iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1946/ április / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1946. április

Összeállította Timkó Tamás (2019.)

1946 áprilisában Magyarországot a Második Világháború utáni gazdasági stabilizálás vezérli. Erre volt példa a magyar-szovjet bauxit megállapodás, melyet magyar részről Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, szovjet részről pedig Bobkov ipari miniszter vezetett. Szintén ezen a napon aláírják a magyar-szovjet olajegyezményt is, melynek értelmében Magyarország olajtermelésének legalább 15%-át a Szovjetúnió kapja. A szovjetek szintén a napokban még egy olajszerződést kötnek Iránnal;  a megállapodás szerint Irán 25 éves ciklusban átadja olajtermelésének 51%-át, ezzel biztosítván a szovjet katonák Iránból való kivonulását. A politika terén is fontos változások mennek végbe itthon is és külföldön is.

Magyarországon már a hónap első napján folynak a béketárgyalások; Rákosi Mátyás Moszkvába utazik ahol Sztálinnal és Molotov külügyminiszterrel tárgyalnak. Az adatok szerint közel 23 ezer embert internálnak. Bő egy héttel rá Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség szintén Moszkvában tárgyalásokba bocsátkozik. Kilenc napi tárgyalás után haza tér a küldöttség, és eléri, hogy Magyaroszágnak 6 év helyett 8 év álljon rendelkezésére a jóvátételi kötelezettség beteljesülésére. Ezt pár nappal rá meg is erősíti a Magyar Kommunista Párt békéscsabai gyűlésén Rákosi Mátyás.

Olaszországban 1922 óta folynak szabad választások, pár nappal rá Japában is választások folynak, mégpedig az első, ahol már nők is szavazhatnak; A választásokat a japán liberális párt nyeri a szavazatok több mint 32%-át begyűjtve. A lakosság több mint 72%-a ment el szavazni. Hónap végére a korábbi japán miniszterelnököt Hideki Tojo-t és 27 egyéb japán vezetőt háborús bűnösnek nyílvánítanak.

Szintén Olaszországhoz kapcsolódik egy bizarr hír;  Milánó egyik kriptájából ellopják Benito Mussolini maradványait. Az elkövetők Mussolini fanatikusai közé tartoztak, és végül augusztusban találnak rá a maradványokra egy paviai monostorban.

Japánban elkezdik gyártani a közismert Nikon kamerákat. Gyártást elősegítette a Japán Optikai Cég virágzása, mely 1917 óta előállít lencséket.

Az Egyesült Államok győztesen jutott ki a háborúból, s mivel gazdaságilag stabil lábakon álltak, nem meglepő, hogy a Szenátus 41-27-es arányú szavazásában felemelik a minimálbért 45 cent/ óráról 60 centre. A hónap során az USA a Németországtól elkobzott V-2-es típusú rakétákkal tesztkilövéseket végez, mely fontos állomás volt az USA rakétaprogamjában. Szintén a rakétatesztek napján Dél-Afrikában Odendaalsrus környékén hatalmas aranylerakódást találnak, mely az előző mennyiségnek közel 250 szerese volt.

A hónap 13. Napján Nurembergben egy helyi pékség zsidó származású dolgozói több ezer kenyeret arzénnel megmérgeznek; A kenyereket később a helyi börtönbe szállítják, ahol SS tiszteket tartanak fogva. A kenyerekből 2300 tiszt evett, ebből csupán 13-an betegedtek meg, senki nem halt bele a mérgezésbe.

Kronológia

április 1. - Rákosi Mátyás Moszkvában Sztálinnal és Vjacseszlav Molotov külügyminiszterrel tárgyal a békeszerződésről. E napig 22 987 főt helyeztek rendőrhatósági őrizetbe (internáltak); közülük az őrizetben elhunyt 222 fő.

Szingapúr brit gyarmattá válik, ezzel elválasztva a kínai lakosságot a többitől

április 2. - Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek azt javasolja, hogy a püspöki konferencia nyílt memorandumban foglaljon állást a köztársasági államformára való áttérés ellen; javaslatát a püspökök nem támogatják.

április 3. - Az Szabad Nép közli, hogy az országban 48 délszláv, 10 szlovák és 4 román anyanyelvű nép- és középiskola működik.

április 4. - A katolikus püspöki kar rendeletére „a háború megszűnésének napján a plébániatemplomokban ünnepélyes szentmisét mondanak a hazáért”. Az előestén az esti harangszót követően negyedórás harangozás emlékeztetett az évfordulóra.

