A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének
-módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -
ALAPSZABÁLYA
Budapest
TARTALOMJEGYZÉK
ELSŐ RÉSZ. 3
Általános Szabályok. 3
MÁSODIK RÉSZ. 7
Taghitközségek. 7
I. fejezet 7
Taghitközségi Szervezet 7
II. fejezet 10
Hitközségi tagok. 10
III. fejezet 10
Taghitközségi igazgatás. 10
IV. fejezet 11
Rabbik. 11
HARMADIK RÉSZ. 14
A Szövetség területi csoportjai és Ifjúsági Csoportja. 14
NEGYEDIK RÉSZ. 17
A Rabbitestület 17
ÖTÖDIK RÉSZ. 18
A Szövetség központi szervei 18
I. fejezet 18
A Szövetség Közgyűlése. 18
II. fejezet 23
A Szövetség vezetősége. 23
HATODIK RÉSZ. 26
A Szövetség vezető tisztségviselői 26
I. fejezet 27
A Szövetség elnöke. 27
II. fejezet 29
A Szövetség alelnökei 29
III. fejezet 30
A Szövetség ügyvezető igazgatója. 30
HETEDIK RÉSZ. 34
A Szövetség állandó bizottságai 34
I. fejezet 34
A Szövetség számvevő és számvizsgáló bizottsága. 34
II. fejezet 36
A Szövetség választási és jelölőbizottsága. 36
NYOLCADIK RÉSZ. 37
Megszűnt hitközségek vagyonának kezelése. 37
KILENCEDIK RÉSZ. 38
Temetők. 38
TIZEDIK RÉSZ. 41
Vegyes- és hatálybaléptető rendelkezések. 41
(1) sz. MELLÉKLET.. 44
(2) sz. MELLÉKLET.. 47
A Magyar Köztársaság Alkotmánya és a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. (alkotmányerejű) törvény biztosítja a vallás szabad gyakorlásának jogát az ország összes polgárának. A lelkiismereti- és vallásszabadság mindenkit megillető, alapvető emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja.
1. §
(1) A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) a Magyarországon működő zsidó hitközségek és szórványok önkéntes társulásán alapuló szervezete.
(2) A Szövetség olyan önkormányzattal rendelkező jogi személy, amely saját szervezete tekintetében felekezeti törvényhozói és végrehajtói hatalommal rendelkezik, gondoskodik a zsidók vallásgyakorlatának hitéleti és ebből fakadó közszolgálati, valamint közéleti tevékenységének ellátásáról.
(3) A Szövetség olyan önkormányzattal rendelkező autonóm vallási testület, amelynek az államhoz való kapcsolatát az Alkotmány, az alkotmányos jogszabályok és az állammal kötött megállapodások határozzákmeg.
2. §
A Szövetség a holokauszt következményeként megszűnt hitközségek örököse, így feladatának tekinti az ebből származó vallási, kegyeleti, szociális, jogi és egyéb kötelezettségek teljesítését.
3. §
A Szövetség célja, hogy a zsidó vallás, a zsidó hagyományok, valamint a zsidó közösségi élet fenntartása és felvirágoztatása érdekében megvalósítsa hitéleti, társadalmi és működési feladatait, az egyetemes zsidóság integráns részeként.
(1) Hitéleti feladatainak megvalósítása keretében:
a) A Rabbitestület vallási ellenőrzése mellett fenntartja, segíti Magyarországon a zsidó vallási élet zavartalan működését, óvja és fejleszti a zsidó hagyományokat, kultúrát.
b) Segítséget nyújt a zsidó kultúra szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzéséhez, ennek érdekében saját levéltárat és múzeumot működtet.
c) Szociális tevékenységével segíti a rászorultakat, különösen a holokauszt túlélőit.
d) Támogatja az ifjúság vallásoktatását, mivel ez biztosítja a vallás fennmaradását és jövőjét.
e) Támogatja a taghitközségek területén működő zsidó ifjúsági szervezeteket.
Fentiek megvalósítása érdekében az összes szövetségi szervek és intézmények egymással együttműködve, és egymást támogatva járnak el.
(2) Társadalmi feladatainak megvalósítása keretében:
a) Történelmi egyházként – a zsidó hagyományok megtartása mellett –kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, regionális, megyei és települési önkormányzatokkal, képviselőtestületekkel, társadalmi és civil szervezetekkel.
b) Rendszeres és szoros kapcsolatot tart a hazai és külföldi zsidó szervezetekkel, a kölcsönös tájékoztatás és együttműködés kötelezettségének szem előtt tartásával.
c) Ellátja a zsidósággal kapcsolatos képviseleti feladatok központi koordinálását, segíti a zsidóság közösségi és egyéni kárpótlásának mielőbbi teljes megvalósulását.
d) Következetes harcot folytat az antijudaizmus, antiszemitizmus, az Izrael ellenesség minden formájával szemben.
e) A külkapcsolatok ápolása során képviseli a nemzetközi zsidó szervezetekkel való együttműködésben a magyarországi zsidóság érdekeit.
f) Elősegíti a közép-kelet európai zsidóság regionális együttműködését.
(3) Működési feladatainak megvalósítása keretében:
a) A járadék elosztásra vonatkozó szabályok, szövetségi döntések és megállapodások keretei között gondoskodik a taghitközségek anyagi támogatásáról.
b) Segíti a rabbik és más vallási tisztségviselők képzését, továbbképzését, hozzásegíti alkalmazásukhoz és javadalmazásukhoz a taghitközségeket.
c) Biztosítja a kóser élelmiszer-ellátás szervezeti és anyagi feltételeinek hátterét, koordinálását.
d) Segíti a taghitközségek kegyszerellátását.
e) A taghitközségekkel közösen szervezi a működő zsidó temetőkben a rituális szertartások feltételeit, segíti ezen temetők rendben tartását.
f) Szervezi és koordinálja a már lezárt, vagy elhagyott – nem működő – zsidó temetők fenntartását és rendbehozását, tekintet nélkül az ingatlanok korábban kialakult tulajdoni viszonyaira.
g) Gondoskodik a korábban megszűnt zsidó temetőkben eltemetettek emlékének méltó megőrzéséről és arról, hogy zsidó temetőt ne szüntessenek meg.
h) Gondoskodik a holokauszt zsidó áldozatai emlékének méltó megőrzéséről, ápolásáról.
i) Szervezi és koordinálja az arra rászorulók segélyezését, gondozását, ellátását.
j) Kóser ellátással kórházakat és szeretetházakat tart fenn és üzemeltet az arra rászorulók részére.
k) Kóser ellátással alsó, közép- és felsőfokú oktatási intézményeket tart fenn, üzemeltet, illetve támogat.
l) Támogatja zsidó tárgyú vallási, művészeti alkotások, ismeretterjesztő és tudományos művek létrejöttét, ilyen alkotások kiadását, terjesztését és népszerűsítését. Szervezi és támogatja zsidó tárgyú vallási, művészeti, ismeretterjesztő és tudományos előadások megtartását és népszerűsítését.
m) Figyelemmel kíséri és támogatja a magyarországi, és más országokban – különösen Izraelben – élő zsidósággal való kapcsolattartást.
n) Támogatja a zsidó sajtó fenntartását.
4. §
A Szövetség a működéséhez szükséges anyagi forrásait saját vagyonából és annak hasznosításából, az egyes taghitközségek anyagi hozzájárulásaiból, természetes- és jogi személyek adományaiból, az állammal kötött kétoldalú megállapodásokon alapuló és jogszabályban kihirdetett állami járadékból, és egyéb állami támogatásokból fedezi.
A Szövetség anyagi forrásainak bővítése érdekében pályázatokon vesz részt, illetve a pályázati célok elérése érdekében pályázatokon együttműködik a taghitközségekkel és a társ szervezetekkel.
5. §
(1) A szövetség működési területe: Magyarország.
(2) A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Fővárosi Bíróság Pk.63.365/1990. számú végzésével bejegyzett, 32. sorszám alatt egyházként bírósági nyilvántartásba vett önálló jogi személy.
(3) A Szövetség és képviseleti szerveinek székhelye: 1075 Budapest, VII. ker. Síp u. 12.
