iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1956 / október / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1956. október

Szabó Virág összeállítása, 2016.

A hónap elején, október 6-án újratemetik a híres Rajk-per 1949-ben kivégzett áldozatait. A szovjet csapatok ekkortájt kezdik meg őszi hadgyakorlatukat, mely címen megindulnak Varsó felé. Megérkezésük után tárgyalásokba kezdenek a lengyel küldöttségekkel, melynek eredményeképpen Hruscsov felmenti Gomulkát és visszahelyezi őt az ország elejére. Ezekben a napokban írják alá továbbá a Japán és Szovjetunió közötti diplomáciai szerződést, mely megszüntet és lezár minden addig fentálló hadiállapotot.

Október 23-án kitör a magyar forradalom, arra reagálva, pedig a nemrégiben visszahelyezett Gomulka kinyilvánítja véleményét azzal kapcsolatban, hogy minden országnak joga van független nemzete szuverén kormányzásához. Ehónap 26-án Nagy Imre a kommunista vezetés élén Nemzeti Forradalomnak minősíti, az eddig csupán felkelésnek titulált mozgalmat.

A forradalom hatására október 30-án a Szovjetunió deklarálja nyilatkozatát, melyben rendezni kívánja az országok közötti kapcsolatot, illetve ígéretet tesz azok belügyeinek bele nem avatkozására. Ugyanezen a napon vezetik be Magyarországon a többpártrendszert.

Október 29-én Izrael a brit és francia érdekeket egyeztető sevres-i tárgyalásokat követően október 29-én lerohanja Egyiptomot, és elfoglalja a Sínai-félszigetet, ezzel kitör a Szuezi válság, amely a nenzetközi politikai élet figyelmét is eltereli a magyar forradalomról.

Az amreikai rádiókban Elvis Presley "Hound Dog"/ "Don't Be Cruel" dalai a slágerek.

Havilap szemle

Alföld

7. évf. 5. Sz. (szeptember/október) / 1956

        

Egri Lajos:  Balogék magányossága (Elbeszélés)

Boda István: Ki csendben él (Vers)

Boda István: Amit elmondtam (Vers)

Kolozsvári Grandpierre Emil: A motorkerékpár (Elbeszélés)

Kiss Tamás: Akácos temető (Vers)

Kiss Tamás: Fúga (Vers)

Kiss Tamás: Tél jön (Vers)

Remenyik Zsigmond: A vén telepes Carmelo története (Elbeszélés)

Rácz Károly: Akasztófavirág (Elbeszélés)

Tóth Endre: Emléksorok egy törtetőnek (Vers)

Tóth Endre: Példázat (Vers)

Tóth Endre: Utókor (Vers)

Danyi Gyula: Szelecske (Vers)

Fábián Sándor: Hatrongyosok (Regényrészlet)

Egri Lajos: Mea culpa (Vers)

Stetka Éva: Az ébredés partjáig (Vers)

Kodolányi János: Az Arany Bárány (Regényrészlet)

Polgár István: Készülődés (Vers)

Hajnal Gábor: Az emberért (Vers)

Jobbágy Károly: Utolsó figyelmeztetés (Vers)

Nagy Tibor: Szolnoktól Budapestig (Elbeszélés)

Papp László: Nem bízik bennem (Vers)

Papp László: Fizetéskor (Vers)

Papp László: Tiszteld Atyádat (Vers)

Papp László: Béke (Vers)

Vasvári István: A szabadsághoz (Vers)

Bertalan Ágnes: Micsoda reggel! (Elbeszélés)

Taar Ferenc: Csalódás (Karcolat)

Rácz Károly: Dobbanni kell a földnek (Vers)

Nagy Ferenc: A kubikoshoz (Vers)

V. Nagy Albert: Fájdalom (Vers)

Mándy Iván : Nagyvilági főcső (Elbeszélés)

Kulcsár János: Főhadnagy Fazekas (Vers)

Radványi Barna: Éji dal (Vers)

Pál József: Melléd álltam (Vers)

Sári Gál Imre: Kályha mellett (Vers)

Ambrus Tibor: Zsoltár (Vers)

Toma Ádám: A transzcendens kutya (Karcolat)

FIATALOK

Buda Ferenc: Mit szóltok? (Vers)

Buda Ferenc: De szeretnék... (Vers)

Bényei József: Udvara van a holdnak : (Juhász Ferencnek) : (Vers)

Tóth Bertalan: Éjfél (Vers)

Kövessi Erzsébet: Tavaszi szél (Vers)

Tasnádi Varga Éva: Örökre (Vers)

Soós Zoltán: Hétszáz lépés : Ricsei Balázsnak ajánlom : (Vers)

Kiss Ödön: Szüret Nagymaros vidékén (Vers)

Browning, Elizabeth Barrett: A portugál szonettekből (Simon Zoltán fordítása)

VILÁGLÁTÓ

Sík Csaba László: Federico Garcia Lorca

García Lorca, Federico: Kaszída az aranyszínű lányról (Vers, Tímár György műfordítása)

García Lorca, Federico: Szonett (Vers, Tímár György műfordítása)

García Lorca, Federico: Carmelának, a perui lánynak (Vers, Tímár György műfordítása)

Rónay György: Három mai francia költő (Műfordításokkal)

Francia népdalok : Weöres Sándor műfordításai

Lutter Éva: Carlo Bernari: Nápoly eladó ötér' : [Bernari, Carlo művéről]

Szabó Lőrinc műfordításai Aliser Navoj és Ljufti verseiből

Nyekraszov, Nyikolaj Alekszejevics: Forr a mezőkön... (Vers, Fodor András műfordítása)

Jasienski, Bruno: Szavak Jakub Szeláról (Vers, Pákozdy Ferenc műfordítása)

Angyal Endre: Miroszlav Krlezsa: A Glembay-család : [Krleža, Miroslav művéről]

Galczynski, Konstanty Ildefons: Dalok (Vers, Gömöri György műfordítása)

Futala Tibor: Kovacsics: Tüzek és rózsák : [Kovacic, Ivan Goran kötetéről]

