ISKOLAI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK

I. Az iskola bemutatása

3. oldal

1. Az intézmény története, arculata, feladatai

3. oldal

2. Az iskola környezete, szerkezete

5. oldal

3. Az iskola tanulói közösségének néhány jellemzője

6. oldal

4. Az iskola kapcsolatrendszere

8. oldal

II. Nevelési program

11. oldal

  1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

11. oldal

2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

14. oldal

3. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

16. oldal

4. Az iskola kapcsolatrendszere

16. oldal

5.  A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

17. oldal

6. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység

17. oldal

7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

18. oldal

8.         Fejlesztés, felzárkóztatás

19. oldal

9.         A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

20. oldal

10.        Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere

22. oldal

11. Egészségnevelési, környezeti nevelési program

23. oldal

12. A szülő, tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái

27. oldal

III. Helyi tanterv

28. oldal

1. A NAT meghatározta pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

28. oldal

2. Óraterv

29. oldal

3. Tantárgyi tantervek

30. oldal

4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

31. oldal

5. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

32. oldal

6. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, számonkérése

32. oldal

7. A délutáni tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

elvei és korlátai

33. oldal

8. A magatartás, szorgalom, külalak értékelése, minősítése

34. oldal

Záradék

35. oldal

3. oldal:

  1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

  1. Az intézmény története, arculata

1.1 Rövid történet

1959-ben döntött úgy a XIX. kerületi Tanács, hogy hetes gyermekotthont létesít, ahol hétfőtől szombatig lehetnek a gyerekek. A cél az volt, hogy a több műszakban dolgozó és a gyermekeiket egyedül nevelő szülők gondjait oldják meg. Az otthon épületének az 1914 óta IV. sz. körzeti elemi, majd általános iskolaként működő Hungária út 36. sz. alatt lévő épületet szemelték ki. 170 1-8. osztályos gyerek számára biztosítottak férőhelyet. A hálókat osztálytermekből alakították ki, emeletes ágyak beállításával, így azok elég zsúfoltak voltak.

Az alsó tagozat oktatását az otthonban, belső iskolával oldották meg. A felsősök először az I. sz. általános iskolába, majd a III. sz. általános iskolába jártak.

1961-ben az iskola épülete mellé a szomszédságában működő óvoda épületét is megkapta az otthon. 1964-től önálló 8 osztályos belső iskolával rendelkezik.

1975-ben az otthon és az iskola fenntartója a Fővárosi Tanács lett. A férőhelyek számát 160-ra csökkentették. A demográfiai hullám a 60-as évek végén, a hetvenes évek elején az elhelyezési igényt megnövelte. A társadalmi változásokat a hetes elhelyezést kérő családok belső szerkezetének átalakulása pontosan tükrözte. Növekedett az egyedülálló anyák és apák száma. Az egyszülős családokban az iskolai problémák halmozódtak, fokozatosan emelkedett a veszélyeztetettség miatt a hetes elhelyezést igénylők száma. Míg az 50-es években a lakásproblémák, a három műszak miatt ellátatlan gyerekek felvételét kérték, addig a 70-es, 80-as évekre az iskolázási gondok miatt kialakult személyiség-problémák és tanulási nehézségekkel, magatartás zavarokkal küzdő gyermekek kerültek előtérbe.

A hatósági eljárás mellőzése a szülők számára védelmet jelentett közvetlen környezetükben, mert ezek az otthonok „nem számítottak intézetnek”. A gyerekek összetétele, személyiségállapota, családi háttere fokozatosan hasonlóvá vált az állami gondozottakéhoz, csak abban különbözött és különbözik mai is, hogy pénteken mindenki elmegy haza. A szűkebb, vagy tágabb család ellátja a hétvégeken és a szünetekben a gyermekeket.

A tetőtér 1994-ben történt beépítésekor a korábbi padlás területén, hálószobák és társalgó, valamint tisztálkodó helyiségek lettek kialakítva, így az intézmény a korábbiaknál sokkal kényelmesebb elhelyezést nyújt.

2004-ben korszerű tornatermi szárnnyal bővült az épület. Így a testnevelés, a mindennapos testmozgás feltételei adottak. E mellett a tornaterem iskolai szintű rendezvények lebonyolítására is alkalmas.

A 2005/2006-os tanévtől általános iskola és kollégium néven továbbra is a gyermekvédelmi feladatok előtérbe helyezésével működik az intézmény.

2013. január 1-jétől a Hungária Általános Iskola és Kollégium fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. Az üzemeltetést a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott MOZAIK Gazdasági Szervezet végzi.

Az iskola 130, a kollégium 125 főt tud fogadni.

1.2. Hagyományosan megrendezésre kerülő események

Iskolánk, amely 1996-ban felvette a Hungária nevet, a 2012-2013. tanévben a gyermekvédelemben 53. évét éli.

Vannak olyan események, amelyek meghatározzák életét, hagyományosan minden évben megrendezésre kerülnek.

Ezek:

1.3. Alapító Okirat szerinti feladatok

Olyan családok gyermekeinek nyújt elhelyezést, akik:

5. oldal:

2. Az iskola környezete, szerkezete

Az intézmény egyedülálló Budapesten, mert kollégiummal egybeszervezett saját általános iskolája van. Tapasztalataink szerint nem csökken, hanem egyre nő az a társadalmi réteg, amely igényli a hétközi ellátást és szociálisan rá is szorul arra. A szociális hátrányokból előbb-utóbb egyéb hátrányok is adódhatnak (pl.: részképesség-zavarok, magatartászavarok, deviancia…). Ezért szükség van a toleráns, belső általános iskolára.

A tanulók felvétele Budapest teljes területéről történik. Olyan gyerekek oktatását is felvállaljuk, akik a közoktatási rendszer egyéb iskoláiban nem tudják megállni a helyüket vagy beilleszkedési, magatartási, tanulási problémák, vagy az otthoni háttér rendezetlensége miatt. Rendszeresen készítünk felmérést arról, milyen környezetből kerülnek hozzánk növendékeink.

A gyerekek elhelyezésének leggyakoribb okai a Hungária Általános Iskola és Kollégiumban, több éves adatok átlaga alapján:

1.

A gyerek ellátásának és felügyeletének megoldatlansága

70 %

2.

A szülő egyedül neveli gyermekét

65 %

3.

Nem a szülő a gondviselő

15 %

4.

A család anyagi gondokkal küzd

90 %

5.

A család lakhatási gondokkal küzd

40 %

6.

A gondviselő dolgozik, de változó munkarendje okán

nem képes biztosítani a gyerek ellátását, felügyeletét.

45 %

7.

A gondviselőnek rossz az egészségi állapota, krónikus betegsége van, rokkant

15 %

8.

A gondviselő munkavállalásával, munkavállalási hajlandóságával és képességével kapcsolatos gondok

30 %

9.

A családi életvezetéssel kapcsolatos problémák

90 %

10.

A gyerek beilleszkedésével, tanulásával és/vagy magatartásával kapcsolatos gondok

55 %

11.

Védelembe vett tanuló

18 %

12.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

70 %

13.

Nevelési tanácsadótól, vagy TKVSZRB szakvéleménnyel rendelkezik

48 %

A fenti okok közül egy-egy gyereknél több, akár 4-5 is jelen van.

