik a meghalás, ezért jó ide a folyamatos ige. De a „lepik a legyek” esetében ez nem jó magyarázat, mert egyszerre mind lepi el, nem egymás után…
Nincs igaza, ilyen finom különbségtétel nincs, a halnak az emberek legtöbbször pont ezt a tömeges meghalást fejezi ki. Úgyhogy nincs igaza.

  • 12:30 Szigetvári Áron
    Előzmény:     2020. október 21. "ami napon", "idei évben" – terjengős

SZÁ kiegészítése:

minden nyelvben lezajlik, francia: 'ma' = au jour d'hui

eredetileg a hui jelentette azt, hogy ma, de ma már az hui-t magában nem értik.

és ráadásul csinálnak rá még egy „réteget”: "au jour d'aujourd'hui" 'a mai napon'

NÁ: németül is ugyanez a helyzet: ma = heute: ebből a "te" is a nap volt régen (heu te= ‘ezen a napon’), és ma már csinálnak olyat, hogy "am heutigen Tag"

[BM: hasonló: a magyarban sem ismerjük már a reg szót, csak azt, hogy reggel]

  • 16:35 H János
    Előzmény: [?] (téma: a tegezés)
    HJ: a nyelvész urak is összekeverik a riportot az interjúval.

NÁ: nem érzek különbséget – hiszen ha éreznék, akkor nem "keverném össze"

KL: az ilyesmi az túlzott pedantéria, legfeljebb szaknyelven belül lehet fontos a különbségtétel
KL: az interjút készítő emberre nincs külön szó, ő is riporter, és ebből is jöhet a keveredés

Új kérdések:

  • 20:25 Gábor Edit:

Jakupcsek műsorában hallotta: alapabb

"Elfogadható?" – kérdezi a levélíró.........

NÁ: az alapnak jelentésbővülése mutatkozik

KL: érdekes, hogy (a hagyományosabb nyelvhasználatban) ez csak állítmány tud lenni, jelző nem
NÁ: igen, de most látjuk, hogy fokozható is, úgyhogy egyre inkább melléknév is
illetve másfajta újszerű használata is van: „alapból elutasít”, „alapból savazza” ('csípőből', 'helyből')

a fokozás (alapabb) viszont arra utal, mintha melléknév lenne, de jelzőként még nemigen halljuk...

[BM: Ó, dehogynem, íme illusztrációképpen néhány Google-találat, közte jelzői használatok is:

„Az Xinge RV az abszolút minimum, ennél alapabb, egyszerűbb módja nincs a guruló életvitelnek.”
„Ami viszont meglepett, hogy a sokkal alapabb Rock Shox Recon teleszkóppal végre helyreállt a rend a bringában.”

érdekes, hogy sokszor nem írják egybe vele a felsőfok jelét, talán mert érzik, hogy ez (egyelőre) egy furcsa szó, amely (még) nem igazi melléknév (de mégis fokozható):

„Legszebb és leg alapabb díszítés az arany ezüst, és mindenki szereti ha kézzel készíted az ajándékot!”

„A bevitt adatok és a számítások eredményei tökéletesen láthatóak, ha csak a leg alapabb
műveletekre akarja valaki használni.”

még egy érdekesség:


„Vannak ennél sokkal alapabb követelmények is, aminek egy-egy vállalkozásnak meg kell felelnie.”

tehát az „alapkövetelmény” előtagja külön lett képezve, sőt levált és helyileg is elvándorolt.

  • 23:45 Gabányi Zoltán:

a csak egyetlen mgh.-ban különböző kettős szavakban (főleg hangulatfestő-hangutánzó ikerszavakban) mindig elöl van a magas mgh., pl.: csipcsup, bimm-bumm, bimm-bamm, hipp-hopp, cikcakk

KL: egy lengyel nyelvésztől olvasott erről, és úgy néz ki, hogy más nyelvekben is így szokott lenni, nemigen találtunk ellenpéldát

NÁ: angol példák: riff-raff, chit-chat, sing-song

KL: az értelmes szavaknál is:

ide-oda, erre-arra, éjjel-nappal, de angolul day and night (tehát angolban fordított a szórend)

NÁ: meglévő szavak elé is kreálunk magas mgh.-val (sokszor i-vel) egy ikerpárt:

szíre-szóra, limlom, sitty-sutty, pikk-pakk

KL: nem tudjuk az okát, csak tippeink vannak...

KL: a magam felől távolodás a természetesebb sorrend, és a közelséghez jobban kapcsolódnak a magas hangrendűek: ez-az, itt-ott / this-that … (((doppler effektus?..)))

de ez csak spekuláció

[BM: megj: már maga közel/távol (near/far) is ezeknek megfelelően magas/mély.. – de ez persze lehet véletlen is...]

Fb-csoport-poszt az adás után: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3629714577083231

itt találtunk még példákat: dínom-dánom, tetőtől talpig, térül-fordul, irgum-burgum


és sok ellenpéldát is: locsi-fecsi, Sinatra: Night And Day, topsy-turvy, adok-veszek, jár-kel, alul-felül, habzsi-dőzsi, apró-cseprő, hozok-viszek, alá-fölé(rendeltség), csurran-cseppen, agyba-főbe, hányaveti, hozza-viszi, jár-kel, locsog-fecseg (--> locsi-fecsi), nyakra-főre, sorra-rendre, tárva-nyitva, várva-lesve


Szigetvári Áron megjegyzése a day and night-hoz: „A Tag und Nacht esetén a sorrend az angollal egyező, itt viszont a hangzók közt nincs ilyen különbség.”

Kovács János: „elgondolkodtató talán, hogy a toldalék-variánsokat a metanyelvi használatban vajon miért mindig a méllyel kezdve soroljuk:

-ban/-ben, -hoz/-hez/-höz, -ja/-je, -ság/-ség, -andó/-endő stb.,

függetlenül attól, hogy pl. az esetragok melyike az „erősebb” (melyikből képeződnek a személyes névmással alkotott szavak: nálam, hozzád, de tőlünk, veletek).„

  • 29:45 Nagy Gabi:

a "hova valósi?" kérdésben mi az a valósi, és honnan ered?
a "valósi" ún. hamis analógia, vélhetően a városi-ból –> falusi, tanyasi (sőt: bugyisi búcsú, tahisi híd)

[BM: a tahisi esetleg jöhet a tahitótfalusiból,
illetve a tahisi, bugyisi jöhet abból is, hogy a tulajdonnév is eleve i-re végződik, ezért furcsa önmagában a „bugyi búcsú”, „tahi híd” (még ha ez is a szabályos képzés), szívesebben betoldunk egy msh.-t (az s jól bevált :-) ), és így lesz belőle egy "rendesen hangzó" -i képzős valamicsoda.]

KL: furcsa, hogy miért nem elég a való, miért kell oda az i/si

[BM: két tippem: 1. a „hová való” már „foglalt”, azt (is) jelenti, hogy ‘hová kell rakni’, ‘hol a helye’; 2. a válaszként mindig valami -i képzős helységnevet várunk, ennek „ágyazunk meg”, erre vezetjük rá a válaszolót azzal, hogy már „előre rímel” rá a kérdés is… talán.]

NÁ: "az ötórási vonattal érkezem": ez is egy ilyen feleslegesnek tűnő kiegészítés, amely az ötórás-ra rakódik (vagy esetleg az ötórai/ötórási keveredése)

  • 32:25 M.PLászló

"Őtözzé' má'!"

MPL: nem kéne erre a takarékosságra törekedni, ha így is érthető?...

NÁ: de igen, ezért is csinálják ezt a nyelvek.

(de vannak nyelvek, amelyek mgh.-kat hagynak el, pl. cseh)

KL: persze ez a „törekvés” csak idézőjeles, valójában a nyelv „magától” csinálja

öltözzé’: érdekes, hogy az L-nek ez az elhagyása kifejezetten a felszólító/kötőmód toldalékát érinti, nem általános, vagyis: mennyé’, haggyá’, de nincs *kapanyé’, vagy *békanyá’


"Má nagyon késő van", "most má nagyon késő van"

a más közelebb van a standardhoz, mint a felszólító mód l-jének a lehagyása, ez utóbbi bizalmasabb szinten van.

  • 36:20 Fenyvesi Katalin:

*”én kis vagyok” „én kicsi vagyok” miért van ez így? van más ilyen szó is?

az okát nem tudjuk, és egy ilyen van még: két / kettő

KL: Más nyelvekben is van ilyen, pl. spanyolban

  • 38:35 Haszon Holst Ágnes:

"maradandó károsodás" – irritál és gondolkoztat:

miért „maradandó”, miért nem „maradó”?

a fizetendő, javítandó esetén valamit tenni kell, akkor itt miért van ez így? ‘kell, hogy maradjon’?...

nem jó az analógia, mert ezeknek az esetében a tárgy az, ami fizetendő stb.,

a maradandó károsodás esetében viszont a károsodás az alany (a károsodás marad).

hasonlók: eljövendő, halandó ember, leendő lakásunk, születendő gyermek

vagyis itt a jelzett szó az, "aki/ami valamit tenni fog"

(vö. korábban mediális igék témaköre: előzmény: [?])

KL: az andó/endő tipikusan mediális igékkel alkot ilyen szerkezetet, mint a maradandó károsodás.

a fizetendő, javítandó viszont nem mediális igékből jön.

gyakran a mediális igék alanya kicsit olyan, mint egy tárgy, vagy legalábbis a tárgy helyét veszi át. Vö.:
a megmosott alma esetében az alma a tárgya a megmosásnak,
de a lehullott levél, az eltávozott nagymama esetében is így mondjuk, pedig itt nem tárgya a főnév az igének, mégis a tárgy „helyére lép” az alany.
(Ez egy régi nyelvállapotból öröklődött)

NÁ: várandós (ez vajon aktív vagy mediális?...)

KL: visszatérve miért nem úgy mondjuk, hogy maradó sérülés?

mert az and/end (-> andó/endő) régen a jövő idő toldaléka volt.

NÁ: más régi példák:

illendő – ez kilóg ebből, mert azt már most is kell (illetve illik) tenni, nemcsak a jövőben

hajlandó vmire, mulandó: ezekben érezhető a jövő

  • 46:25 M.P.László:

Mondhatjuk-e egy női doktoranduszra, hogy doktoranda? El fog terjedni?

Nem tudjuk, honnan tudnánk, ha elterjed, akkor elterjed.

Vannak már elterjedt ilyenek: medikus és medika.

Vannak, amiket csak viccből mondanak: pl. női pszichológusra "pszichológa"

a doktoranda a kettő között van, hiszen néha használják, de (még(?)) nem terjedt el, vö:

https://e-nyelv.hu/2012-10-02/doktoranduszdoktoranda/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Doktorandusz

2020. december 9.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201209.mp3

Egynyelvű nagyszótár: Beszélgetés Ittzés Nórával

2020. december 16.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201216.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:15 Torda Balázs:

előzmény: 2020.01.29 NÁ mondta: kúl, de kúlosabb

TB szerint van kúlabb is (meg kúlos, kúlosabb is)

hasonló a lájtoshoz

  • 02:35 Torda Balázs:

előzmény: 2020.04.15: tapping

TB: azt mondja, hogy IT-cégnél koppintásnak hívják;

a mindennapi életben „nyomj rá” (de ez elhangzott tavasszal is), a koppint mesterkéltnek tűnik.

KL: a koppint nálam csak szellemi terméket ellop, lemásol, kopíroz

  • 04:20 Torda Balázs:

Előzmény: [?] (tavasz?) Tupperware

TB: náluk tuppervárénak ejtik, tupperváre

KL: tuppervári

ha „-vári”, akkor már népetimológia is van benne, ld. itt is: https://www.nyest.hu/hirek/nepetimologia-es-nepi-etimologia

Új kérdések:

05:15 Hirschler András:

(népetimológia? inkább népi etimológia)

Ld. Nyest-cikk: Népetimológia és népi etimológia

kedvence az "eloxal" szó

eloxál-nak mondjuk, ezért olyan, mintha egy ál végű ige lenne

ld. https://hu.wikipedia.org/wiki/Elox%C3%A1l%C3%A1s
már a szócikk eleje is ez: "Az eloxálás..."

ráadásul látszólag igekötő is van az elején, ld. Google-példák:

"Ami meglepett, nem igazán értem miért oxálják el egyes hűtők felületét, ugyanis"

"A felcsiszolás után természetesen ha az előlap nem fémszínű, már miért lenne az jelen esetben fekete, akkor azt el kell oxálni, nyilván azt sem házilag a konyhában gázláng felett tehát ismét szakműhely !"

"Azok el vannak oxálva, kemény felületi réteg van rajtuk képezve (enélkül mérgező lenne alumínium evőeszközöket használni)."

https://www.es.hu/cikk/2003-03-05/-/trilogia.html

""Eloxált" rollert hirdet a bevásárlóközpont. Drága roller lehet, eloxálni nem egyszerű művelet, de ha az eloxálók jól oxálják el, akkor az a roller attól kezdve el van oxálva.

Ez agyrém. Az ELOXAL ugyanis rövidítés. Az ALumínium ELektrolitban való OXidációját jelenti, ezzel az eljárással viszik fel a gusztustalan, színes bevonatot a fém felületére. A magyar nyelv balszerencséje a rövidítés első két betűje azonos egy magyar igekötővel, utolsó betűje egy igeképzővel (vö. könyököl, kampányol), ezért egy tudatlan egyén valaha igének vélte, és azóta a nyelvhasználat őt követi. Vérbeli karrierista ez a szó: illegitim mivolta és alkalmatlansága ellenére már az Idegen Szavak Szótárába is benyomult."

Ez eredetileg tulajdonnév volt, ld. a fenti wiki szócikk német verzióját:

https://de.wikipedia.org/wiki/Eloxal-Verfahren

("Eloxal, Abkürzung für elektrolytische Oxidation von Aluminium")

de mivel köznevesült, a cellux/rotring/dzsip/xerox/stb. csoportba is beletartozik, vö.:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fajtan%C3%A9vv%C3%A9_v%C3%A1lt_v%C3%A9djegy

TB felveti még a kérdést: tulajdonnévből szoktak-e igét alkotni?

persze, példák a közelmúltból: tocsikol, zuschlagol, (el)schmittel,

régebbiek: panamázik, amerikázik

  • 10:10 Zoltán:
    Előzmény: 2020.10.21 / 07:40 – “aviszont látásra”

korábban többször volt szó Dési János "Aviszont látásra" köszönéséről

ehhez egy meglátás: a „viszontkívánom”-ot is különmondjuk, pedig ez a viszont ezekben az esetekben igekötő.


[BM: ez tévedés, az értelmező szótárban is szerepel határozószóként, példákkal:
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/v-51E41/viszont-542A7/
de persze igekötőként is, kötőszóként is, sőt mondatszóként is…


Az észrevételem bővebben ld. az Fb-csoportban:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3655629717825050 ]

  • 12:10 Kálmán László: erről eszébe jutott, hogy gyakran panaszkodnak arra manapság, hogy az igekötőt (helytelenül) különírják,
    pl. a     2020. október 21-i adásban is volt ilyen téma,
    és erre gyakori magyarázat, hogy a mobileszközök automatikus javítása szétszedi az igekötős igéket, mert az igekötőt határozószónak véli.

Sokan írták ezt a magyarázatot (pl. Kubinyi Zsuzsa is).

        az előző témához kapcsolódóan:

  • 13:35 Ferenc:

"végignéztelek" vs. "végig néztelek"

"végigkísérlek" vs. "végig kísérlek"
az igekötők és a határozószók eltérő működése, a jelentésbeli különbségek, hangsúlyozás...

betekintés a helyesírás-ellenőrzők lelkivilágába

[BM: szóba került a vesszőparipa, erről Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3661604957227526 ]

kitérő:

KL ezekben az esetekben a helyesírás harmóniában van a kiejtéssel: ha „egybemondjuk”, igekötőként, akkor egybeírandó, ha „különmondjuk”, határozószóként, akkor külön.

"rám nézett": személyragos igekötőket mindig külön kell írni,

ld. videó: Szilágyi N. Sándor: Nyelvészek felelőssége

KL: általános helyesírási jótanácsa, külön/egybeírási bizonytalanság esetére:
hallgassunk az intuíciónkra: amit még lassú, tagolt, artikulált beszédben sem is lehetne különmondani, azt írjuk bátran egybe.

  • 22:15 Kubatovics Áron:

két szó, amelynek ismert a megalkotója

kazuár: 'alkalmilag beugró játékos' (casual)

rontóc: 'szpojler(ező)' (Stöckert Gábor; ld. az Indexen a "rontóc" címkét: https://index.hu/24ora/?cimke=ront%C3%B3c )

(hasonló a nyelvújítási szavakhoz: bohóc, különc)

ezeknek ismert a kitalálója, de ezek speciel nagyon szűk körben ismert szavak.

NÁ: gyerekkorában emlegették “Rontó Pál”-t, akiről azt hitte, hogy van ilyen ember, de aztán kiderült, hogy csak a mesében van.

  • 25:00 Kiss Mariann:

divatba jött a nyelvet "elszegényítő" kifejezés: egy nőről nem azt mondják, hogy "férjhez megy", hanem "megházasodik". szerinte az angol nyelv hatása. kifejezetten dühíti

(NÁ: – de lehetne németből, egyéb nyelvekből is)

„Lehetne úgy is, hogy egy lánynak bekötik a fejét”

– lehetne, de ma már ezt nemigen használjuk

KL: miért lenne baj, ha ezt IS használjuk?

NÁ: régen ezt csak férfira mondták, nőre nem, hiszen a férfinak lett háza, a nő már az ő háza népéhez tartozott, de ő nem házasodott (vö. „házas ember”, de „férjes asszony”). A ház nevét is a férj adta, így az lett pl. a Kovács-ház.

a megházasodás nemi címkéje eltűnőben van (vagy sokaknál már nem is létezik)

ha dühíti, azzal nem tudunk mit kezdeni, nagyon sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk;
elszegényítésről viszont nincs szó, csak változik a nyelv

NÁ: kis kitérő: példázat a Franck kávéról… :-)
https://www.google.com/search?q=Franck+k%C3%A1v%C3%A9&tbm=isch

  • 31:55 Ittzés Ambrus

"Fotózni sem engedték Mészáros Lőrincet a bíróság előtt"
https://444.hu/2020/09/16/fotozni-sem-engedtek-meszaros-lorincet-a-birosag-elott

NÁ: van sok ilyen, pl.: "Az újságíró leleplezése nagy port vert föl."


NÁ: Sokszor nem életszerű a kettős értelmezés, így valójában nem érthető félre, pl.: „Nem engedtem rágni a kutyámat.”


KL: A két tárgyat el szoktuk kerülni:

*"Az újságírókat Mészáros Lőrinc birtokát nem engedték fotózni."

[BM: más szórenddel nem vészes:

*"Az újságírókat nem engedték fotózni Mészáros Lőrinc birtokát." ]

NÁ: "A bárónő festeni küldte a lányát."

  • 37:00 K. Gyuri:
    raccsolás

Arisztid raccsolva írásban gyakran ilyen: "Ahisztid" ("Achisztid" vagy "Avisztid")

Szívem szevet,

Valóság ez, nem csak álom.

Szívem szevet,

Övömmel konstatálom.

Nagypál István fordításában a th hibás ejtése:

"Kévdezzen valami könnyebbet!"

KL: Az Agymenőkben is raccsolt az egyik szereplő (Barry Kripke, fizikus), w-vel helyettesítve az r-t (az angol eredetiben):

The Big Bang Theory S05E14 – Kripke's Voice Recognition.avi

„siwi, can you wecomend a westauwant?„


Cikkeztek is róla, hogy vajon a színész is beszédhibás-e, pl.:
https://www.cheatsheet.com/entertainment/the-big-bang-theory-does-the-actor-who-plays-barry-kripke-speak-that-way-in-real-life.html/
https://www.express.co.uk/showbiz/tv-radio/1194461/Big-Bang-Theory-Barry-Kripke-speech-impediment-real-John-Ross-Bowie-actor

KGY: Habsburg Ottó raccsolt-e? – Igen.

KGY: Horthy Miklós is raccsolt? – Nem tudjuk.

[Később az Fb-csoportban megtudtuk, hogy nem:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3643679422353413
Az ottani Youtube-link: Horthy Miklós beszédének részlete (Kolozsvár, 1940) ]

  • 42:40 Szenes Anikó

Mit szólnak ahhoz, hogy leöltözni?

(NÁ: elsőre úgy értettem, hogy 'túlöltözni', 'valakinél szebben öltözni')

érdekes. hasonló a felolt-hoz.

  • 44:30 Szigetvári Áron

Előzmény: 2020.09.20-i Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3386841691370522/
Sziasztok, szevasztok, helló(sz)tok

az eredete a szervusztok lehet, de vajon ott ez igerag-e vagy birtokos személyrag? (szervusztok =? a ti szolgátok?...)

megoszlanak a vélemények... (a műsorban is)

a mostani adás utáni poszt:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3644113618976660/

volt már hasonló téma korábban is, ld. jelen tartalomjegyzékben: 2018. október 10.
az akkori adás utáni Fb-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1924173357637370/
„A csősztök/császtok/sziasztok-ba szerintem nem a jösztök mintájára került bele az a szabálytalan "sz" hang (ahogy a műsorban tippelve volt), hanem a szerbusztok/szevasztok hatására, hiszen abban is van sz, és abban még "jogos" is... Onnan talán könnyebben átvevődhetett a minta, hiszen az is ugyanolyan bizalmas-fiatalos-szlenges köszönés, szemben a tájnyelvi-régies-népies jösztökkel, amelynek – a stílusán túl – jelentésében, használatában sem sok köze van a sziasztokhoz... Inkább csak véletlen egybeesésnek gondolnám. (Szerintem csak erre játszik rá az, aki azt mondja, hogy "Császtok, jösztök?...")”

2020. december 23.

[véletlenül a 20.12.16-i műsor ment le]

2020. december 30.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201230.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:30 Kubinyi Zsuzsa:

„A nyelv változása a nyelvhasználók szokásainak változása.”
NÁ: Így van.

„mindig valami hivatalos helyről indul a változás”

NÁ: Nem így van, sőt leggyakrabban a kevésbé művelt irányból indul (pl. "nem-e", "föl-e jöttek", ikes ragozás kiveszése, szukszük/suksük stb.).

KL kiegészítése: kérdés, hogy mi a hivatalos, mert manapság a média nem feltétlenül az (az állami média sem); valamint érdekes az is, hogy melyik csoportnak, rétegnek van nagy presztízse, és ez a presztízs mennyire befolyásolja a nyelvi változások terjedését.
NÁ: nem biztos, hogy a legműveltebb a legnagyobb presztízsű, lehet a leggazdagabb, a leghíresebb, a legfelkapottabb, legdivatosabb...

  • 05:10 Kubinyi Zsuzsa:

Előzmény: 2020. október 7., 2020. október 28.
a hanghullámok terjedésével kapcsolatos kiegészítés:

a percepciós szempont is fontos: a magas hangok foghatók fel és azonosíthatók jobban az emberi fül, az emberi hallás számára

(vö. többszólamú zenében is: a fontosabb, kiemelendő részek, a dallam a szopránba kerül);

ugyanígy "emelt hangon" is ezért beszélünk;
és vö.: szolfézsban a zongora mélyhangjaiból a hallásgyakorlat kifejezetten kitolás, mert azokat nehezebben ismerjük fel, nehezebben különböztetjük meg.

  • 07:45 Szappanyos Tamás:

Előzmény: 2020. október 21. „lepik a legyek”, „halnak az emberek”, vagyis folyamatos esemény igekötő nélküli kifejezése:

SZT szerint a "halnak" (igekötő nélkül) nemcsak a folyamatosság miatt van, hanem azért is, mert az igekötő nélküli él-lel van gyakran párhuzamban (pl. élnek-halnak, él-hal érte)

KL és NÁ: nem gondoljuk, hogy ennek szerepe van ebben.

  • 09:45 Szappanyos Tamás:

KL egy műsorban azt mondta: "az embereknek a helyesíráshoz való viszonyuk"

SZT szerint KL ezt kissé régiesen mondta.

KL: nem, ez inkább nyelvbotlás volt, bár általában egyeztetni szoktam, de itt nem tettem volna.

Ebben a birtokos-birtok-egyeztetésben a trend az, hogy a többes felől az egyes felé módosul.

KL Nyest-cikke a témáról: A változásoknak is van előnye

[BM: ugyanerről egy cikk a Korrektorblogon:
https://korrektor.blog.hu/2010/10/20/a_kongruencia_sejtelmes_kode

további, többé-kevésbé kapcsolódó posztok a Facebook-csoportból:

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1594993680555341

„egymást kell fürdetnie a betegeknek”

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1765467500174624

„maguknak valójában nincs bevándorlási problémája”

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/1978947542159951

„érdekes sorsa/sorsuk van azoknak az embereknek”

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2127385930649444

„A magyar embereknek joga van tudni...”

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2244908612230508

„ezeknek az agyára ment a politika”

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/posts/2201110019943701

„a hódoknak ez a dolga”

korábbi műsorban hasonló téma:

https://docs.google.com/document/d/1MJ2AS-QsxEeORnmJLt580WCt1Gm-Rok6ruw1QF0Z360/edit#heading=h.pkn68fuhh7yz

Ehhez kapcsolódó Facebook-poszt:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2244908612230508/
"magávalragadóan izgalmas sztorik", "nekik a fejébe szállt a dicsőség"]

NÁ így tanulta: "a magyarban, ha lehet, akkor mindig az egyes számot kell választani, mert a magyar nyelv az egyes számot részesíti előnyben"

NÁ itt is említi ugyanezt: http://seas3.elte.hu/olddelg/publications/modern_talking/02.html

„Azt mondta Pencz tanár úr általánosban, hogy a magyarban lehetôleg mindig egyes számot használjunk: Gyümölccsel díszítjük (és nem Gyümölcsökkel); Szép a szeme (és nem Szépek a szemei); Belement a hangya (akárhány); Az olasz könnyelmû (mindegyik). Az árus is helyesen azt írja ki, hogy Könyv meg Újság, pedig többet is árusít ezekbôl. Ez azért kívánatos, mondta a tanár úr, mert a magyar ember nagyvonalú, nagy egységben látja a dolgokat, inkább kategóriákban gondolkodik, nem számolgat, nem kicsinyesekedik.”

ld. pl. páros testrészek általában egyes számban, „belepte a hangya”, „a református lelkészeknek gyakran a felesége is lelkész” (vagy „gyakran a feleségük is lelkész”?)

