Kérdőív az április 19-i nyitásról szülői szemszögből – eredmények

A Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért közösség 2021. április 6. és 9. között online felmérést végzett a szülők körében az április 19-ére tervezett óvoda- és iskolanyitással kapcsolatban.

Alig két és fél nap leforgása alatt 85181 válasz érkezett. A rendkívül magas szám is azt mutatja, hogy a szülők körében különösen kiemelt kérdés a jelenlegi járványügyi helyzetben az intézmények újranyitása és az azzal járó kockázatok vállalása.

A válaszadók területi eloszlása tükrözi az országos népességeloszlást, a főváros és a vidék, valamint a megyék tekintetében egyaránt.

A kitöltők nagy többsége az óvodai nevelésben (14,5%), az általános iskola alsó tagozatában (30%), az általános iskola felső tagozatában folyó (23,3%), valamint a gimnáziumi oktatásban (17%) érintett. A részletes elemzés során az egyes intézménytípusokhoz tartozó valós létszámokkal való összehasonlításból kiderült, hogy leginkább az általános iskolások szülei nyilvánítottak véleményt a kérdőív kitöltésével.

[Miután a kormány visszalépett a középiskolák április 19-i nyitási szándékától, a továbbiakban a gimnáziumokra vonatkozó adatokat ebben az elemzésben nem közöljük.]

Biztonságérzet

A kérdőívben a válaszadókat arra kértük, hogy jelöljék meg egy 1-től 6-ig terjedő lineáris skálán, hogy mennyire tartják biztonságosnak az április 19-ei nyitást (1: egyáltalán nem érzem biztonságosnak; 6: teljes mértékben biztonságosnak érzem).

Összességében a szülők nem tartják biztonságosnak a tervezett iskolanyitást. A válaszadók 76,3%-a inkább nem tartja biztonságosnak az intézmények újranyitását (1-2-3 válaszok), szemben azokkal, akik inkább biztonságosnak tartják azt (4-5-6 válaszok: 23,7%).

59,5% egyáltalán nem tartja biztonságosnak, és csupán 10% tartja teljesen biztonságosnak:

Ha a kérdést intézménytípusonként is megvizsgáljuk, látható, hogy mindenhol nagyon magas azok aránya, akik egyáltalán nem tartják biztonságosnak a nyitást április 19-én:

• óvoda: 44,8%

• általános iskola alsó tagozat: 50,6%

• általános iskola felső tagozat: 63,7%

Tehát minél idősebbek a gyerekek, a szülők annál veszélyesebbnek érzik a rendszer újranyitását! A veszélyérzet tehát általános, és extrém mértékű.

Cselekvési tendenciák

A szülők 29,4%-a bizonytalan abban, hogy visszaengedi-e a gyermekét az iskolába április 19-én. Mindössze 34,7% jelenti ki, hogy biztosan visszaengedi, 33,5% azonban nem akarja visszaengedni.

Ha az egyes intézménytípusokat összevetjük, a következőt látjuk:

• óvoda:

• általános iskola alsó tagozat:

• általános iskola felső tagozat:

Általában igaz, hogy minél veszélyesebbnek tartják az intézményt a szülők, annál kevésbé engednék a gyermekeiket vissza az intézménybe:

Azonban, ha az adatsorokat a maximum értékeikre normáljuk, akkor az általános iskolákban megfigyelhető, hogy a szülők tendenciózusan megengedőbbek, mint ahogy azt a biztonságérzetük diktálná. Azok között, akik egyáltalán nem tartják biztonságosnak az intézményeket (0 biztonsági index, 41939 válaszadó), 9,4% (3948 válaszadó) mégis elengedné az iskolába a gyermekét.

A szülők egy része tehát annak ellenére engedné iskolába a gyermekét, hogy azt nem tartja biztonságosnak.

Miért tenne ilyet egy szülő?

A szülő cselekvési döntésében a biztonságérzete mellett olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek belső (családi) vagy külső (intézményi) következményekből fakadnak.

A családban jelentkező következmények jelentős mértékben elkerülhetők, ha a gyermek felügyelete valamilyen módon megoldható. Azonban a szülők kevesebb mint 10%-a (8,9%) venné igénybe az intézményi gyermekfelügyeletet! 