6. §
A Szövetség tagja lehet minden olyan magyarországi zsidó hitközség vagy szórvány, amely elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti a Szövetség Alapszabályát, azt kétoldalú egyezmény keretében – elfogadva és figyelembe véve a Kormánnyal már megkötött és fennálló megállapodásokat, egyezményeket – megerősíti, és
(1) alapszabálya szerint:
a) kinyilvánítja, hogy a Sulchan Aruch szabályait követő személyek közössége és ezen szabályok szerint működik,
b) elismeri a zsidó vallási törvények elsőbbségét és célul tűzi ki a zsidó vallás gyakorlásának megszervezését,
c) rögzíti a hitközségi tagság feltételeit,
d) legalább 3 tagú elöljáróságot választ,
(2) istentiszteletet tart.
(3) A tagfelvételi kérelemről a Szövetség Közgyűlése dönt az 50. § (3)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
7. §
Taghitközség az a zsidó közösség, amelynek legalább tíz, 13. életévét betöltött zsidó férfi tagja van, és amely zsinagógát, vagy imahelyiséget tart fenn, rendszeresen istentiszteletet tart.
8. §
(1) Szórvány az olyan zsidó közösség, amely a taghitközség feltételeinek nem felel meg.
(2) A Szövetség Alapszabályában foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni a szórványban lakó hívekre. A szórványhoz területileg közel álló taghitközségek kötelesek a szórványban lakó hívek hitéletét támogatni, önszerveződésüket segíteni.
9. §
(1) A taghitközség köteles alapszabályát saját legfőbb döntéshozó szervével jóváhagyatni, éves költségvetését és zárszámadását elkészíteni és a Szövetségnek megküldeni.
(2) A taghitközségek az éves költségvetésük keretein belül önálló gazdálkodást folytatnak. A taghitközségek kötelesek minden olyan juttatással elszámolni, amelyet a Szövetségtől kaptak.
10. §
A taghitközségek – amennyiben az 1990. évi IV. törvényben foglalt önálló egyházalapítási feltételeknek megfelelnek – saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy kérik-e bírósági bejegyeztetésüket az illetékes bíróságtól. Ezen döntésükről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a Szövetséget. Azon taghitközségek, amelyek nem felelnek meg a törvényben foglalt önálló egyházalapítási feltételeknek, illetve nem kívánják gyakorolni ezen jogukat, a Szövetség Alapszabályában írtak szerint kapnak jogi személyiséget (származtatott jogi személyiség). A Szövetség taghitközségei és intézményei a Szövetség Alapszabályának mellékletében kerülnek felsorolásra.
11. §
A zsidó taghitközségek önállóan döntenek arról, hogy a 6. § szerinti kétoldalú megállapodás aláírásával fenntartják-e tagságukat, illetve csatlakozni kívánnak-e a Szövetséghez.
12. §
A Szövetség Közgyűlése megszünteti annak a taghitközségnek a szövetségi tagságát, amelyik a 6. §-ban foglaltaknak nem felel meg, illetve amelyik azt kéri. A megszüntetésre a felvételre vonatkozó eljárási rendet kell alkalmazni, a törlésre vonatkozó kérelmet pedig a Közgyűlés tudomásul veszi.
13. §
A taghitközség az olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgyakat – ide nem értve a készpénzt és más elhasználható dolgokat – amelyeket a Szövetségtől kapott, a Szövetség vezetőségének engedélye nélkül el nem idegeníthet, meg nem terhelhet. A taghitközség ingatlan megszerzését, a tulajdonában lévő ingatlan bármely jogcímen történő elidegenítését megelőzően köteles ezirányú döntési szándékáról a Szövetség vezetőségét tájékoztatni. A taghitközség a tulajdonában lévő ingatlant csak legfőbb döntéshozó szervének nyilvános határozatával idegenítheti el.
14. §
A taghitközség a Szövetség részére hozzájárulást fizet, amelynek mértékét a Szövetség vezetőségének javaslata alapján a Szövetség Közgyűlése fogadja el. A hozzájárulás megállapítására a Szövetség éves költségvetésének elfogadásával egyidejűleg kerül sor.
15. §
A taghitközség megszűnése esetén annak összes ingó és ingatlan vagyona a Szövetségre száll. A Szövetség a megszűnt taghitközség általános jogutódja. A taghitközség ezt alapszabályában köteles rögzíteni.
16. §
A taghitközség önállóan alkalmazhat rabbikat és más vallási tisztségviselőket. Alkalmazásukhoz és javadalmazásukhoz a Szövetség támogatást nyújt.
17. §
A taghitközség jogosult a Szövetség Közgyűlésébe legalább egy képviselőt delegálni.
18. §
Minden taghitközségnek és minden hitközségi tagnak egyenlő jogai vannak, és ezen jogait a taghitközségi alapszabályban foglaltaknak megfelelően gyakorolhatja. Minden taghitközség és hitközségi tag jogosult igénybe venni a Szövetség által fenntartott intézményeket és kedvezményeket a szabályzatokban megállapított módon, és gyakorolhatja a zsidó közösségekben szokásos jogokat.
19. §
A taghitközség a tagjaitól – teherbíró képességükhöz mérten – hitközségi hozzájárulást szed be, amelynek beszedéséről és elszámolásáról saját alapszabályában rendelkezik.
20. §
A hitközségi tag csak egy taghitközségnek lehet tagja.
21. §
(1) A taghitközségek alapszabályukban állapítják meg szervezetüket.
(2) Minden taghitközségnek legalább háromtagú elöljáróságot kell választania.
(3) A taghitközség köteles elöljárósági tagjainak jegyzékét, nevük, címük, elérhetőségük és az időközi változások feltüntetésével a Szövetséggel közölni.
22. §
A rabbi a vallástörvény hivatott őre. A rabbi a taghitközség vallási életének vezetője, aki a Sulchan Aruch alapján álló Rabbitestület határozatait betartva működik.
23. §
Rabbikat a taghitközségek alkalmaznak és biztosítják javadalmazásukat, amelyet a Szövetség az Alapszabály 3. § (3) bek-ben foglaltak szerint támogat, az éves költségvetés keretei között. A taghitközségek biztosítják, hogy a náluk alkalmazott rabbik szükség esetén más, rabbit nem foglalkoztató hitközségeknél is közreműködjenek a vallási élet fenntartásában.
24. §
A rabbi tisztség betöltése a taghitközség legfőbb döntéshozó szerve által rabbi-választással történik.
25. §
Rabbi tisztség betöltésének alapfeltétele az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen szerzett érvényes rabbi-diploma, vagy az ott elismertetett diploma. Az authonom orthodox hitközségek e kérdésben megtartják eddigi hagyományaikat.
26. §
A rabbikra a jelen Alapszabályban foglaltakon, illetve a már hatályban lévő megállapodásokon kívül egyebekben a hatályos állami munkajogi jogszabályok vonatkoznak.
27. §
Minden taghitközség a Szövetség egyetértésével állapodik meg a rabbival fizetésére és egyéb javadalmazására vonatkozóan, figyelemmel arra, hogy össz-javadalmazása a helyi viszonyokhoz képest a rabbi tisztséghez illő megélhetést biztosítson. A rabbi munkaszerződését a taghitközség legfőbb döntéshozó szervének képviseletében a taghitközség elnöke írja alá, amelyet a Szövetségnek jóváhagyásra megküld.