Székelyhidi Ágoston: Delavrancea: Novellák és elbeszélések

Horváth Barna: Cech: Prücsök úr kalandos kirándulása a XV. évszázadba : [Cech, Svatopluk művéről]

Jancsó Elemér: A román-magyar irodalmi kapcsolatok múltjából

Bajkó Mátyás: Székely gyermekmesék nyomában

VITA

Barta János: Még egyszer a realizmusról

Varga Zoltán: Debrecen felszabadulás utáni politikai életének néhány kérdése (Befejezés)

HAGYOMÁNY

Bohuniczky Szefi: Régi napok, régi emberek

Sonkoly István: Bartók Béla Hajdú megyében

Horkay László: Kaffka Margit két ismeretlen levele

Szegedi Gusztávné: Csokonai orvosa

Rácz István: A debreceni Református Kollégium történetéhez

Gunda Béla: Cigány gyógyítók és mesemondók

Balogh István : A leghíresebb tiszántúli betyár

KRITIKA

Julow Viktor: Pákozdy Ferenc új Shakespeare-fordításáról. a Viharról : [Shakespeare, William: A vihar magyarra fordításáról]

Vass József: Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak

Abody Béla: Sánta Ferenc: Téli virágzás

Irinyi Károly: Bárány Tamás: Csigalépcső

Varga Imre: Mocsár Gábor: Forró napok

Schulek Mátyás: Gergely Mihály: Julika

Bessenyei György: Császár Klára: Ha már megvirradt

Balogh László: Kolozsvári Grandpierre Emil. A nagy ember

Simon Zoltán: Somlyó György: Talizmán

Stetka Éva: Lányi Sarolta: Őszi kert

Bata Imre: Három arany alma

Tóth Béla: Fekete Gyula: Ismerősök

Bodri Ferenc: Hegedűs Géza: Az írástudó

Nagy János: Szeberényi Lehel: Szalmácska

Lázár István: Henry Lawson: A batyu románca : [Lawson, Henry kötetéről]

        

Napra pontos események sora:

Források: Terrror Háza - Kronológia, +  Beszélő - kronológia +  1956 hónapról hónapra. = A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata. 4. évfolyam (2006.) 3. szám.

1956. októberében az országos elégedetlenség forráspontra jut: a főiskolások és egyetemisták tüntetése kezdetben a rendszer megreformálását tűzi ki céljául, ám a követeléseket hamarosan a teljes függetlenségig fokozzák. A fegyveres harcokban kezdetben a magyarok jeleskednek, október utolsó napján azonban fordul a szerencse.

Folytatódik a csapatcsökkentés a Magyar Néphadseregben. A hadsereg létszáma a forradalom kitörésekor 120-130 ezer fő.

Október elején Békéscsabán megszerveződik a helyi értelmiség Petőfi köre.

A Petőfi Kör mintájára Veszprémben megalakul a Batsányi kör. Vezetője Brusznyai Árpád, a Lovassy László Gimnázium tanára.

Október 1. A Színház- és Filmművészeti Főiskola többnapos nagygyűlésén a fő szónok Csurka István.

Október 2. A Minisztertanács a börtönök felügyeletét a BM helyett az Igazságügy-minisztériumra ruházza át.

Boldoczki János v. külügyminiszter, új moszkvai magyar nagykövet átadja megbízólevelét.

Október 4. Nagy Imre a létrejött kompromisszum alapján levélben kéri párttagsága visszaállítását.

A szovjet kormány a magyar kormány kérésére 100 millió rubeles hitelt nyújt 1957-re.

Október 5. Az Elnöki Tanács október 22-ére összehívja az országgyűlést.

A Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1948-ban törvénytelenül elítélt Ordass Lajos evangélikus püspököt.

Letartóztatják Farkas Vladimir, Faludi Ervin, Szendi György, Szántó György és Toldi Ferenc ÁVH-s tiszteket.

Október 6. Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András újratemetése a Kerepesi úti temetőben. A Szabad Nép első oldala Soha többé címmel teljes terjedelemben a hét évvel korábban kivégzett kommunistákról ír. A temetés hatalmas, százezres tüntetés, politikai jelszavak nélkül.

A temetés után főként bölcsészhallgatók, többségükben a Kolhoz Kör tagjai, tüntetnek a Sztálin-szobornál, a jugoszláv követségnél és az Andrássy út 60. előtt, sztálinizmus- és ÁVH-ellenes, Jugoszláviát éltető jelszavakkal.

Az MDP PB határozatot hoz Farkas Mihály volt honvédelmi miniszter őrizetbe vételéről.

Szigorított hadműveleti szolgálatot vezetnek be a HM-ben.

A József Attila Színház bemutatja Gáli József Szabadsághegy című drámáját.

Szegeden az egyetemi hallgatók követelik az orosz nyelv kötelező tanításának megszüntetését.

Az Irodalmi Újságban Lukácsy Sándor kritikájára, amely a Századok Petőfi kör történész-vitájának bemutatását bírálja, A viták nyilvánosságáért! Címmel válaszolnak a lap szerkesztői. Igazat adnak Lukácsynak a közlés hiányosságával kapcsolatban, de a cikk megírásának idején a szerkesztőség azt is eredménynek könyvelte el, hogy a közlésre egyáltalán módot találtak. A beszámolót júliusban készítették el, ami csak szeptember elején kerülhetett a nyilvánosságra. Ezekben a hónapokban, a XX. kongresszust követő enyhébb politikai légkör azonban már egy szabadabb közlésmódot is megengedett.

Október 7. A Művelt Népben megjelenik Művészek akarunk lenni! címmel Dömök Sándor cikke, amely a Színművészeti Főiskola diákjainak szeptember 27-én megtartott iskolagyűlésén az iskola vezetését, a tanárok oktatói hozzáállását éles bíráló, őszinte, kemény kritikáját ünnepli.

Október 8. Nagy Imre utolsó megbeszélése Gerő Ernővel a pártba való visszavételéről. 