(és talán ehhez tartozik az is, ami viszont nem szabadon választott: hogy – sok más nyelvvel ellentétben – a számnevek mellett is egyes számban áll a jelzett szó)

SZT: „az újabb fordulatokat nem szabad elítélni”

NÁ: dehogynem, tessenek elítélni, tessenek dühöngeni… (ahogy egy biológus is mondhatja „civilben”, hogy csúnya a varangy) – csak nyelvészként nem szabad elítélni.

KL: más állásponton van, NÁ túl liberális, civilként se ítéljük el egymást kisebb eltérések, változások miatt, csak azt ítéljük el, amikor valóban hiba van, pl. stílustörés

NÁ: azért egy idős ember nyugodtan utálhatja a fiatalok beszédét

KL: az igaz

  • 16:20 Poros András:

Előzmény: 2020. november 4. jogi nyelv, közérthetőség

Irodalmi példa ehhez a témához:

Móra Ferenc: Mihály folyamatba tétele

https://mek.oszk.hu/00900/00965/00965.htm#12

  • 17:35 Farkas Gábor

Előzmény: 2020.09.16 és 2020.10.07 – Innen látni a templomtornyot”, „kapni valamit” stb.

azt mondtuk, hogy ezek alapvetően a percepciós igék, plusz néhány egyéb

FG: ezek a német és az angol esetében is speciális igék, olyan szempontból is, hogy segédigeként viselkednek:

I hear him come. / Ich höre ihn kommen.
(tehát nem „TO come”)


(németben: lassen, heißen, fühlen, brauchen, hören, sehen, gehen, helfen, bleiben, machen
vö. pl. https://de.wikipedia.org/wiki/Ersatzinfinitiv, https://www.deutschplus.net/pages/Ersatzinfinitiv és más, némileg eltérő felsorolások...)


KL: ez azért egy szűkebb kör, mint amiről a magyar nyelv vonatkozásában beszéltünk.

  • 20:00 András:

Előzmény: 2020.11.04 jogi nyelv, közérthetőség

ezzel kapcsolatos anekdota (illetve saját élmény): egy tanulságos eset a szerződések szövegének közérthetőségét illetően

Új kérdések:

  • 24:35 Schuszter Ilonka:

„jobban fáj”, „jobban utálom”

furcsa, mi ez a jelenség?

elhomályosult a jelentés, grammatizálódás

NÁ: másik példa a grammatizálódásra, a „fog” (amely a ‘vmit fog’-ból vált a jövő idő segédigéjévé)

KL: a jól, jobban jelentése ilyen esetben már nem ‘kellemes, értékelendő’, hanem ‘nagyobb mértékben’

helyettesíthető az inkább szóval (amely szintén a jó

NÁ: a „jó” itt ‘a maga nemében tökéletes, megfelelő, sok...’

a nagyon-nak a középfoka a jobban (hasonló: a sok többes száma a több)

ezek szuppletív formák, és sok más nyelvben is van hasonló

  • 19:05 Lamár Krisztián és F.-né Nagy Zsuzsanna

„Szolidarít”: miért nem szolidarizál? vagy miért nem szolidarál?

NÁ?

KL: a szolidarít-ból lekicsinylő, pejoráló értelmet hell ki, hasonlóan a ”tünti”/”tüntikézik”-hez

NÁ: egyetért.

[BM: én nem érzek benne ilyet… – a szerk.]

KL: benne van létrejöttében a „szolidaritás” szó, bár nem szoktunk az -itás végű főnevekből így igét képezni

[BM: azonban az -ít végű igékből gyakran képzünk -ítás végű főnevet, így analógiás hatásra könnyen létrejöhet egy ilyen „fordított képzés” (elvonás)!
a rövid és hosszú í közötti különbség a beszélt nyelvben amúgy sem olyan éles, így egy ilyen folyamatban nem oszt, nem szoroz… – a szerk.
UPDATE: ez később megjelent a 2020.12.30-i Fb-posztban is, ld. lejjebb]

        NÁ: a szolidarál nagyon kilógna, mert az -áris végűek -arizál igei

FB-csoport-posztok:

2018.01.19: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1593646097356766/

„Van olyan szó, hogy szolidarizál?”

2017.07.19: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1801857116535662/

„Szolidaritás – lilát látok attól, ha valaki azt írja vagy mondja, hogy szolidarítok. Vagy szolidálok.”
2020.10.06: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3439288459459178/

"... szolidarítottam a fiúkkal, de a saját szakmai szabadságomért is kiálltam."
2020.12.30: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3679870052067683/
„akár úgy is kialakulhatott, hogy a szolidaritás szót átértelmezték nép(i)etimológiával mintha "szolidarítás" lenne, és beleéreztek egy -ít végű igét”

  • 30:20 Nándor:

        Hogy lehetne magyarra fordítani az angol sexaholic szót? (szexoholikus? szexoholista?)

Ezek közül magyarul csak az -ista jöhetne számításba (az ikus végződés egész más szokott lenni), de az sem az igazi. Inkább szexmániás. Nem pont ugyanaz, ahogy az alkoholistára sem mondhatjuk, hogy alkoholmániás, de mégis erre csak az a szavunk van

  • 36:55 Feri:

bedepizik – ez neki új

NÁ: nekem is

KL: a beparázi stb. mintájára

  • 37:50 „n”:

Gerevics András: Határidő

"... Egyre kevésbé találta önmagát,

a ruhákkal levetett és szétszórt

napok fáradt zűrzavarában. ...”
http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2919/hatarido

Petri György: Mint levetett

„Mint levetett cipő szaga,

bepácol az éjszaka. …”

https://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Petri_Gy%C3%B6rgy-1943/Mint_levetett

ez a levetett a levesz-ből van képezve? miért nem levett, hanem levetett?

KL: érdekes, hogy magyar anyanyelvű nem érzi, hogy ez egy másik ige.

NÁ: levesz és levet: mindkettőt használjuk a suha levételére

KL: a vet-nek ‘dob’ értelme elhomályosult, és így összecsúszott a két szó jelentése

NÁ: azt mondom, „vesd le a kabátodat”, pedig ma már a többség azt mondja, vedd le a kabátodat

KL: a „vesd le a kabátodat” nekem természetes, a kabátomat levetem, de a cipőmet leveszem

[KL-nek rémlik, hogy volt már ilyen kérdés, és tényleg, ld. 2018.12.05 – a szerk.]

  • 42:45 Kenesei István:

egy érdekes találat, egy nyelvi adat:

https://magyarnarancs.hu/aszerk/az-elit-131882

"E sajtótermékekből aztán mindenki megismerhette Rogán-Gaál Cecília teljes munkásságát, barátait, gyermeknevelési és utazási szokásait (vö.: helikopterezés), családi hátországát éppúgy, mint a férjéjét.„

Ez alapvetően csak helyesírási hiba, de érdekes, hogy

a feleséggel is ugyanígy érdekes lenne: a feleségéét – itt is belemondunk egy j-t így írásban is könnyen eltéveszthető)

NÁ: ez egy hiátustöltő j hang, és így hangtanilag is indokolt a tévesztés
KL: én inkább összemosom a két ét, és hosszabban mondom

  • 46:10 Ulrich Tünde:

A Bartók rádióban reklám: „Jegyek még korlátozott számban kaphatók.”, vagyis a korlátozottat nyomja még, mást nem. Miért furcsa ez?...


Ez egy egyedi eset, és ezek számunkra általában nem annyira érdekesek, de azért nézzük:

NÁ: azért lehet furcsa, mert pozitív mondat (hiszen a lényeg, hogy „kaphatók”), és mégis a negatív momentum van fókuszban, az van hangsúlyozva.

KL: vagy lehet, hogy ez negatív mondat, és a „korlátozott” a lényeg („vigyázat, már csak korlátozott számban kaphatók!...”), de kifelejtették belőle a csak-ot.

NÁ: de akkor nem a még-et kell használni, hanem „csak” vagy „már csak”.

2021. január 6.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210106.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:10 Horváth Zsolt:
    Előzmények: 20.12.30 / 17:35 – a főnévi igenevet állítmányként is lehet használni (innen már látni a templom tornyát)
    HZS: az oroszban minden igével meg lehet ezt csinálni.
    Lehet-e ez nálunk szláv hatás?
    KL: ezt nem tudom, de van a neten rengeteg ilyen kép, videó a neten
    „Эту народ не победить!” (‘Ezt a népet nem lehet legyőzni’)
    olcsó, ötletes megoldások, amelyekkel az oroszok „mindent túlélnek”, „mindent megoldanak”
    „A csengő nem működik, tessék hergelni a kutyát!”

BM: Ezekre tessék ráguglizni:
Этот народ не победить
(Ezt a népet nem lehet legyőzni)

hasonló találatok:
Эту страну не победить (ország)
Эту армию не победить! (hadsereg)
Эту любовь не победить (szerelem)
Эту Россию не победить! (Oroszország)
stb.

és kisebb, konkrét dolgokra is:
Эту Волгу не победить! (Volga)
Эту змею не победить! (kígyó)
Эту игру не победить! (játék)
stb.

NÁ: a főnévi igeneves mondatoknak lehet felszólító funkciója is, jellemzően tiltás:
„Gyerekek, ezt nem kibontani!...”
„Ezt a csomagot nem kivinni az udvarra!...”
nem lehet ( = nem szabad), vagyis tiltás:

lehet, hogy a németből jön, ott is vannak ilyen mondatok „nicht anschalten” stb., de nem tudjuk az eredetét

de ez nem konvertálható kijelentőre, nem mondhatunk olyat, hogy *”könnyen bekapcsolni a készüléket”

BM: nem csak tiltással van:
„Aztán mindent megenni, ami a tányéron van!...”
„Kislányom, aztán időben hazaindulni!...”

Fb-csoport-poszt a témához: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3705272802860741/

  • 03:50 Poszmik Gábor:
    Előzmény:     2020.10.21 rajzolj és rajzoljál közti különbség
    Miskolci kollégák: hozzáteszik a „már”-t a felszólító módhoz: „Légy szíves, a prezentációt küldd már át nekem!”, „Na üljünk már le!”
    Ez nekünk, pestieknek sürgető, ismétlő hatása van, és kicsit zokon vettük, de aztán megszoktuk.
    NÁ: ismerem, és kelet-Magyarországi jelenség
    KL: udvariasságnak is elmegy, de ezek szerint ellenkező hatása is van

Fb-csoport-poszt a témához:
https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3705305486190806/

  • 07:00 András:
    Előzmény: 2020.12.16 / 10:10 – aviszont látásra
    német hatás lehet? Az „Auf Wiedersehen!”-t is gyakran az elején hangsúlyozzák
  • 08:45 Laczik Bálint:
    Előzmény:     2020.11.11 / 25:50 – a kulissza szó eredeti jelentése (gurul, és betolható a színpadra, kétdimenziós)
    a műszaki nyelvben is használják, ma is oktatott, számonkért tananyag:
    LB: „A gépszerkezetek jellegzetes részegysége a kulisszás mechanizmus. Tipikus kivitele egy alternáló lengő mozgást végző alkatrész hornyában csúszó, hasáb alakú alkatrész. …”
  • 12:05 Laczik Bálint:
    Előzmény: ?? – gőzmozdony
    a gőzmozdonnyal kapcsolatban sok érdekes alkatrésznév volt (és mára eltűnt):
    kormánygerendely, elősietési lengettyű, lövettyű, ellenforgattyú
    a gőzmozdony megjelenése, első évtizedei épp a nyelvújítás idejére estek, ezért volt sok ilyen „nyelvújításszagú” kifejezés ebben a témakörben.
    a lokomotív helyetti mozdony is furcsa volt eleinte

Kapcsolódó poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3705518996169455/
”gőzpöfögészeti tovalöködönc”

  • 14:05 Kulcsár Dalma:
    Előzmény: ?? – tő belseji rövidülés (út – utat, stb.)
    KD: tenyér, kenyér, víz, út, kéz: bizonyos toldalékoknál rövidül, másoknál nem
    NÁ: rendhagyó és csak kb. 15-20 szót érint
    KL: mássalhangzóval kezdődő + on/en/ön előtt nem rövidül, de ez alól is vannak kivételek (szenen, egen, vizen (helyesírása: vízen));
    képzők is vannak, amelyek előtt rövidül: tűnik – tüntet, bízik – biztat, hízik – hizlal;
    ezek valójában nem rövidülések, hanem a toldalék híján megnyúltak a tövek
    NÁ: a helyesírási szabályzatban is érdemes megnézni, hogy mit írnak erről, de persze az ejtéssel nem kell azt követni, mindenki mondja, ahogy jólesik neki
    KL: ez a keletmagyar dialektus hatása, a helyesírás azt a nyelvváltozatot rögzítette, ezért sokaknak gondot okoz a hosszú/rövid hangzók helyesírása
  • 21:30 Kulcsár Dalma:
    Előzmény: elvész / elvesz / elveszik
    Mi van azzal, hogy megy / mén?
    NÁ: az E/3-ban van valami ősi -n rag, vö. van, jön, ugyanígy megyen –> mén (ahogy a mész is a megysz-ből jön)
    múlt időben: lőn, tőn
    de a mén jelen idő
    és a T/3 nak/nek végződésének az elején is ez az E/3-as n van + a többesszám

Új kérdések:

  • 24:20 Dorogman György:
    hogy lehet a John név becézése Jack? Hogyhogy nem a Jacob (Jakab) névhez tartozik?
    KL: nyelvtörténeti oka van… a Johnkin (kin/ken, német chen/ken kicsinyítő képző), és így Johnkin –> Jenkin –> Jack
    NÁ: oka lehet ennek a rövidülésnek, hogy a gyerekeknek bonyolultak a hosszú szavak, nevek, ezért lerövidítették.
    ugyanígy a gyerekek kedvéért betoldanak gyakran msh.-t a mgh.-val kezdődő nevek elejére: Annából Panna (Anni-Panni), Istvánból Pista (Ista-Pista)
    angolban hasonló: Eduard –> Ed –> Ted
    az r-t is nehéz kimondani a gyerekeknek: Richard – Rick – Dick
  • 28:40 Kiss Margit:
    beszélgetés befejezése: ”Köszönöm, hogy elmondta.”
    Nem hiányzik a mondatból tárgy?
    NÁ: nem, ez egy teljesen szokványos ellipszis.
    (logikailag tehát valóban „hiány”, de stilisztikailag nem hiányzik, ez teljesen normális, szokványos megoldás)
    KL: nem is értettem a kérdést…
    van olyan elhagyás, ami tájegység szerint megoszlik, pl.:
    – Mi lett a kikészített könyvekkel?
    – Elvitték. / Elvitték őket. (NÁ-nak jó az első, KL-nek az kevés)
    KL: rájöttem, hogy tényleg kicsit furcsa, amikor nem közvetlenül az előtte lévő mondatra utal vissza, hanem már volt közte két egy-két mondat, illetve az összes elmondott dologra vonatkozik összefoglalóan…
    Ez a zavaró jelenség tehát létezik, de nagyon függ az adott kontextustól, hogy tényleg odakívánkozik-e valami tárgy, vagy teljesen jó hiányosan is.
  • 34:05 Fenyvesi Katalin
    Előzmény: [?] Levágom a hajad vagy hajadat, levágatom a hajam(/at), legvágatjuk a hajunk(/at), de 3. személyben nem lehet
  • 35:00 Szabó Ágnes:
    A többes számú alanyok után gyakran egyes számban használják a birtokot:
    „a lustáknak kicsi az esélye” (/esélyük)
    „a nőknek van szíve” (/szívük)
    „a dolgoknak így kell lennie” (/lenniük)
    KL: ez egy tendencia, nem a műveletlenekre jellemző
    minél távolabb van a mondatban a birtok a birtokostól, annál kevésbé zavaró, próbálja ki

[volt már a műsorban: ………...]

Fb-csoport-posztok: …..
2018.01.21: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1594993680555341/
2019.02.26: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2127385930649444/
2019.04.18: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2201110019943701/

Kapcsolódó olvasnivaló:
Nyest.hu: A változásoknak is van előnye
A csúnya fiúk szíve – Korrektorblog
A csúnya fiúknak is mennie kell – Korrektorblog
Egyeztetünk-e? Nem-e? – Korrektorblog
A kongruencia sejtelmes köde – Korrektorblog

  • 37:35 András Gábor:
    Miért eltérő az alábbi szavak ragozása
    tó / tavak
    ló / lovat
    só / sót, savat
    szó / szót, szavat
    NÁ: „A nyelv végtelen gazdagságát nem lehet szabályok kalodájába szorítani.”
    KL: a nyelvtörténeti előzményekből fakad ez a többféleség…

Kapcsolódó poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3702382043149817/

  • 43:10 Ráczné Kurhéja Ágnes:
    a kitakar kétféle jelentése

volt már: 2019. március 20., 2019. június 10.,

2018.01.24: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1599070300147679/
„A mai műsorban merült fel a kitakarás kérdése. A műsorvezetők jó helyen keresték a megoldást. …”

2019.02.26: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2126701540717883/
„Nem látom ennek semmi értelmét: kitakar. A gödröt se lehet kitemetni, csak kiásni, nem?”

2019.03.24: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2163213543733349/
„A kitakar helyett az eltakar mennyivel érthetőbben hangozna. ...”

2019.04.25: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2211874175533952/
„Mi a véleményetek a manapság oly divatos "kitakarás" kifejezésről? ...”

  • 46:05 Szűcs Gábor Róbert:
    Melyik helyes: hűen / híven
    KL: a híven régies, de a hűen is kicsit szokatlan
    NÁ: stilisztikai tanácsot kér, nyelvi illemtani kérdés, de ahhoz nem tudunk hozzászólni, csak “mint magánemberek”

https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3561138140607542/

  • 47:40
    Mi az, hogy véleményes? Értelmetlen műszó-e?...
    KL: nagyon rég óta elterjedt kifejezés, valószínűleg a sportnyelvből jön, jelentése: ‘vitatható’, ‘bizonytalan igazságtartalmú’

Egy régi Fb-poszt:
2019.02.01: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2088675961187108/
„Mi a vélemény arról a szóról, hogy véleményes? Nekem nagyon furcsa.”

2021. január 13.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210113.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:20 többen írták:

Előzmény: 2020.11.11

Nem jól tudtuk: igenis sokan használják az azerbajdzsán-t melléknévként, amellett, hogy ez az ország neve is.

Nem tudtuk. Köszönjük!

  • 01:10 Kárpáti Géza:

Előzmény: 2020.11.11 – "én kislánynak versenytáncoltam", tehát nAk rag időhatározóként való használata

KG: inkább -ként ragként kellene értelmezni, mert nemcsak korra, életszakaszra használható, hanem pl. "papnak boldog volt, de később már boldogtalan"

KL: Igen, ez tkp. "közvetett időhatározó" hiszen 'abban az időben', 'pap korában'.

Igaz, hogy ez nem egy nagyon új dolog, de ritka, é

  • 04:10 Sinka Fruzsina (és mások is):

Előzmény: 2020.11.11, 2020.04.15
azt mondtuk, hogy vannak ikes igék, amelyek csak E/3-ban ikesek, pl. hazudik (mert eredetileg nem az volt, de aztán valamiért felvette az -ik-et, de csak E/3-ban)

SF: "lehazudom a csillagot is az égről", de "összehazudok hetet-havat"

NÁ: tévedés, összekeverte az alanyi és tárgyas (= határozatlan és határozott) ragozást. amiket írt, az tárgyas, és az mindig egyforma, azzal nincs ilyen ikes/iktelen komplikáció.

  • 07:00 Farkas Gábor:

Előzmény: 2020.09.16, 2020.10.14: magyar tövekhez latin képzők (kitaláció, urizál; egyetemista)

FG: brüsszelita:
https://www.origo.hu/itthon/20201117-retvari-bence-a-brusszelitak-azt-varjak-el-hogy-mindenkibol-lassan-kopjon-ki-hazaja-a-neme-a.html
"Rétvári Bence: A brüsszeliták azt várják el, hogy mindenkiből kikopjon hazája, a neme, a hite"

levita, kohanita, izraelita...

[továbbiak, amelyek nem kerültek szóba: síita és szunnita]

valamint a Facebook-csoportban a moszkovita:
2021.01.15: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3715834875137867

  • 11:00 Szappanyos Tamás
    Előzmény:     2020. november 18. – Gyuris Beáta szócskák
    a negatív kérdéshez:

SZT: az „ismeri-e a vádlottat” nem jó önálló kérdésként, csak mellékmondatban.

Ez tájszólás kérdése is (KL nem használja, NÁ használja), de speciális helyzetekben hagyományosan is használunk ilyet, pl. költői kérdés:

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

vagy pl. kérdőíveken (és akár a bírósági hivatalos nyelvezet is lehet ilyen speciális, "papírízű" szöveg, hiszen lehet, hogy felolvassa, vagy ha nem, akkor is rögtön "papírra" (jegyzőkönyvbe) kerül

  • 14.00 Poros András
    Előzmény: [??]

PA: a tagadó kérdésekről elhangzott, hogy az angolban ilyen nincs
NÁ: ez félreértés, azt mondtuk, hogy nyitókérdésként, vagyis udvarias fordulatként nem lehet ilyet mondani. Nyelvtanilag persze helyes, de szó szerint értendő, így udvarias

PA: Az "if you don't mind" nem ugyanaz?
NÁ: Nem.

kiegészítés:

NÁ: a "Why don't you/we" szerkezet viszont egy udvarias felszólítás, egy anglicizmus, amely kezd beszivárogni – nyilván (eredetileg hibás) tükörfordítások hatására –, de mivel egyre gyakoribb, már egyre kevésbé furcsa, így ma már hibásnak sem mondható... (bár a konkrét helyzettől függ, hogy mennyire tűnik nem odaillőnek, meghökkentőnek egy ilyen megfogalmazás)
"Why don't you come in?" = "Gyere be!"

  • PA a franciáról is beszél: egy koldus azt mondta: "N'auriez vous pas deux euros?" (Nem tudna adni két eurót?)
    KL: nekem ez rettentő furcsa, még az is lehet, hogy nem volt francia anyanyelvű az illető – de már régen tudtam jól franciául, azóta változhatott.

Új kérdések:

  • 19:10 Szűcs Gábor Róbert:
    Mi az, hogy érzékenyíteni?
    Valakit olyan élményeknek kitenni, aminek hatására érzékennyé válik bizonyos jelenségekre, leginkább az ember lelkét, gondolkodását érzékenyítik problémákra,
    bár könnyen lehet, hogy szaknyelvben konkrétabb, "fizikai" használata is van, pl. a bőrt, szemet stb. érzékenyíteni...(?)
  • 20:10 Szűcs Gábor Róbert:
    használandó-e még az ikes ragozás, vagy szabadon választható?
    ez egy ingadozó jelenség, az idők során oda-vissza megtörténik a folyamat, most éppen elmúlóban van, de már jó ideje, nem friss jelenség (felszólító és feltételes módban pl. már a műveltebbek többségének is furcsa lenne)

NÁ: ez valójában nyelvi illemtani kérdés... szituációtól, stílustól függ, és igéje is válogatja, hogy melyik vetkőzi le könnyebben az ikes ragozást, és melyik nehezebben, sőt, van, amiben akár is elbizonytalanodik az ember.

  • 22:15 Papolczi-Vinczi Adrienn:
    "Gigaerős Tettek Hálózatát építünk!"

BM: Ha a "gigaerős tettek hálózatát" egy szerkezetként értelmezzük (ahogy KL felolvasta), akkor valóban furcsa

a probléma feloldása, hogy itt alapvetően csak "tettek hálózata" tartozik egybe, és a Gigaerős ennek a "külső" jelzője, így hangsúlyozni is kicsit másképp kell, így érzékeltetném:
        Gigaerős "Tettek Hálózatát" építünk!

Így is döccen, de legalább érthető, hogy mi volt a szándék, és hogyan sikerült ez ilyen furára.

Ráadásul a gigaerős is kétféle lehet: az ember talán elsőre azt gondolná, hogy <valamennyire valamilyen> szerkezet, vagyis mint a "szupergyors", "tökügyes", azonban a reklámban hallhatjuk, hogy "...ehhez gigaerő kell", vagyis nemcsak a "tettek hálózatát" találták ki egy újszerű, egységes "márkanévként", hanem a gigaerő is ilyen találmány, vagyis a gigaerős itt 'gigaerővel bíró'...

(ez nem okoz olyan nyelvtani disszonanciát, mint a fentebb említett kétféleség, de azért ez is érdekes.)

Fb-csoport-poszt:
2020.10.12 https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3463434513711239/
2021.01.14 https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3716241731763848

https://www.telekom.hu/tettekhalozata
https://youtu.be/xn_-E2xva4g

  • 27:40 Koblinger Dóra:
    el kell menjek, be kell valljam stb.

Miért egyre gyakoribb? Van ilyen? Helyes ez?...
Van, tehát "helyes".
KD: Erdély felől terjedt el, de most már általános.
Igen.

Helyes ez? Használják?
Igen.

KL: Nem is dfdfff
azt kérdezi, hogy helyes-e használni, hanem hogy helyes-e, hogy ebbe az irányba változik a nyelv?

  • 30:30 András:
    őkelme, kegyelmed (kelmed), kegyelmetek:
    miért nincs a többi számban, személyben, és miért rövidült le?

azért csak 2. személyben, mert megszólítás,
és 3. személyben is (egyrészt a magázódás nálunk E/3-as típusú, illetve ha valakiRŐL beszélünk, akkor is gyakran olyan udvariasan beszélünk, mintha hozzá szólnánk, megszólítanánk

[BM: vö. manapság “a miniszterelnök ÚR”; sőt a névelőt is gyakran elhagyják, az is egy túlzott/félreértelmezett udvariaskodás lehet]

[BM: Érdekesség: József és testvérei: „felségem”]

        NÁ: a mgh.-k közötti g és gy is könnyen kiesik, elhalványul (kegyelmed > ke’elmed…)

  • 33:00 András:
    a hasonulás magyarban hátrafelé történik (cukrászda [cukrázda], tilosba [tilozsba], mosd [mozsd]), angolban előrefelé történik (wished [wɪʃt], figs [figz])

Miért más a hasonulás?
Nem tudjuk. A nyelvészet ilyen „miért” kérdéseket nem tesz fel.

a miénk ún. „regresszív hasonulás” ("anticipatív asszimiláció" van benne)
ez a gyakoribb, az angolos a ritkább.