28. §
(1) A rabbinak joga és egyúttal kötelessége:
a) az istentiszteletre liturgiai tekintetben felügyelni, és annak keretében végezni mindazt, ami a vallástörvény és a hagyomány szerint a rabbi teendőihez tartozik;
b) templomi és alkalmi szónoklatokat tartani;
c) ellátni a taghitközség ifjúságának vallásoktatását, állandóan és rendszeresen felügyelni a taghitközség területén folytatott vallásoktatást, és ezen tevékenységéről a taghitközség elöljáróságának rendszeresen jelentést tenni;
d) dönteni vallástörvényi kérdésekben; döntéseit az érdekeltek kívánságára a hagyományoknak megfelelően indokolni tartozik;
e) tanítani a Szentírást, és a hagyomány alapjait a Talmud-Tóra iskolában, és idevágó tanfolyamokat tartani felnőttek számára is, ha azokra más, állandó vallásoktató nincs;
f) felügyelni az előimádkozó kántor, (főkántor), metsző, az istentiszteletnél és a vallási szertartásnál működő más munkavállalók működésére a Sulchan-Aruch szabályai értelmében, és megadni nekik a szükséges utasításokat. Ha a rabbi vallástörvényi okokból a kántor (főkántor), metsző, vagy a kasruszfelügyelő, illetve a taghitközségnél működő egyéb funkcionárius működését azonnal megszüntetendőnek tartja, működésüket ideiglenesen saját hatáskörében megtilthatja; erről azonban köteles haladéktalanul a taghitközség elöljáróságát tájékoztatni. Döntés végett mind a taghitközség, mind a rabbi a Rabbitestülethez fordulhat. A Rabbitestület döntéséig a rabbinak a működést megtiltó intézkedése hatályban marad;
g) véleményt adni a kántorok, (főkántorok), metszők és egyéb szertartási alkalmazottak, úgyszintén a vallásoktatásra alkalmazandó munkavállalók kellő képesítéséről, és valláserkölcsi szempontból való alkalmasságáról;
h) elkészíteni és előterjeszteni a taghitközségi vallásoktatásra vonatkozó tantervet, illetőleg véleményt mondani róla, úgyszintén az oktatásban használt tankönyvekről, amennyiben egyéb, minden taghitközségre és oktatási intézményre vonatkozó kerettanterv nem áll rendelkezésre;
i) vallási szempontból felügyelni a taghitközségi, vagy a taghitközség területén lévő zsidó felekezeti jellegű tan- és egyéb intézetekre;
j) dönteni temetések, vagy síremlékek körül felvetődött vitás vallási kérdésekben, és vallási szempontból az esetleges exhumálások tárgyában;
k) ellátni a kórházi, fogházi és tábori lelkészkedést az állammal kötött megállapodások keretében országos szinten, illetve a taghitközség területén lévő kórházakban, valamint emberbaráti intézményekben, továbbá fegyintézetekben és a fegyveres erőknél. A Szövetség a feladatok rendezése során külön kórházi rabbit, börtönrabbit bízhat meg központosított feladatok ellátásával, és javaslatot tesz tábori rabbi kinevezésére;
l) vallási szempontból felügyelni a taghitközség összes kasrusz intézményeire, élelmiszer-gyártásra és ételkészítésre, valamint a rituális fürdőre;
m) vezetni a zsidó vallás tradícióihoz kapcsolódó adminisztratív nyilvántartásokat.
(2) A taghitközség a rabbinak olyan vallástörvényi döntésével szemben, amely a
taghitközségre kötelező, a Rabbitestülethez fordulhat. Ilyen esetekben
a Rabbitestület dönt végérvényesen. Ugyanez vonatkozik az (1) bek.
g) pontjában foglaltakra is véleménykülönbség esetén. Ezen eljárás
kezdeményezésének a rabbi döntésével szemben nincs halasztó hatálya.
29. §
Ha a taghitközség küldöttsége részt vesz állami, vallási, társadalmi, vagy kulturális célú ünnepélyen, a taghitközség rabbija hivatalból tagja a küldöttségnek .
30. §
(1) A taghitközség köteles a rabbi véleményét kikérni az Alapszabály olyan rendelkezéseinek módosítása előtt, amelyek a rabbira, vagy szertartási, istentiszteleti, illetve vallásoktatási ügyekre vonatkoznak, és ilyen intézkedéseknél csak a rabbival (taghitközségi rabbisággal) egyetértésben lehet eljárni.
(2) Véleménykülönbség esetén az ügyet haladéktalanul a Rabbitestület elé kell terjeszteni döntés végett.
31. §
Ha komoly kifogás vetődik fel a rabbi működésével szemben, a taghitközség legfőbb döntéshozó szerve felterjesztést tehet a Rabbitestületnek, amely harminc napon belül dönt az ügyben, és döntéséről írásban tájékoztatja a taghitközséget.
32. §
(1) Az egyes taghitközségek területenként területi csoportot (régiót) alkothatnak. Minden taghitközség önállóan dönti el, hogy kíván-e az illetékes területi csoporthoz (régióhoz) tartozni.
(2) A taghitközségek kötelesek a területi csoport megalakulását, és a területi csoporthoz tartozásukat a Szövetségnek bejelenteni, egyidejűleg ügyrendjüket megküldeni.
(3) A területi csoport nem delegál önálló küldöttet a Szövetség Közgyűlésébe.
33. §
A területi csoportok célja, hogy a területükön lévő taghitközségek és szórványok munkáját koordinálják, feladataik megvalósítását, egymás kölcsönös támogatását biztosítsák, és a helyi viszonyok ismeretében a Szövetség Alapszabályának keretein belül gondoskodjanak a zsidó közösségi élet összehangolásáról, fejlesztéséről. Segítsék az ifjúság vallástanítását, nyújtsanak segítséget a rendszeres és az ünnepi istentiszteletek megszervezésében és megtartásában, segítsenek az üresen lévő rabbi tisztségek, kántori, vallásoktatói és előimádkozói állások mielőbbi újbóli betöltésében.
34. §
(1) A területi csoport feladatai egyeztetésére gyűlést tart. A gyűlésbe a területi csoport tagjai legalább egy tagot delegálhatnak.
(2) A területi csoport gyűlése tagjai sorából elnököt választ. A területi elnök megválasztásához a gyűlés valamennyi küldötte több mint felének hozzájáruló szavazata szükséges. A területi csoportot a megválasztott területi elnök irányítja és képviseli.
(3) A csoport működéséhez szükséges anyagi erőforrásokat a csoporthoz tartozó taghitközségek biztosítják.
35. §
A területi csoport tagjai – a Szövetség Közgyűlésébe szóló mandátum átruházását kivéve – egyedi megbízást adhatnak a területi csoportnak ügyeik képviseletére a Szövetség előtt.
Az Ifjúsági Csoport
36 .§.
(1) A Szövetséget alkotó taghitközségekben hitéletüket gyakorló 30 év alatti hitközségi tagok (természetes személyek) közös akarattal létrehozhatják a Szövetség vallási alapokon álló ifjúsági csoportját.
(2) A Szövetségben egy ifjúsági csoport hozható létre, és a csoport a Közgyűlésbe egy, szavazati joggal rendelkező képviselőt delegálhat.
(3) Az ifjúsági csoport működéséhez szükséges anyagi erőforrásokat a Szövetség biztosítja.
(4) Az ifjúsági csoport feladatai egyeztetésére gyűlést tart. A gyűlésen az ifjúsági csoport minden tagja jogosult részt venni, egy tagot egy szavazat illet meg.
(5) Az ifjúsági csoport gyűlése tagjai sorából elnököt választ. Az elnök megválasztásához a gyűlés valamennyi résztvevője több mint felének igenlő szavazata szükséges. Az ifjúsági csoportot a megválasztott elnök irányítja és képviseli.
37. §.
(1) A Szövetség csoportja önálló jogi személy, de mert származtatott jogi személyiségét a Közgyűléstől kapja, önálló bírósági bejegyzésére nincs lehetőség.
(2) A csoport megalakulását a Szövetség Közgyűlése ügyrendjének ismeretében tudomásul veszi, ezt követően kezdheti meg működését.
(3) A csoportot a Szövetség Alapszabályának mellékletében fel kell tüntetni.
38. §.
(1) A csoport működését saját ügyrendjében szabályozza. Az ügyrendet a csoport gyűlése egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
(2) A csoport gyűléséről jegyzőkönyv készül.
39. §.
(1) A csoport köteles éves költségvetését és zárszámadását, bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatást elkészíteni és a Szövetségnek megküldeni. A csoport a Szövetségtől juttatásban csak akkor részesülhet, ha az előzőekben írt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
(2) A csoport tulajdonába került ingatlanokat a Szövetség közgyűlésének engedélye nélkül el nem idegenítheti, a Szövetség engedélye nélkül meg nem terhelheti.
40. §.
(1) A csoport megszűnése esetén vagyona a Szövetséget illeti meg.
41. §
(1) A Szövetség taghitközségeinél működő rabbik Rabbitestületet alkotnak. Az ORZSE rabbi képesítésű rektora hivatalánál fogva (hivatalának fennállása alatt) tagja a Rabbitestületnek. A Rabbitestület vallási kérdésekben a Szövetség legfőbb döntési szerve.
(2) A Rabbitestület létrejöttekor belső szervezetéről, vezetéséről és működéséről külön szabályzatban rendelkezik.
(3) A Rabbitestület az általa elkészített szabályzatot a Szövetség Közgyűléséhez terjeszti elő, és erről a Közgyűlés határoz. A Rabbitestület szabályzata akkor válik hatályossá, ha azt a Szövetség Közgyűlése határozatilag tudomásul veszi. A Rabbitestület ezen közgyűlési határozattal egyidejűleg kezdheti meg működését.
