iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1945 / szeptember / napok:
01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
1945. szeptember
Összeállította: Hamvasi László (2019.)
Ebben a hónapban összeült a potsdami konferencia határozata alapján létrehozott Külügyminiszterek Tanácsa Londonban, amely értekezlet tárgya a megkötendő nemzetközi békeszerződések és a jóvátétel kérdése, ahogy Petru Groza is, román kormányfő a Szovjetunióba látogatott.
Szeptember 1-én USA beszünteti a kölcsönbérleti szerződés alapján a Szovjetunióba irányuló élelmiszer- és hadianyag-szállításokat. Ekkor Szovjet csapatok is partra szálltak a Kuril-szigeteken. Ez után Japán képviselői a Missouri amerikai cirkáló fedélzetén aláírják a fegyverletételt rögzítő okmányokat. Dél-Szahalin és a Kuril-szigetek szovjet megszállás alá került. Ezzel véget ért a második világháború.
Ho Si Minh deklarálta az egységes Vietnam függetlenségét. Ezek után szeptember 4-én Szovjetunió rendeleti úton megszüntette az Állami Honvédelmi Bizottságot, és jogkörét a Népbiztosok Tanácsára ruházta. Szeptember 09-én Kínában és Indokínában lévő egymilliós japán hadsereg Nangkingban kapitulált Csang Kaj-sek nemzeti erőinek.
Majd az oslói törvényszék hazaárulás vétségében bűnösnek találta és halálra ítélte Vidkun Quisling nemzetiszocialista érzelmű norvég katonatisztet, Hitler norvég bábkormányának vezetőjét.
Szeptember 17-én jugoszláv kormány jegyzéke a londoni külügyminiszteri konferenciához, amelyben igényt támasztott a szlovén partvidékre, Triesztre, Isztriára, Fiumére, Zárára és a dalmát szigetekre.
Szeptember 23-án francia csapatok vonultak be Saigonba. A vietnami felkelők elleni hadműveleteket japán csapatok is támogatták.
Másnap pedig a következők történtek: szlovákiai Nagytapolcsányban a sajtó és egyes politikusok által hetek óta szított zsidóellenes hangulat zsidóellenes tüntetésbe, majd pogromba torkollott.
Majd szeptember 26-án New Yorkban meghalt Bartók Béla.
Szeptember 29- én USA bejelentette, hogy elismeri a magyar kormányt.
Megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány választójogi rendelete. Másnap Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt kampánykezdő budapesti nagygyűlésén Nagy Ferenc ismertetette a párt célkitűzéseit. Megtartották az első választási gyűlését a Polgári Demokrata Pártnak. Majd megalakult az Országos Nemzeti Bizottság, amelynek jogkörébe tartozik elbírálni, hogy az Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokon kívül mely új pártok indulhatnak a választásokon.
Másnap Nagy Töhötöm jezsuita atya levelet hozott Grősz József kalocsai érseknek Mindszenty József esztergomi érseki kinevezéséről.
Ugyanezen a napon megkezdődött az Ideiglenes Nemzetgyűlés hatnapos budapesti ülésszaka. Ezután a Demokrata Néppárt Pálffy-csoportja tisztújító közgyűlést tartott.
„Antiszemita röplapok” terjesztésének vádjával letartóztatták Bilkey Papp Zoltán orvostan-hallgatót, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének tagját, majd az egyesület más tagjait is.
Ezek után Grősz József kalocsai érsek Veszprémben tájékoztatta Mindszenty József püspököt, hogy a Szentatya őt nevezte ki esztergomi érsekké, majd Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát megnyitotta az újonnan felállított csepeli bencés gimnáziumot. Szeptember 12-én a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt nagy-budapesti vezetői aktíva értekezletet tartottak a budapesti Sportcsarnokban. A katolikus püspöki konferencia körlevélben rendelkezett a népiskolák általános iskolává való átszervezéséről.
A kormány jegyzékben hívta fel a szovjet, az amerikai és a brit kormány figyelmét a csehszlovákiai magyar kisebbség üldözésére, és nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását kérte.
Ideiglenes Nemzetgyűlés elfogadta a választójogi törvényt szeptember 13-án.
Ezután Miklós Béla miniszterelnök közölte Kliment Vorosilov marsallal, hogy a magyarországi németek körében végzett felmérés szerint legfeljebb 200-250 ezer fő kitelepítésére kerülhet sor. A miniszterelnök kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökét, hogy nyújtson segítséget a szállításhoz, jelölje meg a kezdő időpontot és a célállomás(ok)at.
Szeptember 15-én a kormány rendelete a Miniszterelnökség sajtóosztályának engedélyéhez kötötte a politikai célú sajtótermékek kinyomtatását.
