iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1945 / január / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1945. január

január 1. - A nyilasok hajnalban elhurcolják a Vöröskereszt védelmét élvező irodájából Komoly Ottót, a Magyar Cionista Szövetség elnökét, a budapesti Zsidó Mentőbizottság vezetőjét. Feltehetően még aznap meggyilkolják.

Pest délkeleti oldalán a szovjet csapatok eljutnak a Rákoskeresztúri temetőig, és betörnek Kispestre.

Lengyelországban megalakul a lublini Ideiglenes Kormány.

január 2. - Hajnalban a IV. SS-páncéloshadtest, a 6. német és a 3. magyar hadsereg egységei támogatásával, a Pilisen keresztül megindítja ellentámadását a Budapestet körülzáró ostromgyűrű feltörésére (Konrád I hadművelet).

Meghal Gulácsy Irén (Pálffy Jenőné) írónő.

január 3. - A Temes megyei Majláthfalván a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) több mint ötven helybéli tagját letartóztatja a román csendőrség; az elfogottakat a szovjet katonai parancsnokság szabadítja ki. Az akciónak egy magyar halálos áldozata is van.

január 4. - Az Ideiglenes Nemzteti Kormány rendeletet ad ki a közigazgatás újjászervezéséről. Az önkormányzati testületekben minden demokratikus pártnak, szakszervezetnek és egyéb demokratikus társadalmi szervezetnek helyet kell kapnia. Szegeden a helyi Nemzeti Bizottság népbíróságot állít fel.

Vajna Ernő, Budapest nyilas kormánybiztosa elrendeli a nemzetközi gettó megszüntetését.

január 4. - A nyilas kormány felállítja az Országos Számonkérő Irodát; vezetője Pethő Tibor.  A közalkalmazottak számára előírják a „Kitartás! Éljen Szálasi!” köszöntést. Nyilas fegyveresek meggyilkolják Gergely Győző szociáldemokrata újságírót, betiltásáig a Népszava külpolitikai rovatvezetőjét.

január 5. - Erdei Ferenc, az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere rendeletet ad ki a német nemzetiségűek közmunkára rendeléséről.

január 6. - Vajna Ernő, Budapest nyilas kormánybiztosa feloszlatja a Kisegítő Karhatalmat.

január 7. - Nyilas fegyveresek megtámadják a Vadász utcai „svéd házat”; kb. 130 személyt a Duna-partra hajtanak és agyonlőnek. Raoul Wallenbergnek sikerül elérnie, hogy állítsák le a nemzetközi gettó felszámolását.

Megindul a Bp felmentését célzó második német támadás (Konrad II.).

Miklós Béla miniszterelnök újabb panasszal fordul a megszálló hatóságokhoz, kervei a Szovjetúnióba deportálások leállítását.

Debrecenben megtartja alakuló ülését a Nemzeti Parasztpárt, elnöke Veres Péter, főtitkára Erdei Ferenc.

Szegeden a különféle ifjúsági szervezetek képviselői megalakítják a MADISZ helyi szervezetét, a MADISZ debreceni szervezete is megtartja első nyilvános ülését.

A londoni Petőfi Rádió utolsó alkalommal sugározza adását.

január 8. - A Vörös Hadsereg megkezdi a munkaképes korú férfi lakosság deportálását Érdről; a hónap végéig összesen mintegy 700 személyt hurcolnak el.

január 9. - Pest összes peremvárosa szovjet kézre kerül, mindenhol elérik a külső (Könyves Kálmán–Hungária–Róbert Károly) körutat.

Földes László kommunista partizáncsoportja felrobbantja az újpesti nyilasházat, és kiszabadít félszáz politikai foglyot.

január 11. - Nyilas fegyveresek a gettó területén, a Wesselényi utcában több mint 40 embert agyonlőnek. A szovjet csapatok elfoglalják a Kerepesi temetőt. A nyilasok letartóztatják Kudar Lajos cs. ezredest, az Államvédelmi Központ v. vezetőjét, Kun András minorita páter vezetésével lemészárolják a Budai Izraelita Szentegylet Maros utca 16. sz. alatti épületben, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt működő gyógyintézet zsidó betegeit, az orvosokat, az ápolókat és az ott bujkálókat; a halottak száma 92 ember.

január 12. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadja az Erdei Ferenc belügyminiszter által beterjesztett rendelettervezetet az államrendőrség újjászervezéséről.

A Szent Koronát és a koronázási ékszereket tartalmazó ládát Szálasi Ferenc intézkedésére Velem községbe szállítják. A nyilasok kivégzik Kabók Lajos szociáldemokrata ogy-i képviselőt és Karácsony Sándort, a Vasmunkás Szövetség titkárát, a Szakszervezeti Tanács vezetőit.