(4) A Rabbitestület székhelye: Budapest.
Megnevezése és pecsétje: „ MAZSIHISZ Rabbitestülete”, és ugyanez héber nyelvű szöveggel, a körbélyegző közepén a Tóra[2] szimbólumával ellátva.
42. §
(1) A Rabbitestület feladata:
a) véleményt ad a taghitközségeknél alkalmazni kívánt rabbik alkalmasságáról,
b) dönt az Alapszabály 28. § (1) bek. f pontja és (2) bek, valamint a 30. § (2) bek. és 31. § szerinti kérdésekben,
c) javaslatot tesz a vezetőségnek az állammal kötött megállapodások figyelembevételével a kórházi, tábori és börtönlelkészi szolgálatokat betöltő rabbik személyére.
(2) A Szövetség vallási ügyeiben eljáró Rabbitestület legkésőbb az ügyek eléjük terjesztésétől számított nyolc napon belül köteles állásfoglalását vagy döntését meghozni. Határozatait tudomásulvétel végett a Szövetség elnökének küldi meg.
(3) A Szövetség ügyvezető igazgatója hivatalból gondoskodik a Rabbitestület adminisztrációs feladatainak ellátásáról. A Szövetség ügyvezető igazgatója gondoskodik a Rabbitestület határozatainak megőrzéséről, és a határozatok – megállapodással történő – időközönkénti közzétételéről.
43. §
A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés.
44. §
A Közgyűlést a taghitközségek által delegált képviselők alkotják, amelynek összetételéről a választási szabályzat rendelkezik. A közgyűlésnek tagjai továbbá a taghitközségeknél alkalmazott főrabbik és rabbik. Tanácskozási joggal meghívottak a Szövetség fenntartásában működő intézmények vezetői (egyetem rektora, kórház igazgatója, múzeum és levéltár igazgatója, Új Élet Főszerkesztője stb.). Minden taghitközség az igazolt hitközségi adót fizető (kultuszjárulék) tagok létszámával arányos, de legalább egy képviselőt küld a Közgyűlésbe. A Közgyűlésen a szórvány egy képviselője tanácskozási joggal vehet részt, de közgyűlési mandátum nem illeti meg. A taghitközségek küldötteinek mandátuma időben igazodik a Szövetség négyévenkénti rendes választási Közgyűlésének időpontjához.
45. §
A képviselők (küldöttek) megbízatása négy évre szól.
46. §
A Közgyűlést évenként legalább két alkalommal össze kell hívni.
47. §
Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha azt a Szövetség elnöke vagy ügyvezető igazgatója egybehívja. A Közgyűlést legkésőbb 15 napon belül kell összehívni, ha azt legalább húsz képviselő írásban kéri a tárgysorozat megjelölésével a Szövetség vezetőitől.
48. §
A Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét legalább tíz nappal a Közgyűlés határnapja előtt írásbeli meghívó útján kell közölni a Közgyűlés résztvevőivel. A meghívón fel kell tüntetni azt is, hogy a Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Közgyűlés tagjainak több, mint fele jelen van. Ha a rendes Közgyűlés három, egymást követő alkalommal határozatképtelenség miatt nem tartható meg, akkor a küldöttek mandátuma megszűnik, és új választásokat kell kiírni a harmadik határozatképtelen közgyűlési naptól számított harminc napon belül. A Közgyűlés helyét és idejét a felekezeti sajtóban közzé kell tenni.
49. §
A Közgyűlést a Szövetség elnöke, vagy ügyvezető igazgatója hívja össze, akadályoztatásuk esetén az egyik alelnök a 74. § szerint.
50. §
(1) A Közgyűlés – ha a Szövetség Alapszabálya vagy egyéb szabályzat másként nem rendelkezik – a jelenlévő képviselők egyszerű szótöbbségével határoz.
(2) Határozathozatalnál először mindig a beterjesztett határozatot valamely kisebb részében megváltoztatni kívánó módosító indítványról kell szavazni, ezt követően pedig a határozati javaslat végleges szövegéről.
(3) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a Közgyűlésen megjelent képviselők 2/3-ának, de legalább az összes képviselő felének igenlő szavazata szükséges[3], a választási szabályzat elfogadásához és módosításához, a Rabbitestület szabályzatának tudomásul vételéhez, taghitközségek felvételéhez, megszűnésének, szövetségbeli tagságának megállapításához, területi csoportok létrejöttének tudomásulvételéhez az összes képviselő többségének jóváhagyása szükséges.
51. §
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) Határozathozatal a Szövetség vezetőségének és vezető tisztségviselőinek az elmúlt év ügy- és vagyonkezelésére, valamint a zárszámadásra vonatkozó évi jelentéséről.
b) Az éves költségvetés megállapítása és elfogadása.
c) Közép (legalább két éves) - és hosszútávú stratégia, valamint fejlesztési terv elfogadása.
d) Ingatlan bármely jogcímen történő elidegenítésének engedélyezése. (Az örökség útján megszerzett ingatlanok esetében az örökhagyó akaratának megfelelően kell eljárni.)
e) Hosszú- vagy középlejáratú, vagy az éves költségvetés kiadási főösszegének 5 %-át meghaladó összegű kölcsön felvétele, illetve bármely szövetségi vagyon ugyanezen összeg feletti értékben történő megterhelésének engedélyezése.
f) A Szövetség Alapszabályának elfogadása és módosítása.
g) A Szövetség választási szabályzatának elfogadása és módosítása.
h) A Rabbitestület szabályzatának tudomásul vétele.
i) Taghitközségek felvétele, a 6. §. szerinti kétoldalú megállapodás jóváhagyása
j) Taghitközségek megszűnésének, taghitközségek szövetségbeli tagsága megszűnésének megállapítása.
k) Taghitközségek területi csoportja (régiója) létrejöttének tudomásul vétele.
l) A Szövetség vezetőségének, elnökének, alelnökeinek, ügyvezető igazgatójának, bizottsági tagjainak megválasztása és visszahívása.
m) Taghitközségeknek a Szövetség részére fizetendő szövetségi hozzájárulás mértékének megállapítása.
n) Hazai vallási és nem vallási alapon szerveződő zsidó szervezeteknek a Közgyűlésen tanácskozási joggal történő részvételéről szóló kétoldalú megállapodás jóváhagyása.
p) Nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozás, azokban való részvétel jóváhagyása.
q) Központi intézmények létrehozása, átadása, megszüntetése.
r) Az egyes taghitközségek szövetségi közgyűlésbe küldendő képviselői számának meghatározása.
52. §
A képviselő minden korlátozás nélkül bármely, a Szövetségnél keletkezett és a Szövetséghez érkezett iratba betekinthet, felvilágosítást, tájékoztatást kérhet. Az eljárásra az üzleti titokra és a személyiségi jogokra előírt szabályok szigorú betartása vonatkozik. A képviselő az iratokba való betekintés előtt az ügy jellegétől függően titoktartási nyilatkozat aláírására kötelezhető, amelyet a Szövetség vezető tisztségviselője előtt kell megtennie.
53. §
(1) A Közgyűlés nyilvános, azon – a rend zavarása nélkül, a szabályok megtartásával – bárki részt vehet. A Közgyűlés előzetes jóváhagyásával, kétoldalú megállapodás alapján a 3. § (2) bek-ben említett hazai vallási és nem vallási alapon szerveződő zsidó szervezetek – bejegyzett képviselőjük útján – tanácskozási joggal részt vehetnek.
(2) Különösen indokolt esetben a Közgyűlés, jelen lévő tagjainak többségi szavazatával zárttá nyilvánítható. A zárt ülésen csak a közgyűlési tagok és a közgyűlés által jóváhagyott személyek vehetnek részt. A zárt ülés jegyzőkönyvét a titkos ügykezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
54. §
A képviselő a két Közgyűlés közötti időszakban a Szövetséghez javaslatokat tehet, beadványokat intézhet, amelyeket a vezetőség köteles megvizsgálni, szükség szerint intézkedni, és a vizsgálat eredményéről a képviselőt tájékoztatni.
55. §
A Közgyűlésen elhangzottakról szó szerinti, hitelesített jegyzőkönyv készül.
56. §
A vezetőség kilenc rendes tagját a Közgyűlés választja meg tagjai sorából négy évre.
