iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1945/ április / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1945. április

Összeállította: Iványi Domokos (2019.)

1945. áprilisa döntő fordulatokat tartogat mind a magyar, mind pedig a világtörténelem alakulásában. Rögtön a hónap elején (április 4.) a szovjet csapatok eljutnak Magyarország legnyugatabbi régióiba is. Megtörténik hazánkban az úgynevezett “felszabadulás”, bár a történészek jó része azt állítja, sok helyen még 13-án is folytak a harcok a német és a szovjet egységek között.

Pár héttel később az Ideiglenes Nemzeti Kormány március 15-ével és május 1-jével karöltve ezt a dátumot is ünneppé nyilvánítja. A németekkel való küzdelemhez stílszerűen, a Nemzeti Színház pár nappal később be is mutatja újra Katona József Bánk bánját. Ezzel közel egy időben, az Amerikai Egyesült Államokban is történik egy igen jelentős magyar színházi siker, április 19-én New Yorkban a Broadway-n bemutatják a Molnár Ferenc Lilioma alapján íródott musicalt, a Carouselt.

A hónap végére a térségben már Ausztira függetlensége és semlegessége is biztosítottnak látszik élén a szociáldemokrata Karl Renner vezette kormánnyal. Ezzel párhuzamosan a szövetséges erők a nemzetközi hadszíntéren is előretörnek. Nem véletlen talán, hogy az amerikai slágerlisták élén Ella Fitzgerland I’m Beginning To See The Light c. száma van. 9-én kapitulálnak Königsberg német védői, 10-én felszabadul Buchenwald, Április 16-án Berlin ostroma is megkezdődik, majd 25-én az Elba folyó partjánál kezet fognak egymással az amerikai és a szovjet csapatok, San Fransiscoban pedig 51 résztvevő országgal összeül az Egyesült Nemzetek konferenciája. Bár a háború az európai fronton befejeződni látszik, a Szövetségesek Japánnal való kapcsolata egyre jobban elmérgesedik. Április 1-én az amerikai csapatok partra szállnak Okinawa szigetén, a Szovjetunió pedig még a hónap elején felmondja a Japánnal 1941-ben kötött megnemtámadási szerződését.

Sorra halnak a második világháború legikonikusabb vezető politikusai, 13-án Roosevelt huny el agyvérzésben. Utódja Truman elnök már nem folytatja elődje szovjetbarát külpolitikáját.  28-án a Salói-köztársaság vezetőjét, a Milánóból észak felé menekülő Mussolinit és párját végzik ki a partizánok a Comói-tó közelében, majd 30-án Adolf Hitler és élettársa Eva Braun öngyilkosságot követnek el Berlinben. Még ugyanezen a napon a szovjet csapatok elfoglalják a Reichstagot.

Legalább ugyanennyi alkotó energiákkal rendelkező egyén is születik 1945. áprilisában. Április 14-én napvilágot lát Ritchie Blackmore brit gitáros és zeneszerző, majd rá öt napra Soltész Rezső, a Corvina együttes frontembere. Nem sokkal ezután születik meg Björn Ulvaeus, az ABBA majdani énekese és gitárosa, majd kevesebb, mint 24 órával ezután Szörényi Levente is meglátja a napvilágot, aki később majd az István, a király c. rockoperájáról, valamint az Illés-együttes beli tagságáról válik híressé.

45’ áprilisa a filmek és a sport területén is fel tud mutatni jelentőset. Bár a háború miatt a nemzetközi sportesemények nagy része szünetel, Budapesten 24-én először jelenik meg a Népsport c. napilap, valamint ekkortájt születik Tommy Smith híres brit futballista is. A hónapban megszületik Michael Brandon amerikai színész is, aki a Dempsey and Makepeace c. sorozatban nyújtott alakításáért válik majd híressé, valamint kijön az amerikai mozikban a Tarzan and the Amazons c. film is Kurt Neumann rendezésében.

Kronológia

április 1. A Vörös Hadsereg elfoglalja Sopront. Mások mellett kiszabadul fogságából Mindszenty József veszprémi és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök. E naptól a szovjet hatóságok a moszkvai Butirki börtönben tartják fogva Bethlen István, volt magyar miniszterelnököt. Ideiglenesen megnyitják a Horthy Miklós hidat. A Magyar Köztársaság Párt beolvad az FKgP-be. Az amerikai csapatok partra szállnak Okinawa szigetén.