április 5. - Az Egyesült Államok Szenátusa 41-27-es arányú szavazásában felemelik a minimálbért 40 cent/ óráról 65 centre. Ugyanezen a napon a Szovjet Únió és Irán egy 25 éves megállapodást kötött, miszerint Irán átadja a szovjeteknek olajtermelésük 51%-át, cserébe a szovjet katonák kivonulásáért. Vlagyimir Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyettes elnöke ötoldalas levelet ír a magyar kormánynak a szovjet katonák elleni merényletekről, és kéri a magyar hatóságok intézkedését.

április 6. - Erőss János, a Jóvátételi Hivatal elnöke és Vladimír Clemetis külügyi államtitkár aláírja a magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt, amely hat év alatt 30 millió dollár értékű áru szállítására kötelezi Magyarországot. Az Földművelésügyi Minisztérium elkészíti a mg-i dolgozók érdekképviseletéről szóló törvényjavaslatot; a tervezet szerint az érdekképviselet neve Országos Mezőgazdasági Szövetség.

Budapesten megkezdődik a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) első országos kong-resszusa.

április 7. - 1922 óta először szabad választások folynak Olaszországban.

április 8. - Az ENSZ elődje a Népszövetség Genfben megnyitja első ülését. Ugyanezen a napon megszületik USA első milliárdosa Robert L. Johnson, aki később megalapítja a Black Entertainment Televisiont.

Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, szovjet részről L. Bobkov ipari miniszter, egy nappal a magyar kormánydelegáció Moszkvába indulása előtt, aláírja a magyar–szovjet bauxit-megállapodást, amely három vegyesvállalat létesítéséről intézkedik. A továbbiakban időkorlátozás nélkül, magyar elnök, a gyakorlatban szovjet vezérigazgató irányítása alatt működhet a Szovjet–Magyar Bauxit- és Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt., a Magyar–Szovjet Bauxit Rt. és a Dunavölgyi Timföld Ipar Magyar–Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. Aláírják a magyar–szovjet olajegyezményt, amelynek értelmében megalakul két vegyesvállalat, a Maszovol és a Molaj.1 — A Maszovol birtokába kerül a gáz- és nyersolaj feltárása és kitermelésére, továbbá az olaj- és gáztermékek feldolgozására és eladására szóló koncesszió; részesedése a magyar olajtermelés 15%-a és a fennmaradó mennyiség 85%-ának meghatározott része. A Molaj profilja az olajfinomítás. Befejeződik az Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kongresszusa. Az Elnökség tagjai: Döbrentei Károlyné, Fái Boris, Izsáky Margit, Majláth Jolán, Némethy Béláné, Rajk Lászlóné, Sárfi Rózsa, Tildy Zoltánné.

április 9. - A Budapesti Népbíróság halálra ítéli Ferenczy László v. csillagos alezredest, a magyarországi zsidóság deportálásának egyik szervezőjét. Kolozsvárott megnyílik az Állami Magyar Zeneakadémia. Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség kezd tárgyalásokat Moszkvában; a delegáció tagja Szakasits Árpád, Gerő Ernő és Gyöngyösi János.

április 10. - A csehszlovák kormány három jegyzéket juttat el a szövetséges nagyhatalmak londoni konferenciájához: a dokumentumok a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére, valamint a Magyarországgal szembeni csehszlovák gazdasági követelésekre vonatkoznak. Az első, miközben azt igényli, hogy Magyarország„jogosnak, véglegesnek és megváltoztathatatlannak” ismerje el a trianoni határt, Pozsonytól délre öt dunántúli község (Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) Csehszlovákiához csatolását követeli, amit Pozsony városfejlesztési terveivel és a magyar tüzérség esetleges támadása elleni védekezéssel magyaráz. A magyar kisebbség eltávolításának szándékát azzal indokolja, hogy az „ellenséges és idegen elem”, amely veszélyt jelent az országra, s reményét fejezi ki, hogy a békeszerződés kötelezni fogja Magyarországot három hónapon belüli átvételükre, ellenkező esetben kitelepítésüket Csehszlovákia egyoldalúan is végrehajtja. Jugoszlávia kikéri Magyarországtól Szombathelyi Ferenc v. vezérezredest, 1941-ben a m. kir. Honvédség vk. főnökét, Feketehalmy-Czeydner Ferenc v. altábornagyot, Grassy József v. vezérőrnagyot és Zöldi Márton v. csillagos századost. Az Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt-ból kizárt politikusok megalakítják a Magyar Szabadságpártot; elnök Sulyok Dezső, társelnök Nagy Vince és Vásáry István; a párt Holnap címmel új politikai lapot indít.