1-8. évfolyamig minden évfolyamon 1-1 osztály (csoport) működik 13-16 fős létszámmal.

Első osztályban – ha a létszám lehetővé teszi - csoportbontással érjük el, hogy a szociális és sokszor familiáris eredetű hátrányokkal induló növendékeink tovább tudjanak lépni, illetve, akik ezt egy év alatt nem tudják teljesíteni, második évben képesekké váljanak rá. Biztos alapokat szerezve, ne kudarcokkal, hanem sikerélményekkel éljék meg az általános iskola éveit.

5-8. évfolyamon a tanítást szaktanárok végzik. A szakos ellátottságot úgy tudjuk biztosítani, hogy kollégiumi állományban lévők szükséges mértékben, munkaidejük egy részében az általános iskolában tanítanak.

Az iskolában német nyelv oktatása folyik 4. évfolyamtól 8. évfolyamig.

6. oldal:

3. Az iskola tanulói közösségének néhány jellemzője

3.1. Családi háttér

Tanulóink szülő (gondviselői) háttere –mint azt a korábban ismertetett felmérés is mutatja- legtöbb esetben rendezetlen. Mégis a szülő (gondviselő) mint vér szerinti kapcsolat olyan pontot jelent gyermekeink számára, akihez ragaszkodnak, aki biztonságot nyújt nekik. Ezt igyekszünk erősíteni. tanulók Budapest csaknem minden kerületéből kerülnek hozzánk, de hagyományosan sok gyereket fogadunk azokról a területekről, ahol nagyobb számban élnek szegényebb rétegek. Mindig sok növendékünk van a VIII., IX., X., XVIII., XIX., XX., XXI. kerületből. Elvétve fordul csak elő, hogy az I., II. kerületből jár hozzánk valaki. A gyermekek többsége otthonról kevés motivációt kap a tanuláshoz. A szülők többségének elvárása annyi, hogy a gyermek végezze az iskolát, hogy milyen eredménnyel, az közömbös számukra. Ezekben az esetekben pedagógusainkra vár a motiválás. Minden végzős növendékünket beiskolázzuk a szülő és a gyermek igényeinek megfelelően. Igyekszünk az igényeket a realitásokhoz igazítani. Az osztályfőnökök fontos feladata, hogy sok szakmával, munkaterülettel ismertessék meg tanítványaikat, segítve így a pályaválasztást. Minden évben mindenkit beiskolázunk. A tanulók nagy része szakiskolába megy, kevesebben szakközépiskolába, vagy gimnáziumba.

3.2. Gyermeki jogok gyakorlása, diákönkormányzat

Az intézményben folyó nevelés legfontosabb alapelve, hogy a gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, valamint a 20/2012. EMMI rendeletben szabályozott gyermeki jogok maradéktalanul érvényesüljenek.

Valamennyi, az intézményben élő gyermek (nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozásától függetlenül) az életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez igazodó, állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó ellátásban, gondozásban, nevelésben, oktatásban részesüljön. Részt vehessen felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon. Lelkiismereti és vallásszabadsága csorbát ne szenvedjen.

Érvényesüljön véleménynyilvánítási joga, éljen érdekei képviseletével.

A nagy hangsúlyt fektetünk annak megértésére, hogy jogaik gyakorlása közben nem sérthetik mások jogait.

Sem gyermektársaikéit, sem a pedagógusokéit, sem az intézmény bármely dolgozójáéit. Jogaik megismertetése mellett kötelességeiket is meg kell ismertetnünk velük.

A gyermekek életében fontos szerepet játszik a diákönkormányzat.

A gyermeki jogok törvényeknek megfelelő gyakorlása biztosított. Nagy hangsúlyt fordítunk annak megértetésére a növendékek körében, hogy jogaik gyakorlása közben nem sérthetik mások jogait. Sem gyermektársaikéit, sem a pedagógusokéit.

A diákönkormányzat saját maga által elfogadott működési szabályzat szerint működik.

Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzatban minden diákközösség két fővel képviseltetheti magát. Vezetését a tanulók által felkért, az intézményben dolgozó pedagógus látja el, aki rendelkezik a törvényben előírt végzettséggel, és aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. Az intézményvezető bízza meg, 5 éves időtartamra.

A diákönkormányzat havonta egyszer ülésezik. Rendkívüli esetben a tanulóközösségek egyik képviselője, vagy a diákönkormányzat vezetője indítványozhatja a testület soron kívüli összehívását. A diákönkormányzat hetente egyszer rendez otthongyűlést. A diákönkormányzat dönthet –a nevelőtestület véleményének kikérésével– saját működéséről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a tanulóközösségek közötti versenyekről. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az otthon, az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat térítésmentesen használhatja feladatainak ellátásához az intézmény helyiségeit, berendezéseit, amennyiben ezzel nem akadályozza az intézmény működését.

8. oldal:

4. Az iskola kapcsolatrendszere

4.1. Kapcsolat a fenntartóval

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a 19. Tankerületi igazgató közreműködésével tartja az intézmény a kapcsolatot.

Az üzemeltetővel, a MOZAIK Gazdasági Szervezettel az igazgató és a GSZ által megbízott gondnok a kapcsolattartó.

4.2.Kapcsolat a szülőkkel

A szülőkkel (gondviselőkkel) való kapcsolattartás elsődleges, ugyanakkor rendkívül nehéz, kevesen érdeklődnek gyermekük iránt.

Legtöbbször csak akkor keresik fel az iskolát, ha segítségre, segélyre van szükségük.

Fogadó órára, illetve szülői értekezletre kéthavonta kerül sor. Ezeken lehetőség van találkozni nevelőkkel, tanítókkal, tanárokkal, pszichológussal, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, gyermekfelügyelőkkel, vezetőkkel. A fogadó órák, szülői értekezletek látogatottsága éves átlagban 30 % körüli (év elején és beiskolázáskor a legnagyobb). Ezen kívül a gondviselőknek bármikor lehetőségük van időpont egyeztetés után találkozni bármelyik nevelővel. Erre ritkán van igény.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hétfőn, szerdán, pénteken áll a szülők rendelkezésére, de ezen kívül is elérhető előzetes időpont egyeztetés után. Segíti a szülők számára a kapcsolattartást az illetékes önkormányzattal, ha szükséges gyámhatósággal, bírósággal.

A pszichológussal időpont egyeztetés után van lehetőségük a szülőknek találkozni.

Az ápolónő betegség esetén, illetve ha probléma merül fel a gyermekek higiénés állapotát tekintve, felveszi a kapcsolatot a szülőkkel.

Szükség esetén kerül sor a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve csoportnevelő, osztályfőnök, pszichológus részéről családlátogatásra, illetve a szülő behívására. Sok család él olyan körülmények közt, hogy a családlátogatás megszervezése nehézségekbe ütközik.

A szülőket meghívjuk különböző rendezvényeinkre: karácsony, farsang, ünnepségek, diákdáridó.

A szülők (gondviselők) nagy részének érdektelensége, néha agresszív magatartása ellenére törekedni kell a jövőben is a meglévő kapcsolattartási formák megőrzésére. Elsődleges cél kell, hogy legyen minden kapcsolatfelvételnél az együttműködés kialakítása a gyermek érdekében.