A vezetőségnek ezen túl hivatalból tagja a Rabbitestület által delegált két rabbi, és a Magyarországi Authonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke. A vezetőség tagjai személyesen kötelesek eljárni, feladatkörük át nem ruházható. A vezetőségbe csak olyan személy választható meg, aki életvitelszerűen Magyarországon él, magyar állampolgár, valamely taghitközség tagjaként aktívan részt vesz a taghitközség munkájában.
57. §
A vezetőség választott tagja nem lehet olyan személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója a Szövetség munkajogviszonyban lévő alkalmazottja, vezető tisztségviselője, valamely állandó bizottságának megválasztott tagja. Az összeférhetetlenséget a megválasztását követő 30 napon belül a megválasztott vezetőségi tag, ill. közeli hozzátartozója tartozik megszüntetni, ennek hiányában vezetőségi tagsága 31. napon megszűnik.
58. §
Két Közgyűlés között a vezetőség látja el a Szövetség vezetését, biztosítja a 3. §-ban írt célok és feladatok megvalósulását, ellenőrzi az elnök, az alelnökök és az ügyvezető igazgató tevékenységét.
59. §
A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) Az ügyvezető igazgató által kinevezésre javasolt magasabb beosztású vezető szövetségi alkalmazottal kötendő munkaszerződés jóváhagyása. Azt, hogy ki minősül magasabb beosztású vezető alkalmazottnak, a vezetőség határozza meg, és a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzíti.
b) Az ügyvezető igazgató munkaköri leírásának és javadalmazásának jóváhagyása.
c) Az önálló belső ellenőr(ök) munkaköri leírásának és javadalmazásának jóváhagyása.
d) Az önálló belső ellenőr(ök) munkatervének jóváhagyása a Szövetség számvevő és számvizsgáló bizottságával egyetértésben.
e) A kétmillió forintot meghaladó, nem tervezett támogatások jóváhagyása.
f) Az ötmillió forintot meghaladó értékű ingóságok elidegenítésének, taghitközségek részére történő átadásának engedélyezése.
g) A húszmillió forintot meghaladó, de az éves költségvetés kiadási főösszegének 5 %-át el nem érő, hosszú- vagy középlejáratú kölcsön felvételének jóváhagyása.
h) Bármely szövetségi vagyon húszmillió forintot meghaladó, de az éves költségvetés kiadási főösszegének 5%-át el nem érő értékben történő megterhelésének engedélyezése.
i) Garanciavállalás valamely szövetségi vagy taghitközségi kötelezettség-vállalás fedezetére.
j) A vezetőség ügyrendjének, a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának, a szövetségi intézmények Alapító Okiratának, SZMSZ-ének jóváhagyása, módosítása.
k) Temető egy részének más célra történő hasznosítása a vallási előírások figyelembevételével.
l) Nemzetközi szervezetekbe vagy társadalmi szervezetekbe képviselő(k) delegálása.
m) Eseti bizottság létrehozása.
n) Vélemény-nyilvánítás visszahívási indítványokról. Ebben az esetben a vezetőség soron kívül dönt.
60. §
(1) A vezetőség legalább négy-hat hetente ülést tart. A vezetőségi ülés helyét, idejét és tárgysorozatát legalább hat nappal a vezetőségi ülés határnapja előtt írásbeli meghívó útján kell közölni a vezetőségi ülés résztvevőivel. Az ülést a Szövetség elnöke hívja össze. A vezetőség egyhangú szavazással ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Ez esetben a vezetőségi tag szavazatát szóban, írásban vagy elektronikus úton adhatja le. Az így leadott szavazatot a Szövetség elnöke és a vezetőség egy tagja írásban rögzíti, hitelesíti. A határozatképesség megállapítása a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik. Rendkívüli esetben a vezetőség a jelen bekezdésben foglaltak szerint egyszerű szótöbbséggel is határozhat. Azt, hogy mi minősül rendkívüli esetnek azonban a vezetőség egyhangú szavazással dönti el.
(2) A vezetőségi üléseket a Szövetség elnöke vezeti.
61. §
(1) A vezetőség akkor határozatképes, ha ülésén a tagok több, mint fele jelen van.
(2) Ismétlődő határozatképtelenség esetén az elnök vagy a vezetőség indokolt javaslatot terjeszt a Közgyűlés elé a határozatképtelenséget okozó vezetőségi tagok visszahívására. Az eljárásra a 68. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
62. §
A vezetőségi ülésen, a vezetőség tagjain kívül teljes körű tanácskozási joggal vesznek részt: a Szövetség elnöke, alelnökei, ügyvezető igazgatója. Az ülésre a Szövetség elnöke más személyeket is meghívhat teljeskörű tanácskozási joggal.
63. §
A vezetőség ülései nem nyilvánosak.
64. §
A vezetőség üléseiről a közgyűlés tagjait folyamatosan, de legalább félévente írásban tájékoztatni kell.
65. §
A vezetőség – ha a Szövetség Alapszabálya, vagy egyéb szabályzat másként nem rendelkezik – a jelenlévő vezetőségi tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben (lásd: 59. §) a jelenlévő vezetőségi tagok több, mint kétharmadának jóváhagyása szükséges.
66. §
A vezetőség tagjai társadalmi tisztségviselőként látják el feladataikat, tevékenységükért külön díjazást nem igényelhetnek, de kérhetik a tevékenységükkel kapcsolatban felmerült költségeik megtérítését. Visszahívásukkal kapcsolatban a 68. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
67. §
A vezetőségi ülésen elhangzottakról magnófelvétel és szó szerinti jegyzőkönyv készül.
68. §
(1) A Szövetség elnöke, alelnökei és ügyvezető igazgatója a Szövetség vezető tisztségviselői. E tisztségek bármelyikére csak olyan személy választható meg a Szövetség Közgyűlésének tagjai (küldöttek) közül, aki életvitelszerűen Magyarországon él, magyar állampolgár, valamely taghitközség tagjaként aktívan részt vesz a taghitközség munkájában.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt vezető tisztségviselőket (külön-külön is) a Közgyűlés bármely tagjának indokolt javaslata alapján a választási és jelölőbizottság útján, a vezetőség véleményének kikérésével a Közgyűlés hívhatja vissza.
69. §
A Szövetség elnökét a Szövetség Közgyűlése négyévi időtartamra, tagjai közül választja meg.
70. §
A Szövetség elnöke nem lehet olyan személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a Szövetség vagy bármely taghitközség munkajogviszonyban lévő alkalmazottja, valamely állandó bizottságának megválasztott tagja. Az összeférhetetlenséget a megválasztását követő 30 napon belül a megválasztott elnök, ill. közeli hozzátartozója tartozik megszüntetni, ennek hiányában elnöki tisztsége a 31. napon megszűnik.
71. §
A Szövetség elnöke társadalmi tisztségviselőként látja el feladatát, tevékenységéért külön díjazás nem illeti meg. A tevékenységével kapcsolatos költségeit a Szövetség megtéríti.
72. §
A Szövetség elnöke:
(1) Dönthet minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy a vezetőség kizárólagos hatáskörébe.
(2) Elkészítteti a Szövetség adminisztrációjának Szervezeti és Működési Szabályzatát, amelyet a Vezetőség elé terjeszt jóváhagyásra.
(3) A Szövetség elnöke az ügyvezető igazgatóval együttesen jogosult dönteni az egymillió forintot meghaladó de kétmillió forintot el nem érő, előre nem tervezett támogatásokról.
(4) Képviseli a Szövetséget minden kérdésben a hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben, kivéve a szövetségi adminisztrációval összefüggő ügyeket. Képviseleti jogát esetileg átruházhatja az általa meghatalmazott tisztségviselőre, vagy közgyűlési tagra.
(5) Munkáltatói jogok gyakorlása az ügyvezető igazgató felett az alábbiak szerint:
a) Elkészítteti az ügyvezető igazgató munkaköri leírását, és javaslatot tesz javadalmazására, amelyeket a vezetőség hagy jóvá.
b) Gondoskodik arról, hogy az ügyvezető igazgató tevékenysége biztosítsa
ba) a Szövetség alapszabály szerinti működését,
bb) a 3. §-ban írt célok és feladatok megvalósítását,
bc) a Közgyűlés, a vezetőség határozatainak, és az elnök döntéseinek végrehajtását,
bd) a Szövetség zavartalan működését.
