Pénzügyminisztérium
Tájékoztató[1]*
az államháztartás központi alrendszerének
2023. február végi helyzetéről
2023. március
ÖSSZEFOGLALÁS
Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatták a gazdasági körülményeket. A kormány célja a veszélyes időkben is a családok, a nyugdíjasok, a gazdaság és a munkahelyek védelme, valamint Magyarország biztonságának megőrzése.
A költségvetés maradéktalanul biztosítja az ország működtetéséhez és a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásához szükséges forrásokat. A kormány a tavalyi év után idén is csökkenti a költségvetési hiány és az államadósság szintjét.
Február végéig az államháztartás központi alrendszere 1525,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1532,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 58,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 50,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
A nyugellátási kiadások 274,8 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának kiadásait, ami 27,4%-os növekedést jelent. A kiadásnövekedés oka egyrészt a tavaly júliusban és novemberben végrehajtott 3,9%-os, illetve 4,5%-os évközi kiegészítő nyugdíjemelés 2023-ra áthúzódó hatása, másrészt az idén januárban végrehajtott 15%-os nyugdíjemelés hatása, ami a 13. havi nyugdíjakra is kiterjedt.
Nyugellátásokra 1279,3 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 365,8 milliárd forintot fordítottunk február végéig.
A kormány célja, hogy stabilan visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára, amiben 2022-ben is látványos eredményt értünk el: a kitűzött hiánycélt tartottuk, az államadósságot pedig a vártnál jobban csökkentettük. A 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslat alapján idén a tervezett hiány a GDP 3,9%-a. A kormány azzal számol, hogy ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését.
Az államháztartás központi alrendszerének 2023. február végi főbb pénzforgalmi adatai a következők:
I.
A központi alrendszer pénzügyi folyamatainak
alakulása
A főbb bevételek
A központi alrendszer február végi 5363,4 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest mintegy 733 milliárd forinttal, 15,8%-kal magasabb összegben alakultak.
Társasági adó jogcímen az év első két hónapjában 117,5 milliárd forint realizálódott, amely az előző év azonos időszakának egyenlegét 24,8 milliárd forinttal haladta meg. A bázisévhez viszonyítva az eltérést az előlegek előző évinél magasabb szintje magyarázza.
A pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron február végéig 1,5 milliárd forint teljesült, mely az előző év azonos időszakának egyenlegétől 0,1 milliárd forinttal maradt el. Ennek oka a pénzügyi szervezetek különadójának alacsonyabb elszámolásokhoz és önellenőrzésekhez köthető pénzforgalmi teljesülése.
A kisadózók tételes adójából az év első két hónapjában a költségvetésnek 12,5 milliárd forint bevétele keletkezett, mely 25,6 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ennek legfőbb oka az adónem 2022. szeptemberi átalakítását követő jelentős létszámszűkülés.
A kisvállalati adóból származó bevétel február végéig 31,7 milliárd forint volt, mely 5,8 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi egyenlegnél. Ennek oka az adóalanyok számának jelentős mértékű bővülése.
A bányajáradék-bevétel az év első két hónapjában 51,2 milliárd forint volt, amely 32,6 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi azonos időszakénál. Ennek oka a kitermelési kötelezettség előírása, a Brent kőolajár, a holland tőzsdei (TTF) gázár és a devizaárfolyam változása, valamint a bányajáradék számítási módjának módosítása.
Az egyéb központosított bevételekből február végéig összesen 103,9 milliárd forint bevétel teljesült, amely a törvényi előirányzat 18,4%-ának felel meg. Ezen belül kiemelendő az elektronikus útdíj 44,8 milliárd forintot kitevő összege.
Az energia ágazat befizetései jogcímen az év első két hónapjában 76,8 milliárd forint pénzforgalom teljesült, mely az előző év egyenlegét 65,8 milliárd forinttal haladta meg.