A Második Világháború után először folynak választások Japánban, ahol már a nők is szavazhattak. A választásokat a Liberális Párt nyerte, a szavazatok közel 32%-át összegyűjtve. A részvételi arány a szavazók között 72.1% volt.

április 11. - A szovjet hatóságok őrizetbe veszik a németek foglyaként Mauthausent is megjárt Bakay Szilárd altábornagy v. budapesti hadtestparancsnokot, aki 1942–43-ban a megszállt Kijev városparancsnoka volt.

április 11. - Kivégzik Jaross Andor v. belügyminisztert.

április 12. - Ezen a napon született Ed O’Neill, jobban ismerve “Al Bundy” a közkedvelt “Rém Rendes Család” főszereplője.

április 13. - Magyar–román árucsere-forgalmi megállapodást írnak alá.

A Nurembergi pékség zsidó származású munkásai több ezer kenyeret arzénnel megmérgeznek. A kenyereket egy SS tiszteket fogva tartó börtönbe szállítják, ahol közel 2300 emberből csupán 13 betegszik meg, haláleset nem történt.

április 15.:  Elkezdik gyártani az első Nikon kamerákat. A gyártást segítette a Japán Optikai Cég, mely 1917 óta különböző lencsék előállítását végezte.

április 16.:  A Németországtól elkobzott V2-es rakétákkal teszt kilövést végez az USA. A  63 kilőtt rakéta fontos állomás volt Amerika saját rakétaprogramjának kidolgozásában. Szintén ezen a napon Dél-Afrikában Odendaalsrus környékén hatalmas aranylerakódást találnak, mely a korábbi legnagyobb mennyiségnek közel a 250 szerese volt.

április 17.:  Szíria kikiáltja függetlenségét Franciországgal szemben, mikor is az utolsó francia katona elhagyja Szíria területét.

április 18. - Befejeződnek a magyar kormányküldöttség moszkvai tárgyalásai. A Szu kormánya hozzájárulását adja, hogy Magyarországhat helyett nyolc év alatt teljesítse jóvátételi kötelezettségét; a szovjet kormány elengedi az első évben nem teljesített jóvátételi szállítások után felszámított 6 millió dollár késedelmi kamatot. A delegáció, amelynek fő célja kedvezőbb feltételek teremtése a magyar békecélok számára, a Csehszlovákiát érintő kérdésekben nem kapja meg a remélt támogatást. Sztálin ugyanakkor elismeri: a román fegyverszüneti szerződés szövegébe foglalt „Erdély vagy annak legnagyobb része Romániához tartozzék” kitétel jogalapot nyújt arra, hogy a magyar küldöttség a béketárgyaláson felvesse a magyar–román határ korrekciójának kérdését. Nagy Ferenc szóba hozza a hadifoglyok elbocsátásának kérdését, s a tárgyalások után közli: „A generalisszimusz úr … kijelentette, hogy a magyar hadifoglyokat folyamatosan hazaszállítják.”A Népszövetség utolsó ülését tartja, és helyi idő szerint este 11 órakor végleg átadja minden jogát és vagyonát az ENSZ-nek.

április 19. - Berlinben összeül Németország Kommunista Pártja XV. és Németország Szociáldemokrata Pártja XL. kongresszusa; a közösen tanácskozó küldöttek határoznak a két párt egyesüléséről.

április 21. - Közzéteszik az egyesületek feloszlatásával kapcsolatos belügyminiszteri jogkört kiterjesztő miniszterelnöki rendelet-rendeletet. Németország szovjet megszállási zónájában megalakul a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP). Meghal John Maynard Keynes brit közgazdász, a roosevelti New Deal gazdaságpolitikájának elméleti megalapozója.

április 22. - Az Magyar Kommunista Párt békéscsabai tömeggyűlésén Rákosi Mátyás bejelenti, hogy Magyarország megszerezte a Szu jóindulatát békecéljai megvalósításához. Rákosi kiáll a csehszlovákiai magyarság mellett, és igazolni próbálja a paraszti érdekvédelmi szervezet megalakítását akadályozó kommunista magatartást.

Braziliában egy nő világrekordot jelentő 10 gyereket szült, két fiút és nyolc lányt.

április 23.  - Sírrablók Milánó egyik kriptájából ellopják Benito Mussolini maradványait, melyre később augusztus 12-én találnak rá egy Paviai monostorban.