(6) a) Felügyeleti jogot gyakorol a szövetségi ügykezelés minden ága, az összes szövetségi intézet, intézmény, szerv, szövetségi alapítású gazdasági társaság felett.
b) Vezeti a Közgyűlést és a vezetőségi üléseket. Ezen jogát esetileg
átruházhatja az általa kijelölt közgyűlési tagra. A Közgyűlésen
rendelkezik a szó megadásáról, a hozzászólások időbeni korlátozásáról, a
szó megvonásáról, a rend fenntartásáról.
c) A Szövetség elnöke a két ülés között bekövetkezett eseményekről, megtett intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja a Vezetőséget és a Közgyűlést.
(7) a) Az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően ellenjegyzi a Szövetség
ügyvezető igazgatójának határozatait.
b) Utasíthatja a Szövetség önálló belső ellenőrét célvizsgálatok elvégzésére
73. §
A Szövetségnek két alelnöke van, akiket a Közgyűlés választ meg tagjai közül négy évi időtartamra.
74. §
A Szövetség alelnökei az elnök akadályoztatása esetén jogosultak eljárni, ez esetben a Szövetség elnökével azonos jog- és hatáskör illeti meg őket. Hatáskör megosztás hiányában ilyen esetben a korban idősebb alelnök jogosult első helyen a helyettesítésre.
75. §
A Szövetség elnöke hatásköre gyakorlásának jogát bármelyik alelnöknek részben vagy egészben írásban átengedheti határozott vagy határozatlan időtartamra. Ebben az esetben az átengedett hatáskör gyakorlás tekintetében az alelnököt a Szövetség elnökével azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.
76. §
A Szövetség alelnökei társadalmi tisztségviselőként látják el feladatukat. Ezen tevékenységükért külön díjazás nem illeti meg őket. Tevékenységükkel kapcsolatos költségeiket a Szövetség megtéríti.
77. §
A Szövetség alelnöke nem lehet olyan személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a Szövetség, vagy bármely taghitközség munkajogviszonyban lévő alkalmazottja, állandó bizottságának megválasztott tagja. Az összeférhetetlenséget a megválasztását követő 30 napon belül a megválasztott alelnök, ill. közeli hozzátartozója tartozik megszüntetni, ennek hiányában az alelnöki tisztség a 31. napon megszűnik.
78. §
A Szövetség ügyvezető igazgatóját a Közgyűlés választja meg tagjai sorából négyévi időtartamra.
79. §
(1) A Szövetség ügyvezető igazgatója a Szövetséggel négyéves, határozott idejű munkaviszonyban áll. Munkaviszonya a munkaszerződésének vezetőségi jóváhagyását követő aláírással jön létre, munkájáért javadalmazás illeti meg. Munkaszerződésének megkötése előtt az ügyvezető igazgató összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz. Munkaszerződését a munkáltató képviseletében a Szövetség elnöke írja alá a megválasztást követő nyolc napon belül. Amennyiben a munkaszerződés nem kerül megkötésre, abban az esetben a 82. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A Szövetség ügyvezető igazgatója további munkaviszonyt nem létesíthet, a Szövetségnél társadalmi tisztséget, vagy más, választott tisztséget nem tölthet be, kivéve, ha valamely taghitközségnél ügyvezető igazgatóként alkalmazzák. A Szövetség Alapszabályában megfogalmazott összeférhetetlenséget a megválasztását követő 30 napon belül tartozik megszüntetni, ennek hiányában ügyvezető igazgatói tisztsége a 31. napon megszűnik.
80. §
A Szövetség ügyvezető igazgatójának munkaviszonya megszűnik a négyéves időtartam lejártával, visszahívással, lemondással vagy halállal. A Szövetség ügyvezető igazgatója e tisztségében újraválasztható.
81. §
(1) Az ügyvezető igazgató javadalmazásának mértékére és módjára a Szövetség elnöke tesz javaslatot, amelyet a vezetőség fogad el.
(2) A Szövetség ügyvezető igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat – a megválasztás és visszahívás kivételével – a Szövetség elnöke gyakorolja a 72. § (5) bekezdésben foglaltak szerint.
82. §
Az ügyvezető igazgató munkaviszonyának megszűnése vagy tartós akadályoztatása esetén a Szövetség elnökének javaslatára a vezetőség határozatával megbízott ügyvezető igazgatót bíz meg, aki az új ügyvezető igazgató megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig, de legfeljebb 120 napig vezeti a Szövetség adminisztrációját. Az ügyvezető igazgató munkaviszonyának megszűnése esetén a Szövetség elnöke harminc napon belül összehívja a Szövetség rendkívüli közgyűlését az új ügyvezető igazgató megválasztása céljából.
83. §
A Szövetség ügyvezető igazgatója munkáját a Szövetség elnöke által elkészíttetett és a vezetőség által jóváhagyott munkaköri leírás alapján végzi.
84. §
(1) A Szövetség ügyvezető igazgatója a Szövetség adminisztrációjának egyszemélyi felelős vezetője.
(2) A Szövetség ügyvezető igazgatója teljeskörű felelősséggel tartozik a Szövetség szervezetének működtetéséért, köteles mindent megtenni azért, hogy a 3. §-ban írt célokat és feladatokat a Szövetség sikeresen megvalósítsa.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében:
a) Megszervezi a Szövetség zárt pénzügyi rendszerét, elkészíti a Szövetség számviteli politikáját, pénzügyi és pénzkezelési szabályzatát, valamint a jogszabályokban előírt, továbbá a jelen Alapszabály mellékletében és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott egyéb szabályzatokat.
b) Gondoskodik a Szövetség célszerű takarékos gazdálkodásáról, védi és óvja a Szövetség vagyonát, gondoskodik annak gyarapításáról.
c) Munkatársait – az önálló belső ellenőr kivételével – maga választja meg, teljeskörűen gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. A magasabb vezető beosztású dolgozókkal kötendő munkaszerződésekhez a vezetőség jóváhagyása szükséges.
d) Elkészíti a Szövetség alkalmazottainak munkaköri leírását.
e) Felelős a Szövetség évi zárszámadásának és a következő évi költségvetés tervezetének elkészítéséért, végrehajtásáért.
f) Részt vesz a közgyűléseken és a vezetőségi üléseken, ezen üléseken jegyzőként közreműködik.
g) A vezetőség, illetve a Közgyűlés (képviselők) részére rendszeresen, de legalább félévente tájékoztatást ad a Szövetség adminisztrációjának tevékenységéről, a Szövetség gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről.
h) Jogosult egymillió forintot el nem érő összegben előre nem tervezett támogatás jóváhagyására.
i) Javaslatot tesz a vezetőség útján a Közgyűlésnek ingatlanok bármely jogcímen történő elidegenítésére. (Az örökség útján megszerzett ingatlanok esetében az örökhagyó akaratának megfelelően kell eljárni.)
j) Javaslatot tesz a vezetőségnek az ötmillió forintot meghaladó értékű ingóságok elidegenítésére.
k) Javaslatot tesz a vezetőségnek hitel felvételére, szövetségi vagyon megterhelésére, ötmillió forintot meghaladó értékű ingóságoknak taghitközségek részére történő átengedésére.
l) Önállóan képviseli a Szövetséget minden, a Szövetség adminisztrációjával összefüggő kérdésben a hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben.
m) A Szövetség nevében jogügyleteket köt. Minden ötmillió forint értéket meghaladó jogügylet a Szövetség elnökének ellenjegyzésével hatályos. A húszmillió forintot meghaladó értékű jogügyletet a Szövetség elnökének útján a vezetőséghez terjeszti elő jóváhagyásra. Kivételt képez ez alól a Közgyűlés által meghatározott járadékok utalása, valamint minden visszatérő, törvények által előírt állami kötelezettség. Ellenérték nélkül azonban jogot el nem ismerhet, jogról le nem mondhat, kivéve a kisebb értékű jótékonysági tevékenységet.
n) A Rabbitestület irányításával gondoskodik arról, hogy a Szövetség tevékenysége a vallási törvényeknek és szabályzatoknak megfeleljen.
p) Irányítási jogkört gyakorol a szövetségi ügykezelés minden ága, fenntartói ellenőrzési jogkört gyakorol az összes szövetségi intézet, intézmény, szerv felett.
85. §
(1) A bizottság a Szövetség pénzügyi, gazdálkodási tevékenységének legfőbb ellenőrzési szerve. A bizottság a Közgyűlés megbízásából jár el, előterjesztéseit írásban teszi meg, és azt egyidejűleg megküldi a vezetőségnek.
(2) A bizottság működésének költségeit a Közgyűlés határozza meg az éves költségvetésben.
