iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1957 / február / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1957. február

Összeállította: Kovácsházi Domokos (2017.)

1957 februárja talán a magyar történelem egyik legtragikusabb hónapja volt. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek Kádár János vezetésével folyamatosan ostorozták a magyar népet. A hónap első lényeges eseménye február 2-án volt, amikor is Kádár János, az MSZMP főtitkára salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradamárnak és árulónak nevezi, amely halálbüntetéssel járt együtt ebben az időszakban. Február 9-én meghal Horthy Miklós a portugáliai Estorilban, aki Magyarország kormányzója volt a 1920 és 1944 között. Február 19-én a kormány elfogadja a Munkásőrség felállításáról szóló rendeletet, ezzel megpecsételve a későbbi esetleges magyar próbálkozásokat. Néhány napra rá az ENSZ hivatalosan bejelenti, hogy a magyar küldöttség mandátumát elutasítják, ezzel egyértelművé vált, hogy nem kapunk segítséget nyugatról. A hónap utolsó napján jelentik be a kormány átalakítását, miszerint Kádár mellett Münnich Ferenc foglal majd helyet a kormányban. Ezen belpolitikai eseményeken kívül rendkívül sok tragikus kivégzésről is tudomásunk van, amelyeket nagyon nagy százalékban koncepciós perek révén értek el a szovjet erők.

        A belpolitikához hasonlóan a külpolitika sem volt csendes ebben a hónapban, rögtön a hónap elején a Szovjetúnió addigi külügyminiszterét (Dmitrij Sepilov)leváltják és Andrej Gromiko lép a helyébe.A Külügyminisztérium február 22-i jegyzékében közli az USA kormányával, hogy Edward Wailes követet, aki a forradalom alatt érkezett Budapestre, és nem adta át megbízólevelét, kiutasítja Magyarországról. Február 27-én beszédet mond Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt vezetője az Államtanácson, a beszédet azonban nem hozták nyilvánosságra.

        A gazdasági, illetve technológiai hírek felsorolását egy február 4-i eseménnyel kezdeném, amikor is Lengyelország 40 millió rubel értékű hitelt adott az országnak. Február 8-án meghal Neumann János Washingtonban, aki talán a XX. százai tudományos világ egyik legmeghatározóbb alakja volt az programozható számítógép elméletének megalkotása miatt. Nem sokkal később, február 19-én bejelenti a kormány, hogy egyes állami boltokra bérbeadási lehetőséget vezet be. Ebben a hónapban indult el a Közgazdasági Bizottság működése is, 26-án tartották az első gyűlést.

        Februárban azonban rendkívül sok kulturális esemény is történt. Az első ilyen 8-án volt, hiszen ezen a napon mutatta be  Makk Károly a  Mese a 12 találatról című filmjét. Február 10-én két megemlítendő cikket is közöl a Népszabadság: elsőként a Marosán György által publikált, a munkásegységről szóló cikket, majd az Írószövetség tagjainak név szerinti támadását, amely cikk Molnár Endre nevéhez fűződik. Három napra rá Oberlinben meghal Jászi Oszkár társadalomtudós, a hír az egész országot megrázza. Február 21-én Veres Péter lemond az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elnöki tisztségéről, majd ugyanezen a napon Kolozsvárott megjelenik az 1940-ben megszűnt Korunk című folyóirat első száma.

Helikon Irodalmi Figyelő 

1957 1. szám

SZEMLE

Botka Ferenc : Vita a realizmusról

Dobossy László: Az új cseh költészet

Győry János: Kutatások a Roland-ének körül

Vajda György Mihály: Néhány észrevétel az elmúlt évtized német Hölderlin irodalmáról

MONOGRÁFIÁK

Aragon,Louis: Duval úr unokaöccse (Hopp Lajos)

Hatzfeld,Helmut A.: Az új stilisztika kritikai bibliográfiája a román nyelvű irodalmakra vonatkozólag (Hankiss Elemér)

Ignyátovics, Jakov : Rapszódiák az egykori szerb életből. Emlékiratok (Csuka Zoltán)

Keene, Donald: A japán irodalom. Bevezetés nyugati olvasók számára (Horváth Tibor)