április 24. - Az Nemzetgyűlés külügyi bizottsága a békecélokról tárgyal. Gyöngyösi János külügyminiszter bejelenti, hogy Magyarországnak Csehszlovákiával szemben nincsenek területi követelései, de ragaszkodik ahhoz, hogy a lakosságcsere után Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogokat kapjanak. Ha azonban Csehszlovákia továbbra is szorgalmazni fogja a teljes magyar lakosság kitelepítését, Magyarország kénytelen lesz területi igényeket támasztani Csehszlovákiával szemben. Romániával kapcsolatban Gyöngyösi olyan, a Partiumban végrehajtandó határmódosítást javasol, amellyel ugyanannyi román kerülne át Magyarországra, mint amennyi Romániában maradna. „Ez nyújthatna egyedül biztosítékot arra, hogy a két kormány megtalálja a módját egy helyes és korszerű nemzetiségi politikának.” A Budapesti Népbíróság megkezdi Kádár Mihály főorvos, Bilkey Papp Zoltán orvostanhallgató és 21 társuk ügyének tárgyalását.

április 24. - Nékám Sándor, a bukaresti Magyar Misszió vezetője felkeresi Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspököt, és tájékoztatja arról, hogy a Nagy Ferenc vezette magyar delegáció milyen határ-módosító elképzelésekkel utazott ki a moszkvai tárgyalásokra. Brit parlamenti delegáció érkezik Budapestre.

április 25. - Egyhangú pártközi megállapodás születik a németek kitelepítésének sorrendjéről: először a volksbundistákat, majd az SS-tagokat és a nevüket visszanémetesítőket telepítik ki. Az INK emlékeztetőben foglalja össze Gyöngyösi János külügyminiszter Erdéllyel kapcsolatos javaslatait, és a Külügyminiszterek Tanácsától 22 ezer négyzetkilométernyi terület Magyarországhoz csatolását kéri. Párizsban megkezdődik a Külügyminiszterek Tanácsának ülésszaka a Németország egykori szövetségeseivel, Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződések feltételeinek véglegesítéséről. — A csehszlovák kormány, miután a brit kormány elutasította, a londoni külügyminiszter-helyettesi értekezlet pedig érdemben nem foglalkozott velük, a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti a háború előtti csehszlovák–magyar határ visszaállítására, a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, a lakosságcsere és a reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú kitelepítésének jóváhagyására vonatkozó követeléseit, és kéri, hogy azokat foglalják bele a Magyarországgal kötendő békeszerződésbe.

április 26. - Kivégzik Basch Ferencet, aki 1938-tól 1944-ig a magyarországi Volksbund vezetője volt.

április 27. - Az Magyar Kommunista Párt és az SZDP vezetőinek és tisztségviselőinek a Sportcsarnokban tartott közös gyűlése a gazdasági válság megoldását és az értékálló pénz megteremtését nevezi a legfontosabb feladatnak.

Sebestyén Pál bukaresti magyar követet Bukarestben fogadja Petru Groza miniszterelnök és Gheorghe Tătărescu külügyminiszter. A román politikusok elutasítják a területi kérdéssel (is) foglalkozó kétoldalú tárgyalások lehetőségét. Kovács Béla a Kis Újságban bejelenti, hogy pártja szükségesnek tartja a községi választások mielőbbi megtartását. Magyar–svájci gazdasági szerződést írnak alá; Magyarország10 millió frank hitelt és 4 millió frank értékű élelmiszer- és gyógyszersegélyt kap.

április 28. - A MÁr VFk PRO szovjet katonák ellen Gyöngyösön és környékén elkövetett merényletek vádjával letartóztatja páter Kiss Szaléz ferences szerzetest, a Keresztény Demokrata Ifjúsági Szövetség helyi vezetőjét és mintegy 50 diákot; az üggyel kapcsolatban összesen közel 100 főt vesznek őrizetbe.. Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szentbeszédet mond a váci székesegyházban. A bíboros Pétery József váci püspöknek átadja a Rómából hozott érseki palliumot.

Korábbi japán miniszterelnököt Hideki Tojo-t és 27 további japán vezetőt háborús bűnösnek nyílvánítanak.

április 29. - Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök, Korparich Ede, a Kaláka Szövetkezeti Központ elnöke, Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, Vásárhelyi János kolozsvári ref. püspök és Lakatos István szociáldemokrata vezető hat pontból álló nyilatkozatot tesz közzé. Szükségesnek tartják, hogy „az erdélyi magyarság a béketárgyalásokon Erdély kérdésében meghallgatásra találjon, … és az erdélyi magyarságot kielégítő területi rendezés jöjjön létre”.

április 30. - A háborús főbűnösöknek a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyeletével véglegesített listáján 618 személy neve szerepel. A hónap utolsó napjaitól „diák-összeesküvések” címén hadjárat indul az egyházi iskolák és a vallásos egyesületek ellen.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források