KOLLÉGIUMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

(A tartalom és oldalszámok a fenti linken érhetők el.)


  1. Az intézmény bemutatása

1.Az intézmény története, arculata, feladatai

1.1.Rövid történet

1959-ben döntött úgy a XIX. kerületi Tanács, hogy hetes gyermekotthont létesít a Wekerle telepi IV. számú iskolában, ahol hétfőtől szombatig lehetnek a gyerekek. A cél az volt, hogy a több műszakban dolgozó vagy gyermekeiket egyedül nevelő szülők gondjait oldják meg. Az otthon épületének az 1914 óta körzeti elemi, majd általános iskolaként működő Hungária út 36. sz. alatt lévő épületet szemelték ki. 170 1-8. osztályos gyerek számára biztosítottak férőhelyet. A hálókat osztálytermekből alakították ki, emeletes ágyak beállításával.

Az alsó tagozat oktatását az otthonban, belső iskolával oldották meg. A felsősök először az I. sz. általános iskolába, majd a III. sz. általános iskolába jártak.

1961-ben az iskola épülete mellé a szomszédságban működő óvoda épületét is megkapta az otthon. 1964-től önálló 8 osztályos belső iskolával rendelkezik.

1975-ben az intézmény fenntartója a Fővárosi Tanács lett. A férőhelyek számát 160-ra csökkentették. A demográfiai hullám a 60-as évek végén, a hetvenes évek elején az elhelyezési igényt megnövelte. A társadalmi változásokat a hetes elhelyezést kérő családok belső szerkezetének átalakulása pontosan tükrözte. Növekedett az egyedülálló anyák és apák száma. Az egyszülős családokban az iskolai problémák halmozódtak, fokozatosan emelkedett a veszélyeztetettség miatt a hetes elhelyezést igénylők száma. Míg az 60-as években a lakásproblémák, a három műszak miatt ellátatlan gyerekek felvételét kérték, addig a 70-es, 80-as, 90-es évekre az iskolázási gondok miatt kialakult személyiség-problémák és tanulási nehézségekkel, magatartás zavarokkal küzdő gyermekek kerültek előtérbe. A hatósági eljárás mellőzése a szülők számára védelmet jelentett közvetlen környezetükben, mert a hetes otthon „nem számított intézetnek”.

A tetőtér 1994-ben történt beépítésekor a korábbi padlás területén, hálószobák és társalgó, valamint tisztálkodó helyiségek lettek kialakítva, így az intézmény a korábbiaknál sokkal kényelmesebb elhelyezést nyújt.

2004-ben korszerű tornatermi szárnnyal bővült az épület. Így a testnevelés, a mindennapos testmozgás feltételei adottak. E mellett a tornaterem iskolai szintű rendezvények lebonyolítására is alkalmas.

A 2005/2006-os tanévtől általános iskola és kollégium néven továbbra is a gyermekvédelmi feladatok előtérbe helyezésével működik az intézmény.

2013. január 1-jétől a Hungária Általános Iskola és Kollégium fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. Az üzemeltetést a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott MOZAIK Gazdasági Szervezet végzi.

Az iskola 130, a kollégium 125 főt tud fogadni.

1.2.Hagyományosan megrendezésre kerülő események

Intézményünk, amely 1996-ban felvette a Hungária nevet, a 2012-2013. tanévben a gyermekvédelemben 53. évét éli.

Vannak olyan események, amelyek meghatározzák életét, hagyományosan minden évben megrendezésre kerülnek.

Ezek:

1.3.Alapító okirat szerinti feladatok

(az Alapító Okiratban részletezve)

Olyan családok gyermekeinek nyújt elhelyezést, akik:

2. Tárgyi feltételek

Az intézmény közös telken lévő két épületben működik, a telek területe 5.228 m2 .

A főépület teljes alapterülete 3756 m2, a volt óvoda épületé 333 m2.

Az udvaron egy aszfaltozott kosárlabdapálya, salakos futópálya és játszóudvar található.

A játszóudvar egy része korszerű, az előírásoknak megfelelő. Másik részéről a korábban ott lévő játékokat el kellett távolítani, mert azok nem feleltek meg a szabványoknak. Ezek pótlása a jövőben szükséges.

A főépület eredetileg körzeti elemi iskolának, a kis épület körzeti óvodának épült. A kis épület jelenleg az 1-2. osztálynak, illetve csoportnak, az egyik fejlesztő pedagógusnak és a logopédusnak ad otthont.

A főépület több átalakításon ment át. 1994-ben fejeződött be a tetőtér beépítése. A tetőtérben hálók, társalgó helyiségek kerültek kialakításra. Ez az épület foglalja magában a 3-8. osztály tantermeit, foglalkoztató termeket, hálókat, könyvtárat, ebédlőt és a kiszolgáló egységeket.

1995. és 2000. között pályázatokon nyert összegekkel megtörtént a nagy hálótermek szétválasztása, így most az intézményben a következő hálók találhatók: 9 db kétágyas,

2 db háromágyas, 10 db négyágyas, 4 db hatágyas, 3 db hétágyas, 1 db kilencágyas, 1 db tizenegy ágyas.

