iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1946 / augusztus / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1946. augusztus

Összeállította: Kovács Zsolt (2019.)

1946 augusztusa nagy megkönnyebbüléssel indult Magyarország számára, a kormány forgalomba hozta az új valutát, a forintot, véget vetve a pengő hiperinflációja miatti krízishelyzetnek. A hónap hatodikán hazaszállítják Frankfurtból a Magyar Nemzeti Bank amerikai kézre került aranykészletét. A közel 30000 kg arany visszakerülése is segít stabilizálni az ország gazdasági állapotát.

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség a hónap harmadikán felkéri a párizsi békekonferencián tartózkodó Gyöngyösi János külügyminisztert, hogy a nagyhatalmak népszavazásra bocsájtsák a magyarlakta területek hovatartozását.

Hetedikén krízishelyzet alakult ki a Dardanellák körül, Joszif Sztálin követelést küldött Törökországnak, hogy engedélyezze a szorosok “közös védelmét”. Válaszul Harry S. Truman amerikai elnök egy repülőgéphordozó anyahajót és két rombolót rendelt ki a terület védelmére.

12-én sor került a legnagyobb munkahelyi sztrájkra Dél-afrikában, több mint 60000 munkás tüntetett az aranybányákban uralkodó munkakörülmények ellen, egy 4000 fős csoportjuk Johannesburgban rendezett tüntetést. Ezzel nagyjából egy időben, az Egyesült Államokban létrejött az Indian Claims Comission, lehetőséget adva az indián törzseknek az elfoglalt területeikért való pénzbeli kártérítésért folyamodásra.

A hónap közepén a párizsi békekonferencián megkezdődött a magyar békeszerződés megvitatása. Gyöngyösi János felszólító beszédében egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését javasolta, a magyar kissebbségek érdekképviseletének biztosítására.

Ezzel párhuzamosan, Harry S. Truman elnök létrehozta a “Truman Doktrinát”, Törökországot és Görögországot is támogatva a Dardanellák ellenőrzésére irányuló szovjet követelések elleni ellenállásban. Kalkuttában 16-án egy szuverén muzlim Pakisztán megalkotása mellett szóló békés demonstráció zavargásokba és mészárlásba torkollott, több mint 10000 halálos áldozatot szedve a városban és környékén.

A hónap 21-én Marburgban, Németország amerikai zónájában újratemették I. Frigyes Vilmos és II. Frigyes porosz királyok maradványait az 1943-as Potsdamból való elvitelük után. Pár nappal később Benito Mussolini holttestét szállították át titokban a milánói rendőrfőkapitányságról egy közeli kapucínus kolostorba. Ugyanezen a napon Marburgban újratemették Paul von Hindenburg egykori német elnököt, miután a visszavonuló náci német erők eltávolították a Tannenberg emlékműből, hogy ne kerüljön szovjet kézre.

22-én kivégezték Sztójay Dömét, a német megszállás utáni magyar bábkormány volt miniszterelnökét, pár nappal később pedig a vele együtt halálra ítélt Reményi-Schneller Lajos és Szász Lajos volt minisztereket. A szintén elítélt Rátz Jenő büntetését életfogytiglani kényszermunkára módosították.

A hónap végével a párizsi békekonferencia magyar és román területi és politikai bizottságának együttes ülésén Auer Pál előterjesztette magyarországi javaslatait, tovább csökkentve a magyar területigényeket.

Kronológia

augusztus 1. - A kormány kibocsátja az új, értékálló pénzt, a forintot. 1 Ft = 4 x 1027, azaz 400 ezer kvadrillió pengő vagy 200 millió adópengő. 1938-as értéken számítva 1 Ft = 0,28766 pengő. A Szovjetunió kormánya visszautasítja a július 26-i amerikai jegyzékben foglaltakat, és valótlannak minősíti annak állítását, amely szerint a Szovjetunió 1945-ben Magyarország nemzeti termékének 24%-át kapta volna jóvátétel gyanánt. A diósgyőri munkások ismét Miskolcra vonulnak, mire a rendőrség elengedi a népítéletben való részvétel vádjával őrizetbe vett személyeket. Ennek ellenére a munkások megostromolják és elfoglalják a rendőrkapitányságot; súlyosan bántalmazzák a politikai rendőrség helyettes vezetőjét, aki belehal sérüléseibe. Egy másik csoport a népítélet kórházba szállított áldozatát akarja bántalmazni, de őt sikerül elmenekíteni a tömeg elől. Mindszenty József bíboros amnesztiát követel a politikai és a gazdasági rendőrség által tömegesen elhurcoltak és fogva tartottak számára.