Megjelenik a Hétfői Hírlap, a koalíciós sajtó felszámolása utáni első oldottabb hangvételű, igényesebb lap. Főszerkesztő: Boldizsár Iván.

Az ELTE színháztermében (a későbbi Egyetemi Színpadon) ankétot rendeznek „A fiatal értelmiség problémái” címmel; vitavezető Lukács György.

Október 9. A Szabad Nép Történelemtanárok problémái az új tanévben címmel a történelem tanítás presztízsveszteségéről közölt cikket Bellér Béla szakfelügyelő tollából. Mi volt a legfőbb hiba? - merült fel a kérdés a történelemtanárok szakmai tanácskozásán: `A múlt eseményeit egyoldalúan, a jelen szemszögéből ítéltük meg, s a történelmi objektivitással dacolva, a múltban azt igyekeztünk `fölfedezni`, amire szükségünk volt.`

Október 10. A Petőfi Kör vitája `A műszaki fejlesztés és a fiatal műszaki értelmiség problémái` címmel.

Október 11. Pécsett megalakul a helyi Petőfi Kör.

Megalakul a Hazafias Népfront társadalompolitikai és jogi bizottsága. A vitán Losonczy Géza elnököl, felszólal Tildy Zoltán. A bizottság elnöke Gillemot László, alelnöke Beér János, Donáth Ferenc, Szigethy Attila és Vajda Imre, titkára Tánczos Gábor és Győry Gábor.

Október 12. A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatják Farkas Mihályt.

Október 13. Az MDP PB határozata: Nagy Imrét visszaveszik a pártba.

Debrecenben a régi megyeházán megtartja első vitaülését a Kossuth kör.

Az Irodalmi Újság cikke tizenöt fiatal író a magyar ifjúság ügyében még 1954-ben megfogalmazott elképzeléseit ismerteti, amely akkor nem juthatott nyilvánosságra. A fiatal írók a DISZ egész munkájának a megújítására és átszervezésére tettek javaslatot.

Október 14. Szabad Ifjúság cikkében a felsőoktatási reformmal foglalkozik. A forradalom előestéjén a korábbiaknál sokkal szélesebb körben merültek fel a főiskolák és az egyetemek működését, a diákok önállóságát korlátozó problémák. A felsőoktatás valamennyi szereplője egyetértett abban, hogy a fiataloknak joguk van beleszólni az őket érintő kérdésekbe. Tánczos Gábor, a Petőfi-kör titkára a Művelt Népben a fiatal értelmiség védelmében, magatartásuk, küzdelmek lényegéről közölt cikket.

A Szabad Nép közli az előző napi PB-határozatot, és Nagy Imre október 4-ei levelét. Dunaföldváron megalakul az ország első falusi takarékszövetkezete.

Október 15. Gerő Ernő, Apró Antal, Hegedüs András, Kádár János, Kovács István összetételű párt- és kormánydelegáció utazik egyhetes látogatásra Belgrádba.

Hajdúnánáson irodalmi-politikai vitakör alakul Bocskai kör néven.

A szovjet-jugoszláv viszony látványos javulásának hatására az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggeszti a Jugoszláviába irányuló segélyszállítmányokat.

Október 16. Diákgyűlés a szegedi egyetemen mintegy 1600 hallgató részvételével, amelyen megalakítják a MEFESZ-t, az egyetemi ifjúságnak a DISZ-től és az MDP-től független szervezetét.

Október 17. A Petőfi Kör vitát rendez Pap Gábor „Kertmagyarország?” c. cikkéről; vitavezető Donáth Ferenc és Magyari András. A vitában a magyar mezőgazdaság korszerűsítését sürgetik; többek mellett felszólal Tildy Zoltán v. köztársasági elnök és Göncz Árpád.

Október 18. Az Elnöki Tanács október 29-ére napolja el az eredetileg 22-ére összehívott országgyűlést.

A Pártoktatók Házában középiskolás diákparlamentet tartanak.

Október 19. A Budapesti Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiumában diákgyűlést tartanak, melyen a diákok 15 pontos határozatban foglalják össze követeléseiket.

A Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat készültségbe helyezik.

A szegedi József Attila kör az értelmiség helyzetéről rendez vitát.

Háy Gyula írói estje Győrben.

Varsóban a LEMP KB 8. plénuma tagjai közé kooptálja Gomulkát, mire Varsóba utaznak Hruscsov, Kaganovics, Molotov és Mikojan KB-tagok, valamint Zsukov honvédelmi miniszter és Konyev, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. A szovjet csapatok és néhány lengyel egység hadgyakorlat címén megindulnak a lengyel főváros felé.

`Végre! - kiáltunk fel a régóta dédelgetett, és most beteljesült remények örömével. Végre megjelent egy folyóirat, a Nagyvilág, amely tovább szélesíti világirodalmi műveltségünk alapjait, amely megnyitja a zsilipeket a realista törekvésű világirodalom termékenyítő zuhataga előtt.` - tudósít a Nagyvilág világirodalmi folyóirat első számának megjelenéséről a Magyar Nemzet cikke. Üdvözli a lap létrehozását, amely újból utat enged a nyugati irodalom megjelenésének, ellensúlyozva ezzel a szovjet irodalom egyoldalú térnyerését.

Aláírják a szovjet-japán hadiállapot megszűnését és a diplomáciai kapcsolatok felvételét rögzítő egyezményt.

Október 20. A Petőfi Kör vitája az iparművészet problémáiról.

Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen Széchenyi Kör alakul. Az egyetemek közös vitafórumaként megszervezik a Vasvári kört.

Nagygyűlés a Budapesti Műszaki Egyetemen a hallgatók és a műszaki értelmiség aktuális problémáiról.

A Katona József Színház bemutatja Németh László Galilei című drámáját.

MEFESZ-nagygyűlés a szegedi tudományegyetemen Perbíró József professzor elnökletével.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem MDP-szervezete nyílt pártnapot szervez.

Varsóban kora reggel megegyezés születik a reformok ügyében. A szovjet vezetők elfogadják a LEMP-en belüli személyi változásokat és hazautaznak. Lengyelország szinte minden városában szovjetellenes gyűlésekre, néhol tüntetésekre kerül sor.