Két nappal később az Országos Nemzeti Bizottság a pártok választási részvételi kérelméről tárgyalt: elutasította a Nemzeti Demokrata Párt és a Keresztény Női Tábor jelentkezését, de engedélyezte az Magyar Radikális Párt és a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt indulását a budapesti helyhatósági és a nagygyűlési választásokon.
Kivégezték a kegyetlenkedései miatt halálra ítélt Hammer Ferenc székesfehérvári tisztviselőt, a 101/29. munkaszolgálatos század v. parancsnokát, majd 19-én Kun András minorita szerzetest, aki a nyilas uralom idején fegyveres osztagával több száz zsidót gyilkolt meg.
Szeptember 20-án a Külügyminiszterek Tanácsának értekezletén elfogadták, hogy helyreállítják Magyarország 1938 előtti határait Ausztriával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. Ugyanakkor vita bontakozott ki a román békeszerződéssel kapcsolatban a szovjet álláspontról, amely szerint Magyarország és Románia között is változatlanul kell visszaállítani a trianoni határokat.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter e napon kihirdetett rendelete jóváhagyta a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara által indított kétéves esti munkástanfolyam szabályzatát.
Másnap megalakult a Magyar–Román Társaság.
Ezt követően Arthur Schoenfeld, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő amerikai politikai misszió vezetője jegyzéket adott át Gyöngyösi János külügyminiszternek, amelyben az USA közli: csak akkor ismeri el a magyar kormányt, ha az biztosítja a szabad választások megtartását.
Szeptember 23-án ledöntötték a budapesti Vértanúk terén álló Nemzet Vértanúinak emlékművét.
Szeptember 26-án Budapesten tárgyaltak az Magyar Kommunista Párt és az z Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt vezetői. A kormány 50%-kal emelte a béreket és a nyugdíjakat. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete felállította a Magyar Agrártudományi Egyetemet, amely agrártudományi, állatorvos-tudományi, kert- és szőlőgazdaság-tudományi, valamint erdőgazdasági karral kezdte meg működését. Utána az Ideiglenes Nemzetgyűlés Kerekess Istvánt választotta meg a Magyar Királyi Kúria elnökévé.
Újvidéken e naptól Magyar Szó címmel jelent meg a magyar nyelvű napilap. Szeptember 30-án, Szabadkán megnyílt a Vajdasági Magyar Színház. E hónapban megindult a Valóság című folyóirat, a főszerkesztő Szabó Zoltán volt.
A végén a Nemzeti Parasztpárt választási nagygyűlésén Veres Péter és Kovács Imre ismertette a párt programját és célkitűzéseit.
Kronológia
szeptember 1. - Megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány választójogi rendelete, amely a későbbi budapesti törvényhatósági választást szabályozza. Megkezdi működését a BRFK PRO Gazdasági Rendészeti Alosztálya.
A magyar kormány a tömeges csehszlovákiai kiutasítások miatt általános határzárlatot vezet be a magyar–csehszlovák határon, így igyekezve megakadályozni a szlovákiai magyarság tömeges áttételét Magyarországra. Az USA beszünteti a kölcsönbérleti szerződés alapján a Szovjetunióba irányuló élelmiszer- és hadianyag-szállításokat. Szovjet csapatok szállnak partra a Kuril-szigeteken.
szeptember 2. - Az Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt kampánykezdő budapesti nagygyűlésén Nagy Ferenc ismerteti a párt célkitűzéseit. Megtartja első választási gyűlését a Polgári Demokrata Párt. Japán képviselői a Missouri amerikai cirkáló fedélzetén aláírják a fegyverletételt rögzítő okmányokat. Dél-Szahalin és a Kuril-szigetek szovjet megszállás alá kerül. Ezzel véget ér a második világháború. Ho Si Minh deklarálja az egységes Vietnam függetlenségét.
szeptember 4. - Megalakul az Országos Nemzeti Bizottság, amelynek jogkörébe tartozik elbírálni, hogy az Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokon kívül mely új pártok indulhatnak a választásokon.
szeptember 4. - A Szovjetunió rendeleti úton megszünteti az Állami Honvédelmi Bizottságot, és jogkörét a Népbiztosok Tanácsára ruházza.
szeptember 5. - Nagy Töhötöm jezsuita atya levelet hoz Grősz József kalocsai érseknek Mindszenty József esztergomi érseki kinevezéséről. A nyitrai érsek a magyarok és a németek egyoldalú kitelepítése helyett kormányközi megállapodást javasol a csehszlovák kormánynak; egyúttal emberséges bánásmódot kér az internált magyarok és németek számára. Megkezdődik az Ideiglenes Nemzetgyűlés hatnapos budapesti ülésszaka.