4.3. Kapcsolat más intézményekkel

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart fenn a kerületi gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal, családsegítő központokkal, szükség esetén a TEGYESZ-szel.

A nevelési tanácsadókkal és a szakértői bizottságokkal a fejlesztő pedagógusok, a pszichológus, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős biztosítja a kapcsolattartást.

Az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel szükség szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot.

Az intézményben működik a Hungária Diákalapítvány, mely növendékeink szabadidős tevékenységét, nyári táborozásait támogatja.

A diákönkormányzat kapcsolatot tart fenn a Gémes Természetjáró Egyesülettel, melynek az intézmény egyik alapítója, és amely évek óta segítséget nyújt növendékeinknek kirándulások, táborozások szervezésében, lebonyolításában.

A Kispesten működő Waldorf Iskolával kapcsolatban állunk. A két intézmény növendékei Márton napi ünnepüket közösen tartják.

Kapcsolatot tartunk több tanárképző, és szociálismunkás-képző intézménnyel. Növendékeik rendszeresen itt végzik el kötelező gyakorlatukat.

Rendszeres a kapcsolatunk a BRFK-val és a XIX. Kerületi Rendőrkapitánysággal. Munkatársaik preventív, illetve bemutató foglalkozásokat tartanak intézményünkben.

A Palánta Gyermekmentő Misszióval évek óta jó a kapcsolatunk. Rendszeresen foglalkozásokat és bábelőadásokat tartanak növendékeinknek.

A meglévő kapcsolatok fenntartandók. Újabb külső kapcsolatok kialakítását a gyermekek igényei, érdekei határozzák meg.

4.4. Igénybevett szolgáltatások:

A gyermekorvos az iskola orvosi teendőket látja el. A védőnő elvégzi a szükséges szűrővizsgálatokat.

11. oldal:

  1. NEVELÉSI PROGRAM

1.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.Pedagógiai alapelvek

Az egyenlőség elve

Az intézménybe felvételét kérő vagy oda felvételt nyert minden kiskorú nemre, származásra, felekezeti hovatartozásra, illetve világnézetre tekintet nélkül egyenlő elbírálásban kell, hogy részesüljön.

A nyitottság elve

Az intézmény nyitott, igénybevétele a Családjogi törvényben, a Szociális törvényben, a Gyermekvédelmi törvényben, a Nemzeti Köznevelési törvényben, a Szervezeti és a működési szabályzatban, valamint a Házirendben foglaltakon kívül további feltételekhez nem kötött.

Az önkéntesség elve

Az intézmény a kiskorúakkal és törvényes képviselőikkel az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. A kiskorú, akarata ellenére az intézményben nem nyerhet elhelyezést. Az intézmény működése szolgáltató jellegű.

Az intézmény munkatársai mindenkor a kiskorú érdekeit képviselve kötelesek tevékenykedni.

A személyiségi jogok védelmének elve

Az intézményben dolgozóknak és az oda felvételt nyert növendékeknek tiszteletben kell tartani mások személyiségi jogait.

Valamennyi az intézményben feladatot ellátó személy a tevékenysége során tudomására jutott, a kiskorúak személyiségi jogait érintő adatok és tények kezelésére, továbbítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglaltakat biztosítja.

Az integritás elve

Az intézmény befogadó jellegű. Szociális hátrányokkal, magatartási, tanulási zavarokkal küszködők nevelését-oktatását vállalja fel. A különböző problémájú növendékeket nem szegregálja, hanem integrálja, így is segítve beilleszkedésüket a társadalmi környezetbe, az általános iskola elvégzése után a középfokú iskolába.

A tolerancia elve

A bekerülő növendékek személyiségállapota, a családi háttér rendezetlensége a pedagógusoktól nagyfokú toleranciát igényel a gyermekekkel és sok esetben a gondviselőkkel szemben is. Ennek a toleranciának az elfogadtatására törekszünk diákjaink körében is.

A fokozatosság elve

A növendékeket fokozatosan terheljük. Biztosítjuk számukra az időt a felzárkózásra. Szükség esetén többszöri bizonyítási lehetőséget adunk számukra.

Erőszakmentesség elve

Az intézmény dolgozóitól elvárja az erőszakmentességet. Növendékei számára ezt igyekszik közvetíteni.

1.2. A nevelő-oktató munka céljai

Az intézménybe elsősorban olyan szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek kerülnek, akik általában csonka családban nőnek fel. A szociális hátrányokból, a bizonytalan családi háttérből előbb-utóbb egyéb hátrányok is adódnak (pl.: szocializációs problémák, részképesség zavarok).

Az intézményben folyó munka fő célja, hogy ezeket a gyerekeket megtartsa családjukban, csökkentse –ideális esetben megszüntesse- a szociális okokból bekövetkezett hátrányokat.

Mivel a kollégium és az általános iskola egy intézményt alkot, szükséges, hogy nagy figyelmet helyezzünk arra, hogy ne szakadjunk el a külvilágtól, diákjainknak sok külső kapcsolata legyen, a pedagógusok folyamatosan képezzék magukat, ismerkedjenek más intézményekkel.

Célunk, hogy növendékeink –tőlünk bármely évfolyamon kikerülve- be tudjanak illeszkedni az iskolarendszer egyéb iskoláiba. Elvégezve az általános iskolát képesek legyenek szakmunkásképző iskola vagy középiskola elvégzésére, a társadalomba való beilleszkedésre.

1.3. A nevelő oktató munka feladatai

A célokból következő feladat a bekerülő gyermekek felzárkóztatása, munkára fogása, sikerélményekhez juttatása. Ezekre támaszkodva lehet elérni, hogy a gyermek elvégezze az általános iskolát.

A tanulókat fokozatosan önálló munkavégzésre alkalmassá kell tenni. A pedagógusok nagyfokú odafigyelése, szükség esetén a lehetséges mértékben csoportbontás, korrepetálás, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős rendszeres munkája, a sokoldalú ráhatás teszi lehetővé, hogy a más körülmények között előrehaladni képtelen gyermek előrelépjen, elvégezze az általános iskolát, majd továbblépjen szakmunkásképző, vagy középiskolába.

Mivel az otthon látott minta sok esetben nem megfelelő, fontos feladatunk a családi életre nevelés.

Ugyancsak jellemző, hogy a pályaválasztás terén sincs minta gyermekeink előtt, ezért hangsúlyos helyet kap nevelőmunkánkban a pályaorientáció.

1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Intézményünk inkluzív, befogadó. Tanulási, vagy egyéb kudarcot elszenvedett tanulók nagy számban kerülnek iskolánkba.

Az első osztályba való bekerülés előtt az osztálytanító a pszichológussal közösen képességvizsgálat alkalmával felméri a leendő elsősöket. A képességvizsgálat célja, hogy az érintett pedagógusok képet kapjanak leendő osztályuk összetételéről, az egyes tanulók személyiségéről, felkészüljenek a várható nehézségekre. Megfelelő létszám esetén csoportbontást alkalmazunk. A csoportok közt megvan az átjárhatóság.

Az olvasást Meixner módszerrel tanítjuk. Pedagógusaink felkészültek, illetve folyamatosan felkészülnek ennek alkalmazására.