Október 21. Az egri pedagógiai főiskolán megalakul a Kossuth kör és csatlakozik a MEFESZ-hez.

Debrecenből és Szegedről diákküldöttség utazik a fővárosba, hogy részt vegyen az országos diákparlament ülésén. A szegedi delegáció tárgyal a Petőfi Kör vezetőségével is.

Varsóban Gomulkát a LEMP KB első titkárává választják.

`Azok az érvek, melyek 1949-1950 idején a kollégiumot is elnémították, indokolják e még ma is, hogy népünk tehetséges fiait továbbra is kizárják ilyen lehetőségekből. Úgy gondolom, hogy mai fiataljaink, akik előtt, a nép ügyének győzelme nyomán annyi új, nagy lehetőséggel nyílt meg a világ, a tanulságokból újra születő, minél szélesebb körű változatban ezeket is megérdemelnék.` - zárja Kosáry Domokos a Szabad Népben megjelent cikkét, amelyben egykori növendékként és tanárként idézi fel az Eötvös kollégium hagyományait, sajátosságait, szellemiségét, nevelési elveit, a kollégium fiataljainak közösségi életét.

`Az oktatás hierarchiájában a hallgatóknak hallgatóknak kell maradniuk, politikai és morális kérdésekben felnőtteknek kell tekinteni őket, és nem szabad távol tartani a politikai és művészeti élet viharaitól. Én azt hiszem, nem lehet elvitatni a főiskolásoktól azt a jogot, hogy felnőttnek tekintsék magukat és hallassák a hangjukat minden fontos kérdésben` - írja Bacsó Péter a Művelt Nép hasábjain Bízzunk a fiatalokban című cikkében a Színművészeti Főiskola szeptember 27-én megtartott diákgyűléséről.

Október 22. Hétfő - Október 24-ére parancsnoki értekezletre a HM-be rendelik az ezred- és annál magasabb szintű egységek parancsnokait és politikai helyetteseit.

Másnapra összehívják a DISZ KV-t.

A Budapesti Műszaki Egyetem délutáni gyűlésén részt vesznek az Építőipari és Közlekedési Egyetem, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, a Testnevelési Főiskola, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Haditechnikai Intézet, a Petőfi Akadémia és a Zalka Máté laktanya képviselői is. Megvitatják a szegedi MEFESZ-küldöttek által ismertetett követeléseket.

A műegyetemi gyűléssel párhuzamosan, a délutáni-esti órákban gyűlést tartanak Budapest számos felsőoktatási intézményében, többek között a Közgazdaság-tudományi Egyetemen, a Budapesti Orvosegyetemen, a Színművészeti Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, valamint a Gödöllői Agráregyetemen.

Este ülésezik a Petőfi Kör vezetősége.

A Pécsi Központi Egyetem udvarán 15 órától gyűlést tartanak az orvosi és jogi egyetem, valamint a pedagógiai főiskola oktatói és hallgatói.

Október 15-étől a miskolci DIMÁVAG munkásai Turbók Gyula és Bogár Károly vezetésével 25-ére szabad pártnapot szerveznek problémáik tisztázására. Ennek érdekében 22-éig 2 ezer aláírást gyűjtenek össze az üzemekben.

A miskolci Műszaki Egyetem diákgyűlése csatlakozik a MEFESZ-hez.

Sopronban közös diákparlamentet tartanak az Erdőmérnöki Főiskola és a Nehézipari Műszaki Egyetem diákjai.

Debrecenben a Benczúr utcai diákszállón megalakul a helyi MEFESZ-szervezet.

Október 23. Kedd - A Szabad Nép Új, tavaszi seregszemle című vezércikke üdvözli az ifjúság követeléseit.

A reggeli órákban visszaérkezik Jugoszláviából a magyar kormányküldöttség. Ezt követően ülésezik kezd az MDP kibővített Politikai Bizottsága.

12.53-kor a Kossuth Rádió ismerteti a belügyminiszter közleményét, amely a tervezett tüntetést betiltja. 14.23-kor mégis engedélyezik a tüntetést.

15 órakor indul el a diáktüntetés a Petőfi-szobortól. A pesti egyetemisták a Margit hídon át, a budaiak a Duna-parton végigvonulva jutnak el a Bem-szoborig.

17 óra körül érkeznek az első tüntetők a Kossuth Lajos térre. Egy óra múlva már betölti a teret a mintegy kétszázezres tömeg. 21 órakor Nagy Imre beszédet mond a Parlament erkélyéről.

17 óra tájban a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a diákok 16 pontját. Az épület védelmét megerősítik, a katonák egy része azonban a tüntetők mellé áll. 22 óra körül megkezdődik a Rádió hajnalig tartó ostroma.

21.37-kor a tüntetők ledöntik a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Budapest több pontján támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és több fegyvergyártással foglalkozó üzemet. Késő éjszaka már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak meg a felkelők. Megostromolják a Szabad Nép székházát is.

20 óra körül megkezdődik az MDP KV rendkívüli ülése, a testület másnap hajnalig folyamatosan tanácskozik. Gerő Ernő a szovjet csapatok beavatkozását kéri Moszkvától, ahol 23 óra körül parancsot adnak a székesfehérvári szovjet különleges hadtestnek Budapest megszállására.

Tüntetések Székesfehérváron, Mosonmagyaróváron, Sopronban és Veszprémben. Debrecenben az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetőkre. Hárman életüket vesztik. Szegeden a tüntetések megakadályozására katonai közigazgatást vezetnek be.

Október 24. Szerda - 3-4 óra körül a fővárosba érkeznek az első szovjet páncélosok. A nap folyamán Mikojan és Szuszlov szovjet különmegbízottak Budapestre érkeznek.

A felkelők elfoglalják a rádió épületét. Az adást már ezt megelőzően a Parlamentből közvetítik.

8.13-kor a rádió közli: az MDP KV megerősítette Gerő Ernőt első titkári tisztségében. A miniszterelnök Nagy Imre, helyettese Hegedüs András.