Mráz, Andrej: Martin Kukucín 1918 utáni irodalmi munkássága (Úrhegyi Emilia)

Az orosz népköltészet (Kovács Zoltán)

Russo, Luigi : Giovanni Verga (Pánczél Éva)

FOLYÓIRATCIKKEK

IRODALOMELMÉLET

Enright, D. J.: Irodalom és/vagy hit

Fiatter, Richard: A Shakespeare-fordítás kérdéséhez

Scserbina, V.: G.V.Plehanov esztétikai nézetei

GERMÁN NYELVŰ IRODALMAK

Astre, G.A.: Merre tart az amerikai költészet?

Bateson, F.W. und Hayman.R.: A kritikai vélemény szervei 

Brodszkaja, Sz.Ja.: Heine-dokumentumok

Fürstenheim, E.G.: A kiválasztott helye Thomas Mann életművében

Graham, J.W.: Tagadó jegyzet Bergsonról és Virginia Woolfról

Hilscher, Eberhard: Hermann Hesse, a lírikus 

Schadewaldt, W.: Faust és Heléna 

Siebenschein, Hugo: Goethe Csehországban

Solomon, M.: Stephen Crane. Kritikai tanulmány.

ROMÁN NYELVŰ IRODALMAK

Guillemin, Henri: Verlaine utolsó évei

Munteano, Basil: Velencei vonatkozások a román irodalomban 

Pire, G.: J. J. Rousseau és az útirajzok 

Pire, G.: J. J. Rousseau és Robinson Crusoe

Titta Rosa, Giovanni: Marino Moretti

SZLÁV NYELVŰ IRODALMAK

A. Mickiewicz halálának századik évfordulójára

Apel, Gudrun: Byroni hős a szlovák irodalomban 

Milisavac, Zivan : A negyvennyolcas szerb mozgalom a kortársirodalomban 

Tyimofejev, L. I.: Az orosz irodalmi verselés forrásai

 MAGYAR IRODALOM

Codarcea, С.I.: Hogyan távozott Móricz Zsigmond a polgári-földesúri Romániából?

Hudec, Jozef: Kalinciak Restavráciája és további irodalmi összefüggései

NÉPKÖLTÉSZET

REPERTÓRIUMOK

Irodalomtörténeti művek repertóriuma

HÍREK

Napra pontos eseménysor

február 1. Kihirdetik az 1957: 8. tvr.-t egyes büntetőeljárási rendelkezések módosításáról.

Ripp Géza „Újsütetű revizionisták” c. cikke a Népszabadságban  élesen támadja a „revizionizmust” és a „nemzeti kommunizmust”.

A jugoszláviai Újvidéken megalakul a Fórum Könyvkiadó.

február 2. Békéscsabán kivégzik a 20 éves Mányi Erzsébetet és Farkas Mihály hadnagyot, a Gyulavári községben 1956 decemberében lezajlott megmozdulás résztvevőit.

Kádár János salgótarjáni beszédében „ellenforradalmi felkelés szításával” vádolja, és árulónak nevezi Nagy Imrét.

Bejelentik Nagy Imre, Losonczy Géza, Rákosi Mátyás és Gerő Ernő kizárását a pártból.

A sajtó közli, hogy Marjai József követ beszédet mondott az ENSZ Menekültügyi Szervezete Végrehajtó Bizottságának genfi ülésén a hazatérni vágyó menekültek helyzetéről.

A jugoszláv határ mentén visszaállítják a határsávot. 1965. május 1.

február 3. A belügyi szervek közlik, hogy „ellenforradalmi szervezkedés” gyanúja miatt házkutatást tartottak több budapesti egyetem kollégiumában.

Kihirdetik az 1957: 10. törvényt a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről. A jogszabály elismeri a kiadásakor fennálló tulajdoni viszonyokat, ugyanakkor óvja az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vagyonát.

A sajtó közli, hogy a magyar kormány állandó missziót létesített az ENSZ Európai Irodája mellett Genfben.

február 4. A sajtó közli, hogy Lengyelország 40 millió rubel értékű hosszú lejáratú hitelt nyújt Magyarországnak.

február 5. Kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Batonai Istvánt és Batonai Lászlót.

