LIKVID DEMOKRÁCIA   li-de

Tartalom

li-de program koncepció

li-de program áttekintése

Bevezetés

Bevezetés - mi a likvid demokrácia?

A likvid demokrácia egy újszerű, demokratikus döntés hozatali mechanizmus, ami igyekszik egyesíteni a közvetlen demokrácia és a képviseleti demokrácia előnyeit, azok hátrányai nélkül.

Használható politikai, gazdasági, kulturális közösségek demokratikus döntéseinek meghozatalának szervezésére.

Egyúttal kísérletet tesz arra is, hogy a korszerű információ feldolgozási technológiák lehetőségeit kreatívan alkalmazzuk a döntés hozatali mechanizmusokban. Ne felejtsük el, hogy a jelenleg elterjedt demokratikus döntéshozatali technológiák (szavazólap, szavazat-számlálás...) több évszázados múltra tekintenek vissza, akkor dolgozták ezeket ki, amikor még emberek, kézzel adták össze a szavazatokat és ennek a technológiának a természetes korlátait figyelembe véve alakultak ki ezek a módszerek. Ma már az elektronikus adatfeldolgozás merőben más lehetőségeket is kínál.

Semmiképpen nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy ezt mi találtuk fel. A hivatkozás jegyzékben szépszámú forrás anyag található ebben a témában, alapvetően ezekre támaszkodtunk.

Persze az új technológiai lehetőség egymagában még nem ok egy jól bevált, jól működő módszer lecserélésére. Csakhogy a demokrácia ma egyáltalán nem működik jól! A demokratikus rendszerek sem tudják optimálisan kezelni korunk ökológiai, gazdasági, pénzügyi, demográfiai, szociális kihívásait. Ez a megállapítás korántsem csak hazánkra, de nem is csak Kelet- Európára igaz, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy világ jelenség.

Premissza:: Az a cél, hogy lehetőség szerint  minden döntést az érintettek maguk hozzanak meg, csak az elkerülhetetlen legkisebb mértékben forduljon elő, hogy egyik vagy másik ember, ember csoport  saját akaratát másokra kényszeríti.

Ennek alapján a bázis demokrácia (más kifejezéssel közvetlen demokrácia) látszik az ideális megoldásnak. Gyakorlati okokból azonban inkább a képviseleti demokrácia módszere terjedt el.

Az alábbiakban áttekintjük ezt a két demokrácia gyakorlási technológiát, azok előnyeit és hátrányait. Végezetül megpróbáljuk a két technológia előnyeit egybe gyúrni a likvid demokrácia modelljében.

A leírásban alapvetően az országos törvény alkotási, kormányzási ügyek intézésének demokratikus rendszerét használjuk mintegy példa gyanánt, hiszen ezt mindenki ismeri valamilyen szinten. Természetesen ennek alapján kisebb helyi, üzemi,  mozgalmi, stb. csoportok belső demokratikus működtetésére is alkalmas lehet.

A likvid demokráciában a szavazatok kiértékelése (mint az alább látható lesz) viszonylag bonyolult feladat, az csak informatikai gépi adat feldolgozással vitelezhető ki. Tehát a likvid demokrácia megvalósításánál célszerű internetes szavazási és kiértékelési technológiában gondolkodni. Természetesen már hallom az ellenérvet “Nincs mindenkinek Internet hozzáférése”. Nos, a KSH   2011 . 1.negyedéves adata szerint hazánkban az Internet előfizetések száma 3.4 millió. (forrás:http://hirlevel.egc.hu/2011/06/13/tavkozles-internet-2011-i-negyedev-ksh-gyorsjelentes/)

Ha ennek csak a fele lakossági, az is 1,7 milló, lakásonként három emberrel számolva ez 5,1 millió ember otthoni NET elérését jelenti (szoktak ennyien szavazni egy ov. választáson?). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a közösségi internet elérési pontokon (könyvtárak, iskolák, ön kormányzatok, vendég látó helye, netcafék) is sokan hozzáférhetnek a NET-hez akkor én ezt egyáltalán nem látom ma már korlátnak. Végső esetben aki nem tud vagy nem akar NET -en szavazni, igénybe veheti ehhez egy erre a célra kialakított támogató szervezet segítségét (például egy mozgás képtelen beteghez mobil NET eléréssel rendelkező laptoppal kimegy a segítő munka társ, és a szavazóval konzultálva leadja az illető szavazatát).