(3) A Szövetség számvevő és számvizsgáló bizottságának öt tagját a Szövetség Közgyűlése választja meg tagjai közül négyévi időtartamra, a jelenlévők többségi szavazatával, a Szövetség tisztségviselőinek megválasztásával egyidejűleg.
86. §
(1) A bizottság tagjává olyan személy választható a küldöttek közül, aki a 68. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek maradéktalanul megfelel. A bizottság tagjainak visszahívásával kapcsolatban a 68. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A bizottság legalább két tagjának mérlegképes könyvelői, vagy ennél magasabb számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
(3) A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a Szövetség, vagy bármely taghitközség munkajogviszonyban lévő alkalmazottja, vagy vezető tisztségviselője, a Szövetség más bizottságának megválasztott tagja, illetve a Szövetséggel vagy bármely taghitközséggel üzleti kapcsolatot tart fenn.
Az összeférhetetlenséget a választást követő 30 napon belül a megválasztott bizottsági tag ill. közeli hozzátartozója tartozik megszüntetni, ennek hiányában a bizottsági tagság a 31. napon megszűnik.
87. §
A bizottság tagjai társadalmi tisztségviselőként látják el feladatukat, tevékenységükért külön díjazás nem illeti meg őket. Tevékenységükkel kapcsolatos költségeiket a Szövetség megtéríti.
88. §
A bizottság ellenőrzi a Szövetség gazdálkodását, ennek keretében:
a) megvizsgálja törvényességi, célszerűségi, oksági szempontból a zárszámadást, az éves mérlegbeszámolót, a költségvetés tervezetének alaposságát
b) indokolt előterjesztést tesz a Közgyűlésnek a zárszámadásról, az éves mérlegbeszámolóról és a költségvetés tervezetéről
c) folyamatosan ellenőrzi az elfogadott éves költségvetés végrehajtását
d) a számviteli törvények, szabályok, szabályzatok, közgyűlési határozatok, vezetőségi döntések, utasítások betartását
e) előterjesztést tesz a Közgyűlésnek a Szövetség gazdálkodásáról
f) a taghitközségeknél ellenőrzi a Szövetség által folyósított támogatások felhasználását
g) ellenőrzi a Szövetség intézményeinek gazdálkodását.
89. §
A bizottság munkája ellátásához külső szakértőket is igénybe vehet. A bizottság által megbízott szakértőket a bizottsági tagokkal azonos iratbetekintési jog illeti meg. A megbízott szakértők munkáját a Szövetség minden tisztségviselőjének és alkalmazottjának kötelessége segíteni.
A szakértők költségei a Szövetséget terhelik.
90. §
A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább három tagja jelen van. A bizottság határozatainak érvényességéhez legalább három tag egybehangzó szavazata szükséges.
91. §
A bizottság tagjai közül többségi szavazással elnököt választ.
92. §
A bizottság ügyrendjét maga határozza meg.
93. §
A Szövetség választási és jelölőbizottságának kilenc tagját a Szövetség Közgyűlése választja meg a küldöttek közül négyévi időtartamra, a jelenlévők többségi szavazatával, a Szövetség tisztségviselőinek megválasztásával egyidejűleg.
94. §
(1) A bizottság tagjává olyan személy választható a küldöttek közül, aki a 68. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek maradéktalanul megfelel. A bizottság tagjainak visszahívásával kapcsolatban a 68. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a Szövetség, vagy bármely taghitközség munkajogviszonyban lévő alkalmazottja, vagy vezető tisztségviselője, a Szövetség más állandó bizottságának megválasztott tagja.
Az összeférhetetlenséget a választást követő 30 napon belül a megválasztott bizottsági tag ill. közeli hozzátartozója tartozik megszüntetni, ennek hiányában a bizottsági tagság a 31. napon megszűnik.
95. §
A bizottság tagjai társadalmi tisztségviselőként látják el feladatukat, tevékenységükért külön díjazás nem illeti meg őket. Tevékenységükkel kapcsolatos költségeiket a Szövetség megtéríti.
96. §
A bizottság feladata a szövetségi választások zavartalan lebonyolításának biztosítása, a Szövetség választási szabályzatában foglaltak szerint.
97. §
A bizottság minden esetben zárt ülésen tanácskozik.
98. §
A bizottság a Szövetség választási szabályzatában foglaltak szerint folytatja le a jelölést, készíti el a jelöltek nevét tartalmazó listát, és bonyolítja le a választást, valamint ellenőrzi a választáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állását.
99. §
A bizottság tagjai közül többségi szavazással elnököt választ.
100. §
A választási és jelölőbizottság ügyrendjét maga határozza meg.
101. §
Valamely taghitközség megszűnése esetén a taghitközség általános és egyetemleges jogutódja a Szövetség.
102. §
A Szövetség a megszűnt taghitközség vagyonát elsősorban a taghitközség zsinagógájának, temetőjének, közösségi létesítményének, mártíremlékművének fenntartására köteles felhasználni.
103. §
(1) A megszűnt taghitközség zsinagógáját eladni nem lehet.
(2) A zsinagóga használatra, művelődési, vagy a zsidó tradíciókkal nem ellentétes egyéb, elsősorban kulturális célra más szervezetnek – elsősorban más zsidó szervezetnek – átengedhető.
(3) A Szövetségnek a zsinagóga használatra történő átengedése esetén a szerződésben ki kell kötnie, hogy a zsinagógát olyan célra nem lehet használni, amely sértené a zsidóság tradícióit, vallási és erkölcsi szabályait. A zsinagógán emléktáblát kell a használónak elhelyezni, amelynek utalnia kell arra, hogy az épület korábban zsinagóga volt. A táblán héber nyelvű feliratnak is őriznie kell a taghitközség emlékét.
(4) A zsinagógában lévő mártírokra emlékeztető tábla vagy felirat nem semmisíthető meg, az csak a Szövetség hozzájárulásával helyezhető át az épületen belül is.
(5) A használatba adási megállapodásban az előzőekben felsorolt kikötéseknek bontó feltételként kell szerepelniük.
(6) A Szövetség a zsinagóga hasznosításából származó bevételt elsősorban a helyi temető, közösségi létesítmény, vagy mártír emlékmű fenntartására köteles felhasználni.
104. §
A Szövetség a zsinagóga hasznosítása esetén is tartozik a megszűnt taghitközség tárgyi emlékei, iratai, stb. megőrzéséről gondoskodni. A Szövetség lehetőség szerint a megszűnt taghitközség történetéről kiadványt készít.
105. §
(1) A zsidó temetők fenntartásáról anyagi lehetőségeihez mérten elsősorban a temetőt fenntartó taghitközség, vagy Chevra Kadisája (Szentegylete) tartozik gondoskodni.
(2) A temetőt fenntartó szervezet a taghitközség szabályzatában meghatározott módon működik és látja el mindazokat a feladatokat, amelyeket egyébként a Chevra Kadisa ellátni köteles, különösképpen a temetők fenntartása, temetők rendezése, szertartás, intézmények fenntartása, jótékonyság gyakorlása stb.
(3) A temetők fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatban elsősorban a vallási törvények, előírások az irányadók.
(4) Amennyiben valamely taghitközség vagy annak Chevra Kadisája nem tudja a zsidó temetőt fenntartani, üzemeltetni, úgy ehhez a Szövetség anyagi segítséget nyújthat.
(5) A Szövetség a tulajdonában álló temetők fenntartásáról anyagi lehetőségeihez mérten tartozik gondoskodni.
106. §
(1) A zsidó temetőhöz tartozó olyan területrészt, amelyben halottak nem fekszenek, a vezetőség határozata alapján hasznosítani lehet, de csak olyan célra, amely nem sérti az elhunytak emlékét, vagy nem ellentétes a zsidó tradíciókkal. Ez esetben az érintett területrészt önálló földrészletnek kell nyilváníttatni. A kérdésben a Rabbitestület állásfoglalása a Szövetség vezetőségére nézve kötelező.
(2) Abban az esetben, ha egy zsidó temető felszámolása valamely elkerülhetetlen ok miatt mégis szükségessé válik, úgy azt a felszámolás előtt legalább hat hónappal a felekezet lapjában, országos napilapokban, a helyi újságban, valamint egy észak-amerikai és egy izraeli magyar vagy idegen nyelvű újságban meg kell hirdetni. Fel kell szólítani a temetőben eltemetettek hozzátartozóit jelentkezésre abból a célból, hogy elhunytjaik exhumálása hova és miképpen történjen meg.