  • 36:30 Kubacska János: erősen terjed a "Szép napot!"
    Rettenetesen zavar… Jól gondolom, hogy ez új dolog, és a „have a nice day” tükörfordítása?

KL: nem tudom

NÁ: inkább a német jut eszembe "Schönen Tag noch!"

  • 40:25 Kovács-Mosbacher Melinda

csak igekötős igékkel alkotható költői kérdés:
"Hát nem megette?"

NÁ: Érdekes, de valóban így van.

KL: Biztos ez?... Nemcsak igekötővel jó, igekötő nélkül is jó tud lenni:
„Hát nem szólt a hülyéje a főnökének?”

[BM: további példák:
"Hát nem kapitulált?!"
„Hát nem rajzolgat már megint az órán?!"]

NÁ: Igaz…
KL: De az igaz, hogy legtöbbször igekötővel használjuk, lehet, hogy nem is véletlenül, hanem talán azért, mert azzal jól érezhető, hogy ez nem egy sima kérdés.

[BM: ez jellemzően beszédben fordul elő, és ott amúgy is érződik (kontextus+dallam+egyéb metakomm.-ból), hogy ez nem valódi kérdés, így én inkább arra vezetném vissza, hogy egy ilyen állításban („felcsattanásban”) jellemzően egy befejezett cselekvés, gyakran mozzanatos (vagyis „egy pillanat” alatt megtörténő) ige van, és ez a magyarban erősen vonzza, hogy valamilyen igekötős igével írjuk le… Ezért tkp. csak a „statisztika” miatt tűnik úgy, hogy ez a szerkezet csak igekötővel létezik, és emiatt tűnik picit furcsának, hiányosnak, „sántának”, ha véletlenül igekötő nélküli ige van benne, ld. a fenti példákat. Hasonló a szintén csak a ritka előfordulása miatt furcsa – pedig amúgy szabályos – „csukoljon” vagy a „meg van íva” vagy a „mindent megesz”.]

  • 44:00 Szaladó:
    a nyit t-je néha l-re változik: nyilván, nyilatkozik stb.

Sz.: Melyik az eredeti? A t vagy az l végű?
KL: Az -l az alapszó vége, és a -t a képző (nyílik -> "nyílat" = nyit):

Sz.: Van-e még ilyen?
Igen, hasonló pl. sül és süt,
de a hűl és hűt, fűlik és fűt, omlik és ont, bont és bomlik, himlik (himlő) és hint, és még sok hasonló is,
bár van, amikor az l is képző (hű(s) –> hűl);
és lehet, hogy némelyik ilyen l/t párhuzamos képzőpár nem valódi képző, hanem csak analógiás hatásra alakult ugyanúgy a szó formája...

továbbmenve: hárít és hárul, tanít és tanul, és sok-sok más ít/ul pár (fordít, pendít, gyógyít stb.) is ezek „rokona”.

2021. január 20.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210120.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:15 Margócsy István:
    Előzmény: 20.12.16 / 22:15 – nem tudtuk a rontópál kifejezés eredetét

Gvadányi József verses regényének főszereplője Rontó Pál, a műcíme:

Rontó Pálnak egy Magyar lovas Köz-Katonának és Gróf Benyovszki Móritznak életek', Főldön, Tengereken álmélkodásra méltó Történettyeiknek, 's véghez vitt Dolgaiknak le-írása, a' mellyet Hazánk Dámáinak kedvekért Versekbe foglalt gróf GVADÁNYI JÓZSEF Magyar Lovas Generális.

A MEK-ben is olvasható:
GVADÁNYI JÓZSEF: RONTÓ PÁLNAK EGY MAGYAR LOVAS KÖZ-KATONÁNAK ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRITZNAK ÉLETEK ...

A 19. századi gimnázium trananyagban még benne volt.

  • 01:15 Tamási Klára:

Előzmény: 2020.09.16, 2020.10.07, 2020.10.28, 2020.12.30, 2021.01.13 „Látni a falu tornyát”
Azt mondtuk, hogy jellemzően csak érzékelés, agyi tevékenységek esetén használatos.

TK: Jól látom-e, hogy ezek azok az igék, amelyek megkaphatják a ható/hető képzőt?

NÁ: Nem igazán jó észrevétel, a -ható/hető sokkal tágabb csoport, sőt, nem is csoport, hanem minden tárgyas igével használható. Csak annyi az átfedés, hogy tárgyas igék kaphatják meg.

  • 03:40 Bódi Gergő:

"Européer" helyett lehet-e "Európer"-t mondani/írni

A szótárban csak az européer van benne, de a helyesírási szótár nem mondhatja meg, hogy egy több formában létező szót melyik formában mondhatjuk.

NÁ: Az európer forma szokatlan, én nem használnám, de ha az emberek használják, akkor lehet, hogy létezik…
(németül Europäer (ajropéer], tehát ott (is) két jól elkülöníthető hang)

  • 08:00
    Előzmény:     2020.12.02 a riport és az interjú közötti különbség
    Czene Gábor, Tevan Imre és sok más újságíró:megírták nekünk, hogy mi a különbség a riport, az interjú és a tudósítás között.

KL: Ez a szaknyelvi használat, mi pedig nem arról szoktunk beszélni elsősorban, hanem a köznyelvi használatról.
NÁ: vö. kockás füzet. Mérnökök, biológusok, más szakemberek is írnak néha, hogy pontosítsák az általunk elmondottakat. Ezt köszönjük, néha el is mondjuk a műsorban, de a köznyelvi használatnak nem kell a szaknyelvhez igazodnia.

TI: az újságíró/riporter megszólítása hagyományosan szerkesztő úr/asszony (írásban is, pl. olvasói levélben, és szóba is, pl. riportalanyoktól, illetve betelefonálóktól)

NÁ: hagyományos, hogy egy ranggal magasabban szólítjuk meg az embereket
KL: pl. gyakran főorvos úrnak/asszonynak szólítunk olyat, aki nem az
NÁ: a rendőrnek „főtörzs elvtársat” "kellett" mondani, mert az volt a legmagasabb olyan fokozat, amelyben még utcai szolgálatra küldték a rendőröket;
a pincérnek "Főúr, kérem!" (németül is „Herr Ober!”...)

  • 11:25 Molnár Péter:

Az előző kérdéshez hasonló szaknyelvi észrevétel:

A robbanó motor és a belső égésű motor közötti különbség.

Előzmény: [?]

  • 15:05 don B.:

Előzmény: 2020.12.02 Lehet-e valami alapabb?

A mai sajtónyelvben meglehetősen gyakori az alap melléknévi használata.

Fb-csoport-poszt: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3689320491122639/

  • 18:40 Poros András:
    Előzmény:     2021.01.13 Lehet-e valami alapabb?
    Hasonló: másabb

NÁ: a különb is fokozásból jött létre, ráadásul az is egy olyan melléknévből, amely amúgy furcsán hangzott volt fokozva.

Fb-csoport-poszt:https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3689320491122639/

Új kérdések:

  • 20:15 Gabi:
    Egy német sorozat címe: Barbárok / Barbaren / Barbarians (    IMDb, Wiki DE, Wiki EN)
    A teutoburgi csatáról szól, és a rómaiak latinul beszélnek, a germánok pedig (mai) németül.
    NÁ: hasonló, hogy a Honfoglalás c. filmben se lenne nekünk furcsa a mai magyar beszéd
  • 22:40 Szaladó:
    Miért változott az angolban a hosszú i hang áj-ra?
    (pl. Bible [bájbl], rite [rájt])

Nem tudjuk,közbülső lépésekkel jutottak el idáig. Ilyen változások vannak, a dologban az a furcsább, hogy az írás mindeközben megmaradt „eredetiben”.
Pl. Shakespeare-nél még a bible [béjbl] (de ma is vannak ilyen földrajzi területek, ahol így ejtik).
Ez volt az ún. „nagy magánhangzócsúszás” v. magánhangzóeltolódás” v. magánhangócsúszás, The Great Vowel Shift, 1450 körül kezdődött.
A magyarban is vannak ilyen tendenciák jelenleg is. (Erről is hosszan beszélnek.)
„Kazánház” jelenség (n-t alig ejtjük); az l-ek ejtése bolt/bót…

De ha az í változott, akkor miért vannak mégis hosszú í-s szavak?
Mert miközbe az egyik változott, közben más hang a helyébe csúszott:
Éva: Eve [ív], Sátán: Satan [széjten]
vö. gátsorrend
a rövidülés is számít: crime [krájm], de criminal [kriminal]
rite [rájt], de ritual [ricsuöl] (magyarban is van hasonló: rítus, rituális – bár ez nem a magyaron belüli változás, hanem már a latin eredetiből származik az a tőhangrövidülés, amelyet általban mi is őrzünk/alkalmazunk a latinos végződések esetén)

  • 34:00 John:
    hatók/hető –> hatóak/hetőek: van-e vagy volt-e korábban ezek között jelentésbeli különbség?
    NÁ: jogos a gyanú, egy nyelvészben is felmerülne, de ez esetben nincs jelentéskülönbség

Mi ennek a jelenségnek a neve?
– „szabad váltakozás„: amikor ugyanabban a jelentésben, két szabadon felcserélhető szó él párhuzamosan
– ennek az a/e betoldásnak nincs külön neve; a nyitótövek viselkedése kicsit rímel erre, már annyiban, hogy a nyitótő a/e-t vonz toldalékoláskor.
Pl.: pestiek, hatvaniak, háziak

Az -ó/ő végűeknél (folyamatos melléknévi igeneveknél) is él ugyanez a jelenség, ott is választható, és terjedőben van az a/e-betoldás.
Ehhez azonban az kell, hogy melléknévszerű legyen, vagyis az adott helyzetben melléknévi funkcióban álljon. A ható/hető esetében ez szinte mindig így van, az ó/ő végűek egyáltalán nem mindig,
pl. bántóak, kötelezőek, hajlandóak, de *„az utcán játszóak” nincs;
erre az lehet egy jó „teszt”, hogy lehet-e állítmány az adott szó:
„a szavaid bántók/bántóak”, „a feladatok kötelezők/kötelezőek”, „ők erre nem hajlandók/hajlandóak”, de nincs: *„az utcán lévő gyerekek játszók/játszóak”

Viszont ha főnevesült, akkor sosem óak/őek: teendők, bemondók, nézők, tanulók…

Ld. még olcsóak, óriáskígyóak :-) ld. 2019.11.06, 2019.12.18

  • 39:15 XY:
    „    lehet nem kellene így mondani”, „lehet úgy kéne csinálni”

Igen, van ilyen tendencia, hosszú történet, volt már…

Volt már: 2019.12.18

Fb-csoport-posztok:
2019.03.03: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2134846629903374
2020.06.21: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3110112219043472
2020.10.14: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3471136749607682/

Nyest-cikk: https://www.nyest.hu/hirek/lehet-en-tudom-rosszul        

  • 40:40 Rita Ofczianka:
    „ki van írva” – gyerekkorunkban azt mondták, hogy helytelen, magyartalan, mert olyan, mint „a macska meg ki van nyávogva az ablakon”, „a macska fel van mászva a fára”

Igen, örökzöld téma, régen nyelvvédők kitalálták, hogy ez nem magyaros szerkezet („germanizmus”), pedig dehogy, sőt, pont a va/ve a magyar nyelv sajátossága.

Megfigyelhető, hogy már nem csak tárgyas igéknél működik, pl. „el van utazva”, „el van ájulva”

Fb-csoport-posztok:
2018.08.06: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1831120126942694/
2018.09.22: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/1899939746727398/
kapcsolódik:
2019.12.14: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/2108705839184120/

2021. január 27.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210127.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

a hallgatók találtak ellenpéldákat, de ezek mind olyanok, hogy két tartalmas szó van egymás mellett:
jár-kel, nyakra-főre, alul-felül, adóvevő, hoci-nesze, ad-vesz
(amiből csak az egyik jó pl.: vicikvacak, limlom)

angol „day and night”, de van „night and day”
ld. a híres dal (a szövegben mindkét sorrend szerepel):
Diana Krall: Night And Day
(Szerző: Cole Porter)
https://www.youtube.com/watch?v=OaZdj1ZgiP4

Szappanyos Tamás megjegyzése: érdekes, hogy a többalakú ragoknál fordítva van a sorrend: ban/ben, nál/nél stb.
NÁ: ennek más oka van, ez csak a betűrend miatt van, de ezek mesterséges alkotások

  • 06:40 Csillag Péter
    Előzmény: NÁ említette azt a megfigyelési csapdát, amikor az ember felfigyel valamire, és úgy érzi, hogy „egyre gyakrabban találkozik vele”, pedig csak gyakrabban veszi észre, miután elkezd figyelni rá.

    Ezt Baader–Meinhof jelenségnek hívják, más néven gyakorisági illúzió, gyakorisági csalódás (frequency illusion)
    Wikipédia:     Frequency illusion (az elnevezés Arnold Zwicky nyelvésztől származik)

    https://petofilive.hu/2017/10/15/pszichologiai-jelensegek-amiktol-eldobod-az-agyad/
    „A gyakoriság illúziója
    Más néven Baader-Meinhof jelenség, ami akkor jelentkezik, mikor csak épphogy megismerkedtünk valamivel, ami aztán hirtelen mindenhol ott van. Képzeld el az alábbi szituációt: szeretnél autót venni és valaki ajánl neked egy márkát, amiről eddig nem hallottál. Rákeresel, így már tudod miről van szó, és ezután egyszer csak állandóan ez az autó jön veled szembe, ilyen mögött állsz a dugóban, hazafelé menet ezt az autót látod egy óriásplakáton és az esti filmben is, egyszóval mindenhol. Ismerős?”
  • 09:10 Földi András
    Előzmény: 2020.01.22 Kiefer Ferenc
    Kiefer Ferenc: a hagyományos nyelvészet a filológiához áll közel, a modern nyelvészet nem
    Ritók Zsigmond: a történelmi irányzat meghaladása a modern strukturalista irányzat
    FA: ezek között van érdemi eltérés, vagy egymás mellett megférő kijelentések?
  • 17:45 Farkas Gábor
    Előzmény: 2018.10.10, 2020.12.16 a szervusz/szervusztok-hoz hasonló nincs más nyelvben
    FG: A cseh és szlovák nyelvben van ilyen: ahoj / ahojte [ahojtye]
    oroszban is kicsit ilyen a zdrasztvujtye
  • 20.50 Kardosné Anna
    Előzmény: 2018.10.10, 2020.12.16 a szervusz/szervusztok-hoz hasonló nincs más nyelvben
    Éppen az a furcsa, ha a sziát valaki több embernek mondja: „Szia, mindenki!”, „Szia, fiúk!”
    Ez is csak azt mutatja, hogy mennyire elterjedt, mennyire szükség van rá
    KL: nekem is furcsa.
    NÁ: nekem csak kicsit.
    KL: akár még regionális különbség is lehet, hogy kinek mennyire fér bele a szia

Új kérdések:

  • 23:35 Fekete Mihály
    FM: Van-e olyan nyelv, amelynek nincs ábécéje?
    Persze, bizonyára sok.
    FM: Van-e olyan nyelv, amelynek nem is lehet? (pl. füttynyelv, dobnyelv)
    Az más, az egy „rendes” emberi nyelv „leképezése” valami más kódrendszerben (de akár azt is le lehetne írni annak is az elemkészletét)
    afrikai nyelvek, amelyben csettintő hangok is vannak?
    a számunkra szokatlan, ismeretlen hangokat is jelölik valahogy, a csettintőhangokat pl. xh-val (ahogy pl. magyarban a [cs] hangot c+s-sel jelöljük, németben meg az [s]-t sch-val)

egyébként a csettintőhangból is van többféle, van, ahol 2, van, ahol 4…

31:15 Lengyel Tamás

Peti barátaival megy moziba. / Peti barátaival megy moziba.
LT: ez kétfélét jelent

ez az intonáció, hanglejtés. (a fenti mondatban nem „kis szünet” van, hanem a „Peti„ végén felszalad a hangmagasság)
a fenti két mondat: intonációs minimálpár: csak egy dologban különbözik, és attól más a jelentése.
ebben az esetben még két magyar sajátosság közrejátszik:
az alanyként használt „ő” is elhagyható;
a birtokos jeles „barátaival” elől elhagyható (illetve ilyen esetben a névelő;
a birtokos „Peti”-t nem kell jelölni (bár lehetne, ez esetben már : Petinek a barátaival

35:45 Klima János
a segway-re időnként használt „önegyensúlyozó személyi szállító” eszköz meghonosodásának, elterjedésének nem sok esélye van, mert iszonyú hosszú és zavaró
(máskor csak „önegyensúlyozó szállítóeszköz”, „önegyensúlyozó jármű”, „elektromos önegyensúlyozó roller” stb.)

bm: ugyanakkor ezek a kifejezések azért is ilyen körülményesek, mert nemcsak a jól ismert, turistás „kormányos segway”-t jelenti:

hanem van sok más önegyensúlyozó jármű is, pl. hoverboard (néha mini segway):

a fenti kettő között félúton a térddel irányítható segway:

 

egy kételemű fajta („Segway Drift W1”):

 


van „álegykerekűek”:

 


és különféle egykerekű megoldások:

 


sőt:


ill. vö. „Megvagy hadnagy” (Officer Gotcha) a Jamie és a csodalámpából:

https://www.imdb.com/title/tt0433298/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jamie_%C3%A9s_a_csodal%C3%A1mpa

Megvagy hadnagy nem csak egy mesefigura! – Verde
Kész, eldőlt, a román rendőrség sokkal menőbb, mint a magyar | nuus.hu

37:10 Hirschler Richárd:

A Borgen c. sorozatban hírkozmetikusnak fordítják a spindoctor-t. (kommunikációs szakértő, aki kármentő egy politikus oldalán). Ez nem jó kifejezés. De mi lenne jó helyette?

Nem tudjuk, ha kitalálnak mást, akkor lehet más, de átvehetjük a „szpindoktor”-t is, ilyen átvételre is sok példa van), illetve az is lehet, hogy mégis jó a hírkozmetikus is (hiszen szoktak adatokat .

https://www.imdb.com/title/tt1526318/
https://www.netflix.com/hu/title/70302482
https://port.hu/adatlap/film/tv/borgen-borgen/movie-127365

  • 41:50 Hanák Dávid:

gyerekszáj: „amíg lecsöng a vírus”

ez a kelet-/nyugatmagyar közötti különbség miatt
(Kölcsey: „Nyújts feléje védő kart” (ma azt mondanánk: föléje))

HD: furcsa, hogy akkor „csendül fel” valami, amikor megszólal.
Tévedés, ez nem a csend-ből származik, hanem a „cseng” tövéből

2021. február 3.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210203.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:30 Ádám:
    Előzmény: ?? – oltakozik
    (tartalmi) idézet egy privát járványnaplóból: „az oltakozás olyasmit jelent, hogy hetente, havonta, de mindenképp gyakran oltatom magam vö. költekezés, vagdalkozás… bár a bérmálkozás nem sűrű…” – mit jelent a kozik képző?
    kérdés a produktivitás (termékeny képző-e?): mivel elcsodálkoztak az emberek, ez mérsékelten produktívnak tűnik…
    más példák, különböző jelentésekben: védekezik, szánakozik, bérmálkozik, borotválkozik, temetkezik
  • 06:00 KL:
    „felveszi az oltást” (az előző téma folytatásaként)
  • 07:20
    Előzmény: 20.12.02 / 04:25 – libernyák
    egy másik példa a -nyák végződésre: zsernyák
    KL: a kicsinyítő, becéző végződések, formák gyakran lehetnek lenézők, lekicsinylők
  • 09:30 Földi András
    Előzmény: ?? – -andó/endő toldalék, jelenlegi használatában a jelentése: "amit majd meg kell csinálni"
    ez alól vannak kivételek, amikor tárgyatlan igéhez járul, pl.:
    „a jövőre megjelenendő könyv”

    FA: illendő: ebben nem felszólító mozzanat van-e? (azt "kell" csinálni)
    más nyelvben is van ezeknek köze egymáshoz

igen, vannak más nyelvek, amelyekben összefügg a jövő idő és a felszólítás, de itt nem érezzük, hogy ebben lenne felszólítás.

  • 15:20 Serény Péter:
    Előzmény: 21.01.20 / 15:05 – lehet-e mondani, hogy alapabb
  • 19:00 Serény Péter:
    Előzmény: 20.12.16 / 37:00 – híres emberek raccsolása
    Lenin is raccsolt az anyanyelvén.
    NÁ: Hetényi Zsuzsa is megírta nekünk, hogy ő is raccsol.

HZS: Az orosz közegben jelen van egy olyan előítélet, hogy főleg az idegenek raccsolnak, és főleg a zsidók. Ez talán a héber vagy a jiddis hatása miatt van.
NÁ: Ezzel vigyázzunk, merrt a hagyományos héberben nem raccsolt r van. Csak a modern héberben van raccsolós r.

Új kérdések:

  • 22:30 Rita Ofczianka:
    [ezt a kérdést már korábban is megbeszélték: 21.01.20 / 40:40]
    „ki van írva” – gyerekkorunkban azt mondták, hogy helytelen, magyartalan, mert olyan, mint „a macska meg ki van nyávogva az ablakon”
    germanizmusnak mondják, de nem az, ez tipikus magyar dolog („hungarizmus”.
    ami germanizmus, az a tötö-nyelv.
    (és hosszan elemzik a különféle eseteket, amikor létezik, használatban van)
  • 33:30 Lengyel Tamás:
    [ezt a kérdést már korábban is megbeszélték: 21.01.27 / 31:15]
    „Peti barátaival megy moziba.”
    ebben „Peti” lehet alany is, birtokos jelző is (‘valaki Petinek a barátaival megy moziba’)
    igen, ez írásban nem derül ki a mondatból, de szóban valószínűleg már a dallamból is érthető (de a kontextusból minden bizonnyal)
    NÁ: ez egy „intonációs minimális pár” (a különbség csak az intonáciban van
  • 35:30 Hanák Dávid
    [ezt a kérdést már korábban is megbeszélték: 21.01.27 / 41:50]
    „lecsöng a vírus” (lecseng helyett)
  • 41:10 Gabányi Zoltán:
    Miért van, hogy az állat nyérc, a bunda nercbunda?
  • 42:30 Máté:
    aki a velejéig gonosz, annak mondhatjuk-e, hogy „a velejedig gonosz vagy”? vagy a „velődig”?

[BM: más esetben is inog, hogy második személyben is „eje” van-e, pl.:
az ő ereje, de a te erőd / erejed? ideje, de a te időd / idejed?
sőt: a te nejed: ezzel semmi gond; elejed: ezzel sincs]

2021. február 10.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210210.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:00 Kálmán László:
    Előszó: valószínűleg megszűnik a Klubrádió földi sugárzású adása, ennek apropóján némi technikai, jogi és közéleti filozofálás hangzott el
  • 06:50 Móga Ilona:
    "Azt nem ajánlom, költséges lenne, mert ahhoz külön le kéne fejleszteni egy funkciót." – Ezek szerint van lefejleszt ige?
    Ezek szerint van.
    Hasonlók: lefuttatuk a programot, levezényeltük az eljárást, legyártotta a terméket
    KL: az igekötő-használat produktív, de érdekes módon az emberek mégis berzenkednek bizonyos új igekötős igék megjelenésekor. Ezek szerint mégsem annyira produktív, legalábbis egyeseknél kevésbé tűnik annak, másoknál jobban.
    A hallgató kérdése is ezt suggallja: mintha csak olyan igéket lenne szabad használni, amit már valaki kitalált…
    KL: hasonló volt a coviddal kapcsolatban a „leolt”, az ellen is berzenkedtek az emberek.
  • 23:30 Kiss Péter:
    Az „esetlegesen” használata az ‘esetleg’ értelemben (‘tervezetlenül, előkészítetlenül, ügyetlenül, hibákkal teli’ helyett).
    Igaz, hogy van egy ilyen különbség a „szótári” jelentések között, és valóban van, amikor keveredik az említett módon.

NÁ: hasonló: igazán helyett igazándiból
várhatólag/várhatóan helyett várhatólagosan.

  • 27:20 Kokaci Igánc:
    szórakoztatóipari fordítóként dolgozom, és egy nyelvmenedzser szerint a birtokos szerkezetek előtt hibás elhagyni a határozott névelőt, pl. „anyám”: helytelen, helyesen: „az anyám”
    NÁ: nincs ilyen szigorú szabály, pl. „ajtóm nyitva áll előtted”
    KL: mintha ez hullámszerűen változna: gyerekkoromban ritka, irodalmi volt, hogy „mi van édesanyáddal” (mi mindig névelővel mondtuk), most viszont mintha a bizalmas, kollokviális stílusba
    (szélsőséges, karikarisztikus példa: Jordán Adél és a Puszi: Bedöglött kocsi c. dal szövege:

    klip:     https://www.youtube.com/watch?v=H9TA9dSp6p4
    szöveg és letöltés:     https://jordanadelesapuszi.bandcamp.com/track/bed-gl-tt-kocsi

    bedöglött kocsim. megtolni kéne.
    megtolni nem megy. felnézek égre.
    égen nincsen hold. nincs égen csillag.
    megtolni nem megy. szar kocsit itthagy.

    elveszett bőrönd. hová lett. hol van.
    előbb még itt volt. ellopták. gyorsan.
    itt állok párizs. ruhám se pénzem.
    boldogság hol vagy. boldogság mér nem.

    átvert a boltos. azt mondta: nyolcszáz.
    azt mondja ennyi. ennyi a kolbász.
    pedig nem annyi. csak négyszáznyolcvan.
    de kifizettem. túl éhes voltam.

    meghalt az anyám. itthagyott engem.
    pár napja halt meg. el kell temetnem.
    nincs pénz temetni saját anyámat.
    el kell majd adni most már a házat.

    nincsen több cigim. adnál egy szálat.
    ez volt az uccsó. nincsen több nálad.
    kinél van cigi. senkinél látom.
    hajnali négy. a vonatot várom.

    eltűnt a csajom. lassan öt hete.
    öt hete sehol. csak a hűlt helye.
    megkerül mondják. meglesz a csajom.
    de én nem hiszem. ma elsiratom.

    harminchat lettem. unalmas vagyok.
    munkám nincs semmi. lopom a napot.
    nincsen barátom. hozzám se szólnak.
    uncsi az élet. elmegyek holnap.