A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere éjszakai kijárási tilalmat rendel el Budapesten. A magyar kormány megtagadja az ENSZ ötös bizottságának beengedését az országba. Tiltakozik a bizottság tevékenysége miatt, egyben kifejti álláspontját a felkeléssel kapcsolatban.

február 6. Az LB Katonai Kollégiumának különtanácsa gyilkosság vádjával másodfokon halálra ítéli Léderer Jenő Tibort, a budapesti fegyveres harcok résztvevőjét.

A magyar kormány az ENSZ-hez küldött memorandumában kifejti, hogy a ténymegállapító bizottság a „magyar kérdés” eltorzított képét kapta a meghallgatott Kéthly Annától, Király Bélától és Kővágó Józseftől. A kormány tiltakozik a meghallgatás folyamán elhangzott nyilatkozatok miatt.

február 7.Miskolcon kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Hullár Gábor tervelőadót.

A holland KLM, a nyugati légitársaságok közül elsőként, menetrend szerinti járatot indít Budapestre. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter-helyettes jegyzéket ad át a moszkvai svéd nagykövetnek. A szovjet fél elismeri, hogy Raoul Wallenberg 1945 januárjától a szovjet állam foglya volt, de „1947. július 17-én, feltehetően szívroham következtében, börtönbeli cellájában elhunyt”.

február 8. Mátyás László r. ezredes, főosztályvezető összegző jelentést készít a politikai nyomozó szervek újászervezéséről. „1956. november 8-án kezdtük meg az ORFK Politikai Nyomozó Főosztálya, a BRFK Politikai Nyomozó Osztálya, majd november végén a megyei rendőrfőkapitányságok politikai nyomozó osztályai szervezését.”

Washingtonban (USA) meghal Neumann János matematikus, a XX. századi tudomány egyik meghatározó alakja, aki elsőként írta le a programozható elektronikus számítógép működésének elvi alapjait.

Prágában magyar–csehszlovák tárgyalások kezdődnek a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és a Magyarországnak nyújtandó segélyről.

Marjai József követ Bernben átadja megbízólevelét.

Bemutatják Makk Károly Mese a 12 találatról c. filmjét.

február 9. A portugáliai Estorilban 89 éves korában meghal nagybányai Horthy Miklós, az 1920 és 1944 közötti években Magyarország kormányzója.

február 10. Marosán György cikket közöl a Népszabadságban „A munkásegységről”: „A szociáldemokrata párt Magyarországon a faltörő kos szerepét töltené be, utat törne a polgári liberális és […] a nyílt fasiszta pártoknak.”

Molnár Endre a Népszabadságban az Írószövetség tevékenységéről ír, és név szerint támadja Déry Tibort, Erdei Sándort, Gimes Miklóst, Háy Gyulát, Novobáczky Sándort és Zelk Zoltánt.

A gönyűi hajóállomáson a határőrök őrizetbe veszik az Ausztriából konspiratív célokkal visszatérő Péch Gézát és Budai Bélát, a Bagoly-csoport tagjait.

február 11. A határőrség letartóztatja Békési Bélát; ezzel a Bagoly-csoport megszűnik.

február 12. Kivégzik a budapesti Katonai Bíróság által fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban e napon halálra ítélt Bóna Zsigmond és Katona Sándor pomázi nemzetőröket. — Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által statáriális eljárásban e napon halálra ítélt Bartók János traktorvezetőt, a pesterzsébeti felkelőcsoport tagját.

Ülést tart az MSZMP IIB. Kállai Gyula ismét felveti, hogy „fogalakozni kell” a Nagy Imre-csoport kérdésével. Kádár János szerint a pártellenzék október előtti fellépése a szektásság ellen jogos volt, és ez a folyamat „részben Nagy Imréék fellépése következtében revizionista irányba tolódott el. Ezért október igazi jellege a párt belső élete szempontjából az árulás volt.”— A testület Czinege Lajos előterjesztésében megtárgyalja a karhatalomról szóló határozat tervezetét, azonban végleges határozat nem születik. A Magyar Postától a BM alárendeltségébe helyezik az „ellenséges” rádiókat zavaró apparátust.