Az intézménytípus szerinti összevetésben az látható, hogy a gyermekek felügyeletével kapcsolatos belső következmények alig hatnak a szülők cselekvési szándékaira! Egyedül az óvodában jelentősebb az intézményi felügyelet igénye, de még ott is csak 19,4%:

Az általános iskolákban ez az arány 11,9% (alsó tagozat), illetve 4,1% (felső tagozat):

A családokon nagy a gazdasági nyomás, és elvárnák, hogy az állam ne hagyja őket magukra:

Mégis, a kérdőív elemzése során kapott eredmény teljesen ellentétes azzal az általános vélekedéssel, hogy a szülők a gazdasági kényszer hatására küldenék a gyerekeket az iskolába! Semmilyen statisztikailag releváns indok nincs arra, hogy az iskolába engedés szándékát a háztartásra irányuló gazdasági következmények befolyásolnák jelentősen.

Természetesen ez azt is jelenti, hogy a családok anyagi terheinek mérséklésére irányuló szándéknak nem az iskolák megnyitásában kell testet öltenie, mert ezt a családok nem tekintik ilyen irányú intézkedésnek!

A viselkedési attitűdöket és cselekvési szándékokat felülírhatják külső kényszerek. Ma Magyarországon nem a szülő szabad döntése az, hogy a veszélyhelyzetben is elküldi-e a gyereket az iskolába, vagy nem. Jelenleg kizárólag az igazgató kompetenciája eldönteni, hogy engedélyezi-e (és igazolja) a távolmaradást, vagy nem. A szülők nagyon nagy része (50,2%) bizonytalan abban, hogy esetükben ez járható út-e. A 24,7%-os “igen” válaszok aránya rendkívül alacsonynak mondható, a “nem” válaszok 20,4%-os aránya pedig azt mutatja, hogy igen sok helyen tagadják meg ezt az intézményvezetők.

De ha az intézményvezető engedélyezi is a hiányzás igazolását a járványhelyzetre hivatkozva, akkor is fenyeget a 250 órás határ, ami még igazolt mulasztásnál is retorziókat vonhat maga után (osztályozó vizsga, évismétlés).

A teljes 2020–2021-es tanév folyamatosan járványügyi veszélyhelyzet alatt zajlik. Sehol semmilyen adat nem áll rendelkezésre arról, hogy a gyerekek eddig milyen arányban és mennyit hiányoztak. Ugyanakkor feltehető, hogy sokan közelíthetnek a „veszélyzónához”. Ennek megfelelően a szülők igen nagy része érezheti kényszerítő erőnek az egyébként csupán adminisztratív korlátot. 66%-uk tartja szükségesnek a kényszerítő határ eltörlését:

Tanulmányi előmenetel

A szülők 52,9%-a a tantárgyi követelmények jelentős csökkentését tartaná kívánatosnak.

Természetesen, felmerül, hogy a szülők egy jelentős része esetleg akkor is kívánatosnak tartaná ezt, ha nem lenne sem járvány, sem online oktatás. Abszolút értelemben tehát ez a kérdés nem megvilágító arra, hogy a szülők hogyan viszonyulnak az online oktatás és a követelményszintek összefüggéseihez. Ugyanakkor, a szülők aggodalmai egyértelműen kirajzolódnak. Különösen a felső tagozatban jelentkezik a követelmények csökkentése iránti igény. Az összes válaszadó 52,9%-os igényszintjéhez képest az általános iskola felső tagozatában 57,9%-os értéket találunk.

Korábban megmutattuk, hogy a biztonságérzet és az iskolába engedés szándéka közötti inkoherenciát nem gazdasági megfontolások magyarázzák, mert a gyermekek otthoni felügyeletében ez a tényező nem jelent statisztikailag értékelhető összetevőt. Felmerül a kérdés, hogy a tanulmányi elmaradás vélelme okozhatja ezt. Azonban azok között, akik szélsőségesen veszélyesnek ítélik az intézményeket, mégis elengedik oda a gyermekeiket, 51,9% azok aránya, akik igényelnék a követelményszint csökkentését, azaz enyhén még alacsonyabb is, mint a teljes válaszadók körében látható 52,9%. Azaz a tanulmányi előmenetellel kapcsolatos vélekedések sem magyarázzák a szülők attitűdellentétes cselekvési szándékait!

Összegzés

A kérdőív eredményei arra mutatnak, hogy a szülők veszélyesnek tartják az intézmények újranyitását. Az attitűdjeiket az egészségügyi vélekedések határozzák meg. Cselekvési szándékaik kialakításában sem a gazdasági megfontolások, sem pedig a tanulmányi előrehaladásra irányuló vélekedések nem játszanak kimutatható szerepet. A betegségtől való félelemmel szemben egyedül a retorzióktól való félelem látszik ellentétes erőnek.