Pozsonyban a Csehszlovákiából kitelepítendő magyarok érdekvédelmének ellátására megnyílik a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság meghatalmazotti hivatala. A szlovák hatóságok feloszlatják a szlovákiai németek és magyarok legnagyobb, pozsonyligetfalui internálótáborát. Budapesten a villamos átszállójegy ára 90 fillér, az arcképes havibérleté 72 Ft, a dolgozók hetijegye 7 Ft.

augusztus 2. - Ismét kétnapos sztrájkot kezdenek a győri vagongyár dolgozói.

augusztus 3. - A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség kiáltványt intéz a párizsi békekonferencián tartózkodó Gyöngyösi János külügyminiszterhez; kérik, hogy a nagyhatalmak a magyarlakta területek hovatartozásáról rendeljenek el népszavazást.

augusztus 5. - E napig a budapesti internálótáborokban elhunytak száma 920. Budapesten ekkor 5 996 személy van rendőrhatósági őrizetben.

augusztus 6. - Antl Ödön kisgazdapárti képviselő interpellációban ítéli el „az utóbbi hónapokban és hetekben előfordult antiszemita kilengéseket és gyilkossággá fajult terrorcselekményeket”; követeli a kötelességüket nem teljesítő rendőrök, valamint a lincselések résztvevőinek és felbújtóinak felelősségre vonását. A belügyminiszter felelősségét felvető interpellációkra Rajk László helyett Nagy Ferenc miniszterelnök válaszol, hogy megelőzze a belügyminiszter válaszának elutasítását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) amerikai kézre került aranykészletét visszaszállítják Budapestre; az „aranyvonat” összesen 29 985 kg színaranyat hoz Magyarországra.

augusztus 9. - A Kerepesi temetőben ünnepélyes gyászszertartáson újratemetik az 1932-ben statáriális ítélet alapján kivégzett Sallai Imrét és Fürst Sándort, a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) vezetőit, valamint a kommunista mozgalom második világháborús mártírjai közül Schönherz Zoltánt, Rózsa Ferencet és Ságvári Endrét.

augusztus 11. - A Csehszlovákia által igényelt 5 dunántúli község: Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún, Rajka és Bezenye lakossága közös nagygyűlésen, és a békekonferenciához intézett táviratban tiltakozik a helységek elcsatolása ellen. Megalakul a Katolikus Parasztifjúsági Szövetség, a KALOT jogutódja. A szovjet városparancsnokság az Úttörőközpont kezelésébe adja Chorin Ferenc br. v. szabadság-hegyi villáját. A Mátyás király úti, 36 szobás épületben később úttörőotthont alakítanak ki.

augusztus 13. - Az egységes magyar zsidóság vezetőiből alakult országos értekezlet határozott állásfoglalást és kormányzati intézkedéseket követel az antiszemitizmus és a zsidóságot ért sorozatos támadások miatt.

augusztus 14. - Gyöngyösi János külügyminiszter felszólalásával a párizsi békekonferencián megkezdődik a magyar békeszerződés vitája. Beszédének középpontjába Gyöngyösi a magyar kisebbségek jogainak biztosítását állítja és az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését javasolja. Kifejti: ha Csehszlovákia meg akarja tartani a magyarlakta területeket, tartsa meg a magyarokat is és biztosítsa számukra az emberi és polgári jogokat. Ha azonban ezt nem vállalná, a magyar kormány ragaszkodni kényszerül ahhoz az alapelvhez, amely szerint „a nemzetnek joga van a földhöz, amelyen él”. A külügyminiszter 22 000 négyzetkilométernyi terület átengedését kéri Romániától. Nyíregyházán megkezdődik az Országos Református Szabad Tanács négynapos ülése. A tanács elfogadja az egyház belső megújítását célzó programot, szorgalmazza az állam és az egyház szétválasztását (1947. március 26.), és bocsánatot kér a magyar zsidóságtól. A Szabad Tanács vezetője Bereczky Albert és Békefi Benő.