Az épületben szaktanterem a technika és a számítástechnika oktatására áll rendelkezésre.

2004-ben a főépülethez körfolyosóval kapcsolódó tornaterem épült öltözőkkel, szertárakkal.

Az intézmény főzőkonyhával nem rendelkezik, az étkeztetést külső cég bevonásával végzi.

Az ágyneműk, intézményi textíliák mosására mosoda áll rendelkezésre.

Az épület bútorzata vegyes. Az egészen újtól a cserére szorulóig minden megtalálható benne.

Az elmúlt években folyt a bútorok folyamatos cseréje, a technikai eszközök állományának bővítése, a szertári anyag folyamatos cseréje, bővítése. A jelenlegi tárgyi feltételek a kollégiumi és az általános iskolai feladatok ellátásához megfelelnek.

3. A kollégium környezete

A növendékek felvétele Budapest teljes területéről történik. Olyan gyerekek nevelését is felvállaljuk, akik a közoktatási rendszer más intézményeiben nem tudják megállni a helyüket vagy magatartási, vagy tanulási problémák, vagy az otthoni háttér rendezetlensége miatt. Emellett az alapító okirat módosítása óta sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási problémás gyermekeket is nevelünk, oktatunk.

Felmérést készítettünk, mely jól mutatja, milyen környezetből, milyen okok miatt kerülnek hozzánk növendékeink.

1.

A gyerek ellátásának és felügyeletének megoldatlansága

70 %

2.

A szülő egyedül neveli gyermekét

65 %

3.

Nem a szülő a gondviselő

15 %

4.

A család anyagi gondokkal küzd

90 %

5.

A család lakhatási gondokkal küzd

40 %

6.

A gondviselő dolgozik, de változó munkarendje okán

nem képes biztosítani a gyerek ellátását, felügyeletét.

45 %

7.

A gondviselőnek rossz az egészségi állapota, krónikus betegsége van, rokkant

15 %

8.

A gondviselő munkavállalásával, munkavállalási hajlandóságával és képességével kapcsolatos gondok

30 %

9.

A családi életvezetéssel kapcsolatos problémák

90 %

10.

A gyerek beilleszkedésével, tanulásával és/vagy magatartásával kapcsolatos gondok

55 %

11.

Védelembe vett tanuló

18 %

12.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

70 %

13.

Nevelési tanácsadótól, vagy TKVSZRB szakvéleménnyel rendelkezik

48 %

A fenti okok közül egy-egy gyereknél több, akár 4-5 is jelen van.

Növendékeink szülői (gondviselői) háttere legtöbb esetben rendezetlen. Mégis a szülő (gondviselő), mint vér szerinti kapcsolat, olyan pontot jelent gyermekeink számára, akihez ragaszkodnak, aki biztonságot nyújt nekik. Ezt igyekszünk erősíteni. Hagyományosan sok gyereket fogadunk azokról a területekről, ahol nagyobb számban élnek szegényebb rétegek. Mindig sok növendékünk van a VIII., IV., IX., XVIII., XIX. kerületből. Elvétve fordul csak elő, hogy az I., II. kerületben jár hozzánk valaki. A gyermekek többsége otthonról kevés motivációt kap a tanuláshoz. A szülők többségének elvárása annyi, hogy a gyermek végezze az iskolát, hogy milyen eredménnyel, az közömbös számukra. Ezekben az esetekben pedagógusainkra vár a motiválás. Minden végzős növendékünket beiskolázzuk a szülő és a gyermek igényeinek megfelelően. Igyekszünk az igényeket a realitásokhoz igazítani. A csoportnevelők fontos feladata, hogy sok szakmával, munkaterülettel ismertessék meg tanítványaikat, segítve így a pályaválasztást.

  1. Az intézmény kapcsolatai, igénybevett szolgáltatások

  1. Külső kapcsolatok

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart fenn a kerületi gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal, családsegítő központokkal, szükség esetén a TEGYESZ-szel.

A nevelési tanácsadókkal és a szakértői bizottságokkal a fejlesztő pedagógusok, a pszichológus, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős biztosítja a kapcsolattartást.

Az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel szükség szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot.

Az intézményben működik a Hungária Diákalapítvány, mely növendékeink szabadidős tevékenységét, nyári táborozásait támogatja.

A diákönkormányzat kapcsolatot tart fenn a Gémes Természetjáró Egyesülettel, melynek az intézmény egyik alapítója, és amely évek óta segítséget nyújt növendékeinknek kirándulások, táborozások szervezésében, lebonyolításában.

A Kispesten működő Waldorf Iskolával kapcsolatban állunk. A két intézmény növendékei Márton napi ünnepüket közösen tartják.

Kapcsolatot tartunk több tanárképző, és szociálismunkás-képző intézménnyel. Növendékeik rendszeresen itt végzik el kötelező gyakorlatukat.

Rendszeres a kapcsolatunk a BRFK-val és a XIX. Kerületi Rendőrkapitánysággal. Munkatársaik preventív, illetve bemutató foglalkozásokat tartanak intézményünkben.

A Palánta Gyermekmentő Misszióval évek óta jó a kapcsolatunk. Rendszeresen foglalkozásokat és bábelőadásokat tartanak növendékeinknek.