A bázisévhez viszonyítva az eltérést az ezen a jogcímen fizetendő adónemek adószabályainak változása és az extraprofitadók teljesülése okozza. Egyrészt az energiaellátók jövedelemadójának alanyi köre kibővült, másrészt ezen a mérlegsoron kerülnek könyvelésre az energiaágazatot érintő extraprofitadók: az Urals-Brent árfolyamkülönbözet alapján fizetett extraprofitadó, a kiegyenlítő erőművek extraprofitadója, valamint a támogatott átvételi rendszerből kilépő megújuló energiatermelők extraprofitadója.
Kiskereskedelmi adó jogcímen az év első két hónapjában 2,9 milliárd forint bevétel teljesült, amely az előző év azonos időszakának egyenlegénél 1,6 milliárd forinttal magasabb. A magasabb teljesülést az elszámolásokhoz és önellenőrzésekhez köthető befizetések okozzák.
A rehabilitációs hozzájárulásból származó bevétel az év első két hónapjában 31,4 milliárd forint volt, amely 6,7 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Ennek oka a minimálbérnek, így az adó mértékének az emelkedése, illetve a létszám bővülése.
Az év első két hónapjában általános forgalmi adóból 1042,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 77,6 milliárd forinttal haladta meg.
Általános forgalmi adó bevétel alakulása (milliárd forint) | |||||
Megnevezés | 2022. I-II. hó | 2023. I-II. hó | Eltérés | ||
Mrd Ft | % | ||||
Befizetés | 1767,5 | 2194,8 | 427,3 | 124,2 | |
Kiutalás | 803,0 | 1152,7 | 349,7 | 143,5 | |
Egyenleg | 964,5 | 1042,1 | 77,6 | 108,0 | |
A belföldi, az import és dohánytermékek utáni áfabevétel egyaránt növekedett. A belföldi befizetések növekedése elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás iparághoz valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás továbbá a feldolgozóiparhoz köthető. Az import utáni befizetések növekedéséhez hozzájárult az importált termékek volumenének és beszerzési árának növekedése. A dohánytermékek utáni bevételek előző évhez viszonyított növekedése a 2023. januári jövedéki adómérték-emelés miatti forgalomnövekedésnek, készletezésnek köszönhető. A kiutalások növekedéséhez hozzájárult a köztes ágazatok magasabb befizetése.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első két hónapjában 221,2 milliárd forintot tett ki, amely 41,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
Jövedéki adó bevétel alakulása (milliárd forint) | ||||
Megnevezés | 2022. I-II. hó | 2023. I-II. hó | Eltérés | |
Mrd Ft | % | |||
Üzemanyag jövedéki adó | 103,6 | 103,8 | 0,2 | 100,2 |
Dohánygyártmány jövedéki adó | 57,3 | 94,9 | 37,6 | 165,6 |
Egyéb termék jövedéki adó | 15,7 | 20,3 | 4,6 | 129,3 |
Import jövedéki adó és energiaadó | 3,4 | 2,2 | -1,2 | 64,7 |
Jövedéki adók összesen | 180,0 | 221,2 | 41,2 | 122,9 |
Az üzemanyagok utáni bevételek alakulásának hátterében a 2022 márciusában átmenetileg bevezetett csökkentett adómértékek 2022. december 6-ától való megszüntetése és az üzemanyagforgalom alakulása áll. A dohánytermékek utáni bevételek növekedésének hátterében a 2023. januári adómérték-emelésből fakadó készletezési hatás miatti forgalomnövekedés áll. A szeszesitalok és egyéb termékek esetében a bevételek növekedését a magasabb forgalom, továbbá a 2022. júliusi adóváltozások indokolják. Az energiaadó bevételek alakulása adónem-elszámoláshoz köthető.
A személyi jövedelemadó bevétele az év első két hónapjában 665,9 milliárd forint volt, amely 721,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Ennek oka a bértömeg növekedése és a családi visszatérítés miatti alacsony bázis.