április 2. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Budapesten megválasztott képviselőkkel egészül ki. A 108 képviselő megoszlása: MKP 36 (ebből 10 szakszervezeti), SZDP 38 (ebből 12 szakszervezeti), FKgP 16, NPP 6, PDP 6, pártonkívüli 6. Apor Vilmos győri püspök a kórházban belehal sérüléseibe. A Vörös Hadsereg elfoglalja Nagykanizsát, és birtokba veszi a zalai olajmezőket. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás temetésén Angelo Rotta pápai nuncius mond búcsúztatót.

április 3. Befejezi működését a KMP Külföldi Bizottsága által alapított, Moszkvából sugárzó Kossuth Rádió. A kolozsvári főispáni hivatal nyelvhasználatról szóló rendelete kétnyelvű feliratokat ír elő a postánál és a vasútnál.

április 4. A Vörös Hadsereg napi jelentése szerint a Wehrmacht utolsó egységeit is kiverték Magyarország területéről. A szovjet csapatok elfoglalják Pozsonyt, és megkezdik Bécs ostromát. Megtartja első ülését az Országos Földbirtokrendező Tanács, amelynek tagja Veres Péter, Nagy Ferenc, Kerék Mihály (FKgP), Donáth Ferenc (MKP), Takács József (SZDP). A tanács területi végrehajtó szerveiként a megyeszékhelyeken héttagú megyei földbirtokrendező tanácsok alakulnak; közülük egy bírót, egy mérnököt és egy gazdasági szakembert a földművelésügyi miniszter nevez ki, két tagot a megyeszékhely Nemzeti Bizottsága, két tagot pedig a Földmunkás Szakszervezet küld ki. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel. Angelo Rotta pápai nunciust a kormány kiutasítja arra hivatkozva, hogy a Szálasi-puccs után is szolgálatot teljesített, és ezzel hallgatólagosan elismerte a nyilas rendszert. Romániában közzéteszik az állampolgársági törvényt. Az 1. szakasz csak azok állampolgárságát ismeri el, akik 1940. augusztus 30-án állandó lakóhellyel és állampolgársággal rendelkeztek Románia területén. A 2. szakasz azoknak sem ismeri el állampolgárságát, akik az előbbi kritériumnak ugyan megfelelnek, de 1940. augusztus 30. után idegen állampolgárságért optáltak, vagy olyan állam hadseregében vállaltak önként katonai szolgálatot, amellyel Románia hadiállapotban volt. Kassán a szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger vezetésével megalakul a Cseh és Szlovák Nemzeti Front kormánya. A szovjet csapatok beveszik Trencsént és Körmöcbányát.

április 5. Grősz József kalocsai érsek a kormány tagjaihoz intézett beadványban tiltakozik a földreformnak az egyházra sérelmes rendelkezései ellen. A kiutasított Angelo Rotta pápai nuncius rendkívüli felhatalmazást ad Grősz érseknek, a püspöki kar elnökének arra az időre, amíg a magyar katolikus egyház és a Szentszék érintkezése akadályoztatva van. A szovjet katonai elhárítás letartóztatja Hátszegi-Hatz Ottó vezérkari ezredest, aki a szovjet város-parancsnok összekötőtisztjeként a Katonapolitikai Osztályéhoz hasonló feladattal működő szervezetet irányította. Klement Gottwald, a CSKP elnöke, az új csehszlovák kormány miniszterelnök-helyettese a kassai nagygyűlésén mondott programbeszédében „háborús bűnösnek” nevezi a szlovákiai magyarságot. A kassai kormányprogram VIII. fejezete az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja, és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. Csak azok a magyar nemzetiségű lakosok kaphatnak csehszlovák állampolgárságot és földet, akik aktívan részt vettek az antifasiszta ellenállási mozgalomban vagy Csehszlovákia felszabadításában, vagy akiket üldöztek a Csehszlovák Köztársaság iránt tanúsított hűségükért. Romániában közzéteszik a CASBI-törvény végrehajtási utasítását. Ez felállítja a „vélelmezett ellenség” fogalmát; a törvénnyel több tízezer magyar nemzetiségű román állampolgárt fosztanak meg vagyonától.