A meglévő kapcsolatok fenntartandók. Újabb külső kapcsolatok kialakítását a gyermekek igényei, érdekei határozzák meg.

A meglévő kapcsolatok fenntartandók. Újabb külső kapcsolatok kialakítását a gyermekek igényei, érdekei kell, hogy meghatározzák.

4.2. Igénybevett szolgáltatások:


  1. Nevelési program

1.Pedagógiai alapelvek

Az intézményben folyó nevelés legfontosabb alapelve, hogy a gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, valamint a 20/2012. EMMI rendeletben szabályozott gyermeki jogok maradéktalanul érvényesüljenek. Valamennyi az otthonban élő gyermek (nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozásától függetlenül) az életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez igazodó, állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó ellátásban, nevelésben, oktatásban részesüljön. Részt vehessen felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon. Lelkiismereti és vallásszabadsága csorbát ne szenvedjen.

Érvényesüljön véleménynyilvánítási joga, éljen érdekei képviseletével a házirendben meghatározottak szerint.

A kollégiumban dolgozók, figyelembe véve a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában megfogalmazottakat munkájuk során a következő elveket veszik figyelembe:

Az egyenlőség elve

Az intézménybe felvételét kérő vagy oda felvételt nyert minden kiskorú nemre, származásra, felekezeti hovatartozásra, illetve világnézetre tekintet nélkül egyenlő elbírálásban részesül.

A nyitottság elve

Az intézmény nyitott, igénybevétele a Családjogi törvényben, a Szociális törvényben, a Gyermekvédelmi törvényben, a Nemzeti Köznevelési törvényben, a Szervezeti és a működési szabályzatban, valamint a Házirendben foglaltakon kívül további feltételekhez nem kötött.

Az önkéntesség elve

Az intézmény a kiskorúakkal és törvényes képviselőikkel az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. A kiskorú, akarata ellenére az intézményben nem nyerhet elhelyezést. Az intézmény működése szolgáltató jellegű.

A személyiségi jogok védelmének elve

Az intézményben dolgozóknak és az oda felvételt nyert növendékeknek tiszteletben kell tartani mások személyiségi jogait.

Az integritás elve

Az intézmény inkluzív, befogadó jellegű. Szociális hátrányokkal, magatartási, tanulási zavarokkal küszködők nevelését, oktatását is felvállalja. A különböző problémájú növendékeket integrálja, így is segítve beilleszkedésüket a társadalmi környezetbe, az általános iskola elvégzése után a középfokú iskolába.

A tolerancia elve

A bekerülő növendékek személyiségállapota, a családi háttér rendezetlensége a pedagógusoktól nagyfokú toleranciát igényel a gyermekekkel és sok esetben a gondviselőkkel szemben is. Ennek a toleranciának az elfogadtatására törekszünk diákjaink körében is.

A fokozatosság elve

A növendékeket fokozatosan terheljük. Biztosítjuk számukra az időt a felzárkózásra, szükség esetén többszöri bizonyítási lehetőséget adunk számukra.

Az erőszakmentesség elve

Az intézmény dolgozóitól elvárja az erőszakmentességet. Növendékei számára ezt igyekszik közvetíteni

  1. A nevelő-oktató munka céljai

Az intézménybe elsősorban olyan szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek kerülnek, akik általában csonka családban nőnek fel. A szociális hátrányokból, a bizonytalan családi háttérből előbb-utóbb  egyéb hátrányok is adódhatnak (pl.: értelmi és érzelmi retardáció, részképesség-zavarok).

Az intézményben folyó munka fő célja, hogy ezeket a gyerekeket megtartsa családjukban, csökkentse –ideális esetben megszüntesse- a szociális okokból bekövetkezett hátrányokat.

Mivel a kollégium és az általános iskola egy intézményt alkot, szükséges, hogy nagy figyelmet helyezzünk arra, hogy ne szakadjunk el a külvilágtól, diákjainknak sok külső kapcsolata legyen, a pedagógusok folyamatosan képezzék magukat, ismerkedjenek más intézményekkel.

Célunk, hogy növendékeink –tőlünk bármely évfolyamon kikerülve –be tudjanak illeszkedni az iskolarendszer egyéb iskoláiba. Elvégezve az általános iskolát képesek legyenek szakmunkásképző iskola vagy középiskola elvégzésére, a társadalomba való beilleszkedésre.

3. A nevelő-oktató munka feladatai

A célokból következő feladat a bekerülő gyermekek felzárkóztatása, munkára fogása, sikerélményekhez juttatása. Ezekre támaszkodva lehet elérni, hogy a gyermek képességeinek megfelelően teljesítsen, elvégezze az általános iskolát.

A tanulókat fokozatosan önálló munkavégzésre kell alkalmassá tenni, csak így tudják majdan a szakmunkásképző iskolát, vagy a középiskolát elvégezni.

Mivel az otthon látott minta sok esetben nem megfelelő, fontos feladatunk a családi életre nevelés.

Ugyancsak jellemző, hogy a pályaválasztás terén sincs minta gyermekeink előtt, ezért hangsúlyos helyet kap nevelőmunkákban a pályaorientáció.