A gyengébbek számára minden évfolyamon korrepetálási lehetőséget, fejlesztő foglalkozást, logopédiai foglalkozást biztosítunk. A tanítási órákon kívül szakkörökön szerezhetnek újabb ismereteket az érdeklődők.

Tanítóink, tanáraink a tanítási órákon differenciált feladatokat adva segítik tanulóinkat sikerélmények elérésében. Az értékelésnél figyelembe veszik a tanulók eltérő képességeit. A teljesítmény mérésénél a tanulókat önmagukhoz is viszonyítják, figyelembe veszik az eltérő fejlődést.

A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve hozott tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, erősségeit és gyengeségeit.

14. oldal:

  1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Igazgató

Feladatai:

Általános igazgatóhelyettes

Az igazgató közvetlen munkatársa.

Feladatai:

Munkáját dokumentáltan teljes körű felelősséggel látja el, feladata és hatásköre kiterjed mindazon területekre, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz.

Szaktanár, tanító

A mindenkori tantervi követelményeknek megfelelően, tervezetten végzi oktató-nevelő munkáját.

Óráit a mindenkori tantárgyfelosztás, órabeosztás szerint köteles megtartani.

Feladatai:

Munkáját dokumentáltan, teljes körű felelősséggel látja el, feladata és hatásköre kiterjed mindazon területekre, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz.

Osztályfőnök

Az osztály életének irányítója, szervezője.

Feladatai:

Munkáját dokumentáltan, teljes körű felelősséggel látja el, feladata és hatásköre kiterjed mindazon területekre, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz.

Fejlesztő pedagógus (gyógypedagógus):

A helyi tantervi követelményeknek megfelelően, tervezetten végzi oktató-nevelő munkáját.

Óráit a mindenkori tantárgyfelosztás, órabeosztás szerint köteles megtartani.

Feladatai:

Munkáját dokumentáltan teljes körű felelősséggel látja el, feladata és hatásköre kiterjed mindazon területekre, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz.

16. oldal:

  1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. Célunk, hogy növendékeink elvégezzék az általános iskolát, szakmát tanuljanak. Ez személyiségfejlesztés nélkül nem oldható meg, hiszen a bekerüléskori személyiségállapot ezt a legtöbb esetben kizárja. Ráadásul az otthonról hozott normákra sem lehet sokszor támaszkodni, illetve azok átalakítására kell törekednünk. A szocializációs problémák korrigálásával, gazdagabb, árnyaltabb érzelmi, értelmi neveléssel, az erkölcsi értékek helyreállításával, illetve mintaadással arra törekszünk, hogy növendékeink az intézményben töltött évek nyomán felnövekedve teljesíthető feladatokat tűzzenek maguk elé, azok eléréséért mindent megtegyenek, de tiszteletben tartsák mások elképzeléseit is.

Ennek érdekében az osztályfőnökök és szaktanárok tudatos személyiségfejlesztő munkát végeznek. Szorosan együttműködnek egymással a csoportnevelővel, a gyermekfelügyelőkkel. Munkájukhoz segítséget nyújt pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus.

A személyiségfejlesztés fontos része az egészséges életmódra való nevelés, mely nem egy-egy tantárgy (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Az egészséges életmódra nevelésben fontos szerepet játszik az ápolónő és a védőnő is.

A mentálhigiénés problémák kezelése a családi értékek kialakítására való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme.

17. oldal:

  1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Céljaink megvalósítása elképzelhetetlen közösségformálás, fejlesztés nélkül. Az egy osztályba járók a hét öt napján nagyrészt együtt töltik a tanítási órákon kívüli időt is. A közösség motiváló hatása így rendkívül erős lehet, mint ahogy elhibázott közösségalakítás esetén a negatív hatások is felerősödhetnek. Külön problémát jelent a kollégiumhoz kapcsolódó iskola sajátosságaiból adódó magas fluktuáció. Az alakuló osztályközösségbe bekerülő egy-egy erősen deviáns, sok kudarcot megélt gyermek könnyen szétzilál egy közösséget. Felvétele mégis sok esetben elkerülhetetlen, ő és családja problémáját meg kell oldani, azonnal cselekedni kell. A probléma megoldásához ezen a területen is állandó kapcsolatot és együttműködést tartanak fenn az intézmény különböző területein dolgozó pedagógusok. Az értékek létrehozásában való közös cselekvés tevékenységei, színterei az osztályfőnöki órák, a vetélkedők, ünnepségek, iskolán kívüli programok, kirándulások. Az intézményi közösségformálás szempontjából az egész intézményt érintő közös megmozdulások (sportnap, diákdáridó, kirándulás, ünnepség, tábor).

5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

E tevékenység mindennapi munkánk egészét áthatja. Hiszen a bekerülő gyermekeknél sokszor beilleszkedési, magatartási problémákat okozó tényezők közül együttesen van jelen:

A felvett tanulóval, előéletével és a tanuló családjával megismerkedik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és a csoportnevelő. Ehhez igénybe veheti a gyermekjóléti szolgálat, a pszichológus segítségét.

A felmerülő problémákat az egyes munkaközösségek esetmegbeszélésen beszélik meg.

18. oldal: 

6. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység

Mindent megteszünk azért, hogy azok a tanulók, akiknek sikerül leküzdeniük hátrányaikat, kibontakoztathassák képességeiket. Tanulmányi, műveltségi és sportversenyekre felkészítjük a tehetségeseket.

Differenciált tanulószobai foglalkozás biztosítja, hogy a tanítási órákra képességüknek megfelelően készüljenek fel a tanulók.

Komplex művészeti nevelő program segíti a tehetségek kibontakozását a felső tagozaton egyéni, illetve kiscsoportos formában, a dráma, média, zene alkotó jellegű befogadásának és kreatív alkalmazásának  technikáival. Néptánc foglalkozások is szolgálják a fenti célokat az alsó tagozaton, a testnevelés tantárgyba integrált módon.

Szakköreink lehetőséget adnak arra, hogy növendékeink érdeklődésüknek megfelelő területen fejlődjenek.

Minden tanulónk rendelkezésére áll a könyvtár, a könyvtáros pedagógus mindenben segíti az érdeklődőket.

Pedagógusaink törekednek arra, hogy a pozitívumokat kiemelve, bármely hátrányt nem jelentő képességterületen erősítsék a tanulók kiemelkedési lehetőségeit.

19. oldal:

7.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Intézményünk egésze, az iskola a hozzá kapcsolódó kollégiummal a prevenciót szolgálja. Azért vagyunk, hogy a hozzánk kerülő gyermekek már itt fennakadjanak a gyermekvédelmi hálón, ne kelljen más gyermekvédelmi ellátásában részesülniük. Ennek érdekében igyekszünk megismertetni magunkat az egyes alapfokú oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel, a kerületi gyermekjóléti szolgálatokkal, hogy szükség esetén időben tudjanak hozzánk fordulni.

Ezt a célt szolgálja tavaszi Nyílt napunk, ahol megismertetjük a családgondozókkal az intézményünkben folyó munkát.