április 6. A német alárendeltségben a Felvidéken harcoló 24. hadosztály beszünteti az ellenállást. Parancsnokai megegyeznek a szovjet parancsnoksággal, és a hadosztály állománya, egyedülálló módon, mentesül a hadifogságtól. Moszkvában parafálják a magyar–szovjet, Prágában a magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt.  Angelo Rotta nuncius elhagyja az országot. Vele együtt távozniuk kell a semleges országok budapesti képviseletei vezetőinek és munkatársainak is. A mintegy hetvenfős csoport szovjet katonai felügyelet alatt vonaton utazik Isztambulba. Egy szovjet katonai járőr Pozsonyban letartóztatja Esterházy János grófot, a Magyar Párt elnökét. A Szovjetúnió felmondja a Japánnal 1941-ben öt évre kötött megnemtámadási szerződést. Megkezdődik Königsberg ostroma.

április 7. Sztálin engedélyezi az Ideiglenes Nemzeti Kormány által felállított 1. és 6. gyaloghadosztály hadműveleti területre küldését. Az SZlovák Nemzeti Tanács belügyi megbízottja elrendeli, hogy a magyarok által lakott településeken nem szabad nemzeti bizottságokat alakítani, a már működőket is fel kell oszlatni, mivel azoknak csak csehszlovák állampolgárok lehetnek a tagjai. Brassóban megkezdődik az 1944 őszén-telén a Székelyföldet dúló Maniu-gárdisták pere. A május elején megszülető ítéletek szerint Gavril Olteanut távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre, társait mindössze pár évre vagy hónapra ítélik. Az ítélet kihirdetése után vád alá helyeznek négy szárazajtai székelyt, akik a vád szerint részt vettek román katonák megkínzásában és meggyilkolásában.

április 8.  Az FKgP megtartja első fővárosi nagygyűlését. A Nagy Vince vezette Kossuth Párt, és a Vér Imre vezette Köztársaság Párt csatlakozik az FKgP-hez.

április 9. Kapitulálnak Königsberg német védői.

április 10. Kovács Imre a Szabad Szóban megjelent írásában a kollektív felelősség elve alapján követeli a magyarországi német nemzetiségű lakosok (a „svábok”) kitelepítését. A cikk megjelenése után sajtóhadjárat indul a német lakosság ellen.  A nyugati szövetségesek felszabadítják a buchenwaldi koncentrációs tábort. Megalakul a Magyar Írók Szabad Szakszervezete; titkára Boros Elemér.

április 11. A szovjet csapatok elfoglalják Rábafüzes-hegyközséget, majd Szentimre-telepet, végül Magyar-büksöt, az utolsó magyarországi településeket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenből átteszi székhelyét Budapestre. A Budapesti Nemzeti Bizottság a földosztás végrehajtásával kapcsolatban német nemzetiségű lakosok kitelepítéséről tárgyal.

április 11. Az amerikai csapatok elérik az Elbát.

április 12. A szovjet csapatok birtokba veszik a Vas megyei Pinkamindszent határában lévő Dénes-, majd Kapuy-majort, az ország területén befejeződnek a háborús cselekmények. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első ülését tartja Budapesten.

április 13. A fegyverszüneti egyezmény alapján Debrecenben felállított 6. hadosztály Ausztriába indul, ahol front mögötti biztosítási feladatokat lát el. Újrakezdi működését a Magyar Szent Kereszt Egyesület. Meghal Franklin Delano Roosevelt, az USA elnöke. Utóda Harry Truman, aki nem folytatja elődje szovjetbarát külpolitikáját. A Szlovák Kommunista Párt felkéri a belügyi hatóságokat, hogy dolgozzák ki a szlovákiai magyarok kitelepítésének tervét.

április 13. A szovjet csapatok elfoglalják Bécset.

április 14. Budapesten folytatja működését a HM Katonapolitikai Osztálya; vezetője Pálffy (Oesterreicher) György egykori vezérkari tiszt. Az osztály első akciója a Budapesten hasonló néven működött, a szovjet katonai elhárítás által már letartóztatott Hátszegi-Hatz Ottó ezredes vezetése alatt álló szervezet felszámolása. Budapest területén és a környező településeken összesen 14 internálótábor működik.

április 16. Az 1. Ukrán, valamint az 1. és a 2. Belorusz Front csapatai megkezdik a berlini offenzívát. A Ruhr-vidéken bekerített német csapatok leteszik a fegyvert; főparancsnokuk, Walther Model tábornagy öngyilkosságot követ el.

április 17. Oltványi Imrét nevezik ki az MNB elnökévé.

április 18. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány utasítja a belügyminisztert új választójogi törvény kidolgozására.