4. Kapcsolat a szülőkkel

A szülőkkel (gondviselőkkel) való kapcsolattartás rendkívül fontos.

A gyermeknevelés akkor lehet igazán eredményes, ha az intézmény és a szülő együttműködik.

Ugyanakkor nehéz a kapcsolattartás, kevesen érdeklődnek gyermekük iránt. Legtöbbször csak akkor keresik fel a kollégiumot, ha segítségre, segélyre van szükségük.

Fogadó órára, illetve szülői értekezletre kéthavonta kerül sor. Ezeken lehetőség van találkozni nevelőkkel, tanítókkal, tanárokkal, pszichológussal, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, vezetőkkel. Ezen kívül a gondviselőknek bármikor lehetőségük van időpont egyeztetés után találkozni bármelyik nevelővel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hétfőn, szerdán, pénteken áll a szülők rendelkezésére. Segíti számukra a kapcsolattartást az illetékes önkormányzattal, ha szükséges gyámhatósággal, bírósággal.

A pszichológussal időpont egyeztetés után van lehetőségük a szülőknek találkozni.

Szükség esetén kerül sor a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve csoportnevelő, osztályfőnök, pszichológus részéről családlátogatásra, a szülő (gondviselő) behívására.

A szülőket meghívjuk különböző rendezvényeinkre, ünnepségek, karácsony, farsang, diákdáridó.

A szülők (gondviselők) nagy részének érdektelensége, néha agresszív magatartása ellenére törekszünk a meglévő kapcsolattartási formák megőrzésére.

Elsődleges célunk minden kapcsolatfelvételnél együttműködés kialakítása a gyermek érdekében.

5. Kapcsolat az iskolával

A kollégium az általános iskolával közös intézményt alkot.

A nevelőtestület is közös. Így a felmerülő problémákat nevelőtestületi, félévi, évvégi értekezleteken közösen vitatjuk meg.

A munkaközösségek állandóan tartják egymással a kapcsolatot, többször közös tapasztalatcseréken vesznek részt. Több nevelő tanít is az iskolában.

Az egy gyerekcsoporttal foglalkozó tanítók, szaktanárok, nevelők, gyermekfelügyelők napi kapcsolatban vannak egymással. Munkájuk koordinálása a csoportnevelő és az osztályfőnök feladata.

A középfokú iskolás csoport csoportnevelője tartja a kapcsolatot azokkal a szakmunkás és középiskolákkal, ahová növendékeink járnak. Felveszi a kapcsolatot az osztályfőnökökkel, szükség szerint elmegy szülői értekezletre, fogadó órára.

6. A kollégiumi munka egyes területei

6.1. Tanulószobai foglalkozás

A tanulószobai foglalkozás fontos kiegészítője a délelőtti iskolai munkának. Iskolai és a kollégiumi állományban dolgozó nevelők csak együttműködve érhetnek el sikert.

Ennek érdekében az egy gyermekcsoportban dolgozók megismerik egymás munkáját, egyeztetik módszereiket, célkitűzéseiket. A tanulószobai foglalkozások időpontja rögzített. Ettől eltérés általában heti egy-egy alkalommal csak akkor történhet, ha a csoportnevelő heti tervében azt előre megjelöli, más nevelési célzatú program lebonyolítása érdekében.

A tanulószobai foglalkozások tartalmaznak tanítási óra jellegű elemeket, hogy azok a nehezen motiválható gyermekek számára is jelezzék a foglalkozás fontosságát.

Ilyenek: ki –és becsöngetés, a szükséges taneszközök előkészítése, az írásbeli feladatok mennyiségi ellenőrzése, szóbeli feladatok esetenkénti ellenőrzése.

A tanulószobai munka során célul tűzzük ki, hogy nyolcadikra a kikerülő diákok olyan szintű önálló munkára legyenek képesek, amilyet a jövendő iskolájukban való eredményes előrehaladás megkövetel. Hogy ez megvalósulhasson –a személyi feltételek által lehetővé tett mértékben- csoportbontást alkalmazunk a tanulószobai foglalkozás ideje alatt. Ez az az időszak a kollégiumi munkában, amikor a legnagyobb szükség van csoportbontásra a hatékonyság érdekében.

  1. Korrekció, felzárkóztatás, fejlesztés

Tanulási kudarcot elszenvedett, vagy elsős korban, nagyobb létszámú osztályban,  várhatóan annak eleve kitett tanulók nagy számban kerülnek intézményünkbe. Ezért, bár törekedni kell a kvalitatív differenciálásra, elsődleges feladatunk a kvantitatív differenciálás.

A dyslexia prevenciót illetve korrekciót a Beszédjavító Intézettel kötött megállapodás szerint helyben logopédus is segíti. Egyéni és kiscsoportos felzárkóztató foglalkozásokat tartunk fejlesztő pedagógus alkalmazásával, a kollégiumi órakeret terhére. A differenciálás nem azonosítható sem a felzárkóztatással, sem a tehetségneveléssel, tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez kell hogy igazodjon.