szeptember 6. - A Demokrata Néppárt Pálffy-csoportja tisztújító közgyűlést tart. Brit csapatok vonulnak be Saigonba. Szöulban angol–amerikai, Phenjanban szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság alakul. Ezzel megkezdődik Korea kettéválása.
szeptember 7. - „Antiszemita röplapok” terjesztésének vádjával letartóztatják Bilkey Papp Zoltán orvostan-hallgatót, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének tagját, majd az egyesület más tagjait is.
szeptember 8. - Grősz József kalocsai érsek Veszprémben tájékoztatja Mindszenty József püspököt, hogy a Szentatya őt nevezte ki esztergomi érsekké.
szeptember 9. - Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát megnyitja az újonnan felállított csepeli bencés gimnáziumot. A lengyel és a szovjet kormány önkéntességen alapuló lakosságcsere-egyezményt köt. Az egyezmény keretében 480 ezer ukrán hagyja el Lengyelországot, míg a Szovejetunióhoz csatolt területekről 2,1 millió lengyel érkezik. Dahlgrenben (USA, Virginia állam) a haditengerészet kutató laboratóriumában megkezdik a Harvard Mark II névre keresztelt számítógép próbaüzemét.
szeptember 11. - A belügyminiszter beterjeszti a választójogi törvény tervezetét. Jászi Oszkár és Vámbéry Rusztem közös levélben fordul Edvard Benešhez; az aláírók „a magyar kisebbséggel való bánásmód felülvizsgálatára” kérik a csehszlovák államfőt. Londonban megkezdődik a potsdami konferencia határozata alapján létrehozott Külügyminiszterek Tanácsa első értekezlete.
szeptember 12. - Az Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt nagy-budapesti vezetői aktíva értekezletet tartanak a budapesti Sportcsarnokban. A katolikus püspöki konferencia körlevélben rendelkezik a népiskolák általános iskolává való átszervezéséről. A kormány jegyzékben hívja fel a szovjet, az amerikai és a brit kormány figyelmét a csehszlovákiai magyar kisebbség üldözésére, és nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását kéri.
szeptember 13. - Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elfogadja a választójogi törvényt, szavazati jogot kap minden húsz év fölötti magyar állampolgár, akit felvesznek a választói jegyzékbe; 16 nagy szavazókerületet alakítanak ki, amelyben 12 ezer szavazat ér egy mandátumot. Budapesten megkezdődik a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség I. országos kongresszusa.
szeptember 14. - Miklós Béla miniszterelnök közli Kliment Vorosilov marsallal, hogy a magyarországi németek körében végzett felmérés szerint hozzávetőleg 480 ezer német anyanyelvű lakos közül legfeljebb 200-250 ezer fő kitelepítésére kerülhet sor. A miniszterelnök kéri a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökét, hogy nyújtson segítséget a szállításhoz, jelölje meg a kezdő időpontot és a célállomás(ok)at. Miután Szlovákiában szeptember elején nem nyíltak meg a magyar iskolák, a kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz intézett szóbeli jegyzékében tiltakozik a tanszabadság megsértése és az iskolák bezárása ellen.
szeptember 15. - A kormány rendelete a Miniszterelnökség sajtóosztályának engedélyéhez köti a politikai célú sajtótermékek kinyomtatását. A teljes felújítását követően üzembe helyezik a 20 kW-os, kisebb lakihegyi rádióadót.
szeptember 17. - Az Országos Nemzeti Bizottság a pártok választási részvételi kérelméről tárgyal; elutasítja a Nemzeti Demokrata Párt és a Keresztény Női Tábor jelentkezését, engedélyezi az Magyar Radikális Párt és a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt indulását a budapesti helyhatósági és a nagygyűlési választásokon.
Kivégzik a kegyetlenkedései miatt halálra ítélt Hammer Ferenc székesfehérvári tisztviselőt, a 101/29. munkaszolgálatos század v. parancsnokát.
szeptember 19. - Kivégzik Kun András minorita szerzetest, aki a nyilas uralom idején fegyveres osztagával több száz zsidót gyilkolt meg.
szeptember 20. - A Külügyminiszterek Tanácsának értekezletén elfogadják, hogy helyreállítják Magyarország 1938 előtti határait Ausztriával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. Ugyanakkor vita bontakozik ki a román békeszerződéssel kapcsolatban a szovjet álláspontról, amely szerint Magyarország és Románia között is változatlanul kell visszaállítani a trianoni határokat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter e napon kihirdetett rendelete jóváhagyja a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara által indított kétéves esti munkástanfolyam szabályzatát.