8.45-kor a rádióban kihirdetik a statáriumot. Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás. A vonatok még közlekednek, a víz-, áram-, gázszolgáltatás és a telefonhálózat a következő hetekben is nagyjából folyamatosan működik. A pékek biztosítják a kenyérellátást.

A déli órákban a felkelők elfoglalják az Athenaeum Nyomdát.

A Roosevelt téren felvonuló tüntetőkre az ÁVH-sok tüzet nyitnak. A sortűznek több halálos áldozata van.

12.10-kor Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére, nyugalomra hív fel.

A Rádió környékén folytatódnak a harcok. Délután kigyullad és leég a Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményének egy része.

Az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa.

20.45-kor Kádár János a rádióban ellenforradalomnak nevezi a megmozdulásokat.

Felkelőcsoportok alakulnak a Baross téren, a VIII. és IX. kerület déli részén, a Corvin mozinál, a Tompa és a Berzenczey utcában.

A Bem laktanyából a felkelők nagy mennyiségű fegyvert zsákmányolnak.

Székesfehérváron a városháza előtt tüntetőkre a szovjetek tüzet nyitnak. Hatan vesztik életüket.

További szovjet csapatokat irányítanak Magyarországra. Moszkvában a TASZSZ közleményt ad ki az `ellenforradalmi lázadás` leveréséről.

Varsóban többszázezres nagygyűlésen jelentik be, hogy a szovjet csapatok 48 órán belül visszatérnek laktanyáikba. Gomulka a naggyűlésen deklarálja, hogy "minden nemzetnek joga van független országa szuverén kormányzásához".

Október 25. Csütörtök  - A reggeli órákban szovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió épületét.

`Igazság` címmel megjelenik az első forradalmi újság.

Felkelők foglalják el a IX. kerületi rendőrkapitányságot.

10-11 óra között 8-10 ezer ember vonul a Kossuth Lajos térre. A Parlamentet őrző szovjetek barátkoznak a tüntetőkkel. 11.15 körül szovjet tankok érkeznek a térre és tüzet nyitnak a tömegre. A sortűznek mintegy 60-70 halálos áldozata és 100-150 sebesültje van.

12.32-kor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmentette Gerő Ernőt és Kádár Jánost választotta első titkárrá.

Maléter Pál ezredes a Kilián laktanyánál tűzszünetet köt a corvinista felkelőkkel.

A szovjet csapatokat a Romániából érkező Abaturov-hadosztállyal erősítik meg.

Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság.

A Csepeli Vas- és Fémművekben létrejönnek a munkástanácsok.

Súlyos harcok folynak a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésénél, a Corvin köznél.

Az Amerikai úton felkelőcsoport alakul.

Budapesten `véres-zászlós` tüntetés zajlik le a szovjet beavatkozás és a Parlament előtti vérengzés ellen tiltakozva.

Lakihegyen a felkelők aknavetővel lövik a rádióadót.

Miskolcon megalakul a Borsod megyei munkástanács.

Tüntetnek több vidéki városban, többek között Ózdon, Pécsett, Szegeden, Dunapentelén, Esztergomban, Vácott, Nagykanizsán. Győrött tüzet nyitnak a tüntetőkre. Nyíregyházán és Várpalotán megtámadják a városon áthaladó szovjet tehergépkocsikat.

Október 26. Péntek - Dél körül a Jutadomb környékén harcok folynak. Délután felkelők foglalják el a csepeli rendőrkapitányságot.

16.13-kor a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, az egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat, üzemi munkástanács-választásokat, béremeléseket, gazdasági, politikai változásokat ígér. Nagy Imre nemzeti forradalomnak minősíti a felkelést.

17.32-kor a rádióban közzéteszik az Elnöki Tanács amnesztiarendeletét, amely mindenkire vonatkozik, aki legkésőbb 22 óráig leteszi a fegyvert.

Varsóból vér- és gyógyszerszállítmány érkezik a Ferihegyi repülőtérre. Ez az első Magyarországnak nyújtott külföldi segítség.

A Thököly út-Dózsa György út környékén és a Széna téren felkelőcsoport alakul.

Felkelők szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danuvia Fegyvergyárat.

Kecskeméten a délelőtt folyamán tüntetések kezdődnek. A katonák sortüzének három halálos áldozata van. Estére a felkelők és a katonák között folyik a harc. A Cigánytelepet két MIG 15-ös repülőgépről lövi a hadsereg.

Baján megalakul a városi forradalmi bizottság, Győrött létrehozzák a nemzeti tanácsot. Pécsett folytatódnak a tüntetések, ezért kijárási tilalmat vezetnek be. Dunapentelén harcok folynak a katonaság és a felkelők között.

A Komlói Szénbányászati Trösztnél megalakul a munkástanács, Debrecenben pedig a szocialista forradalmi bizottmány.

Tüntetések vannak több vidéki városban, többek között Mohácson, Szigetváron, Komlón, Békéscsabán, Gyulán, Miskolcon, Szegeden, Szentesen, Székesfehérváron, Győrött, Sopronban, Egerben, Gyöngyösön, Tatabányán, Esztergomban, Oroszlányban, Komáromban, Kaposvárott, Siófokon, Nyíregyházán, Szolnokon, Szekszárdon, Veszprémben és Pápán.

Mosonmagyaróváron a határőrök a tüntetőkre lőnek - 52 halott, 86 sebesült. Esztergomban a Sötétkapunál a katonák tüzet nyitnak a tüntetőkre. Tizenöten meghalnak, legalább ötvenen megsebesülnek.

Zalaegerszegen rendőrök, pártfunkcionáriusok a tömegbe lőnek.

Nagykanizsán a városi pártbizottság előtti sortűznek halott és sebesült áldozatai vannak.

Kiszabadítják az oroszlányi és a tatabányai munkatáborokban raboskodókat.

Tatán hajnalban a felkelők megtámadják a laktanyát. Tatabányán este a tüntetők elfoglalják és lefegyverzik a megyei rendőrkapitányság és a Hunyadi Lövésztiszti Iskola őrségét.