A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását kell hogy jelentse, figyelembe véve hozott tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás kell hogy igazodjon a gyermekhez.

A pedagógusok rendszeresen részt vesznek korrekcióra felkészítő tanfolyamokon, az ott szerzett ismereteiket alkalmazzák, továbbadják.

A korrekciót szolgálja a tanulószobai foglalkozás idején is csoportbontás, felzárkóztató foglalkozás tartása.

Minden diák rendelkezésére áll a könyvtár, eszközrendszerével –könyvek, számítógépes programok- szolgálva a felzárkóztatást is.

A korrekciót szolgálja, hogy ortopéd szakorvos javaslata alapján heti rendszerességgel gyógytestnevelő szervez foglalkozásokat a rászorulóknak az intézményben illetve a kispesti uszodában.

Az SNI-s tanulókkal a Szakértői és Rehabilitációs bizottság által előírt foglalkozásokat 2 gyógypedagógus végzettségű fejlesztő pedagógus végzi.

A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás célja:

-a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, fejlesztése,

-a tanulási és/vagy magatartási zavarok megelőzése ill. a meglévő problémák korrekciója,

-a tanulási nehézség leküzdése,

-a kudarcok következtében kialakuló másodlagos neurotizáció, magatartási zavar megelőzése

A fejlesztés típusai:

a., Pszichomotoros fejlesztés.

Mozgásos fejlesztés az értelmi és az érzelmi tevékenységek összekapcsolásával.

Módszerei: Alapozó Terápia elemeinek alkalmazása, Ayres Terápia/Szenzoros Integrációs Terápia/használata a jövőben.

b., Kompenzáló, „gyógyító” program.

Speciális tevékenység a sérült részképességek életkori szintre hozására ill. közelítése az adott szinthez.

Módszerei: Sindelar Vizsgálóeljárás és Komplex Kognitív Fejlesztő Program használata.

„Nebuló” fejlesztő program alkalmazása.

Dyscalculia terápia.

Meixner-féle dyslexia és dysgraphia prevenció és reedukáció.

c., Hiánypótló, felzárkóztató foglalkozás.

Hiányzás, szociokulturális háttér vagy pszichés trauma miatti lemaradás esetén.

Módszerei: Tantárgyi korrepetálás.

Preferálás, megerősítés.

A fentebb soroltak közül a gyermek számára leghatékonyabb program alkalmazása.

Fontos feladat, hogy a szakértői véleményekre támaszkodva oki diagnózist készítsünk, s így válasszuk meg a gyermek számára leghatásosabb fejlesztési irányt, módszert, programot. Ebben segítséget nyújt az iskolapszichológus által készített vizsgálat, valamint a Sindelar Részképességek Működését Vizsgáló Eljárás és Komplex Kognitív Fejlesztő Program. Az általános tájékozottság, szókincsvizsgálat, tantárgyi ismeretek, tanulékonyság, együttműködési készség, fáradékonyság, terhelhetőség felmérése is szerves részét képezi a segítséget igénylő gyermek megismerésének.

A foglalkozások formai kerete:

Erre a célra létrehozott két teremben zajlik.

A csoportbeosztást a gyermekek problémájának súlyossága, oki- és tüneti hasonlósága, magatartási problémák jellege és az osztályfok is befolyásolja.

Két-három fős csoportok a leggyakoribbak, van néhány gyermek, akinél az egyszemélyes foglalkoztatás a legcélravezetőbb. Hat-hét főből álló csoportfoglalkozás is zajlik. Cél az általános képességfejlesztés, a kognitív – pszichikus képességek funkciójának javítása, a közös játék, a tolerancia, türelem, együttműködési kép fejlesztése.

Időkeret:

Lehetőség szerint az alsó tagozatos gyermekek hetente kétszer vesznek részt külön foglalkozáson. A felső tagozatosok heti egy alkalommal élhetnek a lehetőséggel. A csoport foglalkozás hetente történik.

A fejlesztés területei:

Célunk, hogy a gyermekek a problémájuknak, képességeiknek megfelelő leghatékonyabb legcélzottabb komplex fejlesztésben részesüljenek.

Kiemelt terület: a mozgásfejlesztés és a kogníció  /megismerés/ három alappillére:

a figyelem, az észlelés és emlékezet fejlesztése.

Az érintett részképességek:

Egyéb fejlesztési területek:

Beszédészlelés, megértés, szókincsfejl.

Általános tájékozottság bővítése.

Grafomotoros fejlesztés.

Olvasási és/vagy írási nehézség leküzdése (dysl., dysgr. ter.)

Számolási zav.enyhítése (dyscalc.ter.)

Magatartászavar enyhítése mozgásterápiával és a pszichés funkciók fejlesztésével.

6.3.Tehetséggondozás

Mindent megteszünk azért, hogy azok a tanulók akiknek sikerült leküzdeniük hátrányaikat kibontakoztathassák képességeiket.

Egy-egy területen tehetséges gyermekeink fejlesztését szolgálják szakköreink.

A tehetségek kibontakozását segíti elő a belső és a hálózati versenyekre való felkészítés, azokon való részvétel (pl. vers- és prózamondó, népdal, szépolvasás, rajz, matematika, történelmi játékok, sportversenyek).