Személyi jövedelemadó bevétel alakulása (milliárd forint)
Megnevezés | 2022. I-II. hó | 2023. I-II. hó | Eltérés |
Befizetés | 565,6 | 670,7 | 105,1 |
Kiutalás | 620,9 | 4,8 | -616,1 |
Egyenleg | -55,3 | 665,9 | 721,2 |
A Központi Maradványelszámolási Alapba történő befizetések mérlegsorra az év első két hónapjában 1,9 milliárd forint maradvány került befizetésre, szemben az előző év azonos időszakában befolyt 26,4 milliárd forintos összeggel.
A Megtakarítási Alapba történő befizetések mérlegsorra február végéig 6,3 milliárd forint maradvány került befizetésre, ez az összeg a 2022. év első két hónapjában 315,5 milliárd forint volt.
Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések 2023. első két hónapjában 32,0 milliárd forintot tettek ki, melynek meghatározó tétele a kvótaértékesítésből származó 21,3 milliárd forint volt. A befizetések összetételét a következő diagram szemlélteti:
Az Uniós programok bevételei mérlegsoron február végéig 208,4 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a törvényi előirányzat (2244,5 milliárd forint) 9,3%-át teszi ki. A teljesült bevételből 196,0 milliárd forint az uniós és 12,4 milliárd forint az egyéb bevétel.
A befizetett társadalombiztosítási járulék 8,1%-át az állami adóhatóság a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak utalja át. 2023. február végéig a társadalombiztosítási járulék Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető része 56,1 milliárd forintban teljesült, mely az előző év azonos időszakában befolyt bevételt 9,7 milliárd forinttal, 20,9%-kal haladta meg. A bevételnövekedés oka a járulékköteles jövedelmek növekedése.
2023. első két hónapjában a szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része (308,2 milliárd forint) 6,7%-kal, 19,3 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában befolyt bevételeket. A bevétel változása az adóköteles jövedelmek növekedésével magyarázható.
A befizetett társadalombiztosítási járulék 54%-át az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. 2023. február végéig a társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része és a nyugdíjjárulék 382,1 milliárd forintban teljesült, mely az előző év azonos időszakában befolyt bevételt 64,7 milliárd forinttal, 20,4%-kal haladta meg. A bevételnövekedés oka a járulékköteles jövedelmek növekedése.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 2023. évi költségvetése az ellátási kiadások támogatására 1071,6 milliárd forint központi költségvetési hozzájárulást tartalmaz, ami 375,2 milliárd forinttal haladja meg az előző évi teljesítés előzetes tényadatát.
A költségvetési hozzájárulás előirányzatából a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 652,6 milliárd forintot pénzeszközátadás útján biztosít az alap részére, míg további 419,0 milliárd forintot a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjprémium fedezeteként címzett támogatás formájában. A nyugdíjprémium egy milliárd forintos előirányzata a tárgyévet megelőző évben keletkezett, de a tárgyévben kifizetésre kerülő jogosultságok kielégítésére szolgál. A 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium támogatásának előirányzatai év közben előirányzat-módosítás nélkül túlléphetők.
A Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2023. első két hónapjában a Magyar Államkincstár az éves előirányzat-felhasználási terv ütemezésének megfelelően 108,8 milliárd forint központi támogatást utalt át pénzeszköz-átadás jogcímen, ami 54,5 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakában folyósított támogatás összegét. A pénzeszköz-átadás az alap költségvetési egyensúlyának biztosítását szolgálja.
Február hónapban a 13. havi nyugdíj visszaépítésének támogatására a Nyugdíjbiztosítási Alap a törvényi előirányzat összegével megegyező 418,0 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, ami 96,4 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakában átutalt támogatás összegét.
2023. február végéig a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része (122,1 milliárd forint) 6,7%-kal, 7,7 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában befolyt összeget. A bevétel változása az adóköteles jövedelmek növekedésével magyarázható.
