Megkérdeztük a pomáziakat...6

i-love-Pomáz2.jpg

A többi kérdőív eredményei

Folytatjuk a Pomázi Cseresznye kérdőívére adott válaszok bemutatását:

“Vannak-e a városnak, vagy a lakosságnak leszakadó, elszegényedő részei? Kell-e foglalkozni a szegénység kérdésével?”

A válaszolók 80%-a szerint vannak a városnak leszakadó, elszegényedő részei és kell foglalkozni a szegénység kérdésével. 2% szerint nem, a többiek, 18% nem tudják, vagy nem válaszoltak.


Tehát igen, vannak, és foglalkozni kellene velük, annak ellenére, hogy önkormányzatunknak nem akarózik ezt tudomásul venni. Kiderül ez például abból, hogy a készülő (immár két éve) Településfejlesztési koncepció szerint nem kell foglalkozni a szegregáció problémájával, mondván: “Pomázon szegregátumok, telepek kialakulása egy esetben jellemző, ( a roma lakosságú városrészről van szó) össztársadalmi problémaként viszont nem jelenik meg”.
Vajon honnan szedték, ki súgta ezt a tervezőnek?

A kilenc éve ugyancsak az önkormányzat megbízásából készített Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) erről a kérdésről egészen mást mond. Antiszegregációs programjában nyolc oldalon keresztül sorolja, hogy mi mindent kell (kellene) tennünk ennek a leszakadó rétegnek a felzárkóztatására.
Ez nem volna össztársadalmi probléma? Ennyit javult volna azóta a pomázi romák helyzete?

Az IVS kiemelve foglalkozik a gyerekek, fiatalok helyzetével: “ A városrészben nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi feltételek a legtöbb családban nem állnak rendelkezésre. Kiskorúak esetében ezért komoly lépéseket szükséges tenni az egészséges fizikai fejlődéshez szükséges alapvető feltételek (élelmiszer, fűtés, egyészségügyi ellátás és gyógyszerek) biztosítására. A telepszerű környezet és a rossz szoció-kulturális háttér a későbbiekben komoly lemaradást és szocializációs problémákat okozhat, alapvetően befolyásolhatja későbbi teljesítményüket, ezért elengedhetetlen a hátrányok lekűzdésére irányuló korai fejlesztés, és a jő minőségű, a gyerekek problémáit kompenzálni tudó óvodai és iskolai ellátás biztosítása. A közoktatás rendszerében nyújtott jó teljesítmény alapvetően meghatározza a magasabb oktatási szintekbe való bejutást, ezáltal a mukaerőpiaci érvényesülést.
A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát az oktatáson keresztül vezet az út.

A továbbiakban felhívja a figyelmet a szociális., munkaügyi-, és támogatáspolitikai eszközök fontosságára, szól a családfenntartók, a munkaképes korú, nem tanuló személyek foglalkoztathatóságának megtarthatóságára és fejlesztésére, a méltatlan lakáskörülmények felszámolására, a közösségi terek és épületek közösség építő funkciójának fontosságára, és ismerteti a kitörési lehetőségeket.

Kár, hogy ez a rendkívül értékes dokumentum azóta is a  városházi irodák valamelyik fiókjában lapul...miközben nem történik semmi a szegénység felszámolására.

Anti-szegregációs helyzetelemzés az IVS-ből

IVS-Szegregáció-1.jpg

IVS-Szegregáció-2.jpg

IVS-Szegregáció-3.jpg