Azok számára, akik sport vagy valamely művészet terén tehetségesek, lehetővé tesszük, hogy egyesületben, művészeti iskolában bontakoztathassák ki tehetségüket. Ha ezt a szülő nem tudja finanszírozni, a helyi önkormányzat segítségét kérjük. Ha csak egy-egy ilyen növendék akad, arra is igyekszünk felfigyelni.

A tehetséggondozó foglalkozások típusai:

  1. Gazdagító programok

Intézményünkben a Renzulli modellnek megfelelően az 1.. és 2. típusú gazdagító programokat szervezünk a gyermekeknek, melyek egyrészt az aktuális tananyaghoz, másrészt a tanulók érdeklődési köréhez, harmadrészt külső programokhoz kapcsolódnak.

Az 1. típusú gazdagítás/explorációs tevékenység alapvető célja, hogy mintegy „étlapot” kínálva, a gyerekek elé tárja mindazokat a témákat, tevékenységeket, melyek nem kötődnek kifejezetten a tantervhez, tantárgyakhoz. Ezek között válogatva, új dolgokra rátalálva a gyermeknek lehetősége van a választásra, kipróbálásra. Ezen a szinten eldőlhet, hogy mi a gyermek érdeklődési területe, miben szeretne elmélyülni. Az is kiderülhet, hogy nem tud/akar hosszabb ideig egy témánál/tevékenységnél megmaradni.

A 2. típusú gazdagítás/csoportos tréning célja a fejlesztés, az alkotó tevékenységre való felkészítés.. Meg kell tanítania a gyermeket arra, hogy hogyan tudja tudását, egész személyiségét a feladatmegoldásban hasznosítani, kamatoztatni. A team-munka alkalmat ad arra, hogy a feladatmegoldás közben felmerülő problémák, hétköznapi szituációk megoldásában önismeretre is szert tegyenek a diákok.

Az 1. és 2. típusú gazdagító programok nemcsak a kifejezetten tehetséges gyerekeknek valók, hanem minden arra fogékony diák és tanár számára is hasznosak.

  1. Projektek készítése

Az intézményi éves munkatervhez kapcsolódó eseményekkel, ünnepekhez stb, valamint „jeles napokhoz”  kapcsolódó prezentációk készítése.

  1. Könyvtárhasználati órák

Az információszerzés, a köztük való eligazodás, stb. elméleti és gyakorlati megismertetése, mely megalapozza és segíti mind a gazdagító programok, mind a projektek készítését.

6.4 A kollégiumi csoportok szerveződése

A csoportok osztályonként szerveződnek, illetve a középfokú iskolások alkotnak egy csoportot. Az általános iskolásoknál így közel azonos korú gyermekek vannak együtt. A túlkorosság miatt egy-két év eltérés előfordulhat. Ez még nem okoz nagy gondot. Az ennél nagyobb túlkorosság azonban igen. Nagyon megnehezíti a csoport életének megszervezését. Egy három-négy évvel túlkoros gyermeknek egész más az érdeklődése, pusztán koránál fogva könnyen képes negatív példával elől járni, magával ragadni a többieket. Ezért a normál korúak valamint az egy-két évvel túlkorosak nevelését, fejlesztését vállaljuk fel.

A csoportnevelő feladata, hogy közösséget formáljon csoportjából. Olyan közösséget, amely szilárd szokásrendszerrel rendelkezik. Ez következetes, határozott munkát, jól kiépített, működő felelősi rendszert igényel. Azért van erre nagy szükség, mert az otthonról hozott normák és az intézmény, valamint a társadalom által elvárt normák sokszor nem esnek egybe.

Például: nem természetes sok gyermekünk számára, hogy nem nyúl más holmijához, hogy rendet tart a szekrényében, tanszerei, ruhái közt, hogy evés előtt kezet mos, hogy nem használ trágár kifejezéseket, hogy a mellékhelyiséget rendeltetésszerűen használja, hogy nem szemetel, hogy megóvja környezetét.

Célunk, hogy a társadalom nagy többsége által elfogadott normákat közvetítsük, azok betartására, betartatására törekszünk, még ha ez hosszadalmas, sok energiát felemésztő munka, és még így sem jár mindig sikerrel.

6.5.Délutáni, esti szabadidős tevékenység

Az egész heti szabadidős tevékenységet a csoportnevelő a gyerekek véleményét figyelembe véve, és azt alakítva szervezi. Cél, hogy hetente egyszer a város távolabbi részébe is eljussanak gyermekeink múzeumokba, kiállításokra, megismerkedjenek Budapest nevezetességeivel, mert hiába élnek a fővárosban a többség csak a bevásárlóközpontokat ismeri. Igyekszünk felkelteni az érdeklődést az igényes programok iránt.

A csoportnevelők munkáját szabadidőszervező segíti. Folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, a lehetséges ingyenes, vagy olcsón elérhető szabadidős programokat, kapcsolatot tart különböző szervekkel, s arra törekszik, hogy a programlehetőségekkel minél inkább hozzájáruljon a tanulók tartalmas délutáni szabadidejük eltöltéséhez. Folyamatosan segédkezik az intézményi programokban, az ünnepélyek lebonyolításában, az osztálykirándulások tervezésében, szervezésében, valamint az egyéb rendezvények lebonyolításában.