„dolgozott, mint atom”
NÁ: anyád és apád
ez azért fontos, mert itt a példában pont „anyám” szerepel.
bi
KL: „szerelőhöz megy”: nem biztos, hogy nem tudja, melyikhez, inkább olyan, mint egy összetett szó, vagy igekötős ige, mint a moziba megy, fordászhoz megy. (vö. igevivő)

  • 37:40 András:
    Budapest Orfeum:
    – „Szeretnék valami szép idegen nyelvet tanulni az Önök nyelviskolájában!
    – Tessék választani: angol, francia, spanyol, olasz.
    – És melyik ezek közül a legidegenebb?”
    Ez persze csak vicc, de valóban lehet így ragozni? Lehet fokozni az idegen-t?
    Lehet. (példák is elhangzanak)
  • 42:50 Szerencsés Gyuri:
    igeként ragozott, de eredetileg más szófajú szavak.
    – szabadna, szabadott volna: igen, ez egy érdekes, különleges eset, sokszor szóba kerül (egy örökzöld     nyelvművelési vesszőparipa…); még ide tartozhat a muszájna, bár az ritkább, ha egyáltalán létezik

[a szótárakban is szerepel:

– „guglizik”: ebben nincs újdonság, rengeteg hasonló van, de ráadásul itt van egy olyan képző, amely a főnévből igét képez (gugli+z), tehát ez nem hasonlít a szabad → szabadna esetére

2021. február 17.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210217.mp3

Műfordítás és irodalmi nyelv: Beszélgetés Barna Imrével

2021. február 24.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210224.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz:

  • 00:10 Vajda János:
    Előzmény: ?? – korábbi műsorban elhangzott NÁ-tól vagy KL-től, hogy „annak köszönhető”, de negatív eseménnyel kapcsolatban. Ez VJ szerint baki, mert helytelen. A nyelvészek szerint nem, ez túl van etimologizálva, „az eredet csapdája”.
  • 07:40 Benedek Mihály:
    Előzmény: ??
    „Nagypál István” Schöpflin Gyula írói álneve volt.
    Köszönjük.
  • 08:00 Blastik Judit:
    Előzmény: 20.12.16 / 22:15 – nem tudtuk a rontópál kifejezés eredetét
    Rontó Pál egy könyvnek a hőse volt
    küldött egy könyvborító-képet is, 1793-ból:
    Gvadányi József, gróf: Rontó Pálnak egy Magyar lovas Köz-Katonának és Gróf Benyovszki Móritznak életek'



    Ezen a címlapon az is érdekes, hogy „Rontó Pálnak és Benyovszki Móritznak     életek’” (= ‘életük’), vagyis többes számban van az, amit ma mindenképpen egyes számban mondanánk, vagyis pl.:
    Rómeó és Júlia     szerelme (és nem „szerelmük”)
  • 09:10 Béni Gabi:
    NÁ mondta, hogy „nem tudta kimondani az R betűt”, pedig az hang volna
  • 10:10 Tölgyesi Judit:
    Előzmény: 2020.12.30: téma volt, hogy mi lehet az inkább alapfoka
  • 11:30 Tölgyesi Judit:
    Előzmény: 20.12.30 / 30:20 – az angol sexaholic, workaholic magyar fordítása
    Javaslat azzal kapcsolatban, hogy az újkeletű angol -holic végződés magyar fordításaként a -függő -t használhatjuk (workaholic > munkafüggő stb.)
  • 13:20 Kurucz Imre:
    Előzmény: 20.12.30 / 30:20 – az angol sexaholic, workaholic magyar fordítása:
    magyarul is lehetne ugyanúgy: munkaholista (de van olyan is használatban, hogy munkaalkoholista)
  • 14:30 Kurucz Imre:
    Előzmény: 2020.12.30 azt mondtuk, hogy a vet igét ma már kevesen használják a ruha levételére, illetve a dob értelemben is ritkán van használatban
  • 19:00 Serény Péter:
    Előzmény: 20.10.21, 20.12.02, 20.12.23 bizonyos igék folyamatos értelmet kapnak, ha igekötő nélkül használjuk őket
    érdekes ellenpélda a szózatból: „Itt élned s halnod kell”

Új kérdések:

  • 24:10 Ádám Katalin:
    Miért van, hogy a jog és a jobb formája sok nyelvben hasonló?
    franciául az egyenesség a közös – őszinteség – igazság a párhuzam
    a hol a jobb-bal van párhuzam, ott pedig
  • 27:10 Ligeti Gábor:
    Az „asszonyság” szóval kapcsolatban jutott eszébe a -ság/ség képzőről, hogy van, amikor vkiknek/vmiknek az összességét fejezi ki, pl. szomszédság, fiatalság, katonaság (KL: még: magyarság).
    A ság/ség-nek ehhez a többféle funkciójához hasonlóan más nyelvekben is ugyanezek a funkciók tartoznak azonos végződéshez, pl.: Mannschaft, Kundschaft.

    Mi a természetes kapocs ezek között a jelenségek között?
    KL: nem tudjuk, de annyit tudunk (általánosabban), hogy régen a Biblia-fordítások teremtettek meg párhuzamosságokat a különböző európai nyelvek között. (Nem tudjuk, hogy ennek is van-e ehhez köze.)
  • 33:20 Rácz Tibor:
    Előzmény: 21.01.06: a kulissza jelentése a gépészetben
    a vízmérnöki szaknyelvben, árvízvédelemben is használják ezt a kifejezést:
    "horonyba helyezhető gerendákkal, táblákkal és egyéb kiegészítő szerkezetekkel lezárható olyan átjáró, amely árvízvédelmi vonalat (pl. töltést, partfalat) keresztez az árvízszint alatt, amely lezárásáról árvíz idején gondoskodni szükséges"
  • 36:30 Szabó Ágnes:
    a Csizmadia vezetéknév Csizmazia-ként is megjelenik.
  • 39:40 Krisztián:
    A kérdő hangsúly univerzális minden nyelvben?
    Ha egy szót sem értek egy nyelvből, akkor mindenhol felismerem, hogy kérdés?
    Nem.
  • 44:30 Vörös Gergely:
    telefonálásnál, sokszor: „Itt Nagy István beszélek”.
    Érdekes keveredés, de régóta létezik (a telefonálásban).
    Ez egy formulaszerű mondat, nem egy általánosan használt, produktív nyelvi szerkezet.

2021. március 3.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210303.mp3

A görög nyelv: Beszélgetés Ittzés Mátéval

2021. március 10.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210310.mp3

Hallgatói kérdések

korábbi témák:

  • 00:20:
    Előzmény: 21.01.06 (Anna -> Panna / István -> Pista jellegű becenévképzés)
    kiegészítések a korábbi témához
  • 06:40 Szigetvári Áron:
    Előzmény: 2021.01.13 „Gigaerős Tettek Hálózatát építünk”
    A „Tettek hálózata” már egy korábban is bevezetett brand
  • 11:30 Kégl Lóránt:
    Előzmény: 21.01.13. ikes igék
    nem teljesen igaz, hogy az ikes igéknél nem hagyható el az ik végződés, pl. megesz, megbasz, stb.
  • 17:00 Kégl Lóránt:
    Előzmény: 21.01.13 / 36:30 – terjed a „szép napot!”
  • 20:10 Serény Péter
    Előzmény: 21.01.13. ikes igék
    egy idézet az ikes igés témához:

PETŐFI SÁNDOR (1823-1849):
Jövendölés

[...]
'Halál, ne vidd el őt karomból,
Ne vidd korán el a fiut;
Soká igérte őt éltetni
Az ég... vagy álmunk is hazud?...'
[...]

Kecskemét,
1843. március 5-e előtt

[szünet]

új kérdések:

  • 23:10 László:
    magázás és tegezés közötti választás kerülése T/1: megyünk? hozzuk? tesszük?
  • 28:40 Nagyné Bón Andrea:
    Mitől függ, hogy Vácon vagy Vácott, Pécsen vagy Pécsett?
  • 31:10 Grozdics Károly:
    tankönyvben a magyar nyelvtörténet fő szakaszairól:
    „Az ősmagyar kor. A nyelvemléktelen korszakot ősmagyar kornak nevezzük, ez Kr. e. 1000-től a honfoglalásig, Kr. u. 896-ig tart.”
  • 40:50 Pál József:
    a Belorusz/Belaruszról kérdez (már megbeszéltük korábban is)
  • 44:20 Kiss Tamás:
    Előzmény: 20.09.30 Google, Ybl, Steindl
    Honnan tudjuk, hogy ezek a szavak két szótagúak és nem egy szótagúak?

2021. március 17.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210317.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 Földi András:
    21.01.13 / 07:00 – brüsszeliták
    sztagirita, moszkovita

Ld. a Facebook-csoportban is:
2021.01.15: https://www.facebook.com/groups/szoszatyar/permalink/3715834875137867

kánaánita, kohenita, szemita, levita
neofita

Földi András, Semjén András és Vekerdi János is felhívta a figyelmet:
a brüsszelita kifejezetten a moszkovitára akar rímelni, visszautalni (ahogy a kormányzati kommunikáció többi elemében is párhuzamba van állítva a mostani Brüsszel a régi Moszkvával).
KL: a „Brüsszel az új Moszkva” egy amerikanizmus, ők szeretik az ilyen régi-új párhuzamokat így kifejezni, pl. „az ötven az új harminc”

2. rész – Új kérdések:

  • 05:30 Gabi:
    „Miközben nap mint nap és hét mint hét elmélyed ebben a tapasztalatban…”
    Létezik a „hét mint hét” kifejezés, vagy csak a fordító találmánya?
    Valóban furcsa, ritka, de az interneten azért lehet ilyeneket találni. Ettől persze még lehet, hogy a fordító is kitalálta… Ha kreatív, játékos megoldásnak szánta, akkor ötletes.
  • 08:30 Kiss Péter
    Az „esetlegesen” használata az ‘esetleg’ értelemben (‘tervezetlenül, előkészítetlenül, ügyetlenül, hibákkal teli’ helyett).
    [ezt a kérdést már megbeszélték egyszer, ld.: 21.02.10 / 23:30, de most újra megbeszélik]
  • 13:10 Kertész Erika:
    Létezik-e más nyelv, amely ragozza a ragokat, pl.: tőlem, tőled, nálam, nálad
    ezek a személyes névmások határozóragos formái, pl. én+tól/től, te+nál/nél
    NÁ: fontos tudni, hogy nyelvtörténetileg ezek még nem ragok voltak, amikor megkapták a határozóragot, hanem vagy névutó, vagy egy még korábbi fázisban főnév.
    NÁ: a törököt megnéztem, ott nem így működik
    KL: a héber nyelv ugyanúgy csinálja, mint a magyar
  • 18:50 Bucsi László
    mi az uszkve szó háttere?
    NÁ: eredetileg latin kötőszó, itt inkább elöljáró szó, jelentése ‘-ig’, és régebben ennek megfelelően használták, pl.: „három uszkve négy órát kell ott eltölteni”, “egy uszkve kétmillióba fog kerülni”
    ma már önállósodott, és inkább ‘körülbelül’ értelemben használják: „uszkve kétmillióba fog kerülni”, „uszkve három órát kellett ott tölteni”

    KL: Egy szép belső fejlődés zajlott le, amely mind jelentéstanilag, mind a rendszerbe való illeszkedés szempontjából nagyon szépen motivált.
  • 22:30 Futó József:
    Mi az oka annak, hogy nincs hangrendi illeszkedés E/1 feltételes módban, alanyi ragozásban: látnék, tudnék, akarnék. (Ez egy kivételes elem a rendszerben.)
    Gyakran használjuk/használják illeszkedve is (tudnák), tehát az „ösztön” megvan erre.
    [SZÜNET]
    24:10 [az előző téma folytatása]
    Nem volt ez mindig egyedülálló, korábban más formákat is érintett:
    1) ikes alanyi E/3 feltételes:
    „ha én úsznám, akkor ő is úsznék”
    „ha én tiltakoznám, akkor ő is tiltakoznék”
    2) a kihalt múlt idő (elbeszélő múlt, félmúlt):
    „én láték egy csodát”
    Mára azonban már valóban csak az E/1-ben maradt meg („tudnék”). ez pedig így nagyon “kilóg”, nem csoda, hogy az egyszeri ember nyelvérzéke beilleszti a rendszerbe.

    NÁ: a többsége(!) ma már úgy mondja, hogy olvasnák, a -nék egy visszaszorulóban lévő, finomkodó, művelt norma.
  • 31:50 Futó József:
    Miért hangzik furcsán néhány ige felszólító módja: „vizet ivott, hogy ne csukoljon”, „óvatosan lépkedett, hogy meg ne botoljon”
    Ez is egy örökzöld… De érdekes, amiket ír róla a levélíró.
  • 38:40 Alexiev Rita:
    egy videó: „Ki által vagyok hívval, zaklattal”
    egy érdekes szövegdarab, de azt sem tudjuk, hogy aki mondta, az hova valósi, magyar anyanyelvű-e egyáltalán…
  • 42:30 Gimes Katalin:
    „Péter és Pál moziba mennek”
    „Péter és Pál moziba megy”
    NÁ: stalushagyomány, hogy a magyarban lehetőleg egyes számot válasszuk, ha lehet választani (ugyanezt szokták mondani a páros szervekre is).

2021. március 24.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210324.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz és új kérdések vegyesen:

  • 00:40 Ábrahám Zoltán:
    Előzmény: ?? – e/ö ingadozás (szeg/szög stb.)
    Helyes-e a tejfel használata tejföl helyett, hiszen a tejnek föle van, nem “fele”... (és a hasznot is lefölözik)
  • 04:10 Imre:
    Előzmény: 21.01.20 / 18:40 – másabb (az alapabb apropóján)
    Imre jelzi, hogy nagyon gyakran csak azt jelenti, hogy eltér, ‘más’, tehát ez nem igazi, “indokolatlan” fokozás.
    NÁ: pleonazmus; hasonló: engemet,
    angolba is hasonló: “A is different than B” (pedig választékos esetben: “A is different from B”, “A is bigger than B”), sőt: “A is more different than B”
  • 07:40 Erdős Dani:
    injekció, oltás, vakcina, védőoltás…
    Van, amiben igaza van, van, amiben nem…
  • 12:40 Szappanyos Tamás:
    Miért van névelő az egyik nyelvben, miért nincs a másikban? Ha a latin megvolt nélküle, miért “vezették be” a másikban (pl. miért jött létre az olaszban)?
    Igazából nem tudjuk.
  • 17:20 Szappanyos Tamás:
    valaki a másikat “lefőszerkesztőzte”
    NÁ: nagyon jó, vannak ilyenek, pl. lekurváz, lecsirkefogóz)
    KL: a hierarchiát nagyon sok helyen fent-lent metaforával fejezzük ki, ez itt is látszik;
    de amikor sok ember leoltottak, valamit lefejlesztettek stb., az nem ugyanez a metafora
  • 20:10 Gabi:
    Előzmény: 21.01.20 / 20:15 – Barbárok c. film
    Gabi: Azóta olvastam egy cikket, amelyben a németek kiakadtak, hogy a barbárok szájába nemcsak hogy mai németet adta, de ráadásul igényes, színpadi nyelvezettel (Bühnedautsch) szólalnak meg, pedig akkor már jobb lett volna, ha legalább valami szélsőséges vidéki dialektust használnak…
  • 22:00 Diós Péter:
    Előzmény: ??
    “Meg van csinálva.”
    DP: ez nem az angol hatása?
    NÁ: Nem, ez nem germanizmus vagy anglicizmus, hanem jellegzetes magyar szerkezet.
  • 25:50
    Miért van gyakran, hogy tagadó formában kérünk valamit?
    KL: Lásd korábbi műsorunkat:
    2020. november 18.
    http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201118.mp3
    Kérdések és partikulák: Beszélgetés Gyuris Beátával
  • 27:00 Nagy János:
    Előzmény: ?? – igekötők kreatív használata, pl. sok vakcinát eloltottunk
    (Az emberek azért is ütköznek meg rajta, hogy itt egybeesik két szó között, más jelentése is van már ugyanennek a szónak.)
    NJ: “Jó, akkor leteszlek, Janókám.”
    Ez metonímia, itt a “le-” nem jelent semmi dehonesztálót, pejoratívat,
    ugyanilyen lenne: “Jó, akkor beírlak” / “Jó, akkor kihúzlak” (miközben csak a nevedet írom be / húzom ki).
  • 30:10 Erdős Dániel:
    Gyakori felirat: “A szabadjelzés érdekében nyomja meg a gombot!”
    Furcsa ez, hogyan lehetne ezt jobban kiírni?
    A szabadjelzéshez? A szabadjelzésért? Azért, hogy szabadjelzés legyen?
    NÁ: reklámszöveg volt: “Tesztelj második szemüvegért!”
    Ez is egy példa volt arra, hogy túl(?) röviden akartak megfogalmazni valamit, amit normálisan sokkal hosszabban, reklámszöveghez képest túl hosszan, lehetne megfogalmazni…
    KL: Más nyelveken is sokszor találkozom olyan feliratokkal, kiírásokkal, reklámszövegekkel, amik számomra érthetetlenek, és
  • 34:00 Falvi Rezső:
    “A tőkepiacok és az ott kereskedett részvények.”

https://www.con.hu/concordeblog/a-virus-mint-teremto-rombolas/
“Az én szakmám szemüvege, amelyen keresztül a világot nézzük, a tőkepiacok és az ott kereskedett részvények, kötvények, árupiaci termékek és ezek indexei árfolyamának, forgalmának alakulása.”

NÁ: ugyanilyen “hivatkozott művek”
KL: igen, de épp ennek hatására (vagy közös okból) már tárgyassá is válik a hivatkozik ige: meg foglak hivatkozni, lehivatkozlak
→ lehet, hogy a tőzsdén már kereskedni is lehet valamit(?)

KL: kitérő: van még egy eset, amikor nem-tárgyas ige van hasonló, “tárgyasnak kinéző” helyzetben: amikor az alany “csinálja” a dolgot, de inkább csak akaratlanul megtörténik vele, és az állapotot fejezzük ki a befejezett mn.-i igenévvel, pl.: az asztalról leesett könyvek, az ott megpenészedett részvények, a napon kiszáradt csónak…

[BM: kieg: mondhatnánk még, hogy “a fára felmászott macska”,
és ugyanez a csoport szokott va/ve+létige szerkezettel működni:
a könyvek le vannak esve az asztalról, a részvények meg vannak penészedve, a csónak ki van száradva… és “a macska fel van mászva a fára”]

a kereskedik azonban nem ilyen (hiszen nem a részvény kereskedik, hanem az emberek kereskednek a részvényekKEL), tehát jogos, hogy furcsának érezzük, csak az a kérdés, hogy a szakzsargonban ez vajon elterjedt-e, vagy ez egy friss kreatív megoldás.

  • 39:20 Orsovai Anna:
    Miből erednek a nyelvtani nemek? Pl. mitől nőnemű az németeknél ajtó (die Tür)?...
    Ez nagyon ritka, ha a világ összes nyelvét nézzük, viszont európában gyakori, mert az indoeurópai és a sémi nyelvcsaládra jellemző, a Föld más részein viszont nagyon ritka.
    A kialakulása onnan jön, hogy először van a címkézés, vagyis a nyelvtani osztályok, amelybe minden főnév besorolódik a működése alapján, és aztán ezeknek a csoportoknak a “vezetője” (Mutter, Vater, férfi, nő stb.) alapján nevezik el az osztályt, illetve az adott névelőt, ragozást stb.
    A “többi” (vagyis nem természetéből adódóan hím/nő jelentésű) szót különféle okokból sorolták ide vagy oda, ezek egyike a formai ok (pl. a latinban, ami a-ra végződik, az nőnemű; németben ami -chen-re végződik, az semleges nemű, pl. a Mädchen [kislány] is).
    Érdekes, hogy az angolban megmaradt a he/she/it, bár a többi lekopott.

2021. március 31.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210331.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:00 Lóránt:
    Előzmény: 21.02.10 / 06:50 – igekötők, lefejleszt
    Lóránt: a lefejleszt szakmai körben legalább 25-30 éve létezik, rendszeresen használatos
    a le- itt perfektualizál (befejezetté tesz). Sok igénél más igekötő (is) használatos erre, de ebben az esetben nincs más igekötő erre szokásban, tehát még annyira
    Hasonló a letesztel, de van olyan is, hogy kitesztel (kicsit más jelentéssel).
    Hasonló a leprogramoz, lekódol.
    Szóba kerül: letanít, leénekel, levezényel (letud, lezavar)
  • 08:40 Gabányi Zoltán:
    Előzmény: 20.07.22 / 38:15 ?? – szavak, amelyeket igeként is ragozunk: szabad
    GZ: hasonló a sziasztok, szervusztok
  • 11:10 Szalai László:
    Előzmény ?? – Ellipszis, alany és tárgy elhagyhatósága, pl. „Köszönöm, hogy elmondta.”
    SZL: még végletesebb az, hogy a csupasz igekötő is lehet egy mondat: „Megcsináltad a leckét? – Meg.”
    KL: ez jó megfigyelés, nagyon érdekes dolog ez a magyar nyelvben, más nyelvben hasonlót nem tudok.
  • 13:40 Szalai László:
    Nem-mel kezdődő kérdésre adott válasz félreérthető lehet:
    Nem: (Nem, nem csináltam meg, vagy: Nem, megcsináltam.)
  • 14:50 Szepesi Szabolcs:
    Előzmény: ??
    mondatok dallama, kínai nyelv, finn kérdőmondat
    magyarban is kijelentő hanglejtéssel van, ha benne van az -e kérdőszócska (Láttad-e a többieket?)
  • 17:30 Szalai László:
    vicc:
    „Nyelvtanórán a tanár magyarázza a tagadást:
    – A magyarban a kétszeresen negatív állítás negatív. Az angolban viszont a kétszeresen negatív állítás pozitív. Nincs azonban olyan nyelv, ahol kétszeresen pozitív állítás negatív lenne.
    Mire hátulról egy hang:
    – Aha, persze…”
  • 20:20 Farkas Gábor:
    Előzmény:?? – a kis/kicsi silányt, rosszat jelent („sovány vigasz”), és ellenkezője is igaz („ő egy nagy művész”).
    Más nyelvekben is van ilyen, és egy speciális példa az oroszból;
    van, hogy különböz nyelvekben két irányba ment a jelentések
    angol slim / német schlimm
    angol slight / német schlecht
    szláv: malij ‘kicsi’ / ős-indoeurópai (–> és latin) mal ‘rossz’
    angol small (és német schmal) / ős-indoeurópai smal ‘rossz’

2. rész – Új kérdések

  • 24:30 Judit:
    gyerekszáj: „felollant a lámpa”
    ezt hogy kombinálta ki a kétéves fiam?
  • 27:20 Norbert:
    „Aradon mennék, drágám, vonattal, holnap.”
    hasonló: „Elmentünk a nagymamánál.”
    irányhármasság – uráli örökség? nem biztos.
  • 32:30 Tanner Ottó:
    miféle szó az, hogy nálánál?
    használom, hogy „nálánál nagyobb”, de olyat nem mondanék, hogy „nálánál lakik”
    KL: valóban „visszahatónak” tűnik, mert ugyanígy:
    „egy nálánál 20 évvel fiatalabbhoz ment hozzá” (vagyis saját megánál),
    de: „az előző férje 40 éves volt, és utána egy nála 20 évvel idősebbhez ment hozzá” (vagyis az előző férjéhez képest).

[BM: ez nem ennyire egyértelmű, pl. ebben a Grétsy-cikkben sincs ennek nyoma, simán használja mindenfélére: https://szabadfold.hu/kultura/2005/05/anyanyelvi-orjarat-175 ]

TO: miért nincs tőlemtől?

[BM: tévedés, létezik tőlemtől is, ld.:
https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=d38b980c-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e
https://szabadfold.hu/kultura/2005/05/anyanyelvi-orjarat-175 ]

hasonló: őtet

  • 37:20 Mátrai Katalin:
    „a genderkérdéssel nem fogunk előbbre jutni, amíg nem találunk rá egy megfelelő magyar szót”
    Hát ez nem biztos…De ebben nem vagyunk illetékesek.
    A zsáner-t javasolja: nem tűnik szerencsésnek, hiszen ennek már van jelentése (több is)
  • 43:00 Horváth G. György:
    az öregedéssel romlik-e az emberek helyesírása?
    Ilyet nem mernénk állítani, persze mindenünk romlik, de a helyesírás sok egyébtől is függ, a kortól pont nem annyira
  • 44:50 Tóth Ákos:
    hogyan hat a nyelvünkre a gyorsított „mobilüzemmód”: a „rövidített” (cok, sztem, am, h, mek, pill) és ékezet nélküli írás?
    naon: ez viszont az ellenkezője, beszédből ment át az írásba: ez ugyanis egy nagyon régi gyorsbeszéd-jelenség
    „stb.” lehet estébé/sötöbö, de nem gyakori
    KL: a taaviratok idejeen sem kezdtuenk uugy beszeelni, ahogy iirtunk…
    „ékezetek nélkül beszél”: ilyenről nem tudunk, csak az írásban
    a kérdésre a válaszunk: egyelőre úgy tűnik, hogy a nyelvre nincs hatása, legfeljebb néhány kifejezés átkerül a szlengbe (LOL, ikszdé, vok), de ez a változás elhanyagolható.