Meghal Molnár Farkas, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.

január 13. - A Konrad II. német offenzíva 30 kilométerre megközelíti Bp-et, de végül kudarcba fullad.

A szovjet csapatok elfoglalják a Ferencvárosi pályaudvart.

Gyula városában a helyi Nemzeti Bizottság népbíróság felállításáról határoz.

január 14. - A debreceni Néplapban megjelenik a Nemzeti Paraszt Párt földreformjavaslata, ez lesz a földreformról szóló rendelet kiindulópontja.

A Kun András páter vezette nyilasok lemészárolják a Városmajor utca 64–66. sz. alatti épületben működő Bíró Dániel Orthodox Szanatórium és Kórház betegeit, orvosait és ápolónőit, összesen csaknem másfél száz embert.

Zuglóban megalakul az MKP első legális bp-i szervezete.

A németek felrobbantják a Horthy Miklós hidat.

január 15. - A szovjet csapatok Dél-Pesten a Boráros térig nyomulnak.

A debreceni Nemzeti Bizottság felszólítja a városban működő Igazságügy-minisztériumot népbíróságok felállítására. A szövetséges nagyhatalmak megállapodnak a fegyverszünet feltételeiről; a megegyezés szerint nevükben Vorosilov marsall írja alá a fegyverszüneti megállapodást.

január 16. - A szovjet hadsereg birtokba veszi Újlipótvárost, és felszabadítja a védett házakat. Gerhard Schmidhuber vezérőrnagy, a pesti oldalon harcoló német erők vezénylő tábornoka, miután tudomására jut, hogy nyilasok tömeges fegyveres támadást készítenek elő a gettó megsemmisítésére, német osztagot küld a megmaradt zsidók védelmére. A belügyminiszter a túlkapások miatt megszünteti a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálatot.

A németek felrobbantják a Ferenc József hidat.

január 17. - A szovjet katonai elhárítás letartóztatja Raoul Wallenberget, aki írásos engedély birtokában Debrecenbe, Malinovszkij marsall főhadiszállására indult. Ő és sofőrje, Langfelder Vilmos többé nem kerül szabadlábra. A szovjet csapatok a Wesselényi utcánál elérik a bp-i gettó határát.

Péter Gábor az Magyar Kommunista Párt vezetőitől megbízást kap a budapesti politikai rendőrség megszervezésére.

Az éjszaka folyamán a német csapatok kiürítik Pestet, és Budára vonulnak vissza. A német műszaki alakulatok felrobbantják az addig megmaradt Erzsébet hidat és a Lánchidat, valamint a Margit híd még ép budai szárnyát. A nyilasokkal vívott tűzharcban életét veszti Gidófalvy Lajos főhadnagy, aki megpróbálta megakadályozni a Ferdinánd híd felrobbantását.

Összeomlik a német védelmi rendszer a Visztula mentén. A szovjet csapatok bevonulnak Varsóba.

január 18. - A Vörös Hadsereg birtokba veszi Pestet. A felszabadított gettó túlélőinek száma kb. 70 ezer ember.

A Balaton és a Velencei-tó között délkelet felé, a Duna irányában megindul a harmadik német ellentámadás (Konrad III). A hadművelet során a német csapatok délrőll megközelítik a fővárost.

január 19. -  A Szegedi Nemzeti Bizottság a háborús és népellenes bűnöket elkövetett személyek felelősségre vonása céljából elrendeli a népbíróság felállítását.

Az Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága megtartja első legális ülését. Az ülésen a KB szabadlábon lévő tagjai (Apró Antal, Bartha Bertalan, Horváth Márton, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Péter Gábor) és a debreceni Központi Vezetőség két képviselője (Kossa István és Vas Zoltán) vesz részt. Hosszabb személyi vita után budapesti rendőri főkapitánynak Sólyom László egykori vk. századost, helyettesének Kádár Jánost jelölik.

Kun András páter nyilas fegyveres osztaga a Városmajorban, a Csaba utca sarkán legyilkolja az Alma utcai zsidó szeretetházból elhurcoltakat, kb. 80 embert.

Budapesten megindul a Szabadság c. napilap, koalíciós szerkesztőséggel (Darvas József, Kállai Gyula, Zilahi Lajos), ténylegesen kommunista irányítás alatt.

A szovjet hadsereg bevonul Kassára. Lengyelországban főparancsnoka feloszlatja a Honi Hadsereget.

január 20. - Gyöngyösi János külügyminiszter az Ideiglenes Nemzeti Kormány és Vorosilov marsall a szövetséges hatalmak nevében Moszkvában aláírja a magyar fegyverszüneti egyezményt; ezzel Mo kilép a háborúból.