Minden tanév elején a gyermekvédelmi felelős alaposan megismerkedik az új tanulók családi hátterével, régi tanulóink esetében az esetlegesen bekövetkezett változásokkal,  felméri a szociális, illetve egyéb hátrányokból fakadó problémákat, kiszűri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett  tanulókat. A  tanév folyamán részt vesz ezen tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények enyhítésében, megszüntetésében. Az eredményes gyermekvédelmi munka csak együttműködve, csoportmunkában valósulhat meg, az intézményben erre törekszünk.

A tanulók felvétele előtt tájékozódik előző iskolájától, valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálatoktól a felvételt kérő tanuló családi hátteréről, esetleges tanulási, magatartási problémáiról.

Az első osztályosok beiratkozását megelőzően felveszi a kapcsolatot a fővárosi óvodák közül első sorban azokkal, ahova nagyobb számban járnak hátrányos helyzetű gyermekek. Tájékoztatja az óvodavezetőt intézményünkről, a bekerülés feltételeiről.

Fontos a személyes kapcsolat, a szülők bizalmának a megnyerése, hiszen ez a további együttműködés alappillére.

Szoros kapcsolatot tart fenn a kerületi gyermekjóléti központokkal, önkormányzatokkal, gyámhivatalokkal, gyámhatóságokkal, szükség esetén a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal.

Segíti a gyermekek segélyezését, a  szülők jogszabályokban való tájékozódását.

Folyamatosan törekszünk az igazolatlan hiányzások visszaszorítására. Ennek érdekében minden hét elején összeírjuk a hiányzó tanulókat, s felhívjuk azokat a szülőket, akiktől nem érkezett jelzés gyermekük mulasztásának okáról. Minden alakalommal felhívjuk a szülők figyelmét gyermekük  iskolába járásának fontosságára, s törekszünk a szülői felelősségtudat felkeltésére.

Amennyiben lépéseink sikertelennek bizonyulnak, az iskola a törvényben meghatározott módon jár el, 10 óra, 30 óra és 50 óra után értesíti a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatot és a Kormányhivatalt.

20. oldal:

8. Fejlesztés, felzárkóztatás

Intézményünkben a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellátása a törvény által előírt és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok (TKVSZRB) által javasolt rehabilitációs órakeretben zajlik.

A tanév elején a szakvélemények és a felmérések alapján a fejlesztő pedagógusok feltérképezik a tanulók tanulási képességeit, készségszintjét, tudásszintjét. Erre alapozva meghatározzák minden egyes tanuló esetében a fejlesztő foglalkozások során fejlesztendő területeket, célkitűzéseket.

Az osztálytanítókkal, nevelőkkel való megbeszélés után kialakítják a csoportokat, majd a szaktanárokkal, és a tanítókkal együttműködnek az egyéni fejlesztési tervek elkészítésében.

Minden fejlesztésre járó tanulóról egyéni fejlesztési napló készül, amelyben rögzítik a gyermek év eleji állapotát, a fejlesztő foglalkozások tartalmát, témáját, a módszereit, majd a tanév végén a tanuló elért fejlettségi szintjét.

Az SNI-s tanulók részére rehabilitációs terv és fejlesztési napló készül, ezekben nyomon követhető a gyermekkel folyó fejlesztő munka, a fejlesztési formák, a foglalkozások típusai, a vele foglalkozó szakemberek személye, végzettsége.

Az esedékes kontroll vizsgálatokat a fejlesztő pedagógusok folyamatosan figyelemmel kísérik. A Nevelési Tanácsadóknak, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságoknak megküldik a kontrollvizsgálatok elvégzéséhez szükséges iratokat, továbbá, szükség esetén a szakvéleménnyel még nem rendelkező, de problémás gyerekek vizsgálatát kezdeményezik a Nevelési Tanácsadóknál.

Ősz folyamán az 1. osztályban a fejlesztő pedagógus az osztálytanítóval együtt felméri a tanulási nehézséggel veszélyeztetett tanulókat az OM által kiadott fejlődést vizsgáló módszerrel.

Arra törekszünk, hogy az elért eredmények, az előre mutató feladatok kijelölése team munkában valósuljon meg, ahol a tanulóval foglalkozó minden érintett szakember részt vesz.

Az alapító okiratban foglalt feladatok szerint biztosítjuk:

A részképességek fejlesztése mellett segítséget nyújtunk az aktuális anyag, törzsanyag elsajátításában, az adott tantárgyi hiányosságok pótlásában.

Célunk, hogy minden tanuló a problémájának megfelelő leghatékonyabb, legcélzottabb komplex fejlesztésben részesüljön, s életkorának, valamint osztályának megfelelő szintre felzárkózzon, s képes legyen elvégezni a 8. osztályt.

Az SNI-s tanulókkal valamint a tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás személyi feltételei:

2 fő - gyógypedagógus végzettségű fejlesztő pedagógus

1 fő - teljes állású iskola pszichológus,

1 fő - logopédus a Beszédjavító Intézet alkalmazásában.

Munkájukat segíti:

1 fő - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

A foglalkozás formai kerete:

A fejlesztő foglalkozások az erre a célra létrehozott termekben zajlanak.

A csoportbontásnál a fejlesztőpedagógusok úgy alakítják a csoportokat – figyelembe véve az SNI-s tanulók számára előírt óraszámot – , hogy a hasonló  problémával küzdő tanulók (pl. dyslexia, disgraphia, discalculia) kerüljenek egy csoportba, lehetőleg ugyanazon fejlesztő pedagógushoz járjanak, megkönnyítve ezzel a gyermekek számára az alkalmazkodást, s a különböző emberek által meghatározott követelményszint megismerését, elfogadását.

A kettő - négy fős csoportok a leggyakoribbak, de több tanuló részére is szervez csoportfoglalkozásokat a két fejlesztő pedagógus.

Főbb fejlesztési területek:

22. oldal:

9.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket veszünk fel elsősorban.

A kollégiummal egybeszervezett általános iskola a szociális hátrányok csökkentését szolgálja.

A gyerekek hétfőtől péntekig tartózkodnak itt, általában sokkal jobb körülmények közt, mint otthoni lakáskörülményeik.

A munkanélküliek, alacsony jövedelemmel rendelkezők gyermekei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, melyet a lakóhely szerint illetékes jegyző állapít meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok gyermekei középiskolás korig kollégiumi díjat nem fizetnek, és ingyenes tankönyv ellátásban részesülnek.

Akinek tanszerellátási, ruháztatási, megélhetési gondjai vannak, a gyermekvédelmi felelős segít a segélyhez jutásban. A lehetőségek függvényében biztosítunk tanulóinknak tanszereket. Ugyancsak lehetőségeink szerint támogatjuk, illetve pályázatokkal segítjük  növendékeink színházba, kulturális rendezvényekre való eljutását.

Alapítványunk, a Hungária Diákalapítvány támogatja rendezvényeinket, táborainkat, a rászoruló legjobban tanulókat pénzjutalomban részesíti. A nyári táborozásokat, erdei iskolát lehetőségeink szerint és pályázatokon elnyert pénzből is támogatjuk.

Így azok is eljuthatnak nyaralni, akik számára más módon ez elérhetetlen lenne.