2021. április 7.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210407.mp3

A héber nyelv: Beszélgetés Bíró Tamással

2021. április 14.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210414.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Kristóf Róbert:
    Előzmény:     2020.11.04 jogi nyelv, közérthetőség
    KR felhívja a figyelmet a KÉK mozgalomra (könnyen érthető kommunikáció)
    https://konnyenertheto.gonczirita.hu/
  • 03:00 Gát Sándor, Hetényi Zsuzsa:
    Előzmény:     21.02.24 / 00:10 – köszönhetően
    a köszönhetően ‘miatt’ értelemben (semleges vagy negatív értelemben is)
    kiüresedés, grammatikalizálódás (vagyis névutó lesz belőle, hasonló: révén)
    GS küldött egy linket
    HZS is írja, hogy „nem bírja” ezt
  • 07:00 Andrea:
    Előzmény:     20.10.14 / 09:55 – oltakozik
    (KL: hasonlóan szaknyelvi, amitől sokan berzenkednek: „felveszi az oltást”)
    Andrea ettől is „rosszul van”: az oltóanyagot eloltották
    (hasonló: x embert leoltottak)
  • 12:10 LK:
    szintén azzal kapcsolatban, hogy: leoltották az embereket
    Előzmény:
    vö. letárgyal, lefejleszt, leprogramoz

2. rész – Új kérdések

  • 13:40 Benedek Mihály:
    BM: Érdekes, hogy a nyelv (fogalom) épp a nyelv testrészről van elnevezve (több nyelven is), pedig az nem annyira fontos a hangképzés szempontjából, mint a száj
    NÁ: Ez tévedés, a nyelv testrész meghatározóbb
    (KL: vö. hasbeszélők)
    NÁ: az újlatin nyelvek nem átvették, hanem örökölték;
    van, ahol közös szó (is) van rá, pl. angol, van, ahol külön szavak vannak, pl. német;
    szláv nyelvek: gyakran ugyanaz a szó van a két jelentésre (pl. jázik)
    perzsa: ugyanaz a szó van rá
  • 17:40 Zongoraoktatás Keszthely:
    Mennyire új az alábbi főnevek toldalékolásának hiánya? Szleng, vagy idősebbek is használják?
    Ezt a sajtot betegyem a hűtőbe? – Á, az kuka.
    Ez a pulcsi a gardróbba megy? – Nem, az szekrény lesz.
    NÁ saját emléke: Egyes tárgyakra mondták, hogy „az Gárdony” ( = azt majd oda kell vinni, a nyaralóba).
    Ezek általában címkék, de a kuka esete kicsit más, illetve kicsit szervesebben tehető mondatokba, talán jelző (jelentése: ‘döglött, vacak, hasznavehetetlen’).
  • 20:50 Kis Ádám:
    bizalom vmivel SZEMBEN (ma gyakran a vakcinával szembeni bizalom)
    KL: „iránt” lenne, de az a névutó elavulóban van, ezért próbálják kiváltani valamivel, kontextustól függően lehet más is, pl. „kapcsolatban” (ld. még határozóragos főnevek névutóvá válása)
    NÁ: van olyan, hogy valami kezd kicsúszni a nyelvből, és ezt nem lehet megállítani
    NÁ: nekem teljesen normális, hogy „bizalom vmivel szemben”
    vannak más példák, amikor a „szemben” nem negatív („ellenséges”), hanem pozitív, pl.:
    „az igazgató velem szemben mindig jóindulatú volt”
    „elfogult / elfogulatlan vkivel szemben”
  • 26:30 Ilona:
    filmekben (krimikben) hallani: imposztor (pl. Sherlock és Watson)
    – mit jelentett régen, mit jelent most, mire használják, fordítási hiba-e, milyen a stílusértéke…
  • 30:00 Udvarhelyi Tessza:
    Miért van névelő egyes városrészek neve előtt, más városrészek neve előtt pedig sosem, harmadik?
    a) A Rózsadombon ez meg az történt
    b) Óbudán ez meg az történt, Pesterzsébeten ez meg az történt
    c) (A) Józsefvárosban ez meg az történt

    a) NÁ: A Rózsadomb egyszerű: mert domb (a Gellérthegyen…, a Hűvösvölgyben…)

[BM: Hűvösvölgy szerintem pont ingadozó…]

c) a város is hasonló, de van, amikor „átüt” a másik fajta használat, pl. felsorolásban
        Ezek is ingadozók lehetnek: (a) Dunántúlon, (a) Felvidéken…

        b) ezekben nincs ilyen utótag, vélhetően ezért névelő nélküli

  • 34:00 Martinkó Anna:
    Hogyan hangzik a magyar nyelv egy külföldinek?
    Nagyon sokfélét mondanak…

    https://nyest.hu/hirek/funebrak
    Vlasta Burian nyelvi paródiái:
    https://youtu.be/MHnuPsZWY7M
  • 41:00 Dezső Sándorné:
    A derék miért kap (a legtöbb esetben) mély toldalékot?
  • 43:00 Dezső Sándorné:
    Miért MagyarországON, ha a többi ország ban/ben?
    Gyakran felmerülő kérdés, nálunk is volt már sokszor, de a válasz sajnos az, hogy nem tudjuk az okát, így alakult ki.
  • 44:30 Flórencz András:
    Hányféle igemód van? (kijelentő, feltételes, felszólító; olvasok, olvasna, olvassál)
    milyen igemód a következő: eheted, mehessek?
    FA: megengedő módnak nevezném
    NÁ: tekinthetjük úgy, hogy ami bármilyen igéhez hozzátehető, az nem igazán képző, inkább módjel, és így e szerint a gondolatmenet szerint tkp. van ilyen eset, tehát igaza van FA-nak
    KL: ez veszélyes terep, mert pl. a műveltető képzőre is igaz, hogy (szinte) minden igéhez hozzátehető

2021. április 21.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210421.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Császár Zoltán
    Előzmény: ?? – ság/ség képző
    különleges: mostanság, manapság
  • 03:00 Szőcs László:
    Előzmény: 21.02.24 – csizmadia miért d-val van
    elmagyarázza, hogy hogyan alakult át, és megírja, hogy a disznó és a dió is török jövevényszó, és ugyanolyan hangváltozáson ment keresztül (eredetileg dzs > gy > d)
  • 05:00 Simándi Klára, Nagy Attila:
    Előzmény: 21.03.10 20:10 – ikes és álikes igék
    többen küldtek még példákat olyan (ál)ikes igékre, amelyek régen/irodalomban nem azok: hazud, dermerdez, úsz, tanyáz, elfoly, létez, elvesz, elbú
  • 08:10 Kamper Gergely:
    angolban van emelkedő dallamú mondattípus, ami nem kérdés, pl.:
    He’s at home.
    (– Miért ér rá kertészkedni?
    – [Talán azért, mert] otthon van[?])
    KG: kérdőjelet tesznek a végére.
    NÁ: nem, ebben téved.
    KL: szerintem pedig van olyan, láttam ilyeneket kérdőjellel.
    (KG ilyenkor magyar fordításban gondot okoz, hogy kérdőjelet tegyenek-e)
  • 12:20 Gyuri:
    Manapság gyakran használják az oltás szót. Mi köze a tűz oltásához?
    KL: etimológiailag semmi köze: ez történetileg két külön ige, az eredetét tekintve:
    1) növény oltása, kémiai oltás, orvosi oltás
    2) a tűz oltása pedig az alszik-kal rokon, ‘altat’
    az igekötők pedig teszik a dolgukat (beolt, átolt, elolt, leolt…)
    (emlékezteti Gyurit a „ha és amennyiben”-re)
  • 16:20 Gabányi Zoltán:
    Előzmény: ?? – nyelvtani nemek
    Mi az oka, hogy a hajók és országok esetében mégis nőnemű névmást használnak?
    NÁ: az nem nyelvtani nem, hanem allegória, és így nem nyelvészeti kategória.
    ez csak egy kulturális dolog, egy hagyomány
  • 18:40 Szappanyos Tamás
    Előzmény: ?? – megvédtük a va/ve + létige szerkezetet
    csokoládéval bevont / van bevonva
    regisztrációhoz kötött / van kötve
    SZT pontosítása, és természetesen igaza van: mindez az állítmányi szerepű igenevekre vonatkozik, nem a jelzőkre

2. rész – Új kérdések

  • 22:20 Anna:
    Bartók rádió: „világjárta művészeink…”
    a szélfútta dombok, vízjárta völgyek mintájára születhetett, de nem stimmel…
    valószínűleg más formákkal keveredik: világjáró, világot járt, világlátott

[Bár ha rákeresünk, akkor sok találat van rá… – BM]

  • 25:20 Piszker Ágnes:
    Hogyan alakultak a történelem során a nyelvekben az igeidők, igemódok?
    Ezzel több műsort ki tudnánk tölteni…
    (Pl. volt már szó a héberről…)
  • 29:50 Sejbenné Juhász Andrea:
    Miért egy adott hangkészletet használ egy-egy nyelv?
    Erre nem tudunk válaszolni, úgy alakult.
    Egyes elemeire lehet találni magyarázatot, pl. szomszédos népek hatása, illetve egyes változások is ismertek, de összességében nehéz lenne feltérképezni, pláne a régi állapotokat illetően. És vannak olyan jelenségek, amelyek a világon mindenhol megjelennek.
    NÁ: az r hang egy furcsa dolog, mert nehéz megtanulni, és mégis nagyon sok nyelvnek része.
  • 35:50 Lengyel Zoltán:
    péntekente: van ilyen szó? vagy csak a „péntekenként”?
    és mi van a hét többi napjával?:
    keddente, péntekente, vasárnaponta jónak tűnik,
    hétfőnte, szerdánta, csütörtökönte, szombatonta nincs, vagy alig…
  • 42:00 Eszter:
    „onnastól kezdve”: hallották már? hogy jöhetett létre? viszonylag új?
    érdekes keveredés, de létező forma, népnyelvi forma, tud róla a szakirodalom
  • 44:40 Sipos Péter:
    Miért neveztek el a magyarok egyes városokat, országokat máshogy, mint ahogy a világ többi része hívja? pl. Bécs, Lipcse, Varsó, Lengyelország…
    Ez más nyelvekben is van így, felsorolnak sok példát…
    Ez gyakran a közeli, szomszédos országokat érinti, vagy más kulturális okból is előfordul távolabbi országokkal, városokkal.

2021. április 28.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210428.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Bartha Elizabeth:
    Előzmény: 21.04.21 / 16:20 – főnevek neme
    felidéz egy mókás történet a főnevek neméről.
    vö. gondolkodás és nyelv kapcsolata
  • 02:20 Szigetvári Áron:
    Előzmény: 21.03.31 / 32:30 – nála vs. nálánál
    ehhez hasonlít a ‘nélküle’ értelemben használt „nála nélkül”
    vannak olyan névutók, amelyeknek vonzata van, vagyis ragozott alakhoz kapcsolódik, pl.: valamin rajta, rajta kívül, és talán a nélkül is ugyanígy egy ragos alakhoz kapcsolódott eredetileg (??)
  • 08:00 Futó József:
    Előzmény: ?? nincs a magyarban jövő idő
    FJ szerint van: kifejezzük fog-gal, majd-dal v. jelen idővel.
    NÁ: nincs a magyarban „TOLDALÉKOS” jövő idő (vagyis nincs rá alaktani eszköz)
  • 11:10 Orsi Kolzsvárról:
    Előzmény: 21.03.31 / 14:50 – igaz-e, hogy bármilyen nyelven felismerhető a kérdő mondat az intonáció alapján? (Nem.:)
    Orsi: A finn is olyan, hogy nem a hangsúly mutatja, hogy a mondat kérdőmondat-e
  • 12:30 Gál Péter:
    Előzmény: 21.04.21 / 16:20 – főnevek neme
    a nemi szervek neme is ilyen: nem egyezik meg a „hordozóik” nemével

2. rész – Új kérdések

  • 14:30 Károly (és sokan mások):
    A Népszavából Szijjártó Péter április 6-ig beszédét idézi:
    https://nepszava.hu/3115459_szijjarto-peter-diszprofesszor-lett-kazahsztanban
    „"Minket, magyarokat Attila kései leszármazottaiként, a hun-török eredet talaján állókként azonosítanak. A magyar nemzet úgy helyezkedik el Közép-Európában, mint sziget az óceánban. A nyelvünket nem érti senki, és mi sem értjük a bennünket körülvevők nyelvét. Nem tartozunk sem a szláv, sem a germán, sem az angolszász, sem a balkáni nyelvek családjához. Ugyanakkor számos magyarázatot találunk a türk nyelvekkel történő rokonságunkra. A nyelvünk tehát egyedi, olyan, mintha egy titkos kódrendszer volna" – jelentette ki Szijjártó Péter.”

    Ez butaság.
    Nincs balkáni nyelvcsalád, és a magyar nincs rokonságban a török nyelvekkel.
  • 19:30 Ábrahám Zoltán:
    Sok új üzleten lehet látni, hogy „Megnyitottunk!”
    Helyes-e ez így? Ez az ige nem csak tárggyal a müködik-e?
    KL: Ezt nagyon régóta használják így, nincs vele semmi gond.
    (Igekötő nélkül is: hétfőn nyitunk.)
    Szóba került még: megfőzök, kimeszelek, fölszántok, beáztatok, kimosok
  • 25:50 Ignác:
    Miért van a szájnak kétféle alakja (szájam/szám, szájad/szád stb.), miközben a máj esetében nincs ilyen.
    A kérdés nagyon indokolt, mert a két szónak hasonló a története: mindkét szó esetében eredetileg nem volt ott a j. Az E/3-ból (szája, mája) vonták el a száj/máj tövet. A máj esetében a j nélküli változat kihalt, a száj esetében nem, ennek nem tudjuk a magyarázatát.
    Hasonlat: erre nekem nincs idejem, és mintha ebből létrejött volna egy „idej” tő.
    Ilyen a nő – nej, fő – fej.

[BM: és ugyanilyen okból szoktunk néha olyat mondani a tető helyett, hogy „tetej” – ez persze csak móka.]

  • 28:50 Jobbágy Tibor:
    „Jaj, de régen nem láttalak!” = „Jaj, de régen láttalak!”
    (ha „régóta” van benne, akkor viszont kell bele a „nem”)
  • 31:50 Tamás Károly:
    https://hvg.hu/360/20210120_Rez_Anna_Jovore_varva
    „Elhisszük nekik, és valamilyen homályos lelkifurdalástól hajtva újranézzük az egész évadot, valami mélyebb jelentés vagy ha más nem, legalább mélyebb érzések után kutatva.”
    Rendben van ez így?
    Ügyetlen szerkesztés, hogy ennyi helyen van elliptálva a névutó, és ráadásul közben beékelődik egy másik tagmondat… Túl sok mindent kell „fejben tartani”, míg elérünk az „után”-ig.
  • 37:30 Szaladó:
    Mostanában gyakori:
    A de, tehát, mert, és stb. kötőszavakat felváltja a „de hogy”, „tehát hogy”, „mert hogy”, „és hogy”
    akkor is, ha ezt nem indokolja főmondat
    ellenpélda: „Azt ígérte, hogy jön, és hogy marad is.”
    régebbi, már megszokott változatai ugyanennek a jelenségnek: „tehát hogy”, „mert hogy”
    KL ismeri a jelenséget, NÁ nem ismeri.
  • 44:20 dr. Rétvári László:
    Nagyon hosszú kérdés, nagyon hosszú levél arról, hogy mi minden nem tetszik neki a mai magyar nyelvben.
    Erről nem beszélünk részletesen.

2021. május 5.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210505.mp3

Magyar nyelvtörténet: Beszélgetés Gugán Katalinnal

2021. május 12.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210512.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:10 Jan Buhovszki:
    Előzmény: 2021.04.07 – héber nyelv
    A héberben bizonyos helyzetekben (sorszám jelölésekor) betűk jelölik a számokat is (bár máskor, általánosan a számok helyett az arab számokat használják ők is).
    Kérdés, hogy vajon van-e más nyelv is, amelyben ez hasonlóan van, vagyis van számértéke a betűknek?

    ógörög
    NÁ: Kevés olyan nyelv van, amelynek az írásrendszerében a betűknek (írásjegyeknek) nincs külön jelentése (pl. a latin meg a cirill ilyen)
  • 04:40 Guti Mari:
    Előzmény: 2021.04.07 – héber nyelv
    Érdekesség héberben, hogy a nyelv mindkét értelmében לשון (laśôn), hasonlóan a magyarhoz.
    Igen, és a környező nyelvekben is vannak hasonló jelenségek, de pl. a távolkeleti nyelvekben nincs semmi ilyen, a többi nyelvről nem tudjuk, de várjuk a hallgatóinktól, ha tudnak ilyenről.
  • 06:20 Kis Ádám:
    Előzmény: ?? – “ez kuka” (ez értéktelen, nem jó semmire)
    Az informatikában van egy ilyen ikon a törlendő fájloknak, vagy a fájlok törlésére, és innen eredhet vagy ráerősíthetett ennek a terjedésére.
  • 08:10 Poros András:
    Előzmény:
    “Nem kellene csodálkozni, amiért a hallgatók rendszeresen az őket idegesítő, bosszantó jelenségek miatt írnak…”
  • 12:30 Poros András:
    Előzmény: 21.04.14 / 44:30 – azt mondtuk: a megy igének nincs műveltető alakja
    Kossuth (1846): “Menjünk, különben menettetünk!”
    Szép, de nem mai, ma nem használatos.
    Másoknak eszébe jutott a “meneszt”: igen, van ilyen, de ez nem ugyanaz a képző (bár a jelentése itt valóban az, ami a más igéknél a műveltető).
  • 14:30 többen, pl. Szigetvári Áron:
    Előzmény: 21.04.14 / 44:30 (ugyanaz, mint az előző) – hat/het
    Többen írtak a hat/het-tel kapcsolatban: az igemód?, vagy képző?, vagy rag?…
  • 24:00 Kurucz Imre:
    Előzmény: 21.04.14 / 20:50 – “a bizalom vmivel szemben”
    Ellenvetése van: az iránt nem kopik ki a magyar nyelvből, bár a bizalom vonzataként kezd visszaszorulni, de van érezni vmit vki IRÁNT. Tehát más szerkezetekben tartja magát.
    További érdekesség, hogy a valamivel szembeni bizalom ritkább, mint a valami iránti bizalom.
    NÁ kiegészítése: az iránt rendes névutóként ragozandó, a szemben-t (mivel ragos főnévként) nem

2. rész – Új kérdések:

  • 28:10 Hirschler András:
    Mi a botcsinált szó eredete?

    Vannak tippeink, hipotézisek, de nem tudjuk a pontos, igazi választ. Várjuk hla
  • 29:20 Gimes Katalin:
    Korábbi, egyeztetéssel kapcsolatos kérdések folytatása
    Mi van, ha egyes és többes számú alanyok felsorolása van?
    “Az almák és a banán frissek voltak.”
    NÁ: ilyenkor én többes számot használok (“Az almák és a banán friss voltak.”)”
    KL: gyakran van közelségi hatás: amelyik közelebb van az igéhez, az érvényesül:
    (“Az almák és a banán friss volt.”)
    KL: hasonló, amikor a személyek különböznek: “az én a te lakásod(?)”
    én és te bemegyünk és kiválasztuk
  • 32:10 Blanka Mária:
    Miből jön a rontom-bontom kifejezés? Tényleg a varrásból jön? És hogyan lett belőle dorgálás?
    Nem hallottuk ezt a varrásos elméletet, nem tűnik valószínűnek, mert egy szabályos ikerszónak tűnik…
  • 33:50 Blanka Mária:
    Divatjelenség, hogy rágyarkra az “ő” személyes névmással utalnak (pl. eladó).
    (Volt már róla szó.)
    Pl. ”Kérek egy croissant-t. – Őt kéri?”
    Ragozott névmásokkal és többes számban ez természetes, pl.:
    “Kérek egy croissant-t. – Tegyek rá sajtot?”
    Betegyem egy
    és többes számban is ez a természetes:
    “A hibákat tudatosítottuk, és azóta kijevítottuk őket.”
  • 38:00 Zsuzsanna:
    Kérjük, foglalják el helyeiket! Kapcsolják ki mobiltelefonjaikat!
    Ez nem helytelen, ha mindenkinek csak egy birtoka (egy helye, egy mobiltelefonja) van?
    (ez egy slágerkérdés, örökzöld)
    Mi (hagyományos módon) egyes számot használnánk, de ha sokszor hallotta többes számmal, akkor az is létező megoldás.
    KL: más nyelvekben is felmerül ugyanez a kérdés (és ugyanígy sokszor felteszik a kérdést a beszélők).
  • 41:10 Florencz Márk
    Még ha nem is látta, akkor is tudnia kell.
    Még ha nem látta is, akkor is tudnia kell.
    Mitől függ, hogy melyiket használjuk?
    Van-e ennek köze a “nem-e” jelenséghez?
    NÁ: van köze (kifejti).
  • 46:10 Kolos Judit:
    Az Amerikai Egyesült ÁllamokOT mondanék, de a helyesírás ellenőrző aláhúzza.
    Van ehhez hozzáfűznivalójuk?
    Ez az ugyanaz a téma, mint a sólyom/sólymot, de Sólyom/Sólyomot;
    pokol/poklot, de Pokol/Pokolt;
    arany/aranyat, de Arany/Aranyt,
    azonban ha a szó tényleg azt jelenti, amit jelent, bár tulajdonnév (pl. műcím része), akkor "átsugárzik", és mégis kap(hat) szabályos toldalékot, pl.:
    “lefordítottam a Dante Isteni színjátékából A poklot", "elolvastam A rokonokat"...
    ugyanebből az okból itt az tűnik szokványosabbnak, hogy "az Amerikai Egyesült Államokat".
    [BM: Bár ez sem mindig igaz, mert gyakran hallani, hogy “a Mi Hazánkot”.]

2021. május 19.

ISMÉTLÉS: 2017. február 8. – Nevezetes félrefordítások, félreértések

(KL betegsége miatt régi adás ismétlése,
ld. https://www.facebook.com/klubszoszatyar/posts/pfbid0BshJo6n1YUk4xAX4q4dL4f2GZ4D87d6qeCNyMsCmPe15rRXo7aGTZH786Xuf1Maql )

2021. május 26.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210526.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 Kálmán László
    Előzmény: 21.04.28 / 37:30 – Szaladó kérdése volt: a “hogy” új, terjedőben lévő használata főmondat elején
    Volt olyan teória, hogy
    “Hogy milyen érdekes a műsor!”
    ( = “[Felhívom a figyelmedet arra,] hogy milyen érdekes a műsor!”
    vagy: “[Nagyon meglep, ]hogy milyen érdekes a műsor!”
    KL gyűjtött erre példákat, művelt fiataloktól, amelyek közül be is mutat néhány felvételt.
    “Ahogy nő az általános életszínvonal, úgy csökken az egy családra jutó gyerekeknek a száma. TEHÁT HOGY ahogy jobban élnek az emberek Afrikában úgy eljutnak odáig, hogy nem 12 gyerekük lesz, hanem csek 2 vagy 3 vagy 4.”
    “Őszintén szólva engem ez az eredmény nem lepett. TEHÁT HOGY valahogy világéletemben azt gondoltam, hogy az kezd el erkölcsi dolgokkal foglalkozni, SZÓVAL HOGY… TEHÁT HOGY az erkölcsös viselkedés problémaként adódik.”
    “És ismerek oylat, aki a legeslegnagyobb ellenálló, és biztos van benne valamilyen etikai kérdőjel, DE HOGY azt érzi, hogy egyszerűen nem éri meg…”
    “Rövid esszéfilmszerűséget készítettem erre az órára, mert nagyon sok archív anyagunk van, tehát hogy, hogy anyukám így végigfilmezte a gyerekkorunkat…”

    NÁ: hagyományosan is vannak hasonlók: mivelhogy, merthogy
  • 10:00
    Előzmény: ?? – nék / nákolás, azt mondtuk, hogy ebből az egyalakú, “é”-t tartalmazó végződésből most már csak ez van, továbbá két korábbi: feltételes: ő úsznék, és felszólító: ő ússzék; továbbá a régi múlt idők: láték.
    Önkorrekció:...
  • 14:00 Lamár Krisztián:
    Előzmény: 21.03.31 / 00:00 – leprogramoz, lefejleszt, leolt
    Kereki Sándorral készült interjúban a fotográfus mondja, teljes természetességgel:
    “Minden negatívot előhív az ember, de némelyiket soha az életben nem NAGYÍTJA LE.”
  • 18:00 Ágoaston Zsuzsa:
    Finnországban a kisiskolások helyesírási hibáit csak 4.-es kortól javítják.
    Helyeseljük!
  • 19:30 Steven Székely:
    Az angolban több kétértelmű szó van, sok vicc is ezen alapul.
    Gyakori mondás, kétértelmű mondatok, szavak használatakor: “No pun intended.” (‘Nem szóviccnek szántam.’)
    Ez mitől van? Van-e statisztika arra, hogy ez milyen mértékben van jelen a különböző nyelvekben?
    KL: okai lehetnek:
    sokkal kisebb az átlagos szóhossz, mint nálunk
    sokkal kisebb a hangkészletük is

2. rész – Új kérdések:

  • 23:40 Simándi Klára
    Miért van sok nd-re végződő helységnév? Pl. Herend, Kerencsend, Báránd, Beremend
    Ez állítólag egy képzőbokor:
    egyrészt n/ny végződés egy régi főnévképző,
    másrészt van egy -d kicsinyítő képző (Kosd, Nádasd),
    és előfordul sokszor, hogy
    Érdekesség: Körmend állítólag eredetileg csak Körmöd volt, és
    NÁ: hasonló: Kazincz_k_y utca
    SK: Van-e köze olyan nevekhez, hogy Ond, Kond?
    NÁ: Nincs.
  • 27:10 Gál Márta:
    Újra hallottam a régi mondást: “Kellett nekem rongybicikli!”
    Honnan ered, mi a pontos értelme, és miért kopott ki a nyelvhasználatunkból?
    Az eredetéről és a kikopásáról fogalmunk sincs, az értelmét NÁ példákkal érzékelteti.
    Várjuk hallgatóinktól, ha tudnak erre válaszolni!
  • 28:40 Gál Márta:
    GM: Mi a “műmájerkedés” szó pontos eredete?
    Nem tudjuk, de a májert önmagában is használják a nagyképű alakra.
    GM: Köthető-e színészhez?
    Erről nem tudunk.
  • 31:10 Baksa István:
    A jönni és menni ige használatának a különbségére kíváncsi:
    gyakran hallani lehet, hogy “Mindjárt jövök!”, pedig a “Mindjárt megyek!” lenne helyes.
    A nézőpont áthelyezése a másik félhez.
    Hasonló: tábla a sorompónál: “Vigyázz, ha jön a vonat!”
    “Jössz a moziba?”
    KL: Vigyázni kell vele, hogy ez nyelvenként változik, pl. a jössz a moziba, angolul go-val van.
    (“Are you going to the cinema?” – ez egy meghívás is lehet: ‘jössz a moziba?’)
    (és még további példák is elhangzanak)
  • 36:00 Ittzés Ambrus:
    Az állatvédő szervezet felhívása:
    a szótárakból töröljék az állatnevek sértő sértő tartalmú jelentését, mert azok segítenek normalizálni az állatok elnyomását a társadalomban.