augusztus 15. - Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter felszólal a békekonferencia teljes ülésén. Masaryk védelmébe veszi a kitelepítés „jól bevált” elvét, és a magyarokat [területi] revizionizmussal vádolja.

augusztus 17. - A Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) másodfokon életfogytiglani fegyházra ítéli Hóman Bálint történészt, az 1945 előtt több kormány kultuszminiszterét.

augusztus 20. - A magyar békedelegáció az erdélyi magyar kisebbség jogainak és Székelyföld autonómiájának biztosítására ENSZ-garanciát kér. A Független Kisgazdapárt (FKgP) 150 településen tart népgyűlést az önkormányzati választások jegyében. Felavatják az újjáépített Szabadság (az egykori Ferenc József) hidat.

augusztus 23. - A Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) másodfokon is halálra ítéli Kassai-Schallmayer Ferencet, a Szálasi-kormány tárca nélküli propagandaminiszterét és Kolosváry-Borcsa Mihályt, a nyilas uralom idején a sajtóügyek kormánybiztosát.

augusztus 24. - Kivégzik Sztójay Döme v. miniszterelnököt, Reményi-Schneller Lajos és Szász Lajos v. minisztereket. Rátz Jenő halálbüntetését a köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglani kényszermunkára változtatja.

augusztus 26. - A csehszlovák kormány átadja a kitelepítésre kijelölt szlovákiai magyarok névjegyzékét, amely a háborús bűnösként áttelepítendőkkel együtt összesen 181 512 nevet tartalmaz.

augusztus 29. - Az 1946. évi XXII. törvénycikk megszünteti a nők egyetemi és főiskolai felvételét korlátozó jogszabályokat. Slachta Margit Nagy Ferenc miniszterelnökhöz eljuttatott jegyzékében 111 katolikus papot sorol fel, akiket internáltak, letartóztattak vagy akik eltűntek. Kivégzik Hindy Iván v. vezérőrnagyot.

augusztus 30. - A már létező két népi kollégium, a Györffy és a Petőfi ifjúsága megtartja a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) 1. közgyűlését; elnök Gyenes Antal, főtitkár Szabó Gergely. Jeszenszky Ferenc vezérigazgató kerül az MNB élére.

augusztus 31. - A békekonferencia magyar és román területi és politikai bizottságának együttes ülésén Auer Pál magyar követ előterjeszti magyarországi javaslatait. Tovább csökkentve a magyar igényeket, 5 000 helyett 4 000 négyzetkilométernyi területet kér, ami kb. félmillió embert, 67%-ban magyar lakosságot, és néhány határmenti várost érintene. Emellett javasolja, hogy a Székelyföld, az ENSZ garanciája mellett, kapjon széleskörű helyi önkormányzatot. A Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) másodfokon halálra ítéli Antal Istvánt, a Horthy-korszakban több kormány államtitkárát és miniszterét.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

A forint bevezetése Magyarországon.


02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére


28 |vissza a lap tetejére

- Szerda

 

Olaszországban Asti városát fegyveres felkelők lepték el, melynek tagjai engedelmességüket megtagadó segédrendőr hadtest tagok, valamint partizánok. A felkelők a munkanélküliek foglalkoztatását és a fasizmus teljes eltörlését követelték. Feketézés gyanúja miatt 15 éttermet zártak be a brit hatóságok az Egyesült Királyság területén. Tunéziában háromnapos sztrájk kezdődött a nacionalista vezetők letartóztatása ellen való tiltakozás céljából, minden üzletet bezártak. Görögországban elítéltek egy szerkesztőt, Szovjetellenes cikk publikálása miatt.

 

(Forrás: MTI hírarchívum)


29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források