A befizetett társadalombiztosítási járulék 37,9%-át az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alapnak utalja át. 2023. február végéig a társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része és egészségbiztosítási járulék 261,0 milliárd forintban teljesült, ami az előző év azonos időszakában befolyt bevételt 44,3 milliárd forinttal, 20,4%-kal haladta meg. A bevételnövekedés oka a járulékköteles jövedelmek növekedése.
Az Egészségbiztosítási Alap költségvetési hozzájárulásai 2023. első két hónapjában összesen 218,8 milliárd forintot tettek ki, amely 12,7 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában átutalt összeg. 2023. február végéig az Egészségbiztosítási Alap járulék címen átvett pénzeszközként 92,6 milliárd forint támogatást kapott, szemben a tavalyi év azonos időszakában átutalt 81,9 milliárd forintos összeggel. Az alap kiadásainak támogatására szolgáló tervezett pénzeszköz-átvétel és az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás együttes összege 2023. február végéig 126,2 milliárd forintot tett ki, amely 78,5 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év ezen időszakában átutalt összeget.
A főbb kiadások
A központi alrendszer február végi 6888,5 milliárd forint összegű kiadásai mintegy 825 milliárd forinttal, 13,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest – többek között – a lakástámogatások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 1279,3 milliárd forint, a gyógyító-megelőző ellátásra 365,8 milliárd forint került kifizetésre február végéig.
Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások február végéig 710,4 milliárd forintot tettek ki, amely 685,0 milliárd forinttal magasabb a megelőző év azonos időszaki teljesítésénél. Az eltérés fő oka, hogy a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben 563,9 milliárd forinttal, a gyorsforgalmi úthálózattal, valamint az M5 és M6 autópályákkal kapcsolatos rendelkezési állási díjakra pedig összesen 66,9 milliárd forinttal több került kifizetésre ezen a mérlegsoron, mint 2022-ben.
A lakástámogatásokra fordított kiadások összege február végéig 147,8 milliárd forint volt, mely az előző év azonos időszakához viszonyítva 54,0 milliárd forinttal teljesült magasabban. Az eltérésben szerepet játszik az otthonfelújítási támogatás és az ehhez 2021 februárjától kapcsolódó kölcsön tavaly év végi megszüntetésének áthúzódó hatása. Emellett az árfolyam- és a referenciahozamok, valamint a további konstrukciókat igénybe vevők létszámának alakulása is befolyásolta a kifizetéseket.
A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap a családi támogatásokat, a korhatár alatti ellátásokat, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, valamint a különféle jogcímen adott térítéseket tartalmazza. A főbb támogatásokat a következő táblázat részletezi:
Megnevezés | 2022. | 2023. I-II. hó | Eltérés | |
Mrd Ft | % | |||
Családi támogatások | 65,7 | 76,5 | 10,8 | 116,4 |
Ebből: |
|
|
|
|
családi pótlék | 51,7 | 51,2 | -0,5 | 99,0 |
anyasági támogatás | 0,9 | 1,0 | 0,1 | 111,1 |
gyermekgondozást segítő ellátás | 9,3 | 9,2 | -0,1 | 98,9 |
gyermeknevelési támogatás | 1,8 | 1,7 | -0,1 | 94,4 |
gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése | 1,1 | 1,2 | 0,1 | 109,1 |
életkezdési támogatás | 0,8 | 11,7 | 10,9 | 1462,5 |
Korhatár alatti ellátások | 25,1 | 29,1 | 4,0 | 115,9 |
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások | 32,8 | 36,9 | 4,1 | 112,5 |
Ebből: |
|
|
|
|
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások | 13,6 | 15,6 | 2,0 | 114,7 |
Járási szociális feladatok ellátása | 19,2 | 21,3 | 2,1 | 110,9 |
Különféle jogcímen adott térítések | 4,2 | 4,1 | -0,1 | 97,6 |
Ebből: |
|
|
|
|
közgyógyellátás | 2,9 | 2,8 | -0,1 | 96,6 |
Összesen | 127,8 | 146,6 | 18,8 | 114,7 |
A családi támogatásokra fordított 2023. évi első kéthavi kiadás az előző év azonos időszakához képest emelkedett. Ez az életkezdési támogatáshoz kapcsolódó kiadások növekedésének következménye, amely 10,9 milliárd forinttal haladta meg az előző évi február végi teljesítést. Ennek oka az, hogy 2023-ban az életkezdési letéti számlákon nyilvántartott követelés összegére tekintettel fizetett kamat mértéke 14,6% volt (a 2022. évi infláció mértékének megfelelően), ami meghaladta a 2022-ben fizetett kamat mértékét (5,2%-ot), ezen kívül az életkezdési letéti számlákon nyilvántartott összeg is nőtt a tavalyihoz képest.