Forrás:
https://www.peta.org/media/news-releases/peta-presses-dictionary-com-to-drop-speciesist-definitions/
PETA Presses Dictionary.com to Drop Speciesist Definitions

Respected Resource Should Help End the Normalization of the Use of ‘Pig,’ Snake,’ and ‘Dog’ as Insults to Humans, Says Group

For Immediate Release: January 26, 2021
Contact: Megan Wiltsie 202-483-7382

Oakland, Calif. – This morning, PETA sent a letter to Dictionary.com requesting that the dictionary remove harmful definitions of weasel (“a cunning, sneaky person”), snake (“a treacherous person; an insidious enemy”), and rat (“a scoundrel”), pointing out that lending credence to such inaccurate descriptions fuels speciesism, a human-supremacist attitude that slights, insults, and denigrates animals.

“Words matter, and Dictionary.com is in a position to relegate outdated language to the dustbin of history and help usher in a more respectful view of other species,” says PETA President Ingrid Newkirk. “PETA encourages everyone to reject mischaracterizations of animals and reflect upon their talents, communication abilities, social skills, and more. Saying, ‘as loyal as a goose,’ ‘as protective of their young as a pigeon,’ ‘as flexible as an octopus,’ and ‘as clever as a mouse,’ would be more apt and accurate.”

PETA’s motto reads, in part, that “animals are not ours to abuse in any way.” For more information, please visit PETA.org or follow the group on Twitter, Facebook, or Instagram.

PETA’s letter to Dictionary.com CEO Jennifer Steeves-Kiss follows.

January 26, 2021

Jennifer Steeves-Kiss

CEO

Dictionary.com

Dear Ms. Steeves-Kiss,

I’m writing on behalf of People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) and our more than 6.5 million members and supporters worldwide with an important request: We would like you to remove from Dictionary.com all animal-related slurs whose purpose is to debase human beings. Eliminating such language will help move us closer to a more respectful and empathetic world. This is perhaps a more pressing area of concern than most people realize. Please allow me to explain.

PETA has always urged people to stop using language that is meant to hurt others’ feelings and denigrate those who happen not to be human, in much the same way that we now understand how wrong it is to attribute undesirable traits, like miserliness or laziness, to certain nationalities or ethnicities. It was once acceptable for Carl Linnaeus, the “father of taxonomy,” to correlate skin color with disposition (listing Americans as “choleric,” Europeans as “sanguine,” Asians as “melancholic,” and Africans as “phlegmatic”). Looking back at this, we are rightly appalled. And assigning a negative meaning to an objective, neutral word for an animal, e.g., “weasel” (“a cunning, sneaky person”), “snake” (“a treacherous person; an insidious enemy”), or “rat” (“a scoundrel”), among others, is also unacceptable.

Calling humans various animal names is meant to sting, yet pigs, for instance, are intelligent, lead complex social lives, and show empathy for other pigs in distress. They have rescued drowning humans and alerted their guardians to fires. Snakes are clever, have family relationships, and prefer to associate with their relatives rather than with strangers. If taken many miles away, they can find their way back home even if it takes two years. Dogs have personalities as varied and distinct as those of the humans who care for them. A dog living in a human home has been shown to understand, on average, some 400 words of human language simply from paying close attention. Yet humans don’t even try to understand their language.

As you know, language matters and is essential to reflecting our ever-evolving culture. Perpetuating the idea that animals are sly, dirty, heartless, and so on is improper and inaccurate, desensitizes the public, and paves the way for the normalization of cruelty to and violence against animals. I look forward to hearing that Dictionary.com will remove these harmful definitions and thereby encourage people to recognize that attributing ill character to these thinking, feeling animals who experience joy, suffering, love, and grief, just as we do, is unacceptable. Thank you for your consideration. I look forward to hearing from you.

Very truly yours,

Ingrid E. Newkirk

President”

Korábbi, hasonló (nyelvi) akciója a szervezetnek:
https://qubit.hu/2019/12/05/politikailag-korrekt-kozmondasok-bevezeteset-surgeti-a-peta-de-mi-legyen-a-santa-kutyaval
“Politikailag korrekt közmondások bevezetését sürgeti a PETA, de mi legyen a sánta kutyával?”

(kis kitérő a válasz előtt: a normalizált nem ilyen értelemben szoktuk használni…
[BM: Ambrus mentségére: az angolból fordította, és ott ez a szó szerepelt…])

  • 43:20 Hajdú-Muharos Józsefné:
    Az együttműködni ige elváló-e, vagy sem?
    (már volt róla szó: mindkettő jó lehet: “Jól működtünk együtt.” – “Jól együttműködtünk.”)
    HMJ: A hivatalos álláspont szerint elválik.
    (ezen csodálkoznak nyelvészeink, nem tudnak ilyen témákban “hivatalos álláspontról”)

    HMJ példái:
    “Ma jól együttműködtünk, kislányom, ügyes voltál a konyhában.”
    de: “A rotációs kapa jól működött együtt az aggregátorral”
    NÁ: vigyázzunk, lehet, hogy az együtt itt még nem igekötős ige, hanem önálló határozószó

    Hallgatóinkat kérdezzük: hogy érzik, van-e itt jelentéskülönbség (jelentéshasadás) a kétféle használat között?

2021. június 2.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210602.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:30 Gábor
    Előzmény: 21.04.14 / 30:00 – a város és település részek előtti névelő
    Egy esetben minden esetben kitesszük a névelőt a városnevek, városrésznevek elé: ha sportegyesület neve: Győzött a Ferencváros, győzött a Debrecen, stb.
    Igen, de ez más eset, ilyenkor a sportegyesület neve elé kerül a névelő, függetlenül attól, hogy az miről van elnevezve.
  • 03:40 Horváth Péter
    előzmény: 21.04.14 / 08:00 – nincs önálló jövő idejű alak (csak fog segédigével, vagy majddal, vagy jelen idővel mondjuk)
    HP: van egy ige, aminek van jövő idejű alakja: a létige: lesz.
    NÁ: Ez igaz.
    HP: nem mondjuk, hogy fog lenni
    NÁ: nem egészen igaz, vagy legalábbis elvault, de régi irodalmi szövegekben még van ilyen
    KL: a lesz régen még csak azt jelentette, hogy válik valamivé (ezt ma is jelenti), és aztán az idők során lett belőle – ez alapján a jelentése alapján – jövő idejű ige (vö. pl.: „addig gyúrjuk, amíg kemény lesz”, vagyis amíg keménnyé válik, de ugyanitt már értelmezhetjük jövő idejű igeként is).

    HP: Hogyan alakult ez ki?
    Ezt az imént elmondtuk,
    a fog-gal kapcsolatban is hasonló: a „hozzá fog”, „neki fog” kifejezésekből grammatikalizálódott a fog. Abból is látszik, hogy grammatikalizálódott, hogy a (meg)fog ige mellett is állhat, vö.: meg fogom fogni.

    HP: van-e összefüggés a német werden igével mint főigével? (werden: ‘vmivé válni’)
    NÁ: nincs összefüggés.

[BM: szerintem NÁ nem vett észre valamit: gyanítgom, hogy HP nem a fog-gal kapcsolatban, hanem a „lesz vmivé” igével kapcsolatban kérdezte ezt. Az ugyanis valóban gyanúsan „rímel” a magyar lesz-re: mindkettő jövő idejű ige(/segédige) _is_, de a fő jelentése válik valamivé…]

  • 07:30 Hajnal Péter:
    Előzmény: 21.04.21 / 35:50 – a péntekente kapcsán mondták, hogy ami szabályosan van képezve, előállítva, ami a nyelv rendszerébe illeszkedik, azt nem zárhatjuk ki a nyelv szavai közül.
    A lát -> látvány-hoz hasonlóan lehet hall -> hallvány?
    KL: Nem állítjuk, hogy létezik, de létezhetne, létrejöhetett volna. Ha nem használják, akkor nincs, ha használják, akkor van.
    NÁ: A nyelvújításkor éppen azt csinálták, hogy létrehoztak egy csomó szót, aztán vagy megmaradt, vagy nem.
    KL: Valószínűleg az oltakozik szó kapcsán vetődött fel ez az egész téma, sok más kérdés, és ez a mostani kérdés is. Az a szó is létezik
  • 10:50 Milák Piroska:
    Előzmény: ?? – Az angolban gyakori az a kérdő mondat, hogy „csak nem azért történt, mert”?
    – Miért nem végezte el ezt a munkát az unokahúgod?
    – She was abroad? (Talán azért mert külföldön volt.)
    MP: tévedés, hogy még nem terjedt el, én legalábbis gyakran hallom a gyerekeimtől, ha azt akarják finoman éreztetni, hogy teljesen el vagyok tájolva.
    NÁ: attól még messze vagyunk (általános angol tudásban), hogy ilyen angol hatások csodálkozom, hogy
  • 14:30 Kendefi Gábor, Poros András és Hirschler András
    Előzmény ?? – a botcsinálta doktorral kapcsolatban
    KG: a botcsinálta nem azt jelenti-e, hogy vkit erőszak, külső kényszer visz rá egy cselekvésre?
    NÁ: lehet, de ma nem azt jelenti.
    KL: Nincs róla teljes bizonyosság, de úgy tűnik, hogy ez a kifejezés nyomtatásban nem jelent meg az előtt (legalábbis a nemzeti szövegtárban való keresés alapján), hogy a Moliére-darab fordítása megjelent volna (Kazinczy), és el tudom képzelni, hogy ez Kazinczy leleménye volt, ehhez a darabhoz. Ez nem biztos, de könnyen lehet.
  • 17:30 Siskazs:
    A Rhapsody in blue magyar fordítása (Kék rapszódia) nem félrefordítás-e?
    NÁ: Nem. Bár nekem is mondtak olyat gyerekként a szüleim, hogy ez itt nem kéket, hanem bánatost jelent.
    olaszul, spanyolul is így fordítják
    KL: A mű címe eredetileg Amerikai rapszódia volt, de később – kisebb vita után – szándékosan a színről nevezték el, ennek a története fel van jegyezve, ezért biztosak lehetünk benne.

2. rész – Új kérdések:

  • 21:50 Nagy Róbert:
    Egy kollégám írja: A kérdéseimet, majd ha valahogy összefutunk, teszem fel.
    Miért nem felteszem? Úgy mást jelentene?
    NÁ: igen, a mondat kicsit más lenne
    „A kérdéseimet majd [holnap] teszem fel.”
    Itt azért rezeg a léc, mert egy feltételes mellékmondat van a fókuszban
    ki lehetne „egyenesíteni„ egy utalószóval:
    A kérdéseimet majd akkor teszem fel, ha valahogy összefutunk

    Más példák ilyen beékelődött tagmondatokra:
    A színházba, majd akivel énnekem van gusztusom, megyek el.
    A számlát, majd ha lesz egy kicsit több pénzem, fizetem ki.

    KL: valószínűleg az is kérdés, hogy itt mennyire kell fókuszt használni, anélkül is állhatna a mondat:
    A kérdéseimet, majd ha valahogy összefutunk, felteszem.
    Ezt akkor használhatjuk, ha nincs ez a szembeállítási mozzanat, ami a fókuszhasználatra kötelez.
    a többi példával:
    itt (szinte) kötelező: A színházba, majd akivel énnekem van gusztusom, megyek el.
    (illetve ha elmegyek, akkor más lesz a mondat)
    ebben megfordítható:
    A számlát, majd ha lesz egy kicsit több pénzem, kifizetem.
  • 29:10 Riedel Györgyné:
    „A Schiller által új életet kapott történelmi alakok”
    Jó ez? Mi vele a gond?
    NÁ: az által nagyon
    KL: „A Schillertől új életet kapott…”: ez már egyáltalán nem használatos, nagyon régies, ehelyett próbálják az által-t használni, csakhogy azt – az én nyelvérzékem szerint – nem lehet így becserélni
    NÁ: Igen, de látjuk, hogy ez nem mindenkit zavar, másoknál ez jó…
    NÁ: „Én nem vagyok hajlandó általam ismeretlen emberekkel együtt dolgozni”
    KL: ez már sokkal jobb!
    NÁ: „..és általam ellenszenves emberekkel dolgozni”
    KL: na az már nagyon rossz…
    NÁ: úgy tűnik, hogy az által kezd kiszabadulni eddigi
  • 33:40 Emese:
    „Dugó és kiránduló tömegek a hóban”

https://hvg.hu/elet/20180115_Dugo_es_kirandulo_tomegek_Tenyek_TV2

Hibás ez, vagy csak ügyetlen?
NÁ: ez csak ügyetlen (– persze egy feliratkészítő részéről az ügyetlenség hiba…)
NÁ: ennek a neve zeugma, amikor két szóhoz kapcsolunk valamit, ami nem ugyanúgy kapcsolódna mindkettőhöz, más köztük a jelentésviszony

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/z-1BAA0/zeugma-1BC41/
http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Zeugma.htm

  • Maggie:
    Nem értem, hogy mi a zeugma. Mondanátok néhány példát?
    NÁ: pl. „Jani elvesztette a kocsikulcsát és a türelmét.”
    Érezzük, hogy nem ugyanaz a kapcsolat, de mégis „összekényszerítjük” őket.
    másik példa:
    „A nagyanyám süteményei is, viccei is dohosak.”
    KL: eredetileg költői, retorikai eszközként nevezték el zeugmának, de sokszor ügyetlenségből vagy szellemeskedésként használják.
    NÁ: Még egy példa, részlet az Éjjel az omnibusz tetején szövegéből:
    Miközben a lovacskák bandukoltak Budán át,
    Eloltottam égő ajkad – s a lámpát!...
  • 37:20 Kubacska János:
    NÁ-nak A név előtti névelő c. cikkére
    Gyakran találkozom a vezetéknév előtti névelővel.
    Nemcsak azért érdekes és zavaró, mert a név előtt van névelő, hanem hogy személyeket vezetéknevükön említenek.
    NÁ: Nekem ez furcsa, a Kodály, A telegdi a Kiefer, a Kéri, a Bánréti, a Kenesei
    KJ: „A Hegyi képtelen normálisan megírni egy haváriajelentést.” – ez arra utal (nekem), hogy hierarchiában alatta helyezkedik el.
    NÁ: ha a hallgatók közül kiemelkedik valaki, akkor őt is elkezdtük így emlegetni: a Jánosi (míg korábban a Márton, a Marci néven említettük)
    KL: én ezt még külföldön is tapasztaltam: munkahelyi kollektíván belül gyakori a vezetéknéven szólítás.
    NÁ: iskolai közegben is, és sokszor még osztálytalálkozón is így említjük egymást.

    KJ: A másik eset, amikor valaki bennfentesnek akar mutatkozni, pl.:
    „A Lukács szerint…” (mutatja, hogy ő Lukács szellemi és baráti köréhez tartozik)

    NÁ: Ebben lehet valami, de ezzel nem feltétlenül van gond. (de ha mégis, akkor is biztos, hogy nem nyelvi gond)
    KL: abban van valami, hogy ez valamiféle ismertséget jelöl, nem feltétlenül személyes ismertséget, lehet híres ember is (pl. a focistákat is így emlegetik).
    NÁ: KJ azt mondja, hogy nőket kevésbé: talán így van, bár híres emberek, pl. színésznők, énekesek esetén teljesen jónak tűnik: „én még láttam a Gobbit…”, „jó volt az Udvaros…”, „Szeretem a Karádi hangját…”
    KL: KJ említi nőre példaként: „Hallottad, mit mondott a Szél?” – ez nem jó példa, ebben más tényezők is szerepet játszanak, mert rövid névnél ritka, gyakori névnél sem szokásos, vezetéknévként használt keresztnévnél sem jellemző:
    József Attila sosem „József”, Tóth Árpád sosem „Tóth”...
  • 45:50 Péter Ildikó:
    „Nem akartok csatlakozni?” (ahelyett, hogy Akarotok(-e) csatlakozni?)
    Miért terjedt el ez annyira a magyar nyelvben?
    KL: volt egy műsorunk a kérdésekről, ld.: 2020.11.18.
    udvariassági szerepe van ennek.
    más nyelvekben is elterjedt, persze nem mindenhol terjedt el, nem mindenhol ugyanazok a módszerek.
    NÁ: abban nincs igaza, hogy negatív kérdésre gyakrabban kapunk nemleges válasz, mint ha pozitívan kérdeznénk.
    NÁ: már csak arra is alkalmas, hogy hosszabb legyen a kérdés, és ez is egy jellemző udvariassági megoldás (a hosszabb körülményesebb)
  • 48:20 Simándi Klára:
    „Szeretlek.” – ez rendben van. de:
    „Sietlek megnyugtatni.” Jó ez? Vagy „Sietek megnyugtatni téged?”
    NÁ: Igen, lehet mondani így is, úgy is.
    KL: Erre még máskor visszatérünk!

2021. június 9.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210609.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 Bíró Tamás:
    Előzmény: 21.06.09 / 25:50 – száj és máj ragozásának különbsége
    említettük a vő/vej, nő/nej, fő/fej
    BT: a gyermeke mondott olyat, hogy tetej
    igen, van ilyen, ez vaóban ugyanaz a jelenség
    BT: a száj és máj különböző alakulására egy magyarázat, hogy a szá(j) szót sokkal többször hjasználták mint a
    (gyakorisági magyarázat)
  • 04:00 Dr. Fülöp Lauterbach:
    Előzmény: 17.02.08 / 10:00 (ismételve: 2021.05.19) / a teve a tű fokán
    Ez egy abszurd kép akar lenni, van elefánttal is stb.
    FL: van más magyarázat is, volt egy kis kapu a város nagy kapuja mellett, amin ember átfért, teve nem...
    KL: ezzel az a gond, hogy ez a történet csak a koraközépkor óta létezik, és az a gond vele, hogy soha nem sikerült ezt régészetileg vagy filológiailag bizonyítani, és addig nem tudjuk elfogadni, legfeljebb feltételezésként.
    Más magyarázatok is keringenek:
    – a teve szó félrefordítása, mert eredetileg vastag kötél
    – van/volt egy „Tű foka” nevű hágó

    NÁ: Jézus mondta, és tőle nem idegenek az ilyen képek (példabeszédek)
    KL: sőt, már Jézus előtt is, héber nyelven is sokszor használták ezt a képet

2. rész – Új kérdések:

  • 07:50 Simándi Klára:
    „Szeretlek.” – ez rendben van. de:
    „Sietlek megnyugtatni.” Jó ez? Vagy „Sietek megnyugtatni téged?”
    Igen, ezt így mondjuk. Valóban furcsa szerkezet, ezt kifejtik a nyelvészek.
    KL: a lak/lek az alanyi/tárgyas ragozás rendszerébe illeszthető harmadik
    NÁ: érdekes, hogy nem fut végig mindig a ragozás, pl:
    nem siettÜNK (nem siettük) megnyugtatni őket, nem siettünk megnyugtatni senkit
    pedig a többi nem így van:
    nem fogjuk megnyugtatni őket, nem fogunk megnyugtatni senkit
    nem tudjuk megnyugtatni őket, nem tudunk megnyugtatni senkit
    nem próbáljuk megnyugtatni őket, nem próbálunk senkit

    változó, aszerint, melyik mennyire tekinthető segédigének
  • 14:50 Péter Ildikó:
    Sokszor a feltételes módot használjuk, ha szeretnénk valamit. Ez a feltételes mód helytelen használata?
    Nem „helytelen”, mert ha sokszor használják, akkor az úgy van a nyelvben.
    Sokféle udvariassági formuia van, erre sok példa elhangzik.

    „Hogy hívják?” helyett „Milyen nevet is tetszett mondani?”
  • 19:00 Bene Krisztina:
    Az utóbbi időben (évek óta), tegezve magyaráz el valamit egyik ember a másiknak, holott amúgy nem tegeződnek, sokszor az általános alany szerepét játssza.
    Valóban van ilyen, gyakori, főleg fiataloknál.
    NÁ: az „állatmesei tegezés” jut eszembe, amikor egy elmesélt (példa)történetben tegeződnek a szereplők
    KL: Hiller Istvánnál sokszor megfigyeltem („ha a politikában ezt meg azt csinálod, akkor ez-az lesz” – mondja a riporternek, akivel nem tegeződik)
    KL: a szakácskönyvek szokása ez a fajta tegeződő viszony: végy egy tojást [BM: ebből jön maga a recept szó is, ‘végy’ (–> vény ‘recept’)]
  • 24:20 Tevan Imre:
    A tramtraint (vasútvillamost) az emberek vasvillának is becézik.
  • 26:10 anonimus:
    a „többek között” kifejezést sokszor tárgyakra is használják, holott ha tárgyakról van szó, úgy kellene mondani, hogy „a többi között” vagy „egyebek között”. a „többek között” személyekre vonatkozik, mert a többek-et is személyekre használjuk.
    NÁ: sajnos csak ez utóbbiben van igaza, de „a logika csapdája”, ha ez alapján akarjuk értelmezni a „többek között”-et is.
    NÁ: használom „a többi között”-et is, de azt másra használom: „ezek között a könyvek között már kerestem, a többi között még nem”.
    NÁ: amit én használok, az helyes magyarul.
    KL: ahogy Horatius is mondta, a nyelv szavait és szabályait csak a nyelvszokás, vagyis a beszélők nyelvhasználati szokásai határozzák meg, semmi más.

Horace, Ars Poetica 70-72: multa renascentur quae iam cecidere, cadentque / quae nunc sunt in honore vocabula, si volet usus, / quem penes arbitrium est et ius et norma loquendi.
"Many terms will reemerge which have already gone by the wayside, and [many] will go by the wayside which are now in held in high regard, if usage wishes it, under whose power is judgment and law and the standard of speaking."
In other words, usage governs taste, propriety and normative deployment of language.

„Sok feledett ige újra virul, s mai szók elenyésznek. Elvirul és lepereg nyelvünk dús lombja, a törvény ez, s legfőbb bíránk, örökös mérték s az Ítélet.„ (ford. Bede Anna)
https://www.magyarulbabelben.net/works/la/Horatius_Flaccus%2C_Quintus/Ars_poetica

ChatGPT:

Horatius, Ars Poetica 70–72 – Latinul:

Multa renascentur quae iam cecidere, cadentque
quae nunc sunt in honore vocabula, si volet usus,
quem penes arbitrium est et ius et norma loquendi.

Magyarul – irodalmi fordítás (pl. Szepessy Tibor nyomán):

Sok szó újjászületik, mely már rég letűnt a használatból,
és elhull az is, mit most nagy becsben tartanak –
ha így akarja a szokás, melynél van a döntés,
a jog és a mérték is a beszéd szabályaiban.

Mai magyar értelmezés:

Sok olyan szó vissza fog térni, amit már elfeledtünk,
és el fognak tűnni olyan szavak, amelyeket most nagyra értékelnek –
ha úgy akarja a használat, mert a nyelvhasználat kezében van a döntés, a törvény és a szabály.

Lényeg:

Horatius szerint a nyelv változik, és a "helyes" nyelvhasználatot nem örök szabályok, hanem a közösség szokásai (a „usus”) határozzák meg. A divatos szavak is elavulhatnak, az elfeledettek újra visszatérhetnek – és ezt nem grammatikai törvények, hanem a nyelvhasználók ítélete dönti el.

  • 31:10 anonimus:
    Egyre inkább az elveszik alakot használják ‘elvész’ értelemben.
    (volt is erről már szó: 20.11.11 / 28:55, 21.01.06 / 21:30 )
    KL írt erről egy részletes cikket, ott érdemes elolvasni a tudnivalókat:
    Elveszik egy igealak? | Kálmán László | 2014. augusztus 5.
    https://www.nyest.hu/hirek/elveszik-egy-igealak
  • 33:50 Péter Ildikó:
    az ember mint „általános alany” (bár pont nem általános alanyi funkcióban):
    gyakran úgy mesélem a saját élményeimet, érzéseimet, hogy E/3-ban mondom, az „ember” alannyal, pl. „az ember ilyenkor úgy érzi…” stb.
    PI: Az ember szó használatától általános, személytelen lesz.
    NÁ: igaza van.
    PI: És a közlő nem vállalja a felelősséget.
    NÁ: ez már furcsa… ezt nem érzem benne.
    KL: ez az egész stilisztika, nem nyelvi dolog.
    Olyasmire utal vele a közlő, hogy ez mindenkivel megtörténhet, vagy ezzel mindenki így van, általános jelenség, nincs ebben semmi különös – ilyen értelemben lehet, hogy valóban hárítja magáról a felelősséget (de nem feltétlenül csak akkor van ennek értelme).

    Németül olyannyira van ilyen, hogy ott az általános alany épp az ember szóból van (man). És ezt is használják saját magukról való beszédre.

    Az angolban a you használatos általános alanyként, ennek magyar változatáról ma már beszéltünk is: 21.06.09 / 19:00

[BM: mivel főleg fiataloknál figyelhető meg ez az E/2-es általános alany, vélelmezem, hogy angolból vettük át.]

Az angolban ott van a „one” is mint általános alany (ez hasonló a német „man”-hoz).

Franciában is van ilyen, spanyolban is van ilyen.

PI: aki így beszél, az ködösít és mismásol…
NÁ: dehogy, ezt szituációja válogatja, pl. az alábbi dalszövegben szó sincs ilyesmiről, pedig többször is van benne ilyen „ember” általános alany:

Kovács Kati – Találkozás egy régi szerelemmel
„Idővel mindent másképp lát az ember”
„Az ember áll és megszólalni nem mer”
„Egy torz mosollyal búcsút int az ember”
NÁ: nem érzem, hogy ködösített és mismásolt, épp ellenkezőleg. Csak azt fejezte ki, hogy ez általános tapasztalat.

  • 41:10 Talyigás Anikó:
    „Nem sokon múlott, hogy a döntőbe kerüljön a tanítványod”
    Most akkor bekerült a döntőbe, vagy nem?...
    KL: nekem egyértelmű, hogy nem, mégpedig azért, mert ha a kötőmód van benne, az olyasmiről szól, ami NEM történt meg (még).
    NÁ: így van, ha megtörtént volna, akkor így mondtam volna: „Nem sokon múlott, hogy a döntőbe került a tanítványod”
  • 44:50 Baksa István:
    a kajak szó szleng értelmének az eredetére kíváncsi, pl.:
    „kajak(ra) azt hittem, hogy viccelsz”
    „kajak(ra) csinálok egy rántott húst”
    (jelentése: ‘valóban, ténylegesen, komolyan’)

    KL: nagyon egyszerű az etimológiája: maga a sporteszköz van benne.
    régen mondták: „XY-nak kajak kinézete van” (erős testalkat);
    ebből jött, hogy „kajakból csinál valamit” (nyers erővel);
    és ebből: → ‘egyenesen neki, durr bele, komolyan’

    NÁ: Ez nem így van (KL csak viccelt!): a kajak egy héber szó, azt jelenti, hogy ‘erő’. Természetesen nincs köze a csónakhoz, az egy másik, eszkimó eredetű szó:
    https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=bae15876-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e

2021. június 16.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210616.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Miranda:
    „Vigyázz a közutasokra!”
    Elgondolkodtam, kik lehetnek ezek… (akik nem magánutasok?)
    A közutas nem közútos lenne inkább? (Vagy még pontosabban „a közúton dolgozók”?)
    A közmávesek dolgoznak az utcában.
    Dante megjárta apoklot, de megírta a Pokolt.
    Elreptette a sólymot, de kinevezték Sólyomot.
  • 06:20 Kalocsai Tamás:
    Mi a gyűjjtőneve azoknak a szavaknak, amelyekbnek bizonyos ragozása hiányzik (vagy nagyon furcsa)? Ismerősömnek nem ízlett az étel, mire én: „Nem kell, hogy ízl… ízel… Nem baj, ha nem ízlik.”