Kaposváron munkástanácsok alakulnak.

Nyíregyházán megalakul a Szabolcs-Szatmár Megyei Forradalmi Munkástanács.

Záhonynál a szovjet csapatok pontonhíd építését kezdik meg a Tiszán.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország együttesen terjeszt be javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanács összehívására, hogy megvitassák a magyar kérdést.

A Lengyel Rádióban első ízben hangzik el felhívás véradásra.

Rómában XII. Pius pápa enciklikát bocsát ki a felkelésről, és imára szólít fel annak győzelméért.

Október 27. Szombat - 11.18-kor a rádió ismerteti a kormány új összetételét.

A VIII. kerületben megtámadják a felvonuló szovjeteket. A Corvin köz parancsnokai kilenc pontban foglalják össze követeléseiket.

A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret.

Pesterzsébeten felkelők tartják megszállva a rendőrség, a tanács, a pártbizottság és a vásárcsarnok épületét.

Kecskeméten a hadsereg nagyszabású tisztogató akciót hajt végre. Dunapentelén a felkelők megtámadják a katonai parancsnokság épületét. Tüntetések Komlón, Salgótarjánban, Kaposvárott, Pakson és Szombathelyen.

A tüntetőkre tüzet nyitnak Kalocsán, Kiskunhalason, Kecelen, Berzencén, Várpalotán, Bajon és Örkényben. Tiszakécskén vadászgépről lövik a felvonulókat: 17 halott és 110 sebesült.

Lökösházán és Battonyán a lakosság segítségével felszedik a vasúti síneket, hogy megakadályozzák újabb szovjet csapatok beszállítását.

A vidéki városokban, többek között Székesfehérvárott, Sopronban, Esztergomban, Békéscsabán, Gyulán, Tatabányán, Szolnokon, Szekszárdon, Zalaegerszegen és Debrecenben megalakulnak a forradalom helyi szervei. Baján, Miskolcon, Ózdon, Győrben és Mosonmagyaróvárott megkezdik a nemzetőrség szervezését.

Megkezdi adását a Szabad Győr Rádió.

Egerben a felkelők elfoglalják az ÁVH épületét.

Vácott közel 800 elítélt szabadul ki a börtönből.

Keszthelyen kijárási és gyülekezési tilalmat rendelnek el, a főbb középületeket pedig megszállja a katonaság.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ENSZ-képviselői között november 3-ig tartó titkos tárgyalások kezdődnek a magyarországi felkelésről.

Az amerikai külügyminiszter a Világpolitikai Tanács előtt mondott beszédében utal arra, hogy Magyarországot nem tekinti az USA potenciális katonai szövetségesének.

Megérkezik a Nemzetközi Vöröskereszt első segélyszállítmánya Budapestre.

Az 1955-ös népszavazáson alapuló luxemburgi francia-nyugatnémet szerződés a Saar-vidékről, amelynek értelmében 10. szövetségi államként az NSZK része lesz.

Október 28. Vasárnap - Kitör a Szuezi válság

Lengyelországban szabadon bocsátják Wyszynski prímást.

Hajnalban a szovjetek megtámadják a Corvin közi felkelőket, akik a támadást visszaverik.

14 órakor az új kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.

Felfüggesztik a kijárási tilalmat. Rádióközleményben szólítják fel a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szerveződő nemzetőrséghez.

A VII. kerületben, valamint a Kisfaludy utcában újabb felkelőcsoport jön létre.

Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottság és a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.

A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a `Róka-rádiót`.

Kecskeméten repülőgépről ismét lövik a Cigánytelepet, majd a katonaság átfésüli a városrészt. A harcokban több felkelő és katona veszti életét.

Tüntetések Szarvason, Orosházán, Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott és Szombathelyen.

A forradalom újabb helyi szervei alakulnak meg a vidéki városokban, többek között Mohácson, Battonyán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Székesfehérvárott, Pakson, Orosházán, Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott és Szombathelyen. Dombrádon, Dunapentelén, Szegeden, Tatabányán, Tapolcán munkástanácsok alakulnak. Több vidéki városban, Debrecenben, Ráckevén és Nyíregyházán megalakul a nemzetőrség.

Győrött és Mosonmagyaróváron ünnepélyesen eltemetik a sortüzek áldozatait. Sopronban letartóztatják a pártbizottság tagjait.

Sopronkőhidán és a komlói munkatáborban az őrség megakadályozza a rabok kitörését.

Hegyeshalomnál lezárják a határátkelőhelyet.

Gyöngyösön kijárási tilalmat vezetnek be.

Felsőpetényben 200-250 ember az Almássy-kastélynál tüntet, ahol Mindszenty József bíborost tartják fogva.

Vácott és Kalocsán a laktanyát, Fóton a lőszerraktárat, Békésen a járási rendőrkapitányságot támadják meg a felkelők.

A Pravda vezércikke A népellenes kaland összeomlása Magyarországon címmel számol be a magyar forradalomról.

Az SZKP KB Elnöksége ülésén Hruscsov tart beszámolót a magyarországi helyzetről. Határozatot hoznak a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok megerősítéséről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi `A magyarországi helyzet`-et.

A Szovjetunió, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Svájc, az Egyesült Államok, Ausztria és más államok, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetei segítséget ajánlanak fel Magyarországnak.

Október 29. Hétfő - Az éjszaka folyamán a legkompromittáltabb kommunista vezetők (Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László, Andics Erzsébet, Berei Andor és Kovács István) szovjet repülőgépeken Moszkvába menekülnek.

A HM-ben tárgyalások folynak a felkelőcsoportok képviselőivel.

Megalakul a II. kerületi nemzeti bizottság. A Szabad Nép-székházban rendezkedik be a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány.

20 óra körül fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a Corvin közben, majd a budapesti rendőrfőkapitányság épületében a rendőrség, a katonaság és a felkelők képviselői között.

A rádióban bejelentik, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. Megkezdődik a középületek szovjet őrségének magyar csapatokkal történő felváltása.