Fontos részét képezi a szabadidős programoknak a különböző társadalmi és családi jellegű ünnepségekre (október 23., március 15., Mikulás, karácsony, anyák napja), valamint a különböző vetélkedőkre való felkészülés. Egy-egy ilyen felkészülés hetekre hasznos, maradandó élményt nyújtó program lehet a csoport számára. Fontos szerepe van a közösséggé formálásban.

A szabadidős tevékenység során lehetőség nyílik a környezet formálására, a környezetkultúra alakítására. A nevelők, gyermekfelügyelők sokat tesznek e téren. Nem mindegy, milyen az osztályterem, a háló, a folyosó képe. Gyermekeink közül sokan megszokták a lepusztult, igénytelen környezetet, nem is igényelnek mást. Ezért ezen a területen is kitartó, következetes munkával kívánjuk elérni, hogy igényükké váljon a kollégiumi környezet kulturálttá alakítása.

Az esti órák foglalkozásait a gyermekfelügyelők szervezik.  Ez alkalmas időszak annak megtanulására, hogyan kell a diáknak környezetét, ruházatát rendben tartani, hogyan kell helyesen tisztálkodni. De ez az időszak a fentieken és a kikapcsolódáson, játékon túl, egyéb hasznos programokra is lehetőséget ad. Ilyenek: Ki mit tud?, ajándékkészítés különböző alkalmakra, mesehallgatás, költészet napi megemlékezés, lego építőverseny…

A kollégium mindennapi életében jelentős a növendékek önellátó tevékenysége. A diákönkormányzat segítségével bevonjuk őket a különböző diákok által is megoldható feladatok elvégzésébe (portaszolgálat, konyhaszolgálat), részt vesznek saját környezetük rendben tartásában.

A diákotthonon belüli és a diákotthonon kívüli környezetbe való beilleszkedést szolgálják a nevelők által szervezett önismereti foglalkozások.

6.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Céljaink megvalósítása elképzelhetetlen közösségformálás, fejlesztés nélkül. Az egy osztályba járók a hét öt napján nagyrészt együtt töltik a tanítási órákon kívüli időt is. A közösség motíváló hatása így rendkívül erős lehet, mint ahogy elhibázott közösségalakítás esetén a negatív hatások is felerősödhetnek. Külön problémát jelent a magas fluktuáció. Az alakuló csoportközösségbe bekerülő egy-egy erősen deviáns, sok kudarcot megélt gyermek könnyen szétzilál egy közösséget. Felvétele mégis sok esetben elkerülhetetlen, ő és családja problémáját meg kell oldani, azonnal cselekedni kell. A probléma megoldásához ezen a területen is állandó kapcsolatot és együttműködést tartanak fenn az intézmény különböző területein dolgozó pedagógusok.

Az értékek létrehozásában való közös cselekvés tevékenységei, színterei a csoportmegbeszélések, a vetélkedők, ünnepségek, intézményen kívüli programok, kirándulások, kollégiumi közösségformálás szempontjából az egész intézményt érintő közös megmozdulások (sportnap, diákdáridó, kirándulás, ünnepség, tábor).

  1.  Gyermekvédelmi feladatok

Az otthonban koncentráltan vannak jelen azok a gyermekek, akik veszélyeztetettek, vagy könnyen veszélyeztetetté válhatnak. Az intézmény teljes eszközrendszerével a gyermekvédelem szolgálatában áll. Minden tevékenységet a fő célnak kell alárendelni, vagyis, hogy a gyermeket megtartsuk családjában, hogy elvégezze az általános iskolát, a középfokú iskolát. A családgondozó és a nevelők megismerik a bekerülő gyermekek családi hátterét, ha szükséges családlátogatást végeznek.

A gyermekvédelmi törvény szellemének megfelelően, igyekszünk felismerni, ha anyagi eszközök hiánya okozza a család szétesését. Ebben az esetben elősegítjük a család segélyezését. Az érvényes jogszabályok szerint növendékeink többsége nem fizet térítési díjat a kollégiumi ellátásért. A jogszabályok szerint ingyen tankönyvet biztosítunk, kedvezményes üdülés lehetőségét kínáljuk föl. Észre kell azonban azt is venni, ha a segélyként felvett összegek nem megfelelő helyre kerülnek. Ebben az esetben erre felhívjuk az illetékes gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság figyelmét, szükség esetén intézkedést kérve.

A csoportnevelők, együttműködve gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel és pszichológussal arra törekednek, hogy partnerkapcsolatot alakítsanak ki a gondviselővel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy segítse a szülőt a gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítő szolgálatokkal, a szükséges hatóságokkal való kapcsolattartásban. Emellett feladata a gyermekével nem megfelelő módon törődő szülő esetében a szülői felelősségérzet felkeltése. Ennek hatékonysága érdekében felhasználja az otthon kapcsolatrendszerébe tartozó gyermekvédelmi szolgálatokat. Szükség esetén kezdeményezi a gyermek védelembe vételét. Hiányzások esetén értesíti a területileg illetékes jegyzőt.

