DLA043-0030  Translation and Transcription

[Translation]

Paris

[18]93 jul. 20.

My dear friend,

This is now my third week here and though the sight of such marvellous works of art has prompted me more than once to keep my promise to you and write down my impressions, it is only now that I have finally got round to it. – Well, my dear friend, what can I say? I am absolutely enraptured. It’s as if one had been

[Page 2]

transported to ancient Hellas, there is so much grace, such charm in the people, the buildings are so fine and so rich in statuary, there are so many parks, gardens, statues, fountains and monuments—each one more lovely than the last. And as for the collections! There was only one that did not completely carry me away, the Salon du Champ de Mars (the other was already closed). I liked the statues and the busts best. I wasn’t taken with many of the paintings, mainly the portraits and particularly the

[Page 3]

pastels. Most of the paintings were too impressionistic, the plein-air pictures descended into ridiculous exaggeration, a lot of degenerate “Böcklin”-style eccentricities. Blue, yellow and green are the only colours used. It’s enough to make one bilious. But all this is without even mentioning the Luxembourg and the Louvre. I confess I would not exchange the Italian masters for anything, not even for Rubens. But what is the point of going on –

[Page 4]

who doesn’t find them marvellous?! But the French school is wonderful too, the Gilles and Cythera by Watteau, Greuze’s Broken Pitcher, the works by Gérard and David, Lebrun, Ingres, Delacroix, and then the younger generation Meissonier, Bouguereau, Ribot, Rose Bonheur, Breton etc. etc. True masters. –

The day after tomorrow I am going to Brussels and from there to Ostende. On Aug 4th or 5th I’ll be in Weimar and it would make me extremely happy if you were to write to me there (with letters for Stavenhagen, Prellerstrasse 14/6)

A warm embrace,

Thomán

I did not have time to look Friedrich up

[Transcription]

Paris

[18]93 jul. 20.

Kedves Barátom

Immár harmadik hete hogy itt vagyok és bár a sok remekmű látásakor nem egyszer jutott eszembe neked adott ígéretem hogy impressioimat leírom neked még sem igen jutottam hozzá eddig. – Nos tehát, édes Barátom, nagyon el vagyok ragadtatva. Azt véli az ember,

[Page 2]

hogy az antik Hellasban jár, annyi a vígság, a báj az emberekben, oly szépek és oszlopdusak az épületek annyi a kert park és a szebbnél szebb szobrok kutak és emlékszobrok. Hát még a gyűjtemények! Egytől nem voltam annyira elragadtatva: ez a Salon du Champ de Mars (a másik már zárva volt) Inkább a szobrok büstök tetszettek. A képek közül kevés inkább a portraitek, főleg a

[Page 3]

pasztellek. A legtöbb kép túlságos impressionistak a plein air képekben nevetséges túlzásokba esnek, sok degenerált „Böcklin” excentricitásokba esnek, csak kék sárga és zöld színt használnak. Az ember hascsikarást kap tőlök. – De aztán a Luxembourg, a Louvre-ról nem is szólva. Hát én a régi olaszokat nem adom oda semmiért még a Rubensekért sem. De erről nem érdemes szólani

[Page 4]

ki nem rajong értök?! De a franczia iskola is bámulatos a Gilles és a Cytherent Watteautól, a Greuze eltört korsó Gérard és David képei, Lebrun, Ingres, Delacroix, aztán az újabbak Meissonier, Bougereau, Ribot, Rose Bonheur, Breton stb. stb. Igazán mesterek. –

Holnapután utazom Brüsszelbe és onnan Ostendebe. Aug 4 vagy 5 kén már Weimarba leszek, és igen megörvendeztetnél, ha oda írnál (Stavenhagen leveleivel Prellerstrasse 14/6)

Ölel barátod

Thomán

Friedrichet nem volt időm felkeresni

Editorial Note:

István Thomán (1862–1940) [presumed 111885], Hungarian classical pianist, composer and educator

AH (translation & transcription)

20/03/2023

KB (summary)

18/10/2009