Az ENSZ mandátumvizsgáló bizottsága az USA javaslatára nem hoz döntést a magyar képviselők megbízatásának elfogadásáról.

február 13. Oberlinben (USA, Ohio állam) meghal Jászi Oszkár társadalomtudós.

február 14. Mátyás László leváltása után Horváth Gyula r. ezredest nevezik ki az ORFK PNyF vezetőjévé.

február 15. Kivégzik Léderer Jenő Tibort.

Dmitrij Sepilov leváltását követően Andrej Gromikót nevezik ki a Szu külügyminiszterévé.

február 17. Őrizetbe veszik Kristóf Egont, Baranyai Lászlót, Szépe Zoltánt, Gomor Józsefet és Veigl Józsefet, akik Csokonai adó néven Vácott illegális rádióadót működtettek.

február 18. A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Tóth Ilona és társai (Gyöngyösi Miklós, Gönczi Ferenc, Obersovszky Gyula, Gáli József, Pribelszki István, Bagó Gyula, Lukács József, Kovács Ferenc, Mátéffy Csaba János, Kéri Sándor) pere. A nagy publicitású, nyilvánosan lefolytatott perben az Élünk c. illegális lap szerkesztői (Gáli és Obersovszky április 8.) ügyét összekapcsolják a Péterfy Sándor utcai kórház Domonkos (ma: Cházár András) utcai részlegében működő, a lap előállításában és terjesztésében is részt vevő fegyveres csoport állítólagos gyilkossági ügyével.

A Magyarországi Ref. Egyház Egyetemes Konventjének elnökségének körlevelében kinyilvánítja az egyház „éles elhatárolódását az ellenforradalmi törekvésektől”.

A Magyar Őrszemcsapatok Országos Szövetsége e napon kezdődő kétnapos tanácskozásán az úttörőmozgalom újjászervezése mellett foglal állást.

február 19. Az 1957: 13. tvr. „a népi demokratikus államrend fokozottabb megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek hatékonyabb elhárítása érdekében, a dolgozók kívánságára” elrendeli a munkásőrség megszervezését.

Ülést tart az MSZMP IIB. február 26. Kállai Gyula kijelenti: „[Nagy Imréék ügyében] … tovább kell menni. Megmondani, hogy Nagy Imre árulást követett el.” — A testület határozatot hoz az MDP korábbi vezetői ügyében; Rákosi Mátyás és Gerő Ernő nem térhet vissza Magyarországra; Bata István, Hegedűs András, Kovács István és Piros László egy évig, Andics Erzsébet és Berei Andor fél évig nem térhet haza. Révai Józsefet hazahívják, hogy tanácsadóként segítse a testületet.

Megjelenik a kormány 1.022/1957. sz. határozata egyes állami boltok bérbeadásának lehetőségéről.

február 20. Molnár Erik „Nemzeti demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom” c., szűk körben terjesztett írása határozottan fellép a rákosista restaurációs törekvések ellen, és a hivatalos pártállásponthoz képest pozitívabban értékeli Nagy Imre szerepét.

A magyar kérdéssel foglalkozó ENSZ-különbizottság nyilvánosságra hozza ideiglenes jelentését.

február 21. Veres Péter az „irodalmi élet és az Írószövetség körül kialakult helyzet” miatt lemond az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elnöki tisztségéről.

Az ENSZ Közgyűlése jóváhagyja a mandátumvizsgáló bizottság határozatát a magyar küldöttség mandátumának függőben tartásáról.

Kolozsvárott megjelenik az 1940-ben megszűnt Korunk c. „világnézeti, társadalmi, tudományos és művelődési szemle” új folyamának első száma. Főszerkesztő Gáll Ernő, a szerkesztőbizottság tagja Balogh Edgár, Bányai László, Csehi Gyula, Méliusz József, Nagy István és Tóth Sándor.

február 22. A Külügyminisztérium jegyzékben közli az USA kormányával, hogy Edward Wailes követet, aki a forradalom alatt érkezett Budapestre, és nem adta át megbízólevelét, kiutasítja Magyarországról.