A korhatár alatti ellátások esetében a kiadások növekedését elsősorban az okozta, hogy a 13. havi nyugdíjhoz hasonlóan februárban a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek is részesültek 13. havi ellátásban. Ezen túlmenően januárban sor került az ellátások 15,0%-os emelésére is.
2023. február végéig a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra biztosított kiadásokon belül a járási szociális feladatok ellátására (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj, időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) 21,3 milliárd forintot fordítottak, mely 2,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi február végi adatnál. Ennek oka, hogy 2023. januártól a gyermekek otthongondozási díjának összege a minimálbér emelésének hatására 200 000 forintról 232 000 forintra emelkedett, az ápolási díj összege pedig 5,2%-kal nőtt.
A Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások előirányzat tartalmazza a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, az átmeneti bányászjáradék és számos további, jellemzően kifutó jellegű ellátás (pl. mezőgazdasági járadék, politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések, házastársi pótlék) forrását. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátásokra 15,6 milliárd forintot fizettek ki, mely az előző évi azonos időszaki kifizetésénél 2,0 milliárd forinttal magasabb. A kiadások növekedését egyes ellátások januárban végrehajtott 15,0%-os emelésének, valamint a 2022 februárjában kifizetett 13. havi ellátásnak a hatása okozza.
A különféle jogcímen adott térítések 2023. évi első kéthavi összege nagyságrendjében hasonló volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A térítéseken belül a legnagyobb összeget, 2,8 milliárd forintot a közgyógyellátásra fizették ki.
A helyi önkormányzatok 2023. évi feladataihoz a hatályos jogszabályok alapján 1113,3 milliárd forint állami támogatásban részesülnek.
A jelentősebb tételek alakulását a következő táblázat mutatja:
A helyi önkormányzatok támogatásának alakulása (milliárd forint)
Megnevezés | 2022. évi I-II. hó | 2023. évi I-II. hó | Eltérés | |
Mrd Ft | % | |||
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása | 155,4 | 178,8 | 23,4 | 115,1 |
A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása | 52,5 | 57,3 | 4,8 | 109,1 |
A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása | 42,5 | 48,4 | 5,9 | 113,9 |
A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása | 55,9 | 68,6 | 12,7 | 122,7 |
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása | 4,5 | 4,5 | 0,0 | 100,0 |
Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása | 9,3 | 22,5 | 13,2 | 241,9 |
Év közben létrejött új jogcímek kiadásai | 55,0 | 0,8 | -54,2 | 1,5 |
Összesen | 219,7 | 202,1 | -17,6 | 92,0 |
Az Uniós programok kiadásai mérlegsoron 2023. február végéig 313,3 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a törvényi előirányzat (3793,5 milliárd forint) 8,3%-os teljesítését jelenti. A felmerült kiadások túlnyomó részét a Széchenyi 2020 programjai adták. A legnagyobb összegű kifizetést teljesítő Széchenyi 2020 operatív programok a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program. A Széchenyi Terv Plusz programjai közül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program Plusz valamint a Végrehajtás Operatív Program Plusz esetében történt kifizetés 2023. február végéig.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 2023. évi első két havi összege 391,8 milliárd forint volt, amelynek összetételét az alábbi diagram mutatja be (az újonnan megjelenő Kiemelt állami beruházások kategóriája a központi költségvetés XLV. Állami beruházások fejezetét fedi le):
A Hozzájárulás az EU költségvetéséhez mérlegsoron 2023. február végéig 104,1 milliárd forint kiadás teljesült, ami a törvényi előirányzat 15,7%-a. E hozzájárulás 8,8 milliárd forinttal marad el a 2022. év azonos időszakában teljesített kiadásoktól.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) összesen 25,4 milliárd forint teljesült, ami 8,6 milliárd forinttal alacsonyabb kifizetést jelent a 2022. évi azonos időszaki teljesítéshez képest. A különbözet az eltérő ütemezésből adódik, az eltérést ez által a Kutatási Alaprészből tavaly januárban finanszírozott projektek kiemelkedően magas teljesítése okozta.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) kiadásai estében a Start-munkaprogramra eddig összesen 9,0 milliárd forint teljesült. Az uniós elő- és társfinanszírozásra 3,9 milliárd forintot fordítottak.
