Mostantól leginkább erre kellene spórolnia mindenkinek
A legújabb, a jövőnkkel kapcsolatos tanulmány alapján az eredmény több, mint meglepő, ugyanis nem az egészségünkkel és nem a lakáshelyzetünkkel kapcsolatos
Lakásvásárlás, orvosi ellátás, utazás. Legtöbbünk ezekre a dolgokra igyekszik rendszeresen pénzt félretenni.
A K&H Bank legújabb jóléti-index kutatása* szerint többen spórolnak, mint korábban, ugyanis a 19 és 26 év közötti fiatalok csupán 31 százaléka nem tesz félre soha semmit, ez az arány 2014-ben még 38 százalék volt. A legtöbb fiatal lakást szeretne vásárolni, erre gyűjt 39 százalékuk. Majdnem ugyanennyien (38%) általános tartalékot képeznek, és csak ötödük gyűjt autóra és utazásra, és még ennél is kevesebben tesznek félre családi eseményre, oktatásra, nyugdíjcélra.
Egy, a napokban közzétett friss tanulmány** szerint azonban az élethosszig tartó tanulás lesz a jövőben az a nélkülözhetetlen tényező, amelyre mindenkinek spórolnia kellene.
Miért? És hogyan érint ez mindenkit? Kiderül a legfontosabb 7 pontból. Aki segít kiigazodni, az XY, a Green Fox Academy mentora
GF válasz lehetne ez: Hogy miért lesz még fontosabb a tanulás, mint jelenleg? A technológia olyan szinten gyorsult fel, a robotika és a mesterséges intelligencia olyan hatással van és lesz a gazdaságra, amely miatt az eddig megszerzett készségeinken túl másra is szükségünk lesz a jövőben a munkaerőpiacon. Ugyanis a hozzáadott értékkel nem rendelkező szakembereket egyre több területen az egyre olcsóbb robotok váltják majd fel. A jövő nagy kérdése, hogy vajon az új munkahelyek milyen arányban jönnek létre az emberek és a robotok számára? Ahhoz, hogy az ember legyen kedvezőbb helyzetben, folyamatos, élethosszig tartó tanulásra van szüksége. Mit jelen ez a gyakorlatban? Egyrészt jelentheti egy már meglévő szakma mellett egy másik szakterület elsajátítását, illetve bizonyos képességek fejlesztését.
GF: Szénbányászból bitbányászt? Első hallásra furcsának tűnhet, de nem lehetetlen. Az X generáció előtt egy ember élete során csak egy szakmával rendelkezett, azonban manapság ez átalakulni látszik. Egyre nagyobb szükség van a multidiszciplináris tudásra, egyre gyakrabban kell pályát változtatnia az embereknek. Ez nem feltétlenül jelenti a jelenlegi társadalmi berendezkedésünk végét, csupán máshogy kell gondolkodnunk a tanulásról, a tudásról. Egyes szakmáknak ez kezdetektől fogva megszokott dolog, a programozói vagy mérnöki szakmákban folyamatosan követni kell a technika és a tudomány fejlődését, máskülönben a világ elrohan mellettük. Meg kell azzal a gondolattal barátkozni, hogy mindenki jó pap lesz, hiszen a jó pap is holtig tanul.
Melyek lesznek ezek? GF: A robotok és mesterséges intelligencia elterjedésével egyre kevesebb szükség lesz a monoton munkákra. Ezeket a gépek kiválóan meg tudják csinálni helyettünk jelentősen kevesebb anyagi ráfordítással. De mit kezdünk a rengeteg gyári munkással, gépjármű vezetővel, baristával? Képzünk belőlük programozót, robot karbantartót, robot betanítót és egyéb olyan szakmát, amelyre most még gondolni sem tudunk. Mindent az igények szabnak meg, így szűnnek meg és jönnek létre szakmák. Az is elképzelhető, hogy a társadalmi berendezkedésünk változik meg és kevesebb munkaidőért ugyanannyi értékkel rendelkező fizetéssel térünk haza, mint manapság******. Ez nem hirtelen és nem egyszerre mindenhol fog megtörténni, de szépen lassan minden megváltozhat.
GF válasz lehet ez: A legújabb trendek szerint … Általánosságban elmondható, hogy a munkaerő-felvétel során egyre inkább kezdik felismerni, hogy a személyiségjegyek, az intellektuális kíváncsiság és a képességek kombinációja, azaz az általános potenciál megbízhatóbb előrejelzést ad, mint az iskolázottság és a múltbeli tapasztalatok.
Emellett a foglalkoztatás formái is valószínűleg megváltoznak. Különösen az Európai Unió szigorú munkaügyi törvényei miatt a rendszeres, irodai alapú, teljes munkaidős foglalkoztatás egyre nagyobb terhet jelent sok vállalat számára. Az igény szerinti, távoli, vállalkozói típusú foglalkoztatás már régóta bevett gyakorlat bizonyos iparágakban és szakmákban, és várhatóan szélesebb körben is népszerűvé válik csúcstechnológiai és egyéb területeken, mivel mind a munkavállalók, mind a munkaadók egyre inkább a rugalmas megállapodásokat helyezik előtérbe.
GF válasz lehet ez: Nyilván nem, a tanulmány lényege az, hogy a tanulási hajlandóság lesz az egyik legfontosabb készség a jövőben. Nem csak programozóra lesz szükség, azonban a programozás egy remek példa, mert viszonylag könnyen megtanulható annak ellenére, hogy a köztudatban elérhetetlen tudásként él.
Az oktatási intézmények ritkán érzik a dinamikusan változó munkaerőpiac ütemét és igényeit, amelyek végül elnyelik a diplomásokat. A kognitív képességek, a kritikai gondolkodás, a józan ész, az intellektuális kíváncsiság és a társadalmi felelősségvállalás csupán néhány olyan, a tulajdonságok hosszú listáján, amelyek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Ezzel párhuzamosan a kiválasztási folyamatban is fontos szerepet játszanak a megalapozó, mégis formálódó, nem kognitív készségek, mint a kreativitás, az interperszonális készségek és az alkalmazkodóképesség.
A jövő jól felszerelt munkatársai, a legfontosabb technikai készségeik mellett a tanulási hajlandóságukról is híresek lesznek. Mivel a gépek egyre több feladatorientált, rutinszerű folyamatot vesznek át, a hús-vér embereknek olyan viselkedésformákat kell kifejleszteniük, amelyeket a számítógépek nem tudnak elsajátítani: az empátia, a kontextuális megítélés, a kulturális érzékenység és az innováció a személyes tulajdonságok középpontjában áll, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a sikerhez, minden munkakörnyezetben.
*forrásmegjelölés
**A SocialFokus és a LightClock közös kutatása - link
***https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_electric_vehicle
****http://www.hirado.hu/2017/04/19/alairtak-a-zalaegerszegi-tesztpalya-tervezesi-szerzodeset/
*****https://aimotive.com/
******https://www.youtube.com/watch?v=7Pq-S557XQU
[a]https://www.wired.com/2017/02/programming-is-the-new-blue-collar-job/