    Van neve: defektív ragozású szavak (vagy hiányos ragozású szavak).
    Magyarban nincs sok ilyen, ezek főleg igék, közös tulajdonságuk:
    ikesek, és E/3-ban két msh. kerül bennük egymás mellé, amelyek második tagja l (és néhány esetben z), pl.:
    íZLik, boMLik, fénylik, zajlik, csuklik, rémlik, áramlik, feslik, vedlik, porlik, hajlik, fehérlik, bicsaklik, csuklik, siklik, villámlik…; porzik, habzik, lepattogzik…

[BM: vö. https://archive.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/gyik/csuklik.html

A csuklik típusú igék felszólító alakjának kérdésköre

 

Hogyan kérjünk valakit arra, hogy ’csökkentse a csuklásai számát, hagyja abba a csuklást’: ne csukljon vagy ne csukoljon? Nem lesz ez bántó vagy nevetséges?

 

A kérdés a csuklik ige szokásos felszólító alakjára vonatkozik. Ez pedig szabályosan csukljon, a gyakorlatban csukoljon! De a mai nyelvhasználatban szinte mindkét alak szokatlan, különösen az elsõt tartják nehézkesnek a hozzánk fordulók.

Az okoz zavart, bizonytalanságot, hogy a csuklik típusú igék felszólító alakjában, valamint a -va, -ve (-ván, -vén) képzõs határozói igenévben és a ható igealakban három mássalhangzó torlódik egybe, ez pedig nehézkessé teszi a szó kiejtését: ne csukljon, csuklva, csuklhat.

Mintegy hetven -l, -z képzõs igénk tartozik ide, közöttük a leggyakoribbak: áramlik, bicsaklik, botlik, csuklik, fehérlik, feslik hajlik, ízlik, omlik, porlik, rémlik, siklik, villámlik; érzik, habzik, hangzik, hiányzik, lélegzik, vérzik, virágzik stb.). Szabályos felszólító alakjaikban sorra zavaró mássalhangzó-torlódás alakul ki: bicsakljon, fesljen hámljék; habzzon, vérzzen; illetve vedlve, lepattogzva, fénylhet stb.

E kiejtési nehézkesség miatt a kényelmetlenség elkerülésére a korábbi ingadozó használat után mára nagyjából a következõ megoldások, elkerülõ stratégiák alakultak ki a gyakorlatban:

1. Csak a teljesebb tõváltozatot használjuk: bomlik; bomoljon, bomolhat, bomolva; ugyanígy bicsakoljon, feseljen, habozzon, vérezzen stb.

2. Néhány esetben a teljesebb tõalak mellett a rövidebb változatot is ejtjük: habzik, habozzon vagy habzzék; porzik, porzzon vagy porozzon, porozzék.

3. Vannak köztük olyan igék, amelyeknek a felszólító alakja nem szokásos: például sejlik, sínylik, vedlik.

4. Néha az ige alakváltozata pótolhatja a nehézkes hangzású felszólító alakot: kéklik helyett a kékellik ige kékelljen formája.

5. Megoldás az igének szenvedõ vagy gyakorító képzõvel való megtoldása: érezzék helyett érzõdjék, kifejljen helyett kifejlõdjön, sínyljen helyett sínylõdjön, ízljen helyett ízlõdjék.

6. Olykor körülírásokat vagy képzésmódosításokat is alkalmazunk: ne porzzon helyett ne verjen port. Rokon értelmû igékkel is gyakran helyettesítjük a nehézkesnek tartott alakokat: fényljen vagy fényeljen helyett ragyogjon; Ne csukolj már annyit! helyett: Csinálj már valamit, hogy elmúljon a csuklásod!

Nemcsak kötő-felszólító módban, hanem feltételes módban is fellép a jelenség.
        nem mind ilyen, pl. botlik, nehogy megbotoljon, megbotolhat – ezek rendben vannak.

  • 11:10 Kokaci Ignác:
    Mondat elején gyakran (egyre gyakrabban?) elhagyják a névelőt, pl.:
    „Dalai Láma szerint…”, „Microsoft bejelentette…”
    KL, NÁ: nekünk ez furcsa, nem ismerős, nem vettük észre a jelenséget
    KI sajnos nem hozott konkrét példákat…
  • 13:00 Ágoston Zsuzsa:
    Az emberek gyakran egyenlőré-t mondanak egyelőre ‘értelemben’.
    ÁZS: Para-Kovács Imre a héten háromszor is használta…
    NÁ: én konzervatív vagyok, és úgy mondom, ahogy írjuk.
    KL: én egyenlőrét (vagy egyellőrét) mondok.
    A nyelvművelők (legalábbis a „puristák”) egyik „slágertémája”, ami azt is mutatja, hogy valóban sokan így mondják – tehát ez egy létező jelenség a nyelvben. Nyelvészként csak ennyit mondhatunk, ítéletet nem tudunk, és nem is akarunk mondani.
  • 18:40 Futó József:
    Debrecen-környéki és nyírségi ismerőseim úgy mondják: valakinél mennek (‘valakihez mennek’ értelemben).
    Igen, ez tipikus északkeleti nyelvjárási forma.
    Még ritkább, még távolabb van a standardtól a -nyi, ugyanilyen értelemben: „Béluskányi mentünk”.
  • 25:00 Futó József:
    kicsinyítő képzők
    van, ami csak ka/ke: leányka, tündérke, angyalka, állatka (esetleg állatocska)
    halka nincs, halacska van (ugyanígy láb, kéz, fej… egyszótagú, régi szavak)
    lélek > csak lelkecske [BM: talán a szó végi k miatt],
    fiúka van, fiúcska is van (ugyanígy tál és sok más…)
    a szláv nyelvekben is vannak k és cs kicsinyítő képzők, de hogy ezeknek mennyi köze van a miénkhez, azt mi nem tudjuk… akár onnan is származhat a magyark k/cs kettősség, talán ezeket különböző időkben vettük át…
    FJ kérdése: Általában mennyire gyakori, hogy képzőket veszünk át más nyelvből ?
    Jogos kérdés, mert általában szavakat (szótöveket) veszünk át, ilyen nyelvtani elemeket nem annyira szoktunk, pl. a latinból se nagyon vettünk át, kivéve a fél pápista, egyetemista.
    A kicsinyítő képzőknek annyi specialistása van, hogy a nevekkel sokszor tud átmenni másik nyelvbe, pl. nálunk az -i becenévképző is németes becézés, és nagyon elterjedt.
  • 33:10 Anonimus:
    Az iskolában tanítanak nyelvi szabályokat.
    Pl. a felszólító mód jele j és a fuss, nézz formákban teljes hasonlulsá törént.
    Valóban kimutatható, hogy először volt ott egy j, ami aztán átalakult az idők során?...
    Természetesen nem erről van szó, a jelenségnek ez a leírása nem időbeli változást jelent.
  • 38:30 Anonimus:
    Tanítják, hogy a melléknévi igenév alkalmilag hogy válhat főnévvé, pl. futó (mn.-i igenév) → futó (fn.)
    Van arra bizonyíték, hogy ez az átalakulás így ment végbe, vagyis először „futó ember”-nek, „futó farkas”-nak hívták ezeket, és az rövidült le futó-vá?
    Természetesen nem erről van szó, a jelenségnek ez a leírása nem időbeli változást jelent.
    Hasonló jelenség a jelentéstömörítő összetételek esete is: az sem azt jelenti, hogy először egy bonyolult szerkezet volt minden ilyen, és aztán összenőttek, hanem rengeteget már eleve így mondunk, először is, vagyis követjük a kialakult rendszert (nem egyesével alakítjuk át).
  • 43:40 Tarján András:
    Mi a véleményük a „fészbukkol” szóról? Nekem tetszik, szerintem a kiejtést követi.
    Igen, van ilyen ejtés is, de van fészbúkol ejtés is. Nincs semmi gond a fészbukkol-lal, van sok hasonló nyúlás a magyarban a régebben átvett szavakban is: becsekkoltam, stoppol, rappel…
  • 47:10 Lamár Krisztián:
    Latin-görög eredetű szavaknak az elején rengetegféle „fosztóképzőszerű” előtag van, pl.:
    aperiodikus, antidemokratikus, decentrális, dezintegratív, diszkomfortos, illogikus, inaktív, unszimpatikus… Mitől függ, hogy mikor melyiket használjuk?
    Ezek nem mind fosztóképzők, a de- ‘el-/szét-’, a disz- ‘rossz’, az anti- ‘ellen-’...

2021. június 23.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210623.mp3

Hallgatói kérdések

1. rész – Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:20 Sólyom Erika:
    Előzmény: 21.04.28 / 37:30 / „de hogy…” stb.
    Gimnazista lánya és osztálytársai
    „Hogy ne hatra gyere, hanem fél hétre, mert akkor végzünk.”
    Lemaradt egy bevezető tagmondat, pl.: „Anya, azért hívlak, [hogy …]”, „Csak azt akartam mondani, [hogy…]”
    KL-nek is van sok példája, „de hogy…”, „mert hogy…”, „és hogy…” kezdéssel is
    SE: ha ezt szóvá teszem a lányomnak, a válasz, hogy haladjak a korral, nem kell annyit beszélni, körülményeskedni
    KL: mindkét magyarázat „népi (/laikus) magyarázat”, nem biztos, hogy van alapja…
  • 04:10 Papp Anna:
    Előzmény: 21.06.02 / 29:10 – „A Schiller által új életet kapott szereplők”
    PA példája: Az XY által létrehozott szereplők teljesen elterjedtek
    Ez nem jó példa a múltkori esetre, mert ez teljesen rendben van nyelvtanilag (megfelelően vannak a tárgyas igéből fakadó aktív-passzív viszonyok).

PA: „Viszont nem használják azt, hogy XY által ismeretlen.”
KL: De épp azt mondtam a múltkpori adásban, hogy igenis használják (annak ellenére, hogy grammatikailag van benne egy kis gubanc),

  • 08:20 Papp Anna:
    Előzmény: ?? – a személynevek előtti névelőhasználatról (felhívtam a Bélát)
    NÁ: a 80-as években Miskolcon ezt „pestiesnek” (ezért kerülendőnek(!)) tartották
  • 09:40 Papp Anna:
    Előzmény: 21.06.02 / 10:50 – kérdős hangsúlyú kijelentő mondatok
    PA megerősíti: a kamaszok valóban gyakran használják a kérdő hangsúlyú kijelentő mondatot a felnőttek „helyretételére”, pl.:

    – Miért nincs rend a szobádban?
    – Mert most jöttem haza(?).

    – Miért nem készültél a korrepetálásra
    – Mert holnap három TZ-t is írunk(?).

[BM: a Fekete pont című filmben is felfigyeltem ilyen mondatokra.]

  • 11:10 Tóth Ferenc:
    Szervusz vs. szerbusz – melyik a helyes?
    Tudjuk, hogy a szervusz az eredeti (a latinból), de a szerbusz is széles körben használatban van, a nyelvhasználat ezt már „szentesítette”, így természetesen nem válaszolunk arra, hogy „helyes” vagy „helytelen” – erre a beszélők már „válaszoltak”.
    (A B és a V hang közeli rokonok, gyakran változik egyik a másikra a különféle nyelvekben, néha a magyarban is.)
  • 14:10 István:
    Előzmény: ?? – az elfogultnak mi a vonzata: vki iránt vagy vkivel szemben
    István nyelvérzéke szerint az „elfogult valaki iránt” pozitív jelentésű, az „elfogult valakivel szemben” negatív.
    A nyelvészek között erről megoszlanak a vélemények…

2. rész – Új kérdések:

  • 15:40 Lengyel Tamás:
    Tudunk-e magyar jövevényszavakról más nyelvekben, a coach-on és a goulash-on kívül?
    a szomszéd nyelvekben rengeteg ilyen van, pl. a „város” szó sok helyen megjelenik tulajdonnevekben, de a románban az oraș ‘város’ szó is innen származik.
    Ausztriában a Mulatschag egy zavaróan hangos mulatozást
    van Csehországban Salaš (a szállás-ból)
    stb.
  • 20:30 Kovács-Mosbacher Melinda:
    Sok fiatal az á hangot „magasabban” képzi (pontosabban: előrébb képzik, palatalizálódik
    Ezt a jelenséget hova lehet besorolni? Talán nem földrajzi (dialektus), hanem társadalmi csoportok szerint oszlik meg (szociolektus)?...
    KL: Ez a második vh. óta jól ismert, többször leírt jelenség, az á közeledik az e(/é) képzési helyéhez.
    Ez valóban egy változás, amelynek a közepén vagyunk.
  • 24:10 Simon Bálint:
    Honnan ered az elmorzsol egy könnyet(/könnycseppet)?
    NÁ: Ennek nincs „eredete”, ez egy hasonlat, metafora, ezt egyszer valaki kitalálta, és a beszélőknek megtetszett. Az etimológiának ehhez nincs köze, mert a szavak a szokásos értelmükben vannak használva.
    KL: Megpróbáltam megkereseni, hogy van-e konkrét szépirodalmi vagy egyéb eredete, de nem találtam.
    NÁ: hasonló: vki úszik a boldogságban
  • 26:20 Szaladó:
    Az áll használata ‘van’ értelemben: jogában áll, módjában áll, itt áll feketén-fehéren…
    Ezek szerint a „helyt áll”-ban a -t nem is tárgyrag, hanem helyrag? (mint az „e helyt”-ben)
    Ha így van, akkora megállja a helyét szerkezetben azért van tárgyrag, mert a beszélők „félreértették” a helyt áll-ban lévő helyragot, tárgyragnak vélték?
    KL: nem tudjuk… vannak olyan régi használatok, amikor a helyt áll fizikailag is azt jelentette, hogy valamilyen helyen áll – de azt nem tudjuk biztosan, hogy ebben tárgyrag volt-e…
    NÁ: eszünkbe jut az „őrt áll”, „jót áll” – ez alapján inkább tárgyragnak tűnik…
    (De nem néztük meg alaposan ennek a szónak a történetét
  • 31:20 Enikő:
    Meglepődtem, hogy a Japán nyelvben nincs L hang. Pedig nekünk nagyon természetesenek, könnyűnek tűnik, babák is használják…
    Van más hasonló hiány az általunk jobban ismert nyelvekben?
    KL: volt már hasonló kérdés, említettünk már ilyeneket.
    NÁ: a spanyolban nincs Z, az olaszban nincs Ö és Ű, a finnben nincs B, D, G
    KL: kérdés, hogy tényleg nincs-e a japánban L hang: inkább az a helyzet, hogy ejtenek ilyen hangot, de az R és az L szabad variánsai egymásnak, vagyis nem tesznek különbséget köztük
    NÁ: Az oroszban nincs H (Hamlet helyett Gamlet stb.), franciában sincs h…
  • 36:30 Szappanyos Tamás:
    Vannak-e díszítőbetűk a magyarban?
    (vagyis családnevek helyesírásában olyan betűk, amelyeket nem ejtünk, vagy nem úgy ejtünk)
    KL: ennek a magyar _nyelvhez_ nincs köze
    NÁ: pl. a Tóth, Horváth, Vígh végén lévő h lehet „díszítő”, olyan értelemben, hogy funkciótlan.
    KL: de a cz-vel írt c hang egyszerűen a régi helyesírásnak felel meg, és megőriztük, nem díszítés
    NÁ: az i helyetti y viszont nem ilyen, inkább „díszítő”, nemesi végződés
    KL: ebben nem vagyok biztos, sokszor régen a közszavakban is y-t írtak i helyett.
    SZT: a Szappanyos-ban az y nem nemesi okból, hanem inkább népies ejtés miatt van benne
    NÁ: ebben nem volnék biztos, mert régen a szappany alak teljesen polgári beszédben is használatos volt
  • 42:10 Bence:
    Húzódik-e valami szabályszerűség amögött, hogy sok nyelvben N hanggal kezdődik a tagadószó?
  • 47:30 Bence:
    Mi, fiatalok gyakran használjuk egy-egy főnév előtt az „ilyen” szót
    Elmentünk egy ilyen kirándulásra
    A menüben volt sóskamártás, meg ilyen pékáru
    Mi ennek az oka, magyarázata?
    NÁ: Nem csak fiatalok használják, és nem csak kevésbé művelt élőszóban, hanem laza beszédben. Magyarázata nincs, mint a legtöbb nyelvi jelenségnek.
    KL: Ide tartozik az „így(/úgy)” is, és ennek a hangsúlytalanul használt ilyen-nek/így-nek a jelentése alapvetően az volna, hogy: ‘most nem a legpontosabb kifejezést fogom rá mondani, de nagyjából úgy jellemezhetem a dolgot, hogy…’;
    pl. „egy ilyen kirándulás”: ‘nem feltétlenül olyan, mint ahogy az emberek a kirándulást elképzelik, de egy kirándulásFÉLE…’
    (a divat miatt persze sok olyan helyzetben is használják, amikor nincs szükség erre a funkcióra)

    volt erről a jelenségről közös írása KL–NÁ-nak ~20 éve.

2021. június 30.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210630.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:30 György:
    Mi fán terem a szivárvány szó, mi az eredete,
    és miképp lett ez a nemi sokféleség szimbóluma?
    eredet: szív, szivár; Írisz istennő, írisz testrész (szivárványhártya)
    mai (LMBTQ) használat: ~70-es évektől
    7 szín vs. 6 szín vs. 8 szín…
    nyelvileg érdekes, hogy a különféle nyelvek hol húzzák meg a színek határát, illetve hányféle színre bont fel egy-egy spektrumszakaszt (pl. legendás, hogy az eszkimók hányféle fehéret különböztet meg, illetve hogy van, ahol sokkal többféle kéknek van külön neve, mint nálunk).
  • 10:30 Zorkó Ágnes:
    „A falubeliek csak nézték, hogy beköltözik közéjük egy furcsa kultúrájú, hozzájuk semmi köze lévő öregember.”
    Mi ez a lévő? Hogy lehetett volna kikecmeregni ebből a mondatból?
    Egyszerű: a „vkinek vmi köze van” szerkezetben a vki nem alany, hanem birtokos, ezért ennek megfelelően „kellett”(/lehetett) volna.
    „A falubeliek csak nézték, hogy beköltözik közéjük egy furcsa kultúrájú, öregember, akiNEK hozzájuk semmi köze nincs/nem volt.”
    Egy másik lehetőség, ha ezt a kifejezést lecseréljük olyanra, amelyben szintén alany az „öregember”, pl.:
    „A falubeliek csak nézték, hogy beköltözik közéjük egy furcsa kultúrájú, velük semmi kapcsolatban nem álló öregember.”
    Hogy ez hogyan keletkezett, mi az oka ennek, milyen hasonlók vannak még mostanában, arról még hosszan beszélgetnek a nyelvészek.
  • 17:20 Bánhegyi Lóránt:
    a melléknévi igenevekről
    „A diákjaink által készülő közösségi dokumentumfilm.”
    hogy lenne ez jobb?
    „A diákjaink által készített közösségi dokumentumfilm.”?
    „A diákjaink által készítendő közösségi dokumentumfilm.”?
    „A diákjaink által készíteni tervezett közösségi dokumentumfilm.”?
    Egyik sem az igazi… Vagy mégis? A hosszú eszmecsere során talán erre is fény derül…
  • 30:20 Bender Márk:
    itthon/otthon vs. itthol/otthol; hol van? vs. hun van? (és van sok más szó a családban):
    de vajon melyik az eredeti, a korábbi?
  • 38:40 Zoli:
    Gósy Mária – Fonetika, a beszéd tudománya
    https://www.libri.hu/konyv/gosy_maria.fonetika-a-beszed-tudomanya.html
    mintha hiányozna előle egy névelő: „A fonetika, a beszéd tudománya”
    Érdekes, ilyet inkább tulajdonnevekkel szokunk mondani
    „Hunyadi, a törökverő”, „Thomas, a gőzmozdony”, „Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke”
    Igaz, de címben sokszor elmarad olyan névelő, amely amúgy, normál szövegben ott volna. Itt is ez a helyzet.
    Az is megfejtés lehet, hogy a második fele igazából inkább alcímnek volt szánva. (BM: Bár ez esetben inkább gondolatjellel lenne szerencsés elválasztani. Itt viszont vesszővel van összekapcoslva.)
  • 42:10 Méhes Károly:
    „Volt barátja ölhette meg a kamaszlányt”
    Ő nyerte el a lehetőséget?
    Engedélyt kapott rá?

2021. július 7.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210707.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:10 Lichtmann Tibor:
    https://szimpatika.hu/mi-tortenik-a-testunkben-ha-bejut-a-korokozo-
    „    Az immunrendszernek saját keringése van, amely az agyon kívül behálózza a szervezet minden részét, és ereiben a zsírokban és fehérvérsejtekben gazdag nyirok kering.”
    Nem egyértelmű: az agyat is behálózza, vagy csak a szervezetnek azon agyon kívüli részét?
  • 04:10 Julianna:
    Könyvcím: „Ha én cica lennék”
    Jól gondolom, hogy a lennék a jövőre utal, és a volnék a jelenre?
  • 09:10 Kokaci Ignác:
    „Csoportos igék” a magyarban?
    Bár ez nem igazán jó megnevezés…
  • 15:50 Major István:
    Mi a különbség az egyenlőre és az egyelőre között?
  • 23:20 Major István:
    Mi a helyes(??) szóhasználat:
    „legoptimálisabb”
  • 29:40 Kovácsné Gajdács Ibolya:
    Az Anyám tyúkja versben hol „kotkodákol”, hol „kotkodácsol” szerepel a különféle könyvekben.
  • 32:30 Horváth Péter:
    A hajdani elbeszélő és a folyamatos múlt: mi a különbség köztük, hogy volt ez régen?
  • 38:10 Kolozs Judit:
    Miért van hosszú ő-vel az, hogy melyikőtök? (egyikőtök, valamelyikőtök, mindannyiótokm melyikőjük stb.)
    KL: Nekem meg az a furcsa, hogy van, aki röviddel ejti…
    egy furcsa dolog: hármótok… (holott: négyetek, ötötök, hatotok…)
  • 43:40 M. Klára:
    miért van az, hogy a kéréseinket egyre gyakrabban kérdés formájában fogalmazzuk meg?
    volt ehhez kapcsolódó műsor:

2020. november 18.
http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20201118.mp3
Kérdések és partikulák: Beszélgetés Gyuris Beátával

  • 45:30 Király Krisztián
    a The Language Nerds Fb-csoportban (     https://www.facebook.com/thelanguagenerds ) érdekes ábra a kontronímákról
    pl. bound: egy bizonyos irányban halad / meg van kötözve
    vannak nálunk is ilyen szavak?
    KL: a kontroníma azt jelentené, hogy két egymásnak homlokegyenest ellentétes jelentése van, és ez a bound nem ilyen…
    A magyarban ilyesmik: kies, elért…

2021. július 14.

ISMÉTLÉS: 2017. október 18. – Kelta nyelvek: Beszélgetés Pődör Dórával

2021. július 21.

ISMÉTLÉS: 2017. november 15. – „A magyar nyelv napja”. Nyelvi jogok. Beszélgetés Kontra Miklóssal

2021. július 28.

ISMÉTLÉS: 2018. április 25. – Különleges beszédhangok

2021. augusztus 4.

ISMÉTLÉS: (–?–)

2021. augusztus 11.

ISMÉTLÉS: 2018. február 7. – A németek és a német nyelv. Beszélgetés Manherz Károllyal

2021. augusztus 18.

ISMÉTLÉS: 2018. február 14. – A nyelvi változás

2021. augusztus 25.

ISMÉTLÉS: 2018. március 14. – A szláv nyelvek. Beszélgetés Kristó Lászlóval

2021. szeptember 1.

ISMÉTLÉS: 2018. április 11. – Észak-Amerika bennszülött nyelvei

2021. szeptember 8.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210908.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:50 terveink az őszre…
  • 01:40 Horányi András:
    Az online szóra érdekes példa: „Kis Jóska megint online.”
    Van értelme ennek a mondatnak?
    Mi itt az online szerepe? Melléknévi állítmány? Határozó?
    Szóba került még: perfekt.

[Ezt melléknévnek sorolták be, pedig valóban lehet határozószó-féle is – nem véletlenül jutott eszébe NÁ-nak –, pl.: XY perfekt beszél németül.
Ez az értelmező szótárban is benne van:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/p-44572/perfekt-45747/
„perfekt [e-e v. ë-ë] melléknév és határozószó [...]
II. határozószó Nagyon jól, szinte tökéletesen. Perfekt beszél spanyolul.”