A Bethlen Gábor Alapból (BGA) összesen 5,3 milliárd forint kiadás teljesült. Az alapból nyújtott támogatások a BGA irányítását ellátó Bizottság döntései alapján, ütemezetten kerültek kifizetésre.
A Nyugdíjbiztosítási Alap első kéthavi nyugellátási kiadása 1279,3 milliárd forintban teljesült, ami 274,9 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának nyugdíjkiadását. A 27,4%-os kiadásnövekedést a 2022. évben a vártnál magasabb inflációs hatás miatt két részletben, júliusban és novemberben végrehajtott 3,9%-os és 4,5%-os kiegészítő nyugdíjemelés 2023-ra áthúzódó hatása, valamint a tárgyév január hónapban végrehajtott 15%-os inflációkövető nyugdíjemelés hatása okozta.
2023. január hónapban közel 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek emelkedett az ellátása 15%-kal, aminek a költségvetési forrásigénye (éves szinten) mintegy 774 milliárd forint. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadás éves 659,5 milliárd forint, a januári nyugdíjemelésre jogosultak száma pedig 2,1 millió fő volt.
13. havi nyugdíj jogcímen február hónapban ismét a teljes havi nyugdíjjal azonos összeget kaptak a jogosultak. A 421,1 milliárd forint összegű kifizetés 88,3 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában e jogcímen kifizetett ellátások összegét.
A nyugellátási kiadásokon belül a korbetöltött öregségi nyugellátások 27,5%-kal, a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja („nők 40”) pedig 23,5%-kal haladták meg a 2022. év első két hónapjának kiadásait.
2022-re az öregségi nyugdíjkorhatár emelkedése lezárult, a korhatár a nők és a férfiak esetében egységesen 65 év. Ennek következtében a megelőző éveket jellemző erőteljes, több tízezer fős létszámcsökkenés fokozatosan megszűnt. A korhatáremelés lezárulta a nők 40 év jogosultsági idővel igényelhető öregségi nyugdíjban részesülők létszámára ellentétes hatást gyakorol, a nyugdíj-megállapítások ismét folytonossá váltak, így az öregségi nyugdíjkorhatár folyamatos betöltésével a kedvezményes nyugellátásában részesülők létszáma folyamatosan csökken. A létszámcsökkenés 2023. február hónapban az előző év azonos időszakához képest 5,4%-os, 8643 fővel lett alacsonyabb a létszám ezen a jogcímen.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak összetételét a következő ábra mutatja be:
Az Egészségbiztosítási Alap összes kiadásának 30,0%-át a pénzbeli ellátásokra fordított összeg adta. Az ellátások részletes bemutatását a következő táblázat tartalmazza:
Az Egészségbiztosítási Alap pénzbeli ellátásokra fordított kiadásainak alakulása (milliárd forint)
Megnevezés | 2022. I-II. hó | 2023. I-II. hó | Eltérés | |
Mrd Ft | % | |||
Pénzbeli ellátások | 177,1 | 198,5 | 21,4 | 112,1 |
Ebből: | ||||
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások | 72,0 | 85,8 | 13,8 | 119,2 |
Gyermekgondozási díj | 44,8 | 52,8 | 8,0 | 117,9 |
Táppénz | 35,3 | 33,2 | -2,1 | 93,8 |
A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás 2023. első két hónapjában 365,8 milliárd forintot tett ki a 2022. január-februári 347,0 milliárd forint összegű kiadással szemben. Az előző évhez viszonyított magasabb összegű kiadás a 2021. januártól bevezetett és 2022. januártól második ütemben, illetve 2023. januártól harmadik ütemben tovább folytatott, az állami és önkormányzati fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok béremelésével, valamint a háziorvosok, fogorvosok és szakdolgozóik bértámogatásával, az egészségügyi szakdolgozók 2022. január 1-jei béremelésével, továbbá az „Összevont szakellátásból” megvalósuló többletfinanszírozással kapcsolatosan jelentkezik.