23. oldal:

10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere

Az intézmény munkáját a fenntartó az általa készített ellenőrzési terv alapján, ha szükséges szakértőt bevonva ellenőrzi.

Az igazgató által félévente elkészített ellenőrzési terv alapján végzi az igazgató és a helyettesek a pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzését. Az ellenőrzési terv úgy készül, hogy minden pedagógus és minden gyermekcsoport legalább egyszeri vezető általi látogatására minden tanítási évben sor kerüljön.

Az ellenőrzés módszerei:

- látogatás

- beszámoltatás

- írásos dokumentumok átvizsgálása.

Az ellenőrzéseket értékelő megbeszélés követi. A tapasztaltakról feljegyzés készül, mely az ellenőrzési naplóba kerül.

23. oldal:

11.Egészségnevelési, környezeti nevelési program

11.1. Helyzetelemzés, helyzetkép

Általános iskolánk és a kollégium egy épületben van. Pedagógusaink munkaideje a délelőtti tanítás után több esetben a szakköri munkával folytatódik, illetve a délutános nevelőtanárok egy része is délelőtt szakórát tart (technika, kémia, természetismeret könyvtárismeret, ének-zene, rajz, technika…). Gyermekeink környezeti nevelése és egészségnevelése ezért nem választható szét iskolai és kollégiumi nevelésre, ezek szorosan összefüggenek, hiszen a tanulók itt élnek hétfő reggeltől péntek délutánig.

Az iskola épülete a hét közbeni otthonuk is, mint ahogy a kertvárosi környezet is a lakókörnyezetük része, az udvar, az iskola közvetlen környezete, a közeli Kós Károly tér életük közvetlen színtere, de rendszeresen közlekednek a fővárosban különböző külső programokon.

11.2. Erőforrások

Személyi erőforrások

A gyermekek közvetlen és közvetett nevelésében részt vesznek a pedagógusokon kívül a gyermekfelügyelők, akik a reggeli és esti teendőket felügyelik, de ide sorolhatók az adminisztrációs munkát ellátó dolgozók, a konyhai és mosodai dolgozók, a karbantartók és a portások is.

Az intézményben működő ápolónő és a kispesti egészségügyi szolgálat védőnője kiemelt szerepet kap az egészségfejlesztési és prevenciós programban.

Az intézmény pszichológusa tevékeny részt vállal az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendőkben és programokban.

Törekszünk az egységes szemlélet kialakítására, dolgozóink együttműködnek a gyerekek nevelése érdekében.

Egyéb erőforrások

Munkánk céljainak eléréséhez feltétel, hogy külső intézményekkel, szervezetekkel jó kapcsolatot, együttműködést alakítsunk ki. Ez egyben egészségnevelési és környezeti nevelési munkánk erőforrása.

Anyagi téren nagy figyelmet fordítunk a pályázatokban rejlő lehetőségekre.

11.3 A környezeti és egészségnevelés színterei

Az iskolai oktatásban:

Adottak olyan tantárgyak, amelyekben a tananyaghoz szervesen kapcsolódik az egészségnevelés és a környezeti nevelés.

Egyrészt az osztályfőnöki órák tematikájában ezek a témák fő szerepet kapnak. Ehhez segítséget ad az iskola egészségügyi szolgálat is, mert a védőnő vállal előadásokat a

- személyi higiéniáról,

- a helyes táplálkozásról,

- a káros szenvedélyekről (dohányzás, alkohol),

- a kamaszkori testi-lelki változásról,

-  az elsősegélynyújtásról. Ezen belül:

Alsó tagozatos osztályokban: korszerű sebellátás elsajátítása, balesetek megelőzése, veszélyhelyzetek elhárítása.

Felső tagozatos osztályokban: korszerű sebellátás elsajátítása, balesetek megelőzése, mentő hívása, újraélesztési alapismeretek, balesetek, veszélyhelyzetek elhárítása.

Ezek a témák helyet kapnak a délutáni szabadidős programokban is.

Ez a nevelési program része a biológia, kémia, fizika, technika, testnevelés óráknak is.

Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó elsősegélynyújtási alapismeretek (teendők a következő esetekben):

Tanórákon kívül:

A délutáni szabadidős programok természetes velejárója, hogy a gyerekek gondot kell fordítsanak közvetlen környezetük, osztályuk, hálótermük, az épület egyéb közös helységei és az udvar és utca ide tartozó részének ápolására, díszítésére, gondozására és tisztán tartására.

Növényeket gondoznak, ápolják a tetőkertet, aktuális dekorációt készítenek, kerti munkát vállalnak (gereblyézés, virágültetés).

Rendszeresen látogatják csoportjaink azokat a múzeumokat, amelyek állandó vagy időszakos kiállításokat rendeznek a környezet és természetvédelemmel kapcsolatban, vagy megmutatják más népek, tájak, emberek kultúráját, élővilágát. (Természettudományi Múzeum). Ebben segíti munkájukat szabadidő szervezőnk.

Az erdei iskolákban az alsó tagozatos tanulók minden tanévben közvetlen tapasztalatokat szereznek az erdei állatok és növények életéről, életközösségeik alakulásáról, az alkalmazkodás törvényeiről.

A nyári szünetben immár több mint 25 éve rendszeresen vándortábort és üdülőtábort szervezünk, melyek a Balaton és az ország különböző tájainak természeti értékeivel ismertetik meg a tanulókat.

11.4. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok feltételrendszere

Intézményünk számára, szerződés alapján a kerületi Egészségügyi Intézmény biztosít iskolaorvost és védőnőt, akik hetente 1-1 alkalommal végzik nálunk feladatukat.

Rendszeres ápolónői felügyeletet napi 8 órában saját alkalmazottunk lát el.

Az ápolónő tanév elején tájékozódik az újonnan érkezett tanulók egészségi hátteréről, majd kiszűri a tartósan gyógyszeres kezelést igénylő tanulókat. A régi tanulók esetében felméri a tavalyi tanévhez képest történt változásokat, s ennek alapján végzi a szűréseket, s látja el a gyermekeket.

Nagy figyelmet szentel a rendszeresen gyógyszeres kezelést igénylő diákoknak, gyógyszerezésükről gondoskodik.

Az orvosi, védőnői és ápolónői feladatok ellátására az ÁNTSZ általi előírásoknak megfelelően felszerelt orvosi szoba áll rendelkezésre.

Iskolánk rendelkezik egy főállású pszichológussal.

11.5. A mindennapi testedzés feladatai

Iskolánkban délelőtt a tanterv által előírt testnevelés órákat tartják, szakos kollégák, délután pedig ezt kiegészíti az alsós és felsős sportköri foglalkozás. Heti rendszerességgel gyógytestnevelő foglalkozik a rászorulókkal.

A csoportnevelő tanítók és tanárok a délutáni szabadidős foglalkozás időpontjában tervszerűen foglalkoznak a gyerekek mozgásigényeinek kielégítésével. Ide tartoznak a szabad levegőn szervezett játékok, adottságokhoz alkalmazkodó labdajátékok szervezése, csoportok közötti sportvetélkedők lebonyolítása. Ilyenek a váltóversenyek, labdajátékok, asztalitenisz.