Bázis demokrácia (közvetlen demokrácia) és képviseleti demokrácia

Bázis demokrácia (közvetlen demokrácia)

Minden kérdést az érintettek megvitatnak, eszmét cserélnek, megismerik egymás álláspontját. Ezután vagy konszenzusra jutnak, vagy szavazással döntenek.. Ez a módszer kétségtelenül 100%-osan megfelel a premisszában megfogalmazott célkitűzésnek. Látni kell természetesen, hogy a demokratikusan meghozott döntés nem feltétlenül jó döntés. A többség is tévedhet. Ennél a módszernél ennek lehetősége igen nagy. Ugyanis a polihisztorok kora  lejárt . Az emberek ma igen specializált tudással rendelkeznek. Következésképpen ha mindenkinek minden őt érintő kérdésben magának kell dönteni, akkor az esetek többségében olyasmiben dönt amihez nem ért. Persze megkérdezhet szakértőket, de a helyzet az, hogy ha a 2x2 -nél kicsit is bonyolultabb kérdésről van szó, akkor mindig egymással szöges ellentétes szakértői véleményeket kapunk különböző egyaránt tekintélyes elismert szakértőktől. Tehát végül is bizalmi alapon, szimpátia szerint vagy megalapozatlanul, érzelmi okokból  vagyunk kénytelenek dönteni. Ha pedig ez így van, akkor akár bizalmi alapon meg is bízhatnánk valakit, hogy döntsön helyettünk - és így eljutunk a képviseleti demokráciához.

Minden esetre az biztos, hogy a közvetlen demokrácia, ha komolyan vesszük (és csak így van értelme) nagyon idő igényes és fáradságos dolog.,

Képviseleti demokrácia

Bár elméletileg ezen belül többféle modell lenne elképzelhető, foglalkozzunk azzal az egy modellel, ami a gyakorlatban jelenleg világszerte működik, ez a pártokra alapuló, időszakos választások rendszere. Itt időszakonként (4-5 évente) választásokon a szavazók alapvetően pártokra, pártok által delegált jelöltekre szavaznak. A szavazással felhatalmazzák az adott pártot/jelöltet, hogy a következő választásig terjedő időszakban gyakorlatilag minden kérdésben helyettük döntsön. Ezt (kicsit szarkasztikusan) úgy is meg szokták fogalmazni: Négy évente eldöntjük, hogy a következő négy évben ki uralkodjon rajtunk.

Elméletileg ebben a módszerben nagyon sok hiba van, ezek közül néhány:

●        Miért törvényszerű, hogy az én sok irányú érdekeimet, véleményemet egyetlen személy/párt minden téren kifejezi? Miért nem lehetséges, hogy én mondjuk az oktatás ügyet illetően “A” párttal, a gazdaságot illetően “B” párttal, a vallás ügyet illetően “C” -vel értsek egyet, őt támogassam?

●        A specializálódás valóban azt jelenti, hogy senki nem ért mindenhez, de ugyanakkor mindenki ért valamihez, a szerencsésebbek esetleg több, mint egy-két dologhoz. Miért kell a döntési jogot azokban a kérdésekben is átengednem másoknak, amikhez értek?

●        A jövőbe nem lát senki, az emberek, érdekek változnak. A tapasztalatok szerint a hatalomba kerülő emberek az átlaghoz képest sokkal gyorsabban változnak (és jellemzően rossz irányba)., Miért kell nekem 4-5 évre gyakorlatilag megmásíthatatlan, visszavonhatatlan meghatalmazást adnom valakinek?

Ezzel szemben itt kétségtelenül nagyobb esély van a szak szerűség érvényesülésére, mint a közvetlen demokráciában, és a választó polgároktól kevesebb idő ráfordítást igényel.