április 19. New Yorkban a Broadway-n bemutatják a Molnár Ferenc 1909-ben írott Liliom c. színműve alapján Carousel címmel készült musicalt. A Broadway-n ez lesz a második leghosszabb ideig játszott zenés darab.

április 20. AZ MKP gazdasági programjavaslata a vasúti közlekedés, az építőipar és a mezőgazdasági gépgyártás beindítását, valamint az infláció megfékezését nevezi a legsürgősebb feladatoknak. Gustáv Husák szlovák belügyi megbízott letartóztatja Esterházy János grófot, a szlovákiai Magyar Párt vezetőjét.

április 21. Szovjet–lengyel barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési szerződést írnak alá.

április 22. Berlint bekerítik a szovjet csapatok.

április 23. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ellenszavazat nélkül elfogadott 1690/1945. sz. rendeletével feloszlatják a csendőrséget, és Magyar Államrendőrség néven egységes rendőrséget állítanak fel. Megalakul a MADISZ Országos Vezetősége. Tagjai: Szabó Zoltán (NPP) elnök, Kiss Sándor (FKgP) és Ravasz János (pártonkívüli) alelnök, Kiss József (MKP) főtitkár, Szikra Sándor (MKP) titkár, Dénes István (MKP), Gallovits Tibor, Hegedűs András (MKP), Koós Béla, Lakos Sándor (MKP), Nyeste Zoltán (FKgP), B. Rácz István (FKgP), Széchy András (NPP). Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1390/1945. sz. rendeletével március 15-ét nemzeti ünneppé, április 4-ét a felszabadulás ünnepévé, május 1-jét a munka ünnepévé nyilvánítja.

április 23–24. A Jászberényben szervezett 1. magyar hadosztály elindul Ausztriába, hogy bekapcsolódjon a front mögötti biztosítási feladatokba.

április 24. Budapesten megjelenik a Népsport c. napilap.

április 25. Az Elba-folyó partján, Torgaunál találkoznak a szovjet és az amerikai csapatok; a szövetségesek ezzel kettévágják Németországot. Németországban Farkas Ferenc vezérezredes vezetésével bizottság alakul a Nyugatra szorult magyarok képviseletére.

április 25. A Nemzeti Színház bemutatja Katona József Bánk bánját. San Franciscóban 51 ország részvételével összeül az Egyesült Nemzetek konferenciája.

április 26. Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter kiadja utolsó hadparancsát.

Átszervezik és kiegészítik az Nemzeti Parasztpárt országos vezetőségét; elnök Veres Péter, főtitkár Kovács Imre. Budapesten a Déli összekötő vasúti hídtól északra egyvágányú szükségátkelőt nyitnak.

április 27. Bécsben a kommunisták részvételével megalakul a Karl Renner vezette osztrák kormány, amely kinyilvánítja Ausztria függetlenségét és semlegességét.

április 28. A Comói-tó közelében partizánok kivégzik Benito Mussolinit, az olasz fasiszta állam volt vezetőjét, és élettársát, Clara Petaccit; holttestüket Milánóban közszemlére teszik.

április 29. Szálasi Ferenc ideiglenesnek szánt székhelyén, az ausztriai Mattseeben feleségül veszi Lutz Gizella tisztviselőnőt, akivel 1927 óta jegyben járt. Kapitulálnak az olaszországi német csapatok.

április 30. Az egész ország területén az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kinevezett főispánok vezetése alá kerül a helyi közigazgatás. A Magyar Ökumenikus Bizottság ünnepi nyilatkozatában bűnbánatot gyakorol, megvallja az egyházak mulasztását, és reménységgel tekint a várható átalakulások elé. Berlinben öngyilkosságot követ el Adolf Hitler és felesége, Eva Braun. A szovjet csapatok elfoglalják a Reichstagot.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére


29 |vissza a lap tetejére

 - Vasárnap

 

Ezen a napon a belorussziai csapatok elfoglalták Eggessin, Torgelow, Pasewalk, Strasburg és Templin városokat. A milánói szabad olasz rádió szerint Roberto Farinacco, az olasz fasiszta párt volt főtitkárát az olasz népbíróság halálra ítélte, az ítéletet azonnal végre is hajtották. Piemontban és Lombardiában az olasz főparancsnok és német tábornok megegyeztek az ellenségeskedés megszüntetésében. Bukarestben eközben aláírták a népbíróság létrehozásáról szóló rendeletet, valamint kinevezték a jelölteket.

 

(Forrás: MTI hírarchívum)


30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források