Gyógyszertámogatásra az év első két hónapjában 77,6 milliárd forintot fordítottak, amely 7,4 milliárd forinttal több az előző évben kifizetett összegnél.
A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok alakulása
A költségvetési szervek bevételei 2023. első két hónapjában 315,0 milliárd forintot tettek ki, amely 227,7 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év első kéthavi bevételéhez képest. Az intézmények bevételei közül 202,0 milliárd forintot tett ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által az egészségügyi intézményeknek utalt támogatás.
A Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 2023. január-február hónapban 100,7 milliárd forintot tettek ki, mely 65,7 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év első kéthavi bevételéhez képest. A bevételek jelentős részét (77,2 milliárd forintot) az „Alapok alapja GINOP pénzügyi eszközök” törvényi sorra befolyt összeg teszi ki, mely nem uniós bevételként jóváírt tétel.
A 2023. első kéthavi, mintegy 416 milliárd forint összegű bevételek megoszlását a következő grafikon szemlélteti:
A Költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 2023. első két hónapjában 1020,1 milliárd forint kiadás teljesült, mely 0,4%-kal alacsonyabb az előző év első két hónapjához képest. A kiadásból 640,7 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg.
A Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsoron 2023. első két hónapjában 553,5 milliárd forint kiadás teljesült, mely 553,9 milliárd forinttal alacsonyabb, mint az előző év első kéthavi kiadása. Ezen időszak teljesítéséből az alábbi kiadások emelhetők ki:
milliárd forint
Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása | 102,7 |
Normatív finanszírozás (köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás, hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás, illetve szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő célelőirányzatok) | 98,5 |
Térségi fejlesztési feladatok | 84,1 |
Kulturális értékmegőrző beruházások | 23,8 |
Egyházi alapintézmény működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése | 21,6 |
A két év január-február havi kiadásai közötti eltérést elsősorban a Megtakarítási Alapba történt tavalyi nagyobb befizetés okozza.
A 2023. első kéthavi, mintegy 1574 milliárd forint összegű kiadások megoszlását a következő grafikon szemlélteti:
Kamategyenleg
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 322,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 221,4 milliárd forinttal lett több az előző évhez képest, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.
II.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERÉNEK FINANSZÍROZÁSA
Állományi adatok
A központi költségvetés adóssága 2023. február végéig 1120,2 milliárd forinttal növekedett a következő négy tényező eredményeképpen:
- Az első tényező, amely növelte az adósságot a nettó forintkibocsátás 696,1 milliárd forint összegben, ami a költségvetés hiányát finanszírozza.
- A második – szintén növelő hatású – tényező a nettó devizakibocsátás, amely 1148,1 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát.
- A harmadik – fentiekkel ellentétes, csökkentő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 654,9 milliárd forinttal csökkentette.