Nos, ennek a két módszernek az előnyeit próbálja meg a likvid demokrácia modellje ötvözni, a hátrányok minimalizálására törekedve.

Likvid demokrácia

Ebben a modellben, minden szavazó választó polgár minden kérdésnél maga döntheti el, hogy  akar -e közvetlen szavazati jogával élni, vagy azt átruházza  másra. Ez az átruházás történhet egy-egy adott téma körre vonatkozóan, különböző téma körökben eltérő személyekre, csoportokra ruházhatja át a szavazati jogát, de történhet általános érvénnyel is. A szavazati jog átruházások bármikor visszavonhatóak, megváltoztathatóak, és a szavazó választópolgár bármikor dönthet úgy, hogy egy adott kérdésben közvetlenül szavaz akkor is, ha erre a tárgykörre korábban átruházta szavazati jogát, vagy általános érvénnyel átruházta szavazati jogát.

A szavazásnál a jelenlegi primitív “alternatívák közül egyet választhatok” sémán célszerű túllépni.

Íme egy fejlettebb módszer a több elképzelhető közül:

Borda rendszerű szavazás. Ez azt jelenti, hogy a lehetséges választási alternatívák között a szavazó nem csak olyan módon dönthet, hogy egyet kiválaszt és az összes többit elveti (mint ahogy ez most történik az “X” elhelyezésével), hanem rangsorol, megmondja melyik lehetőség tűnik neki a legjobbnak, melyik a második jó, melyik a közepes, melyik, amit rossznak tart, mit tart elfogadhatatlannak. Ennek segítségével egy fordulóval kialakul a tényleges választói akaratot tükröző eredmény és az is látszik, hogy a döntés mennyire legitim, mekkora réteg az akin “erőszakot teszünk”, olyan megoldást alkalmazunk, amit ők elfogadhatatlannak ítéltek.

A szabályok vázlatos összefoglalása:

1.        Minden eldöntendő kérdést szavazásra bocsátunk

2.        Minden választó polgárnak, minden kérdésben joga van szavazati jogával közvetlenül élni, az adott kérdésben szavazni, még akkor is ha az adott téma körben korábban szavazati jogát átruházta valakire, vagy az adott időszakra általánosan átruházta a szavazati jogát

3.        A választó polgár dönthet úgy, hogy egy-egy adott téma körben nem kíván szavazati jogával közvetlenül élni, hanem ezt a jogot átruházza valaki másra (másik választópolgárra). Ez esetben a szavazás kiértékelésénél úgy tekintjük, hogy a választópolgár (aki az adott kérdésben közvetlen szavazatot nem adott le) ugyanúgy szavazott, mint az akire átruházta a szavazatát.

4.        A választó polgár dönthet úgy, hogy egy adott időszakban semmilyen téma körben nem kíván szavazati jogával közvetlenül élni, hanem ezt a jogot minden témakörre vonatkozóan , általánosan átruházza valaki másra (másik választópolgárra). Ez esetben a szavazás kiértékelésénél úgy tekintjük, hogy a választópolgár (aki az adott kérdésben közvetlen szavazatot nem adott le) ugyanúgy szavazott, mint az, akire átruházta a szavazatát.

5.        Ha a szavazó választópolgár érdekkörre vonatkozó átruházást is tett, és általános átruházást is, és közvetlenül nem szavazott; akkor a téma körre vonatkozó átruházás az érvényes

A likvid demokrácia modell teljes egészében tartalmazza a képviseleti demokráciát és a közvetlen demokráciát is! Ha egy választó polgár úgy akarja, minden kérdésben közvetlenül szavaz, a számára megvalósul a teljes bázis demokrácia. Ha egy másik választó polgár úgy akarja, akkor 4 évre , általános érvénnyel átruházza szavazati jogát valakire, ezzel az ő számára a képviseleti demokrácia valósult meg.