  • 09:10 Ferkó:
    „Ez borzasztóan visszarántott kicsikét a valóságba”
  • 13:20 Ferkó:
    https://hvg.hu/itthon/20210715_Arcot_menthet_a_kormany_a_harmadik_oltas_beadasaval
    „    A kormány már régóta kerülgeti a harmadik oltás kérdését, nehogy csúnyán gereblyére lépjen.”
  • 15:10 Kokaci Ignác:
    Az Európa szót gyakran (egyre inkább?) [eerópa] kiejtésben lehet hallani.
    (volt korábban is, pl.: 2018. február 21. / 26:00)
  • 25:30 Zöldi Teréz:
    a nagymamája a barack szót barakc-nak mondta, vagy a k-t is kihagyta: „Kértek baraccot?”
    Van-e köze az angol ask/aks cseréhez?
    Ez eredete alapján baraszk-nak „kellene lennie”, furcsa, hogy miért lett ck; hasonló eset: a lecke.
    angolban még egy: a csillag asterisk volna, de sokan asterixnek mondják
    (hasonló ez, mint a magyarban az inekció, ami nem a „hivatalos” ejtés, de mégis gyakori, mert sokaknak úgy esik jól)
  • 33:00 Olajos Tamás:
    Települések ragozása: ban/ben vagy on/en/ön (gyakori kérdés)
    Mi a szabály, mi benne a rendszer, mi az oka ennek a többféleségnek.
  • 41:40 Topár Gábor:
    eléggé el nem ítélhető módon
  • 47:30 Massányi Tibor:
    a megmérettetés kifejezés, illetve egyedül méretteti meg magát.
    MT szerintem nem helyes, mert dupla műveltetés van benne, indokolatlanul.
    Szóba került még: hányattatás, megaláztatás

2021. szeptember 15.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210915.mp3
Hallgatói kérdések

  • 00:40 Kornél:
    felirat: „Utcán áti borok nagy kedvezménnyel”
    van ilyen szó, hogy „áti”?

tudunk sok hasonlót, de ez speciel valóban ritka, ezért furcsa is

  • 05:20 Márton:
    miért nem úgy képezzük a „festmény”-t, mint a sütEmény-t?
    adOmány, kezdEmény, irOmány…
    NÁ: ha egyszótagú, akkor van kötőhang
    (hangzókivetés esetén is: bér(e)lemény, szer(e)zemény, köz(ö)lemény…);
    a több szótagúakban általában nincs kötőhang;
    és NÁ csak négy kivételt talált, ami egytagú, de kötőhang nélküli: festmény, gyártmány, vívmány, élmény
    tehát minimum 3 szótagúnak „kell” lennie a mány/mény végződésű szavaknak

– nagyon hasonló a -gat/get igeképző: itt is minimum három szótagúnak kell lennie:
ölelget, szeretget, vakargat, , de: megyEget, hívOgat, eszEget-iszOget, ütÖget

– érdekes, fordított jelenség, hogy az ul/ül végződés viszont mindig két szótagú szeretne lenni: barnul, sárgul
amikor kettőnél több szótagú, az „szabálytalan”, amikor ilyen született, akkor állítólag a nyelvújítók „rontották el”, pl.:
pirosul (pirul helyett), alkonyul (alkonyodik helyett), feketül (feketedik helyett)

  • 15:00 Palkó Józsefné:
    „éhomi adatok”, éhomra: a jonh-ból jön, ami régen gyomrot jelentett
    vö.:
    https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/e-5CEAB/ehom-5CF7A/
    https://www.nyest.hu/hirek/ehomra-tenyleg-van-ilyen-szo
  • 17:40 Stern Irén:
    a barátnőm azt mondta? „én sosem tartanék agárt, az olyan sznobság”
    én azt mondanám, hogy „agarat” – bár az is furcsa…
    (van szamarak, és tanárok is)
    és többesben agárok vagy agarak?
    (vö. még: hátrább az agarakkal)
  • 23:10 Simándi Klára
    mi a srévizávé eredete? hogy jött ez így össze?
    srég (ném.) ‘ferde’ + vis-à-vis (fr.) ‘szemben’
    ‘srégen(/sréen/sréhen), vagyis ferdén szembe’
  • 27:00 Dorka:
    miért mondjuk hosszú ú-val a „Szovjetúnió”-t, de röviddel az Európai Uniót?
  • 33:10 Nagy Ákos:
    Egy albumról ezt írtam: „Tegnap délután 120 izraeli ejtőernyős katonai tiszteletadással emlékezett meg Szenes Hannáról, születésének 100. évfordulója alkalmából a Kozma utcai zsidó temetőben. Előzőleg a dohány utcai zsinagógába is ellátogattak. Előző nap pedig Szlovéniában ugrottak, ahol Szenest egykor ledobták az angolok, hogy Magyarországra beszivárogva hajtson végre akciókat.”
    Egyesek azonban azt mondták, hogy a „ledobták” itt nem megfelelő, illetlen szóhasználat.
    NÁ: Ákosnak van igaza, nincs ezzel semmi gond.
  • 37:00 Bálint:
    Előzmény: ?? (sexaholic, workaholic, és ezek magyar megfelelője)
    Hasonló a -holic-hoz hasonló a -phile végződés, ez is elég termékeny: pedophile, zoophile, pianophile
    vannak ilyenek magyarul is: szlavofil, ruszofil, frankofil
    kérdés: miért filoszemitát mondunk? miért nem szemi(ta)fil?
    elsősorban azért, mert már így „importáltuk” más nyelvekből

    NÁ: görögben eredetileg úgy van, hogy elöl van a fil, és utána, hogy „mit”, pl. filantróp, filozófia, filharmónia, filatélia → filoszemita, aki szereti a zsidókat,
    ha pedig a végén van a fil, akkor az első tag az, akiT szeretnek, pl. teofil: akit az isten szeret,
    tehát a mostani használat a szabálytalan (félműveltségből fakad), de megszokott, elterjedt
  • 46:30 György:
    Egy nomád, állattartó népnek hány szava lehetett? A földművelésből élő népeknek fejlettebb a nyelvük? Emiatt váltottak nyelvet a korábban nomád népek?
    Az ismert nyelvekben nincsenek a szókincs méretét illetően jelentős különbségek.
    Amikor mással kezd foglalkozni egy nép, akkor a régi témák szavai elvesznek, de jönnek újak az új témákra vonatkozóan.
    Korábban (19. századi romantikus történeti nyelvészet) fordítva gondolták: a letelepedéssel egyszerűsödik a nyelv, és az írásbeliség adja meg a kegyelemdöfést, ellustulnak az emberek. Ma már nem így gondoljuk.

2021. szeptember 22.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210922.mp3

Hallgatói kérdések

Észrevételek korábbi műsorokhoz

  • 00:00 Bíró Tamás:
    Előzmény: ?? – Finnországban az iskolában nem jelölik azokat a hibákat, amit még nem tanultak, Mo.-n igen.
    Igaz, Mo.-n valóban más a gyakorlat, mint Finnországban.
    NÁ is megerősíti a saját gyakorlatából.
  • 04:10
    Előzmény: többször volt már – vannak-e általános elvek/tanácsok, hogy a (nyomtatott vagy hangzó) médiumok körében mit érdemes szabványossá tenni, milyen előírások adhatók?
    Pl.: talibánok / tálibok / a talibán – melyik a helyes?
    muszlimok / muzulmánok
    (NÁ: hasonló: keresztény / keresztyén)

Új kérdések

  • 16:10 Enikő:
    Mik azok a részei a magyar nyelvnek, amit kiemelkedően nehéz idegen anyanyelvűnek megtanulnia?
    Pl. alanyi / tárgyas ragozás ( = általános / határozott ragozás);
    igekötők használata, mikor kell kitenni, hova… (befejezettség / folyamatosság)
  • 23:40 Zita:
    Helyesírási kérdés: edzzetek vagy eddzetek?
  • 31:40 Mátrai Katalin:
    jogi szöveg értelmezése:
    https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600098.tv
    14. § (2) „Ismertetési tevékenységet folytató által gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára szervezett rendezvények olyan ismertetést segítő rendezvények, amelyek kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetők. A rendezvényen az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által a rendezvény költségének egy napra és egy főre eső összege személyenként nem haladhatja meg a 3. § 8. pontjában meghatározott összeget és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg.”

    KL: sok ilyen szöveget kapunk, nem tesszük be őket a műsorba, nyelvészetileg érdektelen…
    egy másik példát is felolvas, amely egy rendőrségi beadványra érkezett válasz, szintén faramuci módon fogalmazva.
  • 42:10 Tevan Imre:
    Előzmény: ?? – balkáni nyelvekben lévő magyar eredetű szavak
    további példák:
    – szerbeknél a sárgarépa: šargarepa
    – vajkrém: vajkrem
    NÁ: az utóbbival vigyázzunk, mert kétféle vajkrém van
  • 45:40 Krisztina:
    angolszász és francia felületeken is gyakran használják a décadence szót pozitív értelemben: ‘kívánatos, rendkívül ízletes vagy gazdag (fogás)’
    amikor az romlást, hanyatlást jelent?
    NÁ: nem ennyire egyértelmű a jelentése, nálunk is, idegen nyelvben is bonyolultabb ez
  • 49:20 Szendrei Tibor:
    hogyan írjuk helyesen: készpénz vagy kézpénz?
    banális kérdésnek tűnik, de érdekes: megmagyarázható lenne a kéz előtag is, de a helyesírási szótár szerint: készpénz (valószínűleg ez alapján: „készen áll” a fizetésre, elő van készítve).
    KL viszont utánanézett, hogy honnan ered: bizonytalan az eredete, így még az is lehet, hogy a szótári írásmód annak idején tévesen lett meghatározva, mármint az eredetéhez képest, ld. az etimológiai szótárban:
    https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=bf2899a1-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e

2021. szeptember 29.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20210929.mp3

Hallgatói kérdések

  • 00:00 Kalotai János:
    a „volna” régi szövegekben máshogy működött, mint ma, pl. a Bibliában:

Károli Gáspár revideált fordítása:
https://szentiras.hu/KG/2Kr%C3%B3n25,16
"Lőn pedig, mikor ekképen szólott volna néki, monda néki a király: Vajjon te tanácsosa vagy-é a királynak? Hallgass, mert rosszul jársz. Megszünék azért a próféta, minekutána ezt mondotta volna: Látom, hogy az Isten el akar téged veszteni, mivel ezt műveléd, és tanácsomat nem fogadád meg. (2Krón 24,20.21;5Móz 28,15-59)"

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014):
https://szentiras.hu/RUF/2Kr%C3%B3n25,16
"De amikor az így beszélt hozzá, ezt mondta neki a király: Talán a király tanácsosává tettek téged? Hagyd abba, különben megölnek! A próféta abbahagyta ugyan, de még annyit mondott: Tudom, hogy az Isten elhatározta pusztulásodat, amiért ezt tetted, és nem hallgattál a tanácsomra."

NÁ elmagyarázta.

  • 09:00 Szaladó:
    Előzmény: 2021.09.15. -mány/mény téma:
    „Megdicséri” NÁ-t, hogy múltkor rámutatott arra a kimeneti szabályra, hogy a -mány/mény képző mindig háromszótagos igéket alkot. ezt alátámasztja az is, hogy adomány, de kiadmány.
    további észrevételek:
    – az igekötős mány/mény-ekből képzett igék természetesen „nem elváló igekötők” (vagyis nem valódi igekötős igék): kiadmányoz,
    – az igekötők beleszámítanak a 3 szótagba, de a normál összetétel persze lehet hosszabb, oda már pl.: könyöradomány
  • 13:50 Kálmán C. György:
    Előzmény: 21.09.15 27:00: „miért mondjuk hosszú ú-val a „Szovjetúnió”-t, de röviddel az Európai Uniót?”

    K.C.GY. megkereste és elküldte azt a legendás Péchy Blanka-cikket, amelyben 1974-ben leírta a legendás idézetet: „unió, Szovjetunió, unom, utálom…”
    „Zűrzavar a hangzók világában” – Magyar Nemzet, 1974. november 10., 11. o.

[BM: egy erről szóló cikk:
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/09/veszelyes-mediatrefa-volt-a-kadar-korszak-magyar-nemzet-es-sajtobotranya ]

Péchy Blanka hasznos tevékenysége mellett tévtanokat is terjesztett, pl. az szorgalmazta, hogy a köznyelv egységesüljön, mindenki egyformán beszéljen.
A másik tévtan: a beszéd legyen az írás szolgálóleánya, vagyis gyakorlatilag a beszéddel kellene követni az írást.
(pl. azoknak a szavaknak az írásmódját is követni kéne az ejtéssel, amelyeket a többség (vagy legalábbis nagyon sok beszélő) máshogy mond, pl.: dicsér, sima, simogat, megrökönyödik, unió, Tibor, árboc, posta…

KL: Deme Lászlóra is valamennyire jellemzőek voltak ezek a nézetek.

  • 29:00 Tibes Gáspár, magyartanár:
    néhány angol jövevényszó, amely nem technikával, divattal, politikával függ össze, és talán nem is tudják a magyarok, hogy ezek angol eredetűek pl. nonszensz, random…
    a random érdekessége, hogy a-val vettük át, pedig az ejtést szoktuk követni, és ezt a szót angolul e-vel ejtik
    (a podcast [podkeszt] kicsit hasonló, bár ott a brit változat a-val van, az amerikai e-vel…)
  • 35:30 Nagy Aranka:
    Miért tűnt el a drusza szó?
    Jól emlékszem, hogy csak férfiakra használtuk?
    Egyáltalán: mi ez a szó?...
    NÁ: Jó kérdések… Kérdezzük meg hallgatóinkat!
    KL: A szótár szerint ismeretlen eredetű:
    https://uesz.nytud.hu/index.html?uuid=b13a726f-7c44-1014-a8d2-ae24c20aeb7e
  • 41:30 Tünde:
    Előzmény: ?? – települések helyragja
    ehhez kiegészítés:
    Csíkszeredában, Rimaszombatban, Nagyszombatban, Csallóközcsütörtökben,
    de Tardoskedden
  • 45:30 Kégl Lóránt
    Előzmény: ?? – települések helyragja
    Ismerősöm Yellowknife-ban telepedett le, és ő úgy mondja:
    Yellowknife-on lakom, Yellowknife-ra megyek
    Nem gondolom, hogy tudatos, nyilván így hallotta az ottaniaktól.

    KL, NÁ: hasonló példák:
    Ploieștin dolgozott, Pristinán lakik, Konstancán nyaralnak
    [BM: az utóbbi kikötőváros – talán ennek is köze van hozzá?... mintha sziget lenne...]
    NÁ: ahogy Gáldi László tanár úr mondta: „A nyelv végtelen gazdagságát nem lehet szabályok kalodájába szorítani.”
  • 50:30 Kégl Lóránt
    Előzmény: ?? – euró [eeró] ejtés
    sokszor hallja így, de ez nem teljesen fekete-fehér, pl.:
    az autó-ban valamennyire kiejti az u-t,
    az automatá-ban alig,
    az augusztus-ban már semennyire.
  • 53:30 Balogh Péter:
    "Borsod megye Kassától távolabbi részein is elkezdtek házakat venni a szlovákok"
    https://g7.hu/kozelet/20210807/borsod-megye-kassatol-tavolabbi-reszein-is-elkezdtek-hazakat-venni-a-szlovakok/
    Ez nem olyan, mintha Kassa Borsod megyében lenne?
    NÁ, KL: Nem.

2021. október 6.

http://budling.hu/~kalman/arch/popular/szoszatyar/20211006.mp3

Hallgatói kérdések – Az utolsó adás Kálmán Lászlóval

  • 00:50 Lamár Krisztián:
    Előzmény: 21.09.15 srég/srég vizaví/srévizaví
    Nyitva maradt a kérdés, hogy hova tűnt a g a srég végéről?
    Egy ötlet, hogy téves analógiaként ez is „hásodott” más, hasonló, g végű szavak mintájára, amit bajor–osztrák területen gyakran „ch”-nak ejtenek [zwanzich], [könich]
    KL: megtalálta németszótárban, hogy létezik [sréh] ejtésváltozat;
    az már magyar fejlemény, hogy ez a „ch” aztán ellágyul és eltűnik: srég (srégen) > sréch > sréh (sréhen)> sré (sréen)
    KL: hasonlóan gubancos története van a slaug-nak: eredetileg slauch, abból lett slaug, illetve ejtésben gyakran: [slagg]
  • 08:50 Kégl Lóránt:
    Előzmény: ?? (ask / aks)
    E/3-ban ilyenkor is kiteszik a s-t?
    Akik más igéknél is ki szokták, azok igen, akik nem szokták (pl. egyes afroamerikai dialektusokban), azok nem teszik.
  • 11:10 Sármány Balázsné:
    egyes/többes szám probléma:
    „Az uniós bürokráciáról írt cikkeinek nagy része gazdag fantáziájának szüleményei.”
    https://nepszava.hu/3045136_veszelyes-bohocok-a-politikai-cirkuszban
    A mondattal valóban gond van: egyes számú az alany („nagy része”), ahhoz illesztjük az állítmányt → „szüleménye” lenne „helyesen”.
  • 17:30 Oltean Vasil:
    „    Kopogtatott a gólya a Nyíregyházi Állatpark Afrika élővilágát bemutató kifutórendszerében, a Tarzan ösvényén.„

https://www.facebook.com/sostozoo/posts/2653893808006346
Cuki, és kicsit képzavaros, de nincs ezzel kapcsolatban különösebb dolgunk, ez egy jó magyar mondat.

  • 21:00 Nemes Ernő:
    a többes szám jele harmonikusan illeszkedik:
    Knézichek, Damjanichok, Eötvösök,
    de az -ék egy egyalakú toldalék:
    Knézichék, Damjanichék, Eötvösék

    ez történetileg két képzőből tevődik össze: é birtokjel + k többes szám jele

    van más é-t tartalmazó toldalék, ami egyalakú: -ért (de nem mind ilyen: -ság/ség)
    az é viselkedése toldalékként is átlátszó (vagy áttetsző): GézáékKAL, de EditékKEL.

    az -ék neve családi többes szám (vagy familiáris többes szám).
  • 29:20 Gabányi Zoltán:
    honnan ered a tajparaszt szó, mit jelent a taj?
    KL: szerintem ilyen szó nincs, a neten legalábbis nagyjából ez derült ki
    Kérdezzük meg a hallgatókat…

    Olyan inkább van, hogy tajtparaszt, ezt meg is tudjuk magyarázni: tajt (pl. tajtrészeg) a Tot (halott) jiddises megfelelője.

és ennek az egyszerűsödése a tajparaszt
https://hogymondom.hu/showslang.php?slang=tajparaszt

  • 34:30 Juhász Gábor:
    jiddissel kapcsolatos kérdés: rósejbni, snidling, smarni, smonca, unculi-smunculi
    ezek német vagy jiddis eredetűek?
    NÁ: ezek német eredetűek:
    Rohscheiben: ‘nyers lemezek’
    Schnittling: ‘vágásból származó’, vagyis metélőhagyma
    Schmarrn: ‘császármorzsa’
    smonca: ez már jiddis: ‘pletyka, álhír, félinformáció’

unculi-smunculi: ez egy játékos ikerítés, német/jiddis egyaránt tartalmaz sm kezdetű szavakat.

  • 39:20 Kenesei István:

Iványi Gábor azt mondta, hogy „ő támogatja Dobrev Klárát”,

és nem azt mondta, hogy „ő Dobrev Klárát támogatja”. (tehát támogathat mást is)
de a sajtóban már úgy jelent meg sok helyen, hogy „ő Dobrevet támogatja”.

Ez az ún. fókusz kérdése, hasonlóan nem mindegy:

Én Marit szeretem. / Én szeretem Marit.
Fókuszos szerkezet, amikor először van a hangsúlyozott mondatrész (fókusz), és utána áll a ragozott ige, hangsúlytalan módon.
Annyira hangsúlytalan, hogy az igekötő is hátrébb kerülhet:

„Megcsókoltam Marit.” de: „Marit csókoltam meg.”

  • 48:10 A. L.:
    „A templomban jelenleg három harang lakik, amelyek közül a legidősebb egy 489 kilós, [Zeltenhofer Frigyes] harangöntő által….”

[BM: itt tévedés van, a tanár urakat „megvezette” a kérdező:
az eredeti név Seltenhofer Frigyes
ld. https://hu.wikipedia.org/wiki/Seltenhofer_Frigyes
és ezt ejtette a bemondó [zeltenhofer]-nek, helyesen, a rendes német ejtésnek megfelelően.

Megjegyzés: van olyan hely is, ahol magyarosított írásmóddal, z-vel jelenik meg a név, pl.:
http://cellbibl-digit.cellkabel.hu/ujkem/ujk2002.29.pdf
„A délidőben megszólaló 25 mázsás nagyharangot Sopronban öntötték Zeltenhofer Frigyes és fiai harangöntő gyárában 1925-ben.”
Ez is érthető.]

2021. október 13.

https://www.klubradio.hu/data/hanganyagok/2021/10/13/archivum_szoszatyar_211013.mp3

"Kálmán Lászlóra, a Szószátyár október 10-én elhunyt műsorvezetőjére, a kiváló nyelvészre emlékeztünk egy korábbi adás ismétlésével. Isten veled, Laci!"

ISMÉTLÉS: 2019. január 30. – Hallgatói kérdések

2021. október 20.

https://www.klubradio.hu/data/hanganyagok/2021/10/20/archivum_szoszatyar_211020.mp3

„Utolsó utáni adás”, Kálmán László-emlékműsor

„Kálmán László, a kiváló nyelvész, a Klubrádió műsorvezetője október 10-én elhunyt, a műsor így nem folytatódhat tovább. Az utolsó adásban Nádasdy Ádám és a szintén nyelvész, Kálmán Lászlót régóta ismerő Kenesei István emlékezett rá.”

– VÉGE –

A tartalomjegyzék tartalomjegyzéke

2016. december 7.

2016. december 14.

2016. december 21.

2016. december 28.

2017. január 4.

2017. január 11.

2017. január 18.

2017. január 25.

2017. február 1.

2017. február 8.

2017. február 15.

2017. február 22.

2017. március 1.

2017. március 8.

2017. március 15.

2017. március 22.

2017. március 29.

2017. április 5.

2017. április 12.

2017. április 19.

2017. április 26.

2017. május 3.

2017. május 10.

2017. május 17.

2017. május 24.

2017. május 31.

2017. június 5.

2017. június 7.

2017. június 14.

2017. június 21.

2017. június 28.

2017. július 5.

2017. július 12.

2017. július 19.

2017. július 26.

2017. augusztus 2.

2017. augusztus 9.

2017. augusztus 11.

2017. augusztus 16.

2017. augusztus 23.

2017. augusztus 30.

2017. szeptember 6.

2017. szeptember 13.

2017. szeptember 20.

2017. szeptember 27.

2017. október 4.

2017. október 11.

2017. október 18.

2017. október 25.

2017. november 1.

2017. november 8.

2017. november 15.

2017. november 22.

2017. november 29.

2017. december 6.

2017. december 13.

2017. december 20.

2017. december 27.

2017. december 31.

2018. január 3.

2018. január 10.

2018. január 17.

2018. január 24.

2018. január 31.

2018. február 7.

2018. február 14.

2018. február 21.

2018. február 28.

2018. március 7.

2018. március 14.

2018. március 21.

2018. március 28.

2018. április 4.

2018. április 11.

2018. április 18.

2018. április 25.

2018. május 2.

2018. május 9.

2018. május 16.

2018. május 23.

2018. május 30.

2018. június 6.

2018. június 13.

2018. június 20.

2018. június 27.

2018. július 4.

2018. július 11.

2018. július 18.

2018. július 25.

2018. augusztus 1.

2018. augusztus 8.

2018. augusztus 15.

2018. augusztus 22.

2018. augusztus 29.

2018. szeptember 5.

2018. szeptember 12.

2018. szeptember 19.

2018. szeptember 26.

2018. október 3.

2018. október 10.

2018. október 17.

2018. október 24.

2018. október 31.

2018. november 7.

2018. november 14.

2018. november 21.

2018. november 28.

2018. december 5.

2018. december 12.

2018. december 19.

2018. december 26.

2018. december 31.

2019. január 2.

2019. január 9.

2019. január 16.

2019. január 23.

2019. január 30.

2019. február 6.

2019. február 13.

2019. február 20.

2019. február 27.

2019. március 6.

2019. március 13.

2019. március 20.

2019. március 27.

2019. április 3.

2019. április 10.

2019. április 17.

2019. április 24.

2019. május 1.

2019. május 8.

2019. május 15.

2019. május 22.

2019. május 29.

2019. június 5.

2019. június 10.

2019. június 12.

2019. június 19.

2019. június 26.

2019. július 3.

2019. július 10.

2019. július 17.

2019. július 24.

2019. július 31.

2019. augusztus 7.

2019. augusztus 14.

2019. augusztus 21.

2019. augusztus 28.

2019. szeptember 4.

2019. szeptember 11.

2019. szeptember 18.

2019. szeptember 25.

2019. október 2.

2019. október 9.

2019. október 16.

2019. október 23.

2019. október 30.

2019. november 6.

2019. november 13.

2019. november 20.

2019. november 27.

2019. december 4.

2019. december 11.

2019. december 18.

2019. december 26.

2020. január 1.

2020. január 8.

2020. január 15.

2020. január 22.

2020. január 29.

2020. február 5.

2020. február 12.

2020. február 19.

2020. február 26.

2020. március 4.

2020. március 11.

2020. március 18.

2020. március 25.

2020. április 1.

2020. április 8.

2020. április 15.

2020. április 22.

2020. április 29.

2020. május 6.

2020. május 13.

2020. május 20.

2020. május 27.

2020. június 3.

2020. június 10.

2020. június 17.

2020. június 24.

2020. július 1.

2020. július 8.

2020. július 15.

2020. július 22.

2020. július 29.

2020. augusztus 5. (– valószínűleg ez volt adásban)

2020. augusztus 5. (– ez szerepel az archívumban)

2020. augusztus 12.

2020. augusztus 19.

2020. augusztus 26.

2020. szeptember 2.

2020. szeptember 9.

2020. szeptember 16.

2020. szeptember 23.

2020. szeptember 30.

2020. október 7.

2020. október 14.

2020. október 21.

2020. október 28.

2020. november 4.

2020. november 11.

2020. november 18.

2020. november 25.

2020. december 2.

2020. december 9.

2020. december 16.

2020. december 23.

2020. december 30.

2021. január 6.

2021. január 13.

2021. január 20.

2021. január 27.

2021. február 3.

2021. február 10.

2021. február 17.

2021. február 24.

2021. március 3.

2021. március 10.

2021. március 17.

2021. március 24.

2021. március 31.

2021. április 7.

2021. április 14.

2021. április 21.

2021. április 28.

2021. május 5.

2021. május 12.

2021. május 19.

2021. május 26.

2021. június 2.

2021. június 9.

2021. június 16.

2021. június 23.

2021. június 30.

2021. július 7.

2021. július 14.

2021. július 21.

2021. július 28.

2021. augusztus 4.

2021. augusztus 11.

2021. augusztus 18.

2021. augusztus 25.

2021. szeptember 1.

2021. szeptember 8.

2021. szeptember 15.

2021. szeptember 22.

2021. szeptember 29.

2021. október 6.

2021. október 13.

2021. október 20.

– VÉGE –

A tartalomjegyzék tartalomjegyzéke