- A negyedik – további csökkentő hatású – tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok csökkenése 69,1 milliárd forint összegben.
Az előzetes adatok szerint február végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbiak szerint alakult:
A központi költségvetés adósságának alakulása 2023-ban, milliárd forint
Megjegyzés: a táblában szereplő tizedes eltérések kerekítésből adódnak.
A központi költségvetés devizaadóssága 2023-ban 493,1 milliárd forinttal 11 890,4 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a 2022. év végi 25,0%-os szintről 25,5%-os szintre emelkedett a teljes adósságon belül. A növekedés hátterében elsősorban a januárban végrehajtott devizakötvény-kibocsátások állnak: 5 éves futamidejű 558,1 milliárd forint (1,5 milliárd USD) összegű és 10 éves futamidejű 558,1 milliárd forint (1,5 milliárd USD) összegű, valamint 465,1 milliárd forint (1,25 milliárd USD) összegű 30 éves futamidejű devizakötvények. A befolyó összeg egy részéből két 2023-24 közötti lejáratú USD kötvény részbeni visszavásárlása valósult meg, a vonatkozó swapok lezárásával együtt 289,9 milliárd forint (1,0 milliárd USD) névértéken. Az árfolyamerősödés csökkentette a devizaadósság részarányát.
A költségvetés forintadóssága február végéig 696,1 milliárd forinttal növekedett, és 34 471,8 milliárd forintot ért el, a forint adósság a teljes államadósság 73,8%-át teszi ki. 2022 decemberében ez az arány 74,1% volt.
2023. február végén a forint lakossági állampapírok állománya 8819,5 milliárd forintot tett ki, ami 200,1 milliárd forint növekedést jelent 2022. december vége óta.
A lakossági állampapír-kereslet döntő hányadát az egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Állampapír értékesítése képezte. A Prémium Magyar Állampapír állománya 2023. február végére 723,4 milliárd forinttal növekedett, amely így 5045,1 milliárd forintot tett ki. A Bónusz Magyar Állampapírt szintén keresték a lakossági befektetők, állománya 165,4 milliárd forinttal növekedett, és február végén 680,1 milliárd forintot tett ki. A Magyar Állampapír Plusz állománya február végéig 595,4 milliárd forinttal 1588,6 milliárd forintra csökkent. A nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz állománya 61,5 milliárd forint csökkenés következtében 189,1 milliárd forint volt hó végén.
Az Egyéves Magyar Állampapír állománya 718,9 milliárd forint volt február végén, ami 88,9 milliárd forinttal alacsonyabb a 2022. év végi állománynál. A gyermekek életkezdési támogatását szolgáló Babakötvény állománya 2023. februárban 13,9 milliárd forinttal növekedett és hó végére elérte a 212,7 milliárd forintot.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) február hó folyamán összesen 215,6 milliárd forint összegben vásárolt vissza lakossági állampapírokat a forgalmazó bankoktól.
A külföldi befektetők állampapír-állománya februárban 134,6 milliárd forinttal 6805,4 milliárd forintra növekedett az előző hónaphoz képest. A külföldi állomány 99,2%-a, 6748,5 milliárd forint államkötvény és 0,8%-a, 56,9 milliárd forint diszkontkincstárjegy. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje február végén 5,7 év volt, amely csökkent az előző hónap végéhez képest.
A deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swap műveleteket köt, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt-nél elhelyezésre kerülő fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. A korábbi dollárkötvény kibocsátások óta eltelt időszakban az egyéb devizák (főként az USD) jelentősen felértékelődtek az euróhoz képest, az emiatt keletkező többletadósságot viszont a swapkötéssel sikerült kizárni. A vizsgált időszakban az egyéb kötelezettségek állománya 69,1 milliárd forinttal csökkent. Február végén az állomány 320,4 milliárd forintot tett ki, ami a teljes államadósság 0,7%-át jelenti
[1]* Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes adatai megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján (http://www.allamkincstar.gov.hu).