Az ENSZ Közgyűlése amerikai javaslatra elutasítja a magyar küldöttség mandátumának elfogadását.

február 23. Münnich Ferenc, az MSZMP IIB tagja, a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere kijelenti: „Az ellenforradalom nem november 1-jén, hanem október 23-án kezdődött.”

A szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindul a televízió Budapest 50–90 km-es körzetében fogható kísérleti adása, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. május 1. — Megérkezik az első közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas.

február 25. A MEFESZ (újjá)szervezésének kísérlete és a bécsi Renner-csoporttal (február 27.) való kapcsolatai miatt letartóztatják Erdélyi Tibort, a MEFESZ választmányának v. tagját.

február 26. Ülést tart az MSZMP IKB. Kádár János bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen „tényfeltáró vizsgálatot” indítanak. február 27. Gyenes Antal és Köböl József nem támogatja a javaslatot. június 22. Az ülésen Kádár János kijelenti: „A politikai rendőrség fontos dolog. […] Az a rendőrség a normális, amelyik mindenkit le akar tartóztatni.” — A testület határozata feloszlatja az úttörők fedőszerveként működő Magyar Őrszemcsapatok Szövetségét, és újjáalakítja a Magyar Úttörők Szövetségét.

Első ülését tartja a Közgazdasági Bizottság.

Az alkalmi bizottság elnöke Varga István, titkára Antos István volt. Tagjai között volt Bognár József, Csikós-Nagy Béla, Fock Jenő, Friss István, Lázár György, Nagy Tamás, Nágai Lajos, Péter György, Vajda Imre, Wilcsek Jenő.

február 27. A Külügyminisztérium szóvivője nyugati újságíróknak kijelenti, hogy a kormánynak nem áll szándékában Nagy Imrét bíróság elé állítani. április 5.

Letartóztatják Renner Pétert, a bécsi Magyar Forradalmi Tanács futárát, aki február 9-én érkezett Magyarországra konspiratív feladatokkal.

Mao Ce-tung, a KKP elnöke az Államtanács ülésén beszédet mond „A népen belüli ellentmondások helyes kezeléséről”. Mao a „köztünk és ellenségeink között fennálló” antagonisztikus ellentéteket megkülönbözteti a „népen belüli” ellentmondásoktól. A beszédet nem hozzák nyilvánosságra. március 12.

február 28. Átalakul a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A kormány elnöke továbbra is Kádár János; első elnökhelyettese Münnich Ferenc; államminiszter Marosán György. A korábbi kormánytagok tárcáik vezetői maradnak: iparügyek Apró Antal; földművelésügyek Dögei Imre; külügyek Horváth Imre; pénzügyek Kossa István. A minisztériumok vezetői: közlekedés- és postaügy Csanádi György kormánybiztos; belkereskedelem Tausz János; építésügy Kilián József; igazságügy Nezvál Ferenc; külkereskedelem Incze Jenő; munkaügy Mekis József.

Kőbányán megalakul az első munkásőr-zászlóalj. A fegyveres testület hivatalos megalakulása után tíz nappal a testületnek Budapesten 3 700 tagja van, vidéken 12 170 fő „kiválogatását” végzik el eddig az időpontig. A munkásőröket a szovjet csapatoktól kapott fegyverekkel szerelik fel.

Gyilkosság áldozata lesz Kenyeres Lajos tiszavárkonyi plébános; az elkövetők mai ismereteink szerint karhatalmisták.


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére


21 |vissza a lap tetejére

csütörtök

Kivonat a napisajtó híreiből (Forrás: Népszabadság)

Belföld

Harminc teherautó szén átadták ajándékukat A tatabányai és az oroszlányi fiatalok. A Magyar Ifjúság útjáról lassan, méltóságteljesen gördül előre egy 30 teherkocsiból álló karaván. A kocsikon nemzeti színű és vörös zászlók lobognak s a rakomány feketén csillogó szén. Feliratok hirdetik: az autók a tatabányai és oroszlányi fiatalok ajándékát, a több mint 1000 mázsa szenet hozzák a fővárosnak. Amerre elhalad az autókaraván, az utcakereszteződé­seknél megáll a forgalom, a villamosokról és az autóbuszokról ki­váncsian és örömmel nézik a látványt.