A VIII. és IX. kerületben újabb összecsapásokra kerül sor a szovjet csapatok és a felkelők között. A VII. kerületi pártházat felkelők foglalják el. A Corvin közi felkelők vezetői megkezdik a környék csoportjainak egyesítését, 1000-1200 főre nő a szervezett felkelők létszáma.

A Tűzoltó utcai felkelők önálló csoporttá szerveződnek.

A Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyárban (BHG) munkástanács, a XVII. kerületben nemzeti bizottság, Csepelen nemzeti bizottmány alakul.

Kecskeméten ritkulnak, de folytatódnak az összecsapások. Szabadszálláson. katonák a tüntető tömegbe lőnek.

Lincselés Ózdon.

Hegyeshalomnál lefegyverzik a határőrőrsöt.

Komlón, Tatán, Esztergomban, Orosházán, Tapolcán és Veszprémben forradalmi bizottság alakul. Békéscsabán, Szegeden, Sárváron és Pécsett megkezdik a nemzetőrség szervezését.

Győrött, Szentgotthárdon, Kaposváron, Miskolcon és Nagykanizsán munkástanácsok alakulnak.

A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat munkástanácsa leállítja a kőolajszállítást a finomítókba.

Záhonyban felrobbantják a szélesnyomtávú pályaudvar bejáratát, hogy megakadályozzák a szovjet szerelvények beérkezését. A mozdonyokat használhatatlanná teszik.

Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntet a magyar nagykövetség előtt, és koszorút helyeznek el a felkelés mártírjainak emlékére.

Október 30. Kedd - A kormány elismeri a forradalomban létrejött helyi, önkormányzati szerveket.

7.20-kor a HM közli a rádióban, hogy folytatódik a szovjet erők kivonása Budapestről.

Az MDP Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületénél tűzharc tör ki a felkelők és a pártház őrsége között. A felkelők megostromolják az épületet, amelynek elfoglalása után a tömeg több védőt meglincsel. A harcban számos felkelő veszti életét. A védők közül 23 áldozata van az ostromnak és a népítéletnek.

14.30-kor a rádióban Nagy Imre az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét, Tildy Zoltán pedig a begyűjtési rendszer megszüntetését, és a szabad választások előkészítését jelenti be.

A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai ÁVH-s laktanyát.

Újpesten nemzeti bizottság alakul.

A VIII. kerületben nemzetőrséget állítanak fel.

Megalakul a Forradalmi Ifjúsági Szövetség.

A Kőbányai Gyógyszerárugyárban megalakul a munkástanács.

Újjáalakul az FKgP az SZDP, és a Nemzeti Parasztpárt.

A Budapesti Országos Börtönből kiszabadítanak több politikai foglyot.

A Nemzetközi Vöröskereszt repülőgépeken kezdi meg a segélyszállítmányok Budapestre küldését. A légihíd a repülőterek szovjet megszállásáig működik.

Baján, Komlón, Szarvason és Nagyatádon megválasztják a forradalmi bizottságot.

Salgótarjánban megalakul a Nógrád Megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság.

Debrecenben és Jászberényben megkezdődik a nemzetőrség felállítása.

Székesfehérvárott működni kezd a Vörösmarty Rádió.

Győrben megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács.

Kommunista `tiszti század` jön létre Salgótarjánban.

Az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyvereseket küld Mindszenty bíborosért. Az ÁVH-s őrség feloszlik, Mindszentyt a rétsági laktanyába viszik.

Moszkvában az SZKP KB Elnöksége ülésén háttérbe szorulnak a keményvonalasok. Ekkor válik legvalószínűbbé a válság békés eszközökkel való rendezése.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeül a közel-keleti válság megtárgyalására.

Lengyelországban országszerte a magyar forradalommal szolidarizáló tüntetések és gyűlések zajlanak.

A Temesvári Műszaki Egyetemen a mintegy 2500 egyetemista gyűlését a Securitate feloszlatja. Másnap folytatódnak a megmozdulások, ezért két nap alatt közel háromezer egyetemistát vesznek őrizetbe. Bukarestben a temesvári megmozdulások miatt Központi Parancsnokságot hoznak létre.

Ausztria határzárat rendel el. Csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek be Magyarországra.

Szovjet kormánynyilatkozat a szocialista országok közötti kapcsolatok rendezéséről, amely azokat megkötve ígéretet tesz a belügyeikbe való be nem avatkozásra.

Magyarországon bevezetik a többpártrendszert.

Október 31. Szerda - A HM-ben megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány.

Király Bélát a Nemzetőrség főparancsnokává és Budapest katonai parancsnokává, Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki. A Kilián laktanyában megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.

A Ferenc téren nagy létszámú nemzetőrséget szerveznek.

Dél körül befejeződik a szovjet csapatok kivonulása Budapestről.

Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, másnap Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.

Az újjáalakul a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.

A Dunántúli Nemzeti Tanács küldöttsége Budapesten tárgyal Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal.

A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány küldötte ellenkormány alakítására tesz javaslatot a Dunántúli Nemzeti Tanácsnál, amit e szervezet visszautasít.

Debrecenben megkezdi adásait a Csokonai Rádió és a Szabad Debrecen Rádió.

Tatabányán a baji sortűz áldozatait hősi halottakat megillető katonai díszpompával temetik el.

31-ére virradóan megérkezik Rétságra az Újpesti Nemzeti Bizottság különítménye. Hat órakor Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével elindul a Mindszenty bíborost szállító menetoszlop, amely kilenc órakor érkezik a budai Várba.

Kisvárdán és Nagykállóban több tucat kisebb település megbízottai részvételével járási forradalmi bizottságok alakulnak.

Megalakul a zalaegerszegi, a keszthelyi és a nagykanizsai nemzetőrség.

Éjszaka újabb szovjet csapatok vonulnak be Magyarországra.

Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége ülésén Hruscsov a forradalom katonai letörését javasolja. Az Elnökség a katonai beavatkozás mellett dönt.

Washingtonban Eisenhower elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az Egyesült Államok sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.