szeptember 21. - Megalakul a Magyar–Román Társaság; elnöke Kodály Zoltán.
szeptember 22. - Arthur Schoenfeld, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő amerikai politikai misszió vezetője jegyzéket ad át Gyöngyösi János külügyminiszternek, amelyben az USA közli: csak akkor ismeri el a magyar kormányt, ha az biztosítja a szabad választások megtartását. Bemutatják Keleti Márton A tanítónő c. filmjét. A főbb szerepekben Jávor Pál, Szörényi Éva, Rózsahegyi Kálmán, Várkonyi Zoltán. Ez a háború után elkészült első magyar játékfilm. Meghal Vikár Béla etnográfus, folklórkutató, a Kalevala fordítója.
szeptember 23. - Francia csapatok vonulnak be Saigonba; a vietnami felkelők elleni hadműveleteket japán csapatok is támogatják.
szeptember 24. - A gazdasági rendészet e naptól önálló osztályként működik a BRFK keretében.
A szlovákiai Nagytapolcsányban a sajtó és egyes politikusok által hetek óta szított zsidóellenes hangulat zsidóellenes tüntetésbe, majd pogromba torkollik.
szeptember 25. - Ülést tart az Nemzeti Parasztpárt Intézőbizottsága. A testület arról tárgyal, miként lehetne az Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt felé orientálódó paraszti tömegeket az Nemzeti Parasztpárt mögé állítani.
szeptember 25. - Értekezleten hirdeti meg programját a Demokrata Néppárt. A következő napokban a párt választási szövetségre lép a Polgári Demokrata Párttal. Kliment Vorosilov levélben közli Miklós Béla miniszterelnökkel, hogy a Szovjetunió kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Georgij Puskint, a Szovjetunió addigi magyarországi megbízottját nevezik ki budapesti szovjet követté. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Szekfű Gyulát kéri fel a moszkvai magyar követség vezetésére. Edvard Beneš csehszlovák elnök Cseh- és Morvaország területén feloszlat minden német és magyar egyesületet. Párizsban megkezdődik a Szakszervezeti Világszövetség alakuló kongresszusa; a magyar delegációt Kossa István (MKP) vezeti.
szeptember 26. - New Yorkban meghal Bartók Béla. Budapesten tárgyalnak az Magyar Kommunista Párt és az z Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt vezetői. A kormány 50%-kal emeli a béreket és a nyugdíjakat.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete felállítja a Magyar Agrártudományi Egyetemet, amely agrártudományi, állatorvos-tudományi, kert- és szőlőgazdaság-tudományi, valamint erdőgazdasági karral kezdi meg működését.
szeptember 27. - Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Kerekess Istvánt választja meg a Magyar Királyi Kúria elnökévé.
Újvidéken e naptól Magyar Szó címmel jelenik meg a magyar nyelvű napilap.
szeptember 29. - Az USA bejelenti, hogy elismeri a magyar kormányt.
szeptember 30. - Az Nemzeti Parasztpárt választási nagygyűlésén Veres Péter és Kovács Imre ismerteti a párt programját és célkitűzéseit. E hónaptól a Vajdaság 732 magyar elemi iskolájában 34 782 tanuló, 4 magyar al- és főgimnáziumában 6082 diák tanul. Szabadkán megnyílik a Vajdasági Magyar Színház. E hónapban megindul a Valóság című folyóirat; főszerkesztő Szabó Zoltán.
Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000
Napra pontos gyűjtések
01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
01 |vissza a lap tetejére
02 |vissza a lap tetejére
03 |vissza a lap tetejére
04 |vissza a lap tetejére
05 |vissza a lap tetejére
06 |vissza a lap tetejére
07 |vissza a lap tetejére
08 |vissza a lap tetejére
09 |vissza a lap tetejére
10 |vissza a lap tetejére
11 |vissza a lap tetejére
12 |vissza a lap tetejére
13 |vissza a lap tetejére
14 |vissza a lap tetejére
15 |vissza a lap tetejére
16 |vissza a lap tetejére
17 |vissza a lap tetejére
18 |vissza a lap tetejére
19 |vissza a lap tetejére
20 |vissza a lap tetejére
21 |vissza a lap tetejére
22 |vissza a lap tetejére
23 |vissza a lap tetejére
24 |vissza a lap tetejére
25 |vissza a lap tetejére
26 |vissza a lap tetejére
27 |vissza a lap tetejére
28 |vissza a lap tetejére
29 |vissza a lap tetejére
30 |vissza a lap tetejére
31 |vissza a lap tetejére
iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források