Épül a könnyűipar első gyárvárosa. Szolnok mellett 1960-ig épül ki a könnyűipar első gyárvárosa. A cipőipar legnagyobb, legkorszerűbb üzemévé fejlesztik a martfűi Tisza Cipőgyárat, amelynek munkáslétszám a 1960-ra el­ éri majd a 3800 főt. A gyár bőr­ és gumitalpú cipőféléket, sportcikket gyárt, a jövőben pedig alapanyaggyártó üzemekkel bő­vül.

Erősítenünk kell a lefegyverzésre irányuló törekvéseket. Joliot-Curie, a világhírű atomfizikus, a Béke-Világtanács elnöke levelet intézett a nemzeti békemozgalmakhoz. Az Országos Béketanács szerdán kapta meg Joliot-Curie levelét. Az utóbbi hónapok esemé­nyei megmutatták — mondta többek között a levél — hogy a békeerőinek cselekvésére ma olyan nagy szükség van, mint még soha nem volt.

Külföld

John Foster Dulles amerikai külügyminiszter keddi sajtóértekezletén bejelentette, hogy szerdán tanácskozást tartanak a Fehér Házban és azon megvitatják, hogy az Egyesült Államok támogassa-e az izraelellenes szankciókat abban az esetben, ha Izrael nem hajlandó kivonni csapatait a gazai térségből és az Akabai-öböl vidékéről. Dulles a továbbiakban hangoztatta: nem adía fel a reményt, hogy Izrael megváltoztatja a jelenlegi álláspontját a gazai térséget és az Akabai-öböl vidé­két illetően.

Jugov beszédében hosszasan foglalkozott a Szovjetunió történelmi szerepével, a szocialista építőmunka szovjet tapasztalatainak értékelésével és a bolgár—orosz és a bolgár—szovjet kapcsolatok történeti fejlődésével. Ezután arról beszélt, hogy az imperialisták minden lehetséges módon igyekeznek megakadályozni a szocialista erők elő­retörését, a nemzetközi feszültség további enyhülését.

Averoff görög külügyminiszter kedden újból felszólalt az ENSZ politikai bizottságában. Válaszolt az angol és a török küldöttnek a ciprusi kérdésben elhangzott felszólalására és tagadta, hogy országa fegyverrel támogatta a ciprusi nacionalista mozgalmat. A görög miniszter jóhiszeműsé­gének bizonyítékaként hivatkozott arra a határozati javaslatra, amelyet küldöttsége terjesztett a politikai bizottság elé és amely vizsgáló bizottság kiküldését kérte. A görög miniszter elutasított minden olyan megoldást, mely Ciprus felosztását vagy a ciprusi görög és török elemek szétválasztását jelentené, mert mint kijelentette, Ciprus oszthatatlan egység. A szónok hangoztatta, hogy Gö­rögország mindenkivel egyetért abban, hogy biztosítsák a török kisebbségnek mindazokat a jogokat és előnyöket, amelyeket jelenleg élvez.

Érdekességek

Londonban hétfőn 1000 fontért megvették Napó­leon egy sajátkezűleg írt levelét. A levelet Napóleon 1793-ban a convent egyik tagjának írta a korzikai katonai helyzetről és arról, hogy Korzika Franciaországhoz akar csatlakozni. Ugyanezen az árverésen 250 fontért kelt el az olaszországi hadjárat Napóleon által kidolgozott térképe. A térképet Nelson tengernagy 1796-ban zsákmányolta.

        Az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézetében március 10-én négyhetes állattenyésztési továbbképző tanfolyam indul. A tanfolyamra felsőfokú mezőgazdasági képesítésű szakemberek március 2-ig jelentkezhetnek az intézet igazgató­ságához címzett levélben.

Sport

Négy vívóverseny lesz a hétvégén.

A Csepeli SC műkorcsolyázó gárdája február végén csehszlovák meghívásként egyhetes túrán vesz részt.

Április végén rendezik meg a Magyarország—Írország Davis Kupa-mérkőzést.

                                                Kovácsházi Domonkos gyűjtése (2017)


22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források