7. Pedagógus attitűd

Céljaink megvalósítása érdekében intézményünkben elvárás a pedagógusoktól a következő:

A csoportnevelőktől külön elvárás:

8. Gyermeki jogok, diákönkormányzat

A korábban ismertetett nevelési elvek betartása lehetővé teszi a gyermeki jogok érvényesülését, a kollégium jó működését.

A diákönkormányzat saját maga által elfogadott működési szabályzat szerint működik. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzatban minden diákközösség két fővel képviseltetheti magát. Irányítását a tanulók által elfogadott, az intézményben dolgozó pedagógus látja el, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében.

A diákönkormányzat havonta egyszer ülésezik. Rendkívüli esetben a tanulóközösségek egyik képviselője, vagy a diákönkormányzat vezetője indítványozhatja a testület soron kívüli összehívását. A diákönkormányzat a felső tagozaton hetente egyszer rendez diákotthongyűlést. A diákönkormányzat dönthet –a nevelőtestület véleményének kikérésével- saját működéséről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a tanulóközösségek közötti versenyekről. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a diákotthon, az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat térítésmentesen használhatja feladatainak ellátásához az intézmény helyiségeit, berendezésit, amennyiben ezzel nem akadályozza az intézmény működését.

9. Ellenőrzés

A kollégiumi munka hatékonyságát biztosítja az ellenőrzés. Az igazgató által félévente elkészített ellenőrzési terv alapján végzi az igazgató és a helyettesek a pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzését. Az ellenőrzési terv úgy készül, hogy minden pedagógus és minden gyermekcsoport legalább egyszeri vezető általi látogatására minden tanítási évben sor kerüljön.

Az ellenőrzés módszerei:

-látogatás

-beszámoltatás

-írásos dokumentumok átvizsgálása.

Az ellenőrzéseket értékelő megbeszélés követi. A tapasztaltakról feljegyzés készül, mely az ellenőrzési naplóba kerül.

  1. Kollégiumi foglalkozási terv

Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozások:

A tanulók kötelező foglalkozásai:

  1. Tanulószoba:                         heti 10 óra (1-2. oszt. heti 5 óra + 5 óra játéktanulás)
  2. Csoportmegbeszélés:                 heti   1 óra
  3. Otthongyűlés:                 heti   0,5 óra
  4. Csoport külső programja:         heti   2,5 óra

        Összesen:                         heti 14,0 óra

A kollégiumban a tanulmányi munka elvégzését a tanulószobai foglalkozások biztosítják.

        1-2. osztály: heti   5 óra

        3-8. osztály: heti 10 óra

        középfokú iskolások: heti 10 óra

Ezeken minden tanulónak kötelező a részvétel.

Az egy-egy tárgyból felzárkóztatásra szoruló, valamilyen okból elmaradt tanuló korrepetáláson pótolja a hiányosságokat. Anyanyelv, matematika, német tárgyakból tartanak korrepetálást az iskola állományában lévő szaktanárok.

A korrepetálásra kijelölt tanulónak a foglalkozáson meg kell jelennie.

A részképességzavarokkal küzdő gyerekeinknek szervezzük a fejlesztő foglalkozásokat. Ezeken fejlesztő pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel kötelező.

A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozás az otthongyűlés és a diákönkormányzat megbeszélései.

A 14 óra foglalkozás mindenki számára kötelező és adott. Egyes gyerekeknek a külső program terhére lehet kötelező a csoportnevelő által a tanulói foglalkozási tervben rögzített foglalkozások valamelyike.

Ez lehet:        -korrepetálás

                -fejlesztő foglalkozás

                -gyógytestnevelés

                -karének.

Kötelezően választott foglalkozások (tanulónként a csoport foglalkozási tervében rögzítve):

                -szakkör

                -sportkör.

A tehetség kibontakoztatására könyvtári foglalkozásokon, szakkörökön, sportkörön és egyéb szabadidős foglalkozásokon van lehetőség.

Ezeken a foglalkozásokon a tanulók önkéntesen vesznek részt.

Szabadon választhatók az alkalmanként szervezett szabadidős tevékenységek, könyvtári foglalkozások, játéktanulás. A közös játék, szabályok betartására, alkalmazkodásra nevel.

A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában szereplő foglalkozások tevékenységi formáit a csoportnevelők a csoport életkori sajátosságait, neveltségi szintjét figyelembe véve az éves munkatervükben határozzák meg.

Témakörök, óraszám:

Témakör

1-8.

évfolyam

A tanulás tanítása

4

Az erkölcsi nevelés

2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

1

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

A családi életre nevelés

1

Testi és lelki egészségre nevelés

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

Fenntarthatóság, környezetttudatosság

2

Pályaorientáció

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

Médiatudatosságra nevelés

1

22 óra


ZÁRADÉK

 

A Kollégiumi pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. április 04-i ülésén elfogadta.

A törvény által véleményezési joggal rendelkező testületek; diákönkormányzat, szülői munkaközösség a dokumentummal egyetértett.

Budapest, 2013. április 04.

                                                                Fejes István

                                                                   igazgató