(3) Amennyiben az elhunytak hozzátartozója a meghirdetett határidőn belül nem jelentkezik, azok sírhelyeit is külön-külön kell exhumálni és a sírköveket az új sírhelyeken kell elhelyezni.
(4) A fentiekkel kapcsolatos eljárásban a Rabbitestület döntései az irányadók, és az eljárást kizárólag a Rabbitestület közvetlen felügyeletével lehet végrehajtani.
(5) A Szövetség, vagy valamely taghitközség kezelésében lévő orthodox temető esetén a Magyarországi Authonóm Orthodox Izraelita Hitközség illetékességét kell figyelembe venni mind eljárási, mind vallási szempontból.
(6) A Szövetség, vagy valamely taghitközség kezelésébe került temetőben biztosítani kell, hogy az abba történő temetkezés – ha a hitközség korábban orthodox hitközség volt – az orthodox temetkezési rendnek megfeleljen, a temető fenntartása az orthodox temetői rendnek megfelelően történjék.
107. §
(1) A felszámolt temetőkből származó bevétel elsősorban az adott helységben élt zsidók, zsidó mártírok emlékének megőrzésére használandó fel.
(2) Az ezen túlmenően megmaradt bevétel kizárólag más temetők, mártíremlékművek gondozására, létesítésére használható fel az adott helységben, megyében, országrészben vagy az ország más részén, kizárólag ebben a sorrendben.
(3) Temető egy részének hasznosításából származó bevételre az (1) és (2) bekezdésben írtak az irányadók.
108. §
Aki a zsidó vallásból más vallásra tér át, annak megszűnik a Szövetségben betöltött bármely választott tisztsége, képviselőtestületi tagsága.
109. §
A Szövetség vezetősége, vezető tisztségviselői és az állandó bizottságok elnökei – az Alapszabályban rögzítetteknek megfelelően – felelősek az Alapszabály hatálybalépésétől számított hat hónapon belül az Alapszabály mellékletében felsorolt szabályzatok elkészítéséért, előterjesztéséért.
110. §
Az egyes taghitközségek saját alapszabályukat a Szövetség Alapszabályának hatályba lépésétől számított hat hónapon belül a 6. §-ban írtaknak megfelelően, szükség szerint módosítják.
111. §
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének általános jogutódja.
111/A. §[4]
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Kongresszusa - A Magyar Zsidó Kongresszus
(1) A Szövetség konzultatív tanácskozótestülete a Kongresszus.
(2) A Kongresszuson részt vehet minden Magyarországon vagy azon kívül működő zsidó szervezet, amely a Kongresszus ülése előtt legalább 15 nappal írásban bejelenti részvételi szándékát, kinyilvánítja kötődését a magyar zsidósághoz.
(3) A Kongresszus ülésének időpontjáról és a részvétel lehetőségéről a Szövetség vezetői nyilvános felhívást bocsátanak ki.
(4) A Kongresszus ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
(5) A Kongreszust a Szövetség vezetői vezetik.
(6) A Kongresszus önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, az azon résztvevő szervezetekre kötelező határozatokat nem hozhat.
(7) A Kongresszus bizottságokat alakíthat.
(8) A Kongresszuson résztvevő szervezetek költségeiket maguk viselik.
112. §
A Rabbitestületnek az Alapszabályban rögzített feltételek szerinti megalakulásáig és működésének megkezdéséig a Vezetőség jelöli ki a vonatkozó hatáskörök gyakorlására jogosult három személyt.
113. §
A Szövetség Alapszabálya a Szövetség Közgyűlése által történő elfogadásával lép hatályba mellékleteivel együtt, az alábbiak kivételével:
a) Az Alapszabály 73. §-a a Szövetség következő rendes választási
közgyűlésén lép hatályba.
b) Az Alapszabályban foglalt, és a költségvetésre vonatkozó rendelkezések 2005. január 1. napján lépnek hatályba.
114. §
A 113. §-ban foglalt rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg a Szövetség korábbi Alapszabálya és annak módosításai hatályukat vesztik.
(1) sz. melléklet: Taghitközségek és felekezeti intézmények felsorolása
(2) sz. melléklet: A Szövetség belső szabályzatainak felsorolása
a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének
Alapszabályához
TAGHITKÖZSÉGEK, INTÉZMÉNYEK, REGIONÁLIS SZERVEZETEK
TAGHITKÖZSÉGEK:
Békéscsabai Zsidó Hitközség
5600 Békéscsaba, Széchenyi-liget
Budapesti Zsidó Hitközség
1075 Budapest VII. Síp u. 12.
(Fővárosi Bíróságon önállóan bejegyzett egyházként is szerepel)
Debreceni Zsidó Hitközség
4001 Debrecen, Bajcsy Zs. u. 26.
(Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon önállóan bejegyzett egyházként is szerepel)
Győri Zsidó Hitközség
9021 Győr, Bécsi kapu tér 3.
Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség
6800 Hódmezővásárhely, Oldalkosár 10/a.
Kaposvári Zsidó Hitközség
7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 14.
(Somogy Megyei Bíróságon önállóan bejegyzett egyházként is szerepel)
Karcagi Zsidó Hitközség
5300 Karcag, József A. u. 19/b.
Kecskeméti Zsidó Hitközség
6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 5.
Keszthelyi Zsidó Hitközség
8360 Keszthely, Bem u. 14.
(Zala Megyei Bíróságon önállóan bejegyzett egyházként is szerepel)
Kiskunhalasi Zsidó Hitközség
6400 Kiskunhalas, Semmelweis tér 24.
Magyarországi Autonóm Orthodox Hitközség
1074 Budapest VII. Dob u. 35.
(Fővárosi Bíróságon önállóan bejegyzett egyházként is szerepel)
Miskolci Zsidó Hitközség
3509 Miskolc, Kazinczy u. 7.
Mosoni Zsidó Hitközség
9200 Mosonmagyaróvár, Szabadság út 8.
Nagykanizsai Zsidó Hitközség
8800 Nagykanizsa, Fő u. 6.
Nagykőrösi Zsidó Hitközség
2750 Nagykőrös, Rákóczi u. 21.
Nyíregyházi Zsidó Hitközség
4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 6.
Pápai Zsidó Hitközség
8500 Pápa, Vásár u. 10.
Pécsi Zsidó Hitközség
7621 Pécs, Fürdő u. 1.
Salgótarjáni Zsidó Hitközség
3100 Salgótarján, Báthory u. 10.
Soproni Zsidó Hitközség
9400 Sopron, Kőszegi u. 5.
Szegedi Zsidó Hitközség
6722 Szeged, Guttenberg u. 20.
Székesfehérvári Zsidó Hitközség
80000 Székesfehérvár, Várkörút 19.
Szolnoki Zsidó Hitközség
5000 Szolnok, Mária u. 33.
Szombathelyi Zsidó Hitközség
9700 Szombathely, Batthyány tér 9.
Váci Zsidó Hitközség
2600 Vác, Eötvös u. 3.
Veszprémi Zsidó Hitközség
8200 Veszprém, Stromfeld A. u. 7/c.
Zalaegerszegi Zsidó Hitközség
8900 Zalaegerszeg, Pf.: 149
INTÉZMÉNYEK:
MAZSIHISZ Szeretetkórház
1145 Budapest XIV., Amerikai u. 53.
Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem
1085 Budapest VIII., Bérkocsis u. 2.
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
1075 Budapest Dohány u. 2.
(nem önálló jogi személy)
Új Élet Szerkesztősége
1075 Budapest Síp u. 12.
(nem önálló jogi személy)
MAZSIHISZ Üdülő
8236 Balatonfüred, Liszt F. u. 6.
(nem önálló jogi személy)
REGIONÁLIS SZERVEZET:
MAZSIHISZ Közép-Magyarországi Területi Csoportja
2750 Nagykőrös, Rákóczi u. 27.
Dél-Dunántúli Regionális Csoport
MAZSIHISZ Ifjúsági Csoport
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének
Alapszabályához
közvetlenül kapcsolódó
BELSŐ SZABÁLYZATOK
[1] Beiktatva a 2008. március 30-i közgyűlési határozattal
[2] [2] Beiktatva a 2008. március 30-i közgyűlési határozattal
[3] [3] Beiktatva a 2008. március 30-i közgyűlési határozattal
[4] [4] Beiktatva a 2008. március 30-i közgyűlési határozattal