Diáktüntetések a forradalom mellett Kolozsvárott, Nagyváradon és Marosvásárhelyen.


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére


06 |vissza a lap tetejére

Kronológia

Rajk László újratemetése

1956 hosszabb történetét így hát két újratemetés határolja: a végpontja Nagy Imréék 1989-es rehabilitálása, mely egyben a rendszerváltás utólag is mitizált nagy alapító rítusa. A kezdet pedig Rajk László, az ő újratemetése, mely nem egészen három héttel október 23. előtt megmutatta a közvélemény erejét, a tömeget is rádöbbentve saját lélektani jelentőségére, ráadásul összehozva két meghatározó közeget: Nagy Imréék csoportját és a Petőfi Kör környezetében lévőket. A jellemző kutatói értékelés szerint a Rajk-temetés nem volt kevesebb, mint a forradalom pszichológiai előfeltétele. Index.hu


07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére


23 |vissza a lap tetejére

Kronológia:

1956-os forradalom

Az Anyégint játszák az Operaházban

Wladislaw Gomulka a LEMP Központi Bizottságán elhangzott október 20-ai beszédét közli a magyar sajtó

A Hannibál tanár úr c. filmet játsza este az Uránia mozi

Két nyuszi este a Magyar Televízió kísérleti műsorában

Befejeződtek a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a Magyar Dolgozók Pártja

Megalakult a Március 15 Kör a budapesti egyetem bölcsészeti karán


24 |vissza a lap tetejére


25 |vissza a lap tetejére

A wikipedián közreadott életrajzi adatok alapján tudjuk, hogy ezen a napon halt meg Peyer Károly szociáldemokrata politikus, miniszter New Yorkban. A magyarországi szociáldemokrácia meghatározó vezetője a két világháború között, gyakorlatilag az MSZDP és a szakszervezeti mozgalom minden vezető testületének tagja volt.

Szintén innen tudjuk, hogy ezen a napon halt meg Risto Ryti, finnpolitikus, köztársasági elnök.

Külföld: Londoni rádió 1956. október 25 (MTI hírarchívum)
A  magyarországi eseményekről beszámolt a moszkvai rádió is, és más kommunista rádiók, is ismertették azokat. A moszkvai rádió - attól eltekintve, hogy a felkelésért kifejezetten a külföldi reakció erőit kárhoztatja- semmit sem fűz hozzá a budapesti rádió jelentéséhez.

Varsói laptudósítók jelentése szerint szerdán este mintegy kétezer egyetemi hallgató   végigvonult a  főváros utcáin. A diákok ütemesen kiáltották "Rokossowski eredj haza" és szovjetellenes jelszavakat hangoztattak.

Sajtóügynökségek jelentése szerint összeütközésre is került sor gumibotokkal felszerelt pártmunkások és egyetemi hallgatókból álló hatalmas tüntető tömeg között. A tömeg a magyar követség előtt gyűlt össze és hangos tüntetéssel fejezte ki együttérzését a budapesti tüntetőkkel.

Ammanban, Jordánia fővárosában az egyiptomi, jordániai és szíriai vezérkarok főnökei kétnapos tanácskozást tartottak. A megbeszélések befejeztével a jordániai vezérkari főnök közölte a sajtó képviselőivel, hogy a három ország közös katonai parancsnokságot létesít; A főparancsnokság működésbe lép, ha háború tör ki Izraellel. Az egyiptomi honvédelmi 'miniszter lesz a főparancsnok.

Belföld

Október 25-én hajnalra a szovjet csapatok visszafoglalták a Rádió épületét, majd reggel hat órakor a rádió beolvasta a kormány közleményét, mely szerint „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”

Nagy Imre rádióbeszéde dél után néhány perccel, melyben felkéri a lakosságot, hogy működjön együtt a rend és a nyugalom megteremtésére. Gyilkos sortűz zúdul a Kossuth téren békésen és fegyvertelenül tüntető tömegre. Több tizen, egyes becslések szerint 120 halott és nagyszámú sebesült marad a kövezeten. Az elkövetőket máig nem azonosították. A Kossuth téri tömegmészárlás végleg a fegyveres forradalom felé sodorta az eseményeket, ami hamarosan a kormány bukásához vezetett. A Corvin közi felkelők újult erővel lendültek támadásba a szovjet csapatok és az ÁVH egységei ellen. Gerő Ernőt Kádár János váltja fel a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkári székében

Statáriumot hirdettek.

Kultúra: Csaknem minden lap hatalmas főcímmel adja tudtul a magyarországi felkelés hírét és a magyarországi eseményeknek szenteli vezércikkét: Times, Daily Telegraph, Daily Mail.
A Magyar Nemzet aznapi száma tudósít arról, hogy kiadatlan Vörösmarty-kéziratokat találtak az Akadémia könyvtárában. Kilenc kéziratot találtak, melyek akadémiai vonatkozásúak, mint például amelyben Czuczor Gergelyt egy megüresedett helyre javasolja a nyelvtudományi osztályon.

Érdekességek: Az MTI archívum 1956-os gyűjteményéből tudjuk, hogy valamennyi budapesti mentőkocsi állandó használatban volt, sőt autóbuszokat is felhasználtak a sebesbültek kőházba való szállítására. Felhívást intéztek a véradókhoz is.

A Magyar Nemzet aznapi lapszám tudósít sport rovatában Krivonoszov, szovjet kalapácsvetőről, aki 22-én hétfőn az amerikai Conolly 66,75 m-es világcsúcsát 66,86 m-re javította. A nap folyamán a szovjet ismét világcsúcsot ért el 67,32 m-rel.

A Napi krónika rovat írja, hogy megölte társbérlőjét Mathei István 36 éves makói lakos. Szándékos emberölésért 12 évi börtönre ítélték.
Programok: A londoni rádió anyagából tudjuk meg, hogy Magyarországon ezekben a napokban az egyetlen hírforrás a budapesti rádió volt.


26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére


31 |vissza a lap tetejére

Az Egyesült Államok és Franciaország bombázza Egyiptomot a Szuezi-csatorna újranyitásáért.


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források