A nyilasok Sopronkőhidán kivégzik Odescalchi Miklós herceget, az ellenállási mozgalom tagját.

január 21. - Tildy Zoltán vezetésével megalakul a Budapesti Nemzeti Bizottság

Szegeden zászlót bont a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP); elnöke Pálffy József gr.

január 22. - A német csapatok visszafoglalják Székesfehérvárt.

Szirmai István közreműködésével megalakul a Magyar Filmkölcsönző Kft., ami biztosítja a kommunista párt befolyását a filmforgalmazásban.

január 23. - Traktorok segítségével már áramot termel a csepeli Weiss Manfréd Művek.

január 24. - Az MKP és az SZDP megállapodást köt a szakszervezeti mozgalom közös újjászervezéséről.

január 25. - A háborús bűnösök felelősségre vonására 24 törvényszéki székhelyen felállítják a népbíróságokat; az öt koalíciós párt által delegált laikus tagokból és egy szakképzett bíróból álló tanácsok alakulnak.

A Délvidéken a szerb katonai közigazgatás büntetőtáborba telepíti Csurog (550 fő), Zsablya (250 fő) és Mozsor (60 fő) község magyar lakosságát. Az elhurcoltak minden tulajdonát elkobozzák, katolikus templomaikat lerombolják.

Kudarcba fullad a német csapatok Ardennekben indított ellentámadása.

január 26. - Megalakul az államfői jogok egy részét gyakorló Nemzeti Főtanács; elnöke Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke; tagja Dálnoki Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke, és Gerő Ernő.

Kudarccal végződik a Konrád III. offenzíva, amelynek során a német csapatok az előző napon Kelenföldig jutottak.

Csendőrök a budai Várban kivégzik a Vörös Brigád partizáncsoport 11 tagját.

A fővárosba érkezik Tömpe András, akit Erdei Ferenc belügyminiszter Debrecenben megbízott a Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya megszervezésével.

Az MKP Központi Bizottsága ötfős titkárságot választ; tagjai: Gerő Ernő, Kossa István, Kovács István, Révai József és Vas Zoltán.

Debrecenben megjelenik az SZDP központi napilapja, a Népszava; főszerkesztő Szakasits Árpád.

A szovjet hadsereg 2. Belorusz Frontja eléri a tengert, ezzel a Kelet-Poroszországban harcoló német erőket elvágja Németország többi részétől.

január 27. - A 4. szovjet gárdahadsereg és a 2. hadsereg ellentámadást indít a budapesti ostromgyűrű feltörése érdekében támadó IV. SS-páncéloshadtest ellen; ezzel megszűnik a főváros felmentésének lehetősége.

Péter Gábor és Tömpe András átmeneti megegyezése szerint Tömpe is az Andrássy út 60-ban kezdi működtetni az általa vezetett politikai rendőrséget, amelynek ideiglenes neve: Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Osztálya.

Megkezdődik a termelés a csepeli Weiss Manfréd Művekben.

Szovjet csapatok felszabadítják az auschwitz-birkenaui haláltábort. A szovjetek 7650 életben maradt zsidót találnak.

január 28. - A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzintézeti Központ vezetőjévé Oltványi Imrét (FKgP) nevezik ki.

A lengyel ideiglenes kormány megfosztja állampolgárságuktól azokat, akik a lengyel közigazgatás alatt álló területeken a háború előtt németnek vallották magukat.

január 29.  - Az Országos Demokrata Arcvonal (a román népfront) nyilatkozatában elítéli a Maniu-gárdák 1944 őszén Észak-Erdélyben elkövetett kegyetlenkedéseit.

Az 1. Belorusz Front csapatai Poznantól délnyugatra átlépik az 1938-as német határt.

január 30. - A Szovjetúnióból Debrecenbe érkezik Rákosi Mátyás.

Egy szovjet tengeralattjáró a Gdański-öbölben elsüllyeszti a fedélzetén több mint 10 ezer német civil menekülttel és sebesült katonával Gdynia kikötőjéből a Balti-tengerre tartó Wilhelm Gustloff nevű szállítóhajót. Ez a tengerhajózás történetének mindmáig legsúlyosabb katasztrófája.

január 30. - Utolsó rádióbeszédében Adolf Hitler kifejezi reményét, hogy „a német nép úrrá lesz a súlyos válságon”.

január 31. -  Az USA kormánya a kitoloncolásokra vonatkozó csehszlovák kérésekkel kapcsolatban bejelenteti, hogy a kitelepítésekről a háború után a győztes nagyhatalmak fognak dönteni. Elutasítja a német és magyar lakosság nemzetközi egyezmény nélküli, egyoldalú kitelepítését, s leszögezi, hogy az áttelepítések csakis megfelelő nemzetközi egyezmény alapján, nemzetközi ellenőrzéssel és rendezett formában hajthatók végre. Később hasonló nyilatkozatot tesz közzé a brit kormány is.

Felhasznált forrás: Magyarkronológia


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források