Persze azért itt is vannak nyitott kérdések. Mi sem vagyunk a bölcsek kövének birtokában, ez a módszer sem tökéletes. Elméletileg, gyakorlatilag megoldandó még, többek között:

●        Hogyan alakulnak ki a szavazásra bocsátott kérdések, a lehetséges alternatívák ? (a kérdés megfogalmazása és főleg a választható alternatívák felsorolása jelentősen befolyásolja a végeredményt, jelentős hatalmat ad azok kezébe, akik ezt csinálják)

●        Hogyan alakulnak ki a témakörök?

●        MI van olyankor, ha egy adott eldöntendő kérdés több témakört is érint?

Természetesen mi úgy gondoljuk, ezen kérdésekre is a közösségnek kell, a likvid demokrácia módszereit használva választ adnia. Minden esetre itt sok technikai, elvi, gyakorlati részletet kell még kidolgozni.

Többek között arra is szolgálna a tervezett WEB oldal, hogy ezen dolgokat kialakítsuk, kipróbáljuk.

A tervezett web oldal lehetőséget adna a likvid demokrácia üzemszerű tesztelésére, különböző lehetőségek kipróbálására, szimulálására, v. Valamint a likvid demokrácia gyakorlati használatára is.

Végezetül még egy - - egyáltalán nem mellékes - megjegyzés. Véleményünk szerint a demokrácia lényege nem a szavazás, hanem a kollektív bölcsesség érvényesülése. Ennek technológiája pedig a kérdések eldöntését megelőző eszmecsere (szándékosan nem a vita szót használom). Ennek során megismerjük a többiek álláspontját, olyan ismeretekhez, nézőpontokhoz jutunk, amiket mi nem vettünk észre, nem értékeltünk kellő súllyal. Az összegyűjtött információk alapján módosítjuk saját álláspontunkat. A többi résztvevő is így jár el, többszöri iteráció végén a legjobb esetben konszenzus alakul ki, ha ez nem sikerült, akkor van szükség szavazásra, tehát ez már mindenképpen egy kényszer megoldás, ami jobb esetben egy elfogadható kompromisszum, rosszabb esetben a legkisebb rossz megtalálásához vezet, ugyanis a JÓ megoldás a konszenzus elérése lett volna.

Ebben a tárgykörben már létező informatikai kezdeményezések

LiquidFeedback: Pl. ez a közös politikai vélemény alkotáshoz egy szabad szoftver, amit a német, a svájci és a brazil kalóz párt szervezetei már használnak.

http://liquidfeedback.org/

Votorola: http://u.zelea.com/w/User:ThomasvonderElbe_GmxDe/Votorola

Adhocracy: http://wiki.liqd.net/Adhocracy

Echologic: http://echo.to/

Liquidizer: http://liquidizer.github.com/

Ezek a projektek a szerver oldalon JAVA illetve PERL rendszerűek, egy részük Postgrade SQL-t használ.

Sajnos ezek olyan szoftver elemek, amik az elterjedt, olcsó web szolgáltatóknál nem elérhetőek, ezért hazai széleskörű használatuk rövidtávon nem várható. A szoftverek nagyobb részénél a magyar nyelvre történő átültetés is jelentős feladatot jelentene. Mindezek alapján célszerűbbnek látszik - a tapasztalatok felhasználásával -  egy új, magyar fejlesztésű szoftver kialakítása.

Jelen projekt keretében tervezett WEB oldal

PHP/MYSQL/Joomla alapokon felépülő WEB oldal. (ez a technológia napjaink egyik legelterjedtebb, legolcsóbban hozzákérhető web technológiája)

Az érdeklődők, tagok web böngésző segítségével http protokollon keresztül használják a rendszert.

li-de program koncepció

li-de program áttekintése

Hivatkozások, Felhasznált irodalom

http://en.wikipedia.org/wiki/Proxy_voting

http://kalozpart.org/likvid-demokracia/

http://campaigns.wikia.com/wiki/Liquid_Democracy

http://liqd.net/

http://echo.to/

http://www.public-software-group.org/

http://en.wikipedia.org/wiki/Proxy_voting

http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=110641

http://kalozpart.org/2011/12/18/valasztoi-akarat-likvid-demokracia/