A Hungária Diákalapítvány a rendszeres testmozgás támogatására uszodajegyeket vásárol a kerületi uszodába. Az alsó tagozat minden osztálya tanítási óra keretében részt vesz a szomszédos tanuszoda foglalkozásain, hogy lehetővé tegyük minden kisgyermek úszástanulását. Intézményünk télen szánkókat biztosít a csoportoknak.

Amennyiben igény van rá, biztosítjuk, hogy tanulóink külső sportegyesületbe járhassanak.

Tornatermünk lehetővé teszi, hogy különböző sportegyesületekkel együttműködve biztosítsuk gyermekeink szakszerű testedzését úgy, hogy az anyagi megterhelést nem jelent számukra. Jelenleg így röplabda és capoeira foglalkozások történnek.

11.6. Drog prevenció

Az egészségneveléssel szorosan összefügg a drog prevenció. Iskolánk évek óta támogatja a drogkoordinátorok képzését illetve továbbképzését.

Jó a kapcsolatunk a kerületi Rendőrkapitánysággal és a BRFK-val. Munkatársaik rendszeresen tartanak preventív foglalkozásokat intézményünkben. Részt veszünk a DADA programban, melynek keretében a kerületi Rendőrkapitányság munkatársa nem csak drog, hanem más káros szenvedélyek elleni prevenciót is végez.

A kábítószerek elleni küzdelmet –nem utolsó sorban- a szaktárgyi órákba is beépítjük, hiszen a kémia, biológia, földrajz, technika, etika és testnevelés órákhoz szorosan köthető az egészséges életmódra, a szenvedélybetegségek, drogok elítélésére épülő tematika.

11.7. Jövőkép, célok

Hosszú távú célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, egészség-; környezet- és természetszeretetüket formáljuk.

Minden tantárgyban és iskolán kívüli programban arra törekszünk, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert.

11.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának felmérése, ezáltal az egyes hiányosságok feltárása fontos feladat, hiszen a közoktatásról szóló törvény ezt eddig is meghatározta.

Az általános fizikai állapot mérésére a minisztérium által kidolgozott többféle teszt áll rendelkezésre.

Ezen tesztek közül a mi feltételeinknek a legjobban megfelel az Általános testi erőt, erőt és állóképességet mérő 4 próbából álló teszt.

Ezzel a teszttel: -az alsó végtag dinamikus erejét,

-a hátizom erő- állóképességét,

-a csípőhajlító és hasizom erő- állóképességét,

-a vállöv és a kar erejének erő –álló- képességét mérjük.

Az aerob állóképességet a Cooper teszt 12 perces futásával mérjük.

Ezen méréseknek igen nagy hasznuk van, melyeket évente kétszer tanév elején és tanév végén végzünk el.

A próbák értékelésével pontos rálátást nyerünk úgy a tanulók egyéni, mint a különböző életkorú osztályközösségek fizikai állapotára.

Ezek ismeretében pedig fel tudjuk számolni az esetleges hiányosságokat.

27. oldal:

12.A szülő, tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái

Az intézmény a szülőkkel (gondviselőkkel) való rendszeres kapcsolattartásra törekszik. Ennek módja: kéthavonta szülői értekezlet, vagy fogadó óra, valamint a gyermekvédelmi felelős általi kapcsolattartás. Szükség esetén osztályfőnök, tanító, szaktanár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős családlátogatása, a szülő behívása. Szülői igény esetén a szülő (gondviselő) egyéni fogadása.

Működik, és gyakorolja jogait a szülői munkaközösség, melyben minden osztályközösség képviselteti magát.

A szülőket rendszeresen meghívjuk különböző rendezvényeinkre, ünnepségeinkre.

Feladatunknak tekintjük, hogy a szülőket ráébresszük arra, hogy nevelőmunkánk csak együttműködve lehet eredményes.

28. oldal:

  1. HELYI TANTERV

Az iskola az 51/2012.(XII.21.) sz. EMMI rendelet 1. sz. mellékleteként megjelent Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára és ugyanezen rendelet 2. sz. mellékleteként megjelent Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára című kerettantervet használja.

28. oldal:

1.A NAT meghatározta pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

1.1. Értelmi nevelés

Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerésre való törekvés igényének kialakítása.

1.2.Érzelmi nevelés

A környezeti jelenségekre, a tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre késztető érzelmek kialakítása.

1.3.Erkölcsi nevelés

Az általános emberi erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása.

1.4.Közösségi nevelés

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatos fontosságának tudatosítása, együttműködés készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

1.5.Nemzeti nevelés

A haza, a szülőhely, a magyarság múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének erősítése.

1.6.Állampolgári nevelés

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai közéletben való részvételre.

1.7.Akarati nevelés

Kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése.

1.8.Munkára nevelés

A munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

1.9.Egészséges életmódra nevelés

A testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

29. oldal:

2.Óraterv

Az óraterv kialakításakor intézményünk sajátságait vettük figyelembe.

A szabadon tervezhető órákat 1. osztályban a magyar óraszám emelésére fordítjuk. Erre azért van szükség, mert a hozzánk érkező gyerekek szókincse nagyon szegényes, a szókincs bővítése elősegíti az értő olvasás elsajátítását. Fejletlen a finommotorikus mozgásuk, ez az írás elsajátítását nehezíti.

Második osztályban a magyar óraszámát emeltük meg, mert az olvasási készség fejlesztése, az értő olvasás elsajátítása a többi tantárgy tanulásához is nélkülözhetetlen.

Ugyanezen ok miatt a harmadik és negyedik osztályban is a magyar tantárgy óraszámát emeltük meg.

Felső tagozaton hetedik osztályban a magyart, hatodik osztályban a matematikát és szintén hetedik, nyolcadik osztályban a heti egy órás tantárgyak óraszámát emeltük fel (biológia, fizika, kémia, földrajz) heti kettőre, ahol szükségesnek láttuk.

Fontosnak tartottuk nyolcadik osztályban a technika tantárgy továbbvitelét, valamint azt, hogy ötödik osztályban már informatikát tanuljanak.

A hozzánk kerülő tanulók családi háttere igényli, hogy minden hétfőn, első órában osztályfőnöki órát tartsunk. Ekkor nyílik lehetőség a hétvégi problémák megbeszélésére.

A választható időkeret terhére végezzük el szükség szerint a csoportbontásokat, valósítjuk meg a mindennapos testnevelést, működtetjük az énekkart és a szakköröket, ezek keretében fejlesztve a tehetséges gyerekeket.

Az egyéni foglalkozás időkeretét felzárkóztatásra kell fordítanunk.

Orvosi szakvélemény alapján heti 3 órában biztosítunk gyógytestnevelést.

Tantárgyak

1.osztály

2.osztály

3.osztály

4.osztály

5.osztály

6.osztály

7.osztály

8.osztály

magyar nyelv és irod.

8

8

8

8

4

4

4

4

német

 

 

 

2

3

3

3

3

matematika

4

4

4

4

4

4

3

3

történelem

 

 

 

 

2

2

2

2

erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

környezetismeret

1

1

1

1

 

 

 

 

természetismeret

 

 

 

 

2

2

 

 

biológia-egészségtan

 

 

 

 

 

 

2

2

fizika

 

 

 

 

 

 

2

2

kémia

 

 

 

 

 

 

2

2

földrajz

 

 

 

 

 

 

2

2

ének-zene

2

2

2

2

1

1

1

1

vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

1

1

dráma és tánc

 

 

 

 

 

1

 

 

hon-és népismeret

 

 

 

 

1

 

 

 

informatika

 

 

 

 

1

1

1

1

technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

összesen

25

25

25

27

28

28

31

31

30. oldal:

3. Tantárgyi tantervek

A pedagógiai program a következő tantárgyi tanterveket tartalmazza:

Alsó tagozat:

Magyar nyelv és irodalom

Német nyelv

Matematika

Környezetismeret

Ének-zene

Vizuális kultúra

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Felső tagozat:

Magyar nyelv és irodalom

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Német nyelv

Matematika

Informatika

Természetismeret

Fizika

Biológia, egészségtan

Kémia

Földrajz

Ének-zene

Vizuális kultúra

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Dráma és tánc

Hon- és népismeret

Az intézmény az 51/2012.(XII.21.) sz. EMMI rendelet 1. és 2. mellékleteként megjelent kerettantervet veszi át.

31. oldal:   

4.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Figyelembe kell vennünk az iskolánkba járó gyerekek családi háttér és szociális körülmények következtében kialakult, vagy sok esetben familiáris eredetű gyenge verbalitását. Gyakoriak tanulóink között az enyhe organikus sérülések is.

E halmozott veszélyeztető tényezők hatására az átlagosnál gyakrabban fordul elő dyslexia, dysgraphia, illetve dyscalculia veszélyeztetettség a beiskolázandó első osztályosok között és a felsőbb évfolyamokban is gyakran találunk erre a tényre visszavezethető súlyos tanulási nehézséggel küzdő gyerekeket.

Tanulóink közül sokan szakértői vélemény alapján beilleszkedési, tanulási és magatartás problémákkal érkeznek és fogadunk sajátos nevelési igényű gyerekeket is.

Ezért fontos, hogy már az első osztályban hangsúlyt kapjon a prevenció. Ennek érdekében törekednünk kell a beszéd és a gyermeki gondolkodás fejlődését leginkább követő mindenkori tankönyvek, tankönyvcsaládok alkalmazására.

A felsőbb évfolyamokon figyelembe kell vennünk, hogy gyermekeink a segítő családi hátteret nélkülözni kénytelenek, ezért olyan tankönyveket kell, munkafüzeteket kell választanunk, amelyek a sokoldalú megismerést apró lépésekben teszik lehetővé és elegendő időt és megfelelő számú feladatot biztosítsanak a gyakorlásra is.

A tankönyvek nyolc éven át egymásra épülő rendszert kell hogy alkossanak. A használatos tanulmányi segédleteknek kapcsolódniuk kell az egyes tankönyvcsaládokhoz.

32. oldal:

5.Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki a helyi tantárgyi tantervben megjelölt minimális követelményeket minden tantárgyból szorgalmi időszakban teljesíti, illetve maximum két tárgybeli sikertelenség esetén ezen tárgyakból eredményes pótvizsgát tesz.

Egyéni elbírálás alapján a tantestület az osztályozó értekezleten kettőnél több pótvizsgát is engedélyezhet.

A magántanuló, illetve az a tanuló, aki a jogszabályi rendelkezések értelmében nem osztályozható, a továbblépéshez osztályozó vizsgát köteles tenni. Az osztályozó vizsgáról az iskola a tanuló szülőjét/gondviselőjét írásban értesíti. Pontosan megjelölve azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulónak vizsgáznia kell. A vizsga állhat szóbeli és írásbeli részből. Az írásbeli vizsgalapot a tanuló, illetve gondviselője javítás után megtekintheti, majd az intézmény megőrzi. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyv készül.

Pótvizsgát az a tanuló tehet, aki a tanév szorgalmi időszakában nem tudta teljesíteni az egyes tantárgyak követelményeit. Ezért elégtelen osztályzatot kapott. A pótvizsgát a következő tanév szorgalmi időszaka előtti időpontban kell megtartani. Arról a tanulót, szülőjét/gondviselőjét írásban értesíteni kell. A pótvizsga lebonyolítására ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint az osztályozó vizsgára.

32. oldal:

6.A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, számonkérése

6.1. Értékelés

A tanítók, tanárok a diákok teljesítményét az első évfolyamon november végén, félévkor, március végén, illetve év végén előzetes szempontok alapján, szabadon választott szöveggel értékelik.

Előzetes szempontok:      - a tanuló fejlődése önmagához képest,

- miben ért el jó eredményt?

- miben szorul fejlesztésre?

A második osztálytól legalább havi rendszerességgel értékelik a pedagógusok a tanulókat – ha ennek objektív akadálya nincsen – 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel. Az értékelést a tájékoztató füzet segítségével, a szülővel (gondviselővel) is tudatják. A naplóban és a tájékoztató füzetben lévő osztályzatoknak egyezni kell.

Az értékelésnél a pedagógusok különös hangsúlyt fektetnek a pozitívumok kiemelésére.

Az év végi eredmény az egész éves teljesítményt tükrözi. Első osztályban a bizonyítványba (a szöveges értékelés mellett) a kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul szöveg kerül a tantárgyakhoz.

6.2. Beszámoltatás

Törekedni kell, hogy olyan számonkérési formát alkalmazzunk, ami a gyerekeknek legmegfelelőbb. Aki szóban nehezen fejezi ki magát, az írásban feleljen és fordítva. Fejlesztő céllal azonban mindenki feleljen írásban és szóban is. (Kivéve, ha azt szakvélemény nem engedi.)

Ösztönözni kell a tehetségesebb tanulókat az önálló ismeretszerzésre, kutató munkára.

Az értékelésnél figyelembe vesszük az órai munkát, a tantárgyakhoz való viszonyt.

A beszámoltatás alkalmazható formái: írásbeli, szóbeli, gyakorlati. Történhet csoportosan, vagy egyénileg.

Írásbeli összefoglaló számonkérés egy-egy nagyobb egység lezárása után történhet. Egy héttel előre kell jelezni. Egy nap maximum 2 tárgyból lehetséges.

Írásbeli felelet történhet egy-egy lecke anyagából, illetve rövid ismétlő kérdésekből összeállítva is.

33. oldal:

7.A délutáni tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai

Alapelvek:

A házi feladat célja:

Korlátok:

34. oldal:

8.A magatartás, szorgalom, külalak értékelése, minősítése

A magatartást, szorgalmat és külalakot havonta érdemjeggyel értékelni kell. Az értékelést az osztályfőnök végzi a tanítók, szaktanárok, gyermekfelügyelők és nevelők javaslata alapján.

Magatartás minősítése:

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).

Ennek megállapításakor figyelembe kell venni:

Szorgalom minősítése:

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Ennek megállapításakor figyelembe kell venni:

Külalak minősítése:

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Ennek megállapításakor figyelembe kell venni:

35. oldal:

Záradék

 

Az Iskolai Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2017. szeptember 01-i ülésén elfogadta.

A törvény által véleményezési joggal rendelkező testületek; diákönkormányzat, szülői munkaközösség a dokumentummal egyetértett.

Budapest, 2017. szeptember 01.

………………………………..

intézményvezető